A gubacsi gesztenyefa-gyilkosságok hatására szigorítottunk a fásszárú növényeink védelmén

A gubacsi gesztenyefasor egyik oldalát teljesen kiirtó Téglaégető utcai beruházás bebizonyította, hogy néhány ponton elégtelen a fáink, cserjéink védelmét biztosító rendeletünk, ezért szeptemberben több ponton is módosítottuk azt.  

  • Ezentúl közigazgatás bírsággal is sújtjuk az engedély nélküli fakivágást.
  • Megemeltük a fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összegét.
  • Rendeletben szabályoztuk a közterületen található fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítására vonatkozó eljárást.

Az előzményekről itt olvashat: https://mach.hu/2018/05/19/pesterzsebet_megvedi_a_fait/

I. Módosult az engedély nélküli fakivágás szankcionálása: eddig magasabb mértékű pótlási kötelezettséget tartalmazott a rendelet, ez azonban ellentmond a Kúria álláspontjával.

Így, a joghézagot feloldva ezentúl a pótlási kötelezettség mellett a jogsértés súlyával arányban álló közigazgatási bírságot is kiszab ezekben az esetekben a Polgármesteri Hivatal.

II. Az elmúlt időszakban többször merült fel a kérelmezők részéről, hogy a fakivágások esetén a tényleges ültetési, pótlási kötelezettségüket pénzben váltják meg. Eddig a rendelet egy fa pótlási értékeként 28.000,- Ft+áfa összeget határozott meg, melyet 70.000,- Ft+áfa összegre  emeltünk a legalább 6 centiméter törzsátmérővel rendelkező, kétszer iskolázott csemetefa beszerzési értéke, valamint a fa szakszerű ültetésével és 3 éves fenntartásával kapcsolatos ténylegesen felmerülő költségek ismeretében.

Az invazív fajok megjelenését és elterjedését akadályozzuk azzal, hogy a jövőben az ingatlantulajdonosok által közterületre történő faültetési szándékukat kötelesek előre bejelenteni az Önkormányzathoz. S mivel nem elég elültetni egy fát, gondozni, locsolni is kell, ezért kötelesek az általuk telepített fa gondozását is részben vállalni.

III. Bár a képviselőtestület alkalmi láncfűrész-szövetsége végül a Gubacsi gesztenyefasor védettsége helyett annak kivágásáról döntött, az elmúlt hónapok küzdelme fontos változtatást is hozott:

Javaslatomra ugyanis a Képviselő-testület 2020. július 16-i rendkívüli ülésén hozott határozatával felkérte a polgármestert, hogy vizsgálja meg a helyi védelembe vételre vonatkozó eljárást, illetve fák, növények helyi védettségre vonatkozó szabályok meghatározására tegyen javaslatot a képviselő-testület részére.

A hivatal álláspontja szerint sincs akadálya annak, hogy egyes növényeket a képviselő-testület saját rendelete szerinti eljárási rendben kerületi értékké nyilvánítson, ezért elkészítette javaslatát és a mostani rendeletmódosításkor be is illesztette azt:

„12. Közterületen található fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítására vonatkozó eljárás
13/B. § (1) Közterületen lévő fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítását bárki kezdeményezheti a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – indokolást, valamint a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – javaslat megküldésével, melyhez a kezdeményező csatolni köteles a javaslat indokoltságának alátámasztására szolgáló iratok, dokumentumok másolatát. 
(2) A közterületi fás szárú növények, fasorok kerületi értékké nyilvánításáról a Képviselő-testület dönt, a kerületi értékké nyilvánított fás szárú növények, fasorok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza. 
(3) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növényt, fasort táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a kerületi értékké nyilvánítás tényét, és annak időpontját. 
(4) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény, fasor megóvásáról folyamatosan gondoskodni kell, melyhez a szükséges előirányzatot a képviselő-testület mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja. 
(5) Kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény kizárólag baleset- vagy életveszély fennállása esetén vágható ki. A baleset- vagy életveszély fennállását független okleveles faápoló szakmérnök írásos szakvéleményben kell tanúsítania.”

Fát csonkítottak, hogy kiférjen a sitt

Megírta az első zárthelyiét a fásszászárú növények védelmét biztosító rendeletünk. Sajnos egyelőre egy sittes konténer nagyobb értéket képvisel, mint egy fa, de végre nyilvántartjuk a fakivágásokat és facsonkításokat és a rendeletben szabályozott módon az adott határidővel és adott területen pótolva lesznek.

A múlt héten is azt írtam: egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a rendeletünk most lépett hatályba és annak betartatása várhatóan hosszabb folyamatot igényel majd.

Van honnan elindulnunk, de a célok változatlanok: kapjanak a többi közműével vagy egy mászókával, sittes konténerrel azonos jogokat a fák és a fasorok is.

A történet röviden: Völgyesi Krisztián frakciótársam hívott, hogy a Pesterzsébeti lakótelepen, a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújításakor egy fát kivágtak, egyet pedig megcsonkítottak, amint kimentem megnézni mi is történt, rögvest érkeztek cseten a lakossági panaszok is.  A helyszínen már megmenteni nem volt mit, úgyhogy fotóztam és a kerület jegyzőjéhez fordultam a történtek miatt. 

2018. november elsejétől hatályos ugyanis a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendeletünk, eszerint afa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén is.  Rendeletünk 6. §-a szerint: fás szárú növényt kivágni – néhány meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad, e szerint az engedélyt a jegyző adja ki, a fakivágás engedélyezésének keretében rendelkezik a kivágott fa pótlásáról is. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, vagy a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.

Kikértem tehát az adott fakivágásra készült engedélyt, bár gyanítottam, hogy ez az idő rövidsége miatt nem készülhetett el. 

Ezért az alábbi kérdéseket is feltettem: 

  1. A két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül sor?
  2. A pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre?

A gyorsan érkező válaszhoz korrekt módon megkaptam egy szakértői véleményt is. Bár nem mindenben értek egyet a történtekkel (leginkább a számomra még mindig nehezen megmagyarázható facsonkítás fáj), azt le kell szögeznem a hivatal gyorsan és korrektül járt: a beérkezett kérdéseim alapján kivizsgálta az ügyet és szakértői véleményekkel alátámasztott választ kaptam.

E szerint a kivágott fa egy kanadai nyár, míg a csonkolt egy gömbjuhar volt.

A fakivágás még a régi eljárások szerinti módon, de pontosan dokumentált volt, az előzmények szerint felmérték az állapotokat és a fát az Önkormányzat kérésére vágták ki.

 magyar név:                     kanadai nyár

Fa magassága

12 m

Törzs magassága

2 m

Törzs átmérője

40 cm

Korona átmérője

8 m

Forintban kifejezhető faérték

37.500.-

A mostani helyszíni szemle során már csak a tuskót és a felaprított törzs néhány darabját találták meg. A fakivágás egy mászóka környezetének védelmében és balesetmentessé tételének érdekében történt. A kanadai nyár gyökérzete erőteljesen megemelte a mellette található mászóka gumiburkolatát és a betonszegélyeket is, valamint az óvodaépület udvari kijáratának burkolata alá is bekúszott.  

Szakvélemény szerint: A fa kivágása ingatlanvagyon rongálása, és az ennek következtében kialakult balesetveszély elhárítása céljából indokolt volt.

Ezt elfogadva a facsonkítás azonban valóban dühítő:

A fa a kerítés belső oldalán végig ültetett gömbjuhar fasor egyik tagját csonkolták ugyanis meg. Csonkolására pedig azért volt szükség, hogy az építési törmelék elszállításához szükséges konténer bekerülhessen az óvoda területére.

magyar név:                     gömbjuhar 

Fa magassága

4,5 m

Törzs magassága

2 m

Törzs átmérője

25 cm

Korona átmérője

4,5 m

Forintban kifejezhető faérték

210.000.-

A koronaalapból korábban eltávolított két vázág után az utolsót is lefűrészelték, a rendeletben rögzített csonkolás tehát a 90%-os koronacsökkentéssel megvalósult.

Öröm az ürömben, hogy a fasorban a csonkolt fa helyett egy fajtaazonos gömbjuhar, valamint a kanadai nyár helyett is egy gömbjuhar lesz elültetve az óvoda udvarán belül egy másik kijelölt helyszínen.

Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!

 Az alábbi megkeresése kapcsán egyeztettem a VGO-val, az általuk rendelkezésemre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztatom:

 A Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájában történt fakivágás és csonkolás indokoltságát a mellékelt szakvéleménnyel támasztjuk alá.

Az óvoda területén a beruházás tervezése, a beszerzés lefolytatása még ez év  augusztus hónapban (tehát a hivatkozott önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt) megtörtént, a  vállalkozó árajánlatában feltüntette a fakivágást és egyéb gallyazási munkálatot, melyek ennek megfelelően a szeptember 14-én aláírt szerződésében is szerepelnek.

Tekintettel arra, hogy mindkét esemény a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet hatálybalépését követően valósult meg, a rendelet alapján a fapótlási kötelezettség fennáll, mely a rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a kivágott illetve csonkított fa darabszámával azonos mértékben, azonos helyrajzi számon fog megvalósulni. A pótlást az Önkormányzat elvégzi/elvégezteti 2019. tavaszán.

Tisztelettel:

Demjanovich Orsolya jegyző 
Budapest Főváros XX. kerület, 
Pesterzsébet Önkormányzata 

Győztünk: mostantól csak engedéllyel vághatók ki a fák Pesterzsébeten!

November elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten! Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!

Jelentem, betartom, amit ígérek: októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

cte1.jpgNovember elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén. 

A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni. A rendelet a fás szárú növények védelme, és rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása mellett a zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodást is biztosítja.

mg_3629-650x435.jpgEz gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.

A kora tavaszi ifjítások, fametszések során még barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.

Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.

Ilyenkor joggal merül fel, hogy kapjanak a többi közműével azonos jogokat a fák és a fasorok is, majd amikor az indulat csökken alább hagy a lelkesedés.  Szerencsére azonban Pesterzsébeten nem fogyott el,  első lépésben februárban a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.

