Kedves Barátaink, Futók, Kutyások és Kisgyerekes Szülők!
Csatlakozzatok hozzánk január 1-jén, 14 órakor egy különleges évindító eseményre: ploggingra a pesterzsébeti Duna-parton!
De mit is jelent a „plogging”?
A plogging egy svéd eredetű kifejezés, amely a „plocka upp” (összeszedni) és a „jogging” (kocogás) szavak ötvözetéből származik. Lényege, hogy a futás vagy séta során felszedjük a környezetünkben található hulladékot, így egyszerre tehetünk az egészségünkért és a természetért.
Miért fontos a tiszta Duna-part?
Futóként biztosan te is szívesebben mozogsz egy rendezett, tiszta környezetben, ahol nem botlasz szemétbe.
Kutyás gazdiként örömöd lelheted abban, hogy kedvenced egy biztonságosabb, szemétmentes környezetben szaladgálhat.
Kisgyerekes szülőként pedig fontos, hogy a család közösen tölthessen minõségi időt egy tiszta, biztonságos természeti környezetben.
Mit hozz magaddal?
Kényelmes ruhát, amelyben jólesik a mozgás.
Kesztyűt és néhány zsákot a hulladék gyűjtéséhez.
Bármilyen eszközt, amely megkönnyíti a hulladékok felszedését.
Legyünk együtt a változás követendő példája!
Hozd magaddal a barátaidat, családodat és ünnepeljük az új évet egy friss levegőn töltött, környezettudatos programmal!
A rendezvényt az Átalakuló Duna-part is támogatja!
Fussunk vagy sétáljunk egy szemeteszsákkal január 1-jén, hogy egy tisztább, szebb Duna-partért dolgozhassunk!
További információért kérlek, keressetek bennünket!
Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach#kínaivasút#pesterzsèbet
Tegnap délután én is kipróbáltam a Kálvin térről a metróbuszt. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.
S akkor Viktor Serbánbarátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is.
Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.
S köszi Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára, hogy ti sem tartottatok minket síkhülyének, hanem támogattátok a fővárosban a személyes egyeztetésen.
Akik pedig ellenezték, hátráltatták, nem vették komolyan, rosszul képviselték Pesterzsébet érdekeit, s most mégis ezzel kampányolnak, azok nyaljanak sót!
A „Vonattal a belvárosba” mozgalommal több mint három év munkája kellett ahhoz, hogy 2019. április 7-től az S25-ös elővárosi vonat végre valódi alternatívát nyújtson a belvárosba utazóknak. Korábban Pesterzsébetből a Keleti pályaudvarra érni csak bonyolult átszállásokkal vagy sokkal hosszabb idő alatt volt lehetséges, ami sokaknak komoly akadályt jelentett. A változásnak köszönhetően most már közvetlenül, gyorsan és kényelmesen tudunk vonattal a Keleti pályaudvarra jutni, majd onnan tovább az egész városban. Ez az eredmény nemcsak a közlekedést egyszerűsítiette hanem jelképesen is fontos: azt mutatja, hogy ha a lakosok együtt dolgoznak, akkor valódi változást tudnak elérni a közösségi érdekképviselettel. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy újra célba értünk és a februári újrainduláskor szintén a Keleti lesz a végállomás.
A metróbusz ötleté ist már évek óta keringettük a pesterzsébeti közbeszédben, 2022-ben már javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros tértől a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd az Üllőin és a körúton tér vissza Pesterzsébet felé. A fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
Amúgy természetesen lekéstem a buszt 😀 , de 5 percen belül érkezett a következő (emiatt a Borároson álltunk is pár percet). Meglepően gyorsan hazaértem (OK, egy adventi vacsira a Vakvarjúba a barátaimmal, haza kicsit lassabban), s a János utcai megállóból a Duna-partra sem volt hosszú a séta. Befelé a városba lehetne komfortosabb és elérhetne több utast, de így is nagy segítség.
Az I 💚 Pesterzsébet! csoportban végzett saját felmérésemben a legtöbben azt jelezték vissza, hogy a legnagyobb vonzerőt a belváros felé vezető, átszállásmentes kapcsolat és a kiszámítható menetidő jelenti, ugyanakkor többen kértek további finomhangolást az útvonalban és a csatlakozásokban is. Ezeket a tapasztalatokat be fogom vinni a fővárosi és kerületi egyeztetésekre, hogy a metróbusz valóban a pesterzsébetiek igényeihez igazodjon.
Tudom, hogy a Szőlő utcai botrány, az állami gyermekvédelem teljes fejre állása, s az arra adott kormányzati kommunikáció,- amely szerint az a gyerek, aki oda került az annyit is érdemel – most kiemelt hír, de Pesterzsébet is fontos gyermekvédelmi kérdésben döntött.
A csütörtöki testületi ülésen élénk vita zajlott a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodásról, (a megállapodás tervezete a cikk végén).
Bár a javaslat első látásra ártatlannak tűnt, hamar világossá vált: képviselőtársaim szerint Csepelen a Ficsak aktívan részt vesz a helyi fideszes Király Nóra országgyűlési képviselőjelölt kampányában, számos rendezvényen a politikai szereplők mellett jelenik meg, és csokiosztással, látványos akciókkal igyekszik családokat bevonni a politikai kommunikációba.
Személy szerint elfogadhatatlannak tartom, ha a gyerekek világa pártpolitikai kampányeszközzé válik. Erről már 2016-ban is határozottan kiálltam, amikor szigorú szabályokat vezettünk be az oktatási és nevelési intézményeinkben történő politikai megjelenések tiltására (részletek itt).
Az akkori határozatunk ezt mondta ki:
„A közoktatás és köznevelés fontos eleme a közös európai és alkotmányos értékeink közvetítése mellett a demokráciára nevelés is. Demokráciára azonban csak akkor képes nevelni, ha a pártpolitika a törvényi tiltásoknak megfelelően nem jut be az iskolákba és óvodákba.
Pesterzsébet képviselő-testületének tagjai nem kívánják az oktatási és nevelési intézményeket eszközként felhasználni nézeteik terjesztésére, népszerűségük növelésére, ezért vállalják – és erre felszólítják politikustársaikat is – , hogy:
Nem küldik és nem viszik politikai pártok adományait a kerület iskoláiba és óvodáiba.
Nem küldenek és nem visznek pártpolitikai tevékenységüket népszerűsítő szövegeket az adott intézményekbe sem a gyerekeknek, sem pedig a pedagógusoknak.
Pesterzsébeti iskolában és óvodában pártjuk politikai akciójáról, ajándékozásáról nem készítenek a nyilvánosság számára sem beszámolót, sem felvételt.
Iskolai, óvodai látogatást, részvételt óvodai, iskolai ünnepségen nem használnak fel pártjuk népszerűségének növelésére.”
Ezért most azt javasoltam, hogy ezt egészítsük ki az önkormányzati gyermekrendezvényeinkkel is, s a Ficsakkal tervezett együttműködésről csak a választások után tárgyaljunk – mentesen minden kampányhatástól.
A fideszes Szabados–Nemes taxikártya koalíció azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az együttműködés már a választási időszakban is életbe lépjen. Így a képviselő-testület többsége elutasította nemcsak a javaslat elhalasztását, hanem azt is, hogy a választások után újra napirendre kerüljön.
Pesterzsébet számára a gyermekeink pártpolitikától mentes világa nem alku tárgya. Ha kell, újra és újra ki fogunk állni érte.
A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.
Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk.
Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.
Mach Péter: Azt az ígéretet kaptam, hogy a vasúttal kapcsolatban is tehetek fel egy-két kérdést. Megpróbálok visszafogottan fogalmazni és három ügyben szeretnék kérdést tenni.
Az egyik, ami nekünk, itt élőknek és az agglomerációnak is nagy segítség lenne – a Vonattal belvárosba társaságunkat néhány agglomerációs képviselő is segítette – ezért azon dolgoztunk, hogy ez a vasút, amikor újraindul, akkor ne a Kőbánya-kispesti külső fejpályaudvarra kerüljön ki, hanem a Keleti pályaudvarra vigye be a közlekedőket. Van-e már erről az EKM-nek és a vasútnak egy közös döntése erről? Lehet-e tudni azt, hogy melyik vasútállomás lesz a végállomás a Budapesten, hogy az itt élők azok valóban 17 perc alatt vagy annál gyorsabban bejussanak a belvárosba.
A másik kérdésem, ami szintén nagyon sok lakot érint: ez a fapótlás kérdése. A vasút megépítése miatt a délpesti szennyviztisztitónak mindkét oldalán kivágták a teljes véderdőt. Nyilván ez részben a Pilisi Parkerdő üzemeltetésében van, másik része pedig a MÁV-hoz tartozik. Én azt szeretném megkérdezni, hogy ott a tarvágás után pótolva lesz-e, és mikor? Ez három lakótelepet érint Pesterzsébeten, Gubacsot, a Mediterránt, a Vágóhíd utcait, és most már amiatt, hogy a másik oldalán is kivágták a véderdőt egy jelentős családi házas övezetet is.
