ESMTK Archívum - Organikus Káosz

2023.12.08.2023.12.08.

Zöld energiaberuházás indulhat a pesterzsébeti jégcsarnokban és uszodában

Fontos, zöld, a klímavészhelyzetre választ nyújtó beruházás elvi támogatásáról döntött Pesterzsébet képviselőtestülete.

Lassan tíz éve tervezzük, hogy a Pesterzsébeti Jégcsarnok hulladékhőjét hasznosítsuk a Pesterzsébeti Uszodában, sajnos forrást évek óta nem sikerült találni rá. Pedig a hulladékhő hasznosítása kritikus fontosságú az energiahatékonyság fejlesztésében. A technológia ugyanis ma már lehetővé teszi, hogy a jégkészítés folyamatának során származó felesleges hőt más célokra, például az uszoda vizének melegítésére használjuk fel. A hulladékhő sajnos döntő többsége elvész, csupán a légkört melegíti. Becslések szerint az emberiség által termelt összes energia közel háromnegyede hulladékhőként pazarolódik el. A hulladékhő közvetlenül felmelegíti a légkört, így az éghajlatváltozáshoz is hozzájárul.

Most azonban az ESMTK Sportegyesületnek sikerült elérni, hogy a fejlesztést állami beruházásban az Építési és Közlekedési Minisztérium megvalósítsa. A beruházás megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a létesítmények költséghatékony, fenntartható üzemeltetéséhez. Az Önkormányzat mellszélességgel támogatja a projektet az alábbi kikötésekkel:

Pesterzsébeti Jégcsarnok hulladékhőjének hasznosítása a Pesterzsébeti Uszodában a gépészeti berendezések épületen belül kerülnek kiépítésre,
a két ingatlan között a hulladékhő átvezetése föld alatt vezetett csőhálózat elhelyezésével történhet,
az elkészült beruházás Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonába kerül,
a kivitelezési munkák elvégzéséhez Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata önerőt nem biztosít.
Kérésemre a feltételrendszert egy további kikötéssel is bővítettük: a beruházás következtében a környező lakóházak zajterhelése nem növekedhet.

2020.10.30.2020.10.30.

Zajossá vált a megújult Pesterzsébeti Jégcsarnok

Zajvédelmet kell kiépíteni a jégcsarnok hűtőventilátorai köré, a képviselőtestület- az adott ingatlan tulajdonosaként – erre „kötelezte” az üzemeltető ESMTK-t.

Lezárult a jégcsarnok felújításának első üteme, ennek köszönhetően jelentősen javult a jégfelület minősége. Öröm az ürömben, hogy az új hűtőberendezések nagyobb teljesítményű ventilátorai hangosabbak az elődeinél, a zajvédelmet viszont elfelejtette biztosítani a beruházó.

Képviselőként a beérkezett panaszok miatt egyeztettem a kerület polgármesterével és az ESMTK elnökével, a helyszínen is megvizsgáltuk a Jégcsarnok ügyvezetőjével a problémát. Át is állították a berendezést egy csendesebb üzemmódba, éjszaka ritkábban kapcsol be, s egy hidegfrontnak köszönhetően úgy is tűnt, hogy sikerült megoldást találni. Majd jött egy melegfront, s vele a hűtőberendezés megnövekedett terhelése, s persze a zaj.

Felvetésemre jogosnak ítélték a képviselők is a lakossági panaszt, így támogatták, hogy kiépítésre kerüljön a zajvédelem.

A jeges sportok szerelmeseinek pedig jó hírekkel is szolgálhatunk:

Tulajdonosi hozzájárulást adtunk, hogy TAO támogatásból a felújítás második ütemeként megvalósuljon az alábbi projekt:

Szociális helyiségek felújítása
Nyílászárók cseréje
Öltözők felújítása
Külső festés
Lábazati kövek cseréje
Jégolvasztó akna, víz visszaforgató rendszer, fedett rolba kijáró
Tetőtéri gerendák karbantartása
Szennyvízszivattyú rendszer modernizálása
Egyéb helyiségek beázásának elhárítása
Esővíz elvezető rendszer
Parkolófedés napelemrendszerrel

Most már csak a szövetségen és az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesületen múlik, hogy mekkora forrást sikerült biztosítaniuk hozzá.

Részlet a javaslatot megfogalmazó Környezetvédelmi és Városfejlesztési Biztottság ülésének jegyzőkönyvéből:

7. napirendi pont: Javaslat tulajdonosi hozzájárulás megadására a Pesterzsébeti Jégcsarnokban tervezett felújítások megvalósításához (Testületi ülés 19. napirendi pont)
Előadó: Szabados Ákos polgármester
Mach Péter: Megnyitja a napirendi pontot. Megkérdezi az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni.
Kernné dr. Kulcsár Dóra: Nincs kiegészítése.
Mach Péter: Elmondja módosító indítványa van a határozat javaslathoz. A jégcsarnokban a hűtőberendezés hangos és ezért épüljön ott zajvédő fal, melyet nevezne inkább zajvédő kerítésnek, mely 2 – 3 méter magas és zajvédő réteggel van a hátsó része befedve. Kérni szeretné, hogy a határozati javaslathoz igazítsák azt is, hogy az ESMTK oldja meg a zajvédelmet és felkérik az ESMTK-t a zajvédő eszköznek a megépítésére. Egy ilyen új pont legyen benne a határozati javaslatban.
Harót János: Kéri, hogy pályázhasson rá.
Mach Péter: Elmondja, hogy lehet pályázni, de most legyen megépítve, mert most zajos. A pályázatból jövőre építi meg, de a birtokvédelmi eljárást a jegyző asszonynak viszont majd a jövő héten kell megindítani.
dr. Demjanovich Orsolya: Másik jegyző lesz, aki megindítja az eljárást.
Mach Péter: Elmondja, úgy tudja, a lakók a Kalle ügyben indítottak birtokvédelmi eljárást és ez ügyben is fontolgatják. Eddig azért nem indítottak, mert a Jégcsarnok, köszönhetően elnök úrnak pozitívan állt hozzá és minden olyan dolgot megpróbált megtenni, ami ezen segít, csökkenteni próbálta a zajt. Csak a lakossági panaszokat továbbítja most. Ez nem egy jelentős összeg, nem tíz milliókról van szó.
Juhász Lajosné: Véleménye szerint azt a jogos igényt, amit elnök úr mondott, nem tartja ehhez a ponthoz szorosan tartozónak, ezért javasolja, hogy külön szavazzák ezt a pontot. Másról szól ez a napirendi pont, mint hogy ezt is belevegyék. A testületi ülés egyebekben tegye fel elnök úr a javaslatát.
Mach Péter: Elmondja, a javaslatát ennél a napirendnél is fel fogja tenni, de szívesen felteszi az egyebekben is.
Fekete Katalin: Szerinte ennél a napirendnél is lehet erről szavazni. Azt javasolja, hogy legyen egy olyan pont, hogy felkéri az elnök urat, hogy tegyen lépéseket a zajvédelem megoldására.
Mach Péter: Elmondja sok esetben hoztak már olyan határozatot, adtak úgy tulajdonosi hozzájárulást, hogy a határozathoz új határozati pontot tettek hozzá.
dr. Demjanovich Orsolya: Elmondja, amit elnök úr mond, hogy a határozati javaslatba beépülne egy külön pont, ami nem arról szól, hogy a TAO támogatás terhére kellene megoldani a zajvédelmet, hanem attól függetlenül.
Mach Péter: Igen, így van.
Mach Péter: Megállapítja, hogy a bizottságnak kérdése, észrevétele nincs, így szavazásra teszi fel először az előzőekben elhangzott módosító javaslatot, hogy a bizottság javasolja Polgármester úrnak, hogy kérje fel az ESMTK elnökét, hogy biztosítsa a zajvédelmet a kialakított hűtőberendezés mellé.
Megállapítja, hogy a jelenlévő 12 képviselő 12 igen 0 nem 0 tartózkodással egyhangúlag elfogadja azt.
/2020. (X. 20.) KVB. határozat
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Képviselő – testületnek, hogy a Polgármester kérje fel az ESMTK elnökét, hogy biztosítsa a zajvédelmet a kialakított jéghűtőberendezés mellé.
Felelős: Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnöke
Határidő: adott
Mach Péter: Szavazásra teszi fel a „Javaslat tulajdonosi hozzájárulás megadására a Pesterzsébeti Jégcsarnokban tervezett felújítások megvalósításához” című előterjesztés határozati javaslatának elfogadását. Megállapítja, hogy a jelenlévő 12 képviselő 12 igen 0 nem 0 tartózkodással egyhangúlag elfogadja azt.
A napirendet lezárja.

2018.06.13.

Betiltották a vizet a vizes játszótéren

A hétvégén kezdődik a vakáció, de egyelőre nem érdemes a Duna-parti vizes játszótérre szervezni a kirándulást.

A játszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz (ez utóbbit azóta lekaszálták, bár így a pipacstenger oda lett :-)).

BREAKING!!!!

style=”text-align: justify;”>Komoly sikerként értékeltem februárban, hogy a képviselőtestület 4,5 millió Forintot csoportosított a játszótér felújítására, ami viszont kiábrándító, hogy még mindig csak a szerződéskötésnél tart az ügy, ha az két héten belül le is zárul, csak utána kezdődhet meg a játszóeszközök újrafestése, balesetveszélyes elemeinek cseréje.

Mivel az adott területre is pályázott az önkormányzat, hogy fitt park létesüljön így most ideiglenesen sem helyeznek ki a sportolást segítő eszközöket sem (focikapuk…). Így júniusban még érdemes elkerülni a pesterzsébeti vizes játszóteret.

A KÖZTÉR pályázat keretében a Duna-parton megépült Vizes Játszótér a víz szimbóluma köré épült, cápák, hajók között játszhattak a gyerekek a nyitáskor. A játszótér népszerű volt, a szülőkkel közösen alakítottuk ki annak házirendjét is, melyet így be is tartottak. Pesterzsébeten azon ritka játszóterek közé tartozott, amelynek saját mosdója is volt és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató kertésze felügyelte.

Mára azonban elszállt a kezdeti lelkesedés, kertésznek nyoma sincs, tavaly vissza kellett venni az ESMTK-tól a játszótér kezelését, mert nem végezte el a feladatát. A tavalyi döntés sem hozott azonban előrelépést, csöbörből vödörbe került a játszótér: a mostani kezelője sem látja el feladatát, a játszótér szemeteseit nem üríti, a balesetveszélyes játékokat nem tartja karban.

Ráadásul slusszpoénként betiltották a vizet is a játszótéren. A játszótér központi eleme egy makettváros, ahol a gátak szabályozásával irányítható a folyó. Az ehhez szükséges csapot azonban elzárta a szomszédos telek tulajdonosa, az ESMTK. Az egyesületet ugyanis zavarja, hogy egy vizes játszótér csapját használják a gyerekek és szülők, mert így “folyik a víz”.

A legegyszerűbb megoldást választották tehát: betiltották a vizet. Leszerelték a csapot és hetek óta nem hajlandók visszahelyezni. Ígéret szerint az önkormányzat napokon belül visszarakja a csapot, de a felújítás még hetekig húzódik.

A felújítás után ismét biztosított lesz a mosdóhasználat is és ikerbabakocsikkal is be lehet majd jutni.

Amint megismerhetjük az „újranyitás” dátumát, jelentkezem a fejleményekkel, a játszótér addig is nyitva van, de kétgyermekes szülőként jó szívvel egyelőre inkább alternatív lehetőségeket ajánlok, például a közelben található Babapark játszóterét.

2018.04.21.

Győztünk! Nem épül vizistadion a Duna-parton!

Győztünk! Győztünk?

Győztünk, hiszen az alapkövetelésünk teljesült: nem épülhet vizistadion hatalmas lelátóval és ideiglenes konténervárossal a Duna-parton. ” Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91. hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence létesítéséhez adott tulajdonosi hozzájárulását visszavonta”, mivel a tavalyi felfüggesztéskor kért anyagok és módosítások nem készültek el.

Győztünk? A napirend egyetlen felszólalójaként, ezzel zártam a beszédem:

– Ha komolyan gondoljuk az uszodafejlesztést akkor készüljön megvalósíthatósági tanulmány, kezdjük meg a lakossági felmérést (ők milyen elvárásokkal jönnek), s utána döntsünk a folytatásról. Ha nem gondoljuk komolyan, akkor pedig vonjuk vissza a tulajdonosi hozzájárulást!!!!

Az utóbbi történt, tehát a képviselőtestület teljesen leállította a beruházást, s nem azt tette, amivel két éve kezdeni kellett volna: felmérni a valós igényeket, egyeztetni a lakókkal és egy hatás- és megvalósíthatósági tanulmány alapján dönteni az esetleges fejlesztésről.

Ez azt is jelentheti, hogy ismét elhalasztják a súlyos parkolási gondok megoldását, nem érkeznek érdemi válaszok a lakossági felvetésekre.

De csak, ha engedjük!

Ezen a héten két alkalommal is sikerre vezetett a helyi közösségünk tenni akarása, az együttműködés.

A hét elején megijedt a tiszta környezetet akaró Duna-parti civilektől és MÁV. A sajtónyilvánosságnak is köszönhetően, megelőzve a hétvégi takarító flashmobot, megtisztították a vasútállomás zöldfelületeit.

Most pedig a lakossági együttműködésünk megakadályozta, hogy vizistadiont építsenek a szomszédban.

Köszönöm mindenkinek a részvételt az egyeztetésekben, a szakértőknek és a lakóknak a javaslatokat, véleményeket, segítséget, a takarításra jelentkezőknek a lelkesedést, a sajtónak a nyilvánosságot, a petíciót aláíróknak a támogatást!

Egyetlen szóval tudom leszűrni a héten történtek tapasztalatait: FOLYTATJUK!

A Vasútállomás után megtisztítjuk a Duna-partot is, és megoldást keresünk – és azt ki is verjük az Önkormányzatból – a Gubacsi-lakótelep és a Mediterrán lakópark közlekedési problémáira.

Bár vitának nem nevezném, hiszen egyedül én szólaltam fel a napirend kapcsán, de ennek ellenére megosztom az ott elhangzott véleményemet:

Köszönöm a szót polgármester úr!

A körzet képviselőjeként az uszoda közelében végeztem egy lakossági felmérést, a felmérésen százhetvenen vettek részt, az adott településrészen 1025 választópolgár lakik, úgyhogy nevezhetjük akár reprezentatívnak is, hiszen valamivel több mint 15%-a a lakóknak véleményt formált. A választ adók közül csupán 5% támogatta az új uszoda és lelátóval bővített medence megépítését az eredeti tervek szerint. A lakók 95%-a ugyanis nem támogatja az eredeti építésitervek és ütemtervek szerinti beruházást.

A kérdés igy hangzott: Megépüljön-e az eredeti tervek szerint a nagylelátós vízilabdacsarnok?

A válaszok és azok aránya:

Csak akkor támogatom a bővítést, ha a zajvédelem és a parkolás megoldott. 61%

Csak egy kültéri medence megépítését támogatom, új fedett uszodára hatalmas lelátóval nincs szükség. 16%

Nem támogatom az uszoda bővítését. 16%

Támogatom az új uszoda és lelátóval bővített medence megépítését az eredeti tervek szerint. 5%

Támogatom az új uszoda megépítését az eredeti tervek szerint, de csak akkor, ha már az első ütemben megépülnek az öltözők, wc-k. 2%

Mindamellett egyetlen képviselőként, aki rendszeres használója az uszodának néhány további gondolatomat is megosztom: az elmúlt napok egyeztetései alapján kimondható: a továbblépéshez feltétlenül szükséges egy hatás- vagy megvalósíthatósági tanulmány, egy olyan tanulmány amelybe nem csupán számokat “odavágnak”, hanem azokat indokolják, a számítási módszereket bemutatják.

Szükség van piacelemzésre, költséghaszonelemzésre, a fenntarthatóság vizsgálatára. A bevételek és kiadások számszerű elemzésére, az energiagazdálkodás tervezésére. Ráadásul a modelleket nemcsak számszerűen hanem szövegesen is be kell mutatni, hogy a képviselők megérthessék azt.

Mi miért ennyi – hogyan számolták ki? Ezek hiányoztak tavaly októberben is és most is!

Mi az, amit viszont tudunk?

A 2016-os TAO pályázat össztámogatása kb. 437 millió Ft (ebből kb. 7 millió személyi támogatás volt)

A beruházás önrésze 184.446 mill Ft.

Ez összesen kb. 621 millió Ft (ebből a beruházás 614 m Ft)

Eddig összesen rendelkezésre áll: 285 millió Ft

Hol a hiányzó 336 m Ft? 2 év után tehát miről beszélünk?

Miért akarunk változtatni az októberi döntésünkön, ha sem a szükséges forrás nem áll rendelkezésre, sem a szükséges változtatások tervei, sem az igényelt és ígért hatástanulmányoknem készültek el?

Kérem, a képviselő-testületet, hogy ne adjon szabad kezet az ESMTK-nak! Ha komolyan gondoljuk az uszodafejlesztést akkor készüljön megvalósíthatósági tanulmány, kezdjük meg a lakossági felmérést (ők milyen elvárásokkal jönnek), s utána döntsünk a folytatásról.

Ha nem gondoljuk komolyan, akkor pedig vonjuk vissza a tulajdonosi hozzájárulást!!!!

2017.11.04.

Vizistadion sem épül a Duna-parton

Nem épül fedett vizistadion a Duna-parton, nemet mondott ugyanis Pesterzsébet képviselő-testülete a Mediterrán lakópark mellé tervezett bódévárosra és óriáslelátóra. A kormány lelátófetisizmusa egy olyan perverzió, amely láthatóan a foci után más sportágakat is megfertőz. Pedig minden tiszteletem mellett jelezném, a szotyi köpködésén túl is érdemes funkcióval megtölteni sportlétesítményeinket.

A Pesterzsébeti Uszoda rendszeres használójaként, akinek mindkét fia itt tanult meg úszni nagy reményekkel támogattam az ESMTK és a vízilabda szövetség elképzeléseit, hogy egy kültéri medencét építsenek, bővítve a helyi egyesületek és az itt élők sportolását biztosító vízfelületet tavasztól őszig. Szerettünk volna egy olyan kültéri medencét, amihez pénzügyi tervet készítenek a működtetésre vonatkozóan, biztosítja a most hiányos mosdó és öltöző szükségleteket, amely megoldást nyújt a parkolási gondokra, de megőrzi a zöldfelületeket is.

A lelátófetisizmus azonban fertőz, az elkészült tervek egy hatalmas vizistadionná torzították az eredeti koncepciót. Megalelátó épült volna egy medencével méregdrágán az első ütemben, sohanapján kiskedden a sokadik ütemben készült volna hozzá öltöző, mosdó, parkoló és be is fedték volna, addig pedig konténerek és közlekedési káosz. A lelátó méreteit jellemzi, hogy a tervek szerint egy későbbi fázisban az öltözők, mosdók és egyéb kiszolgáló helyiségek mind beférnének alá. A beruházás esetleges teljes befejezése esetén pedig (amire semmilyen fedezet nem állt amúgy rendelkezésre) valójában két különálló, egymásmellé épült fedett uszodaként funkcionált volna a létesítmény.

A szeptemberi képviselőtestületi ülésen jeleztem képviselőtársaim és a polgármester úr felé, hogy riasztó hírek érkeznek és megítélésem szerint a Zodony utcai sporttelep uszodafejlesztése rossz irányba halad. A Képviselő-testület a 141/2016. (VI.09.) Ök. sz. határozatával tulajdonosi hozzájárulását adott ugyanis kültéri medence létesítéséhez, azzal, hogy az ESMTK pályázatot nyújt be TAO támogatásra, majd a pályázat elbírálása után visszakerül a kérdés a testület elé, egyrészt mert az önrész biztosítása érinti a költségvetést, másrészt, mert az előzetes tervek „nem tükrözték pontosan” a testület elképzeléseit és ígéret szerint nem a tervekben szereplő vízistadion, hanem egy az erzsébetiek igényeit kielégítő kültéri medence épül majd meg.

Arra kértem a testületet, hogy az októberi ülésen tárgyaljuk újból ezt az ügyet, addig pedig vonjuk vissza (függesszük fel az eredeti határozatot) és később, a szükséges információk birtokában hozzuk meg az új döntést. Döntsünk a felfüggesztésről, amely innentől kezdve nem ad lehetőséget arra, hogy ezt a beruházást az ESMTK elnöke saját hatáskörében elkezdje az építésre vonatkozóan. Jelenleg ugyanis úgy tűnik sem a képviselők, sem az ESMTK nincsenek tisztában azzal, hogy mihez adták az engedélyüket.

Szabados Ákos polgármester akkor válaszában egy kicsit ugyan értetlenkedett és nem tudta, hogy mire alapozom a félelmeimet, szerinte a döntés majd visszakerül és minden jó úton halad. Egy jó politikus ismérve, ha belátja, hogy tévedett. Ezúton is köszönöm, hogy a Polgármester úr revideálta álláspontját és az októberi ülésen napirendre vettük a kérdést.

Ami azonban októberben történt arra még én sem számítottam. Az ESMTK elnökének szereplései az előterjesztést tárgyaló bizottsági üléseken csak azért nem került be az őszi „Szeszélyes évszakok” kabaréjelenetei közé, mert megszűnt a televíziós műsor.

Hiányos anyagok, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, bódéváros mosdó és öltöző konténerekből, irreális vízfelületígéretek, „elfelejtett” parkolófejlesztések, eltűnő majd újra előkerülő tízmilliók fémjelezte bizottsági ülések. Minden tiszteletem és elismerésem a hivatal munkatársai és Somodi Klára képviselőtársamé, a Sport Bizottság elnökéé, akik próbáltak eligazodni a katyvaszban, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokban, hiányosan benyújtott engedélyezési anyagokban, számok nélküli pénzügyi elszámolásokban, csak szóban létező pénzügyi terveken. Nem rajtuk múlt, hogy nem lehetett. Érdekes esettanulmány készülhetne abból, miként estek ki bizottsági ülésről, bizottsági ülésre a csontvázak a szekrényből. Bár többen a hatalmas lelátóba sem voltunk szerelmesek, de a képviselők többsége az öltöző- és mosdókonténereknél engedte el véglegesen a projektet és jutott arra, hogy ebben a formában nem támogatható a beruházás.

Részletek Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság jegyzőkönyvéből:

Völgyesi Krisztián: Az a problémája az egésszel, hogy üzemeltetési költség becslés nélkül, bevétel becslés nélkül nem lehet felelősségteljesen dönteni. Elvileg jövő évben az uszoda mellett megnyílik a stand a jódos-gyógyfürdő helyén, mert ígéretet kaptak rá, hogy jövőre elkészül, ami befolyásolná az uszoda bevételét.

Mach Péter: Nagyon tudna támogatni egy olyan beruházást, ami egy kültéri medencét hoz létre. Aki délelőtt jár úszni pontosan tudja, hogy üres az uszoda, 15-20 óra között viszont túltelített Akik nem az ESMTK úszóiskolájához tartoznak, nehezen jutnak úszósávhoz, amit érdemes lenne bővíteni. Azonban azt is érdemes tudni, hogy már most kevés az öltöző, akinek edzésre vagy úszóiskolába jár a gyereke, annak már most sincs megfelelő átöltözési lehetőség. Bár tudja, hogy elnök úr mindent megtett, hogy minden egyes négyzetcentimért kihasználjon, de ön is tudja, hogy ez így is kevés. Támogatna egy olyat, ami biztosítja az öltözőhelyiségek számának növekedését a toilettekkel együtt, de ez a terv egyáltalán nem erről szól. Az új medencének hatalmas lelátója lenne, befedés nélkül, így a zaj is jóval nagyobb. Zavarja, hogy a most is kevés öltöző és wc bővítése helyett konténer wc-vel és öltözővel oldanák meg a problémát. Épp ezért nem támogatja a javaslatot.

Harót János: Akik nyugodt körülmények között szeretnének úszni, relaxálni, azok számára ez megfelelő lehet. A pénzügyi részét illetően, amikor megkapta az uszodát sem tudta megtervezni a költségeit, nem tudta, hogy mennyi volt a bevétel. Ez az üzemeltető problémája. A konténer kiszolgálóhelyiségek nem állandó megoldások lennének, hanem addig, amíg kialakul a megfelelő forgalom.

A képviselőtestület a fentiek miatt felfüggesztette a tulajdonosi hozzájárulását és megkérte az ESMTK-t térjen vissza a megállapodás szerint kültéri medence koncepciójához: ne vizistadiont, hanem úszómedencét építsen Pesterzsébeten!

251/2017. (X. 12.) Ök. sz. határozat

a Képviselő-testület

úgy dönt, hogy

I.           felfüggeszti a 042/2017. (II.09.) Ök. számú határozattal módosított 141/2016. (VI.09.) Ök. számú határozatában az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91 hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence – a Magyar Vízilabda Szövetség által biztosított TAO támogatás igénybevételével, az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület (Bp. XX. Ady E. u. 150., a továbbiakban: ESMTK) beruházásában történő – megvalósítása érdekében adott tulajdonosi hozzájárulását és úgy dönt, hogy a beruházás csak abban az esetben kezdődhet meg, ha

–       a Magyar Vízilabda Szövetség (a továbbiakban: MVLSZ) 2017. október 9. napján kelt ki/JH01-01121/2016/MVLSZ/1 ügyiratszámú levelében foglaltak szerint a kültéri medence létesítésének dokumentumai – ideértve az engedélyes terveket, valamint a költségvetést – átdolgozásra kerülnek és a beruházás 1. üteméből a további ütemek (ideiglenes fedés) megvalósításához szükséges műszaki megoldások elhagyásra kerülnek az MVLSZ által az eljárásba bevont igazságügyi szakértő által is jóváhagyottan, és

–       a létesítmény megvalósításához szükséges TAO forrás, valamint a szükséges önerő teljes összege igazoltan, szerződésekkel alátámasztottan a beruházó ESMTK rendelkezésre áll, valamint

–       a létesítmény jövőbeni üzemeltetésére és az üzemeltetés finanszírozására vonatkozóan az ESMTK elnöke által előterjesztett, számításokkal alátámasztott koncepciót a Képviselő-testület jóváhagyta.

II.    a tulajdonosi hozzájárulás megerősítése érdekében felkéri az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület elnökét, hogy a beruházás megkezdését megelőzően, az I. pontban írtak maradéktalan teljesülése után soron következő testületi ülésen számoljon be a Képviselő-testületnek a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásáról, a beruházás tervezett ütemezéséről, határidejéről, az elkészült létesítmény üzemeltetéséhez szükséges kalkulált költségekről, és a mindezeket alátámasztó dokumentumokat terjessze a Képviselő-testület elé.

III. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Határidő: adott

2015.01.07.

Pénzt vagy biztonságot?

Zsarolásnak tűnő levél, zárt ülés, elégedetlen edzők, dühös és aggódó szülők. Majdnem botrányba fulladt a pesterzsébeti szén-monoxid mérgezést vizsgáló bizottsági ülés egy levél miatt, de inkább zárttá nyilvánították azt. Az érintett gyermekeket, szülőket és edzőket képviselő egyesületnek ugyanis hamar sikerült beárazni az átvirrasztott éjszakákat, oxigénmaszkot, és artériás vérvételeket: 100.000 Ft / fő: ennyit követel az üzemeltetőtől peren kívül.

Ma délután rendkívüli ülést tartott Pesterzsébet Önkormányzatának Egészségügyi és Sport Bizottsága a január 3-i szén-monoxid mérgezés ügyében folytatandó vizsgálatokról, szükséges teendőkről.

Nehéz kétgyermekes szülőként – mivel a gyerekeim játszótéri barátai is érintettek a balesetben – tárgyilagosan írni a történtekről, úgyhogy következzen inkább az ülés szubjektív krónikája:

Ami jó: lesz lehetőség száraz edzésre a jégcsarnok megnyitásig a sportoló gyerekeknek. Felülvizsgálják a protokollt, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló eset. Lesz alapos vizsgálat az üzemeltetőnél a folyó nyomozástól függetlenül is. A képviselők, s így a kerületi lakosok folyamatosan tájékozódhatnak az ügyről. A hatósági vizsgálatok után pedig a polgármester kezdeményezi a balesetveszély elhárítását és azt követően a intézkedik a jégcsarnok rendeltetésszerű állapotának visszaállításáról.

Ami rossz: a vizsgálatok lezárultáig zárva a koricsarnok. Nem ismerjük honnan jött a CO, csak a szellőztető hibájának okát találták meg egyelőre. A vizsgálatok és a nyomozás lezárultáig a felmerülő kérdésekre nemigen érkezhet érdemi válasz. Súlyos vádak fogalmazódtak meg a szülők és az edzők részéről, személyi felelősségről beszélnek. Az üzemeltető és az edzők másként emlékeznek a történtekre. Két egyesület, az ESMTK és a KMH pénzügyi vitája is nehezíti a tisztánlátást.

A képviselők az ülésen az alábbi kérdésekre keresték a választ:

1) Hogyan keletkezhet szén-monoxid a Jégcsarnokban? Normál üzemeltetésnél is előfordulhat ez vagy csak műszaki hiba esetén?
2) Az üzemeltetési utasításban szerepel-e a szén-monoxid keletkezésének lehetősége és ennek kezelése (eljárásrendben rögzítve)? A Jégcsarnok hogyan biztosítja, azt hogy a személyzet ismerje és betartsa az eljárásrendet?
3) Mire alkalmas a beépített mérő? A CO-mérők a jégcsarnok mely pontjain mérnek? Milyen mérési tartományban mérnek? Mi a CO-mérők pontossága és reakcióideje?
4) Mikor került beszerelésre? Mennyi időnként kell hitelesíteni?
5) Mik a CO színt határértékei? Mi a teendő ezek elérésekor?
6) A szint túllépés esetén a teendőkről írásban vagy szóban kellett tudomást szereznie az üzemeltető személyzetnek? Kinek a feladata felügyelni a szénmonoxid-értéket?
7) Naplózva van-e a CO-mérő (-k)?
8) Milyen intézkedések szükségesek a veszély megakadályozására?

Előzmények:
A pesterzsébeti jégcsarnokban, január 3-án délután 14 óra 15 perckor a szén-monoxid érzékelő beriasztott. A bent lévőket kiterelték, a Katasztrófavédelem három autóval jelent meg a helyszínen, és egy mentő is érkezett, majd bezárták a létesítményt.

S innen kicsit kacifántossá vált a történet:
Az aznapi tudósítások a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének az MTI-nek adott nyilatkozatáról szóltak: öt embernél enyhe szén-monoxid-mérgezést állapítottak meg. Kisdi Máté szerint mire a tűzoltók kiérkeztek, az épületet a fenntartók csaknem teljesen kiürítették. Az épület előtt 30 ember várakozott, további 5 embert a tűzoltók kísértek ki. A fővárosi tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek az épületben, amelyet átszellőztettek.
Este azonban a jegkorong.blog.hu már tömeges szén-monoxid mérgezésről írt. Preisinger Gábor, a KMH Budapest vezetőségi tagja szerint „a mérkőzés után játékosaink mindegyike fejfájásra panaszkodott. Feltűnő volt, hogy a meccs alatt folyamatosan szellőzteti a rolbás a jégcsarnokot, ezt akkor még nem nagyon értettük. Amikor a lefújás után körülbelül 30 perccel lefényképeztem a CO-mérőt, 191-es értéket mutatott. Mint a rolbás kérdésemre elmondta, a műszer a mérkőzés alatt folyamatosan jelzett. Elmondása szerint a második harmadban a csarnok CO-szintje túllépte a kiürítési határértéket. Mint mondta, ekkor 208-ra ment fel, a csarnokot 200-nál ki kell üríteni. Erről a csapatoknak nem szóltak, és engedték, hogy a gyerekek lejátsszák a hátralévő nagyjából másfél harmadot. Szombaton délután a pályára lépő összes játékost megvizsgálták, majd benntartották a Heim Pál Kórházban. Több játékosnál nagyon magas értéket mértek, ők oxigénmaszkban fekszenek a különböző osztályokon, mert a toxikológiai osztályt hamar megtöltötték a jégkorongozók. Felnőttek is vannak a mérgezést szenvedők között, benntartották például az MTK edzőjét is. Nem tudom, ki hozhatott olyan döntést, hogy a jégcsarnokot a magas szén-monoxid szint ellenére nem ürítik ki, de az biztos, hogy a KHM az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.”

Azóta kiderült: 41 gyermeket vittek be a Heim Pál Gyermekkórházba, közülük 28-at bent tartottak éjszakára. A helyszínen három felnőtt lett rosszul, ők oxigénmaszkot kaptak, hárman pedig a János kórházban feküdtek kivizsgáláson. Vasárnap mindenkit hazaengedtek.

Kellemesebb hétvégét kívánok a mostaninál a beteg gyerekeknek és nyugodalmasabb éjszakákat a mostaninál a családtagoknak!

A rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyokozás ügyében nyomoz. A helyszíni kihallgatások lezajlottak, a nyomozás azonban még folyik, a jégcsarnok gépházát lefoglalták.
A jégcsarnok azóta tehát zárva, a kerületi szülők válaszokat várnak, felelősöket keresnek, s az önkormányzati képviselők is szerettek volna tisztán látni az ügyben.

A bizottsági ülésre eljöttek kerületi szülők, edzők, Preisinger Gábor, a KMH Budapest vezetőségi tagja, Harót János az ESMTK elnöke, Makádi Katalin Budapest XX. XXIII. kerület rendőrkapitánya, a Katasztrófavédelem munkatársai, Szabó Gábor a Pesterzsébeti Farkasok edzője…

Sajnos az ülés kezdetére időzítve az egyik érintett egyesület, a Kanadai Magyar Hokiklub SE képviselője ultimátumot nyújtott be a kerületi jegyzőnek és az ESMTK elnökének, hogy vagy fizet az üzemeltető minden érintettnek 100.000 Ft-ot fejenként vagy perre viszi a dolgot. Ez azon túl, hogy a baleset után 3 nappal, a vizsgálatok lezárulta előtt mennyire ízléses, annyiban káros is volt, hogy a bizottság az ülést zárttá nyilvánította, mivel a kerület érdekeit sértheti az ülésen elhangzó vélemények, információk nyilvánossága.

