A kormánypártok megindították a 2026-os választási kampányt. Az új választási törvény és a körzetek átrajzolása érinti Pesterzsébetet is. A kerületet az eddig ismert térképvázlatok szerint kettészakították és
az egyik részét Csepelhez, Dél-Ferencvároshoz és a Buda-parthoz csatolták
a másikat Soroksárhoz és a XVIII kerület családi házas övezetéhez.
A mély gazdasági, kulturális és szociális válságba sodort országban, – az egyre népszerűtlenebb kormánypártok javaslatának nyilván puszta választásmatematika az oka, – nem lesz könnyű dolga Budapestnek és az ellenzéknek.
A kerületi lokálpatrióta zöldeknek, ez most azt üzeni, hogy folytassuk a közös munkát egy élhető, fenntartható Pesterzsébetért, egy olyan közösségért, amelyben a közérdek, és nem az egyéni haszon jut érvényre!
Dolgozzunk együtt egy szolidáris és fenntartható Pesterzsébetért!
Mit tehet akkor egy önkormányzat, ha a kormány az összeomló közigazgatási, központi rendvédelmi rendszereket képtelen helyreállítani, nem rak rendet két hét alatt, sőt 15 év alatt képtelen megoldást találni a közbiztonság problémáira?
Bár a kerületi fidesz nem támogatta: folytatjuk a pesterzsébeti járőrprogramot, sőt további fejlesztésekről tárgyalunk!
Szerencsére akadt 10 támogató szavazat a folytatás mellett, sőt a javaslatunkra úgy döntöttünk, hogy felkérjük a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysággal, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján milyen módon fejleszthető a járőrszolgálat biztosítása, esetleg létszámának növelése. Az egyeztetések alapján pedig készítsen előterjesztést a soron következő testületi ülésre az együttműködési megállapodás kibővítés lehetőségeire és az ahhoz szükséges, a 2025. évi költségvetésében biztosítandó forrásokról.
Az elfogadott határozat és az azt megalapozó javaslatunk:
a közterületek és nyilvános helyek megerősített rendőri ellenőrzését szolgáló közbiztonsági tevékenység túlszolgálatának finanszírozása, a közterületek közbiztonságának erősítése, állandó gyalogos rendőri jelenlét biztosítása, továbbá a lakosság személy- és vagyonbiztonságát kiemelten veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást köt a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal,
felhatalmazza a polgármestert, hogy kösse meg a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal 2025. január 1-től 2025. december 31-ig tartó helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátásáról szóló együttműködési megállapodást,
az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére, a rendőrségi túlszolgálat finanszírozására a 2025. évi költségvetésében, az esedékesség időpontjában a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül bruttó 36.000.000 Ft, azaz harminchatmillió forint összeget biztosít.
felkéri a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysággal, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján milyen módon fejleszthető a járőrszolgálat biztosítása, esetleg létszámának növelése.
az egyeztetések alapján készítsen előterjesztést a soron következő testületi ülésre az együttműködési megállapodás kibővítés lehetőségeire és az ahhoz szükséges, a 2025. évi költségvetésében biztosítandó forrásokról. Felelős: Szabados Ákos polgármester Határidő: adott
A módosító indítványunk.
Módosító javaslat a „Javaslat megállapodás megkötésére a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása érdekében” napirendhez
Tisztelt Képviselő-testület!
Javasoljuk, hogy az eredeti határozati javaslatot az alábbi kiegészítő határozattal együtt fogadjuk el.
Kiegészítő határozati javaslat
306/2023. (XI.02.) Ök. sz. határozatában XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterületek és nyilvános helyek megerősített rendőri ellenőrzését szolgáló közbiztonsági tevékenység túlszolgálatának finanszírozása, a közterületek közbiztonságának erősítése, állandó gyalogos rendőri jelenlét biztosítása, továbbá a lakosság személy- és vagyonbiztonságát kiemelten veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, melynek tapasztalatai alapján Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy
1. felkéri a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysággal, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján milyen módon fejleszthető a járőrszolgálat biztosítása, esetleg létszámának növelése.
2. az egyeztetések alapján készítsen előterjesztést a soron következő testületi ülésre az együttműködési megállapodás kibővítés lehetőségeire és az ahhoz szükséges, a 2025. évi költségvetésében biztosítandó forrásokról.
A javaslat benyújtói:
Gyuricza-Somodi Klára Fekete Katalin Csaszny Gábor Szalontai Tibor Lengyel Dávid Jurák Tamás Mach Péter
Meglepő módon – a Fidesz frakció személyeskedő, a valódi problémákat eltusolni kívánó felszólásai mellett – valódi vita zajlott a kerületi közoktatásról a testületi ülésen két iskola ingatlanjának egyházi kézbe adásának kapcsán.
Bár a döntés borítékolható volt (az új taxikártya koalíció csont nélkül megszavazta az átadást), a párbeszéd létrejötte, a kerületi oktatásról folyó diskurzus önmagában előrelépés még akkor is, ha sokan másfélét gondolunk a gyermekcentrikus közoktatásról, esélyegyenlőségről, nevelésről.
Havasi Zoltán (FIDESZ): Fontosnak tartja, hogy a lakosságot különböző felületeken tájékoztassák a kerületben zajló fontos ügyekről, kérdésekről, testületi döntésekről. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez csak akkor szolgálja a kerületben élők érdekeit, hogy ha törekednek a teljes körű tájékoztatásra….
Buc-Horváth Gabriella (FIDESZ): A bizottsági üléseken is jelezte, hogy a hivatal, illetve személy szerint, mint az oktatásért felelős alpolgármester körbejárta mind a két iskolával kapcsolatos nézeteket. Megkérdezte az iskolák igazgatóit, a tanárokat, a szülőket, és nem utolsó sorban a képviselő-testület tagját Jurák Tamás képviselőt is, aki elég pozitívan nyilatkozott arról, hogy az iskolákban nagyon jó felszereltséggel, nagyon jó feltételek között dolgoznak. Mi itt a probléma? Hiszen csak addig lehet ezt az épületet használni, amíg iskolának használják. Amíg átadták az iskolákat, addig mind a két iskolában nagyfokú felújítások voltak. Arról nem is beszélve, hogy olyan feltételeket biztosítottak a tanároknak, a gyerekeknek… megjelentek a digitális táblák, megkapták a digitális eszközöket. Amennyiben ezt a feladatot nem végzik, nem oktatásra használják az épületet, akkor automatikusan visszaszáll az önkormányzatra a tulajdonjog. Ennek függvényében szavazzon a képviselő-testület!
Mach Péter (Zöldek): Megszólítottak bizottsági ülésen is, és ha jól értem akkor most itt a képviselő-testületi ülésen is. …. Személy szerint egy blogposztot írtam a kerület oktatási helyzetéről, azzal most is azonosulni tudok. Ráadásul egy blogposzt műfajából adódóan szubjektív, az mégiscsak egy véleménycikk.
Az állításom a cikkben, hogy önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el, ha egy iskolában a 2022-es kompetencia felmérés matematikai és szövegértés eredménye alapján a végzősök 70%-a nem éri el az alapszintet, sőt 50%-a a minimum szintet sem!
Ha erről az alapállításról gondolja azt Havasi Zoltán alpolgármester, hogy félreviszi az embereket, akkor ezt érdemes megvitatni.
Az a felvetésem, a problémám, hogy azok a képviselők, akik most a teremben ülnek pontosan tudják, hogy a rendelőintézetet is átadta az önkormányzat az államnak, levéve ezzel a problémát a kerület nyakából, azt gondolván, hogy az állam ezt sokkal jobban fogja csinálni nálunk, nagyobb erőforrást felhasználva, szervezettebben. Jobban, mint ahogyan az önkormányzat tette.
S a végeredmény: lehet, hogy az önkormányzat sem csinálná jobban, de ahogyan most működik az maga a borzalom. Abban ugyanis közös nevezőre kell jutnunk, hogy nincsenek jó állapotban a rendelőintézet bizonyos szolgáltatásai. S ebbe most az önkormányzatnak nincs beleszólása és ez bizony nem jó!
Ebből az irányból próbáltam a cikket is megírni, nyilván kiemelve egy kompetencia felmérést, összehasonlítva a többi kerületi iskola kompetencia felméréséval, sőt megvizsgálva a 2023-as eredményekkel, hogy egyszeri esetnek vagy általánosnak tekinthető-e a valóban kiugróan rossz eredmény?
Három kérdéscsokrot dolgozott fel, tudom most néhányan azt gondolják, hogy most rabolni fogom a testület idejét, pedig amíg lehet beszélni erről, addig beszéljünk erről, utána minek!
Beszéljenek arról, hogy egy fenntartóváltás esetén bizony meg kell vizsgálni, hogy segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való jogát ez a fenntartó váltás, és ebben azt kell állítsa, a szülőkkel történő beszélgetések és a felmérések adatait megvizsgálva – hogy a két iskola oktatási színvonala között – nagyon nagy különbség. Abban az esetben, hogy ha akár a képviselőtestület, akár az önkormányzat úgy érzi, hogy nem minden iskolája nyújtja azt, hogy az itt élőknek a közoktatáshoz való alapjogát minőségi szinten biztosítsák, akkor ebben ez esetben az önkormányzat mit tehet, akkor, ha állami kézben van, s az állam felügyeli, vagy ha az egyház felügyeli, milyen módon tudnak segíteni? Milyen szakmai segítséget tudunk nyújtani a fenntartó felé?
Ellenzékiként persze könnyen állíthatom, de ettől még tény: nagyon súlyosnak érzem a kerületi oktatás helyzetét, és nagyon nagy felelősségét látom az új városvezetésnek, hogy ezt megoldja.
Nyilván az előző városvezetésnek is van benne felelőssége, de például anno nagyon jó megállapodást kötöttek a József Attila Általános Iskola esetében az egyházzal. Az Ő képviselőjük a levelében nem is fenyegette perrel az önkormányzatot. A megállapodást betartotta, ez az iskola fejlődik. Lehet vitatni, hogy jól, vagy rosszul, de személy szerint érzi a fejlődést annak alapján, amit a szülők mondanak, a kompetencia felmérések nem mutatják ennek az ellenkezőjét.
Van egy másik iskola, ahol azt érzi, hogy ez nem abba az irányba megy. Tudja, hogy elfogadva azt, hogy dönt majd most a testület, még egyszer kéri a városvezetést, hogy gondolják végig azt, nagyon kevés beleszólása, lehetősége van az önkormányzatnak, hogy az itt élőknek az alap közoktatáshoz való jogának a minőségét biztosítsa, ezzel a döntéssel még kevesebb lesz!
Márpedig közös célunk kellene legyen, hogy Pesterzsébeten ugyanolyan lehetőségei legyenek egy szülőnek, hogy milyen iskolába íratja be a gyerekét, mint Budán, mert egy kerületi gyereknek ugyanakkora joga van a minőségi közoktatáshoz, mint egy budainak!
Ez így volt tíz éve, és így van most is! Véleménye szerint ezzel lehet majd vitatkozni, mert még rosszabb a helyzet.
Szabados Ákos (FIDESZ): Nyilvánvalóan nem itt kell ezt itt megvitatni. Lehet vitatkozni, ez egyértelmű! Hozzáteszi, hogy amit ez a kerület az elmúlt években, vagy évtizedekben az utánpótlás-nevelésben és a gyerekek számára a testnevelés-oktatásban tett, az véleménye szerint fővárosi szinten is példaértékű, akár a jégcsarnokot, akár az uszodát veszik alapul. Még sorolhatna néhány dolgot, ideértve akár a Duna-parti csónakházat, az ESMTK támogatását, a korcsolya, az úszásoktatást. Úgy gondolja, hogy az elmúlt évtizedekben mind szakmailag, mind egyéb módon is – függetlenül a kompetencia felmérésektől – jelentős és komoly összegeket költött az önkormányzat arra, hogy ne szenvedjenek ilyen értelemben hátrányt a pesterzsébeti gyerekek. Tegyék hozzá, hogy az a rendszer, ami működik ebben a városban, azt a rendszert annak idején sajnos az úgynevezett – annak idején elfogadott – önkormányzati törvényben és a forrásmegosztásban az előző többség – beleértve önmagát is – követte el, aminek eredményeképpen a XIII. kerület egészen másfajta életszínvonalat biztosít az ottani lakosoknak, és a budai kerületek is másfajta lehetőségekkel bírnak. Két cikluson keresztül nem látott fővárosi főpolgármestert ebben a kerületben. Utoljára az irodájában Tarlós István járt személyesen. Számtalan olyan momentum hiányzik, amely ettől az ügytől sokkal messzebbre viszi a történetet. Alapjaiban kellene néhány dologhoz hozzányúlni. Elsősorban hozzá kellene nyúlni ahhoz a rendszerhez, ami most van, a huszonnégy, kvázi „kiskirálysághoz”, mert ez egy pazarló, nem jól működő rendszer és ezt személy szerint többször, több fórumon az elmúlt években, évtizedekben is elmondta. Ezen belül is egy kis szegmensét meghúzni, az azt jelenti, hogy akkor bátornak kell lenni, az egész szövetet fel kell bontani. Személy szerint szurkol annak, hogy az önkormányzati törvényhez nyúljon hozzá a kormányzat. Nem biztos abban, hogy ez a 2026-os választások előtt megtörténik, de hozzá kellene nyúlni ahhoz a részhez, amely Budapestről szól. Erre azért volna szükség, hogy hatékonyabb, jobban átlátható, egalizáltabb rendszer szülessék pontosan azért, hogy ne azon kelljen vitatkozni az Attila utcai, a Vörösmarty utcai iskolában, vagy pedig egy rózsadombi iskolában tudnak többet nyújtani a gyerekeknek. Úgy gondolja, hogy bízzanak a saját pedagógusaikban, az egyháznak abban a fajta elszántságában, aminek nem az a célja, hogy tulajdonhoz jusson, hanem az, hogy minőségibb oktatást tudjon nyújtani, karitatív tevékenységet végezzen. Nyilvánvalóan a saját értékrendje szerint próbálja az egyház az oda járó tanulókat kezelni, és valamilyen mértékben tájékoztatni. Ettől még az Ő oktatás, nevelés iránti elszántságukat az önkormányzatnak valóban segíteni kell. Egyetértés van abban, hogy meg kell nézni, hogy az önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak. Sajnos nem túl sok van, közvetett lehetőségük például – amivel éltek is – a sporton keresztül teljesült be. Meg kell nézni, hogy milyen lehetőségeket lehet még ezek mellett felsorakoztatni.
Szalontai Tibor (MSZP): Örül annak, hogy kicsit szélesebb kontextusban kezdtek beszélni a dologról, mert személy szerint is szeretné ilyen távban elmondani a véleményét. Úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknál a helyi közösségeknél nincs jobb lehetőség arra, hogy megfelelő oktatást, egészségügyet és egyéb szolgáltatásokat lehessen biztosítani, csak az önkormányzatoknak oda kell adnia a megfelelő feltételeket. Jelen állás szerint nem ez a politika fő iránya, hanem az állam felé történtő elmozdítása a feladatoknak, ami véleménye szerint a dolgot kevésbé teszi hatékonnyá. Amit Buc-Horváth Gabriella alpolgármester asszony elmondott, hogy amióta egyházi fenntartásban folyik az oktatás, azóta a József Attila Általános iskolában a feltételek kedvezőbbek lettek. Ez nem az egyházi fenntartás dicsérete, hanem ez az állami fenntartás kritikája, mert ha már az állam átvette a fenntartást és nem segítette az oktatás minőségét megfelelő feltételrendszer kialakításával, akkor ez az Ő kritikájuk. Úgy gondolja, hogy az önkormányzat igyekszik ebben segítséget nyújtani akár az egyháznak, akár bárki másnak, aki fenntartó, ez természetes, hiszen a gyerek az első! A munka, az oktatás, a nevelés minősége szempontjából vajon van-e jelentősége annak, hogy saját tulajdonban folyik-e a munka, vagy más által fenntartott tulajdonban? Ezt a kérdést a levegőben hagyja, de úgy gondolja, hogy nincs különbség. Jelenleg sem akadályozza meg az egyházakat abban, hogy jó fenntartók legyenek, jó oktatás legyen! Elvi problémái vannak a dologgal, nemcsak a tulajdonba adással, hanem az egész konstrukcióval, ennek ellenére annak szurkol, hogy mindkét iskolában jobb legyen az oktatás, nevelés színvonala.
Gyuricza-Somodi Klára (Momentum): A sport terén érezte magát megszólítva. Számára azért esett rosszul az a levél, amelyet az iskola írt, amelyben azt írták, hogy amennyiben nem kapják meg az épület tulajdonjogát, akkor Ők perre viszik a dolgot, mert sokat próbál tenni az önkormányzat a pesterzsébeti gyermekekért az utánpótlás és a sport terén. Volt egy iskola, amelyet nehezen lehetett bevonni a diákolimpiába is. Ez pont a Vörösmarty Általános Iskola volt. Hihetetlen számára, hogy 5-10 aranylábú focistája nincs az iskolának, aki részt vegyen a diákolimpián és kicsit focizzon a Zodony utcában. Kéri, hogy próbálják meg rávenni Őket, hogy a kerületi rendezvényeken – ami a gyerekek mozgásának lehetősége, és célja – vegyenek részt. Ennek fontosnak kell lenni! Kéri Buc-Horváth Gabiella alpolgármester asszonyt, hogy járjon közben, hogy vegyenek részt minél több kerületi rendezvényen, és a diákolimpián.
Csaszny Gábor (LMP): Nem szándékozott a napirendhez hozzászólni, de az iskola az ő választási körzetében van. Kérdezi, hogy ha az megtörténik, hogy augusztus végén megszüntetik, mint az evangélikus iskolákat, akkor hova kerülnek a gyerekek? Komolyon ezt kellene mérlegelni, és bármennyibe kerül is… de az épületet visszaadják oktatók nélkül?
Havasi Zoltán (FIDESZ): Megköszöni, hogy Mach Péter aggódik értük, megnyugtatja, hogy el fogják bírni ennek a tehernek a súlyát és azért fognak dolgozni, hogy a kerületet tudják építeni. … Hozzáteszi, hogy ez a vita szerinte nem ehhez az előterjesztéshez kapcsolódik. … Itt most teljesen másról döntöttek. Az más kérdés, hogy ugyanakkor az önkormányzatnak kötelessége megvizsgálni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudják segíteni az összes kerületi oktatási intézmény azért, hogy növekedjen, javuljon a kerületi oktatás színvonala, nemcsak az egyházi iskolákban, hanem valamennyi iskola tekintetében. Úgy gondolja, hogy fontos, hogy az egyházakkal jó alapokon nyugvó kapcsolatot alakítsanak ki és építsenek. Ez is a kerület javát szolgálja, mint ahogy valamennyi kerületi közösséggel való értelmes párbeszéd kialakítására kell törekedni.
November első heteiben több váratlan fakivágás is borzolta a kerületben élők kedélyét, néhány esetben nyomdafestéket nem tűrő módon keresték a felelősöket a lakók. Ha a lakó ugyanis csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják bizony hatalmas indulatokat szül.
A kerületet július óta vezető mszp-fidesz-taxikártya koalíció munkába állásának pillanatában kinyilvánította, hogy a kerületben a környezetvédelem hátrébb sorolandó. Az új városvezetés a ” klímaváltozás libsi hiszti” fideszes elvek mentén kezeli majd a hulladékgazdálkodást, a szemétkérdést, a fák és zöldfelületeink, ivóvízünk védelmét, a villámárvizeket.
Pedig ha végre saját fizetésük után a kerület érdekében is dolgozni kezdene, akkor ezek a feszültségek csökkenthetőek lennének, ráadásul ebben az ügyben már a munka zömét elvégeztük, csak alkalmazni kellene a kiépített rendszert.
2022-től javaslatomra a tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig tájékoztatás készül. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) elérhetőek lesznek a honlapon.
Pesterzsébeten engedély nélkül tilos fát kivágni, kerületünk 2018-ban szigorú rendeletet alkotott a fásszárú növények védelméről. Nem lehet engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben! Köztéri fák kivágását gondos és precíz, jegyzőkönyvvel igazolt felmérés előzi meg, ráadásul Pesterzsébeten költési időszakban csak olyan fát szabad kivágni, amelyen igazoltan nincs fészek.
Ennek ellenére hiába készül jegyzőkönyv és felmérés, ha a konkrét művelet hétvégén, vagy késő délután zajlik, akkor erről nagyon nehéz érdemi információhoz jutni. A lakó csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják.
Ha pedig kivágnak a környezetünkben egy fát, szeretnénk tudni azt mikor és hol pótolják. Az Önkormányzat döntése alapján készül majd egy fakataszteri rendszer is távlati célként, sajnos azonban – hol a covid, hol Orbán békeharca taszítja válságba az országot – kormányzati megszorítások miatt ez minden évben kikerül a költségvetésből. Ennek lenne első lépcsőfoka, ha a fenti kérdésekre valamilyen online felületen választ kapjanak a lakók.
Fentiek miatt javaslatomra a kerület fapótlási tervét minden év őszén nyilvánosságra is hozza Polgármesteri Hivatal a honlapján. Azért ősszel, mert faültetésre az Önkormányzat szervezésében csak késő ősszel kerül sor, mivel ez az időszak optimálisabb a fák életben maradását illetően. Közterületi fapótlási kötelezettséget írhat elő azonban az önkormányzat olyan esetben is, amikor valaki a saját telkén nem tudja pótolni a kivágott fákat, ilyenkor egy éves intervallumot határoz meg a hivatal, magát az ültetés viszont az adott fapótlásra kötelezett beruházó végzi el, így elfordulhat, hogy tavasszal is faültetés, de ezek helyszínét is ismerjük már előző év őszén.
Friss hír: a Mediterrán lakópark melletti szomszédos telken (ahol a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark kutyái bandáznak) talajmechanikai vizsgálatokat végeztek. Beszéltam a vizsgálatot végzőkkel, ők azt mondták, hogy úgy tudják a telek tulajdonosa értékesíteni szeretné azt. Egyelőre azonban nem sikerült elérnem a telek tulajdonosát, de addig is leírom mit kell tudni pontosan az adott telekről (további információkkal később jelentkezem):
A térképen látható hrsz 170187/35 telek a Kerületi Építési Szabályzat szerint 3 részből áll:
Egy pici közkertből a sarkom, egy intézményi területként besorolt csíkból és egy közjóléti erdősávból. A három telekrészről bővebben:
VI-3/SZ3 Ezek az építési övezetek kifejezetten a helyi lakosság ellátását szolgáló intézményeknek biztosítanak helyet, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára.
(2) Amennyiben az építési övezet előírásai másképpen nem rendelkeznek, a területen
a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti és e) sport
rendeltetés is elhelyezhető.
(3)87 A területen új lakás nem építhető, kivéve az (1) és (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egységgel.
(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
(5) Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete az 500 m2‐t nem haladhatja meg.
(6) A Vi‐3/G jelű építési övezet kizárólag személygépkocsi tárolásra szolgál.
(6a)88 Vi‐3/G építési övezet területén a meglévő, „kialakult”‐nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők.
(7) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 10. pontja tartalmazza.
EK-1 Közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőterület (Ek‐1, Ek‐2)
67. §116 (1) Az övezetekbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek tartoznak.
(2) Az övezetek területén sportolási célra közhasználat elől elzárt terület nem létesíthető.
(3) Az övezetek területén
w) a burkolt felületek összterülete sem az 5%‐ot, sem az 1000 m2‐t nem haladhatja meg,
x) a felszíni gépjármű várakozóhelyeket szilárd burkolattal kell kialakítani.
(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértéket az 1. melléklet 21. pontja tartalmazza.
Zkp-Kk-1 Közkertek területe (Zkp‐Kk, Kt‐Zk)
65. § (1) Az övezetekbe az 1 ha‐nál, vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.
(2) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 19. pontja tartalmazza.
(3) Terepszint alatti beépítés csak a 2. a mellékleten jelölt jelentős felszín alatti gépjárműtároló határán belül alakítható ki.
Csütörtökön dönt a képviselőtestület arról, hogy ingyenesen átadja-e az önkormányzat az ingatlan és ingóságvagyonát a József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola fenntartójának.
A fővárosi önkormányzatok jelentős része úgy döntött, hogy bérbe vagy ingyenes használatba ad az egyházaknak ingatlanokat, ingóságokat köznevelési célból, – kölcsönösen előnyös szerződést kötve a fenntartókkal -, de a tulajdonjogot nem adja át. A döntések egy része jónak, mások hibásnak bizonyultak. Van ahol a döntés érdemi javulást nem okozott a kerület oktatásnak színvonalában, sőt növelte az állami intézményekben a szegregációt, más esetekben szerves részéve váltak a kerület oktatásának és javították annak minőségét.
Az állam azonban jogszabályban rögzítette, hogy az önkormányzatok teljesítménytől, eredményességtől, a kerületi köznevelésben ténylegesen betöltött szerepüktől függetlenül ingyenesen adja át a vagyonát az egyházaknak.
Számos szülővel beszélgettem, elemeztem az elmúlt évek kompetencia felméréseit, a fenntartók ígéreteinek betartását, milyen módon és minőségben tudják biztosítani az oktatás színvonalát, a diákok sportolási, nyelvtanulási lehetőségeit, milyen a zeneoktatás.
Önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el ha egy iskolánkban a 2022-es kompetenciafelmérés matematika és szövegértés eredményei alapján a végzősök 70%-a nem éri az alapszintet, sőt 50%-uk a minimumszintet sem.
S nem érzem, hogy az átadás után érdemi, minőségi fejlődés indult volna el az adott intézmény oktatásában. A 2023-as eredmények pédául ezen a linken böngészhetőek.
Íme néhány fontos adat a 2023-as felmérésből:
József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola
Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola
A két iskola eredménye szignifikánsan eltér nem csak a szülőkkel történő beszélgetések, de a felmérések alapján is. Emiatt 3 nagyon fontos dilemmát látok a kérdésben: szakmait, gazdaságit, tulajdonjogit. Nem titkolom, az elsőt tartom a legfontosabbnak.
A 3 kérdéscsokor:
Milyen szakmai változások történtek a fenntartóváltás után? Segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát? Milyen szakmai segítséget tud nyújtani az önkormányzat/állam, ha a fenntartó ezt nem tudja biztosítani?
Itt nagyon súlyosnak érzem a helyzetet és a FIDESZ-MSZP városvezetés felelősségének tartom, hogy lépéseket tegyen ez ügyben.
Milyen gazdasági segítséget nyújthatunk, hogy biztosítsuk a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát?
Ebből a szempontból nagyon komoly különbség van a két most tárgyalt iskola esetében. A József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola esetében a javaslatunkra hasznos és sikeres megállapodást kötött az önkormányzat a fenntartóval. Ennek köszönhetően folyamatosan, arról az önkormányzatot tájékoztatva zajlanak a fejlesztések az ingatlanban.
A másik iskola esetében ilyen megállapodás nem született.
Az önkormányzat és a pesterzsébeti szülők, diákok érdeke az, hogy mindkét iskolával ugyanolyan megállapodás szülessen és elvégezze a fenntartó a szükséges fejlesztéseket, hogy Pesterzsébeten is hasonló feltételekkel lehessen tanulni, mint a Duna túloldalán. Ennek azonban a biztosítéka pont az, hogy az iskolák feladatellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon térítésmentes átadására ne kerül sor.
Milyen módon tudja a kerület biztosítani az egyházi iskolákban tanuló pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát, ha átadja az ingatlant és ingóságokat az egyháznak? S ha ilyen biztosíték nincs, akkor megtegye-e ezt?
A válaszom erre a legegyszerűbb: ha az átadással elveszíti a biztosítékait a kerület, hogy ezekben az intézményekben minőségi közoktatáshoz jussanak a pesterzsébetiek akkor ne tegye meg. Vagyis szükséges, bár nem elégséges feltétel az, hogy a két fenntartó biztosítsa, hogy a két iskola felzárkózzon a fővárosi iskolák átlagához és ezt a színvonalat hosszútávon is tartsa.
Tegnap egy újabb 5 éves ciklus kezdődött az önkormányzati munkámban. Maradok, aki voltam: döntéseimet ezentúl is a pesterzsébetiek, a Duna-parton és a kerület más részein élők érdekében hozom meg.
Meggyőződésem, hogy Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával válhat.
Bár ebben a ciklusban a FIDESZ és fantomszervezetei, fantompártjai vezetik a várost, a továbbiakban sem az alapján hozok majd meg döntéseket, hogy ki vagy melyik párt javaslata az, amelyről dönteni kell, hanem hogy mi jó az itt élőknek, a pesterzsébetieknek, gyermekeknek, szülőknek, nagyszülőknek, akár családban, akár magányosan élőknek.
Sajnos ebben a ciklusban a számomra igazán fontos környezetvédelmet és a fenntarthatóságot a fideszes többség hátra sorolta, várhatóan a következő hónapok arról fognak szólni, hogy az elmúlt évek fejlesztéseiből, közösségi projektjeiből minél többet tudjunk megmenteni.
Mit tehetünk lokálpatrióták, zöldek ebben a helyzetben?
Folytatjuk a munkát közösen.
Két szuper programot ajánlok, ahol tehettek a fenntartható Pesterzsébetért!
Október 19-én pedig a Duna-parton az Átalakuló Duna-part közösségi programján lehet megtisztítani a főváros legszebb partszakaszát.
Minden képviselőnek (ellenzékinek, kormánypártinak és árulónak egyaránt) sikeres, aktív és őszinte munkát kívánok!
Az új/régi MSZP-FIDESZ városvezetésnek pedig azt kívánom, hogy a hatalmukat bölcsebben és a kerület érdekében használják, ne úgy mint a tegnapi alakulóülésen!
Augusztus 29-én rendkívüli ülést tartott Pesterzsébet önkormányzata: gyors segélyt nyújtott a kerület a csődhelyzetben lévő állami egészségügynek.
Bruttó 5.753.000 egyösszegű beruházással és havi bruttó 317.558, – bérleti díj elengedésével, a 2024-2029-es ciklusban összesen kb. 25 MFt „támogatásban” részíti Pesterzsébet Önkormányzata az államot, hogy biztosítani tudja az ügyeleti alapellátást.
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 2024. október 1-jétől hatályos 6/A. §-a szerint „Az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról”.
Az Országos Mentőszolgálat Közép-magyarországi Regionális 2024. augusztus 12. napján érkezett kérelmében kérte, hogy a Képviselő-testület adja bérbe a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonában álló, Budapest XX. Kossuth Lajos utca 146. szám alatti, 174090 hrsz-ú, 541 m2 területű ingatlanon elhelyezkedő 131 m2 hasznos alapterületű épületet, hogy el tudja látni a jogszabály által előírt feladatát.
Az Országos Mentőszolgálat támogatása egyrészt nem ördögtől való (sokkal nagyobb anyagi megbecsülést és körülményeket érdemelnének az ellátásban dolgozók), másrészt újabb megsarcolását jelenti a kerületnek, hogy állami feladatokat kénytelen kistafirungozni a főváros legszegényebb önkormányzata, miközben a kormány stadionokat és luxusberuházásokat finanszíroz.
Ön melyik ujjába harapott volna?
Az önkormányzati feladatok finaszírázásától (takarítás, faültetések, kátyuzás) elvonva átvállalja a feladatait csak nehezen ellátni képes állami egészségügy támogatását, vagy nem?
Ha Ön szerint sem megoldás, hogy évről évre több feladat finanszírozását kénytelenek átvállalni a kivéreztetett önkormányzatok, akkor egyetértünk.
Nagyon köszönöm mindenkinek a részvételt, beérkező javaslatokat, a szavazatokat!
A 2-es körzet idei részvételi költségvetési programja az utolsó szakaszába lépett: a Zodony utcában kiválasztjuk a kutyásokkal közösen az eszközöket (https://forms.gle/W9YmcLn8JSaDJYko9 ) és utána már csak a kivitelezésre várnak a nyertes projektek!
Amire a képviselői keretem nem volt elegendő, de más forrásból megvalósult:
Napelemes lámpatest a Baba-parkba
Az előzetesen beérkezett javaslatok:
– évelővirágágyás a Topánka 2-4 zöldfelületre – a Gyermekmosoly játszótér előtti terület töredezett betonfelületének rendezése – János utcai ovi mögötti zöldfelület rendezése – napelemes lámpatest a Baba-parkba – virágágyás a Baross 38 mellé – agility eszköz a Zodony utcai kutyafuttatóban
Melléjük még az alábbiak futottak be:
Topánka utca 6 mögött új pingpongasztalokra cseréljék a régieket.
Kerékpártároló a Gubacsi lakótelepre, Zodony utcai kutyafuttatóba ivóvíz, szabadtéri fitness park bővítése.
Zárható, biztonságos kerékpártároló, futósáv a focipálya körül.
A Baba parkba olyan játékok, amiket a 0-4 évesek is biztonságosan használhatnak.
