Civilek, kis gyermekes szülők akcióztak a mai testületi ülésen Szabados Ákos március 15-i kisgyermekek, diákok előtt elmondott aktuálpolitikai kampánybeszéde miatt.
Az akciózók felszólították a képviselőket, nyilvánítsanak véleményt.
A politikai pedofíliáról 15 éve változatlan a véleményem, elitéltem akkor is, most is.
S büszke vagyok arra, hogy 10 éve a javaslatomra a képviselőtestület is határozatot hozott erről.
A Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására.
A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.
Az ilyen kertek általában parlagon heverő telkeken találnak helyet, amit magánemberek önszerveződő csoportja vesz művelés alá a telek tulajdonosának beleegyezésével. A kertek amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújtanak, egyben a közösségi élet színterévé is válhatnak.
A sikeres pályázók egy parcella egy éves használatát nyerik el és egy aktív, ökotudatos közösségben tevékenykedhetnek.
A pályázaton nagykorú pesterzsébeti lakos indulhat. Az egy lakcímen lakók (egy család) csak egy parcella bérlésére jogosultak.
Az érvényes jelentkezés feltételei: • Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét meg kell adni. • A pályázatban résztvevőknek a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésén kívül külön dokumentációt nem kell benyújtani. • A pályázónak el kell fogadnia a közösségi kert házirendjét és az éves tagdíjfizetési kötelezettséget. • Részvétel a közösségi kert valamelyik nyílt óráján vagy nyílt napján, hogy személyesen is egyeztethessen a bíráló bizottság tagjaival. (Az időpontok április 6-án 10 és 12 óra között, vagy április 8. délután).
A pályázatot a közösségi kert 3 tagú bíráló bizottsága értékeli. A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt. A pontozásnál a családi részvétel a kertészkedésben, az eddig végzett kerületi közösségi munka, kertszépítés, szakértelem, kötődés a Duna-parthoz, részvétel a közösségi kert közösségi programjaiban, munkáiban számít.
ZÖLDSÉGEINK:
Idén kétféle parcellát is osztunk:
– hagyományos méretű parcellát, – kisebb parcellát, amely körülbelül hagyományos méretű fele.
Egyenlő pontszám esetén a bizottság sorsolással dönt.
Pályázatok benyújtásának határideje: 2025. április 8. (kedd) 17.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!
„Beszéde végén a zsidókérdést egy viccel intézte el, amely szerint ha egy háziasszony a lakását ciánoztatja, nem fogja megkérdezni a poloskákat, hogy ’te megcsíptél-e, te nem’, hanem elpusztítja az egészet. Ez a része a beszédének nagy tetszést váltott ki.”részlet a Magyarságnak az 1942. július 31-i lapszámából
Az egyre gyengébb erőt felmutatni képes, már csak szűk, párezres körben elmondott március 15-i beszédében erős gesztusokat tett Orbán Viktor a szélsőjobboldal felé.
A két, hírhedt antiszemita író (Takaró Mihály és Döbrentei Kornél) kitüntetésével párhuzamosan visszahozta az 1940-es évek poloskázását is a közbeszédbe.
Azokkal értek egyet, akik szerint nem véletlenül emelte be az lmbtqi közösségek elleni gyűlöletkampány mellé az antiszemitizmus kártyát is.A gazdaság padlón, a kormány képtelen kezelni az inflációt, az államadósság az egekben, s már a választások előtti osztogatások is csak csökkenteni képesek ennek hatását.
Kiemelten fontos a kormány számára, hogy ne a valódi problémákról szóljon a közbeszéd.
Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy jelezzem a most előrántott gumicsonttal a miniszterelnök valójában milyen utat választott hatalmának megtartásáért.
A „poloskázás” kifejezés, amely a XX. századi magyar politikai közbeszédben a zsidókra utaló dehumanizáló metaforaként is megjelent, súlyos hatással volt a zsidó közösség életére. Az ilyen nyelvi és retorikai eszközök nem csupán szimbolikus jelentőségűek, hanem konkrét társadalmi és politikai következményekkel jártak.
Hatások a zsidó közösségre
Dehumanizáció és megbélyegzés: A „poloskákhoz” hasonló metaforák használata a zsidók dehumanizálását szolgálta, amely az antiszemita propaganda egyik alapvető eszköze volt. Ez a fajta retorika elősegítette, hogy a zsidókat ne emberként, hanem kártevőként vagy veszélyként lássák, ami megkönnyítette az ellenük irányuló erőszakos cselekedetek igazolását.
Erőszak és üldöztetés: A dehumanizáló nyelvezet hozzájárult az antiszemitizmus fokozódásához, amely pogromokban, jogfosztásban és végül a holokausztban csúcsosodott ki. A náci Németországban és más országokban hasonló retorika segítette elő a zsidók elleni tömeges erőszakot, például a Kristályéjszaka során.
Társadalmi kirekesztés: Az ilyen metaforák erősítették a zsidók társadalmi kirekesztését, megbélyegzését és diszkriminációját. Magyarországon is megjelentek olyan törvények és intézkedések, amelyek korlátozták a zsidók jogait és lehetőségeit, például az 1920-as numerus clausus törvény.
Közösségi élet összeomlása: A dehumanizáló nyelvezet és az abból fakadó antiszemitizmus hosszú távú hatással volt a zsidó közösségek életére. A holokauszt után a magyarországi zsidó közösség jelentős része elpusztult vagy emigrációra kényszerült, míg a túlélők gyakran nélkülözésben éltek, saját vagyonuk visszaszerzésére alig volt esélyük.
Nyelv és ideológia szerepe
A „poloskázás” mint metafora jól illusztrálja, hogy a nyelv milyen döntő szerepet játszhat az előítéletek terjesztésében és az ellenséges ideológiák megerősítésében. Az ilyen kifejezések nem csupán verbális agressziót jelentenek; társadalmi szinten legitimálhatják az erőszakot és az elnyomást[9]. Az antiszemita nyelvezet tehát nem pusztán kommunikációs eszköz volt, hanem aktívan hozzájárult az üldöztetéshez és népirtáshoz.
Összességében a „poloskázás” dehumanizáló hatása mélyen gyökerezett az antiszemita ideológiában, amely súlyosan érintette a zsidó közösség életét Magyarországon és Európában egyaránt.
Pesterzsébet közigazgatási területén belül a Segítő Angyalok Állatmentés Kft. végzi az állati tetemek és maradványok kezelését, begyűjtését.
A bejelentést
hétköznapokon 08:00 – 20:00 óra között a 06/20-386-8282-es telefonszámon vagy a tetem@segitoangyalok.hu e-mail címen,
hétvégén, munkaszüneti napon, illetve hétköznapokon 20:00 – 08:00 óra között kizárólag a tetem@segitoangyalok.hu e-mail címen lehet megtenni.
Fontos megadni a pontos helyszínt és a bejelentő elérhetőségét is!
Az elhullott kisállatokat (kutya, macska, madár, stb.) a kerület közterületeiről, az önkormányzat közintézményeinek területéről, továbbá a lakosság magántulajdonú ingatlanairól, a bejelentést követő 24 órán belül elszállítják.
A szolgáltatás a lakosság számára díjmentes.
Mivel az elhullott állati tetem kórokozókat hordozhat, az emberre és a háziállatainkra is veszélyes, ezért nem ajánlott, hogy magunk gondoskodjunk annak elhelyezéséről. Az állati tetemet állati melléktermékként tartják számon, ami bizonyos esetekben veszélyes hulladéknak minősül.
A tetem elszállítását ne próbáljuk meg saját magunk elvégezni, mert ez több szempontból is kockázatos. Egy tetem szállításához biztonságos körülményeket kell teremteni, amivel megakadályozható, hogy fertőzésveszély alakuljon ki. A nem megfelelően kezelt állati tetemek nem csupán a környezetre, hanem a szállítást végző emberre is veszélyt jelentenek.
Budapesten (így Pesterzsébeten is) jelenleg a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Deratizációs Központ Konzorcium végzi a patkányok elleni szervezett védekezést.
A patkányészlelést elsősorban a Főpolgármesteri Hivatal által kifejezetten erre a célra létrehozott online bejelentő felületen lehet megtenni:
Amennyiben a bejelentést illetően kérdés merül fel, úgy a Főpolgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatát a 06/1-327-1957 telefonszámon lehet elérni.
Megérkezett a válasz a múlt heti nyilvános levelemre, amelyben a Budapest-Kelebia határátkelő közötti 150. számú vasútvonal fejlesztéséről kérdeztem – amely, már eddig is komoly hatással volt Pesterzsébet egyes területeire, – most azonban újabb ingatlanok kerülhetnek be a beruházásba. A kormány által társadalmi vitára bocsátott rendeletmódosítás szerint két új helyszínt, a 170007 és 170012/1 helyrajzi számú ingatlanokat is bevonnák a projektbe.
Mit érint a módosítás?
A 170012/1 hrsz. a Duna medréhez tartozik a Gubacsi hídtól északra eső területen, míg a 170007 hrsz. alatti terület a Duna melletti önkormányzati út. A módosítási tervezet szerint ezekre az ingatlanokra a János utcai vízelvezető meder szükségszerű átépítése és helyreállítása miatt van szükség. A MÁV tájékoztatása szerint a műtárgy várhatóan a jelenlegi helyén marad, így az útburkolat alatt továbbra is a Dunába vezetik majd a csapadékvizet.
Milyen hatással lehet a beruházás a kerületre?
Bár a MÁV közlése szerint a változás nem érinti jelentősen a közlekedést, parkolást és a zöldfelületeket, fontos, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja a módosítás következményeit.
Mi a következő lépés?
Pesterzsébet önkormányzati képviselőjeként kezdeményeztem, hogy a polgármester és a főépítész részletes tájékoztatást adjon az ügyben, – ez a mai levéllel megtörtént – és az önkormányzat megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetéseken – ez sajnos évek óta eredménytelen -. Fontos, hogy a lakosság is pontos információkat kapjon a várható változásokról és lehetőség szerint beleszólhasson a döntéshozatalba.
A fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogom a kerület lakóit. Az előzményekről és a legfrissebb információkról itt lehet tájékozódni: mach.hu
A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziójában bevont két új terület a 170007 és 170012/1hrsz. alatti ingatlanok.
A 170012/1 hrsz. a Duna medre a Gubacsi hídtól északra eső területen, míg a 170007 hrsz. alatti terület a Duna melletti önkormányzati út.
Megkerestük a MÁV Zrt.-t arra vonatkozóan, hogy tájékoztassanak arról, hogy a két ingatlan miért került bele a kormányrendelet tervezett módosításának listájába.
A MÁV Személyszállítási Zrt. vezető tisztségviselője tájékoztatott, hogy a tervezői adatszolgáltatás szerint a két ingatlan a János utcai vízelvezető levezető meder szükségszerű átépítése, helyreállítása miatt került a listába.
A helyreállítás során a vízelvezető műtárgy várhatóan a mostani helyen marad, tehát továbbra is az útburkolat alatt kerül átvezetésre és a Dunába bevezetésre, így ez nagy valószínűséggel nem fogja befolyásolni a közlekedést, a parkolást, valamint a zöldfelületeket.
A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziója újabb két területet (170007 és hrsz 170012/1) von be a beruházásba.
Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja ennek hatásait is és megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetések során.
Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a módosítás milyen konkrét területeket érint a kerületünkben, és milyen változásokat hozhat magával az itt élők számára. Különösen fontos lenne tudni, hogy:
Hogyan befolyásolja a módosítás a helyi közlekedési hálózatot, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést?
Vannak-e tervek a helyi infrastruktúra fejlesztésére a beruházással összhangban?
Milyen hatással lehet a módosítás a kerület zöldfelületeire és parkolására?
Fontosnak tartom, hogy Pesterzsébet lakossága és képviselői megfelelő információkkal rendelkezzenek az ügyben, és lehetőség szerint érvényesíteni tudják a kerület érdekeit a döntéshozatal során.
Várom megtisztelő válaszukat és tájékoztatásukat a fentiekkel kapcsolatban.
Üdvözlettel, Mach Péter önkormányzati képviselő Pesterzsébet
Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -.
A tájékoztatót a 2025. januári képviselő-testületi ülésen kellett volna bemutatni, de a tárgyalás késedelmet szenvedett és ez most februárban történt meg, s sajnos az Alaphoz történő csatlakozásról készült tájékoztatót még nem tartalmazta, így azt a soron következő ülésen tárgyalja a képviselőtestület.
A Polgármesteri Hivatal szakmai előterjesztése alapján Pesterzsébet a „Fecske-lakások” programmal pályázik, amely a fiatal párok lakhatási lehetőségeinek javítását célozta meg.
Pesterzsébeti Fecske-lakások: 20-35 év közötti fiatal párok lakhatási lehetőségeinek javítását célozza meg. A projekt célja a veszélyeztetett csoportok, például a szakellátásból kikerült fiatalok támogatása és a lakhatási válság enyhítése1.
A projekt az alábbi konkrét célokat és terveket tartalmazza:
A „Pesterzsébeti Fecske-lakások” program főbb elemei
Célcsoport: A program a 20-35 év közötti, gyermektelen fiatal párokat célozza meg, különös figyelmet fordítva:
Azokra, akiknek egyik tagja szakellátásban nevelkedett.
Fogyatékkal élő fiatalokra, akik számára akadálymentesített lakások biztosítása szükséges.
Pályázati feltételek:
A pályázók rendelkezzenek XX. kerületi lakcímmel és igazolt jövedelemmel, vagy egyikük folytasson felsőoktatási tanulmányokat.
A program résztvevői vállalják havi megtakarítási kötelezettségüket: az első három évben havi 50 000 Ft-ot, az utolsó két évben pedig havi 65 000 Ft-ot.
Lakások helyszínei és átalakításai:
Kuruc utca 14.: Két kisebb lakás (27 m² és 18 m²) összenyitásával egy 45 m²-es lakást alakítanak ki.
Szabadság utca 10.: Egy önálló, 36 m²-es lakás mellett két kisebb (22 m²-es) lakást szintén összenyitnak egy 44 m²-es egységgé.
Költségek:
Az ingatlanok felújításának és akadálymentesítésének teljes költsége bruttó 50 millió forint.
Az önkormányzat által biztosított önrész bruttó 23 millió forint (a teljes költség 46%-a).
A projekt céljai és hatásai
A projekt célja, hogy kiemelt figyelmet fordítson a veszélyeztett csoportokba tartozó fiatalokra, mérsékelje a fiatalok túlzsúfolt ingatlanokba kényszerülését, a bizonytalan szívességi lakáshasználatot, ezzel is megelőzve a hajléktalanná válást.
A szakellátásból kikerült fiatalok halmozottan hátrányos helyzetből indulnak, így szélesebb körben szorulnak segítségre. Ezen fiatalok zöme nem rendelkezik támogató családi háttérrel, ahol ugyan szűkösen, de elkezdhetnék önálló életüket, így rendszerint többedmagukkal albérletbe, vagy nem megfelelő minőségű szívességi lakáshasználatra kényszerülnek.
A fentieken felül kiemelt figyelmet igényel a fogyatékkal élő fiatalok csoportja, akiknek fokozott nehézséget okoz az ingatlanpiacon megfelelő, akadálymentesített ingatlant találni. Fontos szempont tehát a projektre biztosított ingatlanok akadálymentesítése.
Fiatal párok támogatása:
Segítség az önálló élet megkezdéséhez, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek családi támogatással.
A túlzsúfolt albérletek és bizonytalan szívességi lakáshasználat elkerülése.
Hajléktalanság megelőzése:
A veszélyeztetett csoportok számára stabil és biztonságos lakhatási feltételek biztosítása.
Akadálymentesítés:
Az ingatlanok akadálymentesítése a fogyatékkal élő fiatalok számára.
Fenntarthatóság:
A program fenntartási időszaka minimum 10 év, amely alatt az ingatlanokat kizárólag a célcsoport számára használják.
További együttműködések
A program megvalósítása során az önkormányzat együttműködik szakmai szervezetekkel, például a Humán Szolgáltatások Intézményével és a Család- és Gyermekjóléti Központtal, amelyek segítenek a célcsoport elérésében és további támogatási szolgáltatások nyújtásában.
Ahogy egyre többen megfogalmazzák: a nemzetközi nőnap cselekvésre való felhívás, nem pedig ünneplés.
Arra ösztönöz minket, magánszemélyeket, szervezeteket és közösségeket, hogy gyorsan és határozottan cselekedjünk a nők egyenlőségét akadályozó rendszerszintű korlátok és előítéletek lebontása érdekében.
Nem csak egyetlen napon kell ugyanis a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!
Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
Hogyan segíthetünk a nők társadalmi felemelkedésében? Hogyan érhetjük el, hogy a nők és lányok aktív szerepet vállaljanak a döntéshozatali folyamatokban, beleértve a környezeti döntéseket is. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a zöld ügyek iránt elkötelezett lányok vezető szerepet töltsenek be a környezeti változások elősegítésében.
Milyen módon biztosíthatunk lakhatást a családoknak?
Milyen módon tudjuk kiűzni a tanári szobákból a „mindenből kitűnő, szorgalmas kislány” kontra „eleven és okos fiú” sztereotípiákat?
A nők és lányok gyakran aránytalanul érintettek a környezeti válságok által, például a vízhiány, az élelmiszerbizonytalanság vagy a klímaváltozás hatásai miatt. Hogyan tudjuk ezt feloldani?
Ezért kell szolidaritást vállalnunk, hogy merész, látható és egységes erőt hozzunk létre a nemek közötti egyenlőségért, s ebben a férfiak nincsenek a pálya szélén, ez ugyanis csak együtt működik.
Az elmúlt években több javaslatot fis megfogalmaztam a kínai vasút pesterzsébeti szakaszával kapcsolatban:
Átláthatóság és lakossági bevonás:
hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat és terveket1.
kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról1.
vonják be Pesterzsébet lakosságát és önkormányzatát a fejlesztési döntésekbe1.
Környezetvédelem és zajvédelem:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium építse meg a korábban szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokat1.
Cselekvést kértem a növekvő áruforgalom és a már most is határértéket meghaladó zajszennyezés miatt1.
Önkormányzati tájékoztatás és fellépés:
Javaslatot nyújtottam be, hogy a képviselőtestületi ülésen külön napirenden tárgyalják a kérdést4.
Kértem, hogy a polgármester járjon közbe az információk megszerzése érdekében4.
Vagyonvédelem:
Aggódom a kerületi vagyonvesztés miatt, és szeretném elkerülni azt4.
Folyamatos napirenden tartás:
Javaslatomra rendszeresen a testületi ülésen napirendre veszik a kínai vasút pesterzsébeti szakaszával kapcsolatos információkat és a kisajátítási terveket1.
Az a célom, hogy a képviselőtestület a pesterzsébetiek érdekeit képviselje, és ne döntsenek róluk nélkülük a kínai vasút fejlesztése során14.
Most újabb területek vonna be a kormány az építkezésekbe, ezért az alábbi levelet küldtem a városvezetésnek:
A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziója újabb két területet (170007 és hrsz 170012/1) von be a beruházásba.
Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja ennek hatásait is és megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetések során.
Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a módosítás milyen konkrét területeket érint a kerületünkben, és milyen változásokat hozhat magával az itt élők számára. Különösen fontos lenne tudni, hogy:
Hogyan befolyásolja a módosítás a helyi közlekedési hálózatot, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést?
Vannak-e tervek a helyi infrastruktúra fejlesztésére a beruházással összhangban?
Milyen hatással lehet a módosítás a kerület zöldfelületeire és parkolására?
Fontosnak tartom, hogy Pesterzsébet lakossága és képviselői megfelelő információkkal rendelkezzenek az ügyben, és lehetőség szerint érvényesíteni tudják a kerület érdekeit a döntéshozatal során.
Várom megtisztelő válaszukat és tájékoztatásukat a fentiekkel kapcsolatban.
Üdvözlettel, Mach Péter önkormányzati képviselő Pesterzsébet
📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️
Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.
📍 Két helyszínen dolgoztunk: ✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál ✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál
💪 Az eredmény: Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.
Miért érdemes csatlakoznod legközelebb? 🔹 Ha zavar a teleszemetelt Duna-part. 🔹 Ha szeretnél egy tisztább és rendezettebb környezetben futni vagy bringázni. 🔹 Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól. 🔹 Ha fontos neked a természet és a környezetvédelem. 🔹 Ha jó társaságban, értelmes célért dolgoznál!
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett, és várunk legközelebb is! Együtt még többre vagyunk képesek! 💚♻️
Külön köszönet a Kakas Pizza támogatásáért, amely finom pizzával segítette az önkénteseket a munka után! 🍕🙏
📸 [Ide jöhet egy kép a szemétszedésről vagy a megtisztított területről]