Hadd gratuláljak ezúton is a levél írójának: hamar sikerült beárazni az átvirrasztott éjszakákat, oxigénmaszkot, és artériás vérvételeket!

Ennek ellenére a zárttá nyilvánításról döntő szavazás előtt kértem, hogy az ülésre érkező edzők, szülők, képviselők feltehessék kérdéseiket és kaphassanak rá választ a nyílt ülésen ha már eljöttek. Mivel a bizottságnak tagja nem vagyok, az ezzel kapcsolatos döntésben nem vehettem részt, de Somodi Klára, a bizottság elnöke akceptálta a kérést. Köszönet érte, és amúgy pedig riszpekt: az első ülését TV-kamera, aggódó, és néha dühös szülők és edzők tömegében vezette le. Soha könnyebb kezdést 😉

A nyílt ülésen a Farkasok edzője azt kifogásolta, hogy az elektromos rolbát Debrecenbe szállították és így Pesterzsébeten gázost üzemeltetnek, pedig a jégcsarnok műszaki tervezésekor az előbbivel számoltak. Preisinger Gábor – aki a 100.000 Ft-ot szeretné kártérítésként – a jegkorong,blog.hu-n idézetteket ismételte meg, kiegészítve azzal, hogy a mérkőzés 14:15-kor ért véget a szövetség jegyzőkönyve alapján, ő 14:40-kor hagyta el a jégcsarnokot, tehát félháromkor azt nem üríthették ki, azt a közönségkorcsolyázás kezdetekor tették meg, az pedig 15 órakor kezdődött. Véleménye szerint ez nem csupán műszaki kérdés, hanem súlyos emberi mulasztás történt. Egy szülő a délelőtti edzésen készült videót vetítette le, ahol a gyerekek összeesnek a végén a fáradtságtól és oxigénhiánytól, a szülők pedig kiabálnak velük, hogy keljenek fel. Talán ez volt a legnehezebb része az ülésnek. Többen elmondták, hogy a délelőtti edzésen résztvevők is fejfájásra panaszkodtak otthon.

Én a kérdéseim zömét a nyílt ülésen tettem fel, hogy az érintett szülők is kellő információk birtokába kerüljenek.

A kérdéseim és Harót János, az ESMTK elnökének válaszai:

– Várhatóan mikor nyit ki a jégcsarnok?
Csütörtökön jön ki az igazságügyi szakértő, ha lezárja a vizsgálatot a héten, utána a rendőrség feloldja a zárlatot (most a nyomozás miatt lefoglalta a teljes gépházat), utána pedig a hiba elhárítása és az Iparvédelmi Parancsnokság engedélyének megszerzése lesz csak vissza. Csütörtökig tehát nem lehet meghatározni mikor nyithat ki a csarnok. lyét kell már csak megszerezni
– Ha elhúzódik a nyitás, milyen segítséget tud nyújtani az üzemeltető ESMTK az érintett egyesületeknek? Biztosít-e lehetőséget szárazedzésre addig az itt sportoló gyermekeknek?
Igen, ha igény van rá akkor a szomszédos sportpályákon lehet majd edzést tartani, az ESMTK segít megoldani a problémát.
– Mikor értesítették a katasztrófavédelmet és mikor ürítették ki a csarnokot a vészjelzéshez képest?
Negyed háromkor hívták fel az ESMTK elnökét a problémával, ő félháromkor kiérkezett és azonnal hívták a katasztrófavédelmet, illetve kiürítették a csarnokot. Előírásszerű volt a beállítása a CO-mérőknek és jeleztek is, a katasztrófavédelem műszerei pontosan ugyanazt az értéket mérték mint a csarnok műszerei.
3 jégmester dolgozik a csarnokban, az ő felelősségük és kötelességük a CO veszély elhárítása.

Tettem fel olyan kérdéseket is, amikre 30 napon belül írásban kértem választ a hivataltól:
– Az előző ciklusban mind az uszodában, mind a jégcsarnokban a rendszeres karbantartások során olyan műszaki problémák jelentkeztek, amelyek többletköltséget okoztak és az átadás is hetekkel elhúzódott. Ezek a problémákat még beruházási hiányosságok okozták (s ha igen kérhető-e kártérítés, kompenzáció) vagy üzemeltetési zavaroknak köszönhetőek.
– A fenti üzemzavar-elhárítások, nem tervezett felújítások mekkora többletköltséggel jártak az elmúlt négy évben?
– Hogy a fenti kérdésekre korrekt választ kaphassak mind az uszoda, mind a jégcsarnok üzemeltetési szerződésébe szeretnék betekinteni, így azok és azok mellékletének másolatát szíveskedjenek megküldeni.

Nagyjából ennyi, a további kérdések, a katasztrófavédelem és a rendőrkapitányság tájékoztatói már a zárt ülésen hangzottak el.

Sajnos katarzis nincs.

2014.08.23.

Stadion helyett svédasztal

Pesterzsébeten csak részben értették meg az Együtt-PM javaslatát, hogy a stadionépítésekre szánt pénzek egy részét a gyermekéhezés felszámolására fordítsák. A svédasztalokig jutottak.

Ennek ellenére, bár részben a hiányzó forrásoknak is köszönhető, megbukott a fideszes városvezetés sport-koncepciója. Ahogy Szabados Ákos polgármester fogalmazott: „az élet hozta meg azt a változást, hogy azok a források, amik erre a célra elviekben felhasználhatóak lettek volna, nem biztosítottak. Így a koncepcióban váltani kellett, s ez nem egy rossz irányú váltás. Minőségileg nem fog a labdarúgás hátrányt szenvedni.”

Magyarul Szabados Ákos júniusi testületi ülésen elhangzott ígérete szerint nem épül meg a Mediterrán-stadion az eredeti tervek szerint.

Tavaly tavasszal írtam:

Felcsútnak méltó versenytársa akadt, futball nagyhatalommá válik a Mediterrán-lakópark. Szabadtéri koncertek, majálisok, focimeccsek várnak a csendes, Duna-parti zöldövezetbe költöző kisgyermekes szülőkre.Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyede ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, s az építészek, tájépítészek véleménye sem.

Akkor tettem fel a kérdést:

Vajon épülhet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a lakók ellenkezése, és ellenállása, az elfogadott Duna-parti fejlesztési terveknek ellentmondó stadion egy zöldövezeti lakótelep és a főváros egyik utolsó természetes partszakaszának közvetlen környezetében?

S azóta megszületett a válasz: Nem, nem épülhet, mindent a fideszes városvezetés sem tehet meg.

A módosított, kevésbé grandiózus koncepció alapján megvalósult fejlesztések első szakasza fejeződött be a héten. Két műfüves sportpályát adtak át az ESMTK sportolóinak. Ez újra megnyitotta az esélyt, hogy a stadion helyett futópályákat és ingyenes sportolási lehetőséget biztosítsunk a pesterzsébeti gyermekeknek a Duna-parton.

Októberben erről is döntünk:

Arról, hogy ne csak a kiválasztottak sportolhassanak, hanem mindenkinek biztosítsunk lehetőséget. A professzionális sport mellett igenis fontos a tömegsport támogatása is, lehetőséget kell nyújtani a kerületben élőknek, gyermekeknek, diákoknak és felnőtteknek egyaránt az egészséges életmódra, az ingyenes sportolásra.

A fideszes városvezetés leváltása ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a pesterzsébeti gyerekek és sportolók érdekében valódi kapcsolat alakulhasson ki az ESMTK elnöke és a kerület polgárai között, hiszen közös a célunk: Pesterzsébet lakói egészségesen és harmóniában élhessenek!

Az év elején összefogtak a Duna-partért tevékenykedő képviselők, támogatták a javaslataimat és nem engedték, hogy a tervezett Mediterrán-stadion miatt újratelepítés nélkül kiirtsák az összes fát a Zodony utcai sporttelep és a mellette lévő lakópark környékén. A faültetések nagyobbik része be is fejeződött.

Októberben pedig megnyitjuk a sportpályákat az itt élők részére, növeljük a tömegsport támogatását a kerületben.

2014.04.16.

Még nem a stadion épül a Duna-parton

Többen kérdezték: mi épül a Zodony utcai sporttelepen?

A legfontosabb: Ez még nem a stadion!

stadion 2.png Kezdem tehát a jó hírrel: még nem áll a rendelkezésre forrás a tervezett stadion megépítésére, így egyelőre nem épül meg a Duna-parton. Egyelőre tehát nem kell a vegyesboltba szaladnunk láncért.

A rendelkezésre álló forrás egy nagy és egy kis műfüves pálya kialakításra elég, illetve a meglévő füves pályák felújítására. A most készülő nagy füves pálya mellett labdafogó hálót és egy plusz kerítést is építenek. Ma levelet írtam Szabados Ákos polgármesternek a szükséges zajvédelmi intézkedések megtételéért, illetve kértem, hogy a javaslatom alapján a sporttelepen kivágott fák miatt ültetendő fák közül néhányat a Közműhelytelep utca 22-26. közötti szakaszon is ültessenek.

Még februárban fogtak össze a Duna-partért tevékenykedő képviselők, támogatták a javaslataimat és nem engedték, hogy a tervezett Mediterrán-stadion miatt újratelepítés nélkül kiirtsák az összes fát a Zodony utcai sporttelep és a mellette lévő lakópark környékén.

A rossz hír, hogy a beruházó az eredeti tervek szerint kezdi meg a terület fejlesztését, így nem tért el az eredeti elképezésétől s ragaszkodik a stadionépítéshez. Futópálya nem kerül kialakításra és tömegsportra ezentúl sem lesz megnyitva a terület. Az ESMTK elnöke elsősorban a proficsapat edzéseire és az egyesület utánpótláscsapatainak meccseinek lebonyolítására fogja használni a pályákat.

2014.02.16.

Requiem egy nyárfasorért

Szerdán döntött a képviselő-testület a Zodony utcai nyárfasor életveszélyes fáinak kivágásáról és pótlásáról. A tervezett Káder János Mediterrán- stadion helyén, tiszteletre méltó gyorsasággal a hétvégén sikerült is kivágni az összes fát. A teljesítményt árnyalja, hogy máshol ez nem történt meg. Mivel a testület határozata a fák közül csak azok kivágását engedélyezte, amelyeket a szakértői vélemény életveszélyesnek minősített ez furcsa állapotokat jelenthet: az ESMTK sporttelepén minden fa életveszélyes volt, míg a kerítésen kívül mindegyik egészséges.

Bár a héten összefogtak a Duna-partért tevékenykedő képviselők, támogatták a javaslataimat és nem engedték, hogy a tervezett Mediterrán-stadion miatt újratelepítés nélkül kiirtsák az összes fát a Zodony utcai sporttelep és a mellette lévő lakópark környékén, a kivágott fák látványa még így is lehangoló.

A testületi döntéséről és annak előzményei itt olvashatóak: Kettőt ültess egy helyett!

A képek pedig magukért beszélnek:

2013.09.19.

Megújult a Pesterzsébeti Uszoda

Pesterzsébet Önkormányzatának támogatásából megújult az uszoda.

A felújítás az öltözők egyesületi einstandjával is együtt járt (az ESMTK és az Újhullám használja ezentúl a csoportos hátsó öltözőket), így a kerületi óvodás és kisiskolás gyermekek kiszorultak az eddigi öltözőkből, de nem probléma: a tumultusból és kényelmetlenségből adódó feszültségek levezethetőek a most átadott új masszázsfotelben.

“Megújult a Pesterzsébeti Uszoda” bővebben