A fanyűvő hivatalnok meséje

Elérhette a suszter cipője effektus a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókját is, komoly munkaerő-hiánnyal küzdhet, mással nem magyarázható ugyanis, hogy immár második éve pesterzsébeti udvarának zöldfelület-gondozását, fáinak metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak.

23674928_1993046584057802_2238141351457749602_o.jpgBudapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében – igaz a kerítésükön belül – sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra.  A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.

A konfliktus a kormányhivatal és a lakók között már tavaly kezdődött, az idei csonkításokat pedig már hatalomfitoktatásként élik meg. Az itt élők azt látják, hogy kérésük ellenére a kormányhivatal a gyönyörű koronás fákat mind megcsonkította, ott is, ahova autó be sem jöhet. Ezeket a fákat imádták a madarak, fészkek is voltak rajtuk. S a tavaly ugyanígy megcsonkított fák már pusztulnak kifelé.

A Kormányhivatal környezetében sajnos eddig is komoly küzdelmet folytatott a kerület a légszennyezés csökkentéséért: a Gubacsi híd felüljárója és a Soroksári út kereszteződésében lévő területen ugyanis a kipufogógázok és a porszennyezés mértéke nagyon magas, ezért lenne fontos megvédeni itt a zöldfelületeinket és a fákat.

Tisztelt Hivatalvezető Úr!

Miután „főnökéről” köztudott, hogy fogékony a dakota közmondások iránt, Önnek is ajánlom figyelmébe az alábbi indián közmondást:

„Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető.”

Levelet írtam Pesterzsébet polgármesterének, hogy segítsen közvetíteni a lakók és a kormányhivatal között, segítsen megvédeni kerületünk zöld értékeit, fáinkat, madarainkat. A Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban pedig kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket.

2 hozzászólás “A fanyűvő hivatalnok meséje” bejegyzéshez

  1. Nem vagyok elvakult ligetvédő, a Városliget felújításával egyetértek, mert ott átültetnek és újak is lesznek, de azzal nem, hogy fákat kelljen csonkolni. A beteg részek levágása indokolt, mert azokat a viharok valóban letörik. Node életerős fák levelei minden, csak nem élet vagy balesetveszélyesek, főleg ott, ahol nem járnak autók. Viszont a fa negyvenfokos melegben is ingyen árnyékot meg oxigént ad. Így még a gyomfát (bálványfa, amelyet sokan ecetként ismernek) sem vágtam ki a kertből, mivel távol esik az épülettől és a gyökere nem tör fel semmilyen alapozást.

  2. Az a közmondás nem indián, hanem újabb keletű amerikai találmány. De azért minden szava igaz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük