Lassan tíz éve tervezzük, hogy a Pesterzsébeti Jégcsarnok hulladékhőjét hasznosítsuk a Pesterzsébeti Uszodában, sajnos forrást évek óta nem sikerült találni rá. Pedig a hulladékhő hasznosítása kritikus fontosságú az energiahatékonyság fejlesztésében. A technológia ugyanis ma már lehetővé teszi, hogy a jégkészítés folyamatának során származó felesleges hőt más célokra, például az uszoda vizének melegítésére használjuk fel. A hulladékhő sajnos döntő többsége elvész, csupán a légkört melegíti. Becslések szerint az emberiség által termelt összes energia közel háromnegyede hulladékhőként pazarolódik el. A hulladékhő közvetlenül felmelegíti a légkört, így az éghajlatváltozáshoz is hozzájárul.
Most azonban az ESMTK Sportegyesületnek sikerült elérni, hogy a fejlesztést állami beruházásban az Építési és Közlekedési Minisztérium megvalósítsa. A beruházás megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a létesítmények költséghatékony, fenntartható üzemeltetéséhez. Az Önkormányzat mellszélességgel támogatja a projektet az alábbi kikötésekkel:
Pesterzsébeti Jégcsarnok hulladékhőjének hasznosítása a Pesterzsébeti Uszodában a gépészeti berendezések épületen belül kerülnek kiépítésre,
a két ingatlan között a hulladékhő átvezetése föld alatt vezetett csőhálózat elhelyezésével történhet,
az elkészült beruházás Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonába kerül,
a kivitelezési munkák elvégzéséhez Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata önerőt nem biztosít.
Kérésemre a feltételrendszert egy további kikötéssel is bővítettük: a beruházás következtében a környező lakóházak zajterhelése nem növekedhet.
A Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport kérésére, a 2023. december 7-i testületi ülésen külön napirendként foglalkozik a képviselőtestület a Budapest-Belgrád kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított vasútfejlesztés pesterzsébeti szakaszáról és az ahhoz szorosan kötődő, egyéb vasúti fejlesztésekről.
Az időzítésünk tökéletes ugyanis a Budapest-Belgrád vasútvonal építése által érintett pesterzsébeti ingatlanok listáját egy szerda este megjelenő kormányrendelettel pont a mai napon léptették hatályba.
Ha Szabados Ákos polgármester szeptemberben nem szabotálja el a munkát és Pesterzsébet érdekeit képviselve már akkor fellép az ügyben, akkor ma nyilván sokkal több információval rendelkeznénk, sajnos egyelőre sötétben botorkálunk.
Fentiek miatt kértük, Szabados Ákos polgármestert, hogy a tájékoztassa a képviselőket:
– A fenti rendelet-módosítással kapcsolatban milyen intézkedéseket tett, illetve milyen levelezéseket folytatott a Polgármesteri Hivatal és a kapott válaszokból milyen információkhoz jutott. – Amennyiben vagyonvesztést okozhat a beruházás, milyen intézkedési tervet készített ennek megakadályozására. – Ki vállalja a felelősséget a Gubacsi vasúti híd építésekor a szerződésben rögzített zajvédelmi beruházások elkészültéért, ki és milyen forrásból valósítja meg azt. – Milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, hol épül meg a pesterzsébeti vasúti megálló, s a beruházáshoz milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek.
Nagyon köszönömCsaszny Márton, Ettvel Zoltán, Fekete Katalin, Gyuricza-Somodi Klára, Juhák Tamás, Nemes László, Nemesné Németh Judit, Szabó-Kellner Katalin és Szőnyi Attila képviselőtársaimnak, hogy beleálltunk az ügybeés nem hagyjuk elsikkadni.
November 20-án írtam az ügyben az előző cikkemet, s bár szeptemberben még a FIDESZ-MSZP városvezetés elhallgatni próbálta az ügyet és elhallgattatni a problémát felvetőket, azóta a nyilvánosság erejének és az ellenzéki fellépésnek köszönhetően Szabados Ákos polgármester és Földesi Gyula országgyűlési képviselő is végre a cselekvés útjára lépett, tegnapelőtt egyeztettek az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a beruházó MÁV Zrt. képviselőivel.
Egyrészta halasztgatásnak, rápihenésnek köszönhetően ez a rendelet megalkotását már nem befolyásolta, de jobb későn, mint soha, másrészt fontos előrelépés, ha képesek lesznek a Belgrád-Budapest vasút ügyében Pesterzsébet érdekét képviselni a kínai gazdasági érdekek helyett.
