Pingpongasztal, napvitorla, virágágyás: a közösségi költségvetés eredményhirdetése

Nagyon köszönöm mindenkinek a részvételt, beérkező javaslatokat, a szavazatokat! A 2-es körzet idei részvételi költségvetési programja az utolsó szakaszába lépett: már csak a kivitelezésre várnak a nyertes projektek!

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

A 1,5 MFt-os képviselői keretemből az alábbi projektek lesznek idén megvalósítva:

  1. pingpongasztal kihelyezése a vizes játszótérre a Duna-parton (várhatóan augusztusban kerül ki)
  2. napvitorla a Topánka 4-6 játszótérre (várhatóan augusztusban kerül ki)
  3. virágágyás a Topánka 2-4 közötti, most kialakított zöldfelületen (ősszel kerül kiépítésre)

Amire a képviselői keretem nem volt elegendő, de a költségben csoportosítunk át forrást és remélhetőleg még az idén megvalósítható:

  • napelemes lámpatest játszótérre (a helyszínekről a szeptemberi bizottsági ülésen dönt majd az adott szakbizottság)
  • kosárpalánk a vizesjátszótér vagy a Baba-park mellé (ez ügyben kérem, az javaslatot tevőket, hogy keressük egymást a lehetséges helyszínek ötleteivel, az igényekkel)
  • virágágyás a Baross 38. mellé
  • kutyafuttató rendbetétele

A képviselői keretek nem költhetőek el virágosztásra, krumplira, lakossági komposztálókra, zöldzsákokra, elsősorban közösségi tereink fejlesztésére fordítható, nagyon köszönöm, hogy ezt javaslatadás során mindenki tiszteletben tartotta!

Sajnos a legnépszerűbb projektre (kosárpalánk) ez a keret nem volt elegendő, a Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport azonban a héten benyújtott egy költségvetési javaslatot új sporteszközök telepítéséről, ebből a keretből lesz ez is megvalósítható ha sikerül alkalmas helyszínt találni, akkor még idén. A javaslatot tevőkkel és támogatókkal (akiket elértem) abban állapodtunk meg, hogy “helyette” a keretemből bővítsük az egyéb sportolási lehetőségeket, s folytassuk a munkát a kosárpalánkért.

A szavazás eredménye:

Az előzetesen beérkezett javaslatok:
–        napelemes lámpatest a Baba-parkba
–        napelemes lámpatest a Topánka 4-6 játszótérre
–        napvitorla a Topánka 4-6 játszótérre
–        kosárpalánk a vizesjátszótér vagy a Baba-park mellé
–        évelő/virágágyás a Topánka 2-4 zöldfelületre
–        virágágyás a Baross 38 mellé

Melléjük még az alábbiak futottak be:
-járda világítást a Topi 4-8 közötti részre.
– pingpong asztal a vizes játszóra, nagyon kevés az egy darab (ez többször is)
– Napvitorlát a vizes játszótérre. Csodaszép, csodajó, de egy deka árnyék nincs a kicsiknek.
– kutyafuttató rendbetétele
– forgalomlassító kihelyezése a Gubacsi hidról érkezőknek a lakópark felé
– a Baba parkba a kisgyermekes szülők által kért, (velük egyeztetett) kiskapuk elszállítása és inkább máshol gumialapos focipálya építése (ezt nem támogattam)

A nagykőrösi népszavazás fiaskójának tanulságai

Hogyan vehetünk részt a közügyeinkkel kapcsolatos döntésekben a Közgéptársaságban, avagy a részvételiség intézményének megcsúfolása.

részvétel 3.jpgVasárnap érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön tartott, az esetleges megyeváltást is firtató “négy kérdéses” népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz.

Négy kérdésre válaszolhattak a nagykőrösi polgárok:

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.hordószónok(1).jpg

Papíron a fenti kritériumnak megfelelően kiírt népszavazás mégis eleve kudarcra volt ítélve. Nem kevés közpénzt költöttünk el tehát olyan komoly döntési helyzetet teremtő kérdések megválaszolására hogy vajon egyetértünk-e azzal hogy több munkahely létesüljön. A rezsicsökkentési aláírásgyűjtéssel sokban hasonlító kezdeményezés azonban nem csak azért káros, mert az erre fordított anyagi erőforrásokat másra is fordíthatta volna az adott közösség, hanem mert értéktelenné teszi a részvételiség intézményeit. Ha sikerül a mindenkori hatalomnak elhitetni polgáraival, hogy a közügyeinkkel kapcsolatos döntések arról szólnak, hogy legyen több pénz, ingyen sör, olcsó rezsi és tojás akkor eléri célját és elveszi azoktól a döntés jogát akiket megillet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az állampolgári részvétel a közösséget érintő döntésekben alkotmányos alapjog kell legyen. Rögzíteni kell, hogy a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás mellérendelt formái a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Fontos a szubszidiaritás: a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, illetve a hatáskörök és feladatok telepítése során törekedni kell arra, hogy a leginkább érintett, önkormányzatisággal felruházott közösségek hozhassák meg a döntéseket.

A nagykőrösi népszavazás azonban nem ilyen volt, nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó. Sikerült a helyi narancsuralmi propagandát összekeverni a valódi részvétellel. Egyrészt valós igény és lakossági érdeklődés nélkül nem működik a népszavazás intézménye, másrészt nem is alkalmas minden esetben a helyi vélemények és igények becsatornázására.

Az LMP pont ebből kiindulva javasolta anno, hogy az új alaptörvény teremtse meg a részönkormányzatiság (város-, településrészi önkormányzatok) alkotmányos alapjait is. A feladatok területi elven történő megszervezésére legyen biztosítva a települési önkormányzatok társulási szabadsága kistérségek létrehozására.

koltsegvetes.jpgA települési önkormányzat a helyben élők közvetlen részvételét – a népszavazáson, népi kezdeményezésen kívül – más formában is teremtse meg. A kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítését javasoltuk az önkormányzati törzsvagyon, a közszolgáltatások magánkézbe adása, a költségvetés meghatározott hányadát elérő fejlesztési programok kérdésében való döntésekben. Valósuljon meg az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályozása. Növeljük a közpénzügyek átláthatóságát a költségvetési folyamat szabályozásával, a közvetlen részvétel megvalósításával a költségvetés elfogadásában.

Évek óta próbálkozom Pesterzsébeten részvételi költségvetés projekt elindításával. (Az 1% SZJA támogatás mintájára a költségvetés bevételének meghatározott mértékéig (pl. 0,1 – 1% vagy konkrét összeg pl. 10 – 100 millió Ft) felhasználásáról a részvételi költségvetés szabályai alapján lehessen dönteni.)

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott es átlátható, évente ismétlődő vita- es tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat területi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban szükséges javaslatuk figyelembevétele.

A részvételi demokrácia immár az európai társadalmi modell szerves része. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan is elismeri a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia egymást kiegészítő jellegét; ezt a két fogalmat a 10., illetve a 11. cikkben fejti ki. A 10. cikk (3) bekezdése a polgárokat felruházza azzal a joggal, hogy „részt [vehessenek] az Unió demokratikus életében”, és kimondja, hogy „[a] döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”, ami utalás a szubszidiaritás elvének  betartására vonatkozó követelményre. Ezáltal a részvétel polgári joggá, a szubszidiaritás pedig a részvételi demokrácia egyik pillérévé válik.

 11. cikk

1. Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

2. Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

3. Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

4. Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Úgy tűnik ebben a kérdésben is unortodox politikát képvisel a kormánytöbbség.

S egyelőre úgy tűnik itt is bukásra van ítélve, csak sajnos minden ilyen lépés után egyre nehezebb újra felépíteni az országot.

Pesterzsébet 2013. évi költségvetése zöld szemüvegen át

részvételi költségvetés 2012.jpgPesterzsébet környezetvédelmi tanácsnokaként egyik fontos feladatom a kerület költségvetési javaslatainak véleményezése. Hiszem, hogy lassan, az évek múlásával tanácsnok társaim is követik példámat, addig is eredményként értékelem, hogy a környezet- és természetvédelem területét kiemelten tárgyaljuk a vita során és új szempontok színesíthetik a döntés-előkészítés folyamatát.

zöld szemüveg.jpgEgyrészt tanácsnoktársaimnak jövőre lesz még egy utolsó esélyük a költségvetés véleményezésére, remélem akkor élnek majd vele. Másrészt a környezetvédelem és a fenntarthatóság képviseletének fontos sikerének értékelem, hogy az elmúlt évek javaslatai, ötletei közül számosat tartalmaz az idei javaslat.

Idén is jutott forrás a Madarak, fák napra és az Autómentes napra. Folytatódik a szelektív szigetek körbekerítése, a víztakarékossági, vízfogyasztási szabályozók beépítése, kerékpártorlók kialakítása, biztosítottak a zajmérések.

Sem az idei, sem a tavalyi költségvetés készítésekor nem sikerült azonban az előterjesztőnek a témában jártas kerületi környezetvédelmi szakértőket, civilszervezeteket bevonni a tervezés folyamatába.

Ennek két súlyos következménye lett:

  • a fejlesztési, beruházási terveink nem a kor kihívásaihoz igazodnak,
  • hiányzik a költségvetési javaslatban foglaltak szakmailag megalapozott ellenőrzése.

A testület elé terjesztett költségvetésben idén sem szerepelnek külön a környezetvédelemre fordítható összegek, ez pedig osztályvezetői szinten átcsoportosíthatóvá teszi más feladatokra az erre előirányzott összegeket illetve nehézkessé teszi annak ellenőrzését is.

A Facebookon tettem fel az alábbi kérdést:

Vegyen részt Ön is a kerület költségvetésének tervezésében! Ön milyen beruházásokra költene 2013-ban? Válasszon vagy adjon meg új szempontokat!

A válaszok alapján leszögezhető hogy a legnépszerűbbek az energetika hatékonyaságot javító beruházások támogatása volt, de komoly támogatást kapott a térfigyelőrendszer bővítése, a kerékpárutak és tárolók építése, a szelektív-szigetek , a közösségi kertek és egy kerületi futópálya építése is.

S mit tartalmaz a költségvetés?

Általánosan elmondható, hogy az idei költségvetés kevésbé szoros, mint azt az elmúlt két évben megszokhattuk. A 2013-as év költségvetésének tervezése már a 2014-es választási kampányhoz igazodik, bár a gazdasági válság problémáira nem sikerült megoldást találni, az elmúlt évek megszorításai kimaradtak az idei előterjesztésből, az adósságkonszolidáció, az államosítás utáni forrás és feladatelosztások a tavalyihoz képest több mint 500 millió forintos többletet jelent. Ez a környezetvédelmi kiadásokon is érezhető, fontos kérdés azonban, hogy az elmúlt két év állagromlása milyen nehezen vagy csak nagy ráfordításokkal helyrehozható következményekkel járt. Tavaly ilyenkor azt állítottam, hogy idén az elmúlt két év elmaradt karbantartásai és fejlesztései miatt drasztikus beavatkozásokra lesz szükség. Remélem én tévedtem és nem lesz szüksége e miatt évközben a költségvetést majd módosítani.

Néhány tételről külön is:

  • Idén sem folytatódik a komposztáló program, a programba beleölt közpénzt hagyjuk elveszni. Pedig a hulladék megelőzés és újrahasznosítás egyik legjobb módja a komposztálás.
  • Idén sem szállunk be komolyabb energetika-hatékonysági fejlesztésbe. Pedig a tavasszal várhatóak a pályázatok és egyes kisebb beruházások már rövidtávon is jelentős megtakarítást jelenthetnek. Az intézményekben bevezettük, hogy a papír mindkét felét használjuk, minimalizáltuk a higiéniai termékek fogyasztását, javítjuk a vízfelhasználást, miközben szökik az áram és a hő.
  • Idén sincs keret a kerületet virágba borító és zöld felületeit karbantartó kerületi lokálpatrióták jelképes megbecsülésére.
  • Idén sem indul be a “zöld kataszter” projekt, pedig elősegíthetné például a talajterhelési díj hatékony felhasználását (ugyanis annak bevétele bármekkora legyen is az, ott csücsül majd idén is a számlán, már most is húszmillió forinton csücsülünk). Nagyon hiányzik egy zöld térkép is a kerületnek, ha már a honlap erre lehetőséget is nyújthatna.
  • A tavalyi testületi döntésnek ellentmondóan nem kezdődött el semmilyen szervezési és egyéb tevékenység közösségi kertek ügyében, az idei költségvetés emiatt nem is biztosít hozzá forrást.
  • Kimaradt a javaslatból, bár a koncepció vitája során felmerült az uszoda és a jégcsarnok hűtő-fűtő rendszerének komplex kiépítése. Helyette csupán a futball stadion-csarnok költségei és a hozzákapcsolódó hitel felvétele szerepel az előterjesztésben.

 

 

Végre elérhető Pesterzsébet 2013. évi költségvetési rendelet-tervezete

Idén tíz nappal a testületi ülés előtt már nyilvános Pesterzsébet költségvetési rendeletének tervezete. Ez az előző évekhez képest komoly változást jelent, bár a részvételi költségvetés programot idén sincs idő elindítani, de szélesebb körű egyeztetésekre nyújt lehetőséget, mint eddig.

vilagvalsag_02.jpgA 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer alapjaiban megváltozott. A helyi önkormányzatok által korábban ellátott feladatok jelentős részét az állam vette át. Az oktatás államosítása, mely az eredeti szándék szerint az egyenlőtlenségek nivellálását és a feltűnés mentes forráskivonást szolgálta volna most a teljes leépüléshez vezet annak ellenére átalakítás alapelve az volt, hogy az állam lépjen be fenntartóként, feladat-ellátóként azokon a területeken, amelyek gazdasági, társadalmi érdekek alapján központosítva jobban elláthatók. A járási kormányhivatalok kialakítása is azt a célt szolgálta volna, hogy az átalakítás hatékonyabb ellátást eredményezzen.  Bár a puding próbája az evés, annyit megállapíthatunk, 2013-ban súlyos problémákat okoz az átállás, szakmai és társadalmi konfliktusokat gerjeszt.

Kövesse a Facebookon a legfrissebb híreinket!

A fenti feladatok elvonása miatt az eddig átengedett források (SZJA, illetékek, gépjárműadó) „átszabására” került sor.

Összességében elmondható, hogy a 2013. év az önkormányzatok életének jelentős állomása lesz, amelyhez az állam nem csak a megváltozó támogatások és szabályozás útján, hanem az eddig felhalmozott adósságok teljes vagy részleges konszolidációjával is hozzájárul.

Fontos változás az is, hogy 2013-ban működési hiány már nem tervezhető.

Ennek következtében alábbiak szerint alakulnak az önkormányzat teljes bevételei és kiadásai a költségvetési rendelet-tervezet szerint:

 

2013. év

2012. év

az önkormányzat bevétele

8 283 398 e Ft

8 761 902 e Ft

az önkormányzat kiadása:

8 283 398 e Ft

9 587 139 e Ft

költségvetési egyenleg:

 

 

hiány

0 e Ft    

825 237 e Ft.

 

Az önkormányzati rendszert érintő feladatváltozások és az új finanszírozási rendszer szerinti változásokat az alábbi táblázatok szemléltetik.

 

Megnevezés

Központi költségvetésből származó források  csökkenése

Működési támogatás   (régi nevén normatíva)

505 983 e Ft

Gépjárműadó

216 000 e Ft

A fővárosi forrásmegosztás részeként:

 

Személyi jövedelemadó helyben   maradó része

204 796 e Ft

Iparűzési adó csökkenés

221 830 e Ft

Az önkormányzatok üzemeltetési,   igazgatási, sport- és kulturális feladatokhoz kapcsolódó normatív   hozzájárulás

131 301 e Ft

Összesen:

1 279 910 e Ft

 

Megnevezés

Kiadások csökkenése

Közalkalmazottak személyi   juttatása

1 076 629 e Ft

Közalkalmazottak munkaadókat   terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiadása

290 737 e Ft

Köztisztviselők személyi   juttatása

 

118 181 e Ft

Köztisztviselők munkaadókat   terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiadása

37 404 e Ft

Összesen:

1 522 951 e Ft

 

Várom véleményüket, javaslataikat a költségvetéssel kapcsolatban!

A költségvetési előterjesztés innen letölthető.

koltsegvetes_1.jpg

Sikeres volt-e a kerületben az ingyenes óvodai úszásoktatás?

uszoda 1.jpgA nagycsoportos óvodások számára az úszásoktatást a 2012/2013-as nevelési év első félévében – 2012 szeptember óta – az Uszoda új üzemeltetője egy sikeres  pályázatnak köszönhetően ingyenesen biztosította. A szolgáltatást 18 csoportban 613 gyermek vette igénybe.

A II. félévben akkor van lehetőség az ingyenes óvodás úszásoktatás biztosítására ha arra Pesterzsébet Önkormányzata a 2013-as költségvetésében forrást biztosít összesen 3,4 millió Forint értékben.

November 29-én dönt a képviselő-testület az ezzel kapcsolatos előterjesztésről.

Önök mit gondolnak?

  • Sikeres a kezdeményezés a kerületben?
  • Érdemes folytatni akkor is ha forrást kell biztosítani rá a kerületnek?
  • Vagy másra költenék a felszabaduló forrásokat?

Kérem válaszoljanak, hogy valóban az Önök véleménye alapján dönthessünk.




Alternatív évértékelő a Kosutiban

 

Mint sokan tudják, Orbán Viktor hamarosan megtartja az évértékelő beszédét. Ezen a napon (február 7-én) fogadja el Pesterzsébet képviselő-testülete a kerület 2012-es költségvetését is.  
 
Az LMP értékrendje, a komolyabb szakemberek érvelései és a „közemberek” eddigi tapasztalata alapján arra következtet, hogy az Orbán-évértékelések egyre távolabb kerülnek a való világtól. Lehet, hogy a saját időszámítású naptárában, egy másik dimenzióban, ahol más fizikai és gazdasági törvények uralkodnak, helytállóak, de ITT a mélyszegénységben élő emberek nem laknak jól sem az utópisztikus sci-fi regények víziójával sem irokéz közmondásokkal.
 
A Lehet Más a Politika az ország több pontján ezért alternatív évértékelőket tart, ahol az emberek szabadon elmondhatják saját véleményüket, ezeket rögzítjük és élőben közvetítjük az interneten.
 
Az LMP pesterzsébeti csoportja is február 7-én, kedden, 13:30-kor a Polgármesteri Hivatal előtt a Kosutiban megtartja ELSŐ INTERAKTÍV ÉVÉRTÉKELŐJÉT!
 
Mi nem zárkózunk be mamelukjaink és fizetett statisztáink közé, nincs szükségünk bértapsolókra és nem bújunk rendőrkordonok mögé.
Mi nem a „Nemzeti Konzultáció”-ra költjük a köz pénzét, hogy utána figyelmen kívül hagyhassuk a társadalom véleményét.
 
Mi ugyanis 2010-ben arra kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy biztosítsuk a részvételi demokrácia feltételeit, miszerint a népnek joga az, hogy a tervezéstől kezdve a megvalósításon és ellenőrzésen át az értékelésig nyomon kövesse az őket érintő intézkedéseket, és közbeavatkozhasson, ha szükséges.
 
S mi betartjuk a választási ígéreteinket.
 
A kerületet irányító parlagfű-koalíció péntek délután beterjesztette Pesterzsébet 2012-es költségvetési javaslatát, majd egynapos egyeztetés után február 7-én a képviselőtestület dönt is róla.
 
 
Mi olyan Pesterzsébetet szeretnénk teremteni, ahol rendszeres, érdemi és döntésképes helyi véleménynyilvánítások, szomszédsági kerekasztalok, és a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések és a gazdálkodás átlátható, egyszerű és könnyen betartható szabályok mentén, minden erzsébeti számára ellenőrizhető módon, nyíltan és hatékonyan folyik.
 
Mi a részvételi költségvetés meghonosítását javasoljuk! Így az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban határozzuk meg. Így az itt élők maguk dönthetnek a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról.
A Lehet Más a Politika pesterzsébeti csoportja a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartja, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésünk csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződünk azonban, hogy egy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetést nyilvánosságra hoztuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 
Írásban a pesterzsebet@lehetmas.hu email címre, vagy személyesen február 7-én 13:30-tól a Polgármesteri Hivatal előtt.
 

 

Pesterzsébet 2012-es költségvetési előterjesztése is parlagfű-allergiássá válhat

Négy napja (pontosabban egy hosszú hétvégéje) lesz a kerületi képviselőknek Pesterzsébet 2012. évi költségvetési javaslatának megismerésére, áttanulmányozására és a kerület polgáraival történő egyeztetésre. A költségvetési koncepció elfogadásakor már tudni lehetett, hogy az abban foglaltak az eddigi évektől eltérően kevéssé dominálnak a novemberi decemberi törvénygyárnak és a forintárfolyam-válságnak köszönhetően. Ez lesz tehát az elmúlt húsz év leggyorsabban (kapkodóbban) és a legkisebb társadalmi részvételt biztosító módon készülő költségvetése a városrésznek. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bukása után utolsó pillanatban teljesen átírt költségvetési és adójogszabályok megbénították az önkormányzatok pénzügyi osztályait, illetve a fokozott erőforráshiánnyal küszködő hivatal Pesterzsébeten is egyre nehezebben tudja ellátni közfeladatait.

A 2011. december 28-án a 161. számú Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott Magyarország 2012. évi költségvetésről szóló, CLXXXVIII. törvény ugyanis számos olyan meglepetést okoz (-ott) mellyel az azt elfogadó képviselők is csak ezekben a hetekben ismerkednek és ők sem értik melyik módosítást valójában mikor és miért szavazták meg. Bár Pesterzsébet önkormányzatának alpolgármestere szintén az Országgyűlés munkájában tevékenyen résztvevő képviselő, fentiek miatt ő sem tud elég segítséget nyújtani.

Persze nem számít kirívó esetnek a kerület költségvetésének előkészítése.

A gazdasági válság kellős közepén január első napjaiban a munkavállalók jelentős része nem tudja mekkora a januári bére, vagyis hogy munkájáért valójában mennyi bért visz haza. A vállalkozások a rájuk zúduló új adó és számviteli szabályokat nyögik, melyhez a szükséges rendeletek hatalmas csúszásokkal születnek meg, gyakran rengeteg hibával. A civilszervezetek most ismerkednek az új civil törvénnyel, amely teljesen átrajzolja eddigi működési modelljeiket, számos tevékenységükkel fel kell hagyniuk, másokat pedig csak üzletszerűen profitorientált szervezetekben lesz érdemes folytatni.

A költségvetési előterjesztés február 3-ra készül el, szombat és vasárnap a társadalmi részvétel elvének figyelembe vételével Polgármester úr egyeztet, akivel csak 48 óra alatt lehet és akar, a szakmai bizottságok 6-án rendkívüli üléseken megtárgyalják, majd 7-én a Képviselő-testület bölcsen dönt róla.

Furcsának tűnhet, de korántsem meglepő hogy, az erzsébeti parlagfű-koalíció tagjaként ez esetben nem kiabálnak hangosan szocialista képviselőtársaim sem. Itt nem zavarja a háttéralkuk, nyilvánosságot kizáró tárgyalásokon alapuló rendeletalkotás, hiszen ennek ők is részesei lehetnek.

Az idő rövidsége miatti szoros programozásból adódó kellemetlenségekért szíves elnézését és türelmét kéri a kerületi képviselőknek Pesterzsébet polgármestere Szabados Ákos.

A kérdés azonban az vajon ki kér elnézést azért, hogy közügyeink intézéséből, a kerület 2012. évi gazdálkodásának előkészítéséből ismét kiszorulnak az itt élő polgárok.

Idén sem kérdezik meg, hogy mely ágazatokat részesítenénk előnyben:

–    sportra (az ESMTK-ra, jégcsarnokra, uszodára) költsünk-e többet idén vagy a Csili színvonalának megtartására
–    a szociális biztonságát biztosítsuk-e inkább az itt élőknek a válság miatt vagy indítsunk zöldberuházásokat hogy csökkenjenek a rászorultak rezsiköltségei, biztosíthassuk a kerület fenntartható fejlődését
–    gyermekeink oktatását preferáljuk vagy közterületeink, parkjaink védelmét?

A Lehet Más a Politika önkormányzati képviselőjeként a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartom, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésem csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződésem azonban, hogy a négy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetés előterjesztését amint hozzáférhető nyilvánosságra hozzuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 

Az LMP ellenzéki pártként is helytállt a kerületi közgyűlésben

hordoszonok.JPGEgy éve vállaltuk a kihívást, hogy a valódi választás lehetőségét nyújtsuk. A választások során Önök pedig bebizonyították a szavazataikkal, hogy nem dönthetnek a fejünk felett, a részvételünk nélkül!

Mi vállaltuk, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állunk ki a kerületben élők ügyeiért. Ideje hogy elszámoljunk az elmúlt egy évvel, mi az amit megvalósítottunk ígéreteinkből és mi az ami még előttünk áll.

A Lehet Más a Politika képviselője jegyzi az ellenzék által benyújtót módosító indítványokat egy kivételével.  Önálló képviselői indítványt ellenzéki képviselőként csak mi nyújtottunk be. Másfél millió forintot sikerült átcsoportosítani a költségvetésben környezetvédelmi célokra, az LMP-nek köszönhető például hogy az idén sem állt le a komposztálási program és az óvodások Autómentes Nap rendezvényét is megtarthattuk. Átszabtuk és fenntarthatóvá tettük a kerület négyéves gazdasági programját, most már csak be kellene tartani. Hyde parkká varázsoltuk a testületi ülések előtt a Kosutit, mert a többségi frakció ugyan megszüntette a napirend előtti felszólalások lehetőségét, de mi erre a „Napirend előtt a részvételi demokráciáért” program elindításával válaszoltunk. A havonta, a testületi ülések kezdete előtt megszervezésre kerülő program keretében kerületi képviselők, civilszervezetek tagjai és aktivistái és a kerületben élő polgárok mondják el problémáikat, véleményüket és ötleteiket, hogy legalább havonta félórára mi erzsébetiek is azt érezhessük figyelünk egymás véleményére és közösen intézzük ügyeinket.

Átláthatóbbá tesszük a közügyek intézését, a kerület pénzügyeit:

A Lehet Más a Politika már tavaly ősszel törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben, melyben kezdeményezte, vegyék ki az önkormányzati törvényből azt a részt, amely megengedi, hogy az önkormányzatok üzleti érdekre hivatkozva zárt üléseket rendelhessenek el.

Az LMP meggyőződése, hogy a korrupció elleni leghatékonyabb eszköz a teljes átláthatóság biztosítása a közhatalom működését illetően. Kiváltképp, ha közvagyonról, közpénzek felhasználásáról van szó.

Ha az önkormányzatok tisztán, átláthatóan működnek, és nincs mit titkolniuk, akkor zárt ülésekre sincs szükség, ezért számos esetben felszólaltam ha zárt napirendi pontként akart olyan ügyet tárgyalni a testület amely a közvagyonról a közpénzek felhasználásáról szólt. Némely esetben pl. a TESCO-Global Zrt. rendezési tervének változtatásáról szóló napirend esetén sikerült is meggyőzni a többséget.

A Baross utca- Topánka utca sarkán, a kerületünk egyik buszmegállójában lévő pavilonsor sorsáról a képviselőtestület a lakosság megkérdezése nélkül döntött. Lakossági fórumot tartottunk, hogy megismerjük az itt élők véleményét és tolmácsolhassuk azt. Egy programot indítottunk el, aminek a legfőbb üzenete abban fogalmazható meg, hogy honosítsuk meg a közösségi tervezést, amikor a helyi önkormányzati döntések előtt végre a lakosság véleményét is kikérik, és figyelembe veszik, még a helyi képviselő testületi döntés előtt, s nem utólag.

Mindent megteszünk, hogy ezen túl a pártoknak bérbe adott irodahelyiségek után az önkormányzat piaci árat kérjen, hisz ez a bevétel a kerület lakosait illeti.

A 2011. április 21-i testületi ülésen kérdést tettem fel ez ügyben Szabados Ákos polgármester úrnak, melyre 15 napon belül írásban kértem pontos választ.

A kérdésem két részből állt.

1)      A FIDESZ –Magyar Polgári Szövetség 2010. évi módosított beszámolója szerint 2010-ben a párt összesen 684.000 Ft támogatásban részesült Pesterzsébet Polgármesteri Hivatalától. Milyen pénzbeli vagy egyéb támogatást nyújtott Pesterzsébet Önkormányzata a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetségnek?

2)      Mely pártoknak és egyéb politikai szervezeteknek ad bérbe Pesterzsébet Polg. Hivatala ingatlant kedvezményes áron, és azt milyen jogszabályra (kerületi rendeletre) hivatkozva teszi.

Az írásbeli válaszok alapján javasoltam, hogy a 2006. óta húzódó ügyben hozzon döntést a testület, és szüntessük meg a pártok kedvezményes irodahasználatát a kerületben. A képviselőtestület javaslatomra októberben napirendre tűzte volna a kérdést, a megszabott határidőre a polgármester azonban nem nyújtotta be a javaslatot (nem az első súlyos mulasztása), de az újabb személyes ígéret szerint novemberben pontot teszünk a mondat végére

Túllépünk a múlton, átalakítjuk a jövőt.

A Mártírok útja 205. szám alatt működő, Stromfeld Aurél Általános Iskola nevét a testület döntése alapján Gyulai Istvánra változott.  A döntést megelőző egyeztetéseken azonban kiderült, hogy sem a szülői munkaközösség sem a tantestület nem akarja megváltoztatni az iskola nevét. A testületi ülésen komoly vita alakult ki. Az LMP a részvétel és a helyi közösségek pártja,  ezért bár a sport tagozatos iskola névadójának valóban a legalkalmasabb személyt sikerült megtalálni Gyulai István személyében a döntés még sem mondható példamutatónak. Módosító indítványomnak köszönhetően azonban Stromfeld Aurél szakmai rátermettsége és a haza iránti odaadása előtt tisztelegve egy szobrot vagy emlékhelyet állít az Önkormányzat.

S amiért még küzdünk (folyamatban lévő ügyek):

  • Forgalomszabályozás a Gubacsi-lakótelepen (a Téglagyár tér egyirányúsítása).
  • Bűnmegelőzési cselekvési program elkészítése a kerületi civilszervezetek, polgárőrök a rendőrkapitányság és a lakosság bevonásával erre a ciklusra. Ennek a határidejét a képviselőtestület a módosító indítványunk alapján szeptember 15-ben állapította meg, de ezt sajnos a Polgármester úr a testület döntése ellenére szabotálta. Az októberi testületi ülésen mindezek után a polgárőrséggel is felmondta a szerződést az önkormányzat, a javaslatot a FIDESZ frakción és a polgármesteren felül meglepetésre az MSZP frakcióvezetője is megszavazta, úgy látszik a bűnmegelőzés kérdésében a két párt újra egymásra talált. Az állandó pártcsatározások után ennek akár örülni is lehet, de az LMP képviselőjeként ebben a kérdésben nem osztom a kerület Pató Páljainak véleményét:

„Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Hej, ráérünk arra még!”

Év végén újra kezdjük tehát a szervezést, ugyanis nem engedjük, hogy a kerületben élők által a legsúlyosabbnak tartott problémát a városvezetés a szőnyeg alá söpörje.

  • Egy digitális zöldtérkép összeállítása a kerületnek.
  • A szelektív hulladék-szigetek körbekerítése.

S elhullnak nagyjaink (amit nem támogatott a többségi frakció):

  • A kerület fideszes többsége elvetette az “Akadálymentes Pesterzsébetért” térkép program elindítását.
  • Nem sikerült megakadályozni, hogy az óvodaösszevonások személyi kérdésekre adott arrogáns választ nyújtsanak csupán némi szegregációs probléma szőnyeg alá söprésével egyetemben. Az LMP mindenütt a megalapozatlan (hangsúlyozom: a megalapozatlan) átszervezések elleni tiltakozók oldalán áll. Az átszervezések csupán rövidtávú érdekeket szolgáltak és nem adnak választ még csak az idei túljelentkezésekre sem nemhogy arra, hogy a tankötelezettség 2012 szeptemberétől 3 éves kortól kezdődik. Az előterjesztés a régiók kialakításánál mind a férőhelyek mind a tagintézmények számát tekintve aránytalan. Sem a szociológiai viszonyokat nem vették figyelembe sem azt, hogy mely intézményeknél lehet a pedagógiai programokat összefésülni.
  • Módosító indítványomat, amely a „Zöld Ovi” mint a főváros egyik kiemelt jelentőségű környezettudatos nevelést folytató intézmény önállóságát biztosította volna a többség elvetette. Az alpolgármester úrnál azonban érveim nyitott fülekre találtak és a két tagóvodát nem szedték szé,t a nevelési programban foglaltakért ezentúl is lehetőségük lesz a kooperációra és az Alapítvány biztosította forrásokkal is közösen gazdálkodhatnak.
  • Nem sikerült megértetnem a többségi frakcióval, hogy a vagyongazdálkodás általuk forszírozott átalakítására sem elegendő idő sem forrás nem áll rendelkezésre. Nem állítom, hogy egyetlen oka lenne a feszes és instabil kerületi költségvetési helyzetnek, de súlyos problémákat okoz.

A FIDESZ-MSZP kényszerházasság idén az intézményrendszer leépítésével, és a FIDESZ klientúra lassú felépítésével telt el. A városvezetés energiáit a személyi kérdésekre adott válaszok keresésére fecsérelte: lecserélte az osztályvezetőket, az óvoda és iskolaigazgatókat, illetve egyéb intézmények vezetőit. A kerületnek nincs gazdasági vezetője, a vagyongazdálkodását szétverte, működő intézményeiből az összevonások és költségcsökkentő intézkedések miatt a szakképzett munkaerő elvándorolt a gazdagabb és jobban működő önkormányzatok felé.

Nehéz ma a konfliktuskezelő és konstruktív ellenzéki képviselők sorsa a kerületben, de megkaptuk a lehetőséget, hogy kiálljunk az LMP erzsébeti programjáért és képviseljük azt a sok szavazót, aki bizalmat adott jelöltjeinknek és hisznek abban, hogy Lehet Más Pesterzsébet.

Mach Péter

Emeljünk-e adót Pesterzsébeten?

A kormány adócsökkentő programját (amely valójában a lakosság jelentős részénél jövedelemcsökkentést eredményez) figyelmen kívül hagyva az MSZP-FIDESZ kényszer-koalíció becsületesebb utat választott: nyíltan – a helyi adók esetében – emelést javasol a testületnek elfogadásra.

 Az október 13—testületi ülés napirendjén szerepel a helyi adók (építményadó és telekadó) emelése. Ez az építményadó esetében drasztikusnak tűnő 28%-os míg a telekadó esetében 5%-os emelést takar. A drasztikusnak tűnő emelés az építményadó esetében egyrészt a kerületi megszorító csomag része, hiszen a kerület működtetése és az intézményhálózat fenntartása egyre nagyobb kiadási igényt támaszt, melynek fedezetét a regnáló kormány nem biztosítja így az önkormányzat számára nélkülözhetetlen bevételi forrás a helyi építményadó és telekadó. A gazdálkodás feltételeinek biztosítása és a csőd elkerülése érdekében, indokolt az adók mértékének növelése.
 
A hivatal számítása szerint az adómérték emelésével összesen 138.000.000 Ft bevétel növekedés várható abban az esetben, ha nem csökken még jobban az adófizetések teljesítése. Az emelés megítélésünk szerint komoly költségeket jelent majd a helyi vállalkozásoknak és az itt élő polgároknak, de kigazdálkodható lenne. Az elmúlt évek rossz gazdasági döntései a kormánynak azonban olyan súlyú terhelést raktak a lakosságra, hogy ez nehezíti az adóbevételek teljesülését.
 
A napirenden szereplő javaslat szerint 2012. év január 1-jei hatállyal a helyi építményadó, illetőleg a telekadó mértékét a következők szerint állapítja meg a képviselő-testület:
  • az építményadó mértékét:                                                     1 658 Ft/m2
  • a telekadó mértékét:                                                                301 Ft/m2
 
Az adóemelés azokat, akik tulajdonosként, haszonélvezőként, illetve közeli hozzátartozóként életvitelszerűen ott lakik és egyben a bejelentett lakóhelyének címe is nem érinti, hiszen ők a rendelet szerint eddig is mentesültek az adófizetési kötelezettségtől.
 
Fentiek figyelembevételével ellenzékiként is hajlok rá (bár a helyi adókat tekintve saját koncepcióval rendelkezünk, amely a teljes rendszert igazságosabbá tenné) hogy támogassam az emelést, hiszen ha a fenti összeget is a kerületi intézményrendszeren próbálja ehelyett a városvezetés megspórolni az működésképtelenné tenné a kerületet.
 
Kérem, írja meg véleményét a kérdéssel kapcsolatban!
 
Köszönettel:
Mach Péter
 
 

Kíváncsi vagy merre nyaralt az önkormányzati képviselőd?

font-family:"Times New Roman","serif";mso-bidi-font-weight:bold”>egy közszolgálati lapban – teszem hozzá amely egyre kevesebb teret szentel a valóban fontos közösségi ügyeknek –  nincs helye az ilyen témáknak.

http://okopolmuhely.hu/nyari-egyetem-2011-4/