Utolsó kérdésem pedig a zajvédőfal kérdése. Pesterzsébeten az előzetes ígéretek szerint arról volt szó, hogy lesz zajvédelem, de most, hogy nagyjából majdnem késznek tűnik a vasúti pálya Pesterzsébeten, nem látunk zajvédőfalat, s hogy milyen módon lesz biztosítva a zajvédelem.
Nyúl Zoltán helyettes államtitkár: Három kérdés érkezett a vasútfejlesztéshez.
Fapótlás: részben a hatósági kötelezés is meghatározza a helyszíneket, de megjelenik természetes igény is a rendezésre. Ennek egyeztetése zajlik, folyamatosan előkészítik. Hosszú távon zöldebb lesz a teljes környezete a vasútnak. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tarvágásoknak a direkt pótlásáról, hanem egy komplexebb zöldfelületi rendezésről is beszélhetünk.
A menetrendi egyeztetések is zajlanak, ugye miniszter úr két nappal ez előtti országgyűlési bizottság előtt tartott meghallgatásán keretezte a 2026 februárt, mint lehetséges indulási időpontot, ugye más időpontot én sem tudnék mondani, nagyjából ehhez igazodunk. A törekvés az, hogy a 150-es vasútvonalnak a bekötése Keleti-pályaudvari kapcsolattal történjen meg. Ezeknek a részleteknek a kidolgozása folyik jelenleg, – reményeink szerint pozitív végeredménnyel -és rövid idő belül akkor ezt a menetrend oldalán is meg tudjuk erősíteni.
A harmadik kérdés pedig a zajvédőfal kérdése. Ebben azt tudom most ígérni, hogy egy pontokba szedett írásos visszajelzést küldünk, kéthetes időtávon belül.
Röviden: A minisztérium képviselője is osztja, hogy a Keleti pályaudvarra való bekötés elsődleges cél, a fapótlás pedig nemcsak a tarvágások pótlását jelenti, hanem egy komplex zöldfelületi rendezést is. A zajvédelemmel kapcsolatban pedig ígéretet kaptunk, hogy rövid időn belül írásos visszajelzést kapunk a konkrét megoldásokról.
A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatáson Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr részletesen ismertette a Tátra téri piac terveit.
Mint képviselő, számomra fontos volt, hogy ne csak a beruházás technikai részleteiről, hanem a piac történelmi és kulturális szerepéről is szó essen. Ezért felvetettem, hogy a piac megújulásával együtt méltó megemlékezés is szülessen az épület tervezőjéről, Vermes Józsefről. A kerület a javaslatomra erről már januárban döntött. Szerintem egy ilyen jelentős épületnek nemcsak a funkcionalitása, hanem az emlékezete is fontos szerepet játszik a város életében.
A minisztérium képviselője kifejtette, hogy az emléktábla vagy más megemlékezési forma kérdése a helyi közösség és az építészeti szakma véleményét is figyelembe veszi majd. Azt ígérték, hogy a beruházással párhuzamosan zajlik az egyeztetés, és a megoldás el fogja nyerni a helyi és szakmai közönség elfogadását. Ez azért is jó, mert így mindenki hozzájárulhat, hogy a piac ne csak újra épüljön fel, hanem az emlékezete is megmaradjon. Azt is hangsúlyozta, hogy a megoldásnak a magyar közvéleményben is méltó helyet kell kapnia, és a széles közönség is emlékezni tudjon Vermes József munkájára.
Remélem, hogy a jövőben a piac nemcsak funkcionálisan, hanem történelmileg és kulturálisan is méltó helyet kap majd a város életében. Fontosnak tartom, hogy a megújulás ne csak a falakat, hanem a közösségi emlékezetet is újraépítse. A Tátra téri csarnok egyik legértékesebb építészeti öröksége a kerületnek.
A pesterzsebeti szelektív szigetekről mostanában sokat hallani, de mi is az igazság? A kerületben jelenleg 23 szelektív sziget működik, és ezek közül több is rendszeresen szerepel a rendvédelmi osztály és a szociális foglalkoztató jelentéseiben illegális hulladéklerakás miatt. A kiemelten problémás szigetek: Bíró Mihály utca (Penny Market – McDonald’s), Zodony – Közműtelephely utca, Török Flóris utca 2/a, Vasútsor – Radvány utca, Vágóhíd utca 18-26. és Orsolya utca (COOP Áruház előtt).
A MOHU Budapest Zrt. adatai szerint a szigetek kihasználtsága magas, sok helyszínen 75–100% körül mozog. Például a képen szereplő szigetnél a műanyag és fém gyűjtők kihasználtsága 150%, a papír 100%, az üveggyűjtők 50%-osak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság használja a szigeteket, de a környezetük rendszeresen illegális szeméttel van tele, amit a MOHU működésképtelensége miatt nehezen és egyre ritkábban takarítanak.
A tegnapi bizottsági ülésen – Lengyel Dávid képviselő javaslata alapján – arról döntöttünk, hogy megszüntetjük a Bíró Mihály utcában, a Penny Market és a McDonald’s közötti járdaszigeten lévő szelektív szigetet. A döntés az elmúlt időszakban felhalmozódó illegális hulladék, a lassú takarítás és a közterület tarthatatlan állapota miatt született. A sziget megszüntetése talán fontos lépésnek tűnhet, hogy a környék tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen, de a rendszer teljes átalakításáig az illegális szemétlerakás csak vándorol és nem szűnik meg, miközben a társasházakban is romlik a helyzet és a kukatárolók nem bírják el a növekedő szelektív tárolási igényeket. Ezért fontos, hogy a lakosság szempontjai is hangsúlyosan szerepeljenek a jövőbeni döntésekben.
A szigetek takarítását heti három alkalommal végzik, az illegális hulladékot pedig az ürítésekkel együtt szállítják el, néha akkor sem. Ráadásul – a környezetvédelem iránt kevéssé szenzitív -környező kerületekben megszüntették a szelektív szigeteket, vagy drasztikusan lecsökkentették azok számát, így feltehetően ennek következtében is növekedett a nálunk található szelektív szigetek körüli illegálisan lerakott hulladék mennyisége. A MOHU Budapest Zrt. munkatársainak tájékoztatása szerint a vegyesen kihelyezett hulladékokat nem feladatuk szétválogatni, így nem szállítják el. Magyarul „láss csodát!”: az iskoláink, rendelőink és egyéb államosított intézményeink után a hulladékgazdálkodás is fejreállt, működésképtelen, fejnehéz csődtömeg.
Meggyőződésem, hogy a kerületi hulladékgazdálkodás valóban a lakók érdekeit kell szolgálja. Ezért hónapok óta azt javaslom, hogy a MOHU-val új megállapodás szülessen, amelyben a kerület – ha szükséges – átvállal bizonyos feladatokat, de a MOHU is valós anyagi felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
Te mit gondolsz erről?
Mit szólnál hozzá, ha csak házhoz menő gyűjtést kapnánk, vagy szeretnéd, hogy maradjanak a szigetek?
Szerinted milyen megoldások lennének hatékonyak a hulladékgyűjtés és a közterület tisztaságának javítására?
Írd meg a kommentben, vagy írj nekem privátban – fontos, hogy a döntések valóban a közösség érdekeit szolgálják!
Néhány adatsor:
Szelektív szigeteink helyszínei
Attila u 26. sz. ingatlannal szemben, az iskola előtt
Orsolya utca, a COOP Áruház előtt
Bíró Mihály u. a Penny Market – McDonald’s közötti járdasziget
Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül)
Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő
Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő
Határ út 7-10. sz. ing. előtt, a Határ út melletti zöldsávban
Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
Helsinki út 40-41. sz. ing. É-i oldala, a szervizút mellett
Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz
Köteles u 65. sz. ing. előtti zöldsáv, az áruház oldal homlokzata előtt csak üveggyűjtő
Vasútsor, a Radvány utcával szembeni zöldsáv
Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
Rimaszombat u 1. sz. ing. szemben, CBA-áruház oldal homlokzata előtt csak üvegy.
Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
Zodony – Közműtelephely utca sarok
Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán)
Török Fl. u 2/a. sz. ing. előtt, a Mátyás utcával szemben
Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggy.
Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő
Zilah u., Pesterzsébet 1. sz. postahivatal gazdasági udvara előtt
Wesselényi utca – Helsinki út szervízút sarkánál(ideiglenesen bevonva)
XX. kerületi teljes szelektív szigetek átlagos kihasználtsága
Ssz.
Cím
Műanyagés fém
Papír
Fehér üveg
Színes üveg
1.
Attila u. 26-tal szemben
150%
150%
50%
50%
2.
Baross u. 25 (SPAR áruház)
175%
150%
50%
50%
3.
Bíró Mihály u. McDonalds
150%
100%
50%
50%
4.
Határ út 7-10.
150%
75%
50%
50%
5.
Helsinki út 40. szervizúton
150%
75%
50%
100%
6.
Helsinki út 9.
175%
100%
75%
50%
7.
Kossuth Lajos utca 5. számú ház tűzfalával szemközti járda
150%
150%
50%
50%
8.
Orsolya utca, COOP Áruház előtt
150%
100%
50%
50%
9.
Serény utca 2. (Iskola bejárata)
150%
150%
50%
50%
10.
Téglaégető utca – Közműhelytelep utca
150%
100%
50%
50%
11.
Téglagyár tér – Vizisport utca 11. előtt
150%
75%
50%
50%
12.
Török Flóris utca 2/a előtt
150%
75%
50%
50%
13.
Vasútsor és Kulcsár utca között, a Radvány utcával szemben
Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros téri végállomástól indulva a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd ugyanazon az útvonalon tér vissza Pesterzsébet felé.
A városban sokan érzik, hogy a külső kerületek, mint Pesterzsébet, sokszor kimaradnak a közlekedési fejlesztésekből. Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy a város mintha megfeledkezett volna a külső kerületekről — pedig itt él a budapestiek kétharmada. Ennek egy fontos lépése, hogy december közepétől meghosszabbított útvonalon, egészen a Kálvin térig jár Pesterzsébet egyik legfontosabb buszjárata, a 223E.” Én is úgy érzem, hogy ez a fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
A metróbusz ötlete már évek óta kering a pesterzsébeti közbeszédben. 2022-ben vetettük fel először, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. A BKK 2025 szeptemberében társadalmi egyeztetést is indított a 223E – 224E autóbusz fejlesztéséről, ahol a lakosság véleményét is kikérték a tervezett útvonalról.
Üröm az örömben, hogy nem sikerült elérni a BKK-nál, hogy vizsgálják meg, végezzenek utasszámlálást, hogy a 223E kontra 224E lakótelepi nyomvonala szolgál ki nagyobb utasforgalmat és így a kevésbé jó útvonalat választották végül.
A metróbusz ettől függetlenül komoly segítséget jelent Pesterzsébet jelentős részének, , hogy a metrómegállókig könnyebben eljussanak. Reményeim szerint többen választanak majd a közösségi közlekedést a személygépkocsival szemben. Ráadásul a 223E metróbusz üzemideje is meghosszabbodik, mindennap körülbelül 4:30-tól egészen 23:50-ig közlekedik majd.
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.
Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta: „A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”
Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!
A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
A Serény utcai átjáró újra köztünk, hétfő óta használható.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
A szomszédos Gubacsi-híd története alapján már ismerős eset: ott is szerepel a hatástanulmányokban növekvő forgalom, a határértéket meghaladó zaj, a nulla monitoring, a nulla zajvédelems. A lakossági fórumokat elhanyagolják, a terveket darabolva mutatják be, a lakók elégedetlensége pedig egyre nőtt.
A kínai vasút projekt is a NER nagyberuházásainak sorába illik: túlárazás, eltitkolt pályaszakaszok, hiányos tájékoztatás, furcsa hatástanulmányok. A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, a lakosság pedig csak a későbbi következményeket érzi meg.
Mi, helyiek, tudjuk, hogy a változásokban csak akkor vagyunk erősek, ha aktívan részt veszünk.
Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést az S25-ös vonat Keleti pályaudvarra való visszatéréséért:közvetlen, megbízható összeköttetést szeretnénk, kevesebb dugóval, tisztább levegővel, valódi klímavédelemmel. Ez nem csak kényelmi ügy, hanem zöld, fenntartható közlekedési alternatíva. Ezek a pillanatnyi eredmények – egy új átjáró, egy sikeres és egyre eredményesnek ígérkező aláírásgyűjtés – apró győzelmek, amelyekért érdemes harcolni; hiszen városunk jövője mindannyiunk közös felelőssége és lehetősége.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen is lenne igazán jó, élhető és szerethető vasútállomást tervezni – nem rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt –, erről korábban itt írtam részletesen:
