Kategória: Környezetvédelem

Beküldve:

Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

  • I. A testület elfogadta a beszámolót.
  • II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
  • III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
  • IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

Beküldve:

Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése, s 2027-ben megszűnhet a gyermekintézményeink többségében

Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.

Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.

A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!

A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).

Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.

Miért pont az óvodákban és bölcsődékben?

Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.

És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.

Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.

S akkor mit csináljunk 2027-ben?

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.

Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.

Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:

KöltségelemÖsszeg
Klímaberendezések (48 db)12 000 000 Ft
Villanyszerelés4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok2 600 000 Ft
Beruházás összesen19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)1 300 000 Ft / év

Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.

Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.

És ahol nem lesz ilyen egyszerű

Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.

  • Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
  • Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.

Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.

A döntés a testület kezében van

A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.

Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.

Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Beküldve:

Friss hírek szúnyogfronton

Van az a pont, amikor egy helyi ügy hirtelen országos történet lesz. A szúnyoggyérítés ilyen: amit Pesterzsébeten hetekkel ezelőtt civilek, aktivisták, képviselők elkezdtek kifelé tolni a vegyszerfelhő irányából, arról most már miniszteri szinten is kimondják: ideje biológiai megoldásra átállni.

Mit mond Gajdos László Miniszter – és miért fontos nekünk?

Az Élő Környezetért Minisztérium minisztere arról beszél, hogy a kémiai szúnyoggyérítés drága, kockázatos, és nem igazán hatékony, miközben a hasznos és védett rovarokat is gyalulja. A jövő útja a biológiai gyérítés, a lárvák célzott kezelése, a tenyészőhelyek felszámolása – pont az, amit Nyugat-Európában már régóta csinálnak, és pont az, amit mi itt helyben s irégóta kérünk.

Pesterzsébeten kéthete az derült ki, hogy hőségriadóban, 40 fokos lakások mellett készülnek kémiai szúnyogirtásra. Levelek mentek a polgármesternek, a jegyzőnek, a központi címre; lett belső vita arról, hogy ki mit tud és mit nem; a végén pedig az adott alkalom elhalasztásra került, aznap este nem érkeztek vegyszerfelhők.

Erről részletesebben írtam korábban itt:
👉 Nyílt levél a pesterzsébeti kémiai szúnyoggyérítés kapcsán
👉 Pesterzsébet – szúnyogfront és zöld ügyek

Azóta több levelet is írtam a katasztrófavédelem és a Polgármesteri Hivatal felé, érkeztek is válaszok (remélem a 30 napos határidővel a most kapottaknál kimerítőbbeket is kapok). A kerület válaszából az is kiderült, hogy az információáramlás „nem volt zökkenőmentes”, és ezen javítani kell. Számomra ez azt jelenti, hogy a kerület nem állhat meg ott, hogy továbbít egy központi PDF-et: felelőssége van abban, hogyan tájékoztatja a saját lakóit, és abban is, hogy kérhet-e mást, jobbat.

Amikor Gajdos László arról beszél, hogy a kémiai gyérítés ideje lejárt, és át kell állni biológiai, szelektív, megelőzésre építő módszerekre, az nem „szép elmélet”, hanem pontosan az, amit Pesterzsébeten a vegyszerfelhő ellen küzdve megfogalmaztunk.

Innentől nem csak azt mondhatjuk, hogy civilek szeretnének biológiai gyérítést, hanem azt is, hogy az országos környezetpolitika ebbe az irányba tart. A feladat az, hogy a kerület ehhez felnőjön:

  • biológiai gyérítés legyen az alap,
  • hőségriadó idején ne legyen kémiai irtás lakóövezetekben,
  • és minden beavatkozásról legyen előzetes, részletes, érthető tájékoztatás.

Ha szerinted se normális, hogy 2026-ban vegyszerfelhővel oldjuk meg a szúnyogkérdést, akkor gyere velünk tovább: iratkozz fel, kövess Facebookon, és szólalj meg, amikor legközelebb a fejünk fölött akarnak dönteni rólunk.

Beküldve:

Állítsák le a vegyszeres szúnyoggyérítést a hőkupolában!

NYERTÜNK!

Bővebben egy új cikkben írok a halasztásról és civil öszefogásról.

Miközben Pesterzsébet csatlakozott a fővárosi, korszerűbb biológiai védekezési programhoz, most mégis egy elavult, nem szelektív és rövid távon is kérdéses hatékonyságú módszer alkalmazására kerül sor.

Országos, kémiai szúnyogírtést végez a katasztrófavédelem a hőkupola alatt, hőségriadóban.

A kémiai szúnyogirtás nem oldja meg a probléma okát, viszont tömegesen pusztítja el a rovarvilágot – köztük a beporzókat is –, és közvetetten a madárállományt is károsítja. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem városi életminőségi kérdés is.

A döntés időzítése különösen aggályos. Egy hőkupolás, 40 °C-os időszakban a lakosság számára az egyetlen reális védekezés az éjszakai átszellőztetés. A permetezés miatt azonban az emberek kénytelenek bezárni az ablakaikat, így a lakások nem tudnak lehűlni. Ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Ebben a helyzetben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem közegészségügyi kockázat.

Magyarország Kormánya a szúnyoggyérítések koordinálásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központját bízta meg, aki a szervezésre és lebonyolításra a Szerocor Konzorciumot, mint kivitelezőt és a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot, mint szakértőt választotta ki.

A hivatalos tájékoztatás alapján: a kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban.

Ha szeretne véleményt formálni, az itt szavazhat:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/4154207038042620

Vagy itt írhat levelet a hőségriadóban szúnyogírtást végző katasztrófavédelemnek: (ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu) 

A levelezés:

Tisztelt Polgármester Úr! Kedves Ákos!

A mai estére, rendkívüli hőségriadó idejére időzített kémiai szúnyoggyérítés kapcsán szeretném határozottan kérni a beavatkozás azonnali elhalasztását.

Miközben Pesterzsébet csatlakozott a fővárosi, korszerűbb biológiai védekezési programhoz, most mégis egy elavult, nem szelektív és rövid távon is kérdéses hatékonyságú módszer alkalmazására kerül sor. A kémiai szúnyogirtás nem oldja meg a probléma okát, viszont tömegesen pusztítja el a rovarvilágot – köztük a beporzókat is –, és közvetetten a madárállományt is károsítja. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem városi életminőségi kérdés is.

A döntés időzítése különösen aggályos. Egy hőkupolás, 40 °C-os időszakban a lakosság számára az egyetlen reális védekezés az éjszakai átszellőztetés. A permetezés miatt azonban az emberek kénytelenek bezárni az ablakaikat, így a lakások nem tudnak lehűlni. Ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Ebben a helyzetben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem közegészségügyi kockázat.

Nehéz nem azt látni, hogy egy rosszul időzített, szakmailag is vitatható beavatkozás most közvetlenül veszélyezteti a helyiek egészségét, miközben a hatása erősen korlátozott.

Kérem, hogy:

  • a mai estére tervezett kémiai szúnyoggyérítést halasszák el,
  • hőségriadó idején ne alkalmazzanak ilyen típusú beavatkozást,
  • és következetesen a biológiai, megelőzésen alapuló megoldásokat helyezzék előtérbe.

  Bízom benne, hogy döntésük során a lakosság egészségének védelme és a helyi ökoszisztéma megőrzése elsődleges szempont marad.  

Tisztelettel:

Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője

A válasz:

Tisztelt Képviselő Úr!

Tájékoztatom, hogy a tervezett mai gyérítést nem Önkormányzatunk kérte és rendelte meg.

Tájékoztatom, hogy Magyarország Kormánya elrendelte az ország területén történő csípőszúnyogok gyérítését, melyhez fedezetet is biztosított. Önkormányzatunk részéről a gyérítések semmilyen gazdasági tranzakciót nem igényelnek. A mai napra tervezett gyérítés ennek az országos gyérítési programnak a részeként kerül megszervezésre.

Magyarország Kormánya a szúnyoggyérítések koordinálásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központját (ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu) bízta meg, aki a szervezésre és lebonyolításra a Szerocor Konzorciumot, mint kivitelezőt és a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot, mint szakértőt választotta ki.

A GEK által megküldött hivatalos tájékoztatás alapján: A lárvák elleni védekezés földi és légi biológiai módszerekkel, míg a kifejlett szúnyogok elleni kezelések földi kémiai módszerekkel történnek, a szakértők által meghatározott területeken. Egyes területeken a népegészségügyi hatóság külön engedélyével légi kémiai szúnyogirtás is történhet.

Az irtás során felhasznált szer kizárólag a csípőszúnyog lárvákat pusztítja el, a szer a környezetre nincs káros hatással. A kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban. A készítmény a kijuttatott mennyiségben kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.