Sajnos érdemi és megnyugtató információkat ennek ellenére sem kaptunk, csupán ígéreteket, úgyhogy holnap a testületi ülésen folytatjuk a küzdelmet, addig is a Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport kezdeményezésére a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésének Pesterzsébet közigazgatási területét érintő részére vonatkozóan a megjelölt témákban alábbi tájékoztatást kaptuk:
I. Belgrád – Kelebia vasútvonallal kapcsolatos tájékoztatás
2023. november 15. napján az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján közzétett, a Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III.3.) Korm. rendelet módosításáról szóló, társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetből értesültünk arról, hogy a Kormány több, Budapest XX. kerületében található ingatlannal egészíti ki a Korm.rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázatot. A táblázat a Beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok felsorolását tartalmazza, melyek közül a kerületünket érintő ingatlanok az alábbiak: 170001, 070004, 170006, 170008, 170009, 170010, 170013/37, 170013/38, 170024, 170025, 170026, 170028, 170030/1, 170030/2, 170187/5, 170187/6, 170187/31, 170187/32, 170187/33, 170187/34, 170187/45, 170187/46, 170187/81, 170187/87, 170187/92, 170187/95, 170190/1, 170190/2, 170196, 170198, 170201, 170203/3, 170203/4, 170204/1.
A fenti listában az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok az alábbiak: (Az érintett ingatlanokat a csatolt helyszínrajzon sárga színnel emeltük ki.)
170008 – közterület
170013/37 – Bp. XX. Serény utca
170024 – Bp. XX. Csepeli átjáró
170187/5 – Bp. XX. Téglaégető utca
170187/6 – Bp. XX. Zodony utca
170187/81 – Pesterzsébeti Jégcsarnok
170187/92 – Zodony u. 2. sporttelep
170204/1 – Bp. XX. Helsinki út
A Korm. rendelet tervezetben foglaltakkal kapcsolatban 2023. november 16-án írásban kerestük meg az Építési és Közlekedési Minisztériumot, melyben jeleztük Lázár János miniszter úr felé, hogy a tervezetben foglaltakról, a beruházás műszaki tartalmának változásáról Önkormányzatunk eddig tájékoztatást nem kapott. Jeleztük azt is, hogy a felsorolt ingatlanok közül több ingatlanon kerületünk sportlétesítményei találhatók, de a felsoroltak között vannak magántulajdonban lévő ipari ingatlanok is a közterületeken kívül. Levelünkben a Miniszter úr tájékoztatását kértük arról, hogy a Korm. rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátott módosításának tervezetében felsorolt XX. kerületi ingatlanok igénybevétele milyen mértékben és milyen műszaki tartalom megvalósítása érdekében várható. Tekintettel arra, hogy levelünkre válasz nem érkezett, 2023. november 24-én a Városgazdálkodási Osztály vezetője e-mailben érdeklődött az ügy állásáról, de erre a megkeresésre sem érkezett írásos válasz.
2023. november 29-én a beruházó, valamint a MÁV és a megbízott tervező a Polgármesteri Hivatalban tartott egyeztetésen szóbeli tájékoztatást adott arról, hogy a projekt jelenleg a tervezési szakaszban van, így arról, hogy a tervezési munka során az egyes ingatlanok igénybevétele ténylegesen megtörténik-e, egyelőre nem tudnak konkrét tájékoztatást adni. A jelenlévők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az új sínpár nem a Zodony utca felé, hanem a Helsinki út felé kerül tervezésre, így valószínűsíthető, hogy a Korm. rendelet módosítása során kijelölt ingatlanok igénybevételére nem – vagy legfeljebb a létesítmények védőtávolságának biztosításához – lesz szükség a projekt kapcsán. A megjelentek arról is biztosították az Önkormányzat képviselőit, hogy a lakossági igények figyelembevételére a tervezés során teljes mértékben nyitottak.
Földesi Gyula országgyűlési képviselő úr kezdeményezésére 2023. december 4-én ismét egyeztetés történt az Építési és Közlekedési Minisztériumban Ágh Péter állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár úr, valamint a beruházó MÁV Zrt. képviselőinek részvételével. Az egyeztetésen elhangzottak megerősítették a Hivatalban folytatott egyeztetésen elhangzottakat és a beruházásról írásos tájékoztatás megküldését ígérték a beruházó képviselői.
Írásos tájékoztatás megkereséseinkre egyelőre nem érkezett. Az egyeztetésen kértük, hogy a beruházó a projekt megvalósításával kapcsolatos lépésekről folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot, melyekről természetesen a Képviselő-testületet is tájékoztatni fogjuk.
II. A Gubacsi vasúti híd építésével összefüggésben szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokkal kapcsolatos tájékoztatás:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, NIF Zrt., Roden Kft. és URBANITAS Kft. által kötött 4 oldalú szerződésben NIF Zrt. vállalta a zajvédő műtárgy megépítését.
A kivitelezés megkezdésének előfeltétele a Kerületi Építési Szabályzat módosítása, ami a mai napig nem történt meg, mivel a Képviselő-testület 140/2022.(VI.16.) Ök. sz. határozatával felkérte NIF Zrt.-t, hogy a „Gubacsi-híd átépítése, csepeli szabadkikötő vasúti kapcsolatának, valamint Corvin csomópontnak a fejlesztése” projekttel kapcsolatban megnövekvő légszennyezés és zaj-, rezgés terhelés csökkentésére készítsen Környezeti Hatástanulmányt, és azt Budapest XX. kerület, 170006 és 170008 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó a Kerületi Építési Szabályzat módosítása előtt terjessze a Képviselő-testület elé, valamint, hogy a környezeti hatástanulmány birtokában széleskörűen meghirdetve tartson lakossági fórumot a tervezett fejlesztésről.
A testületi határozatban foglaltaknak NIF Zrt., valamint a NIF Zrt. megszűnését követően a feladatokat átvevő Építési és Beruházási Minisztérium, majd Építési és Közlekedési Minisztérium nem tett eleget, így a KÉSZ módosítás nem került elfogadásra.
Tudomásunk szerint a Soroksár-Pesterzsébet–Ferencváros vasútvonal tervezési munkák megkezdődtek, a végleges dokumentációt még nem küldték meg részünkre. A fejlesztés fő célja a két nyomtáv kialakítása.
A klímavészhelyzet miatti elöntésekkel és villám árvizekkel kapcsolatban nagyon nehéz lokálisan, kerületi szinten megoldást találni, Pesterzsébet kifejezetten rossz helyzetben van. Nehezen tud innen lefolyni a víz, viszont ide a Dél-pesti Szennyvíztisztító miatt rengeteg irányból érkezik víz/szennyvíz.
„Pesterzsébeten 2015-ben történt az első olyan komoly elöntés, amelynek a káreseményeit még mindig érzik az itt élők. Hatalmas, 10-20 millió forintos károk keletkeztek magán és állami tulajdonokban egyaránt. A károk mellett közegészségügyi kockázatok vannak a szennyvíz kiáradások miatt, valamint az áramkimaradások miatt közbiztonsági szempont is. Már eddig többet kellett volna cselekedni nemcsak kerületi, országos, hanem globális szinten is. Lokálisan azonban mindenkinek van szerepe, és tud tenni. Az ilyen jellegű heves esőzések most már egyre gyakoribb jelenségek. Néhány család már a jelenlegi károkat sem tudja kigazdálkodni. A biztosítók általában csak a töredékét rendezik a károknak.” /Részlet Csóka Gergely árvízkárosult beszédéből/
Számos beavatkozási lehetőség van, amelyekkel a kockázatok csökkenthetők: burkolt felületek feltörése, zöldfelületek növelése, elárasztható mélyebb területek létrehozása, többféle kék-zöld infrastruktúra, tározók/szikkasztók építése mind a magánkertekben, mind közterületen, csatornahálózat átalakítása.
Ez az utolsó utáni pillanat. A Közösen Pesterzsébet képviselői csoport végre kezébe vette a dolgot a lakossági panaszoknak, kéréseknek és Csaszny Márton képviselőtársam, illetve a bizottságunk javaslatainak, döntéseinek és munkájának köszönhetően végre belevágunk:
Első lépésként csatlakoztunk a LIFE CLIMA „RUNOFF 2” projekt pályázatához
A projekt során az alábbi tevékenységeket végeznénk el:
Lakossági tájékoztató kiadványok, kommunikációs anyagok – fővárosi megvalósításban, kerületi felhasználással
Közterületi pilot fejlesztési projekt, a modellben meghatározott beavatkozási pontok valamelyikén vízvisszatartási vagy vízkormányzási beruházás megvalósítása – kerületi társfinanszírozásban.
Második lépésként Pesterzsébet Önkormányzata meghívta dr. Buzás Kálmánt, a BME Vízi Közmű és Környezetvédelmi Tanszékének oktatóját egy szakmai, a városi csapadékvizek elvetésével és hasznosításával kapcsolatos előadás megtartására.
Az előadáson rajta kívül kollégája és – reményeink szerint – a szintén meghívott FCSM Zrt. illetékesei részt fognak venni és az esetlegesen felmerülő kérdésekre is válaszolnak.
Az előadás időpontja: 2023. 11. 27. 15:00 Helyszíne: Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Nagyterme, Budapest XX. Kossuth Lajos tér 1.
A LIFE CLIMA „RUNOFF 2”-ről:
A Környezetvédelmi Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság elnökeként Fekete Katalin és Szőnyi Attila képviselőtársaimmal a XVIII. kerületi felelős alpolgármester úrral folytatottunk egyeztetéseket, mert a kerületük a LIFE CLIMA „RUNOFF 1” projektnek konzorciumi tagja volt és elmondta, hogy hogyan működik az adott tevékenység, valamint ennek kapcsán mi várható, mivel jár ez a munkafolyamat. Megerősítettek minket abban, hogy érdemes a csatlakoznunk, a domborzatunk hasonlít a XVIII, kerületéhez, az, hogy a Dél-pesti szennyvíztisztítóba érkező csatornák rajtunk keresztül haladnak át, a többi kerületnek kiszolgáltatott helyzetet és nagyon komoly problémát jelent, a Duna közelsége viszont Gubacsi lakótelepen akár segítséget is nyújthat.
Az egyesített csatornahálózat a 20. kerületen keresztül csatlakozik a dél-pesti szennyvíztisztítóhoz. Az RSD revitalizáció része is volt a helyi csapadékvíz elszivárogtatása. Ennek tavaly még részét képezte, hogy megpróbálják rendezni a vízvisszatartást Pesterzsébet területén, ami csökkenti a villám-árvizes kockázatot. Sajnos az állami projektből ezt törölték. Nincs más lehetőség, a fővárosnak és a kerületnek kell lépnie az ügyben, hogy javuljon a helyzet.
Remélem, hogy időben lépünk az ügyben és sikeresebben tudunk bekapcsolódni, mint Szabados Ákos polgármester mulasztásai miatt a kerékpáros VEKOP fejlesztésekbe, ahol a tervezők helyismeretének hiánya jelentős problémákat okozott.
266/2023. (IX.28.) Ök. sz. határozat
a Képviselő-testület
I. partnerként csatlakozni kíván a Budapest Főváros Önkormányzata által vezetett, a LIFE CLIMA „RUNOFF 2” megnevezési konzorciumhoz a dél-pesti régió elválasztott, illetve egyesített rendszerű csapadék- és szennyvíz-elvezetőhálózat klímaváltozás kihívásaira való felkészítése, a teljes terület klíma-rezilienciájának javítása, a természetalapú vízvisszatartó megoldások elterjedésének elősegítése érdekében.
II. jóváhagyja a határozat mellékletét képező „Szándéknyilatkozat”-ban foglaltakat és vállalja, hogy 2024. évi költségvetésében bruttó 40.000.000,- Ft összegű előirányzatot különít el a projekt később azonosítandó és a Képviselő-testület által a későbbiekben megvalósításra kijelölt beruházási elemeinek megvalósításához szükséges önerő, valamint bruttó 15.000.000,- Ft összegű előirányzatot különít el a projektben való részvétellel kapcsolatos humánerőforrás költségek finanszírozásához szükséges önerő biztosítása érdekében.
III. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, a projekt eredményeiről és állásáról a Képviselő-testületet tájékoztassa, a projekttel kapcsolatos döntések meghozatala érdekében a szükséges előterjesztéseket készítse elő.
Idén a Gubacsi lakótelep Téglagyár téri közösségének alapító tagja, a lakótelep ezermestere kapta a Pesterzsébet Környezetvédelméért kitüntetést.
Fejstamer Rudolf példaképként szolgál lakókörnyezetünk zöldebbé, szebbé, jobbá tételében. Köztéri alkotásai, padjai, játszóeszközei a környezetvédelem fontos példái a kerületben: újrahasznosított anyagokból (háztartási használt eszközökből, raklapokból) készülnek.
Alapító tagja a 2020-ban megalakult, a Téglagyár teret örökbefogadó csapatnak, akik évről évre gondozzák, parkosítják, valódi közösségi térré varázsolják a teret, így a díjjal Pesterzsébet Környezetvédelmi, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottsága az egész csapat többéves munkáját is szerette volna megköszönni.
Alkotásaival mosolyt csal az arcára mindenkinek, aki elsétál a Téglagyár térre, és észreveszi az óriás fa tövében megbúvó tündér kertet, vagy a gyerekek által már “hangszerként” is használt gombákat.
A pandémia alatt lakótársaival karöltve, fejlesztette, szépítette társasházuk udvarát is. A Duna-part ezermestereként évek óta részt vesz a Duna-parti Közösségi Kert tevékenységeiben, neki köszönhető Pesterzsébet első közösségi komposztálójának új helyszínre költöztetése és átalakítása.
Pesterzsébeten végzett önzetlen munkájával környezetünk szépítése mellett példát mutat arra is, hogy kis közösségekben együtt dolgozva hogyan tegyünk együtt a lakókörnyezetünkért.
Gratulálok a kitüntetéshez és további sikeres zöld projekteket kívánok a csapatnak!
Jégcsarnok, kutyafuttató, fittneszterem, tenisz- és futballpályák, öltözők érintettek a kínai vasút építését biztosító, egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben.
A Budapest-Belgrád vasútfejlesztési beruházás kiemelten közérdekű beruházásnak minősül. A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezt a mellékletet módosítaná most a kormány úgy, hogy számos pesterzsébeti ingatlant is bevonnának, az ingatlanok kisajátítási eljárásának megindításához.
Utoljára szeptemberben jeleztem a problémát arról, hogy készülnek a kiviteli tervek, de az itt élők semmit nem tudnak a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról. Akkor ismételten kértem Szabados Ákos polgármestert, járjon közbe, hogy megismerhessük milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, és mi történik a Gubacsi vasúti híd építésekor a javaslatomra szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokkal? Ki és milyen forrásból valósítja majd meg azokat?
A polgármester jelezte, hogy abszolút privát véleménye az, hogy ebből a fejlesztésből jelenleg, ha bizonyos részletek egyáltalán túljutnak a tervező asztalon, akkor minimális fejlesztés valósul meg.
Egy kicsit azért tamáskodhatott a kerület vezetője, mert biztos, ami biztos a szeptemberi ülésről készült kerületi műsorból ezt a részt teljes egészében „kifelejtették” és helyette csupán kátyúkról, parkolókról szóló vitákat hoztak nyilvánosságra. Tenni azonban nem tett semmit addig, amíg ki nem derült mekkora területeket falhat fel a kisgömböc, csak a rendelettervezet nyilvánosságra hozatala után tette fel kérdéseit a minisztériumnak.
Javaslatot nyújtok be, hogy a decemberi képviselőtestületi ülésen külön napirenden tárgyaljuk a kérdést, mit tett eddig a kerület polgármestere, hogy elkerüljük a vagyonvesztést, mi épül meg a gyönyörű és látványos látványterv-blöffök helyett, s hogy az Önkormányzat tegyen meg mindent, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.
Mach Péter: A 150-es vasútvonal pesterzsébeti szakaszának leállítása után már lehetett hallani, hogy elfogynak a források, és sem az ehhez kapcsolódó Gubacsi vasúti híd, sem pedig a Soroksár-Pesterzsébet-Ferencváros vasút, és HÉV közös, grandiózus koncepciójában foglaltaknak a megvalósítására nincs elég pénz. Olyannyira, hogy a Pesterzsébetet érintő szakasz tervezése és annak közbeszerzése sem volt akkor kiírva. A hírek igaznak bizonyultak, a HÉV, és a vasút fejlesztéseit lehúzta Lázár János minisztériuma. Mindenki egy kicsit ebbe belealudt, még Pesterzsébet Önkormányzata is. Felgyorsultak az események, a vasúti hídra valóban nincs forrás, de az 1400/2023. számú kormányhatározat közvetlen brüsszeli elosztású európai hálózatfinanszírozási eszköz 2023. évi CEF-II. katonai mobilitás harmadik pályázatában kívánja beerőltetni a Gubacsi vasúti hidat, ami elbír majd tankokat is. A másik hasonló, hogy a kínai vasút Pesterzsébetet érintő szakasza esetén pedig a terveztetést és a kiviteli engedélyek készítését is, illetve a beruházást is egy közbeszerzésben fogadták el. Heti friss sajtóhír, hogy plusz forrást is biztosított a kormány ennek a szakasznak legalább a kiviteli terveire. Mindenki aggódik, hogy miután a HÉV-et viszont lehúzták, itt valójában mi fog megvalósulni? Az önkormányzat annak idején félkész terveket, a koncepció félkész részeit látta, de hogy valójában hol fog menni ez a második pálya Pesterzsébeten, mi történik, hogyha nem lesz intermodális csomópont, új vasútállomás, vasúti – HÉV közös szakasz, mi lesz a felüljáróval, amit állítólag le akartak bontani?
A fentiek miatt kéri, hogy Szabados Ákos polgármester úr járjon közbe, hogy megismerhessék milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, és mi történnik a Gubacsi vasúti híd építésekor a szerződésben Pesterzsébet által rögzített zajvédelmi beruházásokkal? Ki és milyen forrásból valósítja majd meg?
Szabados Ákos: Az abszolút privát véleménye, hogy ebből a fejlesztésből jelenleg, ha bizonyos részletek túljutnak a tervező asztalon, akkor minimális fejlesztés valósul meg. Véleménye szerint a vasúti vágányok, a HÉV-nél pedig vágányfelújítás várható, de hogy ennél messzebb tudnak-e menni? Szándék az volt rá, de hogy pénz lesz-e rá, azt megbecsülni sem tudja. Nyilván az önkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy naprakész legyen, de egyelőre azt lehet tudni, ami a hírekben elhangzott, illetve amit korábban az önkormányzathoz eljuttattak. Ezek voltak a tervek, a látványtervek, és ebből a kiviteli tervek minimális részt fognak jelenteni. Kíváncsian várja személy szerint is, hogy mi lesz!
Mivel most folyik a környezeti hatásvizsgálati eljárás, javaslatomra Csaszny Márton képviselőtársam, a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány titkára készített egy rövid tájékoztatót az RSD újratervezett revitalizációjának projektjéről.
„Az RSD revitalizáció több éves előkészítés után 2006-2008-ban indult. A projektnek akkor négy főeleme volt:
Az RSD frissvíz ellátásának biztosítása, vízszint szabályozása;
A Dél-Pesti szennyvíztisztító vízének átemelése a Duna főmedrébe,
Az RSD-t tápláló kisvízfolyások rendezése, a közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése;
A mederkotrás.
A projekt 2010 után gyakorlatilag leállt. Az eredeti célokból csak közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése valósult meg a tervek szerint. A Tassi Zsilip 2020-as újjáépítésével és később a Kvassay szivattyúház beruházásával lehetővé vált az RSD revitalizáció újra tervezése. Mivel a korábbi tervek és felmérések a 2020-as évekre már nehezen aktualizálhatóak voltak, így 2022-ben 1millárd forintos állami forrásból valósult meg az RSD állapotfelmérése, a projekt uniós támogatásának reményében.
Jelenleg a vízügyi engedélyekhez szükséges tervek engedélyezési tervek vannak folyamatban, melyek elkészülte után a folyamat része lesz a tervek „társadalmasítása”. A terveket a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készíti. Az engedélyezési folyamat még 2023-ban elkezdődik.
A projekt gazdája most az Építési és Közlekedési Minisztérium. Mivel a projekt összetettsége, mérete, forrásigénye miatt egyben nem valósítható meg még uniós támogatással sem, ezért rész projektekben fog történni az engedélyezés és a megvalósítás.
Pesterzsébetet közvetlenül a következő projekt elemek érintik majd:
Kialakításra fog kerülni az RSD felső szakaszán egy mélyebb az iszap megfogásra alkalmas ülepítő mederszakasz.
A tervek szerint meg fog valósulni mederkotrás. Ennek lesznek jelentős környezeti hatásai, pl. az iszap ideiglenes deponálása és elszállítása.
Továbbra is tervek a Dél-Pesti Szennyvíztisztító szennyvizének vizének átemelése a Duna főmedrébe. Olyan rendszert terveznek, amely képes lesz a teljes szennyvíz mennyiség és ezenfelül a csapadékvíz részleges átemelésére 2-3-szoros hígulásig.
A Dél-Pesti szennyvíztisztító által kibocsátott szennyvíz minőségének javítása érdekében további fejlesztéseket fognak megvalósítani. Elsősorban a nitrogén csökkentését, mely a befogadóban eutrófizációt, az algák elszaporodását mérsékeli.
Teljesmértékben meg fog történni a Molnárszigeti ág kotrása és ennek a projektnek a része a Gyáli-patak torkolatának a rendezése is.
Több olyan projekt elem is része a tervezésnek, ami az egész Ráckevei-Soroksári-Dunaág korábbi természetes állapotát hivatott helyreállítani, mint az úszóláp mintaprojekt és az invazív növény és állatfajok gyérítése.”
Viszont vannak oly korábban tervezett projektelemek, – amelyek a kormány válságkormányzása miatt jelenleg nem tűnnek megvalósíthatónak, lehúzásra kerültek, vagy nem létező külső forrásokhoz kötötték azokat, – sajnos ilyenek az egyesített csatornahálózat csapadékvízterhelését csökkentő intézkedések. – A következő cikkemben arról fogok írni mit tesz Pesterzsébet Önkormányzata a kormányválság ellenére, milyen irányban indulunk el az elöntések, villámárvizek elleni küzdelemben. –
A megvalósuláshoz továbbra is szükséges az uniós támogatás, számos projektelem megvalósulása enélkül bizonytalan.
A hatásvizsgálat anyag itt elérhető:
Az MSZP-FIDESZ városvezetést megint nem hatotta meg sem az RSD élővilágának védelme, sem a Duna-parton élők életminősége (így sem a beruházás. sem az ahhoz kapcsolódó bűzszennyezést okozó deponálók helyszínei nem hozták lázba), egyedül a Duna-sétányt és annak stégeinek védelmét tartották fontosnak. Ez persze fontos előrelépés is, hiszen Szabados Ákos polgármester – aki a pesterzsébetiek helyett a vállalkozók érdekeit képviselve folyamatosan hátráltatta a sétány megépítését és folytatását -, most a sikert látva már kicsit magáénak érzi a projektet.
Képviselőtársam kérésére a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság követni fogja a folyamatokat, se ennek biztosítására felkérte a Polgármesteri Hivatalt.
A Bizottságnak az is érdeke, hogy lehetőség szerint minél több civilszervezet tudjon a tervekről és épüljön be a véleményük a megvalósuló projektekbe, ezért Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány kezdeményezte részvételét a társadalmasításban.
Javaslatomra folytatjuk a küzdelmet a Ráckevei-Soroksári Duna-ág állatvilágának védelméért. Sajnos Ferencváros önkormányzata nem válaszolt a megkeresésünkre, Soroksárt pedig nem foglalkoztatják természeti kincsei (ez mondjuk a Duna-partjuk illegális hulladéklerakóinak mennyisége alapján nem volt meglepő), Csepel önkormányzata viszont jelezte, hogy nem az ő hatáskörük, de támogatják az RSD flórájának, faunájának megóvását.
Így állásfoglalást kérünk a kormányhivataltól és egyeztetést kezdeményezünk Budapest Főváros Önkormányzatával, hogy Tata város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2018. október 31-én kihirdetett 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján vizsgálják meg, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel milyen módon szükséges a 2., 3., és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használatát szabályozni.
Javaslatomra még májusban a 129/2023. (V.04.) Ök. sz. határozattal a Képviselő-testület úgy döntött, hogy felkéri Budapest IX. kerület Ferencváros, Budapest XXI. kerület Csepel és Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatát, hogy Tata város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2018. október 31-én kihirdetett 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján vizsgálja meg, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel milyen módon szükséges a 2., 3., és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használatát szabályozni.
Tájékoztattuk őket, hogy Önkormányzatunk illetékes szakbizottsága a szabályozást az állatvilág védelme érdekében szükségesnek látná, azonban – mivel kerületünk közigazgatási területéhez csak az RSD kis szakasza tartozik – a terület védelme több kerület közös együttműködése folytán, közös elvek mentén lenne célszerű.
Megkeresésünkre Budapest IX. kerület Ferencváros polgármestere nem válaszolt, Budapest XXIII. kerület Soroksár polgármestere arról tájékoztatott minket, hogy a tárgykörben nem tartják indokoltnak és nem tervezik rendelet megalkotását. Budapest XXI. kerület Csepel polgármestere képviseletében Csepel főépítésze válaszában jelezte, hogy a terület védett növény és állatvilágának megóvását megkülönböztetett figyelemre méltónak tartják, azonban állápontjuk szerint a levelükben hivatkozott jogszabályok alapján a Főváros területére Budapest Főváros Közgyűlése kapott felhatalmazást a szabályozás megalkotására, helyi természetvédelmi rendelet alkotására, így kormányhivatali állásfoglalást látnak szükségesnek.
Részlet a bizottság jegyzőkönyvéből:
Mach Péter:Megnyitja a Tájékoztatás a környező kerületek álláspontjáról a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágának megóvása iránti megkereséssel kapcsolatban napirendi pontot:
Megkérdezi az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. – Nem. Elmondja, hogy Ferencváros önkormányzata nem válaszolt a megkeresésre, Soroksárt sem foglalkoztatja annyira, Csepel önkormányzata pedig jelezte, hogy nem az ő hatáskörük, de támogatják az RSD flórájának, faunájának megóvását. Határozati javaslatot tesz. Megkérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, hozzászólásuk? Kéri a bizottságot, hogy aki a határozati javaslatát támogatja, szavazzon:
Megállapítja, hogy a jelenlévő 11 képviselő 11 igen 0 nem 0 tartózkodással, egyhangúlag elfogadja azt. A napirendet lezárja.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottsága Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágának megóvása érdekében javasolja Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testületének, hogy:
I.Kérje fel a Polgármestert, hogy – Csepel főépítészének véleménye alapján – kérjen kormányhivatali állásfoglalást, hogy Budapest Főváros Közgyűlése jogosult-e az adott szabályozás elkészítésére vagy kerületi szinten is szabályozható.
II.Kérje fel a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetést Budapest Főváros Önkormányzatával, hogy Tata város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2018. október 31-én kihirdetett 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján vizsgálják meg, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel milyen módon szükséges a 2., 3., és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használatát szabályozni.
Felelős: Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság elnöke
Javaslatomra a 2023. évi költségvetésben nettó 2.000.000,- Ft előirányzatot irányoztunk elő napelemes lámpák beszerzésére és kihelyezésére.
Hova kerüljenek idén napelemes lámpák?
Ezt kérdeztem meg 2 hete a kerület legnagyobb Facebook csoportjában, majd készítettem egy kérdőíves felmérést is. A korai sötétedés miatt a téli bezártságot növeli, hogy sem a kutyafuttatóinkban, sem a játszótereink egy részén nincs világítás.
Idén is biztosítunk erre forrást és szinten részvételi alapon folytattuk le a projektet, idén a lakossági igények alapján választottuk ki az új helyszínt.
Számos javaslat érkezett. Persze voltak, akik a házuk elé, vagy áruházakhoz szerették volna kihelyezni, de számos érdemi, feldolgozható javaslat is érkezett:
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottsága a kérdőíven és képviselői javaslatokon keresztül beérkező lakossági vélemények alapján úgy döntött, hogy a Topánka utca 4-6 játszótérre kerüljenek ki idén napelemes lámpák.
Amennyiben műszaki okokból oda nem kihelyezhetőek, akkor az alábbi prioritási sorrendben történjen meg az új helyszín kiválasztása:
Baba park
Tátra téri park
Juta-domb kutyafuttató
Ez úton is köszönöm mindenkinek, aki megosztotta velünk javaslatát, véleményét!
Kiemelten gratulálok a nyertes Topánka utcai játszótér szülői közösségének és az idén lemaradó, de komoly javaslatcsomagot adó, aktív Tátra téri és Baba parki közösségnek is!
Az elmúlt években az üzemeltetési hibák miatt minden évben az augusztus-szeptember hónapban komoly problémát okozott a Pesterzsébeti Jégcsarnok zajszennyezése.
Idén azonban – részben a klímaváltozás miatt – a hatalmas augusztusi hőség hatására gyakorlatilag nonstop határérték feletti zajjal működtek a kompresszorok.
A hatalmas, jogos lakossági tiltakozás hatására sikerült meggyőznem a Közösen Pesterzsébet képviselőcsoport tagjait, hogy teljesen vegyük ki a három éve a beruházást ígérgető, az önkormányzat döntéseit negligáló polgármester kezéből a jégcsarnok zajvédelmének kérdését, s saját hatáskörben döntsünk majd a beruházásról, legkésőbb a jövő évi költségvetés tervezésekor, s ha szükséges vállaljuk át a költségeit, hogy végre valóban elkészüljön.
Nagyon köszönöm a telefonos zajméréseket és a hangos videót is! Jelentősen segítette, hogy plasztikusan tudjam bemutatni milyen volt augusztusban a Közműhelytelep utcában nyitott ablaknál aludni.
Volt némi csörte globális felmelegedésről annak hatásairól s arról, hogy miért egetverően fontos, hogy – más kerületektől eltérően – Pesterzsébeten nyáron, hőségriadó idején is nyitva tartson a jégcsarnok.
Polgármester Úr önkritikusan jelezte, hogy nem bízik abban, határidőre sikerülhet megvalósítania a testület által rábízott feladatokat, s emiatt a többség kicsit puhábbra módosíttatta az eredeti javaslatomat, de az alábbi döntést fogadtuk el:
A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az eredetileg a TAO befagyasztása miatti elmaradt fejlesztés részét képező jégcsarnok melletti zajvédő műtárgyat vagy azt kiváltó egyéb alternatív műszaki megoldást terveztesse meg, s annak terveit és a beruházás költségvetését a képviselőtestület 2024. januári képviselőtestületi ülésére terjessze be.
A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy amennyiben forráshiány vagy műszaki okok miatt nem válik biztosította a zajvédelem, akkor 2024. július 1. és augusztus 20. közötti időszakban a jégcsarnok ne kerüljön üzembe helyezésre, ha a napi középhőmérséklet az üzembehelyezést megelőző tíz napban bármikor a három egymást követő napon elérte vagy meghaladta a 25°C-ot.
Ígéret szerint már októberben kijönnek felmérni a lehetőségeket, amikor a döntésektől végre az érdemi fejlesztésig is eljutunk, jelentkezni fogok.
„Felfoghatatlan. Meghalt egy kerékpáros az Árpád hídon, mert két barom gyorshajtó a szalagkorlátot is letarolva halálra gázolta.” Így kezdte júliusban Facebook-bejegyzését Karácsony Gergely főpolgármester.
Keddi döntésével Pesterzsébet Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottsága is úgy döntött, hogy anyagilag is támogatja Budapest XX. kerületében sebességellenőrző dobozok és állandó sebességellenőrző eszköz kihelyezését.
Felkérte a Polgármestert, hogy a doboz kihelyezése érdekében folytasson egyeztetést a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának illetékeseivel a részletek és a finanszírozási feltételek tisztázása érdekében.
Bár a sebességmérők kihelyezése nem önkormányzati feladat, a halálos vagy súlyos kimenetelű balesetek számának csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy több kamera legyen Pesterzsébeten is.
A sebességmérő eszközök ún. sebesség ellenőrző dobozokban kerülhetnek elhelyezésre.
Ez sajnos újabb terheket ró a szűkös kerületi költségvetésre, de meggyőződésem, hogy ezekre a fejlesztésekre szükség van. Egyetlen sebesség ellenőrző doboz kihelyezésének költsége (készülék nélkül) kb. 4-6 millió forint összegre tehető. A sebességmérő eszköz beszerzése pedig további kb. 8.000.000,- Ft/készülék ellenérték fejében lehetséges.
A Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság úgy dönt, hogy
I. támogatja Budapest XX. kerületében sebességellenőrző dobozok és állandó sebességellenőrző eszköz kihelyezését, ezért felkéri a Polgármestert, hogy a doboz kihelyezése érdekében folytasson egyeztetést a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának illetékeseivel a részletek és a finanszírozási feltételek tisztázása érdekében.
II. felkéri a Polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg és a 2024. évi költségvetés tervezése során a szükséges előirányzat biztosítására tegyen javaslatot a Képviselő-testület részére.
