Kategória: Közélet

Beküldve:

Pesterzsébet támogatja, hogy a Keletibe menjenek az elővárosi vonatok!

Vonattal a belvárosba!

Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.

Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.

Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta:
„A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”

Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.

„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”

A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!

A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.

Továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy írja alá és ossza meg a petíciót, amely a https://www.peticiok.com/vonattal_a_belvarosba_a_kunszentmiklos-tass_elvarosi_vasutvonalat_ujra_a_keletibe címen érhető el, mert még további erőfeszítésekre és támogatásra van szükségünk, hogy az itt élőknek a lehető legjobb vasúti menterendet tudjuk kiharcolni!

A határozatunk:

Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

  1. Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
  2. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
Beküldve:

Önálló képviselő indítvány a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartásáról és fejlesztésének támogatásáról

Önálló képviselő indítvány

Tárgy: A Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartása és fejlesztésének támogatása

Előterjesztő: Mach Péter önkormányzati képviselő



Tisztelt Képviselő-testület!

A Pesterzsébetet is érintő 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal a Dél-Pest és Dél-Pest megyei agglomeráció számára a gyors, környezetbarát közösségi közlekedés legfontosabb gerince. A 2019-ben elért menetrendi változtatás – miszerint a vonatok Keleti pályaudvarig közlekednek – az utasok számára jelentős előnyt nyújtott: a menetidő rövidebb, az átszállásmentes, belvárosi kapcsolat pedig biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb alternatívát kínál a közúti közlekedéssel szemben.

Már 2016-ban, a „Vonattal a belvárosba!”  pesterzsébeti kezdeményezésben is kimutatható volt, hogy a Kőbánya-Kispest irányú végállomás közlekedési zsákutcát jelentett: az utasoknak a főváros keleti szélére kellett kijutniuk ahhoz, hogy onnan visszautazhassanak a belvárosba. Ebben a helyzetben az ingázók gyakorlatilag megkerülték fél Budapestet.

A MÁV-START Zrt. 2020-ban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – hivatalos levélben is rögzítette, hogy a Keleti pályaudvari közlekedés fenntartása stratégiai cél. A döntést az utasforgalom növekedése és a biztonságosabb üzemvitel indokolta. A levél szerint a 150-es vonalon közlekedő S25 szerelvények esetében a Keletibe érkezés „tartós fejpályaudvari kiszolgálásként” kerül be a menetrendbe.

A minisztérium akkori meghatározása szerint a beruházás és a vágányfelhasználási átrendezés a Keleti pályaudvaron lehetővé teszi mind a Kunszentmiklós-Tassi elővárosi, mind az egri távolsági vonatok biztonságos és hatékony integrációját. Ezt a gyakorlatot azóta a MÁV-START is sikeresnek ítéli, a döntéshozók pedig a kedvező statisztikák alapján támogatták a további fenntartását.

Egy 2025 májusában végzett civil agglomerációs felmérés, amelyen több mint ezer válaszadó vett részt, egyértelmű eredményt hozott: az érintett települések lakói 6:1 arányban a Keleti pályaudvari végállomást támogatják. A válaszadók között főként Budapestre járó munkavállalók, diákok, valamint a városból ingázó szolgáltatási dolgozók és hivatalnokok szerepeltek. Információim szerint civil kezdeményezésre Dunavarsány és Délegyháza önkormányzata is napirendre veszi a kérdést.

A Keleti pályaudvari végállomás nemcsak a fővárosi elérhetőséget javítja, hanem a térség gazdasági, oktatási és környezeti kapcsolatainak szintjét is növeli. A korábbi, Kőbánya-Kispesti csatlakozás szűk kapacitású és a belvárostól távol eső átszállóhely volt, amely sok utast bizonytalanított el, és jelentősen megnövelte az utazási időt. A jelenlegi városi és környezetvédelmi célokkal egyaránt összhangban áll, hogy a forgalom közvetlen vasúti összeköttetést őrizze meg a belvárossal. A vasút fejlesztése ezen a szakaszon környezetvédelmi és közösségi érdek, hiszen a közösségi közlekedés használatát segíti elő a legszennyezőbb autós forgalom csökkentésével.

A menetrend fenntartása tehát nem pusztán szakmai kérdés, hanem mindennapi életminőségi, közlekedési esélyegyenlőségi és klímavédelmi ügy is, amely több tízezer pesterzsébeti és dél-pesti agglomerációs polgár érdeke.

A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslatot teszem:

Határozati javaslat

Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

  1. Kinyilvánítja támogatását a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása mellett.
  2. Felkéri a polgármestert, hogy az ügyben kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV-START Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
  3. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.

Felelős: Polgármester
Határidő: 2025. november 15.
Előterjesztő: Mach Péter

Beküldve:

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.
Beküldve:

Emeltdíjas csapda a Pesterzsébet Újságban – mit tanulhatunk az otthoni munkát ígérő átverésekből?

Van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől.

Több lakossági panasz érkezett hozzám az elmúlt napokban: többen számoltak be arról, hogy a Pesterzsébet Újság legutóbbi számában megjelent egy otthonról végezhető munkát ígérő hirdetés. A hirdetés elsőre ártatlannak tűnt: címkézésről, csomagolásról és borítékolásról szólt, de a megadott elérhetőségeken keresztül minden érdeklődőt egy emeltdíjas, percenként 900 forintos számra irányítottak „további információkért”.

Többen komoly összegeket fizethetnek ki anélkül, hogy valós munkalehetőséget kapnának. Ezek az emberek sokszor nehéz anyagi helyzetben élnek, épp azért hívják fel ezeket a számokat, mert minden forint számít. Számukra ez nemcsak átverés, hanem kifosztás.

Első lépésként felvettem a kapcsolatot a Pesterzsébet Újság szerkesztőségével, valamint utána a hirdetést megjelentető reklámügynökséggel.

  • A szerkesztőség válaszában az szerepelt, hogy a hirdetés megrendelése egy hirdetésszervező cégen keresztül érkezett, és mivel jogilag szabályos adatokat tartalmazott, nem tartották indokoltnak a közbelépést.
  • Az álláspontjuk szerint a korrekt figyelmeztetés („900 Ft/perc”) miatt nem történt félrevezetés, és a lapban nincs előzetes tartalomszűrés a hirdetések között.

Lehet mondani, hogy „hát ki volt írva, hogy emeltdíjas a szám!” – de aki nem naponta olvas jogi szövegeket, vagy éppen a hónap utolsó fillérjét számolja, annak a remény mindent is megér. Etikáról beszélni felesleges – jogi nyomvonalon nem jár az empátia.

Ezt az álláspontot nem tudtam elfogadni. A tisztességes tájékoztatás nem lehet pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is, különösen, ha sebezhető társadalmi csoportokat – időseket, munkanélkülieket, szülőket – céloznak megtévesztő ajánlatokkal.

Ezután megkerestem a hirdetésszervező céget, és rövid időn belül arról tájékoztattak, hogy a továbbiakban nem közlik az adott megrendelő reklámjait. Nagyon köszönöm a szenzitív hozzálást és a gyors választ és a döntést. Ezt a lépést fontos, de nem elégséges eredménynek tartom, helyi szinten folytatnunk kell a munkát, mert van vele dolgunk!

Mi a probléma valójában?

Az ilyen típusú emeltdíjas, „munkalehetőséget” kínáló hirdetések nemcsak országosan, hanem helyi szinten is újra és újra felbukkannak. A probléma több szinten jelentkezik:

  • A szegényebb, kiszolgáltatott emberek célzott megtévesztése.
  • A jogi kiskapuk kihasználása – az emeltdíj megemlítése formailag „jogtisztává” teszi a hirdetést.
  • A helyi lapok felelőssége, amelyek hirdetési bevételekért cserébe gyakran ellenőrizetlenül közölnek ilyen reklámokat.

Mindez egy olyan környezetben történik, ahol az emberek sokszor inkább hisznek a „helyi újságban megjelent hirdetésnek”, mint egy anonim internetes bejegyzésnek – éppen ezért különösen veszélyes, ha az önkormányzati lapban jelennek meg ilyen felhívások.

Mit tehet az önkormányzat?

A következő bizottsági ülésen javasolni fogom, hogy a kerület:

  • Vizsgálja felül a hirdetési gyakorlatot a közéleti lapban, és hozzon létre egy etikai‑ellenőrzési szűrőt a megjelenő hirdetésekre.
  • Zárja ki az emeltdíjas telefonszámokat és a megtévesztő munkalehetőséget ígérő hirdetéseket az önkormányzati felületekről.
  • Indítson tájékoztató kampányt az emeltdíjas átverésekről – különösen az időseknek és a kisgyermekes szülőknek szóló előadásokkal, szórólapokkal.
  • Segítse a károsultakat a fogyasztóvédelemhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulásban.

A közpénzből működtetett, közéleti médiaszereplőknek nemcsak tájékoztatási, hanem védelmi felelősségük is van. Egy önkormányzati lap nem válhat eszközzé azok kezében, akik pénzt csikarnak ki a legkiszolgáltatottabb emberekből. Ez az ügy tehát jóval több, mint egy „tévedés a hirdetési oldalon”: a pesterzsébetiek bizalmáról és védelméről szól.

Azt mondják, van, aki a reménybe fektet. A kerületben az a cél, hogy ne kerüljön senki 900 forintos percdíjért az álmodozásból a csalódásba.

Beküldve:

Közösségi összefogás a Mediterrán lakóparkért – a Közműhelytelep utca melletti fejlesztés és a helyi döntés

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Lakóként, a Mediterrán lakópark önkormányzati képviselőjeként én szerveztem meg azt a lakossági fórumot, amelyen élénk párbeszéd zajlott a Közműhelytelep utca melletti, új lakóingatlan-fejlesztésről. Fontos , hogy nem a beruházás elutasítása volt a cél, hanem az, hogy megőrizzük otthonunk élhetőségét, életminőségét, és a környezetünk védelmét.

Lakossági fórum: közösségi részvétel és őszinte párbeszéd

A fórumon nagy örömömre kb. 40 lakó vett részt, és Kiss Árpád, a beruházás képviselője is eljött, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Ez a találkozó lehetőséget adott arra, hogy feltárjuk aggodalmainkat, ötleteinket, és hivatalos tájékoztatást kapjunk a tervezett 110-112 lakásról, mélygarázsról és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráról. A beruházó elmondta, hogy a Közműhelytelep utca murvás, kátyús szakaszát aszfaltozni fogják, vízelvezetést alakítanak ki, parkolókat építenek, ami egy jelentős, kb. 70 millió forintos vállalás.

A véleményezés – közös, részletes állásfoglalás

A közösségünk aktív, közel 100 tagja később közösen elkészítette a részletes, véleményező anyagát, amelyben szinte egybecsengő véleményként fogalmaztuk meg a legfőbb problémákat és javaslatokat:

  • Kiemeltük, hogy a közlekedési helyzet már eddig is nehéz, a terhelés nőni fog, különösen, mert a tervezett tanulmányterv nem számol a Meddőhányó utca felőli logisztikai út megnyitásával, így a terhelés túlnyomó része a lakópark közlekedési útjaira hárul.
  • Rámutattunk, hogy a parkolók száma nem elégséges, hiszen a környéken időszakosan sok a forgalom a sportlétesítmények és egyéb szolgáltatások miatt.
  • Aggódunk a zöldterületek miatt: a lakópark magánterületei nem jogos közparkként feltüntetni a tanulmányban, a meglévő zöldfelületet pótolni kell.
  • Kiemelt problémaként szerepelt a zajterhelés, főként a jégcsarnok és a vasút, és a szennyvíztisztító bűzproblémája.
  • A tanulmányterv többször elavult vagy pontatlan adatokat tartalmaz.
  • Véleményünk szerint a területet a jelenlegi Vi-3/SZ3 besorolásban közösségi, fenntartható funkciókra kellene megtartani.
  • Amennyiben társasházi beépítés történik, az csak a közlekedési és zöldterületi problémák rendezett megoldásával elfogadható.

Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek ebben a közös munkában, különösen Kiss Árpádnak, a beruházó képviselőjének, aki nyitottan volt jelen a fórumon, és igyekezett válaszolni a kérdéseinkre. Külön köszönet illeti azt a lakótársunkat, aki a szakbizottság ülésén is bátran felszólalt, képviselve közösségünk érdekeit.

A képviselő-testület döntése – a lakóközösség hangja meghallgattatott

A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzati Képviselő-testülete 15 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy nem támogatja a 170187/100 hrsz-ú ingatlan övezeti átsorolását és a Tarna Invest Kft. telepítési tanulmánytervét a jelen formában. Ez egyértelmű visszajelzés, hogy a helyi lakosság életminőségének megőrzése az elsődleges.

Mi várható a jövőben?

Bízunk abban, hogy a továbbiakban is részt vehetünk a tervek alakításában, fenntartva a közösségi párbeszédet és az átláthatóságot. Közösen dolgozunk azon, hogy életünk színtere továbbra is a kellemes, zöldövezeti, jó közösségi életű Mediterrán lakópark legyen.

Beküldve:

Az ember, aki lángot őrzött – Somogyváry Géza emléktáblája Pesterzsébeten

A képviselőtestület többsége úgy döntött, hogy Somogyváry Géza emléktáblát állít a kerületben. Ezzel tiszteletünket fejezzük ki a díszpolgár előtt, és egyúttal megemlékezünk a pesterzsébeti forradalom résztvevőiről is.

Az emléktábla avatására 2025. október 15-én kerül sor a fáklyás váltófutás keretében, az Alsóteleki utca 54. alatt, a Juta-dombi 1956-os emlékműnél.

Somogyváry Géza neve évtizedeken át jelentett biztos pontot a kerület közéletében; tudása, elkötelezettsége, mély humánuma és szolidaritása mindig példaértékű volt számomra és sokunk számára. Somogyváry Géza szívügyének tekintette, hogy a fiatal generációk megértsék, mit jelentett 1956 igazságáért harcolni, s hogy a szabadságért vívott küzdelmek örök értéket jelentenek.

A forradalom és az azt követő nehéz idők megtörték, de sosem törték meg – emberi tartása, segítőkészsége, a nehéz sorsúak iránti elkötelezettsége mindennapi példamutatásként él tovább.

Gondolataiból mindannyian erőt meríthattünk, különösen abból, ahogy a szabadságról, a szolidaritásról vallott.

Az avatás időpontjában egy újabb fáklya lobban fel – a közös emlékezés fáklyája –, amelyet Géza évről évre továbbadott az ifjúságnak a Juta-dombi forradalmi váltófutás megszervezésével. A tábla idézete – „A szabadság olyan, mint a láng, melyet nem lehet eloltani” – méltó összefoglalása mindannak, amit képviselt: kitartás, emberség, közösségi felelősség.

A döntés nyomán Pesterzsébet önkormányzata azt is vállalta, hogy a kerület történelmi öröksége élő marad. Hálásak vagyunk azért, hogy volt valaki, aki nemcsak megvívta a szabadság harcait, hanem kitartóan ápolta azok emlékét, és örök humanizmusával igazodási pontot adott nekünk.

Somogyváry Géza öröksége velünk él, a kerület mindennapjaiban, fiatalok és idősebbek emlékeiben egyaránt.

Beküldve:

Egy pohár víz a hétköznapi hősöknek!

A nyári hőségben mindannyian érezzük, mennyire megterhelő lehet a kánikula.

Ne feledkezzünk meg azokról, akik ebben a forróságban is dolgoznak értünk – postások, futárok, kézbesítők, kukások, közterületen dolgozók.

Sokan ugyanis nem tehetik meg, hogy a legnagyobb melegben árnyékba húzódjanak vagy klimatizált helyiségben pihenjenek. A postások, futárok, kukások nap mint nap a tűző napon dolgoznak, hogy ellássák nélkülözhetetlen feladataikat.

Ők azok, akik a legnagyobb hőségben is gondoskodnak arról, hogy a leveleink, csomagjaink megérkezzenek, vagy a hulladék elszállításra kerüljön. Sokszor egy pohár friss víz is hatalmas segítséget jelenthet számukra.

A kánikula idején kínáljunk meg egy pohár vízzel minden nálunk dolgozó postást, futárt vagy kukást.

Egy apró gesztus, ami sokat jelenthet! Mutassuk meg együtt, hogy törődünk azokkal, akik értünk dolgoznak a legnehezebb körülmények között is. Csatlakozz te is, és tedd szebbé a mindennapjainkat!

Egy pohár víz – egy csepp törődés.

#Hőségriadó #Emberség #Törődés #Köszönet


Beküldve:

Mi történt hétfőn Soroksáron és van-e köze a klímaválsághoz?

Június 23-án tűz ütött ki a soroksári Duna-parton, a Dél-pesti Szennyvíztisztító közelében. A sűrű aljnövényzet égett le, a fák túlélték. .A tűzoltók gyorsan megakadályozták a lángok továbbterjedését, majd eloltották a tüzet, végül átlocsolták a leégett területet, hogy megelőzzék az újragyulladást.

Miért gyakoribbak az ilyen tüzek?

Magyarországon az aljnövényzet- és vegetációtüzek döntő többségét még mindig emberi figyelmetlenség vagy szándékos gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás egyre nagyobb szerepet játszik a kockázat növekedésében.

A klímaváltozás miatt hosszabbak és intenzívebbek a száraz, meleg időszakok, különösen tavasszal és nyáron. Ez a növényzet kiszáradásához vezet, így az könnyebben lángra kap.

Az elmúlt években nőtt a rendkívül száraz napok száma és időtartama Magyarországon, 2022-ben például az ország egyharmadán mintegy 40 napig tartottak extrém száraz körülmények, ami rekord mértékű leégett területet eredményezett.

A soroksári Duna-parton történt aljnövényzet-tűz jól illusztrálja, hogy a klímaválság miatt egyre hosszabb és szárazabb időszakok következnek, amelyek növelik a vegetációtüzek gyakoriságát és súlyosságát. 🏜

Vigyázzunk a környezetünkre, a természetben ne gyújtsunk tüzet ebben az időszakban, vigyázzunk a cigarettacsikkekkel, a lakótelepi, családiházas övezetekben pedig fogadjunk örökbe egy fát és kétnaponta locsoljuk meg ebben a forró, száraz időszakban! 🌳

Beküldve:

Chat GPT – Pesterzsébet Újság 7:0

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.

A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.

Az AI válasza:

Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló

Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.

1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás

  • A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
  • Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.

2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés

  • A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
  • Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.

3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság

  • A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
  • A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.

4. Kellemetlen szaghatások

  • A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
  • Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.

5. Zajszennyezés

  • A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.

6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota

  • A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.

7. Egészségügyi és szociális kihívások

  • A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
  • A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.

S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?

Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.

Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!

Beküldve:

Invazív veszély a Duna-parton: terjed a japán keserűfű a soroksári nádasokban

Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon.

Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.

Még most kell lépnünk, hogy ne járjunk úgy, mint Csobánka, Pomáz, Pilisborosjenő, Pilisszentkereszt, Szentendre.  Ezeken a Dera-patak menti településeken már összefogás indult a japán keserűfű visszaszorítására, és rendszeres irtási akciókat szerveznek, de jelentős területeket foglalt el a növény.

Miért veszélyes a japán keserűfű a nádasokra?

A japán keserűfű gyors növekedésével és terjedésével kiszorítja az őshonos növényeket, köztük a nádat is, amely a vizes élőhelyek egyik legfontosabb fajaként kulcsszerepet játszik a helyi ökoszisztémában. A keserűfű sűrű, zárt állományokat alkot, így csökkenti a biológiai sokféleséget, átalakítja az élőhely szerkezetét, és veszélyezteti a nádasokhoz kötődő állatfajokat, például madarakat, kétéltűeket és rovarokat.

A nádasok pusztulása további súlyos következményekkel járhat: romlik a vízminőség, csökken a természetes partvédelem, és sérül a Duna-part ökológiai egyensúlya. Az invazív növények visszaszorítása rendkívül nehéz, mivel a japán keserűfű akár egy apró gyökérdarabból is újra kihajt, így kiirtása évekig is eltarthat.

Miért fontos az összefogás?

A japán keserűfű elleni hatékony fellépés csak a Duna-parti kerületek összefogásával lehetséges. Az összehangolt munka, a korai felismerés, a lakosság bevonása és a szakértők támogatása nélkül a növény gyorsan elterjedhet, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat a Duna-part élővilágában.

Mit tehetünk?

  • Azonnali beavatkozás a frissen megjelent állományoknál.
  • A növények gyökerestől való eltávolítása, a maradványok biztonságos kezelése.
  • Lakossági tájékoztatás és bevonás a felderítésbe és védekezésbe.
  • Önkormányzati és civil összefogás, szakmai támogatás igénybevétele.

A természetes élőhelyek védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében most van szükség gyors, összehangolt cselekvésre!

Fentiek miatt a holnapi testületi ülésen egy szoros Soroksár-Pesterzsébet együttműködést kezdeményezek és június közepén egy közös akcióra hívok mindenkit, aki fontosnak és megőrzendő értéknek tartja az RSD pesterzsébeti és soroksári szakaszának élővilágát.