Címke: pesterzsébet

Beküldve:

Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

  • I. A testület elfogadta a beszámolót.
  • II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
  • III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
  • IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

Beküldve:

Ne a fejünk felett döntsenek a lakókörnyezetünkről! MIÉNK IS A KÖR!

A KÖR beruházás ügye nemcsak egy építési telekről szól. Arról is, hogy a helyben élők érdekei mikor és hogyan jelenhetnek meg a lakókörnyezetüket alapvetően átalakító döntésekben. Ezért Csaszny Gábor képviselőtársammal önálló képviselői indítványt nyújtottunk be, amely a szeptember 24-i pesterzsébeti testületi ülés napirendjén szerepel. Azt kezdeményezzük, hogy az önkormányzat hivatalos felterjesztésben kérjen változtatásokat az Országgyűléstől és a Kormánytól.

Ahonnan indultunk: a KÖR körül felmerült kérdések

A Téglagyártó utca 23. alatti ingatlan eredeti engedélye három épületben összesen 63 lakás megépítését tette lehetővé, mélygarázs nélkül. Az engedélymódosítás már az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását is érinti.

A mélygarázs a felszíni parkolás és a zöldfelületek szempontjából kedvező változás lehet. Ettől azonban még nem tűnnek el a kérdések: hol lesz a lehajtó, hogyan változik a forgalom, elbírják-e a belső utak az építkezés terhelését, és ki állítja helyre az esetleges károkat? Hogyan kezelik a szennyvizet és a csapadékvizet? Mi lesz a fákkal, a zöldfelületekkel, és hogyan illeszkednek az új házak a Mediterrán lakópark építészeti karakteréhez? (Bővebben az előterjesztésben olvashattok róla.)

Ezeket a problémákat a lakók már a 2022-es petícióban is jelezték, és a mostani lakossági munkamegbeszélésen is előkerültek. Nem olyan részletekről beszélünk, amelyeket ráér az első kamion megérkezése vagy az új lakások átadása után tisztázni.

Ennek ellenére a beruházó ígéretei ellenére mind a mai napig nem ismerhettük meg a módosított terveket, nem kaptunk érdemi válaszokat a felvetéseinkre.

A terveket akkor kell megismerni, és a helyi érdekeket akkor kell érvényesíteni, amikor a döntésekre még hatással lehetünk. Nem fogadhatjuk el, hogy úgy szenvedjük el a következményeket, hogy a kérdéseik csak utólag jutnak el a döntéshozókhoz.

Miért kérünk erősebb önkormányzati jogokat?

Az „ügyféli jogállás” jogászi kifejezésnek hangzik, de nagyon is gyakorlati. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, észrevételeket tehessen, képviselhesse a helyi közlekedési, zöldfelületi és közműszempontokat, szükség esetén pedig jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A 2026. június 30-tól induló építésügyi ügyekben ismét érvényesülhet az általános ügyfélfogalom, de ez nem jelent minden ilyen eljárásban automatikus önkormányzati részvételt. (Építésijog.hu összefoglalója) Az önkormányzatok egyértelmű ügyféli jogállásának szükségességét a szakmai elemzések is felvetették. (Építésijog.hu szakmai javaslatai)

Nem önmagáért kérünk több jogosítványt a hivatalnak. Az a célunk, hogy a helyi közösség választott képviselete érdemben felléphessen a lakókörnyezet védelmében. Ez nem helyettesíti a lakók saját tájékozódási és jogorvoslati lehetőségeit (hiszen a 3 évvel ezelőtti közigazgatási eljárásban is lakóparkkal szemben alperesként jelent meg a polgármester), de további védelmet jelentene.

