Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.
Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.
A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.
Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!
A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).
Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.
Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.
És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.
Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.
S akkor mit csináljunk 2027-ben?
A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.
Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.
Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:
Költségelem
Összeg
Klímaberendezések (48 db)
12 000 000 Ft
Villanyszerelés
4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek
780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok
2 600 000 Ft
Beruházás összesen
19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)
51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel
71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)
1 300 000 Ft / év
Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.
Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.
Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.
Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.
Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.
A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.
Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.
Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.
A KÖR beruházás ügye nemcsak egy építési telekről szól. Arról is, hogy a helyben élők érdekei mikor és hogyan jelenhetnek meg a lakókörnyezetüket alapvetően átalakító döntésekben. Ezért Csaszny Gábor képviselőtársammal önálló képviselői indítványt nyújtottunk be, amely a szeptember 24-i pesterzsébeti testületi ülés napirendjén szerepel. Azt kezdeményezzük, hogy az önkormányzat hivatalos felterjesztésben kérjen változtatásokat az Országgyűléstől és a Kormánytól.
A Téglagyártó utca 23. alatti ingatlan eredeti engedélye három épületben összesen 63 lakás megépítését tette lehetővé, mélygarázs nélkül. Az engedélymódosítás már az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását is érinti.
A mélygarázs a felszíni parkolás és a zöldfelületek szempontjából kedvező változás lehet. Ettől azonban még nem tűnnek el a kérdések: hol lesz a lehajtó, hogyan változik a forgalom, elbírják-e a belső utak az építkezés terhelését, és ki állítja helyre az esetleges károkat? Hogyan kezelik a szennyvizet és a csapadékvizet? Mi lesz a fákkal, a zöldfelületekkel, és hogyan illeszkednek az új házak a Mediterrán lakópark építészeti karakteréhez? (Bővebben az előterjesztésben olvashattok róla.)
Ezeket a problémákat a lakók már a 2022-es petícióban is jelezték, és a mostani lakossági munkamegbeszélésen is előkerültek. Nem olyan részletekről beszélünk, amelyeket ráér az első kamion megérkezése vagy az új lakások átadása után tisztázni.
Ennek ellenére a beruházó ígéretei ellenére mind a mai napig nem ismerhettük meg a módosított terveket, nem kaptunk érdemi válaszokat a felvetéseinkre.
A terveket akkor kell megismerni, és a helyi érdekeket akkor kell érvényesíteni, amikor a döntésekre még hatással lehetünk. Nem fogadhatjuk el, hogy úgy szenvedjük el a következményeket, hogy a kérdéseik csak utólag jutnak el a döntéshozókhoz.
Az „ügyféli jogállás” jogászi kifejezésnek hangzik, de nagyon is gyakorlati. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, észrevételeket tehessen, képviselhesse a helyi közlekedési, zöldfelületi és közműszempontokat, szükség esetén pedig jogorvoslatot kezdeményezhessen.
A 2026. június 30-tól induló építésügyi ügyekben ismét érvényesülhet az általános ügyfélfogalom, de ez nem jelent minden ilyen eljárásban automatikus önkormányzati részvételt. (Építésijog.hu összefoglalója) Az önkormányzatok egyértelmű ügyféli jogállásának szükségességét a szakmai elemzések is felvetették. (Építésijog.hu szakmai javaslatai)
Nem önmagáért kérünk több jogosítványt a hivatalnak. Az a célunk, hogy a helyi közösség választott képviselete érdemben felléphessen a lakókörnyezet védelmében. Ez nem helyettesíti a lakók saját tájékozódási és jogorvoslati lehetőségeit (hiszen a 3 évvel ezelőtti közigazgatási eljárásban is lakóparkkal szemben alperesként jelent meg a polgármester), de további védelmet jelentene.
Az indítványunk három, egymáshoz kapcsolódó változtatást kér:
Automatikus önkormányzati részvételt. Az építési tevékenység helye szerinti önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat külön érintettségi vizsgálat nélkül lehessen ügyfél az építési engedélyezési és engedélymódosítási ügyekben, valamint a javaslatban felsorolt további építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban. Ez nem vétójogot jelentene, hanem érdemi részvételt és jogvédelmet.
A korábban indult ügyek rendezését. Külön átmeneti szabályokat kérünk a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárásokra. A folyamatban lévő ügyekben automatikus önkormányzati bevonást, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházásoknál kötelező értesítést, irathozzáférést és megfelelő feltételekhez kötött felülvizsgálati lehetőséget kezdeményezünk.
Egyes építésügyi feladatok helyi visszaadásának előkészítését. Nyilvános hatásvizsgálatot kérünk a 2020-as központosítás tapasztalatairól. Ennek alapján azokat a feladatokat, amelyek helyben hatékonyabban láthatók el, megfelelő szakemberekkel, finanszírozással, függetlenségi és jogorvoslati garanciákkal adnák vissza önkormányzati szintre.
A nyilvánosságot is erősítenénk. Azt kérjük, hogy az eljárások közérdekű alapadatai és a már jogszabályban meghatározott tervdokumentumok tartósan, kereshetően legyenek hozzáférhetők, és vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető iratok körének bővítését.
A KÖR mélygarázsát érintő engedélymódosítási eljárás a június 30-i változás előtt indult. Az előterjesztésünkben éppen arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb szabályozás önmagában nem rendezi az ilyen, korábban indult ügyekben kialakult jogvédelmi hiányt.
Nem elég csak a jövőbeni beruházásoknál biztosítani az érdemi részvételt, ha közben a mostani konfliktusok megoldatlanok maradnak.
A testület elé nem a KÖR építési engedélyének visszavonását visszük, hanem országos szabályozási változtatások kezdeményezését. Ha a képviselők támogatják az indítványt, a polgármestert arra kérjük fel, hogy készítse el a felterjesztést, és azt a határozattal együtt nyolc napon belül küldje meg a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. Az érdemi válaszokról ezt követően a testületnek is tájékoztatást kellene kapnia.
A határozat elfogadása önmagában nem állítaná le a beruházást, és nem adna azonnal új eljárási jogokat. Egyértelművé tenné viszont Pesterzsébet álláspontját: a helyi közösséget érintő építési döntésekben biztosítani kell a helyi érdekek érdemi képviseletét.
Nem önmagában a fejlesztések ellen lépünk fel, azért dolgozunk, hogy azok átláthatóan, a környezetükhöz illeszkedve és a már ott élők érdekeit tiszteletben tartva valósuljanak meg.
A KÖR ügye adta ehhez helyi tapasztalatot: az indítványunk azt szeretné elérni, hogy hasonló helyzetben máshol se maradjon eszköztelen a helyi közösség, s mi is negvédhessük a lakókörnyezetünk.
Ma reggel izgalommal olvastam Font Sándor tájékoztatóját a Kiskunhalason tartott MÁV-eseményről, ahol a Budapest–Kelebia kínai vasútvonal megnyitásának részleteit ismertették.
Bár posztjában azt kéri, hogy a tájékoztatóját teljes terjedelmében, szó szerint idézzük, ezt nem áll módomban teljesíteni, egyrészt számos szubjektív elemet is tartalmaz készenlétről, biztonságról, műszaki tartalomról, másrészt minket pesterzsébetieket csupán néhány információ érint, így az agglomerációs ráhordó buszok menetrendjét például kihagyom.
Ez nem csupán egy technikai bejelentés – ez Pesterzsébet és a dél-pesti agglomeráció győzelme!
Több fontos információt is tartalmaz a tájékoztató:
Megnyugtató, hogy Pesterzsébeten minden terv (a KTI és a MÁV tervei szerint is) megállnak mind a gyorsvonatok, mind az elővárosi és régiós vonatok.
Minden járat a Keletiből indul/érkezik.
Dupla FLIRT vonatok közlekednek majd csúcsidőben.
Üröm az örömben, hogy néhány vonat nem állna meg Ferencvárosban, ami 15 perccel lassítja az eljutást Kelenföldre, Észak-Budára.
