Hónap: 2016 november

Beküldve:

Hol a határ? – Többnapos hullát találtak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban

A hét sajtóhíre felborzolta a kedélyeket: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 9. emeleti várójának női mosdójában egy többnapos holttestet találtak.

Döbbenet, hogyan maradhatott napokig észrevétlen a bomló tetem ott, ahol elvileg naponta legalább egyszer kötelező lenne a takarítás, növeli a botrányt, hogy az elhunyt egy – a csecsem­ő- és a koraszülöttrészleghez közeli – mosdóban hevert.

A kezdeti döbbenetet, azonban mára harag s megvetés követte a kerületben, s ennek kellene végre tenni-akarássá és cselekvéssé érnie mindenkiben. Felmordult az országos politika is: Szabó Tímea országgyűlési képviselő, a Párbeszéd társelnöke is joggal követeli, hogy Balog Zoltán azonnal számoljon be a Jahn Ferenc kórházban történt halálesetről.

Nem jó ma kormánypárti politikusként Pesterzsébet utcáit járni, panaszkodnak a fideszesek a kerületben, de nem tesznek semmit. Pedig most a nyavalygás helyett végre cselekedni kellene! A Párbeszéd képviselőjeként erre kérem képviselőtársaimat és az érintett kerületek, települések vezetőit is.

14124966_52b79715cf98377e8d454d671d867859_m.jpgforrás: index.hu

Egy budai képviselőtársam szerint az ügyről csak úgy lehet írni és beszélni, ahogy Török Mónika teszi megrázó írásában, ezt azonban vitatom, képviselőként ugyanis felelősségünk is van az ügyben, hiába nem akar a kormány semmit tenni a dél-pesti polgárokért, nekünk harcolni kell értük, magunkért, a családunkért. Az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.

Tavaly februárban intett be a pesterzsébeti FIDESZ-frakció Rogánnak: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérték a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat. 

Azóta sem történt semmi, a kerület ahol tud segít, tömködi a lyukakat, saját forrásból próbálja – idén már az alapellátást biztosító – eszköztámogatásokkal segíteni a kórházat. Az akkor tökösnek mutató jobboldali frakció mára visszatáncolt és engedelmes mamelukként támogatja a kormány semittevését.

A kormány azonban másfél év után csak egy hangzatos sajtónyilatkozatot tett le az asztalra, tenni nem tett semmit a nővérszálló felújításának megkezdésén kívül, ráadásul Ferencvárosba tervezi az új sürgősségi központot, amit a kerületi FIDESZ immár -becsapva választóit- mellszélességgel támogat.

Pedig szinte hetente jelennek meg megdöbbentő hírek, cikkek a Jahn Ferenc Kórházban tapasztaltakról. A mostani hír az eddig csak legyintgetőkben is komoly ellenérzéseket váltott ki, ma a FIDESZ-en kívül mindenki egyetért abban, hogy a helyzet tarthatatlan.

Ráadásul a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak csepegtetve érkeznek a hírek, amelyek vegyülnek valótlan, légből kapott állításokkal, mendemondákkal is. A Jahn Ferenc Kórház mosdójában történt halálesettel összefüggésben a folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem áll módjában nyilatkozni– a kórházat felügyelő Állami Egészségügyi Ellátó Központnak.

Ezt unta meg láthatóan Pesterzsébeten mindenki, a pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!

letoltes_3.jpgS persze ezt unta meg az egész ország, az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!

FTC, MTK, Mezőkövesd, Videoton, Vasas, Felcsút, Diósgyőr, Honvéd… a már átadott, vagy még épülő Orbán-stadionok listája a teljesség igénye nélkül az egyik oldalon, rohadó egészségügy, omladozó falak, takarítatlan WC-k a kórházakban, egészségügyi intézményekben a másik oldalon.

Fordítsuk a feje tetejéről a talpára ezt a világot: tegyünk meg mindent az egészséges környezetért és életmódért, az ellátórendszert pedig szervezzük végre a betegek igényei köré! A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra!

Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni.

Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk, helyi szinten pedig a héten ismét kezdeményezni fogom, hogy a kerület vezetése egyeztessen a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház körzetében található önkormányzatok, kerületek polgármestereivel, hogy közösen lépjenek fel.

Jelentős erőket megmozgatható kezdeményezésről van szó. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.

Beküldve:

Challenge Saturday

Challenge Saturday néven indult új ügyességi és bátorsági program Pesterzsébet vasútállomásán. A verseny kihívói a szombat esténként a jégdiszkóból hazaindulók, melyre hétköznap esténként, éjszakánként az idősebb generációk válaszolnak.

A program a „Ki tud több kukát felrúgni, majd kiborítani az aluljáróban?” versenyszámmal indul, majd a felszíni buszmegállókban elhelyezett szemetesedények lépcsőborogatásával folytatódik, és a szemét szétteregetésével zárul.

img_20161122_075426.jpgA lassan másfél hónapja zajló eseménysorozatot egyelőre senkinek sem sikerült megszüntetni, pedig sokan szeretnék: a gyermekeiket reggelente iskolába és óvodába kísérő szülők, a vasúttal munkába járók, a Pest megyei középiskolások és a Gubacsi lakótelepről, illetve a Mediterrán lakóparkból a vasúti átjárón át közlekedők.

A probléma téma volt már a novemberi Jogi és Közbiztonsági Bizottság ülésén, illetve Pesterzsébet képviselő-testületi ülésén is.  Akkor is kértem, hogy fontolják meg a vasúti átjárón térfigyelő kamerák elhelyezését, mert gyakoriak az erőszakos bűncselekmények a vasútállomás környékén (verekedés, nyaklánctépés). A héten beszéltem a körzeti megbízottal is, a környéken térfigyelő kamerák is működnek, Bár az aluljáró a BKK, a vasúti megálló pedig a MÁV kezelésében van, valószínűleg így sem nem lesz bonyolult felszámolni vagy legalábbis más helyszínre száműzni a „sportágat”.

Pesterzsébetnek kevés aluljárója van, vasútállomása pedig egyetlen egy. A kerület egyik legszebb épületét a gyönyörű lépcsőkkel már régen lebontották, a helyén egy fémkonténer látja el a vasúti megálló feladatait. S bár a régi, méltán népszerű vasútállomás újjáépítése nem időszerű, Pesterzsébet egyik fontos közösségi közlekedési pontjának valódi közösségi térré és szebbé, élhetőbbé alakítása fontos szempont kellene maradjon. A vasútállomás két oldalról is megközelíthető (a MÁV és a kerület legnagyobb dicsőségére akadály mentesítve csak a Duna-part irányából) Délről egy kiépített gyalogátkelőhelyen keresztül nélkül és a felette található aluljárón át. Az aluljáró világítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet.

A vasútállomás a MÁV területe neki kellene gondoznia, – mióta civilekkel kitakarítottunk helyettük – többé-kevésbé figyelnek az illegális hulladékra, összeszedik a szemetet és a parlagfüvet is lekaszálják. Ezen felül semmit nem tettek, ja, de ,egyszer kivágták a töltésen az összes fát.

Az aluljárót a BKK Közűt Zrt. Híd, Műtárgy osztálya kezeli, nos ők leginkább nem csinálnak semmit, de azt biztosan teszik. Néha lefertőtlenítik a padlót, néhány éve beredőzték a lépcsőfokokat, hogy hóban is lehessen közlekedni rajta. Pedig lehetne az szebb is!

De miért is alakult ki valójában ez a helyzet? Miért vannak ekkora balhék már este nyolc körül egy vasútállomáson? Miért nem őrzik a területet? Miért ilyen gyenge a világítás, miért koszosak a falak? Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett?

Mert nem használjuk elegen, s ezért nem tartja fontosnak a MÁV fejleszteni.

S miért nem használjuk elegen, miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?

 Ezért:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 20-25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.Most viszont a vonat Ferencvárosnál elfordul Kőbánya-Kispest felé és ismét kivisz a külvárosba.

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Csatlakozz a kezdeményezésünkhöz, írd alá a petíciónkat!

Beküldve:

Vonattal a belvárosba!

Szeretnél 17 perc alatt Pesterzsébetről közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni? Szeretnél Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból annyi idő alatt tömegközlekedéssel bejutni Budapest centrumába mint a többiek autóval?

Akkor írd alá a petíciónkat ide kattintva, vagy a lenti felületen!

  • Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
  • Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
  • Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
  • Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

Ezért:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

  • Vonattal most: 42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
  • Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc. Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

S nézzük ezt meg Pesterzsébet esetében is:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 20-25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak (na jó, a gyorségésű metrók után).

Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok. Új és újabb koncepciókat készít a BKK, új villamosvonalakat tervez és áttervezi a régieket. Az olimpiai tervekhez a HÉV átalakításán is elgondolkodik, csak a vasutat nem akarja senki bevonni az elővárosok közlekedési gondjainak megoldásához.

Elsősorban Soroksár, Dunaharaszti, Dunavarsány és Pesterzsébet számára lenne fontos, hogy ez a vonat bemenjen a Keleti-pályaudvarra, de fontos az egész országnak is, ugyanis enélkül a tassi elővárosi vasútvonal kihasználatlan és rosszul működik. Közlekedési szakértők szerint inkább nemzeti sorskérdés, mint gazdasági racionalitás a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztése. Legyen legalább a Budapest- Kunszentmiklós-Tassi szakaszon működőképes és sikeres!

Javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. De az itt élők támogatása nélkül ez a kezdeményezés nem érheti el a célját. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem kiemelt probléma.

Pesterzsébet ennél többet érdemel!

Csatlakozz a kezdeményezéshez, írd alá a petíciónkat!

139132.jpg

 

344/2016 (X. 11.) KVB. határozat

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Határidő: azonnal

Felelős: Mach Péter a bizottság elnöke

Beküldve:

Ne csak őrizd, gyűlöld!

Ne csak őrizd, gyűlöld! Talán ez az AVO jelmondat jellemzi legpontosabban a kormány ’56-os emlékezetpolitikáját. 2006 után, ’16-ban sem voltunk képesek ’56-ot nemzeti ügyként kezelni, történelemhamisítások, forradalmárok kiretusálása, „halszagú Magyarország” dal, fénykép-hamisítási ügyek. Kordonok és rendőrök gyűrűjében, egyre csökkenő létszámú, őt ünneplő szimpatizánsai és őt kifütyülő ellenzéki aktivisták körében „ünneplő” miniszterelnök az egyik oldalon és 2006 őszének „hőse” a másik oldalon.

Gyűlölet és gyűlöletkeltés.

De vajon hogyan ünnepeltünk Pesterzsébeten?

Fotók: pesterzsebet.hu

Pesterzsébetre két okból is gyakran hivatkoznak az ’56-tal foglalkozó történészek: a legtovább, november 11-ig Pesterzsébeten tartottak ki a szabadságharcosok, amíg a túlerő meg nem szállta ezt a városrészt is. S persze a november 4-i juta-dombi harcok miatt, amelyre a forradalom győztes csatájaként emlékezünk mind a mai napig. A megemlékezéseink ennek köszönhetően sokszínűek voltak, váltófutással, iskolás vetélkedőkkel, emléktábla avatással a Róka rádió épületénél, zászlófelvonással, fáklyás felvonulással, kitüntetések átadásával, koszorúzásokkal, emlékműsorokkal és számos egyéb programmal.

Idén a kerületi FIDESZ-t azonban ez sem hatotta meg, nem vett részt a kerületi díszünnepségen és koszorúzáson, sértődés, tiszteletlenség ’56 hősei iránt. Földesi Gyula FIDESZ OEVK elnök nem először próbál nemzeti ünnepeinkbe tiporni, néhány éve székely barátainkkal nem akartak közösen fát ültetni, a pesterzsébeti FIDESZ frakció követve a párt ’90-es cselekedetét, (amikor demonstratíve kivonult a Parlamentből a Trianon megemlékezéssel kapcsolatos egyet nem értése miatt) nem akart közösen emlékezni a Nemzeti Összetartozás Napján, akkor azonban még meggondolta magát, most azonban nem. ’56 hatvanéves évfordulójának kerületi megemlékezésétől távol maradtak, nem ünnepeltek együtt ’56 hőseivel, áldozatainak leszármazottaival, az emlékező iskolásokkal és óvodásokkal, tanárokkal és lokálpatrióta közösségünk tagjaival.

Pedig Pesterzsébet és 1956 emléke ennél többet érdemel! Akár csendes, akár indulattól izzó legyen, de a forradalomhoz méltó gondolatokat és tetteket. ’56 ugyanis nem a bezárkózásról, a széthúzásról, a gyűlöletpolitika folytatásáról szól, hanem bátor és kérlelhetetlen kiállásról egy elnyomó rendszerrel szemben és a szembenézésről. Arról, hogy számot kell vetnünk azzal, hogy mi az, ami béklyóz, ami kalodába zár és mi az, amit végképp magunk mögött kell hagynunk. Magunk mögött kell hagyni a közönyt és az apátiát, mert nem engedhetjük, hogy Magyarországon gyermekek éhesen feküdjenek le, hogy tízezreknek ne legyen hajlék a fejük fölött, hogy százezrek meneküljenek el az országból, hogy milliók éljenek úgy, hogy még esélyük sincsen arra, hogy egyről a kettőre jussanak.

1956 számos új hőst hozott, akik ’a mai napig tanítanak minket. Tanítanak arra, hogy vegyük kezünkbe a sorsunkat. Tanítanak arra, hogy álljunk ki a szabadságunkért. Tanítanak arra, hogy ne tűrjük a zsarnokságot, akármilyen álruhát is öltsön! Tanítanak arra, hogy sohasem szabad feladni, mert csatát veszíthetünk ugyan, de a szabadság, a függetlenség és a szolidaritás végül igenis győzni fog. Tanítanak arra, hogy a Párbeszéd tagjaként az év minden napján kérlelhetetlenül és bátran kiálljunk, dolgozzunk azért, hogy egy szabad és igazságos társadalomban élhessünk, ahol nincsenek szélsőséges egyenlőtlenségek, ahol a dolgozók nem létminimum alatti béreket kapnak, ahol a munkaidő csökkentésével javul az életminőség, ahol lakást kapnak a rászorulók, ahol működnek a szakszervezetek s ahol mindenki feltétel nélkül a létbiztonsághoz szükséghez alapjövedelemhez jut. Ahol mindenki számít!

Beküldve:

Ön milyen Kosutit szeretne?

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült az internetes fórumokon: bár Pesterzsébet centruma, a Kosuti és közvetlen környezete valódi korzóként működik, s a környező kerületekkel ellentétben igazi belvárosunk van, a bezáró boltok, kávézók miatt félő, hogy már nem sokáig.

Somogyváry Géza a kerület díszpolgára írt egy vitaindítót a témában, megpróbálok részben az abban foglalt felvetésekre is válaszolni. Sokak számára a pesterzsébeti „kisvárosi” hangulathoz hozzátartozik a kellemes cukrászda, a hangulatos kerthelyiséges étterem. Mások jobban örülnének egy tematikusan összeválogatott bevásárlóutcának, s van aki inkubátorházat, közösségi tereket hiányol.

14433065_1294739220559435_3196488377450379180_n.jpgAbban azonban mindenki egyetértett: a megújult Polgármesteri Hivatal és környezetének rendezése, a zöldfelületek folyamatos növelése mellett ugyanis pezsgő kulturális életre, kávézókra, cukrászdákra, boltokra és helyi szolgáltatókra is szükség van. Nem elég ha ügyeinket itt intézhetjük, szeretnénk leülni egy félórára egy baráti beszélgetésre, megebédelni, egy újságot elolvasni, s jó lenne az óránkat megjavíttatni, a függönyünket beszegetni vagy virágot venni szeretteinknek.

Ahogy egyes túlfizetett szakértők mondanák: „kell egy City-koncepció!”.

Annak ellenére, hogy a Kosuti hosszú szalagházai, a téren álló Városháza, a szürke konzervdobozként kimagasló Erzsébet Áruház és a rendezetlen pavilonok kavalkádja nem mutat egységes arculatot, mi itt élők szeretjük, tereit, játszótereit és szobrait belakjuk. S szeretnénk ha szebb és élhetőbb lenne a központunk.

De vajon mit tehet az Önkormányzat ezért?

10955781_1290314324331035_5709218352775839253_n.jpgAz elmúlt két évben több kisebb módosítást hajtunk és hajtottunk végre:

  • egységes arculatot kaptak és kapnak a hamarosan kezdődő Erzsébet vásárok,
  • termelői piac nyílt a városközpontban, amit most a lakossági igények alapján kissé átalakítunk.
  • a reklámtáblák, táblák, cégérek nagyságát, formáját és színvilágát az engedélyek kiadásakor, meghosszabbításakor szigorúbban ellenőrizzük, hogy az az elmúlt évekénél harmonikusabb képet kapjon a városközpont.

S ami talán ennél jelentősebb: Csaszny Márton és Völgyesi Krisztián képviselőtársammal egy új bérleti-díjkedvezmény rendszert készítettünk elő, amelyet a képviselő-testület is megszavazott. Meghatároztuk, hogy mely szolgáltatásokat, tevékenységeket szeretnénk a Kosutiba és a kerület kiemelt övezeteibe vonzani, számukra ugyanis olyan kedvezményrendszert dolgoztunk ki és léptettünk életbe a tavasszal, aminek köszönhetően ők olcsóbban bérelhetnek az Önkormányzattól üzlethelyiséget.

Egyrészt az egész kerületben kedvezményt biztosítunk a közszolgáltatást ellátóknak (30%) és ezen felül számos üzletnek és szolgáltatónak (10%).

  • vegyes élelmiszer kereskedelmi (nem adható kedvezmény, ha a kereskedelmi egység élvezeti cikkek – ital, dohányáru – kereskedelmét is folytatja)
  • könyv- és hírlapárusítás
  • lakosság érdekében végzett alapvető egészségügyi szolgáltatás
  • (gyógyszertár, orvosi rendelő, egészségügyi, szociális szolgáltatás, stb.)
  • lakosság érdekében végzett alapvető szolgáltatás (a bérlő indokolással alátámasztott kérelmére, a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján) (cipő-, ruhajavítás, órás, kulcsmásolás, köszörűs, szemfelszedés, patentozás, esernyő és zippzárjavítás, háztartási kisgépjavítás, üveges, kosárfonás)
  • vendéglátó tevékenység (pecsenyés. kifőzde, büfé, teázó-kávézó, cukrászda, lángos, rétes, stb, amennyiben a vendéglátó egység szeszesitalt nem mér ki és nem forgalmaz, szerencsejátékot nem szervez, nyerőgépet nem működtet)

Ezen felül pedig javaslatomra további 20% kedvezményt adunk a Kosutiban és a kiemelt övezetekben a könyv- és hírlapárusítást és a vendéglátó tevékenységet végzőknek (teázó-kávézó, cukrászda, kiemelt minőségi vendéglátást nyújtó vendéglátó egység részére, amennyiben szeszesitalt nem mér ki és nem forgalmaz, szerencsejátékot nem szervez, nyerőgépet nem működtet).

Itt tartunk most: az út elején. Ráadásul az évek óta szegényedő fővárosban nehéz feladatra vállalkoztunk. Folyamatosan, évről évre csökken Dél-Pesten a fizetőképes vásárlóerő, csökken az igény a kisboltokra, szakboltokra, üzletekre.

Ön mit gondol? Milyen irányba folytassuk?

Segítsen a javaslataival, tapasztalataival, véleményével! Töltse ki a kérdőívet vagy itt a blogon, vagy erre a linkre kattintva!

Ígérem, javaslataikat, a kérdőívre adott válaszokat eljuttatom Pesterzsébet Gazdasági Bizottságának és  a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának is.

viragos_1.jpg