Az indítványunk három, egymáshoz kapcsolódó változtatást kér:

  • Automatikus önkormányzati részvételt. Az építési tevékenység helye szerinti önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat külön érintettségi vizsgálat nélkül lehessen ügyfél az építési engedélyezési és engedélymódosítási ügyekben, valamint a javaslatban felsorolt további építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban. Ez nem vétójogot jelentene, hanem érdemi részvételt és jogvédelmet.
  • A korábban indult ügyek rendezését. Külön átmeneti szabályokat kérünk a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárásokra. A folyamatban lévő ügyekben automatikus önkormányzati bevonást, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházásoknál kötelező értesítést, irathozzáférést és megfelelő feltételekhez kötött felülvizsgálati lehetőséget kezdeményezünk.
  • Egyes építésügyi feladatok helyi visszaadásának előkészítését. Nyilvános hatásvizsgálatot kérünk a 2020-as központosítás tapasztalatairól. Ennek alapján azokat a feladatokat, amelyek helyben hatékonyabban láthatók el, megfelelő szakemberekkel, finanszírozással, függetlenségi és jogorvoslati garanciákkal adnák vissza önkormányzati szintre.

A nyilvánosságot is erősítenénk. Azt kérjük, hogy az eljárások közérdekű alapadatai és a már jogszabályban meghatározott tervdokumentumok tartósan, kereshetően legyenek hozzáférhetők, és vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető iratok körének bővítését.

A korábbi ügyeket sem hagyhatjuk ki

A KÖR mélygarázsát érintő engedélymódosítási eljárás a június 30-i változás előtt indult. Az előterjesztésünkben éppen arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb szabályozás önmagában nem rendezi az ilyen, korábban indult ügyekben kialakult jogvédelmi hiányt.

Nem elég csak a jövőbeni beruházásoknál biztosítani az érdemi részvételt, ha közben a mostani konfliktusok megoldatlanok maradnak.

Miről dönt a testület szeptember 24-én?

A testület elé nem a KÖR építési engedélyének visszavonását visszük, hanem országos szabályozási változtatások kezdeményezését. Ha a képviselők támogatják az indítványt, a polgármestert arra kérjük fel, hogy készítse el a felterjesztést, és azt a határozattal együtt nyolc napon belül küldje meg a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. Az érdemi válaszokról ezt követően a testületnek is tájékoztatást kellene kapnia.

A határozat elfogadása önmagában nem állítaná le a beruházást, és nem adna azonnal új eljárási jogokat. Egyértelművé tenné viszont Pesterzsébet álláspontját: a helyi közösséget érintő építési döntésekben biztosítani kell a helyi érdekek érdemi képviseletét.

Nem önmagában a fejlesztések ellen lépünk fel, azért dolgozunk, hogy azok átláthatóan, a környezetükhöz illeszkedve és a már ott élők érdekeit tiszteletben tartva valósuljanak meg.

A KÖR ügye adta ehhez helyi tapasztalatot: az indítványunk azt szeretné elérni, hogy hasonló helyzetben máshol se maradjon eszköztelen a helyi közösség, s mi is negvédhessük a lakókörnyezetünk.

Beküldve:

Szubjektív híradó – 2026. 06. 11.

Mi történt a mai testületi ülésen?

Ma 36 napirendet tárgyalt a pesterzsébeti képviselő-testület. Zömében most is egyhangú döntéseket hozott a testület, volt azonban néhány napirend, ahol érdemi vita is zajlott arról kinek az érdekeit képviseli a kerület vezetése: a pesterzsébetiekét vagy a pártközpontokét.

Apropó: a mai testületi ülést már élőben közvetítettük. Belenéztetek az élő adásba?

Szerintem voltak beakadások, hanghibák, de követhetőnek tűnt. Hétfőtől az önkormányzat YouTube-csatornáján visszanézhető lesz a teljes felvétel tájmingolva. A közvetítést végző szolgáltató munkáját a mostani tapasztalatok, valamint a bekért további ajánlatok alapján szeptemberben újra értékeljük, és akkor döntünk a folytatásról. is,

Közterületi és vagyongazdálkodási ügyek

Több döntés született önkormányzati ingatlanok hasznosításáról, valamint fejlesztések támogatásáról.

A testület döntése alapján módosítottuk a telek- és építményadó mértékét. A változás továbbra is kizárólag azokat az ingatlanokat érinti, amelyekben sem a tulajdonos, sem közeli hozzátartozója nem lakik, vagyis jellemzően a bérbe adott vagy nem lakott ingatlanokat.

Elbíráltuk a fővárosi, illetve kerületi védelemmel érintett ingatlanok településkép védelmi támogatására kiírt pályázatokat, gratulálok a nyertes társasháznak.

