Nagyobb lett, de sokkal hígabb is a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő jódos-sós medencéje. A covid-19 járvány miatt zárva volt a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő, a veszélyhelyzet fokozatos feloldása során szerencsére mára kinyitott a strand.
Egy pesterzsébeti fideszes képviselő szerint, amiben ő megfürdik az a KisDuna (RSD) élővilágát sem zavarja, s nyugodtan ereszthető minden bele, elég a vizsgálathoz neki egy fürdőnadrág. Kiderült, ennél azonban bonyolultabb a helyzet, igazam volt, s nem jó ha tisztítatlanul folyik nagy mennyiségben ez az ásványi anyagokban, sókban gazdag víz az RSD-be.
A nyitás azonban aktuálissá tette egy január végén felröppent hír valóságtartalmának vizsgálatát. A gyógyfürdő hatalmas örömmel osztott meg velünk egy nagyszerű hírt: megnövelték a sós-jódos medence nagyságát, pontosabban, a régi sós-jódos medence mellett lévő termál medence lett az új sós-jódos medence, amely nagyjából 4x nagyobb, mint a régi.
A pesterzsébeti, RSD-rt aggódó lokálpatrióták azonban megijedtek, hiszen köztudott volt, hogy az adott medencének a nagyságát az befolyásolta, hogy érdemi tisztítás nélkül a kibocsátott víz sótartalma csak ekkora mennyiségben maradt alatta a határértéknek.
A problémát a februári képviselő-testületi ülésen jeleztem polgármester úrnak, s megkértem, hogy kérjen információt a gyógyfürdő üzemeltetőjétől.
A témában egy rövid vita is lezajlott a testületi ülésen, mely igazán amiatt maradt felejthetetlen sokak számára, mert fideszes képviselőtársam szerint a jódos-sós gyógyfürdő vize azért folyhat tisztítatlanul az RSD-be, mert ha neki nem lesz baja tőle fürdés közben, akkor nyilván a KisDuna élővilágának sem, s erre a meglepő felvetésre én is meglepő választ adtam..
A lényeg, hogy a BGYH Zrt. válasza szerint a sótartalom a megengedett határérték alatt van a medencecsere ellenére is.
A Budapest Gyógyfürdő és Hévízei Zrt. tájékoztatása szerint a Pesterzsébeti Jódos- Sós- Gyógy- és Strandfürdőben a 2019. július 10-i átadás óta medence bővítés nem történt, csupán egy medencecserét hajtottak végre.
Nyitáskor a T1 jelzésű, mindössze 4 m2 vízfelületű (egyidejű befogadóképessége: 2 fő) volt jódos-sós vizes. Év elején medencecserét hajtottak végre és a nagyobb 14,4 m2 vízfelületű (6 fő) medencét nevezték át jódos-sós medencévé, a valóságban a jódos-sós vízhez termálvizet engednek, s jelentősen hígítják azt. Valójában a korábbi kismedence mennyiségének megfelelő jódos-sós víz kerül a nagyobb medencébe, így az adott, vizsgálandó, az RSD vízminőségét befolyásoló jódos-sós vízfelhasználás nem növekedett.
Az RSD vízminőségének védelme érdekében tehát addig, amíg a fürdő nem építi meg a szükséges tisztítóberendezést bővíteni nem lehet a jódos-sós vizet biztosító medencéket. Emiatt a kibocsátott víz és az RSD vízminőségét is havonta ellenőrizteti a fürdő üzemeltetője.
Véleményem szerint a főváros és a gyógyfürdő üzemeltetője rossz úton jár, ugyanis nem a határértéket kellene fullba kihasználni, hanem biztosítani kell a szükséges forrásokat az adott víztisztítás kiépítéséhez.
Ezért javaslatot teszek a fővárosnak, hogy vizsgálja meg mekkora költséggel jár a tisztítás kiépítése, terveztesse meg, s építse meg.
A Párbeszéd számára ugyanis kiemelt érték az RSD, ezért javaslatomra ezen túl módosító indítvány nyújtottunk be a 2021-es költségvetéshez, hogy már jövőre kezdődjön meg az RSD kotrása és a Dél-pesti Szennyvíztisztító vizének a főágba történő átvezetésének első fázisa.
A covid-19 veszélyhelyzet és kijárási korlátozások mindannyiunkat sújtottak, mindenki próbált az új helyzethez alkalmazkodni, sokan közülünk ebben az időszakban a kertjeik felújítására, fák, bokrok, virágok ültetésére, veteményesek létrehozására használták felszabaduló energiájukat. 
Idén immár ötödször hirdette meg Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága környezetszépítő versenyét.
Serbán Viktor a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság szakértője az április 1-i és tegnapi zsúfoltság miatt ma utasforgalom-számlálást végzett a Baross-Topánka utcai buszmegállónál.
2019 április 7-től tölti be végre az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő járat elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba. Az akkori ideiglenes változásnak köszönhetően valódi alternatívájává vált a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.
Idén immár ötödször hirdeti meg Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága – ezzel is színesítve a kerület Madarak és Fák Napi rendezvényeit – környezetszépítő versenyét.
Mit is jelent ez, s miért érdemes pályázni?
Tegnap a kisebb, széllökésekkel tarkított „téli zápor” után kisütött a nap és zöld képviselőként számos kellemes meglepetés ért.
Az éghajlatváltozás a mindennapokban leginkább a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásában, illetve intenzitásuk fokozódásában érzékelhető a polgárok számára. Szükségesnek tartjuk ezért az ilyen időjárási helyzetekre irányadó protokollok felülvizsgálatát is elvégezni.
Sajnos Pesterzsébet Önkormányzata a lakossági vélemények becsatornázását néha lakosságmentesített, „kamu” lakossági fórumokkal, a honlap eldugott szegletében elhelyezett hirdetményekkel szereti letudni.
Öt éve javasoltam, és azóta a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság munkaterve szerint Pesterzsébet Önkormányzata el is készíti az előző éves beszámolóját a kerületi faültetésekről, gallyazásokról.