Hónap: 2026. szeptember

Beküldve:

Legyen vége az ingatlanmutyiknak! – Pesterzsébet egyhangúlag kiállt a titkosított építési döntések ellen

Csaszny Gáborral közös előterjesztésemet a testület egyhangúlag fogadta el. Több mint ezer lakó írta alá a petíciót, és a leveleket viszünk a Kormányhivatalba és az illetékes miniszterhez. Elég volt a mutyiból!

Szeptember 24-én a pesterzsébeti képviselő-testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztésünket. Csaszny Gábor képviselőtársammal azt kezdeményeztük, hogy a kerület forduljon a Kormányhoz és az Országgyűléshez. A célunk az, hogy az önkormányzatok és az itt élők ne utólag, újságcikkekből, értékesítési prospektusokból vagy a láncfűrész hangjából tudják meg, mi épül a szomszédjukban.

Ezt a javaslatot nem íróasztalnál találtam ki, KÖR beruházás miatt írtam meg, mert elegem lett abból, hogy nálunk egy beruházás egyre gyakrabban úgy indul, hogy először eltűnik, ami érték.

A testület minden tagja megszavazta. Ez szerintem sokat elmond: ez nem pártügy. Pesterzsébet ügye.

Hogyan jutottunk idáig?

A Téglagyártó utca 23. alatti KÖR telekre az engedély három épületet és összesen 63 lakást enged. Később jött a módosítás, a mélygarázzsal. Az előzmányekről a hatályos KÉSZ szabályozásáról, az annak ellentmondóan kiadott építési engedélyről már korábban írtam.

Mondhatnánk, hogy a mélygarázs jó hír, hiszen kevesebb autó lesz a felszínen és több marad a zöldből. Lehet, hogy tényleg jó hír. Csakhogy tudni szeretnénk, és nem hinni.

Hány parkoló lesz? Hol lesz a lehajtó? Merre mennek majd a teherautók? Mit bírnak a belső utak, amelyeknek még a jogi helyzete sincs rendezve? Hová folyik a csapadékvíz és a szennyvíz? Mely fák maradnak meg, és mit jelent a „fapótlás” a gyakorlatban?

Ezek nem hisztis lakossági kérdések. Ezek egy tisztességes beruházás alapjai.

A válasz helyett ezt kaptuk: az önkormányzat nem kapta meg automatikusan a terveket, a lakók találgatásra kényszerültek, a képviselők pedig apránként rakták össze a képet. Közben a beruházó már árulja a lakásokat, a területen pedig kivágták a fákat. Először négy fátengedély nélkül, most pedig engedéllyel még másfél tucatot: szibériai szileket és nagylevelű hársakat. A megmaradt fák gyökérzónája körül sitt van, ganyíthatóan sérültek.

Ezt nem nevezem együttműködésnek. Kész helyzet elé állítanak minket.

Mit fogadott el a testület?

A határozat szerint a polgármester nyolc napon belül felterjesztést készít, és elküldi a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. A határozat pontos szövege:

Határozat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete

  1. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított felterjesztési jogával élve kezdeményezi az Országgyűlésnél és a Kormánynál, hogy

a) teremtsék meg az érintett települési, Budapesten a kerületi önkormányzat részére, hogy az építési tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat útján a polgármester értesítése az építési engedély iránti kérelemről szóló döntés mellett az építészeti-műszaki dokumentációra is kiterjedjen az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. Rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontjának erre irányuló módosításával

b) alkossanak a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között megindult építésügyi hatósági eljárásokkal összefüggésben olyan, jogbiztonságot tiszteletben tartó átmeneti szabályokat, amelyek
 – a még folyamatban lévő eljárásokban biztosítják az érintett önkormányzat kötelező értesítését az eljárás megindulásáról, iratmegismerési jogát és
 — a törvényi és kormányrendeleti feltételek fennállása esetén — ügyféli jogállásának vizsgálatát;
– a végleges építési engedély megadásáról szóló döntéssel lezárt, de még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló magasépítési beruházások esetében biztosítják az érintett önkormányzat számára a döntés, a tervdokumentációk és az eljárásban keletkezett szakhatósági állásfoglalások megismerhetőségét;

c) biztosítsák tartósan és ellenőrizhető módon az építésügyi eljárások közérdekű alapadatainak és a jogszabályban már meghatározott tervi dokumentumoknak a nyilvános, kereshető és adatvédelmi szempontból megfelelő elektronikus hozzáférhetőségét, továbbá vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető dokumentumok körének további bővítését;

d) készítsenek nyilvános hatásvizsgálatot az általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok 2020. évi központosításának tapasztalatairól, különösen az ügyintézési idő, a szakember-kapacitás, a helyi szabályok érvényesülése, a jogorvoslat, az ellenőrzés hatékonysága és az ügyfelek hozzáférése szempontjából;

e) a hatásvizsgálat, valamint a települési önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján készítsék elő az önkormányzati szinten hatékonyabban ellátható általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok visszaadását, és vizsgálják meg egyes építésfelügyeleti feladatok helyi szintre telepítését, a szükséges finanszírozás, létszám, eszközállomány, adat-hozzáférés, szakmai minimumfeltételek, összeférhetetlenségi szabályok és állami jogorvoslati garanciák egyidejű biztosításával;

f) kérjék fel az Országgyűlés tárgy szerint illetékes bizottságait, hogy a kérdést az önkormányzati érdekszövetségek és az építészeti szakmai kamarák bevonásával nyilvános ülésen tárgyalják meg;

  • felkéri a Polgármestert, hogy a fentiek alapján készítsen felterjesztést.
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztést a határozattal együtt küldje meg
    • Magyarország Kormánya részére,
    • az építésügyért felelős miniszter részére,
    • az Országgyűlés elnöke részére,
    • Budapest Főváros Önkormányzata részére,
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztésre érkező érdemi válaszokról tájékoztassa a Képviselő-testületet.

Felelős: polgármester
Határidő a megküldésre: a határozat elfogadását követő 8 nap
Határidő a tájékoztatásra: az érdemi válaszok beérkezését követő első rendes képviselő-testületi ülés

A pesterzsébetiek nem másodrendűek

2024 és 2026 között az állam lényegében azt üzente a helyieknek: semmi közöd hozzá, mi épül a lakóparkod közepén. Kormányzati döntéssel lekapcsolták a nyilvánosságot, és leszűkítették azok körét, akik beleszólhatnak.

2026 júniusában a Kormány maga is visszalépett, ez szerintem beismerés. Az ebben az időszakban indult ügyek viszont maradtak, és velük együtt kell élnünk: a teherforgalommal, a porral, a zajjal, a parkolási gondokkal, a kivágott fák hiányával.

A következményeket mi viseljük. Akkor legalább tudhassuk előre, mi vár ránk.

A beruházó már árulja a Solaria Homes lakásait, és saját ígérete szerint 2028 harmadik negyedévében átadja őket. Szép látványtervekből eddig sem volt hiány. Lakossági fórumból, nyilvános tervekből és írásos vállalásokból viszont igen.

Én nem a szlogeneknek hiszek, hanem annak, ami papírra kerül és betartják. Ehhez ez kell:

  • nyilvános tervek;
  • teherforgalmi útvonalterv;
  • kárfelmérés a munkák megkezdése előtt;
  • ellenőrizhető fapótlás;
  • valódi parkolási megoldás;
  • egy kapcsolattartó, aki akkor is válaszol, amikor még nincs baj.

Amíg ezek nincsenek meg, addig a beruházó szavai csak betartatlan ígéretek. Az eddigiek alapján pedig nem ad okot arra, hogy vakon megbízzunk benne.

Dühösek vagyunk és joggal!

A testület döntése nem légüres térben született, mögötte a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep lakóinak jogos dühe áll.

Az emberek belefáradtak abba, hogy előbb megtörténik valami, és csak utána kérdezik meg őket, ha egyáltalán megkérdezik. Belefáradtak a halogatott út-, parkolási és vízelvezetési problémákba. Abba is, hogy a zöld ígéret marad, a fakivágás viszont valóság.

Ezért petíciót írtunk, és a lakók már több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ez nem fiókba készül. A leveleket személyesen visszük el:

  • Budapest Főváros Kormányhivatalához;
  • az építésügyért felelős miniszterhez;
  • Pesterzsébet polgármesteréhez.

Ha még nem írtad alá, most tedd meg:
Élhető, biztonságos és zöld lakókörnyezetet a pesterzsébeti Duna-parton

Minden aláírás azt üzeni: itt emberek élnek, és figyelnek.

Pesterzsébet nem üres telek a térképen, ahová bármit rá lehet rajzolni.

Ez az otthonunk. Az otthonunkról nem dönthetnek nélkülünk.

Beküldve:

Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

  • I. A testület elfogadta a beszámolót.
  • II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
  • III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
  • IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

Beküldve:

Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése, s 2027-ben megszűnhet a gyermekintézményeink többségében

Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.

Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.

A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!

A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).

Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.

Miért pont az óvodákban és bölcsődékben?

Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.

És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.

Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.

S akkor mit csináljunk 2027-ben?

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.

Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.

Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:

KöltségelemÖsszeg
Klímaberendezések (48 db)12 000 000 Ft
Villanyszerelés4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok2 600 000 Ft
Beruházás összesen19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)1 300 000 Ft / év

Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.

Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.

És ahol nem lesz ilyen egyszerű

Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.

  • Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
  • Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.

Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.

A döntés a testület kezében van

A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.

Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.

Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Beküldve:

Ne a fejünk felett döntsenek a lakókörnyezetünkről! MIÉNK IS A KÖR!

A KÖR beruházás ügye nemcsak egy építési telekről szól. Arról is, hogy a helyben élők érdekei mikor és hogyan jelenhetnek meg a lakókörnyezetüket alapvetően átalakító döntésekben. Ezért Csaszny Gábor képviselőtársammal önálló képviselői indítványt nyújtottunk be, amely a szeptember 24-i pesterzsébeti testületi ülés napirendjén szerepel. Azt kezdeményezzük, hogy az önkormányzat hivatalos felterjesztésben kérjen változtatásokat az Országgyűléstől és a Kormánytól.

Ahonnan indultunk: a KÖR körül felmerült kérdések

A Téglagyártó utca 23. alatti ingatlan eredeti engedélye három épületben összesen 63 lakás megépítését tette lehetővé, mélygarázs nélkül. Az engedélymódosítás már az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását is érinti.

A mélygarázs a felszíni parkolás és a zöldfelületek szempontjából kedvező változás lehet. Ettől azonban még nem tűnnek el a kérdések: hol lesz a lehajtó, hogyan változik a forgalom, elbírják-e a belső utak az építkezés terhelését, és ki állítja helyre az esetleges károkat? Hogyan kezelik a szennyvizet és a csapadékvizet? Mi lesz a fákkal, a zöldfelületekkel, és hogyan illeszkednek az új házak a Mediterrán lakópark építészeti karakteréhez? (Bővebben az előterjesztésben olvashattok róla.)

Ezeket a problémákat a lakók már a 2022-es petícióban is jelezték, és a mostani lakossági munkamegbeszélésen is előkerültek. Nem olyan részletekről beszélünk, amelyeket ráér az első kamion megérkezése vagy az új lakások átadása után tisztázni.

Ennek ellenére a beruházó ígéretei ellenére mind a mai napig nem ismerhettük meg a módosított terveket, nem kaptunk érdemi válaszokat a felvetéseinkre.

A terveket akkor kell megismerni, és a helyi érdekeket akkor kell érvényesíteni, amikor a döntésekre még hatással lehetünk. Nem fogadhatjuk el, hogy úgy szenvedjük el a következményeket, hogy a kérdéseik csak utólag jutnak el a döntéshozókhoz.

Miért kérünk erősebb önkormányzati jogokat?

Az „ügyféli jogállás” jogászi kifejezésnek hangzik, de nagyon is gyakorlati. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, észrevételeket tehessen, képviselhesse a helyi közlekedési, zöldfelületi és közműszempontokat, szükség esetén pedig jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A 2026. június 30-tól induló építésügyi ügyekben ismét érvényesülhet az általános ügyfélfogalom, de ez nem jelent minden ilyen eljárásban automatikus önkormányzati részvételt. (Építésijog.hu összefoglalója) Az önkormányzatok egyértelmű ügyféli jogállásának szükségességét a szakmai elemzések is felvetették. (Építésijog.hu szakmai javaslatai)

Nem önmagáért kérünk több jogosítványt a hivatalnak. Az a célunk, hogy a helyi közösség választott képviselete érdemben felléphessen a lakókörnyezet védelmében. Ez nem helyettesíti a lakók saját tájékozódási és jogorvoslati lehetőségeit (hiszen a 3 évvel ezelőtti közigazgatási eljárásban is lakóparkkal szemben alperesként jelent meg a polgármester), de további védelmet jelentene.

