Ma a pesterzsébeti képviselő-testület elfogadta a javaslatunkat: kerületünk csatlakozik a „vágatlan május” mozgalomhoz. Ez azt jelenti, hogy májusban a közterületi gyepet csak a legszükségesebb helyeken kaszáltatjuk, és nagyobb teret adunk a vadvirágoknak, a beporzóknak és a természetes zöldfelületeknek.
A „Vágatlan május” (No Mow May) eredetileg egy brit természetvédelmi kezdeményezés, amelyben arra kérik az embereket és az önkormányzatokat, hogy májusban – amikor a rovaroknak különösen nagy szükségük van táplálékra – hagyják meg a virágzó növényeket, magasabb füvet, természetesebb gyepeket. Ezzel nem „elhanyagoljuk” a zöldet, hanem tudatosan segítjük a biodiverzitást, a méheket és más beporzókat, amelyek nélkül nincs gyümölcs, zöldség, városi fák termése, és hosszabb távon egészséges ökoszisztéma sem.
Az idei tavasz is megmutatta, milyen súlyos gondot okoz az aszály és a talaj kiszáradása. A szakértők régóta mondják, hogy a túlgyakori, „golfpálya-sima” kaszálás rontja a talaj vízmegtartó képességét, felmelegíti a felszínt, és még gyorsabban kiszáradnak a városi zöldfelületek. A „vágatlan május” mozgalmat éppen az áprilisi aszályra reagálva hirdették meg, és már több magyar város, köztük Budapest és Székesfehérvár is csatlakozott hozzá.
Mit jelent ez Pesterzsébeten a gyakorlatban? – Májusban a parkjainkban és egyes zöldfelületeinken kevesebbet kaszálunk, hogy minél több vadvirág tudjon kivirágozni. – Ahol a közlekedésbiztonság vagy a gyalogosforgalom indokolja – például kereszteződésekben, járdák, zebrák, útkereszteződések látási háromszögében – ott továbbra is rendszeresen nyírjuk a füvet. – A fenntartóinkat arra kértük, hogy inkább az öntözésre, locsolásra és a biológiai sokféleséget erősítő intézkedésekre koncentráljanak, ne a mindenáron „parkosra nyírt” gyepre.
Tudom, hogy elsőre furcsa lehet: sokan, ha magasabb füvet látnak, rögtön azt gondolják, hogy „nem dolgozik a szociális foglalkoztató”. Itt viszont pont az ellenkezője történik: tudatos döntést hoztunk, hogy a klímaválság és az aszály közepén okosabban bánjunk a zöldfelületeinkkel. Nem rendezetlen, hanem természetesebb városi zöldet szeretnénk, ahol újra megjelennek a vadvirágok, és visszatérnek a méhek, pillangók, más beporzó rovarok.
A „vágatlan május” nem csak egy hónapnyi fűnyírás-kihagyásról szól. Arról is, hogy elkezdjük más szemmel nézni a környezetünket: – Nem minden „gaz”, ami nem angol pázsit – sok köztük értékes, virágzó növény, ami a rovaroknak menedék és táplálék. – A kicsit magasabb fű jobban árnyékolja a talajt, lassabban szárad ki alatta a föld, vagyis hosszabb távon is segít védeni a növényeinket az aszálytól. – Egy virágos, természetközelibb park sokkal több életet vonz: madarakat, rovarokat, és remélhetőleg több embert is, aki szívesen használja ezeket a tereket.
Arra kérlek benneteket, hogy ha idén májusban magasabb füvet, virágos mezőket láttok Pesterzsébeten, gondoljatok arra: ez nem rendetlenség, hanem egy tudatos döntés a jövőnkért. Ha van kertetek, udvarotok vagy társasházi zöldfelületetek, próbáljátok ki ti is: hagyjatok egy sarkot „vágatlanul”, figyeljétek meg, mennyi új élet jelenik meg ott néhány hét alatt.
Nagyon remélem a kezdeményezésünk jópéldát mutat és a családi házak kertjeit, társasházaink környezetét ápolók szintén hasonlóan döntenek!
Ha kérdésetek, észrevételetek van a kerületi zöldfelületekkel kapcsolatban, írjátok meg kommentben vagy üzenetben. Beszélgessünk róla, mert ez mindannyiunk ügye! 🌱🐝
2025 decemberében a pesterzsébeti képviselőtestület Csaszny Gábor önálló képviselői indítványára egyhangúlag döntött arról, hogy 2026 májusára napirendre veszi a saját tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor előkészítésének ügyét, és felkéri a Hivatalt a megvalósítás feltételeinek vizsgálatára.
A mostani előterjesztés tehát elvileg ennek a javaslatnak az eredménye – gyakorlatban viszont nem azt mutatja meg, hogyan lehetne tábort venni, hanem gondosan leírja, miért ne vágjunk bele. Egy klasszikus „nesze semmi, fogd meg jól”: papíron teljesített feladat, valójában kiüresített politikai döntés.
A májusi testületi ülés napirendjén „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlása lehetőségének vizsgálatára” címmel szerepel ez a hivatali anyag. Első ránézésre úgy tűnik, pontosan azt tartalmazza, amit a testület kért: nézzük meg, milyen feltételekkel tudna a kerület saját tábort venni a gyerekeinknek, családjainknak, időseinknek.
Ha azonban végigolvassuk, gyorsan kiderül: a Hivatal lelkiismeretesen összegyűjtötte a vonatkozó jogszabályokat, felsorolta a közegészségügyi és működtetési előírásokat, s amíg lefőtt a kávé blöffölt egy nagyot az ingatlanárakkal, felújítási és működési költségekkel – majd levonta az egyetlen következtetést, amire így biztosan ki lehet jutni: „jelen gazdasági helyzetben ne legyen saját tábor, mert drága”.
Technikailag ez egy elvégzett faladat, politikailag és szakmailag viszont nagyon kevés. A 2025‑ös határozat nem azt kérte, hogy a Hivatal bebizonyítsa, miért nem fér bele a gyermektábor a mostani költségvetésbe, hanem azt, hogy tárja fel, milyen utakon, milyen konstrukciókban, milyen ütemezéssel lehetne mégis megvalósítani egy olyan beruházást, amely évtizedekre biztosítaná Pesterzsébet gyerekeinek és időseinek elérhető nyaralását.
Ehhez képest az előterjesztésben nincs egyetlen alternatív forgatókönyv, nincs „A, B, C” opció, nincs szó közös tulajdonú táborról, hosszú távú bérletről, pályázati forrásokról, több lépcsőben megvalósított fejlesztésről. Van viszont egy sommás mondat: költségvetési forrás hiányában a Hivatal nem támogatja a vásárlást. Ez nem vizsgálat, hanem lebeszélés – nem a képviselő‑testület korábbi, egyhangú akaratából indul ki, hanem a jelenlegi számokból, és abból, hogy azokból semmihez sem nyúlunk hozzá, templomok felújítására, politikai kifizetőhelyek fenntartására van pénz, a gyerekek táboroztatására nincs.
A hivatali előterjesztés szövege:
————————————————————————————————————–
Tisztelt Képviselő-testület!
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a 2025. december 04-ei ülésén tárgyalta Csaszny Gábor képviselő által előterjesztett „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című önálló képviselői indítványt, mely arra irányult, hogy az Önkormányzat vásároljon gyermek- és ifjúsági tábor céljára alkalmas ingatlant, melynek fedezete a költségvetés egyéb helyiség és telekértékesítési számlájáról kerülhet biztosításra.
A Képviselő-testület a fenti indítvány és a 2025. decemberi 4-ei ülésen elhangzott észrevételek alapján a 336/2025. (XII.04.) Ök. sz. határozatával arról döntött, hogy a „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című indítvány a 2026. májusi Képviselő-testületi ülésre ismét kerüljön előterjesztésre, azzal, hogy a Hivatal vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a fenti cél megvalósításához szükséges feltételek fennállnak-e.
Fentiek alapján a Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztálya (a továbbiakban: KESZO) megvizsgálta az ifjúsági tábor létesítésének jogszabályi, tárgyi és személyi feltételeit, illetve azt, hogy a feltételek megvalósításához milyen anyagi források szükségesek.
A táboroztatásra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket a gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről szóló 6/2025. (II.25.) BM. rendelet (a továbbiakban: BM rendelet), valamint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A BM rendelet meghatározza a táboroztatás általános közegészségügyi feltételeit, így többek között az alábbiakat:
az egész évben működő, továbbá a 300 fő feletti időszakosan működő táborokat teljes közművesítéssel kell ellátni,
a 300 főt meg nem haladó táborokban gondoskodni kell az ivóvíz-minőségű víz biztosításáról, valamint a csapadék és a keletkező szennyvíz elhelyezéséről,
a táborokat illemhelyhasználati és tisztálkodási lehetőséggel kell megtervezni, megvalósítani és fenntartani,
a táborozás időtartama alatt gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról,
a táborozás időtartama alatt biztosítani kell az egészségre káros rovarok és rágcsálók irtását,
biztosítani kell az étkezés helyszínének tisztaságát és rendszeres fertőtlenítését,
a táborokban a résztvevők számára biztosítani kell a szabadtéri mozgás lehetőségét,
a tábor területén lévő játszótéri eszközök tekintetében gondoskodni kell a játszótéri eszközök biztonságosságáról, a tábor szervezőjének gondoskodnia kell a tábor területén lévő homokozó esetén a homok szükség szerinti, de legalább évenkénti fertőtlenítéséről vagy teljes cseréjéről, a használaton kívüli homokozó lefedéséről,
a táborokban biztosítani kell a napsugárzás elleni megfelelő védelmet,
a táborozás során gondoskodni kell a hulladék megfelelő tárolásáról és rendszeres elszállításáról.
A bentlakásos táboroztatás közegészségügyi feltételeire vonatkozóan a BM rendelet a fentiek mellett, további feltételeket határoz meg, melyek jelentősen emelik a fenntartási költségeket.
Fentiek mellett szükséges gondoskodni továbbá az ingatlan őrzéséről, a személyzetről (gondnok, kertész, gyermekfelügyelő, orvosi személyzet, konyhai dolgozó, takarító személyzet), valamint a folyamatos karbantartási költségek fedezetének biztosításáról.
Megállapítható, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett a jogszabályi feltételeknek megfelelő ingatlan vételára, továbbá a kapcsolódó felújítási, átalakítási költsége jelentősen meghaladja az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit. Az ingatlanpiacon hirdetett, méret és elhelyezkedés alapján alkalmas ingatlanok vételára több száz millió forint költséget jelent, amit tovább növel a felújítás és felszerelés, valamint eszközbeszerzés költsége.
A költségek tekintetében azt is figyelembe kell venni, hogy az esetleges megvásárlást követően az ingatlan fenntartása és üzemeltetése további rendszeres nagyösszegű kiadást jelentene az Önkormányzat számára.
A Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés alapján az Önkormányzat költségvetése jelenleg nem teszi lehetővé egy ilyen mértékű, önként vállalt feladat megvalósítását.
A költségek csökkentése érdekében a KESZO áttekintette a környező kerületekkel való együttműködés lehetőségét. A XVIII. kerületi és a XXI. kerületi Önkormányzat rendelkezik saját ingatlannal, melyet táboroztatásra biztosítanak és a nyári hónapokban teljes kapacitással működnek, így az együttműködésnek nincs realitása.
A XXIII. kerület megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyári gyermektáboroztatást részben a Molnár-szigeten található „Tündérkertben” biztosítják, ahol tálalókonyha hiányában az étkezést nem tudják a helyszínen megoldani, így az csak a délelőtti órákban nyújt lehetőséget a gyermekek felügyeletére. A közös tábor kialakítása vonatkozásában pénzügyi forrással a XXIII. kerület sem rendelkezik.
Fentiek alapján a becsült költségekre tekintettel egy ilyen mértékű beruházás több százmillió forintos kiadást jelent, melyet az Önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetében nem javasolt megvalósítani.
Fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozzon döntést a határozati javaslatról.
Határozati javaslat:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy költségvetési forrás hiányában nem támogatja önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlását.
A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.
Az előterjesztést tárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Idősügyi Bizottság
Pénzügyi, Ellenőrzési és Jogi Bizottság
Az előterjesztés egyeztetve: Lehoczki Péterné PSZO osztályvezetővel
Az előterjesztést készítette: Dr. Kántor-Papp Gabriella KESZO osztályvezető
Lukácsné dr. Gátmezei Gabriella KESZO osztályvezető-helyettes
Az elmúlt években Pesterzsébeten a gyermekorvos‑hiány olyan szintet ért el, amely már a teljes testület ingerküszöbét átlépte, amit már egyikünk sem tudott szó nélkül hagyni. A kilenc gyermekkörzetből öt betöltetlen, ezek közül három már hosszú ideje csak tartós helyettesítéssel működik, és 2026 őszétől várhatóan egy újabb praxis szűnik meg.
Rengeteg szülő keresett meg ezzel a problémával, és végre ma már a képviselőtársaim is együtt élnek azzal a tapasztalattal, hogy a gyerekorvosi rendelőben a bizonytalanság az új normális. Kétgyerekes szülőként nem állítom, hogy tíz-tizenöt éve minden tökéletes volt, de az biztos: ha nem lépünk, összeomlás lesz.
Március 26‑án a képviselő‑testület ritka, egyhangú döntést hozott: elindítjuk egy új, célzott támogatási rendszer kidolgozását a tartósan betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok betöltésére. A határozat arról szól, hogy
megvizsgáljuk az egyszeri, vissza nem térítendő, praxisonként adható pénzbeli támogatás lehetőségét,
valamint a havi rendszerességű lakhatási támogatás bevezetését az öt éve üresen álló praxisok esetében.
Ezzel együtt elvi hozzájárulás született ahhoz is, hogy az önkormányzat két szolgálati lakást különítsen el kifejezetten háziorvosoknak, a megüresedő önkormányzati lakások terhére. Ez már nem „papíron kipipált feladat”, hanem valódi ajánlat azoknak az orvosoknak, akik Pesterzsébetet választanák.
Márciusban eldöntöttük, hogy lépünk, májusban pedig eldöntjük, pontosan hogyan. A testület elé kerülő rendelet négy pillérre épül:
egyszeri, legfeljebb 2 millió forintos támogatás az újonnan érkező házi‑ és gyermekorvosoknak,
havi 150 000 forintos támogatás legfeljebb 24 hónapon át a háziorvosi vagy gyermekgyógyász rezidenseknek, akik vállalják, hogy Pesterzsébeten telepednek le,
havi legfeljebb 200 000 forintos lakhatási támogatás legfeljebb 2 évig a kerületbe érkező orvosoknak,
évente legfeljebb 600 000 forint támogatás minden, a kerületben működő praxisnak eszköz‑, informatikai fejlesztésre és a rendelők működési költségeire.
Ha minden tartósan betöltetlen praxisra találnánk orvost, a rendszer 2026‑ban összesen nagyjából 36,8 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Sok ez? Igen. De ez annak az ára, hogy Pesterzsébeten legyen, aki ellátja a gyerekeinket, a szüleinket, a nagyszüleinket – és ne csak papíron legyen „biztosított az alapellátás”.
Mit jelent ez egy pesterzsébeti szülőnek?
A cél egyszerű: legyen saját, állandó gyermekorvosa minden pesterzsébeti gyereknek. Ne kelljen folyton helyettesítésekhez igazodni, ne kelljen más kerületbe menni egy sima vizsgálatért, és ne az legyen a kérdés, hogy „ki rendel ma?”, hanem az, hogy „mikor tudunk időpontot kapni a saját orvosunkhoz?”.
Az önkormányzatnak törvényi kötelessége az alapellátás biztosítása – de most ennél többet akarunk tenni. A szolgálati lakás, az egyszeri praxis‑támogatás, a lakhatási segítség és a rezidensek bevonzása együtt már olyan csomag, amely reményeink szerint vonzóbbá teszi Pesterzsébetet a háziorvosok és gyermekorvosok számára.
Szülőként te is beleszólhatsz
Ez a rendszer önmagában csak egy keret. Az, hogy a mindennapokban mennyire működik, a szülők tapasztalatain is múlik: mennyit vártok egy időpontra, hogyan élitek meg a helyettesítéseket, mennyire érzitek kiszámíthatónak az ellátást.
Ha van véleményed, személyes történeted, javaslatod, nagyon számít:
írd meg kommentben,
vagy írj e‑mailt közvetlenül nekem a peter@mach.hu címre.
Pesterzsébeten ne luxus legyen egy stabil gyermekorvosi ellátás, hanem természetes alap. Ehhez a te hangodra is szükség van.
