A Gubacsi híd rémtörténete számomra nem csupán egy fővárosi infrastruktúra-ügy, hanem személyes ügyem is: évekig küzdöttem a zajvédelemért, a kerékpáros forgalomért, és a híd állapotának javításáért.
Most, hogy a híd gyalogos járdája leszakadt, különösen fájdalmas látni, mennyire nem sikerült előrelépni az elmúlt évtizedben – pedig a problémák mindenki előtt ismertek voltak.
A felelősök pedig most is, mint mindig egymásra kennek mindent és ezt is bevonták a Vitézy-Lázár cicaharcba, pedig ennél ez a probléma sokkal többet érdemel. Pedig mindig mindenki mindent megígért, legyen szó akár a Galvani vagy az Albertfalvai hídról, akár a Gubacsi hídról.
Egy híd, amelyen mindenki átmegy – busszal, gépkocsival, gyalog, bringával, tehervonattal
A Gubacsi híd egyszerre életút és logisztikai ütőér: Csepelt és Pesterzsébetet köti össze, de a vasúti híd a csepeli Szabadkikötőbe érkező áruk, konténerek, alkatrészek, sőt, a magyar autó- és akkumulátorgyárak beszállítói is ezen a hídon keresztül juttatják el a szállítmányaikat az ország belsejébe.
Évtizedes gondok: állapot, zaj, kerékpáros közlekedés
Már 2020-ban annyira leromlott a vasút híd állapota annyira, hogy 5 km/órás sebességkorlátozást és 20 tonnás tengelyterhelési limitet kellett bevezetni, amit sebességmérőkkel ellenőriznek.
A környék lakói számára a vasúti és közúti forgalom zaja mindennapos probléma, amelyre a híd felújítása vagy cseréje sem kínál rövid távú megoldást.
A kerékpáros közlekedés fejlesztése ebben a tekintetben sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt években mind a csepeli, mind a pesterzsébeti nyomvonalak megépültek, kényelmes és gyors volt eddig az átjutás. Sajnos a mostani havária miatt ideiglenes, osztott gyalog-kerékpárúttá alakítják a a kerékpárutat.
Miért csúszik minden?
A híd felújítása és a kapcsolódó nagyprojektek (új vasúti híd, Galvani híd, Albertfalva projekt) csúszásának okai összetettek:
- Forráshiány és prioritáshiány: A kormányzati forráselosztásban a vasúti és városi közlekedési fejlesztések rendre háttérbe szorulnak, a konkrét pénzügyi fedezet sokszor csak ígéret marad, Budapestet a bűnös várost és a vasútat egyaránt bünteti az Orbán-kormány.
- Döntéshozatali és adminisztratív lassúság: A tervek, engedélyek, tenderek előkészítése évekig tart, a kivitelezés elindítása rendszeresen elakad, még úgy is, hogy a kormány a lakossági és fővárosi javaslatokat és kéréseket figyelmen kívül hagyja.
- Politikai és szakmai viták: A vasúti fejlesztések kapcsán kormány és a kerületek között is folyamatos a huzavona a zajvédelem és a vasútyi nyomvonal miatt.
- Lakossági ellenállás, szakmai aggályok: A kapcsolódó Galvani híd (amely a NER ingatlan mutyijai miatt beelőzte a szakmailag indokolt Albertfalvai hidat) környezetvédelmi, forgalomtechnikai vitái a kidolgozatlan, szakmaitlan, környezetkárosító tervei miatt szintén lassították a haladást.
Ami fontos előrelépés: amíg a kormány a felelősség elsunnyogásával foglalkozik a főváros végre lépet az ügyben: a gyalogos járda leszakadása után a Budapest Közút azonnali vizsgálatokat indított és javításokat ígért, a forgalmat átterelték a híd északi oldalára, ahol ideiglenes gyalog-kerékpárutat jelöltek ki, s ideiglenes gyalogátkelőt létesítenek a csepeli oldalon.
A hosszabb távú megoldás – a híd teljes felújítása vagy cseréje – továbbra is a jövő ígérete marad: a legutóbbi bejelentések szerint 2026-ban kezdődhet meg a vasúti híd rekonstrukciója (ez egy új vasúti híd építését jelenti valójában), de a közbeszerzések és a forrásbiztosítás még mindig kérdéses.
Számomra a Gubacsi híd nem csak egy átkelő: ez a híd a mindennapok része, a zaj, a forgalom, a lakossági fórumok, a petíciók és a , a kerékpáros sikerek mellett a remény és a csalódás szimbóluma.
Sokan dolgoztunk azon, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a környék, de a nagy rendszerek tehetetlensége, a források hiánya, a politikai huzavona rendre elvitte az eredményeket. Most, hogy a híd egy darabja szó szerint leszakadt, talán végre mindenki számára világos: ez így nem mehet tovább.
A jövő attól függ, hogy lesz-e elég akarat, forrás és együttműködés ahhoz, hogy a Gubacsi híd – és vele együtt a környék – végre megújulhasson. Addig is marad a küzdelem: a zajvédelem, a biztonságos közlekedés, a közösségi érdekek védelme érdekében.
Ha érdekel a folytatás akkor kövesd a blogomat!
Az előzményekről:
- Zajvédelemért folytatott küzdelem:
2021-ben „GYŐZTÜNK! – Mégis épül zajvédelem a Gubacsi vasúti hídnál” címmel jelent meg cikk, amely bemutatja, hogy a helyiek mozgalmat indítottak a megnövekedett közúti és vasúti forgalom zajterhelése miatt. Petíciót szerveztek, lakossági fórumot harcoltak ki, és szakértőkkel egyeztettek annak érdekében, hogy az új vasúti híd tervezésekor a zajvédelem kiemelt szempont legyen. - Forgalomtechnikai átalakítások:
Több bejegyzés is foglalkozik a Gubacsi hídhoz kapcsolódó csomópontok (pl. Vízisport utca, Csepeli átjáró) forgalomtechnikai átalakításaival, amelyek célja a kedvezőtlen, balesetveszélyes közlekedési helyzetek megszüntetése. Ezekben a cikkekben részletes ábrákat, szakértői magyarázatokat is találni az új szabályozásokról. - A vasúti híd fejlesztésének kritikája:
2019-ben jelent meg az a cikk, amely a Gubacsi vasúti híd fejlesztését a kínai áruforgalom és a Metrans konténerterminál szempontjából vizsgálja. Rámutat, hogy a projekt főként a megnövekedett kínai áruszállítás kiszolgálását célozza, miközben a helyi lakosság terhelése (zaj, környezeti hatások) kevéssé kap hangsúlyt. - Lakossági érdekérvényesítés és szerződések.
2023-ban is jelent meg cikk, amely a vasúti hídhoz kapcsolódó zajvédelmi beruházásokat, azok szerződéses hátterét és a megvalósítás akadályait mutatja be.
