Civilek vs. vegyszerfelhő: ma Pesterzsébet nyert

Egy eredményes nap története: délelőtt a Zaz koncert és a szigetszentmártoni zöld nyári egyetem után a dolgos hétköznapok reggelén még düh és tehetetlenség volt bennem, hogy hőségriadóban készülnek kémiai irtásra, délután pedig az jön szembe, hogy amikor összeállnak civilek, aktivisták, lakók, akkor tényleg meg lehet állítani egy rossz döntést.

Nem csak elméletben, hanem nagyon is konkrétan: ma nem permeteznek.

Az előzményekről: https://mach.hu/2026/06/30/allitsak-le-a-vegyszeres-szunyoggyeritest-a-hokupolaban/

Ma Pesterzsébeten konkrétan leállítottunk egy országos kémiai szúnyogirtást hőségriadóban. Nem azért, mert valaki „fentről” jófej volt, hanem mert elegünk lett.

Így indult: délelőtti ocsúdás, hogy este kémiai szúnyogirtás lesz Pesterzsébeten, 40 fokos hőségben, hőkupolában. Miközben a kerület papíron már csatlakozott a biológiai szúnyoggyérítéshez.

A válasz, amit első körben kaptam az önkormányzattól, ismerős volt: nem ők kérték, nem ők rendelték, ez egy országos program, központilag szervezve, a katasztrófavédelem intézi, ők „csak” tájékoztatnak. Szép, tiszta hárítás.

Közben ott volt a valóság:
– hőségriadó,
– éjjel sem hűl le a lakás,
– és most akkor zárjuk be az ablakot egy „nem veszélyes” rovarirtó miatt.

Ez volt az a pont, ahol eldőlt: ebből nem lesz csendes beletörődés.

Megírtam az első blogcikkem, s egyeztettem aktivistákkal, szervezőkkel: nem petíciót gyártottunk, nem „erősen gondoltunk rá”, hanem belevágtunk.

Levélcunamit küldtünk a megadott központ címre.

Pontosan leírtuk, mi a probléma:

  1. hőségriadó van,
  2. az embereknek éjjel kellene szellőztetniük,
  3. a kémiai gyérítés miatt viszont be kéne csukni az ablakokat,
  4. ez konkrét egészségügyi kockázat az időseknek, betegeknek, mindenkinek.

Kértük: halasszák el, vagy legalább adják meg pontosan, hol, mikor, melyik utcában lesz irtás, hogy lehessen készülni.

Aztán jött a fordulat. A katasztrófavédelem is hárított: azt a választ kaptuk háromnegyedháromkor, a polgármester és a jegyző mégis dönthetnek, s ha 15 óráig erről a döntésükről tájékoztatják a katasztrófavédelmet akkor leállítják az írtást.

Vagyis a történet nem ott ért véget, hogy „nincs mit tenni, ez országos program”. S akkor újabb célzott levelek, konkrét címzetteknek, folyamatos visszajelzés, és közben nyilvános posztok, szavazás, megosztások.

A nap végén jött a mondat, amit délben még kevesen hittek el, hogy le fogják írni:

„A hőségriadóra való tekintettel a mai napra tervezett szúnyoggyérítés elmarad, és egy későbbi időpontra kerül átütemezésre.”

Ez a mondat nem magától született. Azért született meg, mert:

  • nem fogadtuk el, hogy „nem rajtunk múlik”,
  • kiderítettük, hogy de, igenis múlik rajtuk,
  • és addig írtunk, amíg kénytelenek voltak ezzel a felelősséggel élni.

Ez egy fontos győzelem, de ha holnap minden megy tovább ugyanígy, akkor csak annyit értünk el, hogy a problémát arrébb toltuk pár nappal.

Nekem ez az egész ügy három dologról szól:

  1. Nem normális, hogy 2026-ban egy hőségriadó közepén kémiai rovarirtásról kell vitatkozni lakóövezet fölött. A klímaválság korszakában ilyet egyszerűen nem csinálunk. Nem tesszük választási kényszerré, hogy az ember vagy hőgutát kapjon, vagy „nem veszélyes” vegyszert lélegezzen.
  2. Nem normális, hogy a kémiai gyérítés legyen az alap reflex. Tudjuk, hogy nem szelektív, tudjuk, hogy a rovarvilágot gyalulja, nem csak a szúnyogot. Tudjuk, hogy hosszú távon ellenállóbb szúnyogokat és szegényebb élővilágot termel. Mégis ez az „alap”, a biológiai gyérítés meg a dísz a szélén.
  3. Ha már kerületként csatlakoztunk a biológiai programhoz, akkor azt komolyan kell venni, a lárvákat célozzuk, a tenyészőhelyeket kezeljük, bevonjuk a lakosságot a megelőzésbe, és a kémiai beavatkozás tényleg csak a legvégső, indokolt vészhelyzetben történjen.

Ma nem csak egy rossz időpontú permetezést állítottunk le, ma bebizonyosodott, hogy ha nem nyeljük le a sablonszövegeket, akkor még egy ilyen ügyben is van beleszólásunk.

Én azt szeretném, ha ez a nap nem csak arról szólna, hogy „huh, megúsztuk”, hanem arról is, hogy:

  • hőségriadó idején alapértelmezett tilalom legyen a kémiai gyérítésre,
  • a biológiai védekezés és a megelőzés az első,
  • és minden hasonló beavatkozás előtt legyen átlátható tájékoztatás: utcajegyzék, időpont, indoklás.

Nyertünk, de ne álljunk meg itt!

Keressük fel az országgyűlési képviselőinket és a környezetvédelemért felelős minisztériumot is: tegyenek rendet országos szinten.

Legyen világos szabály, hogy hőségriadó idején nincs kémiai szúnyogirtás lakóövezetek felett, és hogy a biológiai gyérítés, a megelőzés és az átlátható tájékoztatás legyen az alap, ne a vegyszerfelhő.

Ma Pesterzsébeten nyertünk egy csatát, de az is fontos,hogy ne csak egy helyi sztori maradjon. A munka most kezdődik.

Állítsák le a vegyszeres szúnyoggyérítést a hőkupolában!

NYERTÜNK!

Bővebben egy új cikkben írok a halasztásról és civil öszefogásról.

Miközben Pesterzsébet csatlakozott a fővárosi, korszerűbb biológiai védekezési programhoz, most mégis egy elavult, nem szelektív és rövid távon is kérdéses hatékonyságú módszer alkalmazására kerül sor.

Országos, kémiai szúnyogírtést végez a katasztrófavédelem a hőkupola alatt, hőségriadóban.

A kémiai szúnyogirtás nem oldja meg a probléma okát, viszont tömegesen pusztítja el a rovarvilágot – köztük a beporzókat is –, és közvetetten a madárállományt is károsítja. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem városi életminőségi kérdés is.

A döntés időzítése különösen aggályos. Egy hőkupolás, 40 °C-os időszakban a lakosság számára az egyetlen reális védekezés az éjszakai átszellőztetés. A permetezés miatt azonban az emberek kénytelenek bezárni az ablakaikat, így a lakások nem tudnak lehűlni. Ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Ebben a helyzetben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem közegészségügyi kockázat.

Magyarország Kormánya a szúnyoggyérítések koordinálásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központját bízta meg, aki a szervezésre és lebonyolításra a Szerocor Konzorciumot, mint kivitelezőt és a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot, mint szakértőt választotta ki.

A hivatalos tájékoztatás alapján: a kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban.

Ha szeretne véleményt formálni, az itt szavazhat:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/4154207038042620

Vagy itt írhat levelet a hőségriadóban szúnyogírtást végző katasztrófavédelemnek: (ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu

A levelezés:

Tisztelt Polgármester Úr! Kedves Ákos!

A mai estére, rendkívüli hőségriadó idejére időzített kémiai szúnyoggyérítés kapcsán szeretném határozottan kérni a beavatkozás azonnali elhalasztását.

Miközben Pesterzsébet csatlakozott a fővárosi, korszerűbb biológiai védekezési programhoz, most mégis egy elavult, nem szelektív és rövid távon is kérdéses hatékonyságú módszer alkalmazására kerül sor. A kémiai szúnyogirtás nem oldja meg a probléma okát, viszont tömegesen pusztítja el a rovarvilágot – köztük a beporzókat is –, és közvetetten a madárállományt is károsítja. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem városi életminőségi kérdés is.

A döntés időzítése különösen aggályos. Egy hőkupolás, 40 °C-os időszakban a lakosság számára az egyetlen reális védekezés az éjszakai átszellőztetés. A permetezés miatt azonban az emberek kénytelenek bezárni az ablakaikat, így a lakások nem tudnak lehűlni. Ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Ebben a helyzetben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem közegészségügyi kockázat.

Nehéz nem azt látni, hogy egy rosszul időzített, szakmailag is vitatható beavatkozás most közvetlenül veszélyezteti a helyiek egészségét, miközben a hatása erősen korlátozott.

Kérem, hogy:

  • a mai estére tervezett kémiai szúnyoggyérítést halasszák el,
  • hőségriadó idején ne alkalmazzanak ilyen típusú beavatkozást,
  • és következetesen a biológiai, megelőzésen alapuló megoldásokat helyezzék előtérbe.

  Bízom benne, hogy döntésük során a lakosság egészségének védelme és a helyi ökoszisztéma megőrzése elsődleges szempont marad.  

Tisztelettel:

Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője

A válasz:

Tisztelt Képviselő Úr!

Tájékoztatom, hogy a tervezett mai gyérítést nem Önkormányzatunk kérte és rendelte meg.

Tájékoztatom, hogy Magyarország Kormánya elrendelte az ország területén történő csípőszúnyogok gyérítését, melyhez fedezetet is biztosított. Önkormányzatunk részéről a gyérítések semmilyen gazdasági tranzakciót nem igényelnek. A mai napra tervezett gyérítés ennek az országos gyérítési programnak a részeként kerül megszervezésre.

Magyarország Kormánya a szúnyoggyérítések koordinálásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központját (ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu) bízta meg, aki a szervezésre és lebonyolításra a Szerocor Konzorciumot, mint kivitelezőt és a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot, mint szakértőt választotta ki.

A GEK által megküldött hivatalos tájékoztatás alapján: A lárvák elleni védekezés földi és légi biológiai módszerekkel, míg a kifejlett szúnyogok elleni kezelések földi kémiai módszerekkel történnek, a szakértők által meghatározott területeken. Egyes területeken a népegészségügyi hatóság külön engedélyével légi kémiai szúnyogirtás is történhet.

Az irtás során felhasznált szer kizárólag a csípőszúnyog lárvákat pusztítja el, a szer a környezetre nincs káros hatással. A kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban. A készítmény a kijuttatott mennyiségben kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.

A készítmény engedélye alapján a kezelést megelőzően az illetékes települési önkormányzatnak az érintett terület lakosságát értesíteni kell. A lakossági tájékoztató anyagok elkészítésekor és közzétételekor jelen kötelezettségünknek tettünk eleget, a gyérítésről a megadott időponton túl nem rendelkezünk egyéb információval, így nem ismert számunkra a kezelt területek pontos eloszlása, illetve a gyérítési program szakmai indokoltsága sem.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Tisztelettel:

dr. Jónás Péter osztályvezető-helyettes
Budapest Főváros XX. kerület
Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal
Rendvédelmi Osztály

Készítsük el közösen Pesterzsébet közlekedési és parkolási problématérképét! – Töltsd ki a kérdőívünk!

Aki ismer, tudja: leginkább a közösségi közlekedést használok, Dél-Pesten belül pedig, ha csak lehet, kerékpárral közlekedem.

Azonban nekem is fontos, hogy ne autók között nőjenek fel a gyerekeink, hanem legyen levegő, fa, árnyék – mégis nap mint nap szembesülök azzal, hogy sajnos sok pesterzsébetinek az autó a realitás, és este egyszerűen nincs hova letennie azt. Nyilván a tökéletes megoldás az lenne, ha a 15 perces város programja azonnal megvalósulhatna nálunk és a kerület szociális, egészségügyi és oktatási helyzete ugrásszerűen javulna, s egyre kevesebben kényszerülnének személygépkocsi használatára, de ez várhatóan nagyon hosszú folyamat.

Hogyan tudjuk úgy kezelni a parkolási válságot, hogy közben ne betonozzuk le a kerület jövőjét?

Az elmúlt években rengeteget foglalkoztam a körzetem közlekedésével: Topánka utca, Baross utca, Bíró Mihály utca, Kossuth Lajos utca környéke, Mediterrán, Gubacs – mind tele van nagyon is valós, mindennapi feszültségekkel.

Hétvégén és nyáron pedig a Duna-part (strand, Halas Guszti, vizes játszótér, VakVarjú) húzza be az autókat. Ezért kezdeményeztem, hogy ne csak a panaszkodás maradjon, hanem végre legyen egy rendes felmérésünk is arról, mi történik valójában az utcáinkban, s készüljön egy problématérkép.

Ugyanis a közösségi közlekedésben sokat léptünk előre. A pesterzsébeti metróbusz (223E) elindulása szerintem óriási siker: végre van gyors, közvetlen, kiszámítható kapcsolatunk a belvárossal. Erről külön cikket is írtam, mert fontosnak tartottam megmutatni, milyen hosszú munka eredménye ez, és mennyivel jobb most sokaknak a mindennapi ingázás:
„December 13-tól gyorsabban a belvárosba: a pesterzsébeti metróbusz” – itt olvasható:
https://mach.hu/2025/11/13/december-13-tol-gyorsabban-a-belvarosba-a-pesterzsebeti-metrobusz/

Ez tényleg előrelépés, de ennek is van ára: ha az agglomerációból autóval érkeznek be és nálunk rakják le a kocsit, mert innen jó a metróbusz, az bizony a mi lakóutcáinkat terheli. Nem baj, hogy jobb lett a kapcsolat a belvárossal, sőt. de a siker következményeit is kezelni kell a Topánka–Baross–Bíró Mihály–Kossuth környékén.

Ugyanez igaz a vasútra is. A „Vonattal a belvárosba!” mozgalom egyik célja pontosan az volt, hogy Pesterzsébetnek újra legyen értelmes vasúti kapcsolata a Keleti felé. Erről is írtam korábban: „Győztünk! Vonattal a belvárosba!” – itt található:
https://mach.hu/2019/03/24/gyoztunk_vonattal_a_belvarosba/

És nemrég megszületett az a MÁV-tájékoztatás is, amely szerint óránként 2, csúcsidőben akár 3 vonat járhat a Keletibe, nagyjából 15 perc alatt Pesterzsébetről – erről itt számoltam be: „Pesterzsébet győzelme a síneken – hivatalos MÁV-tájékoztató bizonyítja: óránként 2 vonat (csúcsidőben akár 3) a Keletibe!”
https://mach.hu/2026/01/31/pesterzsebet-gyozelme-a-sineken-hivatalos-mav-tajekoztato-bizonyitja-orankent-2-vonat-csucsidoben-akar-3-a-keletibe/

S bár a kínai vasútról egyre rosszabb hírek érkeznek, s most már csak reménykedni lehet abban, hogy az őszi iskolakezdésre újraindul, de bármikor történik meg , a vasút visszatérése hatalmas lehetőség: ha jól csináljuk, kevesebb autót, gyorsabb belvárosi eljutást és valódi, zöldebb alternatívát jelent. De közben fel kell tenni a nagyon földhözragadt kérdést is: mit fog ez jelenteni a Zodony utca, a Helsinki út, a környező házak parkolására? Lesz-e spontán P+R a lakóházak alatt? Még több bejáró autó jelenik meg, vagy épp kevesebb pesterzsébeti kényszerül autóba ülni?

Én ezért kezdeményeztem a mostani parkolási kérdőívet. Nem azért, mert valahol egy fiókban már készen van a fizetőparkolásról szóló rendelet – bár az, hogy a Hunvald-lista pesterzsébeti képviselője is elkezdett aktivizálódni az ügyben valóban színesíti a történetet – , amit „csak le kell nyomni a torkunkon”, hanem pont fordítva: előbb szeretném látni, mit élnek meg azok, akik ott laknak a Tátra tér, a Gubacsi lakótelep, a Duna-part és a városközpont környékén. Hol a legnagyobb a nyomás? Kik parkolnak ott? Melyik napszakban a legdurvább a helyzet? Mennyire jellemző, hogy agglomerációból érkezők vagy metróbuszra, vonatra átszállók foglalják el a helyeket? Mit tartanának elfogadható megoldásnak – és mit semmiképpen?

A kérdőív nem csak arról szól, hogy „igen vagy nem a fizetőparkolásra”. Arra is rákérdez, hogy van-e autó a háztartásban, mennyit használják, hol parkolnak, mit várnak egy esetleges lakossági kedvezménytől, és milyen feltételek mellett tudnák elfogadni a szigorúbb szabályozást. Fontos szempont az is, hogy a helyben élők – a bejelentett lakcímmel rendelkezők – elsőként kapjanak védelmet a saját utcájukban, ha bármilyen változás jön.

A kérdőívet itt találjátok:
„Lakossági kérdőív a kerületi parkolással kapcsolatban”
https://pesterzsebet.hu/lakossagi-kerdoiv-a-keruleti-parkolassal-kapcsolatban/

Arra kérlek, ha érintett vagy, töltsd ki! Ha a szüleid, szomszédaid, háztársaid érintettek, küldd tovább nekik is. Minél több válasz érkezik, annál pontosabban látjuk majd, hogy más gondja van a Tátra tér környékén élőknek, más a Gubacsi lakótelepen, más a Duna-parton, és megint más a városközpontban. Nem egy nagy, homogén „parkolási probléma” van, hanem több különböző helyzet, amelyekre eltérő megoldások kellenek.

Közben azt sem hallgathatom el, hogy a parkolási válság nem csak parkolási kérdés. Ha azt akarjuk, hogy kevesebb autó álljon a lakótelepi házak alatt, nem kezdhetjük azzal, hogy újabb zöldfelületeket betonoztatunk le parkolónak. Ezeket a fákat, füves részeket, kis levegőfoltokat nem ajándékba kaptuk: évtizedek alatt nőttek, és ha most leaszfaltozzuk őket, azt hosszú időre bukjuk el. Sokszor leírtam már más ügyekben is (legutóbb például a Mediterrán lakópark kapcsán), hogy a zöldfelület nem „luxus”, hanem az élhető város alapfeltétele.

Én abban hiszek, hogy okosabb közlekedésszervezéssel, jobb közösségi közlekedéssel, használhatóbb kerékpáros infrastruktúrával kell csökkenteni az autók számát – nem azzal, hogy újabb és újabb autóknak csinálunk helyet. A metróbusz és a vasút épp azt a lehetőséget hozzák el, hogy aki tud, tényleg hagyja otthon az autóját. De ehhez az is kell, hogy az utcáinkon ne csak átrohanjon a forgalom, hanem figyeljünk a gyalogosokra, bringásokra, gyerekekre, idősekre is.

Képviselőként az a célom, hogy valós problémákat vigyek a testület elé, de ugyanennyire fontosnak tartom azt is, hogy ne a lakók feje fölött hozzunk döntéseket. Ezért számít most különösen, ki mit ír le a kérdőívben. Ha az jön vissza, hogy mindenki ugyanazt a problémát látja, akkor arra kell keresnünk közös megoldást. Ha kiderül, hogy a Tátra tér gondja más, mint a Duna-parté vagy a Gubacsi lakótelepé, akkor nem egyetlen, mindenkire ráhúzott sablonnal kell próbálkoznunk.

Szóval most nem csak arról van szó, hogy kitöltünk egy kérdőívet a parkolásról. Arról van szó, hogyan akarunk élni Pesterzsébeten tíz év múlva: autókkal teli udvarok, gigaparkolók között, vagy olyan utcákban, ahol még marad hely fának, gyereknek, biciklinek is. Én továbbra is busszal, metróval, vonattal és biciklivel fogok járni, de közben nagyon nem mindegy, hogy azoknak, akiknek autó kell a munkához, gyerekhez, idős szülőhöz, lesz-e tisztességes, igazságos rendszerünk.

Ezért mondom most is: semmit rólunk, nélkülünk – a parkolásról se.

Szubjektív híradó – 2026. 06. 11.

Mi történt a mai testületi ülésen?

Ma 36 napirendet tárgyalt a pesterzsébeti képviselő-testület. Zömében most is egyhangú döntéseket hozott a testület, volt azonban néhány napirend, ahol érdemi vita is zajlott arról kinek az érdekeit képviseli a kerület vezetése: a pesterzsébetiekét vagy a pártközpontokét.

Apropó: a mai testületi ülést már élőben közvetítettük. Belenéztetek az élő adásba?

Szerintem voltak beakadások, hanghibák, de követhetőnek tűnt. Hétfőtől az önkormányzat YouTube-csatornáján visszanézhető lesz a teljes felvétel tájmingolva. A közvetítést végző szolgáltató munkáját a mostani tapasztalatok, valamint a bekért további ajánlatok alapján szeptemberben újra értékeljük, és akkor döntünk a folytatásról. is,

Közterületi és vagyongazdálkodási ügyek

Több döntés született önkormányzati ingatlanok hasznosításáról, valamint fejlesztések támogatásáról.

A testület döntése alapján módosítottuk a telek- és építményadó mértékét. A változás továbbra is kizárólag azokat az ingatlanokat érinti, amelyekben sem a tulajdonos, sem közeli hozzátartozója nem lakik, vagyis jellemzően a bérbe adott vagy nem lakott ingatlanokat.

Elbíráltuk a fővárosi, illetve kerületi védelemmel érintett ingatlanok településkép védelmi támogatására kiírt pályázatokat, gratulálok a nyertes társasháznak.

Szintén napirenden volt a parkolási problémák kezelése. A testület egy lakossági felmérés elindításáról döntött, amelynek célja, hogy ne felülről szülessenek döntések a fizető parkolásról, hanem az érintettek bevonásával alakuljon ki egy elfogadható rendszer. Erről majd írok részletesebben is.

Szociális, oktatási, egészségügyi és közösségi ügyek

A napirendek jelentős része a mindennapi működést érintő, de a lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozott. Ide tartozik:

  • a szociális ellátások szabályozása,
  • a kórház támogatása,
  • a Dél-pesti Kórház udvarán elhelyezett, méltatlan, konténeres ügyelet helyett a Kossuth Lajos utca 146. szám alatti ingatlant használatba adjuk az OMSZ részére, ahol kulturált körülmények között működhetne tovább a szolgáltatás.
  • kibővítettük a Gondosjárat (idős taxi) igénybevételének lehetőségét,
  • a diákmunka programok,
  • az óvodai férőhelyek tervezése,
  • az iskolakezdési támogatások biztosítása, szeptemberben minden pesterzsébeti 1–5. osztályos gyermek tanszercsomagot kap.

Ezek a döntések kevésbé látványosak, vitát sem generáltak, ugyanakkor közvetlen hatással vannak a pesterzsébetiek életminőségére.

Megszavaztuk a BRFK XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságával kötendő megállapodást a közbiztonsági cselekvési terv végrehajtására. Én tartózkodtam, mert a csomag üres, s ugyan polgármester úr megígérte, hogy megtöltik tartalommal, de egyelőre nesze semmi fogd meg jól.

S akkor azok a témák, ahol érdemi vita zajlott, javaslatot tettem:

 „Vágatlan május” júniusban

Van, ahol heti-kétheti rendszerességgel nyírják, és van, ahol gyakorlatilag „vágatlan május” van június közepén is. Sajnos például a kutyafuttatókban nem nyírtunk füvet, máshol pedig sokadszor vágjuk tarra a zöldfelületet és már most látszik, hogy felékszületlen a növényzet az aszályra. Ez egy hosszabb tanulási folyamat, amit elkezdtünk, s folyamatosan tanulunk a hibákból.

 Aluljáró és közbiztonság – ha végre van eszköz, használjuk

A vasútállomás aluljárója évek óta probléma: kosz, bizonytalanság, konfliktusok. Évek óta kérem, hogy rendezzük a kérdést.
Most végre a fővárosi rendészet vállalta a felelősséget és gyors és hatékony intézkedéseket ígértek ha a lakosság jelzi az adott eseti ügyeket..

👉 Amit kértem:

  • legyenek kint jól látható táblák az aluljáró környezetében a rendészet telefonszámával,
  • kerüljön fel az önkormányzati oldalra is úgy, hogy egy kattintással elérje bárki.

Az, hogy két év alatt hat megkeresésre nincs érdemi válasz, a hetedikre van, nem sikertörténet – de talán most itt is rendszert váltunk.

 Bíró Mihály-emléktábla – nem egy tábla, hanem értékválasztás

Most ott tartunk, hogy Bíró Mihály emléktáblája egy társasház pincéjében pihen.
Ez nem csak egy tárgy, hanem üzenet: mennyire vesszük komolyan a saját helyi értékeinket. A kérdésemre az a választ kaptam, hogy az adott társasház szigetelésekor levették, most a pincében van, és a fővárossal keresik a megoldást a visszahelyezésre.

Az ügyben folytatni fogom a munkát, hogy méltó emléket állítsunk Bíró Mihály grafikus művész emlékére.

 Lomtalanítás veszélyes hulladék nélkül = félmunka

A MOHU idén sem tervez veszélyes hulladékgyűjtő pontokat a lomtalanításnál.
Ez nem csak kellemetlen, hanem veszélyes:

  • mehet a festék, olaj, vegyszer a sima hulladék közé,
  • vagy „megoldja” valaki a játszótér mellett, erdősávban.

👉 Amit kértem:

  • a hivatal folytassa és keményítse az egyeztetést a MOHU-val.

 Kende Kanuth – Dobos sarok

Lakossági kérésre a Kende Kanuth–Dobos sarkon a közlekedési problémára hívtam fel, s segítséget kértem.

 Parkolás: nem rólunk nélkülünk

A parkolási káosz ma már sok pesterzsébeti mindennapi problémája. A testület most a kezdeményezésemre egy lakossági felmérés elindításáról döntött. Június 15-én indul, kérem, hogy minél többen vegyünk részt benne. Hamarosan jelentkezem a részletekkel.

Az ülésen elhangzott felszólalásom itt olvasható.

 Budapest–Belgrád vasút: van mozgástér – kérdés, élünk-e vele

A 150-es vasútvonal pesterzsébeti szakaszán a forgalomnövekedés miatt a saját anyagaik írják le, hogy a zaj éjszaka eléri vagy meghaladja a határértéket.
Ehhez képest: a mi szakaszunkra nem terveznek zajvédő falat.

Évek óta azt hallgatjuk: „kiemelt beruházás, nincs mozgásterünk”.
Most a beruházó településtanulmányt hoz, és a mi jóváhagyásunkat kéri. Ez definíció szerint mozgástér.

👉 Amit kimondtam, és amit képviselni fogok:

  • csak olyan településtanulmányt és KSZ-módosítást támogatok, amelyben konkrét vállalás van zajvédő falra vagy azzal egyenértékű védelemre Pesterzsébeten,
  • a településrendezési szerződésben legyen benne: határidő, műszaki paraméterek, és az is, hogy ha a zajmérés szerint még mindig túl magas a terhelés, akkor legyen kötelező további passzív védelem (ablakcsere, szigetelés),
  • a zajmérések eredménye legyen nyilvános.

Ha most is csak széttárjuk a kezünket, akkor nem csak Lázár János és a kínai vasút, hanem mi is csődöt mondunk, mint képviselet.

 Átláthatóság, propaganda, vagy fák?

Az egyik legélesebb politikai kérdés ma az volt, hogy a szűkös pénzből mire költ a kerület:

  • a testületi ülések átlátható, visszanézhető, kereshető közvetítésére,
  • vagy a Pesterzsébet Újság nevű, erősen vitatható hitelességű, túlnyomórészt propagandafunkciót ellátó kiadvány felturbózására.
  • a pesterzsébetiek többsége inkább fákra, zöldberuházásra, közbiztonságra költene ugyanebből a pénzből.

Végül az a kompromisszum született, hogy nem 3 csak 2 számmal bővül a megjelenése a lapnak és szeptemberben visszatérünk az közvetítésre. Egyrészt fontos visszajelzésnek tartom, hogy az I like Pesterzsébet csoport véleménye is számít, s emiatt apró korrekció született, másrészt nyilván rossz kompromisszumnak a döntést.

 Építményadó: népszerűtlen, de igazságosabb út helyett a könnyebbik

Az 1000 m² feletti ingatlanokra a hivatal eredetileg magasabb adót javasolt, a nagyobb jövedelmekhez igazítva. A testület végül egy alacsonyabb, egységesebb adót fogadott el.

Én az eredeti, az igazságosabb közteherviselést biztosító jövedelemarányosabb javaslatot támogattam, bár tudom, hogy ez bizonyos vállalkozói körökben talán népszerűtlenebb.


Ez kb. 88 millió forinttal kevesebb bevételt jelent majd a kerületnek – jövőre látni fogjuk, mennyire fog fájni ez a hiány.

Semmit rólunk nélkülünk!

Tisztelt Képviselőtestület!

Képviselőként és a „Semmit rólunk nélkülünk!” pesterzsébeti mozgalom elindítójaként szeretném világossá tenni: ez az ügy arról szól, hogy élünk‑e végre azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kerület évek óta nem élt.

Évek óta azt hallgatjuk – a polgármester úrtól is –, hogy „kiemelt beruházás, nincs mozgásterünk, nem tudunk mit tenni”. Ehhez képest ma a beruházó településtanulmányt hoz, és kéri, hogy a már kisajátított területeket mi illesszük be az új vasúti területbe. Ha tőlünk kér jóváhagyást, akkor igenis van mozgásterünk. A kérdés nem az, hogy van‑e eszköz, hanem az, hogy használjuk‑e, vagy továbbra is széttárt karokkal magyarázkodunk a lakóknak.

A 150‑es vasút pesterzsébeti szakaszán a várható forgalomnövekedés miatt, főleg éjszaka, a zaj eléri vagy meghaladja a határértéket. A kerület korábban jelezte, hogy zajvédő falat tart szükségesnek, ennek ellenére a kiviteli tervek a mi szakaszunkon nem tartalmaznak zajvédő falat, a településtanulmány pedig feketén-fehéren kimondja: ezen a szakaszon zajvédő létesítmény nem épül.

A főépítész világosan leírta: a településtanulmány csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a Kerületi Építési Szabályzatban már jelölt zajvédő műtárgy megépítésére vonatkozó vállalást. Ha ez hiányzik, a dokumentum nem felel meg a jogszabályi tartalmi követelményeknek. Magyarul: ha így elfogadjuk, saját magunkat és a saját szabályainkat hagyjuk cserben.

Nem adminisztratív rutinügyben döntünk, hanem arról, hogy a pesterzsébeti lakók mellé állunk‑e, vagy tovább játsszuk, hogy „sajnos meg van kötve a kezünk”.

Ezért a testületnek most egyértelmű feltételeket kell állítania, és ezeket a polgármesternek a tárgyalásokon keményen kell képviselnie:

  • Csak olyan településtanulmányt és KÉSZ‑módosítást támogatunk, amely tartalmazza a pesterzsébeti szakaszra vonatkozó, konkrét zajvédő fal‑ vagy azzal egyenértékű zajvédelmi létesítmény építési kötelezettségét.
  • A beruházóval kötendő településrendezési szerződésben rögzíteni kell a zajvédő létesítmény műszaki paramétereit, a megvalósítás határidejét, és azt is, hogy a forgalomba helyezés utáni zajmérések alapján – ha a határértékek nem teljesülnek – további passzív zajcsökkentő intézkedéseket (pl. ablakcsere, homlokzati szigetelés) finanszíroznak a vasút menti lakóépületeknél.
  • A zajmérések eredményeit nyilvánosan kell közzétenni, itt és máshol is, hogy többé ne ad hoc, hanem átlátható elvek mentén kezeljük a zajszennyezést.

Ha ma úgy teszünk, mintha nem lenne valódi alkupozíciónk, akkor pont azt a tutyi-mutyi, sodródó hozzáállást folytatjuk, ami idáig vezetett. Ha viszont a településtanulmány támogatását ezekhez a konkrét zajvédelmi vállalásokhoz kötjük, akkor végre nem csak beszélünk a pesterzsébetiek védelméről, hanem teszünk is érte.

Mire költsünk 12 MFt-ot? Propagandára, átláthatóságra vagy fákra?

A jövő héten arról is dönt Pesterzsébet önkormányzata, hogy mire költsön el több millió forintot a közös pénzünkből.

Miről dönthetünk?

  • felturbózzuk a gyakorlatilag alig olvasott, politikailag elfogult Pesterzsébet újságot,
  • profi Globomax-kamerarendszerrel, kereshető előterjesztésekkel, kategorizált anyagokkal, közmeghallgatásokkal átláthatóvá tenni a képviselő-testületi üléseket,
  • vagy azt mondani: egyik sem kell, inkább valódi, zöld beruházásra – például őszi faültetésre – költsük ezt a pénzt.

Ti mit tartotok fontosnak?

A) Pesterzsébet újság felturbózása

  • „A polgármester javaslata szerint 2026-ban három extra lapszámmal bővülne a Pesterzsébet újság (június 18., szeptember 3., november 5.), a decemberi számot pedig 10-ről 3-ára hoznák elő.”
  • „Ez a plusz 3 megjelenés bruttó 12 072 463 Ft többletkiadást jelent a szerkesztésre, hirdetésszervezésre, tördelésre, nyomdára és terjesztésre.

A Pesterzsébet újságot évek óta úgy dobálják a postaládáinkba, hogy közben alig olvassa valaki, a színvonala hektikus, a tartalma pedig nyíltan a városvezetés politikai propagandáját szolgálja. Tavaly pont ezért döntöttünk a fokozatos leépítéséről, most mégis, az előrehozott választások árnyékában, hirtelen fontos lett, hogy még több közpénzt öntsünk bele, és rátegyünk egy lapáttal a kampánygépezetre.

B) Globomax – profi közvetítés és médiatár

  • „A másik előterjesztés a Globomax Zrt. MikroKam rendszerének kiépítéséről szól, amit már 11 budapesti kerület használ a testületi ülések közvetítésére.”
  • „A MikroKam robotkamerás rendszer automatikusan azt a képviselőt veszi, aki éppen szót kap, a képeket vágja, feliratozza, és alkalmas arra, hogy az üléseket napirendi pontokra és képviselői felszólalásokra tagolva visszakereshetővé tegye.”
  • „A robotkamerás rendszer egyszeri telepítési költsége nettó 6 913 778 Ft, bruttó 8 780 498 Ft vagy a MikroKam Studio olcsóbb, szintén bővíthető változata nettó 4 084 478 Ft, bruttó 5 187 478 Ft.”
  • „Az önkormányzati TV médiatár- és streaming-szolgáltatás díja havonta nettó 80 000 Ft, bruttó 101 600 Ft.”

A Globomax-rendszer pont az ellenkezője annak, mint egy pártlap: nem egyoldalú propaganda, hanem kontroll. Bárki élőben nézheti, mi történik a testületi ülésen, és utólag vissza is keresheti, hogy ki mit mondott egy adott napirendi pontnál. Ez valódi átláthatóságot ad, nem véletlen, hogy több budapesti kerületben már bizonyítottan működik.

C) Egyik sem – inkább ültessünk fákat!

Dönthetünk úgy is, hogy

  • nem turbózzuk tovább a pártlapot,
  • nem veszünk most többmilliós kamerarendszert sem,

hanem ezt a pénzt őszi faültetésekre, zöldítésre fordítjuk.

Írjátok meg kommentben vagy szavazzatok a linken:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/4125818737548117

Ti melyiket támogatnátok?

🌿 Vágatlan május Pesterzsébeten is!

Ma a pesterzsébeti képviselő-testület elfogadta a javaslatunkat: kerületünk csatlakozik a „vágatlan május” mozgalomhoz. Ez azt jelenti, hogy májusban a közterületi gyepet csak a legszükségesebb helyeken kaszáltatjuk, és nagyobb teret adunk a vadvirágoknak, a beporzóknak és a természetes zöldfelületeknek.

A „Vágatlan május” (No Mow May) eredetileg egy brit természetvédelmi kezdeményezés, amelyben arra kérik az embereket és az önkormányzatokat, hogy májusban – amikor a rovaroknak különösen nagy szükségük van táplálékra – hagyják meg a virágzó növényeket, magasabb füvet, természetesebb gyepeket. Ezzel nem „elhanyagoljuk” a zöldet, hanem tudatosan segítjük a biodiverzitást, a méheket és más beporzókat, amelyek nélkül nincs gyümölcs, zöldség, városi fák termése, és hosszabb távon egészséges ökoszisztéma sem.

Az idei tavasz is megmutatta, milyen súlyos gondot okoz az aszály és a talaj kiszáradása. A szakértők régóta mondják, hogy a túlgyakori, „golfpálya-sima” kaszálás rontja a talaj vízmegtartó képességét, felmelegíti a felszínt, és még gyorsabban kiszáradnak a városi zöldfelületek. A „vágatlan május” mozgalmat éppen az áprilisi aszályra reagálva hirdették meg, és már több magyar város, köztük Budapest és Székesfehérvár is csatlakozott hozzá.

Mit jelent ez Pesterzsébeten a gyakorlatban?
– Májusban a parkjainkban és egyes zöldfelületeinken kevesebbet kaszálunk, hogy minél több vadvirág tudjon kivirágozni.
– Ahol a közlekedésbiztonság vagy a gyalogosforgalom indokolja – például kereszteződésekben, járdák, zebrák, útkereszteződések látási háromszögében – ott továbbra is rendszeresen nyírjuk a füvet.
– A fenntartóinkat arra kértük, hogy inkább az öntözésre, locsolásra és a biológiai sokféleséget erősítő intézkedésekre koncentráljanak, ne a mindenáron „parkosra nyírt” gyepre.

Tudom, hogy elsőre furcsa lehet: sokan, ha magasabb füvet látnak, rögtön azt gondolják, hogy „nem dolgozik a szociális foglalkoztató”. Itt viszont pont az ellenkezője történik: tudatos döntést hoztunk, hogy a klímaválság és az aszály közepén okosabban bánjunk a zöldfelületeinkkel. Nem rendezetlen, hanem természetesebb városi zöldet szeretnénk, ahol újra megjelennek a vadvirágok, és visszatérnek a méhek, pillangók, más beporzó rovarok.

A „vágatlan május” nem csak egy hónapnyi fűnyírás-kihagyásról szól. Arról is, hogy elkezdjük más szemmel nézni a környezetünket:
– Nem minden „gaz”, ami nem angol pázsit – sok köztük értékes, virágzó növény, ami a rovaroknak menedék és táplálék.
– A kicsit magasabb fű jobban árnyékolja a talajt, lassabban szárad ki alatta a föld, vagyis hosszabb távon is segít védeni a növényeinket az aszálytól.
– Egy virágos, természetközelibb park sokkal több életet vonz: madarakat, rovarokat, és remélhetőleg több embert is, aki szívesen használja ezeket a tereket.

Arra kérlek benneteket, hogy ha idén májusban magasabb füvet, virágos mezőket láttok Pesterzsébeten, gondoljatok arra: ez nem rendetlenség, hanem egy tudatos döntés a jövőnkért. Ha van kertetek, udvarotok vagy társasházi zöldfelületetek, próbáljátok ki ti is: hagyjatok egy sarkot „vágatlanul”, figyeljétek meg, mennyi új élet jelenik meg ott néhány hét alatt.

Nagyon remélem a kezdeményezésünk jópéldát mutat és a családi házak kertjeit, társasházaink környezetét ápolók szintén hasonlóan döntenek!

Ha kérdésetek, észrevételetek van a kerületi zöldfelületekkel kapcsolatban, írjátok meg kommentben vagy üzenetben. Beszélgessünk róla, mert ez mindannyiunk ügye! 🌱🐝

Nesze semmi, fogd meg jól! – a pesterzsébeti gyerektáboroztatásról

2025 decemberében a pesterzsébeti képviselőtestület Csaszny Gábor önálló képviselői indítványára egyhangúlag döntött arról, hogy 2026 májusára napirendre veszi a saját tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor előkészítésének ügyét, és felkéri a Hivatalt a megvalósítás feltételeinek vizsgálatára.

A mostani előterjesztés tehát elvileg ennek a javaslatnak az eredménye – gyakorlatban viszont nem azt mutatja meg, hogyan lehetne tábort venni, hanem gondosan leírja, miért ne vágjunk bele. Egy klasszikus „nesze semmi, fogd meg jól”: papíron teljesített feladat, valójában kiüresített politikai döntés.

A májusi testületi ülés napirendjén „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlása lehetőségének vizsgálatára” címmel szerepel ez a hivatali anyag. Első ránézésre úgy tűnik, pontosan azt tartalmazza, amit a testület kért: nézzük meg, milyen feltételekkel tudna a kerület saját tábort venni a gyerekeinknek, családjainknak, időseinknek.

Ha azonban végigolvassuk, gyorsan kiderül: a Hivatal lelkiismeretesen összegyűjtötte a vonatkozó jogszabályokat, felsorolta a közegészségügyi és működtetési előírásokat, s amíg lefőtt a kávé blöffölt egy nagyot az ingatlanárakkal, felújítási és működési költségekkel – majd levonta az egyetlen következtetést, amire így biztosan ki lehet jutni: „jelen gazdasági helyzetben ne legyen saját tábor, mert drága”.

Technikailag ez egy elvégzett faladat, politikailag és szakmailag viszont nagyon kevés. A 2025‑ös határozat nem azt kérte, hogy a Hivatal bebizonyítsa, miért nem fér bele a gyermektábor a mostani költségvetésbe, hanem azt, hogy tárja fel, milyen utakon, milyen konstrukciókban, milyen ütemezéssel lehetne mégis megvalósítani egy olyan beruházást, amely évtizedekre biztosítaná Pesterzsébet gyerekeinek és időseinek elérhető nyaralását.

Ehhez képest az előterjesztésben nincs egyetlen alternatív forgatókönyv, nincs „A, B, C” opció, nincs szó közös tulajdonú táborról, hosszú távú bérletről, pályázati forrásokról, több lépcsőben megvalósított fejlesztésről. Van viszont egy sommás mondat: költségvetési forrás hiányában a Hivatal nem támogatja a vásárlást. Ez nem vizsgálat, hanem lebeszélés – nem a képviselő‑testület korábbi, egyhangú akaratából indul ki, hanem a jelenlegi számokból, és abból, hogy azokból semmihez sem nyúlunk hozzá, templomok felújítására, politikai kifizetőhelyek fenntartására van pénz, a gyerekek táboroztatására nincs.

A hivatali előterjesztés szövege:

————————————————————————————————————–

Tisztelt Képviselő-testület!

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a 2025. december 04-ei ülésén tárgyalta Csaszny Gábor képviselő által előterjesztett „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című önálló képviselői indítványt, mely arra irányult, hogy az Önkormányzat vásároljon gyermek- és ifjúsági tábor céljára alkalmas ingatlant, melynek fedezete a költségvetés egyéb helyiség és telekértékesítési számlájáról kerülhet biztosításra.      

A Képviselő-testület a fenti indítvány és a 2025. decemberi 4-ei ülésen elhangzott észrevételek alapján a 336/2025. (XII.04.) Ök. sz. határozatával arról döntött, hogy a „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című indítvány a 2026. májusi Képviselő-testületi ülésre ismét kerüljön előterjesztésre, azzal, hogy a Hivatal vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a fenti cél megvalósításához szükséges feltételek fennállnak-e. 

Fentiek alapján a Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztálya (a továbbiakban: KESZO) megvizsgálta az ifjúsági tábor létesítésének jogszabályi, tárgyi és személyi feltételeit, illetve azt, hogy a feltételek megvalósításához milyen anyagi források szükségesek.   

A táboroztatásra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket a gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről szóló 6/2025. (II.25.) BM. rendelet (a továbbiakban: BM rendelet), valamint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

A BM rendelet meghatározza a táboroztatás általános közegészségügyi feltételeit, így többek között az alábbiakat:

  • az egész évben működő, továbbá a 300 fő feletti időszakosan működő táborokat teljes közművesítéssel kell ellátni,
  • a 300 főt meg nem haladó táborokban gondoskodni kell az ivóvíz-minőségű víz biztosításáról, valamint a csapadék és a keletkező szennyvíz elhelyezéséről,
  • a táborokat illemhelyhasználati és tisztálkodási lehetőséggel kell megtervezni, megvalósítani és fenntartani,
  • a táborozás időtartama alatt gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról,
  • a táborozás időtartama alatt biztosítani kell az egészségre káros rovarok és rágcsálók irtását,
  • biztosítani kell az étkezés helyszínének tisztaságát és rendszeres fertőtlenítését,
  • a táborokban a résztvevők számára biztosítani kell a szabadtéri mozgás lehetőségét,
  • a tábor területén lévő játszótéri eszközök tekintetében gondoskodni kell a játszótéri eszközök biztonságosságáról, a tábor szervezőjének gondoskodnia kell a tábor területén lévő homokozó esetén a homok szükség szerinti, de legalább évenkénti fertőtlenítéséről vagy teljes cseréjéről, a használaton kívüli homokozó lefedéséről,
  • a táborokban biztosítani kell a napsugárzás elleni megfelelő védelmet,
  • a táborozás során gondoskodni kell a hulladék megfelelő tárolásáról és rendszeres elszállításáról.

A bentlakásos táboroztatás közegészségügyi feltételeire vonatkozóan a BM rendelet a fentiek mellett, további feltételeket határoz meg, melyek jelentősen emelik a fenntartási költségeket.  

Fentiek mellett szükséges gondoskodni továbbá az ingatlan őrzéséről, a személyzetről (gondnok, kertész, gyermekfelügyelő, orvosi személyzet, konyhai dolgozó, takarító személyzet), valamint a folyamatos karbantartási költségek fedezetének biztosításáról.

Megállapítható, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett a jogszabályi feltételeknek megfelelő ingatlan vételára, továbbá a kapcsolódó felújítási, átalakítási költsége jelentősen meghaladja az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit. Az ingatlanpiacon hirdetett, méret és elhelyezkedés alapján alkalmas ingatlanok vételára több száz millió forint költséget jelent, amit tovább növel a felújítás és felszerelés, valamint eszközbeszerzés költsége.   

A költségek tekintetében azt is figyelembe kell venni, hogy az esetleges megvásárlást követően az ingatlan fenntartása és üzemeltetése további rendszeres nagyösszegű kiadást jelentene az Önkormányzat számára.    

A Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés alapján az Önkormányzat költségvetése jelenleg nem teszi lehetővé egy ilyen mértékű, önként vállalt feladat megvalósítását.

A költségek csökkentése érdekében a KESZO áttekintette a környező kerületekkel való együttműködés lehetőségét. A XVIII. kerületi és a XXI. kerületi Önkormányzat rendelkezik saját ingatlannal, melyet táboroztatásra biztosítanak és a nyári hónapokban teljes kapacitással működnek, így az együttműködésnek nincs realitása.

A XXIII. kerület megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyári gyermektáboroztatást részben a Molnár-szigeten található „Tündérkertben” biztosítják, ahol tálalókonyha hiányában az étkezést nem tudják a helyszínen megoldani, így az csak a délelőtti órákban nyújt lehetőséget a gyermekek felügyeletére. A közös tábor kialakítása vonatkozásában pénzügyi forrással a XXIII. kerület sem rendelkezik.    

Fentiek alapján a becsült költségekre tekintettel egy ilyen mértékű beruházás több százmillió forintos kiadást jelent, melyet az Önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetében nem javasolt megvalósítani.

Fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozzon döntést a határozati javaslatról.

Határozati javaslat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy költségvetési forrás hiányában nem támogatja önkormányzati tulajdonú gyermek- és    ifjúsági tábor vásárlását.

A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.

Az előterjesztést tárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Idősügyi Bizottság

                                           Pénzügyi, Ellenőrzési és Jogi Bizottság

Az előterjesztés egyeztetve: Lehoczki Péterné PSZO osztályvezetővel

Az előterjesztést készítette: Dr. Kántor-Papp Gabriella KESZO osztályvezető

                                            Lukácsné dr. Gátmezei Gabriella KESZO osztályvezető-helyettes

                                            Pázmándi Judit KESZO osztályvezető-helyettes

Budapest, 2026. április 14.

                                                                                              Szabados Ákos

                                                                                               polgármester

Végre együtt a gyerekorvosokért – mit teszünk Pesterzsébeten az orvoshiány ellen?

Az elmúlt években Pesterzsébeten a gyermekorvos‑hiány olyan szintet ért el, amely már a teljes testület ingerküszöbét átlépte, amit már egyikünk sem tudott szó nélkül hagyni. A kilenc gyermekkörzetből öt betöltetlen, ezek közül három már hosszú ideje csak tartós helyettesítéssel működik, és 2026 őszétől várhatóan egy újabb praxis szűnik meg.

Rengeteg szülő keresett meg ezzel a problémával, és végre ma már a képviselőtársaim is együtt élnek azzal a tapasztalattal, hogy a gyerekorvosi rendelőben a bizonytalanság az új normális. Kétgyerekes szülőként nem állítom, hogy tíz-tizenöt éve minden tökéletes volt, de az biztos: ha nem lépünk, összeomlás lesz.

Március 26‑án a képviselő‑testület ritka, egyhangú döntést hozott: elindítjuk egy új, célzott támogatási rendszer kidolgozását a tartósan betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok betöltésére. A határozat arról szól, hogy

  • megvizsgáljuk az egyszeri, vissza nem térítendő, praxisonként adható pénzbeli támogatás lehetőségét,
  • valamint a havi rendszerességű lakhatási támogatás bevezetését az öt éve üresen álló praxisok esetében.

Ezzel együtt elvi hozzájárulás született ahhoz is, hogy az önkormányzat két szolgálati lakást különítsen el kifejezetten háziorvosoknak, a megüresedő önkormányzati lakások terhére. Ez már nem „papíron kipipált feladat”, hanem valódi ajánlat azoknak az orvosoknak, akik Pesterzsébetet választanák.

Márciusban eldöntöttük, hogy lépünk, májusban pedig eldöntjük, pontosan hogyan. A testület elé kerülő rendelet négy pillérre épül:

  • egyszeri, legfeljebb 2 millió forintos támogatás az újonnan érkező házi‑ és gyermekorvosoknak,
  • havi 150 000 forintos támogatás legfeljebb 24 hónapon át a háziorvosi vagy gyermekgyógyász rezidenseknek, akik vállalják, hogy Pesterzsébeten telepednek le,
  • havi legfeljebb 200 000 forintos lakhatási támogatás legfeljebb 2 évig a kerületbe érkező orvosoknak,
  • évente legfeljebb 600 000 forint támogatás minden, a kerületben működő praxisnak eszköz‑, informatikai fejlesztésre és a rendelők működési költségeire.

Ha minden tartósan betöltetlen praxisra találnánk orvost, a rendszer 2026‑ban összesen nagyjából 36,8 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Sok ez? Igen. De ez annak az ára, hogy Pesterzsébeten legyen, aki ellátja a gyerekeinket, a szüleinket, a nagyszüleinket – és ne csak papíron legyen „biztosított az alapellátás”.


Mit jelent ez egy pesterzsébeti szülőnek?

A cél egyszerű: legyen saját, állandó gyermekorvosa minden pesterzsébeti gyereknek. Ne kelljen folyton helyettesítésekhez igazodni, ne kelljen más kerületbe menni egy sima vizsgálatért, és ne az legyen a kérdés, hogy „ki rendel ma?”, hanem az, hogy „mikor tudunk időpontot kapni a saját orvosunkhoz?”.

Az önkormányzatnak törvényi kötelessége az alapellátás biztosítása – de most ennél többet akarunk tenni. A szolgálati lakás, az egyszeri praxis‑támogatás, a lakhatási segítség és a rezidensek bevonzása együtt már olyan csomag, amely reményeink szerint vonzóbbá teszi Pesterzsébetet a háziorvosok és gyermekorvosok számára.


Szülőként te is beleszólhatsz

Ez a rendszer önmagában csak egy keret. Az, hogy a mindennapokban mennyire működik, a szülők tapasztalatain is múlik: mennyit vártok egy időpontra, hogyan élitek meg a helyettesítéseket, mennyire érzitek kiszámíthatónak az ellátást.

Ha van véleményed, személyes történeted, javaslatod, nagyon számít:

  • írd meg kommentben,
  • vagy írj e‑mailt közvetlenül nekem a peter@mach.hu címre.

Pesterzsébeten ne luxus legyen egy stabil gyermekorvosi ellátás, hanem természetes alap. Ehhez a te hangodra is szükség van.

Semmit rólunk, nélkülünk! – lakossági felmérés a szelektív szigeteinkről

A MOHU Zrt. jelenleg nem kezeli megfelelően több szelektív hulladékgyűjtő sziget környezetének problémáit, ezért Lernyei Ákos és Lengyel Dávid képviselők javaslatára a fideszes többség a pesterzsébeti szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetéséről döntött az alábbi helyszíneken található kivételekkel:

  • Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül) (kamerával ellenőrzött)
  • Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
  • Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
  • Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
  • Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz (kamerával ellenőrzött)
  • Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
  • Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
  • Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
  • Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán) (kamerával ellenőrzött)
  • Zodony -Közműhelytelep utcasarok (kamerával ellenőrzött)
  • Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
  • Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött

A körzetemben a vastagon jelzett 2 darab szelektív sziget jövőjéről a bizottság kérésemre májusban dönt. 👆

Fontosnak tartom, hogy ez a döntés ne kizárólag hivatalos jelentések vagy külső szempontok alapján szülessen meg, hanem azoknak a véleménye is megjelenjen benne, akik nap mint nap itt élünk, itt közlekedünk, és közvetlenül tapasztaljuk a helyzetet.

A saját körzetemben ezért a két szelektív sziget ügyében azonban azt kértem, hogy a döntés előtt kérjük ki az itt élők véleményét, és ennek alapján hozzunk felelős döntést, az egyik ez.

Ez nemcsak köztisztasági kérdés, hanem a lakók mindennapi komfortérzetét is érinti.

Ezért készítettem két kérdőívet, hogy megismerjük a lebontásra került Helsinki 26 szellemház mellett a Helsinki-Kossuth Lajos sarkán álló szelektív szigettel kapcsolatban a környezetében élők véleményét. Arra keresem a választ, hogyan látjátok a kerületi szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, használjátok-e a szigeteket vagy inkább a társasházi gyűjtőket, szerintetek maradjon-e a sziget, és milyen változtatásokat tartanátok szükségesnek, ha megszüntetjük vagy ha elvitetjük.

A Helsinki 26. szelektív szigetekről a kérdőív itt elérhető!

A Baba park melletti, Zodony utcában található szigetről készült kérdőívet a Gubacsi lakótelepen és a Mediterránban élők zárt fórumain érhetőek el.

Azt szeretném, hogy a májusi bizottsági döntés előtt minél több valós tapasztalat és érdemi észrevétel eljusson hozzánk. Kérlek, töltsd ki a kérdőívet, és oszd meg a saját véleményedet is, hogy a döntés valóban a helyiek tapasztalataira épülhessen.

Nagyon fontos: képviselőként a hangos, indulatos érvek pont ugyanannyit érnek számomra, mint a csendesen, visszafogottan megfogalmazottak. Nem a facebookon vagy a fidesz füstös szobáiban kell eldőlni a kérdésnek, hanem a kérdőívet kitöltők átgondolt véleménye alapján.

Hosszú és éles vita bontakozott ki, a városvezetés nem teljesítette az ezzel kapcsolatos testületi döntéseket, hanem csupán a kormányváltás és a MOHU átalakítása előtt az utolsó pillanatban a szigetek megszüntetést kezdeményezte.

Semmilyen előkészítő munka nem zajlott a megszüntetés után az adott területrészek parkosításáról, átalakításáról, az utána keletkező illegális hulladékról. Azokat a szelektív szigeteket, amelyiket az Önkormányzat megszüntet, de nem biztosítja, hogy ne tudjanak lerakni ott illegális hulladékot lerakni, ott ezentúl is meg fog jelenni az illegális hulladék, ez meg is történt.

A MOHU-val le kéne végre ülni tárgyalni, hogy milyen rendszerességgel takarítja a szelektív szigeteket, hol lesz helyettük hulladékudvar a kerületben, vagy a kerület határán. Nem az esztelen megszüntetés a megoldás.

A Bizottság adott engedélyt a Határ út 1. szám alatti hipermodern szelektív szigetekre. Ott sajnos úgy használják, hogy elé vannak a nagy szelektív kukák helyezve, azok is ki vannak tolva. Gyakorlatilag olyan, mint egy zsibvásár az a terület. Amit a MOHU most szeretne, hogy kis miniatűr szigetek kialakítása, az sokkal nagyobb rendetlenséget okoz, egyelőre teljes zsákutca.  Ha ilyen kis miniatűr szigeteket alakíttat ki a pesterzsébeti fidesz, az sokkal nagyobb rendetlenséget okoz, mint hogy a kerület bizonyos pontján vannak ezek a szigetek.

Köszönöm a segítséget! 💚

Mach Péter

önkormányzati képviselő