Az indítványunk három, egymáshoz kapcsolódó változtatást kér:

  • Automatikus önkormányzati részvételt. Az építési tevékenység helye szerinti önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat külön érintettségi vizsgálat nélkül lehessen ügyfél az építési engedélyezési és engedélymódosítási ügyekben, valamint a javaslatban felsorolt további építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban. Ez nem vétójogot jelentene, hanem érdemi részvételt és jogvédelmet.
  • A korábban indult ügyek rendezését. Külön átmeneti szabályokat kérünk a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárásokra. A folyamatban lévő ügyekben automatikus önkormányzati bevonást, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházásoknál kötelező értesítést, irathozzáférést és megfelelő feltételekhez kötött felülvizsgálati lehetőséget kezdeményezünk.
  • Egyes építésügyi feladatok helyi visszaadásának előkészítését. Nyilvános hatásvizsgálatot kérünk a 2020-as központosítás tapasztalatairól. Ennek alapján azokat a feladatokat, amelyek helyben hatékonyabban láthatók el, megfelelő szakemberekkel, finanszírozással, függetlenségi és jogorvoslati garanciákkal adnák vissza önkormányzati szintre.

A nyilvánosságot is erősítenénk. Azt kérjük, hogy az eljárások közérdekű alapadatai és a már jogszabályban meghatározott tervdokumentumok tartósan, kereshetően legyenek hozzáférhetők, és vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető iratok körének bővítését.

A korábbi ügyeket sem hagyhatjuk ki

A KÖR mélygarázsát érintő engedélymódosítási eljárás a június 30-i változás előtt indult. Az előterjesztésünkben éppen arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb szabályozás önmagában nem rendezi az ilyen, korábban indult ügyekben kialakult jogvédelmi hiányt.

Nem elég csak a jövőbeni beruházásoknál biztosítani az érdemi részvételt, ha közben a mostani konfliktusok megoldatlanok maradnak.

Miről dönt a testület szeptember 24-én?

A testület elé nem a KÖR építési engedélyének visszavonását visszük, hanem országos szabályozási változtatások kezdeményezését. Ha a képviselők támogatják az indítványt, a polgármestert arra kérjük fel, hogy készítse el a felterjesztést, és azt a határozattal együtt nyolc napon belül küldje meg a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. Az érdemi válaszokról ezt követően a testületnek is tájékoztatást kellene kapnia.

A határozat elfogadása önmagában nem állítaná le a beruházást, és nem adna azonnal új eljárási jogokat. Egyértelművé tenné viszont Pesterzsébet álláspontját: a helyi közösséget érintő építési döntésekben biztosítani kell a helyi érdekek érdemi képviseletét.

Nem önmagában a fejlesztések ellen lépünk fel, azért dolgozunk, hogy azok átláthatóan, a környezetükhöz illeszkedve és a már ott élők érdekeit tiszteletben tartva valósuljanak meg.

A KÖR ügye adta ehhez helyi tapasztalatot: az indítványunk azt szeretné elérni, hogy hasonló helyzetben máshol se maradjon eszköztelen a helyi közösség, s mi is negvédhessük a lakókörnyezetünk.

Beküldve:

Önálló képviselői indítvány – 2026. szeptember 24.

Önálló képviselői indítvány

Tárgy: Javaslat felterjesztési jog gyakorlására a települési önkormányzatok építésügyi ügyféli jogállásának megerősítése, a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között keletkezett jogvédelmi hiány rendezése, valamint egyes építésügyi hatósági feladatok önkormányzati visszaadása érdekében

Előterjesztő: Mach Péter és Csaszny Gábor önkormányzati képviselő

Tisztelt Képviselő-testület!

Jelen előterjesztés közvetlen apropóját a Téglagyártó utca 23. alatti KÖR beruházással összefüggő, mélygarázs létesítésére irányuló engedélymódosítási eljárás adja. Az eljárás 2026. június 30. előtt indult, ezért abban még a 2024-ben bevezetett, szűkebb ügyfélkörre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. A korlátozás 2026. június 30-i megszüntetése önmagában nem teszi lehetővé, hogy az Önkormányzat az új, kedvezőbb szabály alapján kapcsolódjon be ebbe a korábban indult eljárásba (103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet.)

Az eredeti, érvényes építési engedély alapján a jelenleg beépítetlen telken három épületben összesen 63 lakás létesülhetett volna, mélygarázs nélkül. A benyújtott engedélymódosítás az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását érinti. A mélygarázs létesítése a felszíni parkolás és a zöldfelületek védelme szempontjából kedvező változás lehet, de csak akkor, ha annak férőhelyszáma, lehajtója, forgalmi kapcsolata, szellőzése, vízelvezetése és kivitelezési módja megfelelően illeszkedik a már kialakult lakókörnyezethez.