Majd javaslatomra a Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült, és egy többlépcsős társadalmi egyeztetéssel záródó folyamat után november elsején hatályba is lépett a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk rendeletünk.2017-06-06-memorial-1.jpeg

Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.

Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Ezért volt fontos a kerületi rendeletben szabályozni a facsonkítások és metszések közötti különbséget. Rendeletünk szerint a fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.

Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy LászlóCsaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelet megalkotását és elfogadását!

“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.

Egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. Sajnos egyelőre a Rendvédelmi Osztály nem alkalmazza engedély nélküli fakivágás esetén a helyszíni bírság gyakorlatát, de az engedély nélküli fakivágások esetén alkalmazandó szankciókat is érdemes rendeletbe foglalni, ezt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet fogja pontosan tartalmazni.

S persze a puding próbája az evés: tegnap lakossági panasz érkezett, hogy a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújítása során egy fát jelentős mértékben megcsonkítottak és egyet pedig kivágtak.

Ma levélben kértem felvilágosítást a kerület jegyzőjétől, hogy a beruházó rendelkezett-e fakivágási engedéllyel, illetve a két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül majd sor, és a pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre.

Megállítottuk a Munkaügyi Központ facsonkításait!

A tavalyi facsonkítási botrány után, idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán.

Tavaly novemberben írtam arról, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében – igaz a kerítésükön belül – sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra.  A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.

Akkor azt ígértem, hogy a bizottság elnökeként a Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket. A 2018. évi munkaterveben rögzítettük is feladatként, most februárban elkészült egy tájékoztató a kerület fásítási és parkgondozási feladatairól, a kerületben végzett gallyazásokról (erről majd egy bejegyzésben külön beszámolok), áprilisban pedig egy cselekvési programot alkotunk a facsonkítások megakadályozására a kerületben.

Csütörtökön pedig a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást. Ráadásul Völgyesi Krisztián Megújuló Pesterzsébet-es frakciótársam javaslatára arról is tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat, hogy az adott udvarra szüksége van-e az intézménynek vagy megnyithatóvá válik, hogy az itt lakók parkfelületét, pihenőövezetét növelhessük.

A Gazdasági Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy

  1. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (13) bekezdése alapján 2018. augusztus 1. – 2023. július 31. napjáig terjedő időszakra ingyenesen használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Budapest XX. János utca 6. szám alatti (170204/62/A/1 hrsz) 593 m2 alapterületű helyiséget Budapest Főváros Kormányhivatala XX. kerületi Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya (Munkaügyi Kirendeltség) (telephelye: 1203 Budapest, János utca 6.) részére azzal, hogy a közműdíjakat a helyiség használója fizeti meg.
  2. a használati szerződésben rögzítse, hogy amennyiben a bérlő az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles a bérbeadónak bejelenteni.
  3. kérje fel a Polgármesteri Hivatalt annak vizsgálatára, hogy a Budapest XX. János utca 6. szám alatti ingatlan udvara megnyitható-e a közforgalom számára és ezügyben folytasson tárgyalásokat Budapest Főváros Kormányhivatalával.
  4. kérje fel a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és felhatalmazza a használati megállapodás aláírására.

Felelős: Gazdasági Bizottság elnöke

Határidő: adott

Áprilisban folytatjuk és megállítjuk a facsonkításokat a teljes kerületben!

A fanyűvő hivatalnok meséje

Elérhette a suszter cipője effektus a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókját is, komoly munkaerő-hiánnyal küzdhet, mással nem magyarázható ugyanis, hogy immár második éve pesterzsébeti udvarának zöldfelület-gondozását, fáinak metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak.

23674928_1993046584057802_2238141351457749602_o.jpgBudapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében – igaz a kerítésükön belül – sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra.  A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.

A konfliktus a kormányhivatal és a lakók között már tavaly kezdődött, az idei csonkításokat pedig már hatalomfitoktatásként élik meg. Az itt élők azt látják, hogy kérésük ellenére a kormányhivatal a gyönyörű koronás fákat mind megcsonkította, ott is, ahova autó be sem jöhet. Ezeket a fákat imádták a madarak, fészkek is voltak rajtuk. S a tavaly ugyanígy megcsonkított fák már pusztulnak kifelé.

A Kormányhivatal környezetében sajnos eddig is komoly küzdelmet folytatott a kerület a légszennyezés csökkentéséért: a Gubacsi híd felüljárója és a Soroksári út kereszteződésében lévő területen ugyanis a kipufogógázok és a porszennyezés mértéke nagyon magas, ezért lenne fontos megvédeni itt a zöldfelületeinket és a fákat.

Tisztelt Hivatalvezető Úr!

Miután „főnökéről” köztudott, hogy fogékony a dakota közmondások iránt, Önnek is ajánlom figyelmébe az alábbi indián közmondást:

„Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető.”

Levelet írtam Pesterzsébet polgármesterének, hogy segítsen közvetíteni a lakók és a kormányhivatal között, segítsen megvédeni kerületünk zöld értékeit, fáinkat, madarainkat. A Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban pedig kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket.