Tavaly mi lapátoltunk, idén felkészül az önkormányzat is a havazásra

Csaszny Gábor képviselőtársammal közös határozatunk alapján havária-tervet készít az önkormányzat és idén nem csodálkozunk rá a havazásra. Hogy miért kell ezzel foglalkozni egy enyhülő klímában? Mert a klímaváltozás nem egyenletes melegedést hoz, hanem szélsőséges időjárást. Nyáron hőhullámot, aszályt és villámárvizet, télen pedig nagy havazást és kemény fagyot.

Tavaly szilveszterkor leesett a hó, és Pesterzsébeten napokig szinte semmi nem történt. A buszmegállókat alig lehetett megközelíteni, a járdák csúsztak, az aluljáró lépcsője és a Serény utcai átjáró balesetveszélyes volt. Egy szomszédunk babakocsival esett el az átjárónál. Akkor erről írtam is, és rövid felmérést indítottam, hogy csak én látom-e ilyen rossznak a helyzetet. Hamar kiderült, hogy nem. Az idősebbek közül sokan inkább otthon maradtak, és csak akkor mentek el a boltba, amikor már nagyon muszáj volt.

A tavalyi előzményekről: mach.hu

Viktor barátommal egy hétvégén lapátot fogtunk, és letakarítottuk a Serény utcai kijáratot. Utána már babakocsival is el lehetett jutni Gubacsról a városközpontba és a buszmegállóhoz. A lakók megköszönték, nekünk is jó érzés volt. Azt viszont mi is láttuk, hogy egy kerület téli közlekedését nem lehet csak civil aktivisták hétvégi lapátolására bízni.

Képviselőtársaimmal soron kívüli tájékoztatást kértünk a polgármestertől. A válaszból nem derült ki, mennyit költöttünk a védekezésre, és az sem, mely intézményeket és utcákat takarítottak le. A január 22-i testületi ülésen is szóba került a hóeltakarítás hiánya és a fagy miatt szaporodó kátyúk. Volt viszont egy terület, ahol minden a helyén volt. A szociális munkatársak, a családsegítők, a KERAK, a melegedő és a Rendvédelmi Osztály a vörös kód idején összehangoltan és lelkiismeretesen dolgozott. Ott volt előre megírt rend, ezért működött.

Itt írtam róla: mach.hu

Ugyanezt szerettük volna idén a hóeltakarításra is. Csaszny Gábor képviselőtársammal kiegészítő határozati javaslatot nyújtottunk be. A testület az első pontot fogadta el, a többit visszavontuk. A lényeg viszont benne van ebben az egy pontban: a Hivatalnak a jegyző vezetésével el kell készítenie a kerület téli hóeltakarítási és havária-akciótervét.

A tervben helyszínenként rögzíteni kell, mi kinek a dolga: az önkormányzaté, a BKV-é, az FKF-é vagy a MÁV-é. Az ilyen „nem a mi területünk” helyzetekben is legyen valaki, aki telefonál, és utánajár. A Serény utcai átjáró, az aluljáró és a forgalmas megállók külön kiemelt listára kerülnek. Az óvodák, bölcsődék, iskolák, szociális és egészségügyi intézmények bejáratainál a havazás végétől számított hat órán belül, de legkésőbb nyitásig járható utat kell biztosítani. Az önkormányzati járdákon és lépcsőkön ez 24 óra. Hóhelyzetben a honlapon és a Facebookon minden nap rövid helyzetjelentés lesz, és egyszerű lesz bejelenteni a problémás helyszíneket.

Környezetvédelmi tanácsnokként a zöld fejezetet én tettem bele a javaslatba, és ez nekem a legfontosabb része. Minden évben látni a sózás nyomát a fák tövében és a zöldsávokban. Egy városi fa évtizedekig nő, és néhány erősen sózott tél is elég ahhoz, hogy elkezdjen pusztulni.

A terv ezért a lapátot és a gépet teszi az első helyre, a jégoldó csak végső eszköz. A járdákon a Hivatal vizsgálja meg a 2–5 mm-es zúzottkövet. Ezt tavasszal össze kell szedni, és tisztítás után a következő télen újra fel lehet használni. Lépcsőn, rámpán és intézményi bejáratnál csak a legszükségesebb mennyiségben lehet jégoldót használni, lehetőleg kloridmentes szert. Az, hogy a zsákon az áll, hogy „sómentes”, még nem elég. Ha ónos esőt vagy fagyot jeleznek előre, a kritikus pontokat előre kell kezelni. A sózott, szennyezett hó pedig nem kerülhet a fák tövébe.

Hogy miért kell ezzel foglalkozni egy enyhülő klímában? Mert a klímaváltozás nem egyenletes melegedést hoz, hanem szélsőséges időjárást. Nyáron hőhullámot, aszályt és villámárvizet, télen pedig nagy havazást és kemény fagyot. A tavalyi tél ezért nem kivétel volt, hanem figyelmeztetés.mach

A klímaváltozást nem tudjuk betiltani. Azt viszont el tudjuk érni, hogy idén ne hagyjuk cserben a lakókat. Ha leesik az első hó, kiderül, hogy a terv csak papíron létezik vagy hasznos lesz.

Ti hol láttátok tavaly a legrosszabb helyzetet a kerületben? Írjátok meg, felteszem a listára!

Az elfogadott határozat:


Kiegészítő határozati javaslat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a téli hóeltakarítás és síkosságmentesítés összehangolt, ellenőrizhető feladatellátása érdekében az alábbiakról dönt:

  1. Felkéri Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Polgármesteri Hivatalát, hogy a jegyző vezetésével dolgozza ki a kerület téli hóeltakarítási és síkosságmentesítési intézkedési és havária-akciótervét, és készítse elő annak a Képviselő-testület elé terjesztését. A terv legalább az alábbiakat tartalmazza:
    1. a riasztási és beavatkozási fokozatokat, azok aktiválásának feltételeit, valamint fokozatonként a szükséges intézkedéseket, a felelős szervezeti egységeket, a kijelölt felelősöket és helyetteseiket;
    1. a beavatkozási helyszínek cím, útszakasz vagy térképi azonosítás szerinti jegyzékét, helyszínenként feltüntetve a tulajdonost vagy kezelőt, az illetékes feladatgazdát és a kerületi önkormányzat feladatkörébe tartozást; továbbá az ellátási sorrendet, kiemelten a nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi intézmények megközelítését, a járdákat, tereket, parkok gyalogos útvonalait, lépcsőket és megállóhelyeket. Külön kiemelt helyszínjegyzékbe kerüljön az aluljáró lépcsője, a Serény utcai átjáró és kijárat, valamint a forgalmas buszmegállók környéke, a Gubacsról a városközpont és a megállók felé vezető gyalogos kapcsolatok folytonos járhatóságának biztosításával. A Hivatal helyszínenként ellenőrizze az önkormányzati, a BKV-hoz vagy más közlekedési szolgáltatóhoz, az FKF-hez, illetve a MÁV-hoz vagy más vasúti kezelőhöz tartozó feladatokat; a megálló és a hozzá vezető járda, illetve az átjáró és környezete felelősségi határai külön szerepeljenek;
    1. helyszínenként és feladatonként a végrehajtásért felelős szervezetet, a kijelölt kapcsolattartót, a beavatkozás megkezdésének és teljesítésének határidejét vagy a riasztáshoz, illetve bejelentéshez kötött válaszidejét, az ellenőrzés gyakoriságát és a teljesítés igazolásának módját. A terv a kerületi feladatkörbe tartozó óvodák, bölcsődék, iskolák, szociális és egészségügyi intézmények bejáratainál a havazás végét követő 6 órán belüli, de legkésőbb a nyitásig történő járhatóságot, az egyéb önkormányzati járdákon és lépcsőkön a havazás végét követő 24 órán belüli hóeltakarítást rögzítse célkövetelményként. A nyitás előtti határidő elsőbbséget élvezzen; folyamatos havazás és újrafagyás esetére ismételt takarítási és síkosságmentesítési rend készüljön. Más fenntartó intézményeinél az illetékes szervezettel egyeztetett vállalások szerepeljenek;
    1. a rendelkezésre álló személyi és gépi kapacitásokat, szóróanyag-készleteket és tárolási helyeket, a szükséges tartalékokat, valamint a kapacitáshiány pótlásának lehetőségeit és költségbecslését, ideértve az eszközbeszerzés és a lehívható külső kapacitás előkészítését; a terv kidolgozására szóló felkérés önmagában nem jelent beszerzési vagy szerződéskötési felhatalmazást;
    1. a lakossági tájékoztatás és bejelentés rendjét, egyszerű bejelentési lehetőséggel, a bejelentések fogadásának, visszaigazolásának és lezárásának szabályaival. Aktív hóhelyzet idején az önkormányzat honlapján és hivatalos Facebook-oldalán napi rövid helyzetjelentés jelenjen meg az elvégzett és folyamatban lévő intézkedésekről, valamint a még problémás helyszínekről. Készüljön közérthető tájékoztató a járdatakarítás feladatmegosztásáról és a környezetkímélő síkosságmentesítésről. A terv rögzítse az intézmények, szolgáltatók és a helyi közösség biztonságos együttműködésének kereteit;
    1. külön környezetvédelmi fejezetet, a mechanikus hóeltakarítás elsődlegességével és a fák, zöldfelületek, burkolatok védelmével. A Hivatal a járdákon fő érdesítőanyagként vizsgálja meg a 2–5 mm-es zúzottkő alkalmazhatóságát, figyelemmel a burkolatra, az akadálymentes közlekedésre és a takaríthatóságra; rögzítse a tavaszi összegyűjtés rendjét, az újrafelhasználást pedig csak tisztítás és alkalmassági ellenőrzés után tervezze. Lépcsőkön, rámpákon és intézményi bejáratoknál célzottan, a szükséges legkisebb mennyiségben alkalmazható, igazoltan megfelelő környezeti és burkolati tulajdonságú, lehetőség szerint kloridmentes jégoldó használatát készítse elő; a „sómentes” megjelölés önmagában ne helyettesítse a műszaki ellenőrzést. Ónos eső vagy fagy előrejelzése esetén a kritikus pontok megelőző kezelésének rendjét is határozza meg. A fák tövébe és a zöldsávokba szennyezett, illetve szóróanyaggal kezelt havat ne helyezzenek; a hó tárolási helyeit előre jelöljék ki.

Felelős a terv kidolgozásáért: a jegyző, a Polgármesteri Hivatal közreműködésével.
Felelős a terv Képviselő-testület elé terjesztéséért: a polgármester.
Határidő az írásos terv kidolgozására: 2026. december 1.
Határidő a terv testület elé terjesztésére: a kidolgozási határidőt követő első rendes képviselő-testületi ülés.

Beszámoló a 2026. november 5-i testületi ülésről

Csütörtökön viszonylag gyorsan lement a testületi ülés, bár volt néhány olyan döntés, ahol érdemi vita is zajlott, s néhány fontos, ami tényleg érinti a pesterzsébetieket.

  1. Polgármesteri beszámoló
    Érdemi vita zajlott a délpesti szennyvíztisztító bűzproblémái miatt, mert a hivatal tévesen egy idejétmúlt, nyári beszámolót nyújtott be. A Szent Erzsébet térfelújítása a növénytelepítéssel folytatódik.  A Török Flóris utcai oldalon a korábbi gömbakácsor helyére a föld alatt húzódó gázvezeték és az előírt védőtávolság miatt a szolgáltató nem engedélyezte új fák ültetését. A terület zöldítését ezért –az elhibázott terveknek köszönhetően –növényekkel befuttatott oszlopokkal valósítja meg a beruházó.
    Jó hír, hogy az ESMTK végül saját forrásból oldja meg a villám- és tűzvédelmi beruházását a stadionnak, így ehhez nem kell önkormányzati forrás.
    A  közterületekről október hónapban   479m3   hulladékot   szállított   el   a   Szociális Foglalkoztató nettó 3.770.000  Ft  értékben,  a Rendvédelmi osztály kollégái pedig  29 alkalommal indítottak hulladékgazdálkodási eljárást. A krízishelyzetre tekintettel a Polgármesteri Hivatal melletti nyilvános illemhelyen pánikgomb került felszerelésre, annak érdekében, hogy a takarító kolléga szükség esetén azonnali jelzést tudjon küldeni az Őrző-védő szolgálat felé.

2. Bizottságok, kérdések, interpellációk
A napirendet a polgármester novemberi tréfaként megnyitás nélkül le is zárta, majd azért újranyitotta. Érdemi vita végül csak a rendvédelmi osztály alkalmatlanságáról és a KÖR beruházás miatti forgalmi káoszról folyt. A hatóságok és az önkormányzat másfél hete képtelen kezelni a helyzetet és még mindig nem ismert az engedélyezett útvonal, a tehergépjárművek pedig minden útvonalon szabálytalanul, de zavartalanul közlekedhetnek. A testület határozatot hozott arról, hogy a polgármester folytassa az egyeztetést, hogy majd a beruházás lezárultakor szőnyegezzék újra az utak felületét. A pénteki fejreállás alapján úgy tűnik, hogy ez nem lesz elégséges.

3. Átruházott bizottsági hatáskörök
Az új bizottsági szerkezet miatt több rendeletet is módosítani kellett. Technikai lépés volt, megszavaztam.

4. SZMSZ-módosítás
A vagyonnyilatkozatokról szóló jogszabály változása és az új bizottsági szerkezet miatt az SZMSZ-t is módosítani kellett. Ezt is támogattam.

5. A testületi ülések közvetítése
2027-től a Globomax közvetíti az üléseket, a nyilvánosságot ez biztosítja. Végre a főváros önkormányzatok jelentős részében már alkalmazott módszerrel kiépül itt is a többkamerás rendszer és 2027-től már ezen keresztül lesz élőben követhető, majd utólag felszólalókként és napirendenként kereshető az ülés.

Sajnos az előterjesztés hiányos volt, de javaslatomra (egy hosszabb vita és frakciószünet után) végül egy működőképes verziót fogadott el a képviselőtestület és a forrást is biztosítja hozzá 2027-ben.

6. 2027-es munkaterv
Elfogadtuk a testület jövő évi munkatervét, ezek egyelőre nagyon kevés valódi döntési pontot tartalmaznak, leginkább az ülések időpontját és a rendszeres minden évben tárgyalt ügyek időpontját jelentik csupán.

7. Yamaha orgona
Egy tíz éve nem használt, orgonát ingyen használatra adunk a Lajtha László zeneiskolának.

8. Közbiztonsági Közalapítvány
A közalapítvány kuratóriumába új tagot választottunk, Benkő Andrást polgárőrt. Sok sikert a munkájához!

9. Kedvezményes fenyőfa
Idén is lesz kedvezményes fenyőfavásár, nagyjából 3 millió forintból. A Vörösmarty téri kispiac biztosan az egyik helyszín lesz, a másik még kérdés, mert a szokásos helyen (a Kosutiban) most egy nagy gödör van.

10. Drogprevenció, Kék Pont Alapítvány
Együttműködést kötünk a Kék Pont Alapítvánnyal a drogprevenció és a függőségmegelőzés erősítésére. Támogattam: ezen a téren a kerület sok év lemaradást hoz be, 2011-ben hintette be sóval ezt a programot akkor a fideszes városvezetés, 15 év lemaradással most újrakezdjük.

11. Pacsirtatelepi plébánia
Bruttó 3 millió forinttal támogatta a képviselőtestület a Magyarok Nagyasszonya Plébániát, a padsorok alá készülő pódiumra. Ez lényegében egy utólagos jóváhagyás volt, mert már elkészült. Az összeget az a megmaradt összeg biztosította, amit a kerületi egyházak feloszthattak egymás között év elején, de végül még sem használták fel.

12. Vizsolyi János szobrai
Elvi döntés született: elfogadja ajándékba a képviselőtestület a szobrász műveit, de nem lesz szoborpark sem a polgármester által javasolt jégcsarnok előtti zárt belső udvarban (ahol most a sportoló gyerekek edzenek), sem a szobrászművész által javasolt Baba parkban a játszótér füves részén.

Egyrészt köszönöm a képviselőtestület támogatását: közterületi szoborparkról nem így, kapkodva, csetdzsipiti látványtervekkel játszóteret, sportolási lehetőséget, zöldfelületet figyelmen kívül hagyva kell dönteni.

Személyesen a szobrok átvételét sem támogattam, mert nem ismerem az elhelyezések, engedélyeztetések és egyebek valós költségeit, s egyelőre helyszínt sem találtunk az összes szobornak.

13. Gyógypedagógusok az óvodákban
December 1-jétől két gyógypedagógussal nő az Egyesített Óvoda létszáma. Támogattam, mert az előterjesztés számai nagyon súlyos helyzetet mutatnak.

14–15. Térfigyelés és járőrözés
Nagyjából 50 millió forintot adunk a rendőrségnek 2027-re a kamerák megfigyelésére és a gyalogos járőrözésre. Azt is megszavaztuk, hogy a rendőrség számoljon be, mire ment el ez a pénz és mit ért el vele. Én a kamerák megfigyelésére nem szavaztam meg a támogatást, mert elégtelennek minősítettem azt, gyakorlatilag csak a rendvédelmi osztálytól tudunk érdemi segítséget kapni, a járőrszolgálatot, amit anno a javaslatunkra dolgoztak ki, igen.

16. Közterületi krízishelyzetek
Jogszabály-módosítást kezdeményezünk, hogy a közterületi krízishelyzeteknél a rendészet és a szociális ellátás jobban együttműködjön. Fontos lépés, de úgy kell kezelni, hogy a problémás viselkedés és a hajléktalanság nem ugyanaz.

17. INTEGRIT-XX Kft.
Megismertük a SALDO gazdaságossági vizsgálatát, egy ÁFA-kérdést is tisztáztunk (részemről jelentős bizalomvesztéssel járt), de a jelentés megállapításaival még foglalkozni kell. Fekete Katalin képviselőtársam javaslata alapján el is készült ellenőrzési terv és cselekvési terv, ami az eddig eljárásoktól eltérően nagyon szűk határidőket tartalmaz, remélem a télen okosabbak leszünk.

18. Ferenc utca 1.
A helyiséget ismét kedvezményesen kapja meg a Cirip Klub. Közösségi célra, jó helyre kerül. Pesterzsébet egyik nagyon fontos kulturális terévé, alkotó közösségévé nőtte ki magát.

19. Wesselényi utcai terület
A volt papírgyár melletti terület ingyen önkormányzati tulajdonba kerül. Szerintem ez lehetőség egy zöldebb, a lakóknak használható közterületre, ezen kell dolgoznunk.

20. Vegyiművek talajszennyezése
A vizsgálat eredményét javaslatomra nem fogadtuk el, csak tájékoztatónak tekintettük. Döntöttünk arról, hogy folytatjuk a lakossági tájékoztatást az ingyenes vízvizsgálati lehetőségről és a soron következő bizottsági ülésen tájékozódunk róla, hogy milyen mulasztásoknak köszönhetően nem mért az állami szerv szennyezést.  

21. Vasút sor, MÁV-területek
Kedvezményesen bérbe vesszük a MÁV-tól a Fitt park és a Kakasdomb közötti területet. Itt épülhet meg az új sétány és a futóösvény, amit sokan régóta várnak. Fontos döntés született arról is, hogy a Szent Erzsébet téri beruházás hibáiból tanulva sokkal komolyabban fogjuk venni a tervezés során a zöldfelületek, fák védelmét és nem engedjük, hogy a terület térköves sivataggá váljon.

22. Mártírok útja 47., tornaterem
Az ESMTK ökölvívói továbbra is ingyen használhatják az iskola tornatermét. A helyi sportnak ez fontos, támogattam.

23. 2027-es egyszerű beszerzések
Jóváhagytuk a jövő évi beszerzésekhez szükséges előzetes kötelezettségvállalást. Csaszny Gáborral közös javaslatomra azt is elfogadtuk, hogy a következő ülésre készüljön el a téli hóeltakarítási és síkosságmentesítési terv, ami a tavalyi téli fiaskó után nagyon is indokolt. Erről külön cikkben írok majd.

24. Támogatási rendelet módosítása
Eddig az év elején megszavazott támogatási összegeken év közben nem lehetett változtatni, akkor sem, ha a szervezet (például a tűzoltóság) többet vagy kevesebbet kért. Ezt most rugalmasabbá tettük.

25. Köztemetési fellebbezés (zárt ülés)
Zárt ülésen döntöttünk egy köztemetési költség megtérítéséről szóló fellebbezésről. Személyes adatok miatt erről részleteket nem lehet közölni.

26. Számla- és hitelszerződés (zárt ülés)
Zárt ülésen döntöttünk a fizetési számla- és bankszámlahitel-szerződésről. Ez a város napi pénzügyi működéséhez kell.

27. Ellátási szerződés Gyállal
Újra megkötjük az ellátási szerződést Gyál Város Önkormányzatával. A két település régóta együttműködik, ez most is folytatódik.

Melyik döntés érint téged leginkább, melyikről írjak hosszabban, mire figyeljünk jobban a következő ülésen? 🌳

Pesterzsébet nem tranzitzóna, hanem az otthonunk!

A soroksár-belváros új gyorsjárat ideiglenesen jó ötletnek tűnik, támogatom, hosszú távon persze a HÉV és a vasút teljesen kiváltja majd. De nem a mi kárunkra!

Csütörtökön, október 15-én a soroksári képviselő-testület tárgyalja a 66-os, a 148-as, a 119-es és a 166-os busz átalakítását, s eldönti, hogy támogatja-e a BKK javaslatcsomagjait, és ha igen, saját pénzből is beszáll-e a finanszírozásba. A döntésről október 30-ig értesítik a BKK-t. Ezek a járatok nemcsak Soroksáron, hanem Pesterzsébet közepén, a Tátra téren, a Szent Erzsébet téren, a Kossuth Lajos utcán és a Határ úton is járnak, vagyis a döntés legalább annyira rólunk szól, mint róluk.

S itt a gond: mi komoly fáziskésésben vagyunk. A BKK nyáron leült Soroksárral, augusztusra elkészült az anyag, a Fővárosi Közgyűlés közlekedési bizottsága már egyetértett a fejlesztési irányokkal, csütörtökön pedig Soroksár is állást foglal. Az előterjesztés szerint a BKK azt kérte, hogy közösen válasszák ki a legkedvezőbb változatot, s csak ezt követően indulnának a további önkormányzati, civil és lakossági egyeztetések. Pesterzsébeten eközben még napirenden sem volt a kérdés, pedig maga az előterjesztés írja, hogy egyeztetni kell a pesterzsébeti önkormányzattal. Ha most nem lépünk, akkor már egy kiválasztott, kész változatról tárgyalunk, nem arról, hogy mi lenne a jó megoldás. Ezért írtam levelet Szabados Ákos polgármesternek.

Mit akar a BKK és Soroksár? A tervek szerint a 66-os nem a Határ út metróhoz menne, hanem gyorsjáratként a Boráros térre, csúcsidőben vagy napközben akár a Kálvin térig. A 148-as Kőbánya-Kispest helyett csak a Határ útig járna, a 119-es és a 166-os pedig Wekerletelepen át Kőbánya-Kispestig hosszabbodna. A 119-es sűrűbben járna, a 166-os viszont nem, az maradna a mostani követési renddel. Mindez évente 65 és 160 millió forint közötti többletpénzbe kerülne, attól függően, melyik változatot választják, s a BKK a legbővebbet akkor javasolja, ha Soroksár részben finanszírozza.

A belvárosi kapcsolat persze jó cél, a pesterzsébeti metróbusz és a „vonattal a belvárosba” egyik kezdeményezőjeként, a projektek sikere után fura lenne, ha azt állítanám, hogy nem.

Csak hát ez a terv egyetlen irányt preferál és emiatt rengeteg áldozatot hoz, és ezt ugyan leginkább éppen a soroksáriak fizetnék meg, de minket pesterzsébetieket is hátrányosan érint, ha néhány elemében nem módosítják a javaslatcsomagot.

A 66-os vonal (66, 66B, 66E) ma a soroksáriak fő járata, csuklós buszokkal, egy vonalon viszi őket a pesterzsébeti piacra, az SZTK-hoz és a Határ út metróhoz. Ha a terv megvalósul, ezt a szerepet a 166-osra bíznák, amely a térkép szerint továbbra is átmegy a városközponton és a Tátra téren, csakhogy nem járna sűrűbben, és közben hosszabb útvonalon, lassabban menne Kőbánya-Kispestig, nem a Határ útig. A Határ úti metróhoz Soroksárról az előterjesztés saját bevallása szerint is át kellene szállni. Az SZTK-hoz a 119-es egy furcsa kis hurokkal ugyan felkanyarodik, majd visszafordul, de a 119-es Soroksárra nem jár, így onnan ehhez is átszállás kellene. A Soroksár által felkért szakértő, Dr. Mándoki Péter is leírja, hogy az „egyetlen kockázat” a pesterzsébeti városközponttal való kapcsolat kiesése, amit szerinte a 166-os csak „részben” tud átvenni, miközben egyes szakrendelések csak nálunk érhetők el. Szóval egy ritkán járó buszra bíznák mindazt, amit eddig a 66-os csuklósai vittek, vagyis rosszabbul jár, aki orvoshoz, piacra vagy a kék metróhoz menne.

Pesterzsébetnek is felemás a helyzet. A 66-os eltűnne a Tátra tér, a Kossuth Lajos utca, a Mártírok útja és a Határ út vonaláról. Ott a 148-as venné át a szerepét, egy járat metró felé tehát megmaradna, csak gyorsjárat nem lenne többé. A 148-as Csepelről indul, minden megállóban megáll, csúcsidőben mindenki ismeri a dugók miatti pontatlanságokat, késéseket, járattorlódásokat és a terv szerint nem is járna sűrűbben.

A Tátra téri piac soroksári vásárlói eddig a 66-os csuklósaival jöttek, mostantól csak a ritkán járó 166-ossal jöhetnének. Ezt az árusok és a környező boltok is megéreznék, ezért is kértem bevonni az egyeztetésekbe a piacot is.

A BKK anyagában sehol nincs benne, hogy az új gyorsjárat pontosan hol áll meg. A szöveg csak „egységes megállási rendről” beszél, a térképről pedig nem lehet eldönteni, melyik karika melyik járat megállója. Pedig két megálló kiemelten fontos, a Pesterzsébet felső HÉV-megálló és a Pesterzsébet vasútállomás. Mindkettő átszállási csomópont, itt lehet átszállni a ráckevei HÉV-re, a vonatra és a Csepel és Kőbánya felé tart 151-esre. Ha a gyorsjárat bármelyiket kihagyja, azzal Soroksár is, mi is rosszabbul járunk, ha ezen a két állomáson megáll, az segíti is a pesterzsébeti közlekedést (sűríti a gyorsjáratot a HÉV-nél és bevonja a Mediterránt, Gubacsot, és a Duna-parthoz közeli Helsinki úti toronyházakat, 4 emeleteseket). Ezt azonban írásban kell rögzíteni, mindkét irányban, minden vonalra.

Wekerletelepen pedig az előterjesztés saját bevallása szerint is ritkábban járnának a buszok, a Csepel–Wekerle út pedig átszállásos lenne.

A polgármestertől azt kértem, hogy a téma kerüljön a soron következő testületi ülés elé, s ha erre nincs idő, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kapjon vitaindító anyagot. Addig is jelezze a BKK-nak és Soroksárnak, hogy Pesterzsébet véleményét a változat kiválasztása előtt kérjék ki, ne utólag. A fáziskésést csak így lehet behozni: ha mi is ott vagyunk, amikor még a lehetőségekről, és nem egy kész tervről van szó.

Addig is összegyűjtöm a beérkező módosító javaslatokat, s szakértőkkel is egyeztetni fogom ezeket.

Íme néhány:

  • Maradjon meg a belvárosi járat mellett egy közvetlen, csuklós buszos kapcsolat Soroksár, a Tátra tér, az SZTK és a Határ út között, legalább csúcsidőben.
  • Ha erre nincs pénz, járjon sűrűbben a 148-as, s legyen egy gyorsjárat is. Ha a 166-osra bízzák a két kerület kapcsolatát, akkor járjon sűrűbben és álljon meg a Szakorvosi rendelőnél is.
  • A BKK adja meg a gyorsjárat megállóinak listáját, és rögzítse, hogy minden menet megáll a Pesterzsébet felső HÉV-megállóban és a vasútállomásnál.
  • Hangolják össze a 119-es és a 166-os követési idejét.
  • Az egészet próbaidőszakkal, utasszámlálással és pár hónap múlva közös értékeléssel vezessék be, legyen lakossági fórum nálunk és Soroksáron is, a piaci árusokkal együtt, és mindez ne a kerületünk költségvetését terhelje.

A belvárosi kapcsolat jó cél, de nem lehet érte feláldozni a mindennapokat (a piacot, az orvost), sem a HÉV, vonat és a metró gyors elérését. S Soroksár érdeke nem írhatja felül a pesterzsébetiekét, csepeliekét, a Wekerlén lakókét.

Csütörtökön állítólag Soroksár kiválasztja, mit támogat, s ezzel elindul a következő szakasz. Nekünk most kell beszállnunk, nem akkor, amikor már késő!

Legyen vége az ingatlanmutyiknak! – Pesterzsébet egyhangúlag kiállt a titkosított építési döntések ellen

Csaszny Gáborral közös előterjesztésemet a testület egyhangúlag fogadta el. Több mint ezer lakó írta alá a petíciót, és a leveleket viszünk a Kormányhivatalba és az illetékes miniszterhez. Elég volt a mutyiból!

Szeptember 24-én a pesterzsébeti képviselő-testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztésünket. Csaszny Gábor képviselőtársammal azt kezdeményeztük, hogy a kerület forduljon a Kormányhoz és az Országgyűléshez. A célunk az, hogy az önkormányzatok és az itt élők ne utólag, újságcikkekből, értékesítési prospektusokból vagy a láncfűrész hangjából tudják meg, mi épül a szomszédjukban.

Ezt a javaslatot nem íróasztalnál találtam ki, KÖR beruházás miatt írtam meg, mert elegem lett abból, hogy nálunk egy beruházás egyre gyakrabban úgy indul, hogy először eltűnik, ami érték.

A testület minden tagja megszavazta. Ez szerintem sokat elmond: ez nem pártügy. Pesterzsébet ügye.

Hogyan jutottunk idáig?

A Téglagyártó utca 23. alatti KÖR telekre az engedély három épületet és összesen 63 lakást enged. Később jött a módosítás, a mélygarázzsal. Az előzmányekről a hatályos KÉSZ szabályozásáról, az annak ellentmondóan kiadott építési engedélyről már korábban írtam.

Mondhatnánk, hogy a mélygarázs jó hír, hiszen kevesebb autó lesz a felszínen és több marad a zöldből. Lehet, hogy tényleg jó hír. Csakhogy tudni szeretnénk, és nem hinni.

Hány parkoló lesz? Hol lesz a lehajtó? Merre mennek majd a teherautók? Mit bírnak a belső utak, amelyeknek még a jogi helyzete sincs rendezve? Hová folyik a csapadékvíz és a szennyvíz? Mely fák maradnak meg, és mit jelent a „fapótlás” a gyakorlatban?

Ezek nem hisztis lakossági kérdések. Ezek egy tisztességes beruházás alapjai.

A válasz helyett ezt kaptuk: az önkormányzat nem kapta meg automatikusan a terveket, a lakók találgatásra kényszerültek, a képviselők pedig apránként rakták össze a képet. Közben a beruházó már árulja a lakásokat, a területen pedig kivágták a fákat. Először négy fátengedély nélkül, most pedig engedéllyel még másfél tucatot: szibériai szileket és nagylevelű hársakat. A megmaradt fák gyökérzónája körül sitt van, ganyíthatóan sérültek.

Ezt nem nevezem együttműködésnek. Kész helyzet elé állítanak minket.

Mit fogadott el a testület?

A határozat szerint a polgármester nyolc napon belül felterjesztést készít, és elküldi a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. A határozat pontos szövege:

Határozat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete

  1. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított felterjesztési jogával élve kezdeményezi az Országgyűlésnél és a Kormánynál, hogy

a) teremtsék meg az érintett települési, Budapesten a kerületi önkormányzat részére, hogy az építési tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat útján a polgármester értesítése az építési engedély iránti kérelemről szóló döntés mellett az építészeti-műszaki dokumentációra is kiterjedjen az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. Rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontjának erre irányuló módosításával

b) alkossanak a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között megindult építésügyi hatósági eljárásokkal összefüggésben olyan, jogbiztonságot tiszteletben tartó átmeneti szabályokat, amelyek
 – a még folyamatban lévő eljárásokban biztosítják az érintett önkormányzat kötelező értesítését az eljárás megindulásáról, iratmegismerési jogát és
 — a törvényi és kormányrendeleti feltételek fennállása esetén — ügyféli jogállásának vizsgálatát;
– a végleges építési engedély megadásáról szóló döntéssel lezárt, de még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló magasépítési beruházások esetében biztosítják az érintett önkormányzat számára a döntés, a tervdokumentációk és az eljárásban keletkezett szakhatósági állásfoglalások megismerhetőségét;

c) biztosítsák tartósan és ellenőrizhető módon az építésügyi eljárások közérdekű alapadatainak és a jogszabályban már meghatározott tervi dokumentumoknak a nyilvános, kereshető és adatvédelmi szempontból megfelelő elektronikus hozzáférhetőségét, továbbá vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető dokumentumok körének további bővítését;

d) készítsenek nyilvános hatásvizsgálatot az általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok 2020. évi központosításának tapasztalatairól, különösen az ügyintézési idő, a szakember-kapacitás, a helyi szabályok érvényesülése, a jogorvoslat, az ellenőrzés hatékonysága és az ügyfelek hozzáférése szempontjából;

e) a hatásvizsgálat, valamint a települési önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján készítsék elő az önkormányzati szinten hatékonyabban ellátható általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok visszaadását, és vizsgálják meg egyes építésfelügyeleti feladatok helyi szintre telepítését, a szükséges finanszírozás, létszám, eszközállomány, adat-hozzáférés, szakmai minimumfeltételek, összeférhetetlenségi szabályok és állami jogorvoslati garanciák egyidejű biztosításával;

f) kérjék fel az Országgyűlés tárgy szerint illetékes bizottságait, hogy a kérdést az önkormányzati érdekszövetségek és az építészeti szakmai kamarák bevonásával nyilvános ülésen tárgyalják meg;

  • felkéri a Polgármestert, hogy a fentiek alapján készítsen felterjesztést.
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztést a határozattal együtt küldje meg
    • Magyarország Kormánya részére,
    • az építésügyért felelős miniszter részére,
    • az Országgyűlés elnöke részére,
    • Budapest Főváros Önkormányzata részére,
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztésre érkező érdemi válaszokról tájékoztassa a Képviselő-testületet.

Felelős: polgármester
Határidő a megküldésre: a határozat elfogadását követő 8 nap
Határidő a tájékoztatásra: az érdemi válaszok beérkezését követő első rendes képviselő-testületi ülés

A pesterzsébetiek nem másodrendűek

2024 és 2026 között az állam lényegében azt üzente a helyieknek: semmi közöd hozzá, mi épül a lakóparkod közepén. Kormányzati döntéssel lekapcsolták a nyilvánosságot, és leszűkítették azok körét, akik beleszólhatnak.

2026 júniusában a Kormány maga is visszalépett, ez szerintem beismerés. Az ebben az időszakban indult ügyek viszont maradtak, és velük együtt kell élnünk: a teherforgalommal, a porral, a zajjal, a parkolási gondokkal, a kivágott fák hiányával.

A következményeket mi viseljük. Akkor legalább tudhassuk előre, mi vár ránk.

A beruházó már árulja a Solaria Homes lakásait, és saját ígérete szerint 2028 harmadik negyedévében átadja őket. Szép látványtervekből eddig sem volt hiány. Lakossági fórumból, nyilvános tervekből és írásos vállalásokból viszont igen.

Én nem a szlogeneknek hiszek, hanem annak, ami papírra kerül és betartják. Ehhez ez kell:

  • nyilvános tervek;
  • teherforgalmi útvonalterv;
  • kárfelmérés a munkák megkezdése előtt;
  • ellenőrizhető fapótlás;
  • valódi parkolási megoldás;
  • egy kapcsolattartó, aki akkor is válaszol, amikor még nincs baj.

Amíg ezek nincsenek meg, addig a beruházó szavai csak betartatlan ígéretek. Az eddigiek alapján pedig nem ad okot arra, hogy vakon megbízzunk benne.

Dühösek vagyunk és joggal!

A testület döntése nem légüres térben született, mögötte a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep lakóinak jogos dühe áll.

Az emberek belefáradtak abba, hogy előbb megtörténik valami, és csak utána kérdezik meg őket, ha egyáltalán megkérdezik. Belefáradtak a halogatott út-, parkolási és vízelvezetési problémákba. Abba is, hogy a zöld ígéret marad, a fakivágás viszont valóság.

Ezért petíciót írtunk, és a lakók már több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ez nem fiókba készül. A leveleket személyesen visszük el:

  • Budapest Főváros Kormányhivatalához;
  • az építésügyért felelős miniszterhez;
  • Pesterzsébet polgármesteréhez.

Ha még nem írtad alá, most tedd meg:
Élhető, biztonságos és zöld lakókörnyezetet a pesterzsébeti Duna-parton

Minden aláírás azt üzeni: itt emberek élnek, és figyelnek.

Pesterzsébet nem üres telek a térképen, ahová bármit rá lehet rajzolni.

Ez az otthonunk. Az otthonunkról nem dönthetnek nélkülünk.

Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

  • I. A testület elfogadta a beszámolót.
  • II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
  • III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
  • IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése, s 2027-ben megszűnhet a gyermekintézményeink többségében

Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.

Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.

A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!

A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).

Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.

Miért pont az óvodákban és bölcsődékben?

Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.

És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.

Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.

S akkor mit csináljunk 2027-ben?

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.

Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.

Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:

KöltségelemÖsszeg
Klímaberendezések (48 db)12 000 000 Ft
Villanyszerelés4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok2 600 000 Ft
Beruházás összesen19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)1 300 000 Ft / év

Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.

Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.

És ahol nem lesz ilyen egyszerű

Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.

  • Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
  • Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.

Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.

A döntés a testület kezében van

A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.

Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.

Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Ne a fejünk felett döntsenek a lakókörnyezetünkről! MIÉNK IS A KÖR!

A KÖR beruházás ügye nemcsak egy építési telekről szól. Arról is, hogy a helyben élők érdekei mikor és hogyan jelenhetnek meg a lakókörnyezetüket alapvetően átalakító döntésekben. Ezért Csaszny Gábor képviselőtársammal önálló képviselői indítványt nyújtottunk be, amely a szeptember 24-i pesterzsébeti testületi ülés napirendjén szerepel. Azt kezdeményezzük, hogy az önkormányzat hivatalos felterjesztésben kérjen változtatásokat az Országgyűléstől és a Kormánytól.

Ahonnan indultunk: a KÖR körül felmerült kérdések

A Téglagyártó utca 23. alatti ingatlan eredeti engedélye három épületben összesen 63 lakás megépítését tette lehetővé, mélygarázs nélkül. Az engedélymódosítás már az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását is érinti.

A mélygarázs a felszíni parkolás és a zöldfelületek szempontjából kedvező változás lehet. Ettől azonban még nem tűnnek el a kérdések: hol lesz a lehajtó, hogyan változik a forgalom, elbírják-e a belső utak az építkezés terhelését, és ki állítja helyre az esetleges károkat? Hogyan kezelik a szennyvizet és a csapadékvizet? Mi lesz a fákkal, a zöldfelületekkel, és hogyan illeszkednek az új házak a Mediterrán lakópark építészeti karakteréhez? (Bővebben az előterjesztésben olvashattok róla.)

Ezeket a problémákat a lakók már a 2022-es petícióban is jelezték, és a mostani lakossági munkamegbeszélésen is előkerültek. Nem olyan részletekről beszélünk, amelyeket ráér az első kamion megérkezése vagy az új lakások átadása után tisztázni.

Ennek ellenére a beruházó ígéretei ellenére mind a mai napig nem ismerhettük meg a módosított terveket, nem kaptunk érdemi válaszokat a felvetéseinkre.

A terveket akkor kell megismerni, és a helyi érdekeket akkor kell érvényesíteni, amikor a döntésekre még hatással lehetünk. Nem fogadhatjuk el, hogy úgy szenvedjük el a következményeket, hogy a kérdéseik csak utólag jutnak el a döntéshozókhoz.

Miért kérünk erősebb önkormányzati jogokat?

Az „ügyféli jogállás” jogászi kifejezésnek hangzik, de nagyon is gyakorlati. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, észrevételeket tehessen, képviselhesse a helyi közlekedési, zöldfelületi és közműszempontokat, szükség esetén pedig jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A 2026. június 30-tól induló építésügyi ügyekben ismét érvényesülhet az általános ügyfélfogalom, de ez nem jelent minden ilyen eljárásban automatikus önkormányzati részvételt. (Építésijog.hu összefoglalója) Az önkormányzatok egyértelmű ügyféli jogállásának szükségességét a szakmai elemzések is felvetették. (Építésijog.hu szakmai javaslatai)

Nem önmagáért kérünk több jogosítványt a hivatalnak. Az a célunk, hogy a helyi közösség választott képviselete érdemben felléphessen a lakókörnyezet védelmében. Ez nem helyettesíti a lakók saját tájékozódási és jogorvoslati lehetőségeit (hiszen a 3 évvel ezelőtti közigazgatási eljárásban is lakóparkkal szemben alperesként jelent meg a polgármester), de további védelmet jelentene.

Az indítványunk három, egymáshoz kapcsolódó változtatást kér:

  • Automatikus önkormányzati részvételt. Az építési tevékenység helye szerinti önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat külön érintettségi vizsgálat nélkül lehessen ügyfél az építési engedélyezési és engedélymódosítási ügyekben, valamint a javaslatban felsorolt további építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban. Ez nem vétójogot jelentene, hanem érdemi részvételt és jogvédelmet.
  • A korábban indult ügyek rendezését. Külön átmeneti szabályokat kérünk a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárásokra. A folyamatban lévő ügyekben automatikus önkormányzati bevonást, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházásoknál kötelező értesítést, irathozzáférést és megfelelő feltételekhez kötött felülvizsgálati lehetőséget kezdeményezünk.
  • Egyes építésügyi feladatok helyi visszaadásának előkészítését. Nyilvános hatásvizsgálatot kérünk a 2020-as központosítás tapasztalatairól. Ennek alapján azokat a feladatokat, amelyek helyben hatékonyabban láthatók el, megfelelő szakemberekkel, finanszírozással, függetlenségi és jogorvoslati garanciákkal adnák vissza önkormányzati szintre.

A nyilvánosságot is erősítenénk. Azt kérjük, hogy az eljárások közérdekű alapadatai és a már jogszabályban meghatározott tervdokumentumok tartósan, kereshetően legyenek hozzáférhetők, és vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető iratok körének bővítését.

A korábbi ügyeket sem hagyhatjuk ki

A KÖR mélygarázsát érintő engedélymódosítási eljárás a június 30-i változás előtt indult. Az előterjesztésünkben éppen arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb szabályozás önmagában nem rendezi az ilyen, korábban indult ügyekben kialakult jogvédelmi hiányt.

Nem elég csak a jövőbeni beruházásoknál biztosítani az érdemi részvételt, ha közben a mostani konfliktusok megoldatlanok maradnak.

Miről dönt a testület szeptember 24-én?

A testület elé nem a KÖR építési engedélyének visszavonását visszük, hanem országos szabályozási változtatások kezdeményezését. Ha a képviselők támogatják az indítványt, a polgármestert arra kérjük fel, hogy készítse el a felterjesztést, és azt a határozattal együtt nyolc napon belül küldje meg a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. Az érdemi válaszokról ezt követően a testületnek is tájékoztatást kellene kapnia.

A határozat elfogadása önmagában nem állítaná le a beruházást, és nem adna azonnal új eljárási jogokat. Egyértelművé tenné viszont Pesterzsébet álláspontját: a helyi közösséget érintő építési döntésekben biztosítani kell a helyi érdekek érdemi képviseletét.

Nem önmagában a fejlesztések ellen lépünk fel, azért dolgozunk, hogy azok átláthatóan, a környezetükhöz illeszkedve és a már ott élők érdekeit tiszteletben tartva valósuljanak meg.

A KÖR ügye adta ehhez helyi tapasztalatot: az indítványunk azt szeretné elérni, hogy hasonló helyzetben máshol se maradjon eszköztelen a helyi közösség, s mi is negvédhessük a lakókörnyezetünk.

Önálló képviselői indítvány – 2026. szeptember 24.

Önálló képviselői indítvány

Tárgy: Javaslat felterjesztési jog gyakorlására a települési önkormányzatok építésügyi ügyféli jogállásának megerősítése, a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között keletkezett jogvédelmi hiány rendezése, valamint egyes építésügyi hatósági feladatok önkormányzati visszaadása érdekében

Előterjesztő: Mach Péter és Csaszny Gábor önkormányzati képviselő

Tisztelt Képviselő-testület!

Jelen előterjesztés közvetlen apropóját a Téglagyártó utca 23. alatti KÖR beruházással összefüggő, mélygarázs létesítésére irányuló engedélymódosítási eljárás adja. Az eljárás 2026. június 30. előtt indult, ezért abban még a 2024-ben bevezetett, szűkebb ügyfélkörre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. A korlátozás 2026. június 30-i megszüntetése önmagában nem teszi lehetővé, hogy az Önkormányzat az új, kedvezőbb szabály alapján kapcsolódjon be ebbe a korábban indult eljárásba (103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet.)

Az eredeti, érvényes építési engedély alapján a jelenleg beépítetlen telken három épületben összesen 63 lakás létesülhetett volna, mélygarázs nélkül. A benyújtott engedélymódosítás az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását érinti. A mélygarázs létesítése a felszíni parkolás és a zöldfelületek védelme szempontjából kedvező változás lehet, de csak akkor, ha annak férőhelyszáma, lehajtója, forgalmi kapcsolata, szellőzése, vízelvezetése és kivitelezési módja megfelelően illeszkedik a már kialakult lakókörnyezethez.

A beruházási telket körülvevő, 170187/54 helyrajzi számú út magánút, amelynek jogi és műszaki helyzete hosszabb ideje rendezetlen kérdéseket vet fel (Pesterzsébet Önkormányzatának 2022. évi tájékoztatója). Ugyanez a tájékoztató rögzítette a lakók útállapottal, hiányos közvilágítással, parkolással, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos kifogásait, továbbá azt, hogy a beruházó vállalást tett az útburkolat, a közvilágítás, a társasházi lehajtók és az érintett közművek rendezésében való közreműködésre. Az építkezés megkezdése előtt ezért tisztázni kellene, hogy a munkagépek és tehergépjárművek milyen útvonalon közelítik meg a telket, milyen terhelést jelentenek a belső utakra, miként garantálható a gyalogosok biztonsága, valamint ki és milyen módon állítja helyre az esetlegesen károsodó útburkolatot és közműveket.

A 63 új lakás használatba vétele tartósan növelheti a Mediterrán lakópark belső gépjárműforgalmát, ezért nemcsak a jogszabály szerinti parkolóhelyszámot, hanem a mélygarázs tényleges használhatóságát, a vendégparkolást, a szabálytalan parkolás visszaszorítását, valamint a gyalogos és gépjárműforgalom biztonságos szétválasztását is vizsgálni kell. A mélyépítés és a későbbi többlethasználat miatt ugyancsak tisztázandó a szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat kapacitása, a talaj- és csapadékvíz kezelése, továbbá az, hogy a beruházás nem súlyosbítja-e a területen korábban jelzett vízelvezetési problémákat. Ezek nem elméleti kérdések: a lakók már 2022-ben petícióban kifogásolták a rendezetlen közlekedési, parkolási, csatornázási és vízelvezetési helyzetet

Kiemelt helyi érdek a meglévő fák és zöldfelületek védelme, a ténylegesen megvalósuló zöldfelületi arány és fapótlás ellenőrizhetősége, valamint a Mediterrán lakópark egységes építészeti karakterének megőrzése. A korábbi tervek kapcsán a lakók kifogásolták a környezetétől eltérő, hét szintes kialakítást, a felszíni parkolás zöldfelület-csökkentő hatását és a lakópark arculatának megbontását. A mostani fejleményekről tartott lakossági munkamegbeszélésen a résztvevők többsége választ vár a mélygarázs pontos kialakítására, ugyanakkor választ vár az épületmagasságra, a fák megőrzésére, a kivitelezési teherforgalomra, valamint az építkezés alatti és utáni parkolási helyzetre.

Ez a helyzet világosan megmutatja a szabályozás hiányosságát. Pesterzsébet Önkormányzata ügyféli jogállás hiányában nem kap automatikusan teljes körű hozzáférést a módosított tervekhez, a mélygarázs műszaki és forgalmi kapcsolataihoz, a közmű- és vízelvezetési megoldásokhoz, valamint az eljárásban keletkezett szakmai állásfoglalásokhoz. Így korlátozottan tudja képviselni azokat a közlekedési, környezetvédelmi, településképi, közmű- és vagyongazdálkodási szempontokat, amelyek következményei később a kerületet és az itt élőket terhelik.

Ezért kiemelten fontos a határozati javaslat 2. pontja. Ez nem csupán a jövőbeni eljárásokra kezdeményezi az automatikus önkormányzati ügyféli jogállás megteremtését, hanem kifejezetten kéri a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárások átmeneti rendezését is. A kezdeményezés elfogadása természetesen nem adna azonnal ügyféli jogállást az Önkormányzatnak a folyamatban lévő eljárásban, de egyértelmű politikai és jogalkotási kezdeményezést jelentene annak érdekében, hogy az Országgyűlés és a Kormány ezt a jogvédelmi hiányt mielőbb megszüntesse.

Az önkormányzatok viselik a települési építkezések számos közvetlen következményét, miközben az építésügyi hatósági eljárásokban jelenleg nem rendelkeznek általános, törvény vagy kormányrendelet alapján automatikusan biztosított ügyféli jogállással. A helyi közutak, közterületek, parkok, parkolás, környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, valamint a helyi közösségi közlekedés szervezése önkormányzati feladat, ezért egy jelentős beruházás közlekedési, környezeti és infrastrukturális hatásai közvetlenül érinthetik az önkormányzat feladatellátását és vagyonát (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, 13. §).

Az indítvány három, egymással összefüggő jogalkotási cél támogatását javasolja:

  1. az építési tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat automatikus ügyféli jogállásának megteremtését a lényeges építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban;
  2. a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárások miatt kialakult jogvédelmi hiány célzott, a jogbiztonságot is tiszteletben tartó átmeneti rendezését;
  3. annak átfogó vizsgálatát, majd a vizsgálat eredménye alapján a helyben hatékonyabban ellátható építésügyi hatósági feladatok megfelelő személyi, pénzügyi és összeférhetetlenségi garanciák mellett történő önkormányzati visszaadását.

Az indítvány indokai

Az önkormányzatok helyi felelőssége és korlátozott eljárási helyzete

Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet és véleményt nyilváníthat. Ez biztosítja a Képviselő-testület jelen felterjesztésének alkotmányos alapját (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pont). Az így megkeresett szerv főszabály szerint harminc napon belül köteles érdemben válaszolni; ha nem rendelkezik hatáskörrel, nyolc napon belül továbbítania kell a megkeresést a hatáskörrel rendelkező szervhez. Az Országgyűlést a harmincnapos válaszadási határidő nem köti (Mötv. 7. §).

Az általános közigazgatási rendtartás szerint ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Jogszabály meghatározott ügyfajtában külön vizsgálat nélkül is ügyféli minőséget állapíthat meg (Ákr. 10. §). A hatályos építésügyi eljárási kódex azonban csak az építtetőt, az érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosát, valamint egyes kapcsolódó épületek tulajdonosait nevesíti automatikus ügyfélként. A települési önkormányzatot önmagában az építési tevékenység helye vagy helyi közfeladatai alapján nem sorolja ebbe a körbe (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §).

Emiatt az önkormányzatnak jelenleg ügyenként kell igazolnia saját jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettségét. A településrendezési, településképi, közútkezelési, közlekedésszervezési, környezetvédelmi vagy vagyongazdálkodási felelősség önmagában nem feltétlenül vezet ügyféli jogálláshoz. Az automatikus ügyféli minőség megteremtése megszüntetné ezt a bizonytalanságot, és biztosítaná, hogy az önkormányzat időben értesüljön az eljárásról, megismerhesse az iratokat, nyilatkozatot tehessen, valamint szükség esetén igénybe vehesse a jogorvoslati eszközöket.

A 2024 és 2026 közötti jogvédelmi hiány

2024. augusztus 16-án hatályba lépett az a módosítás, amely az építésügyi hatósági eljárásokban az általános ügyfélfogalom alkalmazását lényegében leszűkítette (241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. §). A változás egyidejűleg megszüntette az ÉTDR nyilvános felületét is, ami a szakmai sajtó szerint jelentősen megnehezítette, hogy a helyi közösségek egyáltalán tudomást szerezzenek a környezetüket érintő beruházásokról (Építészfórum, „Megszűnik az ÉTDR nyilvános felülete”).

A 2024. október 1-jétől alkalmazandó 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet fenntartotta ezt a szűkítő megoldást. A korlátozást a 103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet 2026. június 30-i hatállyal megszüntette, így az ezt követően indult ügyekben ismét teljeskörűen érvényesülhet az Ákr. általános ügyfélfogalma. Ugyanez a rendelet az ÉTDR nyilvános felületén egyes, személyes adatot nem tartalmazó eljárási alapadatok ismételt közzétételéről rendelkezett; a helyszínrajzokra, utcai homlokzati tervekre, látványtervekre és bontási fotódokumentációra vonatkozó részletszabályok 2026. július 29-én léptek hatályba (103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet; Építésijog.hu összefoglaló).

A módosításhoz ugyanakkor nem kapcsolódott olyan általános átmeneti rendelkezés, amely a korábbi korlátozás alatt megindult építésügyi eljárásokban is megnyitná az Ákr. általános ügyfélfogalmának alkalmazását. Így az eljárás megindításának napja alapján eltérő jogvédelem érvényesülhet még egymáshoz hasonló, ma is folyamatban lévő vagy ma is jelentős hatást kiváltó beruházások esetén.

A szabályozási hiány rendezésekor egyaránt figyelembe kell venni az önkormányzatok és a helyi közösségek hatékony jogvédelmét, valamint a jogerős döntésekhez és a jóhiszeműen szerzett jogokhoz fűződő jogbiztonsági követelményt. A jogalkotásról szóló törvény tiltja, hogy a jogszabály a hatálybalépése előtti időre kötelezettséget állapítson meg vagy tegyen terhesebbé, illetve jogot vonjon el vagy korlátozzon (Jat. 2. § (2) bekezdés). Ezért az indítvány nem a korábban kiadott engedélyek általános és automatikus érvénytelenítését kezdeményezi. Ehelyett differenciált átmeneti szabályozást kér:

  • a még folyamatban lévő ügyekben az érintett önkormányzat automatikus ügyfélként történő bevonását;
  • a még meg nem valósult, illetve még kivitelezés alatt álló, végleges engedélyeken alapuló beruházások esetén az önkormányzat kötelező értesítését és irathozzáférését, továbbá közvetlen érintettséghez, érdemi jogsérelemhez, rövid jogvesztő határidőhöz és arányossági vizsgálathoz kötött különleges felülvizsgálati lehetőséget;
  • a már lezárt és megvalósult ügyekben az önkormányzat tájékoztatáshoz és iratmegismeréshez való jogát, valamint jogsértés gyanúja esetén a hatályos felügyeleti és törvényességi eszközök alkalmazhatóságának biztosítását.

Az automatikus önkormányzati ügyféli jogállás szükségessége

Az automatikus ügyféli jogállás nem jelentene önkormányzati vétójogot, és nem vonná el az építésügyi hatóság döntési hatáskörét. Azt biztosítaná, hogy a helyi közérdek törvényes képviselője az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, jelezhesse a helyi közúttal, közterülettel, zöldfelülettel, vízelvezetéssel, közlekedéssel, parkolással, településképpel és helyi szabályozással kapcsolatos szempontokat, továbbá szükség esetén jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A szakmai elemzések már a korlátozó szabály hatálybalépésekor jelezték, hogy indokolt lenne a települési önkormányzat ügyféli jogállásának egyértelmű rendezése azokban az építésügyi eljárásokban, amelyekben nem maga az önkormányzat jár el hatóságként (Építésijog.hu, „Visszaállhat a 2024. augusztusa előtti ügyféli kör”). Az automatikus részvétel különösen indokolt Budapesten, ahol egy nagyobb beruházás terhei rendszerint a kerületi utak, közterületek, parkolás, zöldfelületek és helyi szolgáltatások működésében jelennek meg.

Az eljárások gyorsasága megfelelő szabályozással megőrizhető. Az önkormányzat számára rövid, jogvesztő nyilatkozattételi határidő állapítható meg, az elektronikus kézbesítés és iratbetekintés pedig az ÉTDR-ben biztosítható. Ha az önkormányzat a határidőn belül nem kíván érdemi nyilatkozatot tenni, az eljárás emiatt nem húzódna el.

Az építésügyi hatósági feladatok önkormányzati visszaadásának vizsgálata

2020. március 1-jével megszűnt a járásszékhely települési, illetve a fővárosi kerületi jegyzők általános elsőfokú építésügyi hatósági hatásköre, és ezek a feladatok a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokhoz kerültek. A jelenlegi szabályozás az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat főszabály szerint továbbra is a kormányhivatalokhoz telepíti (237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet).

Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt nyilvános hatásvizsgálatot készíteni arról, hogy mely feladatok láthatók el gyorsabban, átláthatóbban és a helyi viszonyok jobb ismeretében önkormányzati szinten. A települési önkormányzat jelenleg is felelős a helyi tervalkotásért, a helyi építészeti örökség védelméért, a településképért, valamint főépítészi és tervtanácsi feladatokat lát el. A szakmai értékelések ezért az önkormányzati szerepvállalást a magyar építészeti szabályozás meghatározó elemének tekintik (Építészfórum, „A települési önkormányzat szerepvállalása”).

Vizsgálni szükséges legalább:

  • mely elsőfokú építési, fennmaradási, bontási és használatbavételi ügyek telepíthetők helyi szintre;
  • hogyan kapcsolható össze a helyi építési szabályzat és a településképi követelmények ellenőrzése az engedélyezéssel;
  • mely építésfelügyeleti és szabályossági ellenőrzések végezhetők hatékonyabban helyben;
  • milyen lakosságszámhoz, ügyteherhez, szakképzettséghez és szervezeti függetlenséghez kötött feltételekkel vállalhatná egy önkormányzat e feladatokat;
  • milyen társulási vagy térségi megoldás biztosíthatná a feladatellátást a kisebb településeken;
  • mely másik hatóság járjon el, ha maga az önkormányzat az építtető vagy az érintett ingatlan tulajdonosa;
  • milyen központi szakmai felügyelet, egységes digitális rendszer és jogorvoslati rend szükséges;
  • milyen költségvetési forrás, létszám, eszközállomány és adat-hozzáférés átadása biztosítja a feladat tényleges elláthatóságát.

Határozati javaslat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete

  1. egyetért azzal, hogy az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat a jogszabály erejénél fogva, külön érintettségi vizsgálat nélkül rendelkezzen ügyféli jogállással az építési engedélyezési, az építési engedély módosítása iránti, a fennmaradási, a bontási és a használatbavételi engedélyezési, az egyszerű bejelentéssel összefüggő hatósági, valamint az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban;
  2. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított felterjesztési jogával élve kezdeményezi az Országgyűlésnél és a Kormánynál, hogy

a) teremtsék meg az érintett települési, Budapesten a kerületi önkormányzat automatikus ügyféli jogállásának egyértelmű törvényi, illetve kormányrendeleti alapját;

b) alkossanak a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult építésügyi hatósági eljárásokra olyan differenciált átmeneti szabályokat, amelyek a folyamatban lévő ügyekben biztosítják az önkormányzat automatikus bevonását, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházások esetében pedig az önkormányzat kötelező értesítését, irathozzáférését és a helyi közfeladat vagy önkormányzati vagyon sérelméhez kötött, észszerű határidőn belüli felülvizsgálat kezdeményezésének lehetőségét, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok, valamint a jogbiztonság védelme mellett;

c) biztosítsák tartósan és ellenőrizhető módon az építésügyi eljárások közérdekű alapadatainak és a jogszabályban már meghatározott tervi dokumentumoknak a nyilvános, kereshető és adatvédelmi szempontból megfelelő elektronikus hozzáférhetőségét, továbbá vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető dokumentumok körének további bővítését;

d) készítsenek nyilvános hatásvizsgálatot az általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok 2020. évi központosításának tapasztalatairól, különösen az ügyintézési idő, a szakember-kapacitás, a helyi szabályok érvényesülése, a jogorvoslat, az ellenőrzés hatékonysága és az ügyfelek hozzáférése szempontjából;

e) a hatásvizsgálat, valamint a települési önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján készítsék elő az önkormányzati szinten hatékonyabban ellátható általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok visszaadását, és vizsgálják meg egyes építésfelügyeleti feladatok helyi szintre telepítését, a szükséges finanszírozás, létszám, eszközállomány, adat-hozzáférés, szakmai minimumfeltételek, összeférhetetlenségi szabályok és állami jogorvoslati garanciák egyidejű biztosításával;

f) kérjék fel az Országgyűlés tárgy szerint illetékes bizottságait, hogy a kérdést az önkormányzati érdekszövetségek és az építészeti szakmai kamarák bevonásával nyilvános ülésen tárgyalják meg;

  • felkéri a Polgármestert, hogy a fentiek alapján készítsen felterjesztést.
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztést a határozattal együtt küldje meg
    • Magyarország Kormánya részére,
    • az építésügyért felelős miniszter részére,
    • az Országgyűlés elnöke részére,
    • Budapest Főváros Önkormányzata részére,
  • felkéri a Polgármestert, hogy a felterjesztésre érkező érdemi válaszokról tájékoztassa a Képviselő-testületet.

Felelős: polgármester
Határidő a megküldésre: a határozat elfogadását követő 8 nap
Határidő a tájékoztatásra: az érdemi válaszok beérkezését követő első rendes képviselő-testületi ülés

Budapest, 2026. szeptember 7.

Mach Péter
Csaszny Gábor
önkormányzati képviselő

Mit tegyünk. ha a lakókörnyezetünkben roncsautót látunk, ami már huzamosabb ideje ott „parkol”?

Vagy az önkormányzat hibabejelentőjén, ( https://pesterzsebet.hu/lakossagi-bejelentes/ )

vagy alábbi mail címen érdemes bejelenteni: rendvedelmi.ugyelet@pesterzsebet.hu

A kapott tájékoztatás szerint:

„A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Kftv.) 20. § (1) bekezdése értelmében a felügyelő – az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

Mindezek mellett a Kftv. 20. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályok szerint afelügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely értesítés értelmében az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja. 

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3). bekezdése értelemben azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja. 

Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 49. § (1)-(2) bekezdései értelmében az üzemképtelen járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tárolhatók. A gépjármű üzemben tartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig szabad tárolni. 

A Rendelet 2. § h) pontja értelmében üzemképtelen jármű: a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik vagy engedélye lejárt.

Miről tárgyal a gazdasági bizottság (2026. július 14.)

Sokan kérték, hogy az utólagos beszámolók mellett/helyett fontos lenne, ha bemutatnám a képviselői munka előkészítő, napirendeket elemző munkáját is. Az amúgy 50-100 napirendet is tárgyaló Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság rendkívüli ülést tart 2026. július 14., kedd félháromkor a Polgármesteri Hivatal Nagytermében, ami kényelmes kezdés ahhoz, hogy ebbe a munkába beavassak mindenkit.

5 napirendi pontot tárgyalunk, melyből csak az első nyílt napirend, a többi zárt (közterülethasználattal kapcsolatos) napirendhez sajnos a döntéselőkészítő anyagokat nem hozhatok nyilvánosságra, csupán a napirendek címét.

1. napirend — Vörösmarty utca 1. elővásárlási jog (NYÍLT ülés)

A 171190/54 hrsz-ú, 2750 m²-es belvárosi ingatlan („kiemelt jelentőségű helyi központ terület”, Vt-H/Ln3 övezet) egy részét két külön adásvételi ügyletben értékesítenék:

  • 1228/40004 tulajdoni hányad (Gyurika Ferencné → Kiss Gyula), vételár 27 000 000 Ft
  • 1956/40004 tulajdoni hányad (Miskó Éva Erzsébet + Oláh János István → „PIKOLO” Olasz Fagylaltozó Bt.), vételár 42 500 000 Ft

Az önkormányzatot a Kerületi Építési Szabályzat 10.§ (1) alapján elővásárlási jog illeti meg. A határozati javaslat mindkét esetben a jog gyakorlásáról való lemondást javasolja, mert a 2026. évi költségvetésben nincs erre előirányzat — ezt a főépítész is támogatja a jelenlegi költségvetési helyzetre hivatkozva.

A terület kiemelt jelentőségű helyi központ, az önkormányzatnak elővásárlási joga van rá. Elméletben tehát dönthetnénk úgy, hogy megvesszük.

A gyakorlatban nem tehetjük: a 2026-os költségvetésben nincs erre elkülönített forrás, a főépítész is a jog gyakorlásáról való lemondást javasolja, „az önkormányzat jelenlegi költségvetési helyzetére tekintettel”. Ez nem egyedi eset, hanem tünet — azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló mozgástér mennyire szűk akkor, amikor valódi városfejlesztési döntésekről lenne szó. A napirend határozati javaslatának indoklása jól mutatja, mire nincs pénze egy önkormányzatnak: egy stratégiai ingatlan megvásárlására. Nem az alapján döntünk tehát, hogy városfejlesztési szempontból mi lenne a legkedvezőbb, hanem, hogy mire jut forrása az elmúlt évtizedekben kormányzati döntésekkel kifosztott önkormányzatunknak.

ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDI PONTJAI

2. Javaslat Hajdú Stefánia ev. közterület-használati kérelmének elbírálására

Előterjesztő: Kernné dr. Kulcsár Dóra VGO osztályvezető

Tárgyalja: GVKKB

3. Javaslat Szűcs Adrienn közterület-használati kérelmének elbírálására

Előterjesztő: Kernné dr. Kulcsár Dóra VGO osztályvezető

Tárgyalja: GVKKB

4. Javaslat az Albatros Patika Kft. közterület-használati kérelmének elbírálására

Előterjesztő: Kernné dr. Kulcsár Dóra VGO osztályvezető

Tárgyalja: GVKKB

5. Javaslat a Csili Művelődési Központ közterület-használati kérelmeinek elbírálására

Előterjesztő: Kernné dr. Kulcsár Dóra VGO osztályvezető Tárgyalja: GVKKB