Szintén napirenden volt a parkolási problémák kezelése. A testület egy lakossági felmérés elindításáról döntött, amelynek célja, hogy ne felülről szülessenek döntések a fizető parkolásról, hanem az érintettek bevonásával alakuljon ki egy elfogadható rendszer. Erről majd írok részletesebben is.

Szociális, oktatási, egészségügyi és közösségi ügyek

A napirendek jelentős része a mindennapi működést érintő, de a lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozott. Ide tartozik:

  • a szociális ellátások szabályozása,
  • a kórház támogatása,
  • a Dél-pesti Kórház udvarán elhelyezett, méltatlan, konténeres ügyelet helyett a Kossuth Lajos utca 146. szám alatti ingatlant használatba adjuk az OMSZ részére, ahol kulturált körülmények között működhetne tovább a szolgáltatás.
  • kibővítettük a Gondosjárat (idős taxi) igénybevételének lehetőségét,
  • a diákmunka programok,
  • az óvodai férőhelyek tervezése,
  • az iskolakezdési támogatások biztosítása, szeptemberben minden pesterzsébeti 1–5. osztályos gyermek tanszercsomagot kap.

Ezek a döntések kevésbé látványosak, vitát sem generáltak, ugyanakkor közvetlen hatással vannak a pesterzsébetiek életminőségére.

Megszavaztuk a BRFK XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságával kötendő megállapodást a közbiztonsági cselekvési terv végrehajtására. Én tartózkodtam, mert a csomag üres, s ugyan polgármester úr megígérte, hogy megtöltik tartalommal, de egyelőre nesze semmi fogd meg jól.

S akkor azok a témák, ahol érdemi vita zajlott, javaslatot tettem:

 „Vágatlan május” júniusban

Van, ahol heti-kétheti rendszerességgel nyírják, és van, ahol gyakorlatilag „vágatlan május” van június közepén is. Sajnos például a kutyafuttatókban nem nyírtunk füvet, máshol pedig sokadszor vágjuk tarra a zöldfelületet és már most látszik, hogy felékszületlen a növényzet az aszályra. Ez egy hosszabb tanulási folyamat, amit elkezdtünk, s folyamatosan tanulunk a hibákból.

 Aluljáró és közbiztonság – ha végre van eszköz, használjuk

A vasútállomás aluljárója évek óta probléma: kosz, bizonytalanság, konfliktusok. Évek óta kérem, hogy rendezzük a kérdést.
Most végre a fővárosi rendészet vállalta a felelősséget és gyors és hatékony intézkedéseket ígértek ha a lakosság jelzi az adott eseti ügyeket..

👉 Amit kértem:

  • legyenek kint jól látható táblák az aluljáró környezetében a rendészet telefonszámával,
  • kerüljön fel az önkormányzati oldalra is úgy, hogy egy kattintással elérje bárki.

Az, hogy két év alatt hat megkeresésre nincs érdemi válasz, a hetedikre van, nem sikertörténet – de talán most itt is rendszert váltunk.

 Bíró Mihály-emléktábla – nem egy tábla, hanem értékválasztás

Most ott tartunk, hogy Bíró Mihály emléktáblája egy társasház pincéjében pihen.
Ez nem csak egy tárgy, hanem üzenet: mennyire vesszük komolyan a saját helyi értékeinket. A kérdésemre az a választ kaptam, hogy az adott társasház szigetelésekor levették, most a pincében van, és a fővárossal keresik a megoldást a visszahelyezésre.

Az ügyben folytatni fogom a munkát, hogy méltó emléket állítsunk Bíró Mihály grafikus művész emlékére.

 Lomtalanítás veszélyes hulladék nélkül = félmunka

A MOHU idén sem tervez veszélyes hulladékgyűjtő pontokat a lomtalanításnál.
Ez nem csak kellemetlen, hanem veszélyes:

  • mehet a festék, olaj, vegyszer a sima hulladék közé,
  • vagy „megoldja” valaki a játszótér mellett, erdősávban.

👉 Amit kértem:

  • a hivatal folytassa és keményítse az egyeztetést a MOHU-val.

 Kende Kanuth – Dobos sarok

Lakossági kérésre a Kende Kanuth–Dobos sarkon a közlekedési problémára hívtam fel, s segítséget kértem.

