Beküldve:

Erősítettük természeti értékeink védelmét

Javaslatunkra idén már a vagyonrendeletünk is védi fásszárú növényeinket.

2018-ban alkottuk meg a „Fásszárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról” szóló rendületünket, most pedig megerősítettük természeti értékeink védelmét.

Az előzményekről: https://mach.hu/2018/11/15/stop_facsonkitas/

A most elfogadott módosítás szerint pedig a vagyonrendeletünk tartalmazza az Önkormányzat vagyonát képező természeti értékeinkkel, a fás szárú növényeinkkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás megadására vonatkozó előírásokat és hatásköri szabályokat is.

Bardóczi Sándor Budapest „főkertésze” vetette fel tavaly, hogy a fővárosi kerületek zöldfelületeinek, fáinak cserjéinek védelmét erősíteni kell, ne legyen erősebb védelme a közműveknek, mint a természeti értékeinknek hiszen azok is az önkormányzatok vagyonát képezik

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

A mostani rendeletmódosítással a fővárosi önkormányzat után első kerületként mi is dupla védelmet tudunk biztosítani a fáinknak, azzal, hogy nem csak a közigazgatási eljárásban történő fakivágási engedélyeztetést és a fapótlási kötelezettséget szabályozzuk, hanem immár tulajdonosi hozzájáruláshoz is kötjük. Ez a rendelkezés kapcsolódik a szintén javaslatomra elfogadott fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet előírásaihoz is.

“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

Mint ahogy egy rendelet, úgy kettő sem állítja meg önmagában a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában.

Az Önkormányzat mostani szabályozása is csupán egy eleme értékeink védelmének, de fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.

Aki aktívan is részt venne fáink védelmében annak jó szívvel ajánlom, hogy böngéssze a tervezett havi fakivágásokról és gallyazásokról készült tájékoztatásokat a honlapon. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) itt elérhető pesterzsébet.hu honlapon:.

Az előzményekről: https://mach.hu/2022/07/20/osztol-elerhetove-valnak-pesterzsebet-eves-fapotlasi-faultetesi-tervei-es-elerhetoek-lesznek-a-tervezett-faapolasok-metszesek-fakivagasok-helyszinei/

Beküldve:

Mikor feltűnik a járdákon a jel

Tiltakozunk a kisajátítások ellen, a Budapest – Belgrád kínai vasút miatt a pesterzsébetiek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek!

Az előzményekért ide kattints!

Hetek óta geodéták mérnek a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszán, cölöpök és felfestések jelentek meg közterületeken a Serény és a Zodony utcában.

Tereprendezés történt és a vasúti pálya mindkét oldalán rengeteg fát, cserjét taroltak le, ennek ellenére mind a mai napig nem kaptunk információt a tervezés folyamatáról, mi épül és hova az adott területen, illetve arról sem, hogy készül-e környezetvédelmi hatástanulmány.

KLIKKELJ, CSATLAKOZZ ÉS ÍRD ALÁ A PETÍCIÓNK!

A kérésemre levélben fordultunk a fakivágások és fapótlások ügyében a MÁV-hoz. Válaszukban azonban meghökkentő módon cokit mutattak a kerületnek: nem pótolják a kivágott fákat.

Szerintük a jelzett MÁV területen ugyan tényleg történtek fakivágási munkálatok, de csupán a vasúti infrastruktúra melletti dőlés veszélyes fák vágását végezték el. Továbbá Pesterzsébet megállóhely környezetében a Budapest-Belgrád projektben részt vevő Vállalkozó a geodéziai felmérések elvégzését akadályozó bokrokat és 10 centiméter törzsátmérőnél kisebb cserjéket vágott ki, ugyancsak MÁV területen. A jelzett fák nem kerülnek pótlásra.

Közös felelősségünk, hogy az Önkormányzat mindent szükséges lépést megtegyen, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.

Sajnos azonban egyelőre érdemi válaszok nem érkeznek.  Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak “decemberi javaslatunk alapján” küldött megkeresésére a MÁV Zrt. vezérigazgatója 2023. december 11-én kelt, csatolt levelével válaszolt.