A készítmény engedélye alapján a kezelést megelőzően az illetékes települési önkormányzatnak az érintett terület lakosságát értesíteni kell. A lakossági tájékoztató anyagok elkészítésekor és közzétételekor jelen kötelezettségünknek tettünk eleget, a gyérítésről a megadott időponton túl nem rendelkezünk egyéb információval, így nem ismert számunkra a kezelt területek pontos eloszlása, illetve a gyérítési program szakmai indokoltsága sem.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Tisztelettel:

dr. Jónás Péter osztályvezető-helyettes
Budapest Főváros XX. kerület
Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal
Rendvédelmi Osztály

Beküldve:

🌿 Vágatlan május Pesterzsébeten is!

Ma a pesterzsébeti képviselő-testület elfogadta a javaslatunkat: kerületünk csatlakozik a „vágatlan május” mozgalomhoz. Ez azt jelenti, hogy májusban a közterületi gyepet csak a legszükségesebb helyeken kaszáltatjuk, és nagyobb teret adunk a vadvirágoknak, a beporzóknak és a természetes zöldfelületeknek.

A „Vágatlan május” (No Mow May) eredetileg egy brit természetvédelmi kezdeményezés, amelyben arra kérik az embereket és az önkormányzatokat, hogy májusban – amikor a rovaroknak különösen nagy szükségük van táplálékra – hagyják meg a virágzó növényeket, magasabb füvet, természetesebb gyepeket. Ezzel nem „elhanyagoljuk” a zöldet, hanem tudatosan segítjük a biodiverzitást, a méheket és más beporzókat, amelyek nélkül nincs gyümölcs, zöldség, városi fák termése, és hosszabb távon egészséges ökoszisztéma sem.

Az idei tavasz is megmutatta, milyen súlyos gondot okoz az aszály és a talaj kiszáradása. A szakértők régóta mondják, hogy a túlgyakori, „golfpálya-sima” kaszálás rontja a talaj vízmegtartó képességét, felmelegíti a felszínt, és még gyorsabban kiszáradnak a városi zöldfelületek. A „vágatlan május” mozgalmat éppen az áprilisi aszályra reagálva hirdették meg, és már több magyar város, köztük Budapest és Székesfehérvár is csatlakozott hozzá.

Mit jelent ez Pesterzsébeten a gyakorlatban?
– Májusban a parkjainkban és egyes zöldfelületeinken kevesebbet kaszálunk, hogy minél több vadvirág tudjon kivirágozni.
– Ahol a közlekedésbiztonság vagy a gyalogosforgalom indokolja – például kereszteződésekben, járdák, zebrák, útkereszteződések látási háromszögében – ott továbbra is rendszeresen nyírjuk a füvet.
– A fenntartóinkat arra kértük, hogy inkább az öntözésre, locsolásra és a biológiai sokféleséget erősítő intézkedésekre koncentráljanak, ne a mindenáron „parkosra nyírt” gyepre.

Tudom, hogy elsőre furcsa lehet: sokan, ha magasabb füvet látnak, rögtön azt gondolják, hogy „nem dolgozik a szociális foglalkoztató”. Itt viszont pont az ellenkezője történik: tudatos döntést hoztunk, hogy a klímaválság és az aszály közepén okosabban bánjunk a zöldfelületeinkkel. Nem rendezetlen, hanem természetesebb városi zöldet szeretnénk, ahol újra megjelennek a vadvirágok, és visszatérnek a méhek, pillangók, más beporzó rovarok.

A „vágatlan május” nem csak egy hónapnyi fűnyírás-kihagyásról szól. Arról is, hogy elkezdjük más szemmel nézni a környezetünket:
– Nem minden „gaz”, ami nem angol pázsit – sok köztük értékes, virágzó növény, ami a rovaroknak menedék és táplálék.
– A kicsit magasabb fű jobban árnyékolja a talajt, lassabban szárad ki alatta a föld, vagyis hosszabb távon is segít védeni a növényeinket az aszálytól.
– Egy virágos, természetközelibb park sokkal több életet vonz: madarakat, rovarokat, és remélhetőleg több embert is, aki szívesen használja ezeket a tereket.

Arra kérlek benneteket, hogy ha idén májusban magasabb füvet, virágos mezőket láttok Pesterzsébeten, gondoljatok arra: ez nem rendetlenség, hanem egy tudatos döntés a jövőnkért. Ha van kertetek, udvarotok vagy társasházi zöldfelületetek, próbáljátok ki ti is: hagyjatok egy sarkot „vágatlanul”, figyeljétek meg, mennyi új élet jelenik meg ott néhány hét alatt.

Nagyon remélem a kezdeményezésünk jópéldát mutat és a családi házak kertjeit, társasházaink környezetét ápolók szintén hasonlóan döntenek!

Ha kérdésetek, észrevételetek van a kerületi zöldfelületekkel kapcsolatban, írjátok meg kommentben vagy üzenetben. Beszélgessünk róla, mert ez mindannyiunk ügye! 🌱🐝

Beküldve:

Semmit rólunk, nélkülünk! – lakossági felmérés a szelektív szigeteinkről

A MOHU Zrt. jelenleg nem kezeli megfelelően több szelektív hulladékgyűjtő sziget környezetének problémáit, ezért Lernyei Ákos és Lengyel Dávid képviselők javaslatára a fideszes többség a pesterzsébeti szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetéséről döntött az alábbi helyszíneken található kivételekkel:

  • Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül) (kamerával ellenőrzött)
  • Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
  • Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
  • Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
  • Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz (kamerával ellenőrzött)
  • Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
  • Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
  • Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
  • Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán) (kamerával ellenőrzött)
  • Zodony -Közműhelytelep utcasarok (kamerával ellenőrzött)
  • Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
  • Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött

A körzetemben a vastagon jelzett 2 darab szelektív sziget jövőjéről a bizottság kérésemre májusban dönt. 👆

Fontosnak tartom, hogy ez a döntés ne kizárólag hivatalos jelentések vagy külső szempontok alapján szülessen meg, hanem azoknak a véleménye is megjelenjen benne, akik nap mint nap itt élünk, itt közlekedünk, és közvetlenül tapasztaljuk a helyzetet.

A saját körzetemben ezért a két szelektív sziget ügyében azonban azt kértem, hogy a döntés előtt kérjük ki az itt élők véleményét, és ennek alapján hozzunk felelős döntést, az egyik ez.

Ez nemcsak köztisztasági kérdés, hanem a lakók mindennapi komfortérzetét is érinti.

Ezért készítettem két kérdőívet, hogy megismerjük a lebontásra került Helsinki 26 szellemház mellett a Helsinki-Kossuth Lajos sarkán álló szelektív szigettel kapcsolatban a környezetében élők véleményét. Arra keresem a választ, hogyan látjátok a kerületi szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, használjátok-e a szigeteket vagy inkább a társasházi gyűjtőket, szerintetek maradjon-e a sziget, és milyen változtatásokat tartanátok szükségesnek, ha megszüntetjük vagy ha elvitetjük.

A Helsinki 26. szelektív szigetekről a kérdőív itt elérhető!

A Baba park melletti, Zodony utcában található szigetről készült kérdőívet a Gubacsi lakótelepen és a Mediterránban élők zárt fórumain érhetőek el.

Azt szeretném, hogy a májusi bizottsági döntés előtt minél több valós tapasztalat és érdemi észrevétel eljusson hozzánk. Kérlek, töltsd ki a kérdőívet, és oszd meg a saját véleményedet is, hogy a döntés valóban a helyiek tapasztalataira épülhessen.

Nagyon fontos: képviselőként a hangos, indulatos érvek pont ugyanannyit érnek számomra, mint a csendesen, visszafogottan megfogalmazottak. Nem a facebookon vagy a fidesz füstös szobáiban kell eldőlni a kérdésnek, hanem a kérdőívet kitöltők átgondolt véleménye alapján.

Hosszú és éles vita bontakozott ki, a városvezetés nem teljesítette az ezzel kapcsolatos testületi döntéseket, hanem csupán a kormányváltás és a MOHU átalakítása előtt az utolsó pillanatban a szigetek megszüntetést kezdeményezte.

Semmilyen előkészítő munka nem zajlott a megszüntetés után az adott területrészek parkosításáról, átalakításáról, az utána keletkező illegális hulladékról. Azokat a szelektív szigeteket, amelyiket az Önkormányzat megszüntet, de nem biztosítja, hogy ne tudjanak lerakni ott illegális hulladékot lerakni, ott ezentúl is meg fog jelenni az illegális hulladék, ez meg is történt.

A MOHU-val le kéne végre ülni tárgyalni, hogy milyen rendszerességgel takarítja a szelektív szigeteket, hol lesz helyettük hulladékudvar a kerületben, vagy a kerület határán. Nem az esztelen megszüntetés a megoldás.

A Bizottság adott engedélyt a Határ út 1. szám alatti hipermodern szelektív szigetekre. Ott sajnos úgy használják, hogy elé vannak a nagy szelektív kukák helyezve, azok is ki vannak tolva. Gyakorlatilag olyan, mint egy zsibvásár az a terület. Amit a MOHU most szeretne, hogy kis miniatűr szigetek kialakítása, az sokkal nagyobb rendetlenséget okoz, egyelőre teljes zsákutca.  Ha ilyen kis miniatűr szigeteket alakíttat ki a pesterzsébeti fidesz, az sokkal nagyobb rendetlenséget okoz, mint hogy a kerület bizonyos pontján vannak ezek a szigetek.

Köszönöm a segítséget! 💚

Mach Péter

önkormányzati képviselő

Beküldve:

Elindul a Zöld Panelprogram Pesterzsébeten is! – várják az érdeklődő közös képviselőket

A Budapesti Zöld Panelprogram egy olyan ügy, amit tavaly tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú. Köszönöm képviselőtársaim támogatását és a hivatal hatalmas munkáját! 

A programról a Budapesti Közművek illetékesei 2026. május 6-án 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében (Budapest, XX. Kossuth L. tér 1. 1. emelet) tájékoztatást nyújtanak, melyen előzetes regisztrációt követően minden érintett közös képviselőt szeretettel várnak. 📅📍

(https://forms.office.com/e/j43hMxkTc1)

Budapest Főváros Önkormányzata és Kerületünk együttműködésében Budapest XX. kerületében is elindult a Zöld Panelprogram, melynek lebonyolításával a Budapesti Közműveket bíztuk meg. A pályázaton azok a társasházak és lakásszövetkezetek vehetnek részt, amelyek panel vagy egyéb iparosított technológiával épültek. 

Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. 

A Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Az előzményekről:

Pesterzsébet is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz?

https://mach.hu/2025/09/15/pesterzsebet-a-zold-fordulat-kuszoben-miert-harcolok-a-panelprogramert/

A Program fő célja a lehető legnagyobb fajlagos primerenergia-megtakarítás elérése, így különösen fontos szerepet szán a hőszigetelésnek, nyílászáró cserének és fűtéskorszerűsítésnek. 

Emellett az is fontos célkitűzés, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, kisebb támogatási forrást felhasználva, az évente 10-12 jól kiválasztott lakóépületben megvalósított „tesztprojektek” során olyan műszaki, finanszírozási és projektmenedzsment tapasztalatok gyűljenek össze, amelyekre építve hosszú távú felújítási program alakítható ki. 

A jelen program tapasztalatai segítséget nyújthatnak abban, hogy a jövőben érkező esetleges nagyobb volumenű fejlesztési források gyorsabban jussanak el a célcsoportokhoz, és hatékonyabban szolgálják az energiahatékonysági célokat. 

Azokat a lakóközösségeket keressük, akik a Programhoz csatlakozó kerületek valamelyikében minimum 10 lakásos társasházban vagy lakásszövetkezetben, iparosított technológiával készült épületekben élnek és célul tűzték ki házuk olyan mértékű energetikai korszerűsítését, amellyel legalább 30%-os energiamegtakarítás érhető el. 

Ezen felül fontos, hogy tudják vállalni a minimum 10%-os önerő biztosítását, valamint a beruházás fennmaradó részének fedezéséhez szükséges hitelfelvételt. 

A programmal kapcsolatos további részleteket a Budapesti Zöld Panelprogram | BKM Nonprofit Zrt. linken találnak.
🔗 https://budapestikozmuvek.hu/budapesti-zold-panelprogram…

A programról a Budapesti Közművek illetékesei 2026. május 6-án 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében (Budapest, XX. Kossuth L. tér 1. 1. emelet) tájékoztatást nyújtanak, melyen előzetes regisztrációt követően (https://forms.office.com/e/j43hMxkTc1) minden érintett közös képviselőt szeretettel várnak. 📅📍

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.
Beküldve:

Csatlakozz a Duna-parti Közösségi Kerthez! – 2026

A Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2026-ban is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására.


A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.

Az ilyen kertek általában parlagon heverő telkeken találnak helyet, amit magánemberek önszerveződő csoportja vesz művelés alá a telek tulajdonosának beleegyezésével. A kertek amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújtanak, egyben a közösségi élet színterévé is válhatnak.

A sikeres pályázók egy parcella egy éves használatát nyerik el és egy aktív, ökotudatos közösségben tevékenykedhetnek.

A pályázaton nagykorú pesterzsébeti lakos indulhat. Az egy lakcímen lakók (egy család) csak egy parcella bérlésére jogosultak.

Az érvényes jelentkezés feltételei:
•           Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét meg kell adni.
•           A pályázatban résztvevőknek a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésén kívül külön dokumentációt nem kell benyújtani.
•           A pályázónak el kell fogadnia a közösségi kert házirendjét és az éves tagdíjfizetési kötelezettséget.
•           Részvétel a közösségi kert valamelyik nyílt óráján, hogy személyesen is egyeztethessen a bíráló bizottság tagjaival. (Az időpontok: március 21-én 14:30 és 15 óra között vagy március 26-án 16 és 17 óra között).

A pályázatot a közösségi kert 5 tagú bíráló bizottsága értékeli.  A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt. A pontozásnál a családi részvétel a kertészkedésben, az eddig végzett kerületi közösségi munka, kertszépítés, szakértelem, kötődés a Duna-parthoz, részvétel a közösségi kert közösségi programjaiban, munkáiban számít. Idén a fenti feltételek közül legalább kettőt teljesítők között a bizottság sorsolással dönt.

Pályázatok benyújtásának határideje: 2026. március 26. (csütörtök) 20.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A közösségi kert házirendje itt elérhető:

https://drive.google.com/file/d/1vVOOYLFX0-LJ282H2eh_5aRR6z8C7Y3Z/view?usp=sharing

A pályázat benyújtási módja:
–           Az űrlap kitöltése: ezen a linken!


Egy kis izelítő a kertünkből:

Minden érdeklődőnek ajánlom az alábbi két Duna-parti eseményt:

A március 21-i közösségi takarítás eseménye:

https://fb.me/e/az06DEEij

A március 21-i délutáni program eseménye pedig itt elérhető:

https://www.facebook.com/events/903483105638932

Beküldve:

Miért vágtak ki közel 100 fát a Szent Erzsébet téren?

Tegnap a helyi ellenzék és a városvezetést támogató képviselők összefogtak a Szent Erzsébet tér fáinak ügyében. Öröm, hogy zöld ügyek összehoznak minket, még akkor is ha a költségvetés fenntarthatóságában, annak bátorságában, elfogadhatóságában nem is egyezik a véleményünk. Csaszny Gábor tanácsnok barátommal közösen néztük meg a kivágásra ítélt és a már kivágott, földön fekvő, vagy feldarabolt fákat. Az ő személyes hangvételű, tartalmilag sokban hasonlító írása a Facebook oldalán olvasható.

A családi legendánk része, hogy a feleségem kamaszkorában ezen a téren sakkozott a nála évtizedekkel idősebb partitársakkal és általában (mindig) nyert, így aztán kicsit magaménak is érzem a problémát, hogy sikerül-e újra közösségi térré alakítani a teret és nem csak ok nélkül írtják ki a fákat.

A tér fejlesztése a 2026-os kampány egyetlen kerületi kormányzati kampányberuházása, valójában egy zöldfelületfejlesztés, mely során új közösség tér létrehozását ígérték. Küldön tanulmányt érdemelne, hogy egy többszázmilliós költségből, kifejezetten a zöldfelületek rendezettségét, a biodiverzitást, a lombkorona növekedését szolgáló fejlesztés miért környezetromboló fakivágásként jelent meg a közbeszédben, de röviden:

  • A fakivágásokról Pesterzsébet polgármestere hétvégén egy szűk közleményben értesítette a lakókat: „A rekonstrukció érdekében a kijelölt hatóság a szükséges fakivágási engedélyeket megadta, így kilencvenkét darab fa kivágásával egyidőben, száztizenkét darab fa elültetésére kerül sor.”
  • Sem a fakivágások valódi okáról, sem a fapótlásokról nem kaptak a lakók semmilyen tájékoztatást. A hétvégén megígértem, hogy hétfőn utánajárok és tájékoztatom a lakosságot. Egy kicsit meglepett, hogy a faírtást már hétfő reggel meg is kezdték.

A helyszínt végigjárva később egyeztettem a hivatal illetékes osztályának vezetőjével és a kerület új főkertészével, s megkaptam a kért anyagokat is.

Azóta az önkormányzat és képviselőtársam is rakott ki egy hosszabb tájékoztatást. Én most megpróbálom zöld szempontból leírni a történteket és hogy milyen fejlesztések, ültetések várhatóak.

A fakivágásokról az engedélyek és jegyzőkönyvek, szakértői vélemények alapján:

A szükséges engedélyeket a hivatal megszerezte. A Szent Erzsébet tér környezetrendezéséhez a tér összes fájáról készült felmérés, favizsgálat, melyet minősített favizsgáló, a Magyar Faápolók Egyesületének tagja készített.

A jegyzőkönyvekben minden fáról részletes leírás található: a gyökérzetéről, a törzséről, koronaalapról…

A felmérés szerint a fák jelentős részének faápolási munkára van szüksége, egy részét egészségügyi és balesetvédelmi okokból ki kell vágni.

Aki a hétvégén kint volt az láthatta a fákon a jelzéseket, mely fákat gallyaznak, kezelnek majd és mely fákat vágnak ki kézzel vagy emelőkocsiból.

A puszta számok:

Meglévő fa a területen összesen: 142 db

Ebből összesen 92 db-ot vágtak, vágnak ki.

Az építkezés miatt kivágandó fa összesen (ez zömében a tér déli oldalán épülő új parkoló miatt): 18 db, ezek között is van néhány egészségügyi okok, vagy balesetveszély miatt is kivágandó fa, de zömében egészséges, vagy menthető fák voltak.

A fák egészségügyi állapota miatt 13 fát vágnak ki, ezek a terület különböző pontjain találhatóak és valóban nagyon rossz állapotban vannak.

S kivágják/cserélik az összes gömbakácot (ez 61 fát jelent), ezek egy része nagyon beteg volt, néhány esetében csoda, hogy még nem dőlt ki (erről a beharangozó videómban raktam is fel felvételt). Az, hogy a csekély lombkoronájú, a régi autó mellé ültetett beteg gömbakácokat nagyobb lombkoronájú, az éghajlatunkhoz és a térhez illeszkedő fákra cserélik, jó döntésnak ígérkezik.

A fák pótlásáról:

A kivágott fák helyére meglepően változatos faállomány kerül kiültetésre: háromerűjuhar, korai juhar, perzsa selyemakác, rézvörös fanyarka, oszlopos gyertyán, keleti ostorfa, közönséges júdásfa, keskenylevelű kőris, keskenylevelű kőris, kék atlasz cédrus, sárga lombú lepényfa, kínai csörgőfa, oszlopos ámbrafa, amerikai tulipánfa ,csillagvirágú liliomfa, oszlopos japán díszcseresznye, díszcseresznye, kocsányos tölgy, kislevelű hárs.

  • A törzsük kerülete pedig 1 méter magasan mért értéke 14-16 cm között lesz.
  • A fák zömében kétszer iskolázottak, vagyis a növényt kétszer emelték ki, vágták vissza a gyökerét és ültették újra, így erős, kompakt gyökérzettel rendelkezik.​
  • Sorfák, azaz utak mentére, parkokba vagy sorokba ültethető fa típus, szabályos koronájú, keskenyebb növekedésű növények.

Az új kialakítandó zöldfelületek cserjéi, díszfűi, évelői is változatosak, valóban egy kellemes, zöld közösségi teret hozhatnak majd létre.

A fejlesztésről:

Többször, több helyen is leírtam: a kormány az elmúlt években csak stadiontéseket és templomok építését, templomkertek felújítását támogatta, ezért hiába lennének ennél fontosabb, értelmesebb beruháis lehetőségek mind városképi, mind városfejlesztési szempontból kormányzati támogatás sajnos csak erre érkezhetett.

Mivel a beruházás a 2026-os országgyűlési kampányra lett tervezve és időzítve, így előzetes egyeztetések, lakossági felmérések,bejárások sem előzték meg a kerületi városfejlesztési koncepcióba csupán bele lett erőltetve, nem szerves része annak.

Személyes véleményem, hogy a Szent Erzsébet tér felújítása csak a sétáló utca odáig történő meghosszabbításával együtt értelmezhető városfejlesztésként, addig csupán kampányberuházás. Maga a tér átalakítása amúgy fontos, csak sajnos elég gyáva lett, nem sikerült valódi közösségi funkciókat találni: csupán a templomtérként fog ezentúl is funkcionálni. Bár megszünteti középen a járdákat és autóutat, de megtartja célforgalomra a sétányt és emiatt mégis megbontva tartja a teret. A déli oldalon pedig egy nagyobb parkoló épül, emiatt is kerülnek kivágásra nagyobb lombkoronájú fák.

Beküldve:

Pesterzsébet kibővíti a középiskolások szociális tanulmányi ösztöndíjrendszerét

Pesterzsébeten új középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíj indul: a jól tanuló, rászoruló kerületi középiskolások havi 8–10 ezer forintot kaphatnak a tanév alatt, szeptembertől júniusig. Ez bérletre, tanszerre, ruhára vagy érettségi felkészülésre fordítható pénz, ami tényleg számít egy családnak, ahol minden fillér számít. Igaz, a feltételek szigorúak, így a hivatal számai szerint csak tucatnyi diák férhet hozzá – de ez már önmagában is előrelépés a kerületben élő szorgalmas fiatalok felé!

Ez jó hír, még akkor is, ha nagyon szűk kört érint – s az ezt korrigáló módosító indítványunkat a többség elutasította.

Hogyan igényeld majd az új ösztöndíjat?

A középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíjra a szülő, törvényes képviselő vagy nagykorú diák nyújthatja be a kérelmet majd az önkormányzatnál.

  • Mikor? A lezárt tanév után július 1-től a következő év június 30-ig, tehát gyakorlatilag egész évben.​
  • Mit kell csatolni? Családi jövedelemigazolásokat, a gyerek iskolalátogatási igazolását (149/1997. kormányrendelet szerint), plusz a korábbi tanév bizonyítványát vagy KRÉTA-hitelesítést.​
  • Mennyit kapsz? Havi 8 000 Ft, jeles átlag esetén 10 000 Ft, szeptember 1-től június 30-ig (késői kérelemnél a beadástól).​
  • Figyelem: Ha kiköltözöl a kerületből, utolsó kerületben töltött napig jár.​

Hol intézed? Az önkormányzat szociális osztályánál – kérjétek a nyomtatványt személyesen vagy nézzétek meg a pesterzsebet.hu-n!

Miért csak félig tele a pohár?

A havi 8–10 ezer forint bérletre, tanszerre, ruhára megy – ez számít egy rászoruló családnál. De a jövedelmi szűrő olyan szigorú, hogy a hivatal számai szerinti becslések szerint egy tucatnál több diák aligha fér bele kerület-szerte. Sok szorgalmas gyerek kimarad, csak mert egy hajszálnyival nem passzol a szűk dobozba.

Miért lett volna jobb a mi verziónk?

Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára által készített javaslatunk arról szólt, hogy ne újítsunk külön szűk ösztöndíjat, hanem a meglévő sokkal szélesebb réteget elérő szociális tanulmányi támogatást tegyük havi rendszerességűvé az emelt összeggel! Az évi egyszeri 40 ezres helyett havi 10 ezres, egy évig, minden jogosultnak: 5–8. osztályban 4,5-ös, 9–12-ben 4,2-es átlaggal, megfelelő jövedelemmel.​

Ez azt jelenti:

  • Több gyerek (a teljes meglévő kör, nem csak egy szűkebb csoport).
  • Rendszeres pénz, ami tervezhető: bérlet, korrepetálás, érettségi díj.​
  • Nincs bonyolult új rendszer, csak finomhangolás a régiben.​

Így sokkal többen kaptak volna segítséget, nem csak 10–12 család.

Mi a baj a most elfogadott új rendszerrel?

A minimálbéremelés miatt sok család „kiesik”, pedig a rezsi, kaja, tanszer ára az egekben. Egy szűk ösztöndíj nem oldja meg: a többségnek csak a pofont jelenti, hogy „közel voltál, de nem”.

Pesterzsébet tele van olyan gyerekkel, akik szorgalmasak, de a családi kassza miatt lemaradnak. Ha csak néhányuknak adunk havi pénzt, az üzenet rossz, mert elveszi a reményt. Mi inkább azt üzennénk: „ha jól tanulsz és rászorulsz, mi mögötted állunk – mindannyian!”

Jöjjenek a kérelmek az új ösztöndíjra, de nyomjuk tovább a bővítést: több diák, több esély, jobb kerület!

Ha egyetértesz, oszd meg – együtt tesszük jobbá Pesterzsébetet.