Organikus Káosz

Önálló képviselői indítvány

Tárgy: Javaslat felterjesztési jog gyakorlására a települési önkormányzatok építésügyi ügyféli jogállásának megerősítése, a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között keletkezett jogvédelmi hiány rendezése, valamint egyes építésügyi hatósági feladatok önkormányzati visszaadása érdekében

Előterjesztő: Mach Péter és Csaszny Gábor önkormányzati képviselő

Tisztelt Képviselő-testület!

Jelen előterjesztés közvetlen apropóját a Téglagyártó utca 23. alatti KÖR beruházással összefüggő, mélygarázs létesítésére irányuló engedélymódosítási eljárás adja. Az eljárás 2026. június 30. előtt indult, ezért abban még a 2024-ben bevezetett, szűkebb ügyfélkörre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. A korlátozás 2026. június 30-i megszüntetése önmagában nem teszi lehetővé, hogy az Önkormányzat az új, kedvezőbb szabály alapján kapcsolódjon be ebbe a korábban indult eljárásba (103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet.)

Az eredeti, érvényes építési engedély alapján a jelenleg beépítetlen telken három épületben összesen 63 lakás létesülhetett volna, mélygarázs nélkül. A benyújtott engedélymódosítás az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását érinti. A mélygarázs létesítése a felszíni parkolás és a zöldfelületek védelme szempontjából kedvező változás lehet, de csak akkor, ha annak férőhelyszáma, lehajtója, forgalmi kapcsolata, szellőzése, vízelvezetése és kivitelezési módja megfelelően illeszkedik a már kialakult lakókörnyezethez.

A beruházási telket körülvevő, 170187/54 helyrajzi számú út magánút, amelynek jogi és műszaki helyzete hosszabb ideje rendezetlen kérdéseket vet fel (Pesterzsébet Önkormányzatának 2022. évi tájékoztatója). Ugyanez a tájékoztató rögzítette a lakók útállapottal, hiányos közvilágítással, parkolással, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos kifogásait, továbbá azt, hogy a beruházó vállalást tett az útburkolat, a közvilágítás, a társasházi lehajtók és az érintett közművek rendezésében való közreműködésre. Az építkezés megkezdése előtt ezért tisztázni kellene, hogy a munkagépek és tehergépjárművek milyen útvonalon közelítik meg a telket, milyen terhelést jelentenek a belső utakra, miként garantálható a gyalogosok biztonsága, valamint ki és milyen módon állítja helyre az esetlegesen károsodó útburkolatot és közműveket.

A 63 új lakás használatba vétele tartósan növelheti a Mediterrán lakópark belső gépjárműforgalmát, ezért nemcsak a jogszabály szerinti parkolóhelyszámot, hanem a mélygarázs tényleges használhatóságát, a vendégparkolást, a szabálytalan parkolás visszaszorítását, valamint a gyalogos és gépjárműforgalom biztonságos szétválasztását is vizsgálni kell. A mélyépítés és a későbbi többlethasználat miatt ugyancsak tisztázandó a szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat kapacitása, a talaj- és csapadékvíz kezelése, továbbá az, hogy a beruházás nem súlyosbítja-e a területen korábban jelzett vízelvezetési problémákat. Ezek nem elméleti kérdések: a lakók már 2022-ben petícióban kifogásolták a rendezetlen közlekedési, parkolási, csatornázási és vízelvezetési helyzetet

Kiemelt helyi érdek a meglévő fák és zöldfelületek védelme, a ténylegesen megvalósuló zöldfelületi arány és fapótlás ellenőrizhetősége, valamint a Mediterrán lakópark egységes építészeti karakterének megőrzése. A korábbi tervek kapcsán a lakók kifogásolták a környezetétől eltérő, hét szintes kialakítást, a felszíni parkolás zöldfelület-csökkentő hatását és a lakópark arculatának megbontását. A mostani fejleményekről tartott lakossági munkamegbeszélésen a résztvevők többsége választ vár a mélygarázs pontos kialakítására, ugyanakkor választ vár az épületmagasságra, a fák megőrzésére, a kivitelezési teherforgalomra, valamint az építkezés alatti és utáni parkolási helyzetre.

Ez a helyzet világosan megmutatja a szabályozás hiányosságát. Pesterzsébet Önkormányzata ügyféli jogállás hiányában nem kap automatikusan teljes körű hozzáférést a módosított tervekhez, a mélygarázs műszaki és forgalmi kapcsolataihoz, a közmű- és vízelvezetési megoldásokhoz, valamint az eljárásban keletkezett szakmai állásfoglalásokhoz. Így korlátozottan tudja képviselni azokat a közlekedési, környezetvédelmi, településképi, közmű- és vagyongazdálkodási szempontokat, amelyek következményei később a kerületet és az itt élőket terhelik.

Ezért kiemelten fontos a határozati javaslat 2. pontja. Ez nem csupán a jövőbeni eljárásokra kezdeményezi az automatikus önkormányzati ügyféli jogállás megteremtését, hanem kifejezetten kéri a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárások átmeneti rendezését is. A kezdeményezés elfogadása természetesen nem adna azonnal ügyféli jogállást az Önkormányzatnak a folyamatban lévő eljárásban, de egyértelmű politikai és jogalkotási kezdeményezést jelentene annak érdekében, hogy az Országgyűlés és a Kormány ezt a jogvédelmi hiányt mielőbb megszüntesse.

Az önkormányzatok viselik a települési építkezések számos közvetlen következményét, miközben az építésügyi hatósági eljárásokban jelenleg nem rendelkeznek általános, törvény vagy kormányrendelet alapján automatikusan biztosított ügyféli jogállással. A helyi közutak, közterületek, parkok, parkolás, környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, valamint a helyi közösségi közlekedés szervezése önkormányzati feladat, ezért egy jelentős beruházás közlekedési, környezeti és infrastrukturális hatásai közvetlenül érinthetik az önkormányzat feladatellátását és vagyonát (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, 13. §).

Az indítvány három, egymással összefüggő jogalkotási cél támogatását javasolja:

1. az építési tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat automatikus ügyféli jogállásának megteremtését a lényeges építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban;
2. a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárások miatt kialakult jogvédelmi hiány célzott, a jogbiztonságot is tiszteletben tartó átmeneti rendezését;
3. annak átfogó vizsgálatát, majd a vizsgálat eredménye alapján a helyben hatékonyabban ellátható építésügyi hatósági feladatok megfelelő személyi, pénzügyi és összeférhetetlenségi garanciák mellett történő önkormányzati visszaadását.

Az indítvány indokai

Az önkormányzatok helyi felelőssége és korlátozott eljárási helyzete

Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet és véleményt nyilváníthat. Ez biztosítja a Képviselő-testület jelen felterjesztésének alkotmányos alapját (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pont). Az így megkeresett szerv főszabály szerint harminc napon belül köteles érdemben válaszolni; ha nem rendelkezik hatáskörrel, nyolc napon belül továbbítania kell a megkeresést a hatáskörrel rendelkező szervhez. Az Országgyűlést a harmincnapos válaszadási határidő nem köti (Mötv. 7. §).

Az általános közigazgatási rendtartás szerint ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Jogszabály meghatározott ügyfajtában külön vizsgálat nélkül is ügyféli minőséget állapíthat meg (Ákr. 10. §). A hatályos építésügyi eljárási kódex azonban csak az építtetőt, az érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosát, valamint egyes kapcsolódó épületek tulajdonosait nevesíti automatikus ügyfélként. A települési önkormányzatot önmagában az építési tevékenység helye vagy helyi közfeladatai alapján nem sorolja ebbe a körbe (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §).

Emiatt az önkormányzatnak jelenleg ügyenként kell igazolnia saját jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettségét. A településrendezési, településképi, közútkezelési, közlekedésszervezési, környezetvédelmi vagy vagyongazdálkodási felelősség önmagában nem feltétlenül vezet ügyféli jogálláshoz. Az automatikus ügyféli minőség megteremtése megszüntetné ezt a bizonytalanságot, és biztosítaná, hogy az önkormányzat időben értesüljön az eljárásról, megismerhesse az iratokat, nyilatkozatot tehessen, valamint szükség esetén igénybe vehesse a jogorvoslati eszközöket.

A 2024 és 2026 közötti jogvédelmi hiány

2024. augusztus 16-án hatályba lépett az a módosítás, amely az építésügyi hatósági eljárásokban az általános ügyfélfogalom alkalmazását lényegében leszűkítette (241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. §). A változás egyidejűleg megszüntette az ÉTDR nyilvános felületét is, ami a szakmai sajtó szerint jelentősen megnehezítette, hogy a helyi közösségek egyáltalán tudomást szerezzenek a környezetüket érintő beruházásokról (Építészfórum, „Megszűnik az ÉTDR nyilvános felülete”).

A 2024. október 1-jétől alkalmazandó 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet fenntartotta ezt a szűkítő megoldást. A korlátozást a 103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet 2026. június 30-i hatállyal megszüntette, így az ezt követően indult ügyekben ismét teljeskörűen érvényesülhet az Ákr. általános ügyfélfogalma. Ugyanez a rendelet az ÉTDR nyilvános felületén egyes, személyes adatot nem tartalmazó eljárási alapadatok ismételt közzétételéről rendelkezett; a helyszínrajzokra, utcai homlokzati tervekre, látványtervekre és bontási fotódokumentációra vonatkozó részletszabályok 2026. július 29-én léptek hatályba (103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet; Építésijog.hu összefoglaló).

A módosításhoz ugyanakkor nem kapcsolódott olyan általános átmeneti rendelkezés, amely a korábbi korlátozás alatt megindult építésügyi eljárásokban is megnyitná az Ákr. általános ügyfélfogalmának alkalmazását. Így az eljárás megindításának napja alapján eltérő jogvédelem érvényesülhet még egymáshoz hasonló, ma is folyamatban lévő vagy ma is jelentős hatást kiváltó beruházások esetén.

A szabályozási hiány rendezésekor egyaránt figyelembe kell venni az önkormányzatok és a helyi közösségek hatékony jogvédelmét, valamint a jogerős döntésekhez és a jóhiszeműen szerzett jogokhoz fűződő jogbiztonsági követelményt. A jogalkotásról szóló törvény tiltja, hogy a jogszabály a hatálybalépése előtti időre kötelezettséget állapítson meg vagy tegyen terhesebbé, illetve jogot vonjon el vagy korlátozzon (Jat. 2. § (2) bekezdés). Ezért az indítvány nem a korábban kiadott engedélyek általános és automatikus érvénytelenítését kezdeményezi. Ehelyett differenciált átmeneti szabályozást kér:

• a még folyamatban lévő ügyekben az érintett önkormányzat automatikus ügyfélként történő bevonását;
• a még meg nem valósult, illetve még kivitelezés alatt álló, végleges engedélyeken alapuló beruházások esetén az önkormányzat kötelező értesítését és irathozzáférését, továbbá közvetlen érintettséghez, érdemi jogsérelemhez, rövid jogvesztő határidőhöz és arányossági vizsgálathoz kötött különleges felülvizsgálati lehetőséget;
• a már lezárt és megvalósult ügyekben az önkormányzat tájékoztatáshoz és iratmegismeréshez való jogát, valamint jogsértés gyanúja esetén a hatályos felügyeleti és törvényességi eszközök alkalmazhatóságának biztosítását.

Az automatikus önkormányzati ügyféli jogállás szükségessége

Az automatikus ügyféli jogállás nem jelentene önkormányzati vétójogot, és nem vonná el az építésügyi hatóság döntési hatáskörét. Azt biztosítaná, hogy a helyi közérdek törvényes képviselője az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, jelezhesse a helyi közúttal, közterülettel, zöldfelülettel, vízelvezetéssel, közlekedéssel, parkolással, településképpel és helyi szabályozással kapcsolatos szempontokat, továbbá szükség esetén jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A szakmai elemzések már a korlátozó szabály hatálybalépésekor jelezték, hogy indokolt lenne a települési önkormányzat ügyféli jogállásának egyértelmű rendezése azokban az építésügyi eljárásokban, amelyekben nem maga az önkormányzat jár el hatóságként (Építésijog.hu, „Visszaállhat a 2024. augusztusa előtti ügyféli kör”). Az automatikus részvétel különösen indokolt Budapesten, ahol egy nagyobb beruházás terhei rendszerint a kerületi utak, közterületek, parkolás, zöldfelületek és helyi szolgáltatások működésében jelennek meg.

Az eljárások gyorsasága megfelelő szabályozással megőrizhető. Az önkormányzat számára rövid, jogvesztő nyilatkozattételi határidő állapítható meg, az elektronikus kézbesítés és iratbetekintés pedig az ÉTDR-ben biztosítható. Ha az önkormányzat a határidőn belül nem kíván érdemi nyilatkozatot tenni, az eljárás emiatt nem húzódna el.

Az építésügyi hatósági feladatok önkormányzati visszaadásának vizsgálata

2020. március 1-jével megszűnt a járásszékhely települési, illetve a fővárosi kerületi jegyzők általános elsőfokú építésügyi hatósági hatásköre, és ezek a feladatok a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokhoz kerültek. A jelenlegi szabályozás az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat főszabály szerint továbbra is a kormányhivatalokhoz telepíti (237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet).

Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt nyilvános hatásvizsgálatot készíteni arról, hogy mely feladatok láthatók el gyorsabban, átláthatóbban és a helyi viszonyok jobb ismeretében önkormányzati szinten. A települési önkormányzat jelenleg is felelős a helyi tervalkotásért, a helyi építészeti örökség védelméért, a településképért, valamint főépítészi és tervtanácsi feladatokat lát el. A szakmai értékelések ezért az önkormányzati szerepvállalást a magyar építészeti szabályozás meghatározó elemének tekintik (Építészfórum, „A települési önkormányzat szerepvállalása”).

Vizsgálni szükséges legalább:

• mely elsőfokú építési, fennmaradási, bontási és használatbavételi ügyek telepíthetők helyi szintre;
• hogyan kapcsolható össze a helyi építési szabályzat és a településképi követelmények ellenőrzése az engedélyezéssel;
• mely építésfelügyeleti és szabályossági ellenőrzések végezhetők hatékonyabban helyben;
• milyen lakosságszámhoz, ügyteherhez, szakképzettséghez és szervezeti függetlenséghez kötött feltételekkel vállalhatná egy önkormányzat e feladatokat;
• milyen társulási vagy térségi megoldás biztosíthatná a feladatellátást a kisebb településeken;
• mely másik hatóság járjon el, ha maga az önkormányzat az építtető vagy az érintett ingatlan tulajdonosa;
• milyen központi szakmai felügyelet, egységes digitális rendszer és jogorvoslati rend szükséges;
• milyen költségvetési forrás, létszám, eszközállomány és adat-hozzáférés átadása biztosítja a feladat tényleges elláthatóságát.

Határozati javaslat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete

1. egyetért azzal, hogy az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat a jogszabály erejénél fogva, külön érintettségi vizsgálat nélkül rendelkezzen ügyféli jogállással az építési engedélyezési, az építési engedély módosítása iránti, a fennmaradási, a bontási és a használatbavételi engedélyezési, az egyszerű bejelentéssel összefüggő hatósági, valamint az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban;
2. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított felterjesztési jogával élve kezdeményezi az Országgyűlésnél és a Kormánynál, hogy

a) teremtsék meg az érintett települési, Budapesten a kerületi önkormányzat automatikus ügyféli jogállásának egyértelmű törvényi, illetve kormányrendeleti alapját;

b) alkossanak a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult építésügyi hatósági eljárásokra olyan differenciált átmeneti szabályokat, amelyek a folyamatban lévő ügyekben biztosítják az önkormányzat automatikus bevonását, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházások esetében pedig az önkormányzat kötelező értesítését, irathozzáférését és a helyi közfeladat vagy önkormányzati vagyon sérelméhez kötött, észszerű határidőn belüli felülvizsgálat kezdeményezésének lehetőségét, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok, valamint a jogbiztonság védelme mellett;

c) biztosítsák tartósan és ellenőrizhető módon az építésügyi eljárások közérdekű alapadatainak és a jogszabályban már meghatározott tervi dokumentumoknak a nyilvános, kereshető és adatvédelmi szempontból megfelelő elektronikus hozzáférhetőségét, továbbá vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető dokumentumok körének további bővítését;

d) készítsenek nyilvános hatásvizsgálatot az általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok 2020. évi központosításának tapasztalatairól, különösen az ügyintézési idő, a szakember-kapacitás, a helyi szabályok érvényesülése, a jogorvoslat, az ellenőrzés hatékonysága és az ügyfelek hozzáférése szempontjából;

e) a hatásvizsgálat, valamint a települési önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján készítsék elő az önkormányzati szinten hatékonyabban ellátható általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok visszaadását, és vizsgálják meg egyes építésfelügyeleti feladatok helyi szintre telepítését, a szükséges finanszírozás, létszám, eszközállomány, adat-hozzáférés, szakmai minimumfeltételek, összeférhetetlenségi szabályok és állami jogorvoslati garanciák egyidejű biztosításával;

f) kérjék fel az Országgyűlés tárgy szerint illetékes bizottságait, hogy a kérdést az önkormányzati érdekszövetségek és az építészeti szakmai kamarák bevonásával nyilvános ülésen tárgyalják meg;

• felkéri a Polgármestert, hogy a fentiek alapján készítsen felterjesztést.
• felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztést a határozattal együtt küldje meg
  • Magyarország Kormánya részére,
  • az építésügyért felelős miniszter részére,
  • az Országgyűlés elnöke részére,
  • Budapest Főváros Önkormányzata részére,
• felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztésre érkező érdemi válaszokról tájékoztassa a Képviselő-testületet.

Felelős: polgármester
Határidő a megküldésre: a határozat elfogadását követő 8 nap
Határidő a tájékoztatásra: az érdemi válaszok beérkezését követő első rendes képviselő-testületi ülés

Budapest, 2026. szeptember 7.

Mach Péter
Csaszny Gábor
önkormányzati képviselő

Egy eredményes nap története: délelőtt a Zaz koncert és a szigetszentmártoni zöld nyári egyetem után a dolgos hétköznapok reggelén még düh és tehetetlenség volt bennem, hogy hőségriadóban készülnek kémiai irtásra, délután pedig az jön szembe, hogy amikor összeállnak civilek, aktivisták, lakók, akkor tényleg meg lehet állítani egy rossz döntést.

Nem csak elméletben, hanem nagyon is konkrétan: ma nem permeteznek.

Az előzményekről: https://mach.hu/2026/06/30/allitsak-le-a-vegyszeres-szunyoggyeritest-a-hokupolaban/

Ma Pesterzsébeten konkrétan leállítottunk egy országos kémiai szúnyogirtást hőségriadóban. Nem azért, mert valaki „fentről” jófej volt, hanem mert elegünk lett.

Így indult: délelőtti ocsúdás, hogy este kémiai szúnyogirtás lesz Pesterzsébeten, 40 fokos hőségben, hőkupolában. Miközben a kerület papíron már csatlakozott a biológiai szúnyoggyérítéshez.

A válasz, amit első körben kaptam az önkormányzattól, ismerős volt: nem ők kérték, nem ők rendelték, ez egy országos program, központilag szervezve, a katasztrófavédelem intézi, ők „csak” tájékoztatnak. Szép, tiszta hárítás.

Közben ott volt a valóság:
– hőségriadó,
– éjjel sem hűl le a lakás,
– és most akkor zárjuk be az ablakot egy „nem veszélyes” rovarirtó miatt.

Ez volt az a pont, ahol eldőlt: ebből nem lesz csendes beletörődés.

Megírtam az első blogcikkem, s egyeztettem aktivistákkal, szervezőkkel: nem petíciót gyártottunk, nem „erősen gondoltunk rá”, hanem belevágtunk.

Levélcunamit küldtünk a megadott központ címre.

Pontosan leírtuk, mi a probléma:

1. hőségriadó van,
2. az embereknek éjjel kellene szellőztetniük,
3. a kémiai gyérítés miatt viszont be kéne csukni az ablakokat,
4. ez konkrét egészségügyi kockázat az időseknek, betegeknek, mindenkinek.

Kértük: halasszák el, vagy legalább adják meg pontosan, hol, mikor, melyik utcában lesz irtás, hogy lehessen készülni.

Aztán jött a fordulat. A katasztrófavédelem is hárított: azt a választ kaptuk háromnegyedháromkor, a polgármester és a jegyző mégis dönthetnek, s ha 15 óráig erről a döntésükről tájékoztatják a katasztrófavédelmet akkor leállítják az írtást.

Vagyis a történet nem ott ért véget, hogy „nincs mit tenni, ez országos program”. S akkor újabb célzott levelek, konkrét címzetteknek, folyamatos visszajelzés, és közben nyilvános posztok, szavazás, megosztások.

A nap végén jött a mondat, amit délben még kevesen hittek el, hogy le fogják írni:

„A hőségriadóra való tekintettel a mai napra tervezett szúnyoggyérítés elmarad, és egy későbbi időpontra kerül átütemezésre.”

Ez a mondat nem magától született. Azért született meg, mert:

• nem fogadtuk el, hogy „nem rajtunk múlik”,
• kiderítettük, hogy de, igenis múlik rajtuk,
• és addig írtunk, amíg kénytelenek voltak ezzel a felelősséggel élni.

Ez egy fontos győzelem, de ha holnap minden megy tovább ugyanígy, akkor csak annyit értünk el, hogy a problémát arrébb toltuk pár nappal.

Nekem ez az egész ügy három dologról szól:

1. Nem normális, hogy 2026-ban egy hőségriadó közepén kémiai rovarirtásról kell vitatkozni lakóövezet fölött. A klímaválság korszakában ilyet egyszerűen nem csinálunk. Nem tesszük választási kényszerré, hogy az ember vagy hőgutát kapjon, vagy „nem veszélyes” vegyszert lélegezzen.
2. Nem normális, hogy a kémiai gyérítés legyen az alap reflex. Tudjuk, hogy nem szelektív, tudjuk, hogy a rovarvilágot gyalulja, nem csak a szúnyogot. Tudjuk, hogy hosszú távon ellenállóbb szúnyogokat és szegényebb élővilágot termel. Mégis ez az „alap”, a biológiai gyérítés meg a dísz a szélén.
3. Ha már kerületként csatlakoztunk a biológiai programhoz, akkor azt komolyan kell venni, a lárvákat célozzuk, a tenyészőhelyeket kezeljük, bevonjuk a lakosságot a megelőzésbe, és a kémiai beavatkozás tényleg csak a legvégső, indokolt vészhelyzetben történjen.

Ma nem csak egy rossz időpontú permetezést állítottunk le, ma bebizonyosodott, hogy ha nem nyeljük le a sablonszövegeket, akkor még egy ilyen ügyben is van beleszólásunk.

Én azt szeretném, ha ez a nap nem csak arról szólna, hogy „huh, megúsztuk”, hanem arról is, hogy:

• hőségriadó idején alapértelmezett tilalom legyen a kémiai gyérítésre,
• a biológiai védekezés és a megelőzés az első,
• és minden hasonló beavatkozás előtt legyen átlátható tájékoztatás: utcajegyzék, időpont, indoklás.

Nyertünk, de ne álljunk meg itt!

Keressük fel az országgyűlési képviselőinket és a környezetvédelemért felelős minisztériumot is: tegyenek rendet országos szinten.

Legyen világos szabály, hogy hőségriadó idején nincs kémiai szúnyogirtás lakóövezetek felett, és hogy a biológiai gyérítés, a megelőzés és az átlátható tájékoztatás legyen az alap, ne a vegyszerfelhő.

Ma Pesterzsébeten nyertünk egy csatát, de az is fontos,hogy ne csak egy helyi sztori maradjon. A munka most kezdődik.

Tisztelt Képviselőtestület!

Képviselőként és a „Semmit rólunk nélkülünk!” pesterzsébeti mozgalom elindítójaként szeretném világossá tenni: ez az ügy arról szól, hogy élünk‑e végre azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kerület évek óta nem élt.

Évek óta azt hallgatjuk – a polgármester úrtól is –, hogy „kiemelt beruházás, nincs mozgásterünk, nem tudunk mit tenni”. Ehhez képest ma a beruházó településtanulmányt hoz, és kéri, hogy a már kisajátított területeket mi illesszük be az új vasúti területbe. Ha tőlünk kér jóváhagyást, akkor igenis van mozgásterünk. A kérdés nem az, hogy van‑e eszköz, hanem az, hogy használjuk‑e, vagy továbbra is széttárt karokkal magyarázkodunk a lakóknak.

A 150‑es vasút pesterzsébeti szakaszán a várható forgalomnövekedés miatt, főleg éjszaka, a zaj eléri vagy meghaladja a határértéket. A kerület korábban jelezte, hogy zajvédő falat tart szükségesnek, ennek ellenére a kiviteli tervek a mi szakaszunkon nem tartalmaznak zajvédő falat, a településtanulmány pedig feketén-fehéren kimondja: ezen a szakaszon zajvédő létesítmény nem épül.

A főépítész világosan leírta: a településtanulmány csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a Kerületi Építési Szabályzatban már jelölt zajvédő műtárgy megépítésére vonatkozó vállalást. Ha ez hiányzik, a dokumentum nem felel meg a jogszabályi tartalmi követelményeknek. Magyarul: ha így elfogadjuk, saját magunkat és a saját szabályainkat hagyjuk cserben.

Nem adminisztratív rutinügyben döntünk, hanem arról, hogy a pesterzsébeti lakók mellé állunk‑e, vagy tovább játsszuk, hogy „sajnos meg van kötve a kezünk”.

Ezért a testületnek most egyértelmű feltételeket kell állítania, és ezeket a polgármesternek a tárgyalásokon keményen kell képviselnie:

• Csak olyan településtanulmányt és KÉSZ‑módosítást támogatunk, amely tartalmazza a pesterzsébeti szakaszra vonatkozó, konkrét zajvédő fal‑ vagy azzal egyenértékű zajvédelmi létesítmény építési kötelezettségét.
• A beruházóval kötendő településrendezési szerződésben rögzíteni kell a zajvédő létesítmény műszaki paramétereit, a megvalósítás határidejét, és azt is, hogy a forgalomba helyezés utáni zajmérések alapján – ha a határértékek nem teljesülnek – további passzív zajcsökkentő intézkedéseket (pl. ablakcsere, homlokzati szigetelés) finanszíroznak a vasút menti lakóépületeknél.
• A zajmérések eredményeit nyilvánosan kell közzétenni, itt és máshol is, hogy többé ne ad hoc, hanem átlátható elvek mentén kezeljük a zajszennyezést.

Ha ma úgy teszünk, mintha nem lenne valódi alkupozíciónk, akkor pont azt a tutyi-mutyi, sodródó hozzáállást folytatjuk, ami idáig vezetett. Ha viszont a településtanulmány támogatását ezekhez a konkrét zajvédelmi vállalásokhoz kötjük, akkor végre nem csak beszélünk a pesterzsébetiek védelméről, hanem teszünk is érte.