 Parkolás: nem rólunk nélkülünk

A parkolási káosz ma már sok pesterzsébeti mindennapi problémája. A testület most a kezdeményezésemre egy lakossági felmérés elindításáról döntött. Június 15-én indul, kérem, hogy minél többen vegyünk részt benne. Hamarosan jelentkezem a részletekkel.

Az ülésen elhangzott felszólalásom itt olvasható.

 Budapest–Belgrád vasút: van mozgástér – kérdés, élünk-e vele

A 150-es vasútvonal pesterzsébeti szakaszán a forgalomnövekedés miatt a saját anyagaik írják le, hogy a zaj éjszaka eléri vagy meghaladja a határértéket.
Ehhez képest: a mi szakaszunkra nem terveznek zajvédő falat.

Évek óta azt hallgatjuk: „kiemelt beruházás, nincs mozgásterünk”.
Most a beruházó településtanulmányt hoz, és a mi jóváhagyásunkat kéri. Ez definíció szerint mozgástér.

👉 Amit kimondtam, és amit képviselni fogok:

  • csak olyan településtanulmányt és KSZ-módosítást támogatok, amelyben konkrét vállalás van zajvédő falra vagy azzal egyenértékű védelemre Pesterzsébeten,
  • a településrendezési szerződésben legyen benne: határidő, műszaki paraméterek, és az is, hogy ha a zajmérés szerint még mindig túl magas a terhelés, akkor legyen kötelező további passzív védelem (ablakcsere, szigetelés),
  • a zajmérések eredménye legyen nyilvános.

Ha most is csak széttárjuk a kezünket, akkor nem csak Lázár János és a kínai vasút, hanem mi is csődöt mondunk, mint képviselet.

 Átláthatóság, propaganda, vagy fák?

Az egyik legélesebb politikai kérdés ma az volt, hogy a szűkös pénzből mire költ a kerület:

  • a testületi ülések átlátható, visszanézhető, kereshető közvetítésére,
  • vagy a Pesterzsébet Újság nevű, erősen vitatható hitelességű, túlnyomórészt propagandafunkciót ellátó kiadvány felturbózására.
  • a pesterzsébetiek többsége inkább fákra, zöldberuházásra, közbiztonságra költene ugyanebből a pénzből.

Végül az a kompromisszum született, hogy nem 3 csak 2 számmal bővül a megjelenése a lapnak és szeptemberben visszatérünk az közvetítésre. Egyrészt fontos visszajelzésnek tartom, hogy az I like Pesterzsébet csoport véleménye is számít, s emiatt apró korrekció született, másrészt nyilván rossz kompromisszumnak a döntést.

 Építményadó: népszerűtlen, de igazságosabb út helyett a könnyebbik

Az 1000 m² feletti ingatlanokra a hivatal eredetileg magasabb adót javasolt, a nagyobb jövedelmekhez igazítva. A testület végül egy alacsonyabb, egységesebb adót fogadott el.

Én az eredeti, az igazságosabb közteherviselést biztosító jövedelemarányosabb javaslatot támogattam, bár tudom, hogy ez bizonyos vállalkozói körökben talán népszerűtlenebb.


Ez kb. 88 millió forinttal kevesebb bevételt jelent majd a kerületnek – jövőre látni fogjuk, mennyire fog fájni ez a hiány.

Beküldve:

Miért vágtak ki közel 100 fát a Szent Erzsébet téren?

Tegnap a helyi ellenzék és a városvezetést támogató képviselők összefogtak a Szent Erzsébet tér fáinak ügyében. Öröm, hogy zöld ügyek összehoznak minket, még akkor is ha a költségvetés fenntarthatóságában, annak bátorságában, elfogadhatóságában nem is egyezik a véleményünk. Csaszny Gábor tanácsnok barátommal közösen néztük meg a kivágásra ítélt és a már kivágott, földön fekvő, vagy feldarabolt fákat. Az ő személyes hangvételű, tartalmilag sokban hasonlító írása a Facebook oldalán olvasható.

A családi legendánk része, hogy a feleségem kamaszkorában ezen a téren sakkozott a nála évtizedekkel idősebb partitársakkal és általában (mindig) nyert, így aztán kicsit magaménak is érzem a problémát, hogy sikerül-e újra közösségi térré alakítani a teret és nem csak ok nélkül írtják ki a fákat.

A tér fejlesztése a 2026-os kampány egyetlen kerületi kormányzati kampányberuházása, valójában egy zöldfelületfejlesztés, mely során új közösség tér létrehozását ígérték. Küldön tanulmányt érdemelne, hogy egy többszázmilliós költségből, kifejezetten a zöldfelületek rendezettségét, a biodiverzitást, a lombkorona növekedését szolgáló fejlesztés miért környezetromboló fakivágásként jelent meg a közbeszédben, de röviden:

  • A fakivágásokról Pesterzsébet polgármestere hétvégén egy szűk közleményben értesítette a lakókat: „A rekonstrukció érdekében a kijelölt hatóság a szükséges fakivágási engedélyeket megadta, így kilencvenkét darab fa kivágásával egyidőben, száztizenkét darab fa elültetésére kerül sor.”
  • Sem a fakivágások valódi okáról, sem a fapótlásokról nem kaptak a lakók semmilyen tájékoztatást. A hétvégén megígértem, hogy hétfőn utánajárok és tájékoztatom a lakosságot. Egy kicsit meglepett, hogy a faírtást már hétfő reggel meg is kezdték.

A helyszínt végigjárva később egyeztettem a hivatal illetékes osztályának vezetőjével és a kerület új főkertészével, s megkaptam a kért anyagokat is.

Azóta az önkormányzat és képviselőtársam is rakott ki egy hosszabb tájékoztatást. Én most megpróbálom zöld szempontból leírni a történteket és hogy milyen fejlesztések, ültetések várhatóak.

A fakivágásokról az engedélyek és jegyzőkönyvek, szakértői vélemények alapján:

A szükséges engedélyeket a hivatal megszerezte. A Szent Erzsébet tér környezetrendezéséhez a tér összes fájáról készült felmérés, favizsgálat, melyet minősített favizsgáló, a Magyar Faápolók Egyesületének tagja készített.

A jegyzőkönyvekben minden fáról részletes leírás található: a gyökérzetéről, a törzséről, koronaalapról…

A felmérés szerint a fák jelentős részének faápolási munkára van szüksége, egy részét egészségügyi és balesetvédelmi okokból ki kell vágni.

Aki a hétvégén kint volt az láthatta a fákon a jelzéseket, mely fákat gallyaznak, kezelnek majd és mely fákat vágnak ki kézzel vagy emelőkocsiból.

A puszta számok:

Meglévő fa a területen összesen: 142 db

Ebből összesen 92 db-ot vágtak, vágnak ki.

Az építkezés miatt kivágandó fa összesen (ez zömében a tér déli oldalán épülő új parkoló miatt): 18 db, ezek között is van néhány egészségügyi okok, vagy balesetveszély miatt is kivágandó fa, de zömében egészséges, vagy menthető fák voltak.

A fák egészségügyi állapota miatt 13 fát vágnak ki, ezek a terület különböző pontjain találhatóak és valóban nagyon rossz állapotban vannak.

S kivágják/cserélik az összes gömbakácot (ez 61 fát jelent), ezek egy része nagyon beteg volt, néhány esetében csoda, hogy még nem dőlt ki (erről a beharangozó videómban raktam is fel felvételt). Az, hogy a csekély lombkoronájú, a régi autó mellé ültetett beteg gömbakácokat nagyobb lombkoronájú, az éghajlatunkhoz és a térhez illeszkedő fákra cserélik, jó döntésnak ígérkezik.

A fák pótlásáról:

A kivágott fák helyére meglepően változatos faállomány kerül kiültetésre: háromerűjuhar, korai juhar, perzsa selyemakác, rézvörös fanyarka, oszlopos gyertyán, keleti ostorfa, közönséges júdásfa, keskenylevelű kőris, keskenylevelű kőris, kék atlasz cédrus, sárga lombú lepényfa, kínai csörgőfa, oszlopos ámbrafa, amerikai tulipánfa ,csillagvirágú liliomfa, oszlopos japán díszcseresznye, díszcseresznye, kocsányos tölgy, kislevelű hárs.

  • A törzsük kerülete pedig 1 méter magasan mért értéke 14-16 cm között lesz.
  • A fák zömében kétszer iskolázottak, vagyis a növényt kétszer emelték ki, vágták vissza a gyökerét és ültették újra, így erős, kompakt gyökérzettel rendelkezik.​
  • Sorfák, azaz utak mentére, parkokba vagy sorokba ültethető fa típus, szabályos koronájú, keskenyebb növekedésű növények.

Az új kialakítandó zöldfelületek cserjéi, díszfűi, évelői is változatosak, valóban egy kellemes, zöld közösségi teret hozhatnak majd létre.

A fejlesztésről:

Többször, több helyen is leírtam: a kormány az elmúlt években csak stadiontéseket és templomok építését, templomkertek felújítását támogatta, ezért hiába lennének ennél fontosabb, értelmesebb beruháis lehetőségek mind városképi, mind városfejlesztési szempontból kormányzati támogatás sajnos csak erre érkezhetett.

Mivel a beruházás a 2026-os országgyűlési kampányra lett tervezve és időzítve, így előzetes egyeztetések, lakossági felmérések,bejárások sem előzték meg a kerületi városfejlesztési koncepcióba csupán bele lett erőltetve, nem szerves része annak.

Személyes véleményem, hogy a Szent Erzsébet tér felújítása csak a sétáló utca odáig történő meghosszabbításával együtt értelmezhető városfejlesztésként, addig csupán kampányberuházás. Maga a tér átalakítása amúgy fontos, csak sajnos elég gyáva lett, nem sikerült valódi közösségi funkciókat találni: csupán a templomtérként fog ezentúl is funkcionálni. Bár megszünteti középen a járdákat és autóutat, de megtartja célforgalomra a sétányt és emiatt mégis megbontva tartja a teret. A déli oldalon pedig egy nagyobb parkoló épül, emiatt is kerülnek kivágásra nagyobb lombkoronájú fák.

Beküldve:

Pesterzsébet győzelme a síneken – hivatalos MÁV-tájékoztató bizonyítja: óránként 2 vonat (csúcsidőben akár 3) a Keletibe!

Ma reggel izgalommal olvastam Font Sándor tájékoztatóját a Kiskunhalason tartott MÁV-eseményről, ahol a Budapest–Kelebia kínai vasútvonal megnyitásának részleteit ismertették.

Bár posztjában azt kéri, hogy a tájékoztatóját teljes terjedelmében, szó szerint idézzük, ezt nem áll módomban teljesíteni, egyrészt számos szubjektív elemet is tartalmaz készenlétről, biztonságról, műszaki tartalomról, másrészt minket pesterzsébetieket csupán néhány információ érint, így az agglomerációs ráhordó buszok menetrendjét például kihagyom.

Ez nem csupán egy technikai bejelentés – ez Pesterzsébet és a dél-pesti agglomeráció győzelme!

​Több fontos információt is tartalmaz a tájékoztató:

  • Megnyugtató, hogy Pesterzsébeten minden terv (a KTI és a MÁV tervei szerint is) megállnak mind a gyorsvonatok, mind az elővárosi és régiós vonatok.
    • Minden járat a Keletiből indul/érkezik.
    • Dupla FLIRT vonatok közlekednek majd csúcsidőben.
  • Üröm az örömben, hogy néhány vonat nem állna meg Ferencvárosban, ami 15 perccel lassítja az eljutást Kelenföldre, Észak-Budára.

A kínai vasútvonal építése miatt hosszabb ideje vágányzár volt érvényben, s az első tervek, illetve néhány polgármester javaslata veszélyeztette a régi S25-ös elővárosi kapcsolatot a Keletivel. Pedig mindenki tudta: a Keleti pályaudvar a legjobb végállomás a térség lakóinak – gyors átszállás, központi elhelyezkedés, kevesebb autó az utakon. Pesterzsébet Önkormányzatának friss határozata, a közösségi petíciónk és most ez a MÁV-tájékoztató együttes ereje is bizonyítja: jól állunk a harcban!

A most kapott tájékoztató egy „kis fejetlenséget” és kapkodást mutat, néhány hetük van az ígért indulásig, de rengeteg feladattal még nem végeztek, s most is tart annak teljesítése:

  • Hatósági engedélyek beszerzése 
  • Vonatbefolyásoló rendszerek beüzemelése – TÜV Rheinland független minősítéssel
  • Üzemeltető személyzet megszervezése – képzések, próbaüzemek
  • Menetrend véglegesítése és közzététele – várhatóan a következő napokban
  • Állomásépületek, kamerarendszerek üzembe helyezése
  • Volánbusz-összehangolás – ráhordók igazítása a vonatokhoz
  • Folyamatos próbajáratok – teher- és üresjáratok elemzése biztonsági adatokhoz

A most ígért kulcsdátumok:

  • Február 27., 0:00: vágányzár feloldása, teherforgalom indul (max. 100 km/h)
  • Március 15.: személyforgalom éles indítása

A menetrend részletei – Pesterzsébet fókuszban

A második kép (a feltöltött dia) mutatja a lényeget: minden belföldi vonattípus a Keleti pályaudvarról indul és oda érkezik!

Vonattípusok és ütemezés a MÁV szerint (a KTI egy másik javaslatot támogat, egy úgy nevezett régiós vonattal):

  • Nemzetközi vonatok: 2 óránként, belföldön csak Kiskunhalas + határ
  • Gyorsvonatok: 2 óránként, Kunszentmiklós után minden megállóhelyen megállnak (Pesterzsébet-felső, Soroksár, Ferencváros stb.)
  • Személyvonatok: 2 óránként, minden megálló
  • S25 elővárosi: óránként (csúcsidőben félóránként) Délegyháza–Keleti között

Járműpark:

  • FLIRT motorvonatok – modern, kényelmes
  • Csúcsforgalomban dupla szerelvények – a korábbi kapacitásproblémák megoldását ígérik

Menetidők Pesterzsébetieknek:

  • Keleti–Pesterzsébet: ~15 perc
  • Délegyháza–Keleti: ~37 perc

Miért zöld győzelem ez?

  • Kevesebb autó: félóránkénti vonat = vonzó alternatíva a dugók helyett
  • Elektromos vontatás: nullás kibocsátás a síneken
  • Központi Keleti: metróval, villamossal, busszal kiváló továbbutazás
  • Óvónők, tanárok: belvárosi szakemberek könnyebben elérhetik Pesterzsébet intézményeit

A „Vonattal a belvárosba” mozgalmunk helyzete

Fantasztikusan állunk! Három pillér erősít minket:

  1. Pesterzsébet Önkormányzat határozata: egyeztetés indítása a MÁV-val, minisztériummal
  2. MÁV hivatalos tervei: Keleti végállomás, sűrű elővárosi menetrend
  3. Petíciónk lendülete: már több mint 1100 aláírás – csatlakozz még!

Ez nem véletlen: Veresegyházi Béla dunavarsányi képviselő közösségi felmérései, és az évek óta tartó munkánk, a lakosság egységes akarata – mindez meghozhatja gyümölcsét.

A pazarló módon, rossz műszaki tartalommal, akadálymentesítés és érdemi zajvédelem nélkül épülő kínai vasútvonalból próbáljuk meg kihozni a legtöbbet!

Együtt elérhetjük, hogy a déli agglomeráció végre megkapja a megérdemelt, gyors, zöld, kényelmes belvárosi kapcsolatot.

Köszönöm, hogy olvasta – ossza meg, ha egyetért! 🚆💚

Mach Péter és a „Vonattal a belvárosba” csapata

Beküldve:

Jódos-Sós Gyógyfürdő: 50% kedvezmény a pesterzsébeti nyugdíjasoknak

Féláron fürödhetnek idén is a pesterzsébeti nyugdíjasok – de csak kedden és szerdán!

Jó hírrel kezdődik az év a helyi nyugdíjasoknak: 2026-ban is él a Pesterzsébet Önkormányzata és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közötti együttműködés, amelynek köszönhetően féláron válthatnak belépőt a Jódos–Sós Gyógyfürdő és Strandfürdőbe.