Kerületünk két kiemelt sportlétesítményére, a 170187/81 hrsz-on nyilvántartott Pesterzsébeti Jégcsarnok, valamint a 170187/92 hrsz-on nyilvántartott Sporttelepre vonatkozóan a vezérigazgató úr levelében külön kiemelte, hogy jelenlegi ismereteik szerint az ingatlanokon kisajátítás nem történik majd, kivéve, ha mégis megtörténik.

Zajvédelemről, a nyomvonal pontos elvezetéséről, a deponálókról,  a por- és zajszennyezésről, a vasúti megálló pontos helyszínéről, kialakításáról arról, hogy mi történik az aluljáróval és annak megszűnése esetén hogyan lesz biztosított a gyalogos közlekedés semmilyen választ nem adott levelében. S természetesen arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy mi történik a busz és személyautóforgalommal az építkezés alatt és a beruházás befejezése után. A személyforgalom visszaállításáról, a várható célállomásokról szintén hatalmas a csend.

A fentiekre tekintettel a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésével és közvetlen környezetével érintett ingatlanokkal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban tiltakoztunk a kisajátítások ellen, s határozatot fogadtunk el, hogy a Budapest – Belgrád kínai vasút miatt a pesterzsébetiek semmilyen hátrányt ne szenvedjenek. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete felkérte a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Kínai Magyar Vasúti Nonprofit Zrt-vel is, illetve folytassa az egyeztetéseket az illetékes minisztériummal és a MÁV Zrt-vel az alábbi ügyekben:

–        Készül-e környezetvédelmi hatástanulmány az adott szakaszra?
–        Milyen teher- és személyforgalommal számolnak az adott területen?
–        Milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek a fejlesztés pesterzsébeti szakaszán?
– Hol és milyen formában valósul meg a megálló és annak milyen gyalogos megközelítése lesz?
– Mikor kapjuk meg a beruházás terveit?
–        A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok (helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza) szereplő pesterzsébeti ingatlanok esetében mikor kapunk érdemi információt azok sorsáról? Milyen garanciákat adnak arra, hogy a fejlesztés lezárulta után a fejlesztéssel közvetlenül nem érintett ingatlanok újra „tehermentessé” válnak?
–        Ki és milyen módon határozza meg a fejlesztés során kivágásra kerülő fásszárú növények pótlását, figyelembe veszik-e az önkormányzat a fásszárú növények védelméről szóló rendeletben foglalt előírásokat, iránymutatásokat?

Felkértük a polgármestert arra is, hogy a BUBE beruházással kapcsolatos fakivágásokkal és pótlási kötelezettséggel kapcsolatban forduljon tájékoztatásért az illetékes Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatalhoz.

KLIKKELJ, CSATLAKOZZ ÉS ÍRD ALÁ!

Beküldve:

Ősztől elérhetővé válnak Pesterzsébet éves fapótlási, faültetési tervei és elérhetőek lesznek a tervezett faápolások, metszések, fakivágások helyszínei

Az elmúlt hetekben több kérdést, panaszt kaptam fakivágással kapcsolatban (Duna part, Tátra utca).

Pesterzsébeten engedély nélkül tilos fát kivágni, kerületünk javaslatomra 2018-ban szigorú rendeletet alkotott a fásszárú növények védelméről. Nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben! Köztéri fák kivágását gondos és precíz, jegyzőkönyvvel igazolt felmérés előzi meg, ráadásul Pesterzsébeten költési időszakban csak olyan fát szabad kivágni, amelyen igazoltan nincs fészek.

Ennek ellenére hiába készül jegyzőkönyvet és felmérés, ha a konkrét művelet hétvégén, vagy késő délután zajlik, akkor erről nagyon nehéz érdemi információhoz jutni. A lakó csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják.

Ha pedig kivágnak a környezetünkben egy fát, szeretnénk tudni azt mikor és hol pótolják. Az Önkormányzat döntése alapján készül majd egy fakataszteri rendszer is távlati célként, sajnos azonban – hol a covid, hol Orbán békeharca taszítja válságba az országot – kormányzati megszorítások miatt ez minden évben kikerül a költségvetésből. Ennek lenne első lépcsőfoka, ha a fenti kérdésekre valamilyen online felületen választ kaphatnának a lakók.

  • Fentiek miatt javaslatomra ősszel elkészül a kerület fapótlási terve és azt ezentúl minden év őszén nyilvánosságra is hozza Polgármesteri Hivatal a honlapján. Azért ősszel, mert faültetésre az Önkormányzat szervezésében csak késő ősszel kerül sor, mivel ez az időszak optimálisabb a fák életben maradását illetően. Közterületi fapótlási kötelezettséget írhat elő azonban az önkormányzat olyan esetben is, amikor valaki a saját telkén nem tudja pótolni a kivágott fákat, ilyenkor egy éves intervallumot határoz meg a hivatal, magát az ültetés viszont az adott fapótlásra kötelezett beruházó végzi el, így elfordulhat, hogy tavasszal is faültetés, de ezek helyszínét is ismerjük már előző év őszén.
  • A tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig ezentúl tájékoztatás készül. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) a hivatal továbbítja egyrészt a képviselőknek, hogy tájékoztathassák a körzetük lakóit, másrészt elérhetőek lesznek a honlapon is.
Beküldve:

A gubacsi gesztenyefa-gyilkosságok hatására szigorítottunk a fásszárú növényeink védelmén

A gubacsi gesztenyefasor egyik oldalát teljesen kiirtó Téglaégető utcai beruházás bebizonyította, hogy néhány ponton elégtelen a fáink, cserjéink védelmét biztosító rendeletünk, ezért szeptemberben több ponton is módosítottuk azt.  

  • Ezentúl közigazgatás bírsággal is sújtjuk az engedély nélküli fakivágást.
  • Megemeltük a fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összegét.
  • Rendeletben szabályoztuk a közterületen található fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítására vonatkozó eljárást.

Az előzményekről itt olvashat: https://mach.hu/2018/05/19/pesterzsebet_megvedi_a_fait/

I. Módosult az engedély nélküli fakivágás szankcionálása: eddig magasabb mértékű pótlási kötelezettséget tartalmazott a rendelet, ez azonban ellentmond a Kúria álláspontjával.

Így, a joghézagot feloldva ezentúl a pótlási kötelezettség mellett a jogsértés súlyával arányban álló közigazgatási bírságot is kiszab ezekben az esetekben a Polgármesteri Hivatal.

II. Az elmúlt időszakban többször merült fel a kérelmezők részéről, hogy a fakivágások esetén a tényleges ültetési, pótlási kötelezettségüket pénzben váltják meg. Eddig a rendelet egy fa pótlási értékeként 28.000,- Ft+áfa összeget határozott meg, melyet 70.000,- Ft+áfa összegre  emeltünk a legalább 6 centiméter törzsátmérővel rendelkező, kétszer iskolázott csemetefa beszerzési értéke, valamint a fa szakszerű ültetésével és 3 éves fenntartásával kapcsolatos ténylegesen felmerülő költségek ismeretében.

Az invazív fajok megjelenését és elterjedését akadályozzuk azzal, hogy a jövőben az ingatlantulajdonosok által közterületre történő faültetési szándékukat kötelesek előre bejelenteni az Önkormányzathoz. S mivel nem elég elültetni egy fát, gondozni, locsolni is kell, ezért kötelesek az általuk telepített fa gondozását is részben vállalni.

III. Bár a képviselőtestület alkalmi láncfűrész-szövetsége végül a Gubacsi gesztenyefasor védettsége helyett annak kivágásáról döntött, az elmúlt hónapok küzdelme fontos változtatást is hozott:

Javaslatomra ugyanis a Képviselő-testület 2020. július 16-i rendkívüli ülésén hozott határozatával felkérte a polgármestert, hogy vizsgálja meg a helyi védelembe vételre vonatkozó eljárást, illetve fák, növények helyi védettségre vonatkozó szabályok meghatározására tegyen javaslatot a képviselő-testület részére.

A hivatal álláspontja szerint sincs akadálya annak, hogy egyes növényeket a képviselő-testület saját rendelete szerinti eljárási rendben kerületi értékké nyilvánítson, ezért elkészítette javaslatát és a mostani rendeletmódosításkor be is illesztette azt:

„12. Közterületen található fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítására vonatkozó eljárás
13/B. § (1) Közterületen lévő fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítását bárki kezdeményezheti a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – indokolást, valamint a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – javaslat megküldésével, melyhez a kezdeményező csatolni köteles a javaslat indokoltságának alátámasztására szolgáló iratok, dokumentumok másolatát. 
(2) A közterületi fás szárú növények, fasorok kerületi értékké nyilvánításáról a Képviselő-testület dönt, a kerületi értékké nyilvánított fás szárú növények, fasorok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza. 
(3) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növényt, fasort táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a kerületi értékké nyilvánítás tényét, és annak időpontját. 
(4) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény, fasor megóvásáról folyamatosan gondoskodni kell, melyhez a szükséges előirányzatot a képviselő-testület mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja. 
(5) Kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény kizárólag baleset- vagy életveszély fennállása esetén vágható ki. A baleset- vagy életveszély fennállását független okleveles faápoló szakmérnök írásos szakvéleményben kell tanúsítania.”
Beküldve:

Nyár végi, ősz elejei gallyazások

??? A nyár végi óriási vihar után a balesetveszélyessé vált fák gallyazása sajnos egy-másfél hetet is csúszott, így történt ez a gubacsi Békeporonty Ovi melletti játszótéren kettétört, körbeszalagozott fa esetében is.

Bár azóta sikerült a szülőkkel közösen elérnünk, hogy az óvoda kertkapuja előtt megszüntessék a balesetveszélyt, nem kis elégedetlenséggel járt a késedelem. ?‍??‍?

Ezért is tettem fel a kérdést, hogy miként tudunk segíteni abban, hogy a gallyazások gördülékenyebbek legyenek a kerületben.

Mach Péter: A Vagyongazdálkodási Osztályhoz lenne kérdése. Szeretné tudni, nagyjából mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a gallyazás a kerületben valamennyire gyorsabban és hatékonyabban működhessen. A nagy vihar után nagyon sok lakossági panasz érkezett, aminek a megszüntetése még folyamatban van. Van-e ennek forráshiány miatti oka?

Kernné dr. Kulcsár Dóra: Elmondja, természetesen a balesetveszély elhárítására van forrás, de másra nincs. Ebben az évben 30 millió forint volt elkülönítve gallyazási munkákra. Igyekeztek a COVID járvány miatti költség megszorítások miatt tartalékolni pénzt, de sajnos ez nem sikerült. Sajnos az egész éves keretet fel kell használni csak baleset és életveszély elhárítására, illetve az azonnali beavatkozást igénylő munkák elvégzésére. Most a vihar sajnos annyira sok helyen okozott problémát a kerületben, hogy bár azonnal elkezdték a vállalkozók a kárelhárítást, idő kellett hozzá, hogy a kerületen végig jussanak. Folyamatosan volt a kerületben csapat, de ilyen tempóban sikerült a munkát végrehajtani. Ez országosan okozott problémát. Tehát a késlekedés oka nem a pénz volt, hanem hogy sok helyen kellett végezni a munkát.

Fentiek miatt kértem az októberi Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésre tájékoztatást arról, hogy a bizottságnak mennyi tartalékja van és ennek tudatában döntsünk, ez az összeg gallyazásra vagy a késő őszi faültetésekre legyen átcsoportosítva. ??

Beküldve:

Strandot építenek fák és árnyék nélkül?