A beruházási telket körülvevő, 170187/54 helyrajzi számú út magánút, amelynek jogi és műszaki helyzete hosszabb ideje rendezetlen kérdéseket vet fel (Pesterzsébet Önkormányzatának 2022. évi tájékoztatója). Ugyanez a tájékoztató rögzítette a lakók útállapottal, hiányos közvilágítással, parkolással, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos kifogásait, továbbá azt, hogy a beruházó vállalást tett az útburkolat, a közvilágítás, a társasházi lehajtók és az érintett közművek rendezésében való közreműködésre. Az építkezés megkezdése előtt ezért tisztázni kellene, hogy a munkagépek és tehergépjárművek milyen útvonalon közelítik meg a telket, milyen terhelést jelentenek a belső utakra, miként garantálható a gyalogosok biztonsága, valamint ki és milyen módon állítja helyre az esetlegesen károsodó útburkolatot és közműveket.

A 63 új lakás használatba vétele tartósan növelheti a Mediterrán lakópark belső gépjárműforgalmát, ezért nemcsak a jogszabály szerinti parkolóhelyszámot, hanem a mélygarázs tényleges használhatóságát, a vendégparkolást, a szabálytalan parkolás visszaszorítását, valamint a gyalogos és gépjárműforgalom biztonságos szétválasztását is vizsgálni kell. A mélyépítés és a későbbi többlethasználat miatt ugyancsak tisztázandó a szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat kapacitása, a talaj- és csapadékvíz kezelése, továbbá az, hogy a beruházás nem súlyosbítja-e a területen korábban jelzett vízelvezetési problémákat. Ezek nem elméleti kérdések: a lakók már 2022-ben petícióban kifogásolták a rendezetlen közlekedési, parkolási, csatornázási és vízelvezetési helyzetet

Kiemelt helyi érdek a meglévő fák és zöldfelületek védelme, a ténylegesen megvalósuló zöldfelületi arány és fapótlás ellenőrizhetősége, valamint a Mediterrán lakópark egységes építészeti karakterének megőrzése. A korábbi tervek kapcsán a lakók kifogásolták a környezetétől eltérő, hét szintes kialakítást, a felszíni parkolás zöldfelület-csökkentő hatását és a lakópark arculatának megbontását. A mostani fejleményekről tartott lakossági munkamegbeszélésen a résztvevők többsége választ vár a mélygarázs pontos kialakítására, ugyanakkor választ vár az épületmagasságra, a fák megőrzésére, a kivitelezési teherforgalomra, valamint az építkezés alatti és utáni parkolási helyzetre.

Ez a helyzet világosan megmutatja a szabályozás hiányosságát. Pesterzsébet Önkormányzata ügyféli jogállás hiányában nem kap automatikusan teljes körű hozzáférést a módosított tervekhez, a mélygarázs műszaki és forgalmi kapcsolataihoz, a közmű- és vízelvezetési megoldásokhoz, valamint az eljárásban keletkezett szakmai állásfoglalásokhoz. Így korlátozottan tudja képviselni azokat a közlekedési, környezetvédelmi, településképi, közmű- és vagyongazdálkodási szempontokat, amelyek következményei később a kerületet és az itt élőket terhelik.

Ezért kiemelten fontos a határozati javaslat 2. pontja. Ez nem csupán a jövőbeni eljárásokra kezdeményezi az automatikus önkormányzati ügyféli jogállás megteremtését, hanem kifejezetten kéri a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárások átmeneti rendezését is. A kezdeményezés elfogadása természetesen nem adna azonnal ügyféli jogállást az Önkormányzatnak a folyamatban lévő eljárásban, de egyértelmű politikai és jogalkotási kezdeményezést jelentene annak érdekében, hogy az Országgyűlés és a Kormány ezt a jogvédelmi hiányt mielőbb megszüntesse.

Az önkormányzatok viselik a települési építkezések számos közvetlen következményét, miközben az építésügyi hatósági eljárásokban jelenleg nem rendelkeznek általános, törvény vagy kormányrendelet alapján automatikusan biztosított ügyféli jogállással. A helyi közutak, közterületek, parkok, parkolás, környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, valamint a helyi közösségi közlekedés szervezése önkormányzati feladat, ezért egy jelentős beruházás közlekedési, környezeti és infrastrukturális hatásai közvetlenül érinthetik az önkormányzat feladatellátását és vagyonát (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, 13. §).

Az indítvány három, egymással összefüggő jogalkotási cél támogatását javasolja:

  1. az építési tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat automatikus ügyféli jogállásának megteremtését a lényeges építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban;
  2. a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárások miatt kialakult jogvédelmi hiány célzott, a jogbiztonságot is tiszteletben tartó átmeneti rendezését;
  3. annak átfogó vizsgálatát, majd a vizsgálat eredménye alapján a helyben hatékonyabban ellátható építésügyi hatósági feladatok megfelelő személyi, pénzügyi és összeférhetetlenségi garanciák mellett történő önkormányzati visszaadását.

Az indítvány indokai

Az önkormányzatok helyi felelőssége és korlátozott eljárási helyzete

Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet és véleményt nyilváníthat. Ez biztosítja a Képviselő-testület jelen felterjesztésének alkotmányos alapját (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pont). Az így megkeresett szerv főszabály szerint harminc napon belül köteles érdemben válaszolni; ha nem rendelkezik hatáskörrel, nyolc napon belül továbbítania kell a megkeresést a hatáskörrel rendelkező szervhez. Az Országgyűlést a harmincnapos válaszadási határidő nem köti (Mötv. 7. §).

Az általános közigazgatási rendtartás szerint ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Jogszabály meghatározott ügyfajtában külön vizsgálat nélkül is ügyféli minőséget állapíthat meg (Ákr. 10. §). A hatályos építésügyi eljárási kódex azonban csak az építtetőt, az érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosát, valamint egyes kapcsolódó épületek tulajdonosait nevesíti automatikus ügyfélként. A települési önkormányzatot önmagában az építési tevékenység helye vagy helyi közfeladatai alapján nem sorolja ebbe a körbe (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §).

Emiatt az önkormányzatnak jelenleg ügyenként kell igazolnia saját jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettségét. A településrendezési, településképi, közútkezelési, közlekedésszervezési, környezetvédelmi vagy vagyongazdálkodási felelősség önmagában nem feltétlenül vezet ügyféli jogálláshoz. Az automatikus ügyféli minőség megteremtése megszüntetné ezt a bizonytalanságot, és biztosítaná, hogy az önkormányzat időben értesüljön az eljárásról, megismerhesse az iratokat, nyilatkozatot tehessen, valamint szükség esetén igénybe vehesse a jogorvoslati eszközöket.

A 2024 és 2026 közötti jogvédelmi hiány

2024. augusztus 16-án hatályba lépett az a módosítás, amely az építésügyi hatósági eljárásokban az általános ügyfélfogalom alkalmazását lényegében leszűkítette (241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. §). A változás egyidejűleg megszüntette az ÉTDR nyilvános felületét is, ami a szakmai sajtó szerint jelentősen megnehezítette, hogy a helyi közösségek egyáltalán tudomást szerezzenek a környezetüket érintő beruházásokról (Építészfórum, „Megszűnik az ÉTDR nyilvános felülete”).

A 2024. október 1-jétől alkalmazandó 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet fenntartotta ezt a szűkítő megoldást. A korlátozást a 103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet 2026. június 30-i hatállyal megszüntette, így az ezt követően indult ügyekben ismét teljeskörűen érvényesülhet az Ákr. általános ügyfélfogalma. Ugyanez a rendelet az ÉTDR nyilvános felületén egyes, személyes adatot nem tartalmazó eljárási alapadatok ismételt közzétételéről rendelkezett; a helyszínrajzokra, utcai homlokzati tervekre, látványtervekre és bontási fotódokumentációra vonatkozó részletszabályok 2026. július 29-én léptek hatályba (103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet; Építésijog.hu összefoglaló).

A módosításhoz ugyanakkor nem kapcsolódott olyan általános átmeneti rendelkezés, amely a korábbi korlátozás alatt megindult építésügyi eljárásokban is megnyitná az Ákr. általános ügyfélfogalmának alkalmazását. Így az eljárás megindításának napja alapján eltérő jogvédelem érvényesülhet még egymáshoz hasonló, ma is folyamatban lévő vagy ma is jelentős hatást kiváltó beruházások esetén.

A szabályozási hiány rendezésekor egyaránt figyelembe kell venni az önkormányzatok és a helyi közösségek hatékony jogvédelmét, valamint a jogerős döntésekhez és a jóhiszeműen szerzett jogokhoz fűződő jogbiztonsági követelményt. A jogalkotásról szóló törvény tiltja, hogy a jogszabály a hatálybalépése előtti időre kötelezettséget állapítson meg vagy tegyen terhesebbé, illetve jogot vonjon el vagy korlátozzon (Jat. 2. § (2) bekezdés). Ezért az indítvány nem a korábban kiadott engedélyek általános és automatikus érvénytelenítését kezdeményezi. Ehelyett differenciált átmeneti szabályozást kér:

  • a még folyamatban lévő ügyekben az érintett önkormányzat automatikus ügyfélként történő bevonását;
  • a még meg nem valósult, illetve még kivitelezés alatt álló, végleges engedélyeken alapuló beruházások esetén az önkormányzat kötelező értesítését és irathozzáférését, továbbá közvetlen érintettséghez, érdemi jogsérelemhez, rövid jogvesztő határidőhöz és arányossági vizsgálathoz kötött különleges felülvizsgálati lehetőséget;
  • a már lezárt és megvalósult ügyekben az önkormányzat tájékoztatáshoz és iratmegismeréshez való jogát, valamint jogsértés gyanúja esetén a hatályos felügyeleti és törvényességi eszközök alkalmazhatóságának biztosítását.

Az automatikus önkormányzati ügyféli jogállás szükségessége

Az automatikus ügyféli jogállás nem jelentene önkormányzati vétójogot, és nem vonná el az építésügyi hatóság döntési hatáskörét. Azt biztosítaná, hogy a helyi közérdek törvényes képviselője az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, jelezhesse a helyi közúttal, közterülettel, zöldfelülettel, vízelvezetéssel, közlekedéssel, parkolással, településképpel és helyi szabályozással kapcsolatos szempontokat, továbbá szükség esetén jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A szakmai elemzések már a korlátozó szabály hatálybalépésekor jelezték, hogy indokolt lenne a települési önkormányzat ügyféli jogállásának egyértelmű rendezése azokban az építésügyi eljárásokban, amelyekben nem maga az önkormányzat jár el hatóságként (Építésijog.hu, „Visszaállhat a 2024. augusztusa előtti ügyféli kör”). Az automatikus részvétel különösen indokolt Budapesten, ahol egy nagyobb beruházás terhei rendszerint a kerületi utak, közterületek, parkolás, zöldfelületek és helyi szolgáltatások működésében jelennek meg.

Az eljárások gyorsasága megfelelő szabályozással megőrizhető. Az önkormányzat számára rövid, jogvesztő nyilatkozattételi határidő állapítható meg, az elektronikus kézbesítés és iratbetekintés pedig az ÉTDR-ben biztosítható. Ha az önkormányzat a határidőn belül nem kíván érdemi nyilatkozatot tenni, az eljárás emiatt nem húzódna el.

Az építésügyi hatósági feladatok önkormányzati visszaadásának vizsgálata

2020. március 1-jével megszűnt a járásszékhely települési, illetve a fővárosi kerületi jegyzők általános elsőfokú építésügyi hatósági hatásköre, és ezek a feladatok a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokhoz kerültek. A jelenlegi szabályozás az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat főszabály szerint továbbra is a kormányhivatalokhoz telepíti (237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet).

Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt nyilvános hatásvizsgálatot készíteni arról, hogy mely feladatok láthatók el gyorsabban, átláthatóbban és a helyi viszonyok jobb ismeretében önkormányzati szinten. A települési önkormányzat jelenleg is felelős a helyi tervalkotásért, a helyi építészeti örökség védelméért, a településképért, valamint főépítészi és tervtanácsi feladatokat lát el. A szakmai értékelések ezért az önkormányzati szerepvállalást a magyar építészeti szabályozás meghatározó elemének tekintik (Építészfórum, „A települési önkormányzat szerepvállalása”).

Vizsgálni szükséges legalább:

  • mely elsőfokú építési, fennmaradási, bontási és használatbavételi ügyek telepíthetők helyi szintre;
  • hogyan kapcsolható össze a helyi építési szabályzat és a településképi követelmények ellenőrzése az engedélyezéssel;
  • mely építésfelügyeleti és szabályossági ellenőrzések végezhetők hatékonyabban helyben;
  • milyen lakosságszámhoz, ügyteherhez, szakképzettséghez és szervezeti függetlenséghez kötött feltételekkel vállalhatná egy önkormányzat e feladatokat;
  • milyen társulási vagy térségi megoldás biztosíthatná a feladatellátást a kisebb településeken;
  • mely másik hatóság járjon el, ha maga az önkormányzat az építtető vagy az érintett ingatlan tulajdonosa;
  • milyen központi szakmai felügyelet, egységes digitális rendszer és jogorvoslati rend szükséges;
  • milyen költségvetési forrás, létszám, eszközállomány és adat-hozzáférés átadása biztosítja a feladat tényleges elláthatóságát.

Határozati javaslat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete

  1. egyetért azzal, hogy az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat a jogszabály erejénél fogva, külön érintettségi vizsgálat nélkül rendelkezzen ügyféli jogállással az építési engedélyezési, az építési engedély módosítása iránti, a fennmaradási, a bontási és a használatbavételi engedélyezési, az egyszerű bejelentéssel összefüggő hatósági, valamint az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban;
  2. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított felterjesztési jogával élve kezdeményezi az Országgyűlésnél és a Kormánynál, hogy

a) teremtsék meg az érintett települési, Budapesten a kerületi önkormányzat automatikus ügyféli jogállásának egyértelmű törvényi, illetve kormányrendeleti alapját;

b) alkossanak a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult építésügyi hatósági eljárásokra olyan differenciált átmeneti szabályokat, amelyek a folyamatban lévő ügyekben biztosítják az önkormányzat automatikus bevonását, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházások esetében pedig az önkormányzat kötelező értesítését, irathozzáférését és a helyi közfeladat vagy önkormányzati vagyon sérelméhez kötött, észszerű határidőn belüli felülvizsgálat kezdeményezésének lehetőségét, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok, valamint a jogbiztonság védelme mellett;

c) biztosítsák tartósan és ellenőrizhető módon az építésügyi eljárások közérdekű alapadatainak és a jogszabályban már meghatározott tervi dokumentumoknak a nyilvános, kereshető és adatvédelmi szempontból megfelelő elektronikus hozzáférhetőségét, továbbá vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető dokumentumok körének további bővítését;

d) készítsenek nyilvános hatásvizsgálatot az általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok 2020. évi központosításának tapasztalatairól, különösen az ügyintézési idő, a szakember-kapacitás, a helyi szabályok érvényesülése, a jogorvoslat, az ellenőrzés hatékonysága és az ügyfelek hozzáférése szempontjából;

e) a hatásvizsgálat, valamint a települési önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján készítsék elő az önkormányzati szinten hatékonyabban ellátható általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok visszaadását, és vizsgálják meg egyes építésfelügyeleti feladatok helyi szintre telepítését, a szükséges finanszírozás, létszám, eszközállomány, adat-hozzáférés, szakmai minimumfeltételek, összeférhetetlenségi szabályok és állami jogorvoslati garanciák egyidejű biztosításával;

f) kérjék fel az Országgyűlés tárgy szerint illetékes bizottságait, hogy a kérdést az önkormányzati érdekszövetségek és az építészeti szakmai kamarák bevonásával nyilvános ülésen tárgyalják meg;

  • felkéri a Polgármestert, hogy a fentiek alapján készítsen felterjesztést.
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztést a határozattal együtt küldje meg
    • Magyarország Kormánya részére,
    • az építésügyért felelős miniszter részére,
    • az Országgyűlés elnöke részére,
    • Budapest Főváros Önkormányzata részére,
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztésre érkező érdemi válaszokról tájékoztassa a Képviselő-testületet.

Felelős: polgármester
Határidő a megküldésre: a határozat elfogadását követő 8 nap
Határidő a tájékoztatásra: az érdemi válaszok beérkezését követő első rendes képviselő-testületi ülés

Budapest, 2026. szeptember 7.

Mach Péter
Csaszny Gábor
önkormányzati képviselő

Beküldve:

Mit tegyünk. ha a lakókörnyezetünkben roncsautót látunk, ami már huzamosabb ideje ott „parkol”?

Vagy az önkormányzat hibabejelentőjén, ( https://pesterzsebet.hu/lakossagi-bejelentes/ )

vagy alábbi mail címen érdemes bejelenteni: rendvedelmi.ugyelet@pesterzsebet.hu

A kapott tájékoztatás szerint:

„A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Kftv.) 20. § (1) bekezdése értelmében a felügyelő – az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

Mindezek mellett a Kftv. 20. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályok szerint afelügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely értesítés értelmében az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja. 

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3). bekezdése értelemben azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja. 

Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 49. § (1)-(2) bekezdései értelmében az üzemképtelen járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tárolhatók. A gépjármű üzemben tartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig szabad tárolni. 

A Rendelet 2. § h) pontja értelmében üzemképtelen jármű: a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik vagy engedélye lejárt.