A kedvezmény nem csak a 65 év felettieknek jár, hanem minden pesterzsébeti nyugdíjasnak, január 1. és december 16. között. A kedvezményes jegy ára 2 000 forint (a 4 000 helyett), nyáron pedig a napágybérlés is csak 800 forintba kerül (1 600 helyett).

Fontos apróságok: a fürdőbelépő csak kedden és szerdán, 8 és 19 óra között használható, és az akció hétvégén nem érvényes. A kedvezmény az alapzónás szolgáltatásokra vonatkozik, a szaunavilágra nem.

A fürdőbelépéshez szükség van egy fürdőkuponra, amit a Polgármesteri Hivatal földszint 17-es irodájában lehet átvenni január 5-től, ügyfélfogadási időben. A fürdőkupon átvételéhez be kell mutatni egy érvényes lakcímkártyát, továbbá a nyugdíjas igazolványt. A kupon öt alkalommal használható fel, és csak az veheti igénybe, aki személyesen átvette – ezt a fürdő is ellenőrzi!

Ha van tapasztalatotok a kedvezménnyel, írjátok meg kommentben.

Beküldve:

Megkezdték a fák pótlását a pesterzsébeti vasút mentén

@ptermach

Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach #kínaivasút #pesterzsèbet

♬ eredeti hang – Mach Péter
Beküldve:

Vonattal a belvárosba, metróbusszal a Kálvinra – Pesterzsébet közlekedési sikerei

Tegnap délután én is kipróbáltam a Kálvin térről a metróbuszt. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is.

Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

S köszi Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára, hogy ti sem tartottatok minket síkhülyének, hanem támogattátok a fővárosban a személyes egyeztetésen.

Akik pedig ellenezték, hátráltatták, nem vették komolyan, rosszul képviselték Pesterzsébet érdekeit, s most mégis ezzel kampányolnak, azok nyaljanak sót!

A „Vonattal a belvárosba” mozgalommal több mint három év munkája kellett ahhoz, hogy 2019. április 7-től az S25-ös elővárosi vonat végre valódi alternatívát nyújtson a belvárosba utazóknak. Korábban Pesterzsébetből a Keleti pályaudvarra érni csak bonyolult átszállásokkal vagy sokkal hosszabb idő alatt volt lehetséges, ami sokaknak komoly akadályt jelentett. A változásnak köszönhetően most már közvetlenül, gyorsan és kényelmesen tudunk vonattal a Keleti pályaudvarra jutni, majd onnan tovább az egész városban. Ez az eredmény nemcsak a közlekedést egyszerűsítiette hanem jelképesen is fontos: azt mutatja, hogy ha a lakosok együtt dolgoznak, akkor valódi változást tudnak elérni a közösségi érdekképviselettel. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy újra célba értünk és a februári újrainduláskor szintén a Keleti lesz a végállomás.​

A metróbusz ötleté ist már évek óta keringettük a pesterzsébeti közbeszédben, 2022-ben már javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros tértől a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd az Üllőin és a körúton tér vissza Pesterzsébet felé. A fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.​

Amúgy természetesen lekéstem a buszt 😀 , de 5 percen belül érkezett a következő (emiatt a Borároson álltunk is pár percet). Meglepően gyorsan hazaértem (OK, egy adventi vacsira a Vakvarjúba a barátaimmal, haza kicsit lassabban), s a János utcai megállóból a Duna-partra sem volt hosszú a séta. Befelé a városba lehetne komfortosabb és elérhetne több utast, de így is nagy segítség.

Az I 💚 Pesterzsébet! csoportban végzett saját felmérésemben a legtöbben azt jelezték vissza, hogy a legnagyobb vonzerőt a belváros felé vezető, átszállásmentes kapcsolat és a kiszámítható menetidő jelenti, ugyanakkor többen kértek további finomhangolást az útvonalban és a csatlakozásokban is. Ezeket a tapasztalatokat be fogom vinni a fővárosi és kerületi egyeztetésekre, hogy a metróbusz valóban a pesterzsébetiek igényeihez igazodjon.

Beküldve:

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.
Beküldve:

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Requiem egy zöld Gubacsért

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

A gubacsi gesztenyefa-gyilkosságok hatására szigorítottunk a fásszárú növényeink védelmén

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.