A főváros felkészült a szokatlanul hideg, február végi időjárásra: 2 méteres sitt, építési törmelékhalom alá temeti a Duna-parti fákat. De vajon ki menti meg Tarlóstól a pesterzsébeti fákat?28378900_1832895746743777_9132073016481810235_n.jpg

Amelyiket pedig nem tudja sittel betemetni, azt nemes egyszerűséggel kivágja.

  • Vajon miért úgy vág bele minden beruházásba a főváros, hogy kivág minden fát.
  • Miért kell fa- és árnyékmentes strandot építeni?

Jaj úgy élvezem én a strandot
Ottan annyira szép és jó…

20180227_082725.jpgIdén ismét a választási kampány fő témája Pesterzsébeten (2010 és 2014 után harmadszor) a főváros egyetlen jódos-sós gyógyfürdője, amit több mint egy évtizede zárattak be, miután működtetése veszteséges volt. Immár harmadszor ígérte az éppen aktuális fideszes képviselő-jelölt kampányüzenetként, hogy újranyitja a fürdőt. A meglepetést az okozta, hogy úgy tűnik most talán be is tartja, így harmadszorra már nem ég rá a hamis ígéret vádja. Már az idén megkezdték ugyanis a létesítmény felújítását, így a tervek szerint 2019 nyarán már vendégeket is fogadhat.

A beruházó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a kétmilliárdos projekt keretében egy tizennégy medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt tervez a helyszínre. 

Pesterzsébeti lokálpatrióta képviselőként az elmúlt évek egyik legfontosabb fejlesztésének tartom a fürdőberuházást. A fürdő az 1920-as évek végén épült a Duna partján. A létesítmény két saját, fúrt kúttal rendelkezett, az egyikből 43 fokos termálvíz, a másikból 15 fokos ásványvíz tört föl. Utóbbit fogyasztás céljából palackozva árusították is, a fürdőzéshez pedig két, Truman mozdonyról származó kazán segítségével melegítették fel. A pesterzsébeti fürdő annak idején kültéri hullámmedencéjéről is híres volt, mely egyes információk szerint Európa első hullámmedencéje volt.

Gyerekes szülőként ennek ellenére fontos szempontom strandválasztáskor, hogy mekkora a fürdő területén elhelyezkedő fák biztosította árnyékos terület. Nos, itt úgy tűnik néhány évig egyáltalán nem lesz árnyas fa.

Ilyen volt:

Ilyen a terveken:

27164376_1529185167130298_4414694929422097657_o.jpg

S ilyen most:

20180227_081846.jpg

Tavaly mutatták be a képviselőtestület ülésén a fürdő látványterveit, beruházási ütemterveit. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk az adott tervek komoly beépítésnövekedést jelentenének, amely nem felel meg az adott terület szabályozásának, s nem érdeke a kerületnek a terület átsorolása. A parkolási gondokra sem sikerült akkor megoldást találniuk. A felmerült kérdésre: miként lesz megközelíthető autóval a fürdő, hiszen a régi lejáró már most is túlzsúfolt szintén nem érkezett megnyugtató válasz.

Akkor azt az ígéretet kaptuk megismerhetjük a végleges terveket is és választ kaphatunk a felmerült kérdésekre. Nos válaszok helyett egyelőre csak a favágók érkeztek meg, ők viszont komoly munkát végeztek.

Úgyhogy most ismételten megpróbálok válaszokat kapni a felmerült kérdésekre (parkolás, beépítettség, közlekedési problémák), azzal együtt, hogy pontosan hány fát vágtak ki a fürdő területén, mi lesz a szeméttel és sittel betemetett fák sorsa és miként kívánják pótolni a kivágottakat.

Tavaly évvégén vágtunk bele a munkába, hogy megállítsuk a facsonkításokat a kerületben. Két hete büszkén újságoltam, hogy szabályozni fogjuk a gallyazásokat, a Munkaügyi Központtal kötött bérleti szerződést már módosítottuk is emiatt. Új, fasori fák ültetésével, a fasorok egységesítésével próbáljuk csökkenteni majd a gallyazások szükségességét, a jogi szabályozás átgondolását is kezdeményeztem.

Valaki szóljon Tarlósnak és fideszes barátainak, hogy addig is akadjanak le a pesterzsébeti fákról! 

Változást a fővárosban! Változást Pesterzsébeten!

Beküldve:

A fanyűvő hivatalnok meséje

Elérhette a suszter cipője effektus a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókját is, komoly munkaerő-hiánnyal küzdhet, mással nem magyarázható ugyanis, hogy immár második éve pesterzsébeti udvarának zöldfelület-gondozását, fáinak metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak.

23674928_1993046584057802_2238141351457749602_o.jpgBudapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében – igaz a kerítésükön belül – sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra.  A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.

A konfliktus a kormányhivatal és a lakók között már tavaly kezdődött, az idei csonkításokat pedig már hatalomfitoktatásként élik meg. Az itt élők azt látják, hogy kérésük ellenére a kormányhivatal a gyönyörű koronás fákat mind megcsonkította, ott is, ahova autó be sem jöhet. Ezeket a fákat imádták a madarak, fészkek is voltak rajtuk. S a tavaly ugyanígy megcsonkított fák már pusztulnak kifelé.

A Kormányhivatal környezetében sajnos eddig is komoly küzdelmet folytatott a kerület a légszennyezés csökkentéséért: a Gubacsi híd felüljárója és a Soroksári út kereszteződésében lévő területen ugyanis a kipufogógázok és a porszennyezés mértéke nagyon magas, ezért lenne fontos megvédeni itt a zöldfelületeinket és a fákat.

Tisztelt Hivatalvezető Úr!

Miután „főnökéről” köztudott, hogy fogékony a dakota közmondások iránt, Önnek is ajánlom figyelmébe az alábbi indián közmondást:

„Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető.”

Levelet írtam Pesterzsébet polgármesterének, hogy segítsen közvetíteni a lakók és a kormányhivatal között, segítsen megvédeni kerületünk zöld értékeit, fáinkat, madarainkat. A Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban pedig kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket.

Beküldve:

Írt a vasút, vág a MÁV

fakivagas_4.jpgRequiem egy zajvédő fasorért.

Rekordgyorsasággal vágta ki a MÁV a pesterzsébeti vasútállomás melletti töltések mentén az összes fát. Tavaly februárban a Zodony utcai sporttelep fái tűntek el. Akkor kezdeményezésemre minden kivágott fa helyett kettőt ültetett a kerület, ennek köszönhetően valósult meg az uszoda melletti Babapark is.Idén nyáron a vihar tizedelte meg a kerület faállományát. Most pedig a MÁV kezdett brutális favágásba és a teljes töltést famentesítette. Többszáz méteres szakaszon vágták ki a fákat a vasútvonal mentén. Tarvágás a javából, a fákat akkurátusan felaprították és halomba rakták, csak a temérdek illegális kommunális és egyéb hulladékot hagyták meg.

Kezdődik a MÁV körvasút déli fejlesztése is: az eddigi egy vágányt, kettő váltja, s megújulnak a megállók is. A kerület szégyene, a Pesterzsébet Vasútállomás is új arcot kaphat. Elkerül tőlünk a pléhdoboz, s győzelemre áll az Átalakuló Duna-part civil mozgalom akadálymentesített aluljáróért indított kezdeményezése is. Ráadásul a vasútállomás melletti „Könyöklő” néven ismert műintézmény bontásáról is döntött az Önkormányzat, így a teljes terület megújulhat.

A fejlesztéseket azonban itt is a természeti környezet gaj(lly)ra vágásával kezdték, minden fát kivágtak. Ezzel egyrészt a Soroksári út mentén sikerült jelentősen növelni az amúgy is jelentős légszennyezettséget, másrészt tönkre vágták a Duna-part zajvédelmét. Bár tény, hogy a Flirtök bevetésével csendesebbek lettek a személyvonatok, a teherforgalom zaja nem csökkent, a fejlesztése miatti többletforgalom pedig ezt nyilván növelni fogja.

Azzal pedig, hogy a héten először csak megritkították, majd teljesen kiirtották a fákat a vasúti töltésről, tavasszal növekvő közúti zajterhelést jelent majd a Soroksári út felől is. 

A körvasút miatti beruházások tehát egy régóta esedékes fejlesztés újragondolását indokolják: véleményem szerint indokolt zajvédőfal építése a vasútvonal mentén. A vasútvonal zajától közvetlenül érintett Mediterrán lakóparkban egy mai felmérés alapján a lakók 94% zajvédőfalat szeretne, 3%-uk lakossági fórumon szeretné megismerni a növekedő zajterhelés nagyságát, s 3%-a elégedne meg a fasor újratelepítésével.

Beküldve:

Unortodox faültetés

fa_1_1401798992.png_817x1391

Sajátos elképzelése van az erzsébeti focistákról a városvezetőinknek:

– szerintük nem csak a füvet utálják és inkább műfüvön fociznak, de a fákat is lomb nélkül kedvelik. Így eshetett meg, hogy az utolsó megmaradt fának is levágták az összes ágát, eltüntetve annak lombkoronáját.

Még februárban fogtak össze a Duna-partért tevékenykedő képviselők. Akkor támogatták a javaslataimat és nem engedték, hogy a tervezett Mediterrán-stadion miatt újratelepítés nélkül kiirtsák az összes fát a Zodony utcai sporttelep  és a mellette lévő lakópark környékén. 

Az akkori határozat szerint:

A szakértői vélemény alapján életveszélyes fákat kivágni és pótolni május 31-ig köteles a hivatal, a többi fát csak szakértői jelentés alapján lehet kivágni abban az esetben, ha valóban életveszélyes, ezeket pedig év végéig kell rendeznie és kivágás esetén pótolnia a hivatalnak.
A határozat azt is rögzíti, hogy a fákat a sportcentrumnál kell pótolni és minden kivágott fa helyett kettőt kell ültetni. A fakivágás utána gyorsan lezajlott az ültetés is megkezdődött.

A határidő lejártakor, a múlt héten fel is tettem a kérdést, hogy áll az ültetés, ugyanis hiába kértem, a Közműhelytelep utca felőli részére a sportcentrumnak nem ültettek fákat. A válasz kissé meglepett: az ültetést befejezték és inkább a vasút felőli oldalon ültettek fákat és nem a lakóházak felé. A zajvédelem a választások után már kevésbé fontos, legalább szokják a lakók amíg meg nem épül a stadion is.

Az igazi meglepetés azonban utána ért: nem illett a műfűhöz a természetes fa, zavarta a focistákat az árnyék, úgyhogy ennyit hagytak az utolsó lombkoronából is. S ezt ugye nem kell pótolni, ugyanis nem vágták ki.

Mondhatnám ügyes, de jelzem: erre októberben, a szavazófülke magányában még visszatérünk.

 

Beküldve:

Requiem egy nyárfasorért

Szerdán döntött a képviselő-testület a Zodony utcai nyárfasor életveszélyes fáinak kivágásáról és pótlásáról. A tervezett Káder János Mediterrán- stadion helyén, tiszteletre méltó gyorsasággal a hétvégén sikerült is kivágni az összes fát. A teljesítményt árnyalja, hogy máshol ez nem történt meg. Mivel a testület határozata a fák közül csak azok kivágását engedélyezte, amelyeket a szakértői vélemény életveszélyesnek minősített ez furcsa állapotokat jelenthet: az ESMTK sporttelepén minden fa életveszélyes volt, míg a kerítésen kívül mindegyik egészséges.

Bár  a héten összefogtak a Duna-partért tevékenykedő képviselők, támogatták a javaslataimat és nem engedték, hogy a tervezett Mediterrán-stadion miatt újratelepítés nélkül kiirtsák az összes fát a Zodony utcai sporttelep és a mellette lévő lakópark környékén, a kivágott fák látványa még így is lehangoló. 

A testületi döntéséről és annak előzményei itt olvashatóak: Kettőt ültess egy helyett!

A képek pedig magukért beszélnek: