Pesterzsébet kifosztása nem kormányzás!

😡🍊 Megtörtént az elképzelhetetlen: Szabados Ákos 2021. évi megszorító költségvetését végül a kihirdetett formában rajta kívül senki nem támogatta, néhányan tudomásul vették, a többség módosításokkal élt volna. A FIDESZ tízszámjegyű összeget vett el a kerülettől, miközben a válság következtében amúgy is csökkennek a bevételeink, a járvány elleni védekezés, a szociális ellátó és támogatási rendszerünk viszont többletforrást igényelne.

😡🍊Az elvonás olyan mértékű, hogy sok feladatunk ellátását veszélyezteti.Elmaradnak a járda- és útfelújítások, nem jut elég pénz az óvodáinkra, iskoláinkra, bölcsődékre. Nem jut pénz a parkjainkra, fáinkra, nem szépülnek kertjeink. S napi rendszerességű lett a nyomásgyakorlás az önkormányzati vagyon kiárusítására

🍊Elmaradnak az elmúlt évek közösségi programjai, pályázatai, nem jutnak pénzhez a kerületi civil szervezetek.

💚💜 Pesterzsébet többet érdemel!

Meg kell küzdenünk a kerületünkért, meg kell állítanunk a kifosztását, s közösen működőképessé kell tenni az önkormányzatot, élhetőbbé a kerületet.

A következő hetekben megosztom azoknak a fejlesztéseknek, pályázatoknak a listáját, amelyek a kormányzati megszorító csomagnak „köszönhetően” idén sajnos elmaradnak, s melyeket meggyőződésem, hogy folytatnunk kellene.

Ezért is tölt el bizakodással, hogy a Pesterzsébetért közösen dolgozó, együttműködő képviselők, frakciók közös állásfoglalást tettek:

Pesterzsébet kifosztása nem kormányzás!

Pesterzsébeten az önkormányzatokat sújtó megszorítások miatt közel 2 milliárd forint fog hiányozni költségvetésünkből. Az elvonás olyan mértékű, hogy sok feladatunkat nem tudjuk ellátni, karbantartások, felújítások, beruházások és pályázatok sora fog elmaradni.Az elvonásokat könnyebben elfogadnák a pesterzsébetiek, ha azok a COVID-19 vírus elleni védekezést szolgálnák. De 1 év tapasztalatából látjuk, hogy nem így történt. A tőlünk elvont vírusvédelmi alapnak csak harmadát fordították a vírus elleni védekezésre és a gazdaság megsegítésére, a többi stadionépítésre, vadászkiállítás szervezésére és urizálásra folyt el.

A demokratikus ellenzék pártjainak helyi képviselői már az elmúlt évben is közösen álltak ki a pesterzsébetiek életét nehezítő megszorítások ellen, most ismét így kell tennünk!

Az elvonás töredékéből is olyan költségvetést fogadhattunk volna el, ami élhetőbbé teszi kerületünket.Az alábbi területeken látunk fájdalmasan nagy színvonal csökkenést ezért vállaljuk, hogy képviselő-testületi többségünkkel élve, ha a Fidesz-kormány visszaadja ellopott forrásainkat akkor megvalósítjuk lenti javaslatainkat.

Járdáink és útjaink

Pesterzsébet járdái borzasztó állapotban vannak. Ugyan elindult az elmúlt években egy felújítási program, de ez a kormányzati elvonások hatására a megtorpant. Ha a Fidesz-kormány által elvont forrásokhoz mégis hozzájut a kerület, akkor vállaljuk, hogy 300 millió forintot fordítunk a gyalogos közlekedési lehetőségek javítására, és 150 millió forint értékben végzünk további útkarbantartást. Folytatjuk már megkezdett és tervezett közlekedésfejlesztési projektjeink megvalósítását is.

Biztonságunk és környezetünk

A közbiztonság számunkra fontos, látjuk köztereink állapotát, az illegális szemétlerakást, a lakókat zavaró alkohol- és drogfogyasztást. A rendőri állomány csökkenését megállítani sajnos nem tudjuk, de ha a Fidesz-kormány által elvont forrásokhoz mégis hozzájut a kerület, akkor vállaljuk, hogy növeljük a 24 órában szolgálatot teljesítő közterület felügyelők számát és növeljük a térfigyelő kamerák hatékonyságát, több mobil térfigyelő kamerát telepítünk.

Zöldterületeink

A kormányzati elvonások egyik nagy veszteseként kerületünk zöldterületeit és parkjait tartjuk számon. Fasoraink ápolására éppúgy kevesebb forrás jut, mint játszótereink karbantartására. Ha a Fidesz-kormány által elvont forrásokhoz mégis hozzájut a kerület, akkor vállaljuk, hogy fakatasztert működtetünk, így nem csak a szakemberek, de a lakosok is nyomon követhetik kerületi fáink állapotát és a rajtuk végzett munkák idejét. Vállaljuk, hogy parkjainkra legalább ugyanannyi forrást biztosítunk, mint tettük azt a megszorítások előtt, több száz új facsemetével növeljük a kerület fáinak számát, karbantartjuk és fejlesztjük játszótereinket.

Most rajtunk a sor: fogjunk össze a Pető Intézet megmentéséért!

A múlt héten Csepel Önkormányzata nyitotta a sort, ötmillió forintot különített el a költségvetésében a Nemzetközi Pető Intézet támogatására.

Az elsőre érthetetlennek tűnő döntés (egy FIDESZ-es többségű önkormányzat, melynek a haza rezsibiztosa a vezetője, ellenáll a kormány szándékainak) fontos lépés lehet az intézet megmentéséhez vezető úton.

Meggyőződésem, hogy Pesterzsébet Önkormányzatának is felelőssége, hogy ez a nemzetközi intézmény – melynek szolgáltatásait a dél-pesti szülők és gyermekek is igénybe veszik – , zavartalanul működhessen, ezért a kezdeményezéshez kötelességünk – anyagi lehetőségeinket figyelembe véve – nekünk is csatlakozni.

Ha a főváros önkormányzatai ugyanis összefognak, példát mutathatnak a kormánynak, és a Pető Intézet megszűnésére szavazó 234 országgyűlési képviselőnek.

Most tehát rajtunk a sor, ne hagyjuk, hogy ingatlanpanama áldozata legyen egy hungarikum.

A fentieket figyelembe véve benyújtottam egy határozati javaslatot, hogy Pesterzsébet Önkormányzata támogassa kétmillió forinttal a Pető Intézet működését, járuljunk hozzá anyagi lehetőségeink szerint az intézmény megmentéséhez.

„Most rajtunk a sor: fogjunk össze a Pető Intézet megmentéséért!” bővebben

A nagykőrösi népszavazás fiaskójának tanulságai

Hogyan vehetünk részt a közügyeinkkel kapcsolatos döntésekben a Közgéptársaságban, avagy a részvételiség intézményének megcsúfolása.

részvétel 3.jpgVasárnap érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön tartott, az esetleges megyeváltást is firtató „négy kérdéses” népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz.

Négy kérdésre válaszolhattak a nagykőrösi polgárok:

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.hordószónok(1).jpg

Papíron a fenti kritériumnak megfelelően kiírt népszavazás mégis eleve kudarcra volt ítélve. Nem kevés közpénzt költöttünk el tehát olyan komoly döntési helyzetet teremtő kérdések megválaszolására hogy vajon egyetértünk-e azzal hogy több munkahely létesüljön. A rezsicsökkentési aláírásgyűjtéssel sokban hasonlító kezdeményezés azonban nem csak azért káros, mert az erre fordított anyagi erőforrásokat másra is fordíthatta volna az adott közösség, hanem mert értéktelenné teszi a részvételiség intézményeit. Ha sikerül a mindenkori hatalomnak elhitetni polgáraival, hogy a közügyeinkkel kapcsolatos döntések arról szólnak, hogy legyen több pénz, ingyen sör, olcsó rezsi és tojás akkor eléri célját és elveszi azoktól a döntés jogát akiket megillet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az állampolgári részvétel a közösséget érintő döntésekben alkotmányos alapjog kell legyen. Rögzíteni kell, hogy a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás mellérendelt formái a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Fontos a szubszidiaritás: a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, illetve a hatáskörök és feladatok telepítése során törekedni kell arra, hogy a leginkább érintett, önkormányzatisággal felruházott közösségek hozhassák meg a döntéseket.

A nagykőrösi népszavazás azonban nem ilyen volt, nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó. Sikerült a helyi narancsuralmi propagandát összekeverni a valódi részvétellel. Egyrészt valós igény és lakossági érdeklődés nélkül nem működik a népszavazás intézménye, másrészt nem is alkalmas minden esetben a helyi vélemények és igények becsatornázására.

Az LMP pont ebből kiindulva javasolta anno, hogy az új alaptörvény teremtse meg a részönkormányzatiság (város-, településrészi önkormányzatok) alkotmányos alapjait is. A feladatok területi elven történő megszervezésére legyen biztosítva a települési önkormányzatok társulási szabadsága kistérségek létrehozására.

koltsegvetes.jpgA települési önkormányzat a helyben élők közvetlen részvételét – a népszavazáson, népi kezdeményezésen kívül – más formában is teremtse meg. A kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítését javasoltuk az önkormányzati törzsvagyon, a közszolgáltatások magánkézbe adása, a költségvetés meghatározott hányadát elérő fejlesztési programok kérdésében való döntésekben. Valósuljon meg az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályozása. Növeljük a közpénzügyek átláthatóságát a költségvetési folyamat szabályozásával, a közvetlen részvétel megvalósításával a költségvetés elfogadásában.

Évek óta próbálkozom Pesterzsébeten részvételi költségvetés projekt elindításával. (Az 1% SZJA támogatás mintájára a költségvetés bevételének meghatározott mértékéig (pl. 0,1 – 1% vagy konkrét összeg pl. 10 – 100 millió Ft) felhasználásáról a részvételi költségvetés szabályai alapján lehessen dönteni.)

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott es átlátható, évente ismétlődő vita- es tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat területi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban szükséges javaslatuk figyelembevétele.

A részvételi demokrácia immár az európai társadalmi modell szerves része. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan is elismeri a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia egymást kiegészítő jellegét; ezt a két fogalmat a 10., illetve a 11. cikkben fejti ki. A 10. cikk (3) bekezdése a polgárokat felruházza azzal a joggal, hogy „részt [vehessenek] az Unió demokratikus életében”, és kimondja, hogy „[a] döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”, ami utalás a szubszidiaritás elvének  betartására vonatkozó követelményre. Ezáltal a részvétel polgári joggá, a szubszidiaritás pedig a részvételi demokrácia egyik pillérévé válik.

 11. cikk

1. Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

2. Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

3. Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

4. Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Úgy tűnik ebben a kérdésben is unortodox politikát képvisel a kormánytöbbség.

S egyelőre úgy tűnik itt is bukásra van ítélve, csak sajnos minden ilyen lépés után egyre nehezebb újra felépíteni az országot.

Elsőként a fővárosban Pesterzsébeten nyilvános az egymillió forint feletti szerződések listája

rontgen_atvilagitas_kez_korrupcio__3kk.jpgA tavalyi utolsó testületi ülésen nyújtottam be egy önálló indítványt az önkormányzati és az önkormányzati tulajdonú cégek szerződéseinek közzétételével kapcsolatban. A javaslatomat módosított formában a képviselőtestület elfogadta, a Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóság engedélyének megérkezését követően utasította a polgármestert az egymillió forint fölötti értékhatárú szerződések közzétételével kapcsolatos teendők elvégzésére.

A polgármester pedig teljesítette az utasításban foglaltakat, a 2013. évi költségvetés már tartalmazza is az általam javasolt változtatást:

 29. § (1) Az önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, az egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az önkormányzat honlapján a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül közzé kell tenni. Az adatok hozzáférhetőségét legalább öt évig biztosítani kell.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

A kerület hivatalos honlapjáról pedig a beszerzések listája letölhető.

2010-ben fontos elemként szerepelt a választási programunkban, hogy olyan Pesterzsébetet szeretnénk teremteni, ahol az önkormányzat az összes közérdekű információt időben, átláthatóan nyilvánosságra hozza. Mi betartjuk amit ígérünk.

A jövő héten dönt az Informatikai és Média Bizottság egy másik előterjesztésemről. A javaslatom lényege, hogy kerületünk média megjelenése, ne csak a kerület szűkebb vezetése, hanem valamennyi képviselő számára biztosítson lehetőséget munkájának bemutatására.Fontosnak tartom, hogy az állampolgárok ne csak közvetve, hanem közvetlenül is részt vehessenek a helyi döntéshozatalban. Ezt nagymértékben tudná elősegíteni az önkormányzat, és az önkormányzati képviselő, ha az állampolgár látná, hogy a körzetében milyen kezdeményezések, és programok indultak el, és valósultak meg az önkormányzati képviselője által. Ezt akkor tudná valóban érzékelni, ha a képviselők beszámolót tartanának munkájukról legalább félévente.

Remélem ez a kezdeményezésem is sikerrel jár.

Pesterzsébet 2013. évi költségvetése zöld szemüvegen át

részvételi költségvetés 2012.jpgPesterzsébet környezetvédelmi tanácsnokaként egyik fontos feladatom a kerület költségvetési javaslatainak véleményezése. Hiszem, hogy lassan, az évek múlásával tanácsnok társaim is követik példámat, addig is eredményként értékelem, hogy a környezet- és természetvédelem területét kiemelten tárgyaljuk a vita során és új szempontok színesíthetik a döntés-előkészítés folyamatát.

zöld szemüveg.jpgEgyrészt tanácsnoktársaimnak jövőre lesz még egy utolsó esélyük a költségvetés véleményezésére, remélem akkor élnek majd vele. Másrészt a környezetvédelem és a fenntarthatóság képviseletének fontos sikerének értékelem, hogy az elmúlt évek javaslatai, ötletei közül számosat tartalmaz az idei javaslat.

Idén is jutott forrás a Madarak, fák napra és az Autómentes napra. Folytatódik a szelektív szigetek körbekerítése, a víztakarékossági, vízfogyasztási szabályozók beépítése, kerékpártorlók kialakítása, biztosítottak a zajmérések.

Sem az idei, sem a tavalyi költségvetés készítésekor nem sikerült azonban az előterjesztőnek a témában jártas kerületi környezetvédelmi szakértőket, civilszervezeteket bevonni a tervezés folyamatába.

Ennek két súlyos következménye lett:

  • a fejlesztési, beruházási terveink nem a kor kihívásaihoz igazodnak,
  • hiányzik a költségvetési javaslatban foglaltak szakmailag megalapozott ellenőrzése.

A testület elé terjesztett költségvetésben idén sem szerepelnek külön a környezetvédelemre fordítható összegek, ez pedig osztályvezetői szinten átcsoportosíthatóvá teszi más feladatokra az erre előirányzott összegeket illetve nehézkessé teszi annak ellenőrzését is.

A Facebookon tettem fel az alábbi kérdést:

Vegyen részt Ön is a kerület költségvetésének tervezésében! Ön milyen beruházásokra költene 2013-ban? Válasszon vagy adjon meg új szempontokat!

A válaszok alapján leszögezhető hogy a legnépszerűbbek az energetika hatékonyaságot javító beruházások támogatása volt, de komoly támogatást kapott a térfigyelőrendszer bővítése, a kerékpárutak és tárolók építése, a szelektív-szigetek , a közösségi kertek és egy kerületi futópálya építése is.

S mit tartalmaz a költségvetés?

Általánosan elmondható, hogy az idei költségvetés kevésbé szoros, mint azt az elmúlt két évben megszokhattuk. A 2013-as év költségvetésének tervezése már a 2014-es választási kampányhoz igazodik, bár a gazdasági válság problémáira nem sikerült megoldást találni, az elmúlt évek megszorításai kimaradtak az idei előterjesztésből, az adósságkonszolidáció, az államosítás utáni forrás és feladatelosztások a tavalyihoz képest több mint 500 millió forintos többletet jelent. Ez a környezetvédelmi kiadásokon is érezhető, fontos kérdés azonban, hogy az elmúlt két év állagromlása milyen nehezen vagy csak nagy ráfordításokkal helyrehozható következményekkel járt. Tavaly ilyenkor azt állítottam, hogy idén az elmúlt két év elmaradt karbantartásai és fejlesztései miatt drasztikus beavatkozásokra lesz szükség. Remélem én tévedtem és nem lesz szüksége e miatt évközben a költségvetést majd módosítani.

Néhány tételről külön is:

  • Idén sem folytatódik a komposztáló program, a programba beleölt közpénzt hagyjuk elveszni. Pedig a hulladék megelőzés és újrahasznosítás egyik legjobb módja a komposztálás.
  • Idén sem szállunk be komolyabb energetika-hatékonysági fejlesztésbe. Pedig a tavasszal várhatóak a pályázatok és egyes kisebb beruházások már rövidtávon is jelentős megtakarítást jelenthetnek. Az intézményekben bevezettük, hogy a papír mindkét felét használjuk, minimalizáltuk a higiéniai termékek fogyasztását, javítjuk a vízfelhasználást, miközben szökik az áram és a hő.
  • Idén sincs keret a kerületet virágba borító és zöld felületeit karbantartó kerületi lokálpatrióták jelképes megbecsülésére.
  • Idén sem indul be a „zöld kataszter” projekt, pedig elősegíthetné például a talajterhelési díj hatékony felhasználását (ugyanis annak bevétele bármekkora legyen is az, ott csücsül majd idén is a számlán, már most is húszmillió forinton csücsülünk). Nagyon hiányzik egy zöld térkép is a kerületnek, ha már a honlap erre lehetőséget is nyújthatna.
  • A tavalyi testületi döntésnek ellentmondóan nem kezdődött el semmilyen szervezési és egyéb tevékenység közösségi kertek ügyében, az idei költségvetés emiatt nem is biztosít hozzá forrást.
  • Kimaradt a javaslatból, bár a koncepció vitája során felmerült az uszoda és a jégcsarnok hűtő-fűtő rendszerének komplex kiépítése. Helyette csupán a futball stadion-csarnok költségei és a hozzákapcsolódó hitel felvétele szerepel az előterjesztésben.

 

 

Végre elérhető Pesterzsébet 2013. évi költségvetési rendelet-tervezete

Idén tíz nappal a testületi ülés előtt már nyilvános Pesterzsébet költségvetési rendeletének tervezete. Ez az előző évekhez képest komoly változást jelent, bár a részvételi költségvetés programot idén sincs idő elindítani, de szélesebb körű egyeztetésekre nyújt lehetőséget, mint eddig.

vilagvalsag_02.jpgA 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer alapjaiban megváltozott. A helyi önkormányzatok által korábban ellátott feladatok jelentős részét az állam vette át. Az oktatás államosítása, mely az eredeti szándék szerint az egyenlőtlenségek nivellálását és a feltűnés mentes forráskivonást szolgálta volna most a teljes leépüléshez vezet annak ellenére átalakítás alapelve az volt, hogy az állam lépjen be fenntartóként, feladat-ellátóként azokon a területeken, amelyek gazdasági, társadalmi érdekek alapján központosítva jobban elláthatók. A járási kormányhivatalok kialakítása is azt a célt szolgálta volna, hogy az átalakítás hatékonyabb ellátást eredményezzen.  Bár a puding próbája az evés, annyit megállapíthatunk, 2013-ban súlyos problémákat okoz az átállás, szakmai és társadalmi konfliktusokat gerjeszt.

Kövesse a Facebookon a legfrissebb híreinket!

A fenti feladatok elvonása miatt az eddig átengedett források (SZJA, illetékek, gépjárműadó) „átszabására” került sor.

Összességében elmondható, hogy a 2013. év az önkormányzatok életének jelentős állomása lesz, amelyhez az állam nem csak a megváltozó támogatások és szabályozás útján, hanem az eddig felhalmozott adósságok teljes vagy részleges konszolidációjával is hozzájárul.

Fontos változás az is, hogy 2013-ban működési hiány már nem tervezhető.

Ennek következtében alábbiak szerint alakulnak az önkormányzat teljes bevételei és kiadásai a költségvetési rendelet-tervezet szerint:

 

2013. év

2012. év

az önkormányzat bevétele

8 283 398 e Ft

8 761 902 e Ft

az önkormányzat kiadása:

8 283 398 e Ft

9 587 139 e Ft

költségvetési egyenleg:

 

 

hiány

0 e Ft    

825 237 e Ft.

 

Az önkormányzati rendszert érintő feladatváltozások és az új finanszírozási rendszer szerinti változásokat az alábbi táblázatok szemléltetik.

 

Megnevezés

Központi költségvetésből származó források  csökkenése

Működési támogatás   (régi nevén normatíva)

505 983 e Ft

Gépjárműadó

216 000 e Ft

A fővárosi forrásmegosztás részeként:

 

Személyi jövedelemadó helyben   maradó része

204 796 e Ft

Iparűzési adó csökkenés

221 830 e Ft

Az önkormányzatok üzemeltetési,   igazgatási, sport- és kulturális feladatokhoz kapcsolódó normatív   hozzájárulás

131 301 e Ft

Összesen:

1 279 910 e Ft

 

Megnevezés

Kiadások csökkenése

Közalkalmazottak személyi   juttatása

1 076 629 e Ft

Közalkalmazottak munkaadókat   terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiadása

290 737 e Ft

Köztisztviselők személyi   juttatása

 

118 181 e Ft

Köztisztviselők munkaadókat   terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiadása

37 404 e Ft

Összesen:

1 522 951 e Ft

 

Várom véleményüket, javaslataikat a költségvetéssel kapcsolatban!

A költségvetési előterjesztés innen letölthető.

koltsegvetes_1.jpg

A 2013. február 14-i testületi ülés napirendje

default-header.jpg

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. február 14-én (csütörtökön) 1400 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben ülést tart.

NAPIREND ELŐTT: Beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról

Előadó: Szabados Ákos polgármester

Zárt ülésre javasolt napirendi pontok

Fellebbezések (Később érhető el!)

Javaslat (népjóléti típusú) fellebbezések elbírálására

Javaslat (helyi támogatás, „fiatal házasok kölcsöne” típusú) fellebbezések elbírálására

Nyílt ülés napirendi pontjai

2. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 13.) sz. rendeletének módosítására (Később érhető el!)

3. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapítására (Később érhető el!)

4. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének jóváhagyására (Később érhető el!)

5. Javaslat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Pesterzsébet Önkormányzata közötti használati szerződés jóváhagyására (Később érhető el!)

6. Javaslat a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 38/2008. (XI. 28.) Ök. sz. rendelet módosítására (Később érhető el!)

7. Javaslat a Csili Művelődési Központ pályázatokon való részvételének támogatására (Később érhető el!)

8. Javaslat a GAMESZ alapító okiratának módosítására (Később érhető el!)

9. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának módosítására (Később érhető el!)

10. Javaslat a „Deák Drinkbár” megnevezésű vendéglátó egység tulajdonjogának elfogadásával kapcsolatos döntés meghozatalára (Később érhető el!)

11. Javaslat a nem lakás célú helyiségek, valamint a telkek övezeti besorolásának és bérleti díjainak inflációval emelt mértékének megállapítására (Később érhető el!)

12. Javaslat a 248/2012. (XII. 06.) Ök. sz. határozat visszavonására

13. Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk

Meghívó a képviselő-testület 2013. január 16-i rendkívüli ülésére

M e g h í v ó

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. január 16-án (szerda) 900 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben rendkívüli ülést tart.

allamcsod.jpg1. Javaslat a 2013. évi fővárosi forrásmegosztás véleményezésére

Előadó: Szabados Ákos polgármester

Tárgyalja: valamennyi bizottság

Véleményezi: valamennyi tanácsnok

2. Javaslat haszonélvezeti jogot alapító szerződés jóváhagyására

Előadó: Szabados Ákos polgármester

Tárgyalja: Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

3. Javaslat állami tulajdonú használaton kívüli ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos nyilatkozat megtételére

Előadó: Szabados Ákos polgármester

Tárgyalja: Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

A 2012. november 29-i rendkívüli testületi ülés napirendje

testületi.jpg

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. november 29-én (csütörtökön) 15:00 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben ülést tart.

 

A napirend:

  • 1. Javaslat a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 42/2011. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosítására
  • 2. Javaslat a helyi építményadóról és a helyi telekadóról szóló új önkormányzati rendeletek megalkotására
  • 3. Javaslat a kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 30/2012. (VII. 13.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére
  • 4. Javaslat kérelem benyújtására téli közfoglalkoztatás támogatására
  • 5. Javaslat a gyermekek/tanulók úszás és korcsolyaoktatásának 2013. évi finanszírozására.
  • 6. Javaslat a közoktatási intézmények működtetésének biztosítására, a szociális ágazathoz tartozó intézmények átszervezésére és a GESZ működésének átszervezésére
  • 7. Javaslat a 279/2011. (VII. 14.) Ök. számú határozat visszavonására és a Pesterzsébet Közbiztonságáért Közalapítvány alapító okiratának módosítására
  • 8. Javaslat a 2013. évre vonatkozóan előzetes pénzügyi kötelezettségvállalásra
  • 9. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2013. évi költségvetési koncepciójára. Tájékoztató az önkormányzat gazdálkodásának három-negyedéves helyzetéről

A 2012. szeptember 13-i testületi ülés napirendje és a közmeghallgatás időpontja

images.jpgBudapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 1400 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben ülést tart.

NAPIREND ELŐTT:         Beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról

                                      Előadó: Szabados Ákos polgármester

 Zárt ülésre javasolt napirendi pontok

1.       Fellebbezések

a)      Javaslat (népjóléti típusú) fellebbezések elbírálására

b)      Javaslat (helyi támogatás, „fiatal házasok kölcsöne” típusú) fellebbezések elbírálására /Később érhető el!/

2.      Javaslat „Pesterzsébet Díszpolgára 2012.”, „Pesterzsébet Mecénása 2012.”,  „Pesterzsébet Környezetvédelméért 2012″, valamint „Pesterzsébet Sportjáért 2012” kitüntető címek adományozására

 Nyílt ülésre javasolt napirendi pontok

3.         Javaslat a Pesterzsébet Jégcsarnok Kft. 2011. évről szóló időszaki beszámolójának

elfogadására

4.         Javaslat a nevelési/oktatási ágazatban dolgozók létszámának módosításaira

5.         Javaslat az óvodák alapító okiratainak módosítására

6.         Javaslat a TÁMOP-3.1.4 – 12/1. kódszámú „Innovatív iskolák fejlesztése” című pályázat benyújtásának támogatására

7.         Javaslat a BURSA HUNGARICA 2013. Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozásra – Később érhető el!

8.         Beszámoló Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2012. évi

költségvetésének I. félévi végrehajtásáról

9.         Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2012. évi
költségvetési rendeletének módosítására

 10.       Javaslat az állattartás rendjéről szóló 27/2004.(IV. 29.) Ök. számú rendelet
hatályon kívül helyezésére

 11.       Javaslat a kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 30/2012. (VII. 13.)
önkormányzati rendelet módosítására

 12.       Javaslat a Budapest XX. ker. Közműhelytelep utca – Zodony utca mellett lévő
170187/87, a 170187/88, a 170187/35 és a 170187/46 hrsz.-ú ingatlanok gazdasági célú építési területté való átminősítésének előzetes támogatásához és az ehhez szükséges előkészítő feladatok megindításához.csernobil.jpg

13.       Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő
testületének, a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló 31/2006. (XI. 9.) Ök. sz. rendeletének módosítására – Később érhető el!

14.       Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának
Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának módosítására

15.       Javaslat a Pesterzsébet újság lapalapítója és kiadója közötti megállapodás megkötésére

16.       Javaslat a 9. számú felnőtt fogorvosi körzet (Székelyhíd u. 8.) elidegenítésére vonatkozó előszerződés megkötésére        

17.       Javaslat Pesterzsébet Önkormányzatának vagyon és felelősségbiztosítására kötendő szerződés időtartamára –Később érhető el!

18.       Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonában lévő nem lakás célú helyiségek pályázat útján történő értékesítésére

19.       Javaslat egyes bérleti szerződések külön feltételeinek meghatározására – Később érhető el!

20.       Javaslat a Montessori Stúdium Alapítvány helyiségbérleti díjának csökkentésére – Később érhető el!

21.       Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk

Közmeghallgatás:

Helye:                CSILI Művelődési Központ Vízvári terem

Időpontja:         17 óra