A kínai vasútvonal építése miatt hosszabb ideje vágányzár volt érvényben, s az első tervek, illetve néhány polgármester javaslata veszélyeztette a régi S25-ös elővárosi kapcsolatot a Keletivel. Pedig mindenki tudta: a Keleti pályaudvar a legjobb végállomás a térség lakóinak – gyors átszállás, központi elhelyezkedés, kevesebb autó az utakon. Pesterzsébet Önkormányzatának friss határozata, a közösségi petíciónk és most ez a MÁV-tájékoztató együttes ereje is bizonyítja: jól állunk a harcban!
A most kapott tájékoztató egy „kis fejetlenséget” és kapkodást mutat, néhány hetük van az ígért indulásig, de rengeteg feladattal még nem végeztek, s most is tart annak teljesítése:
Hatósági engedélyek beszerzése
Vonatbefolyásoló rendszerek beüzemelése – TÜV Rheinland független minősítéssel
Fantasztikusan állunk! Három pillér erősít minket:
Pesterzsébet Önkormányzat határozata: egyeztetés indítása a MÁV-val, minisztériummal
MÁV hivatalos tervei: Keleti végállomás, sűrű elővárosi menetrend
Petíciónk lendülete: már több mint 1100 aláírás – csatlakozz még!
Ez nem véletlen: Veresegyházi Béla dunavarsányi képviselő közösségi felmérései, és az évek óta tartó munkánk, a lakosság egységes akarata – mindez meghozhatja gyümölcsét.
A pazarló módon, rossz műszaki tartalommal, akadálymentesítés és érdemi zajvédelem nélkül épülő kínai vasútvonalból próbáljuk meg kihozni a legtöbbet!
Együtt elérhetjük, hogy a déli agglomeráció végre megkapja a megérdemelt, gyors, zöld, kényelmes belvárosi kapcsolatot.
Köszönöm, hogy olvasta – ossza meg, ha egyetért! 🚆💚
Ők lopnak, mi dolgozunk: eltelt egy újabb év, ilyenkor év végén illik beszámolni idei munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket. Tizenöt éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.
Még 2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így letölthetőek a pesterzsebet.hu oldalról a beszámolóim.
2024 nyara óta az MSZP-FIDESZ taxikártya koalíció vezeti a kerületet, így az idei sajnos kevesebb apró körzetes fejlesztést tartalmaz (megszüntették a körzetes képviselői egyeztetéseket, a részvételi költségvetési projekteket és füstös szobákban történnek a járda-, lépcső és egyéb fejlesztések tervezései) szerencsére annál több fontos helyi ügyet. Hosszú évek munkája érett be idén: elindult a pesterzsébeti metróbusz, lebontottuk a Helsinki szellemházat, s jövőre újra vonattal utazhatunk a belvárosba. A beszámolóhoz idén is az adott ügyekhez kapcsolódó blogposztjaim linkjét csatoltam.
Főbb témáim:
Pesterzsébeti metróbusz
Vonattal a belvárosba
Tátra téri vásárcsarnok
Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása
A Duna-part a miénk! Közösségi takarítás
A Duna-part a miénk! Küzdelem a japán keserűfű ellen
A Duna-part a miénk! A Duna-parti Közösségi kert
Kínai vasút: sikerek és bukások
Pesterzsébeti fecskelakások
Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet
Állatvédelem, ivartalanítás
Fakivágások – fapótlások
Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
GYŐZTÜNK! Összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán
Gubacsi híd
Pesterzsébeti metróbusz
2025 talán legfontosabb pesterzsébeti fejlesztése, hogy kezdeményezésünkre immár átszállás nélkül tudunk a Kálvin térre az M3 és M4 metróhoz eljutni. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz, ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.
S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is. Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete a javaslatomra jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert még az idén (várhatóan pozitív) döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
A kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a 2024 decemberi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.
Bővebben az előzményekről és az arról hogyan áll idén decemberben a projekt:
Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása és parkosítás
A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk. A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.
📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️
Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.
📍 Két helyszínen dolgoztunk: ✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál ✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál
💪 Az eredmény: Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.
Idén is kiírtuk a pályázatot a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására. A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.
December 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.
Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk. Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -. A pesterzsébeti képviselőtestület 2024-ben elfogadta egy javaslatomat, amely arra irányult, hogy a polgármester készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, s ez alapján döntsünk a pályázaton való részvételről és a csatlakozásról. A pályázatra a javaslatomra felkészültünk és forrást is biztosítottunk fecskelakások kialakítására, a valódi munka azonban sajnos 2026-ra csúszik
Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.
Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért. A program és a pályázatok kiírása 2026-ban elindul!
A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állománykitermelésére irányultak. Sajnos a fapótlások 2025-ben nem kezdődtek meg, de hosszabb tárgyalások eredményeként várhatóan 2026-ban megtörténik. Apró sikerről a kínai vasúta részben írtam.
A helyzetet súlyosbította, hogy a MÁV is tarvágott a kínai vasút építkezése miatt, itt azonban sikerrel jártam, kinyomoztam a fapótlási kötelezettség mértékét, ütemezését, felelősét, és már télen meg is kezdték.
Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
A blogom 15 éve azért született, mert a helyi média a kormánypárti kampányfotókon és propagandán kívül kevés dologgal foglalkozott, a minimális szakmai követelményeknek sem felelt meg, így kénytelenek voltunk mi létrehozni egy független hírcsatornát. Örömmel jelentem: a helyzet Pesterzsébeten változatlan.
Talán egy kicsit romlott is, van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől. A konkrét ügyet sikerült megoldanom, de a hiteles tájékoztatás még messze van.
Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon. Közösségi akcióval belevágtunk az írtásába.
Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.
Növeltük az ivartalanítási programunk támogatási arányát
Javaslatomra 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi, ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben.
Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáltuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.
Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.
Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.
Szeptember 25-én a javaslatomra felszólítottuk a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.
És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.
Aki eddig eljutott, annak nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Minden évben egy különleges évindító eseménnyel nyitjuk az évet: ploggingolunk a pesterzsébeti Duna-parton! Így történt ez 2025-ben is, de 2026-ban is várunk mindenkit!
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.
Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta: „A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”
Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!
A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.
Miért harcoltam a programért?
Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.
Az út a döntésig – személyes tapasztalatok
Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.
Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.
A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség
Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.
Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?
Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.
Miért most, miért együtt?
Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.
Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.
A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:
HATÁROZATI JAVASLATOK:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy
a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.
A döntés különös figyelmet fordít az aradi vértanúkról elnevezett utcákra, amelyek nemzeti történelmünk kiemelkedő alakjainak állítanak emléket. Ez a kezdeményezés nemcsak a helyi identitást erősíti, hanem modern technológiai eszközök segítségével interaktív módon hozza közelebb a múltat a jelenhez.
Miért nyújtottam be a javaslatot?
A lakosság körében régóta megfogalmazódott az igény, hogy többet tudjanak meg azokról a személyekről, akiknek nevét az utcák viselik. Az aradi vértanúk példája különösen fontos, hiszen ők nemcsak Pesterzsébet, hanem az egész nemzet számára szimbolizálják a szabadságért folytatott küzdelmet és az áldozatvállalást. A QR kódos információs táblák és a honlapon elérhető tartalmak lehetővé teszik, hogy minden korosztály könnyen hozzáférjen ezekhez az információkhoz – legyen szó fiatalokról, akik szívesen használják a digitális eszközöket, vagy idősebbekről, akik inkább a táblás tájékoztatást részesítik előnyben.
Hogyan valósul meg?
A határozat értelmében a Polgármesteri Hivatal együttműködik a Pesterzsébeti Múzeummal, amely már korábban is jelentős szerepet vállalt a helytörténeti ismeretek terjesztésében. A múzeum szakmai támogatásával már elkészült egy részletes tájékoztató anyag, amelyet az Önkormányzat és a múzeum honlapján is elérhetővé tesznek. Emellett QR kódos információs táblákat helyeznek ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.
Ez az intézkedés nemcsak a múlt megőrzéséről szól, hanem arról is, hogy miként tehetjük élővé és hozzáférhetővé történelmünket. Az aradi vértanúk emlékének ápolása mellett más utcák története is napvilágra kerül, így egy átfogóbb képet kaphatunk kerületünk kulturális örökségéről. Pesterzsébet egy olyan közösséggé válhat, amely büszkén őrzi és osztja meg múltját.
A benyújtott javaslatom:
Határozati Javaslat a „Tájékoztató aKépviselő-testület 198/2024. (IX.26.) Ök. sz. határozatának II. pontjára vonatkozóan” 14. sorszámú napirendi ponthoz
Határozati javaslat
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a következő határozatot hozza:
A Képviselő-testület felkéri a Polgármesteri Hivatalt, kezdeményezzen egyeztetést a Pesterzsébeti Múzeummal, hogy a napirendi előterjesztés mellékletet képező, személyneves utcákra vonatkozó ismertető anyagot – kiemelt figyelemmel az aradi vértanúkról elnevezett utcákra – helyezze el:
az Önkormányzat hivatalos honlapján vagy a
a Pesterzsébeti Múzeum honlapján.
A Képviselő-testület felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Pesterzsébeti Múzeum szakmai támogatásával mérje fel, hová helyezhetők ki:
rövid szöveges ismertetőket tartalmazó, QR kóddal is ellátott információs táblák, amelyek az adott személyről szóló részletesebb ismertetőhöz vezetnek.
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy gondoskodjon az információs táblák elkészítéséről és kihelyezéséről az aradi vértanúkról elnevezett utcák esetében legkésőbb 2025. október 6-ig.
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg a szükséges források biztosításának lehetőségét a 2025-ös költségvetés keretében.
A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy működjön együtt a Pesterzsébeti Múzeummal és egyéb szakmai szervezetekkel az anyagok összeállítása és megvalósítása érdekében.
November első heteiben több váratlan fakivágás is borzolta a kerületben élők kedélyét, néhány esetben nyomdafestéket nem tűrő módon keresték a felelősöket a lakók. Ha a lakó ugyanis csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják bizony hatalmas indulatokat szül.
A kerületet július óta vezető mszp-fidesz-taxikártya koalíció munkába állásának pillanatában kinyilvánította, hogy a kerületben a környezetvédelem hátrébb sorolandó. Az új városvezetés a ” klímaváltozás libsi hiszti” fideszes elvek mentén kezeli majd a hulladékgazdálkodást, a szemétkérdést, a fák és zöldfelületeink, ivóvízünk védelmét, a villámárvizeket.
Pedig ha végre saját fizetésük után a kerület érdekében is dolgozni kezdene, akkor ezek a feszültségek csökkenthetőek lennének, ráadásul ebben az ügyben már a munka zömét elvégeztük, csak alkalmazni kellene a kiépített rendszert.
2022-től javaslatomra a tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig tájékoztatás készül. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) elérhetőek lesznek a honlapon.
Pesterzsébeten engedély nélkül tilos fát kivágni, kerületünk 2018-ban szigorú rendeletet alkotott a fásszárú növények védelméről. Nem lehet engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben! Köztéri fák kivágását gondos és precíz, jegyzőkönyvvel igazolt felmérés előzi meg, ráadásul Pesterzsébeten költési időszakban csak olyan fát szabad kivágni, amelyen igazoltan nincs fészek.
Ennek ellenére hiába készül jegyzőkönyv és felmérés, ha a konkrét művelet hétvégén, vagy késő délután zajlik, akkor erről nagyon nehéz érdemi információhoz jutni. A lakó csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják.
Ha pedig kivágnak a környezetünkben egy fát, szeretnénk tudni azt mikor és hol pótolják. Az Önkormányzat döntése alapján készül majd egy fakataszteri rendszer is távlati célként, sajnos azonban – hol a covid, hol Orbán békeharca taszítja válságba az országot – kormányzati megszorítások miatt ez minden évben kikerül a költségvetésből. Ennek lenne első lépcsőfoka, ha a fenti kérdésekre valamilyen online felületen választ kapjanak a lakók.
Fentiek miatt javaslatomra a kerület fapótlási tervét minden év őszén nyilvánosságra is hozza Polgármesteri Hivatal a honlapján. Azért ősszel, mert faültetésre az Önkormányzat szervezésében csak késő ősszel kerül sor, mivel ez az időszak optimálisabb a fák életben maradását illetően. Közterületi fapótlási kötelezettséget írhat elő azonban az önkormányzat olyan esetben is, amikor valaki a saját telkén nem tudja pótolni a kivágott fákat, ilyenkor egy éves intervallumot határoz meg a hivatal, magát az ültetés viszont az adott fapótlásra kötelezett beruházó végzi el, így elfordulhat, hogy tavasszal is faültetés, de ezek helyszínét is ismerjük már előző év őszén.
Tíz éve az Önök bizalmából a körzet képviselőjének választottak, azóta közösen megállítottuk a stadionépítést, helyette Duna sétány, közösségi kert, futópályák, kutyafuttatók, játszóterek és fittparkok épültek, idén pedig megnyitjuk az itt lakók számára a teljes Duna- partot. Az elmúlt években játszótereket, kutyafuttatókat fogadtunk örökbe, kertet építettünk, sikerre vittük a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat, hogy félórán belül a belvárosba utazhassunk.
DE VÁLTOZÁSRA ÉS MEGÚJULÁSRA VAN SZÜKSÉG A VÁROSVEZETÉSBEN IS!
Ha bizalmat kapunk, akkor:
Végre lebontjuk a lerobbant „Helsinki 26.” szolgáltató házat, s Önöket bevonva, közösségi tervezéssel varázsoljuk zöldebbé a területet.
Folytatjuk a rendőrjárőr-programot, növeljük a rendészek és a térfigyelő kamerák számát, hogy kerületünk tisztább és biztonságosabb legyen.
A lakótelepen továbbfejlesztjük játszótereinket, parkjainkat, kezeljük a parkolást. Folytatjuk a parkosítást öntözőrendszer telepítésével első körben a Baross utca páros oldalán.
Csökkentjük a városközpont és a Gubacsi lakótelep parkolási gondjait.
Részönkormányzatot alakítunk a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban.
A Mediterrán lakóparkban rendezni fogjuk az útjaink, közműveink jogi helyzetét, Gubacson felújítjuk a járdáinkat, rendezzük a közlekedést a parton.
Megakadályozzuk, hogy 7 szintes, mélygarázs nélküli épületekkel építsék be a KÖR-t.
Elérjük, hogy akadálymentesítsék és biztonságossá tegyék a vasútállomás melletti aluljárót, kiharcoljuk a zajvédelmet.
Folytatjuk a Gubacsi lakótelep komplex forgalomszabályozási és közlekedés fejlesztési tervében foglaltak megvalósítását.
Fejlesztjük a Zodony utcai kutyafuttatót és újat hozunk létre a lakótelepen.
Hamarosan a postaládákba kerül a kampány végére időzített újságom, programmal, fontos ügyekkel, közösségi tervezéssel, részvételi költségvetéssel.
A programom egy része a FIDESZ jelöltjének anyagában is szerepel – köszönhetően a lakossági fórumokon jegyzetelő szemfüles polgári körös ismerőseinknek – viszont ezen kívül is számos fontos problémára nyújt választ.
Többen jeleztétek is nekem az elmúlt napokban a „programlopást”. Szerintem viszont politikai programok, a kerület érdekében összeállított akciótervek esetében, nem bűn a plágium. Meggyőződésem, hogy ha a FIDESZ és a vele szorosan együttműködő polgári kör merít (lop) a programomból, az csak hasznára válik a kerületnek.
Ami viszont ennél is fontosabb: ahhoz, hogy egy választási program ne csak hiteltelen ígéretcunami legyen, illik bemutatni hozzá elmúlt öt év munkáját is.
Ugyanis mi nem csak ígérünk, hanem teszünk is Pesterzsébetért, a lakótelepért, a Duna-partért, Gubacsért és a Mediterrán lakóparkért!
