Semmit rólunk nélkülünk! – Tervezzük meg a vasútállomásunk!

Kattints a képre, vegyél részt a közösségi tervezésben!

https://forms.gle/VFgFPHnaxUWFVWABA

Vonják be Pesterzsébet lakosságát is a kínai vasút és a gubacsi vasúti híd fejlesztési döntéseibe! 

Javaslatomra a képviselőtestület döntése alapján még májusban lakossági fórumot kell tartani a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszának fejlesztéséről.

Korábbi ígéreteit megszegve a HÉV-metró-vonat összekötés, a pesterzsébeti intermodális csomópont, a gyors és sűrű kötöttpályás személyi közlekedés és a zajvédelem helyett egyelőre csak titkos tervek, fakivágások, növekvő áruforgalom, önkormányzati vagyonvesztés, gimnázium, fittnesztermek, lakóingatlanok, jégcsarnok bevonása a kisajátítási eljárásokba, a Duna-parti lakótelepek közlekedésének megbénítása, nulla nyilvános zaj- és környezetvédelmi hatástanulmány a Belgrád-Budapest kínai vasút kapcsán.

Az a célunk, hogy hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat, terveket és kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról!

Fentiek miatt úgy döntöttünk, saját kezünkbe vesszük a sorsunk, s részvételi alapon megtervezzük mi a vasútállomásunk.

Ezért készítettük a kérdőívünket is, aminek kiértékelésére meg is hívjuk majd Önöket!

https://forms.gle/VFgFPHnaxUWFVWABA

Ha csatlakozni szeretne a mozgalmunkhoz is és a petíciónkat is aláírná:

KLIKKELJ, CSATLAKOZZ ÉS ÍRD ALÁ!

Az előzményekről itt olvashat:

Az előzményekről: 

Megeszi-e a kisgömböc Gubacsot és a Mediterránt is?

A Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport kérésére, a 2023. december 7-i testületi ülésen külön napirendként foglalkozik a képviselőtestület a Budapest-Belgrád kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított vasútfejlesztés pesterzsébeti szakaszáról és az ahhoz szorosan kötődő, egyéb vasúti fejlesztésekről.

Az időzítésünk tökéletes ugyanis a Budapest-Belgrád vasútvonal építése által érintett pesterzsébeti ingatlanok listáját egy szerda este megjelenő kormányrendelettel pont a mai napon léptették hatályba.

Ha Szabados Ákos polgármester szeptemberben nem szabotálja el a munkát és Pesterzsébet érdekeit képviselve már akkor fellép az ügyben, akkor ma nyilván sokkal több információval rendelkeznénk, sajnos egyelőre sötétben botorkálunk.

A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezt a mellékletet módosította most a kormány úgy, hogy számos pesterzsébeti ingatlant is bevonnának, az ingatlanok kisajátítási eljárásának megindításához.

Közös felelősségünk, hogy az Önkormányzat mindent szükséges lépést megtegyen azért, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

Fentiek miatt kértük, Szabados Ákos polgármestert, hogy a tájékoztassa a képviselőket:

–       A fenti rendelet-módosítással kapcsolatban milyen intézkedéseket tett, illetve milyen levelezéseket folytatott a Polgármesteri Hivatal és a kapott válaszokból milyen információkhoz jutott.
–       Amennyiben vagyonvesztést okozhat a beruházás, milyen intézkedési tervet készített ennek megakadályozására.
–       Ki vállalja a felelősséget a Gubacsi vasúti híd építésekor a szerződésben rögzített zajvédelmi beruházások elkészültéért, ki és milyen forrásból valósítja meg azt.
–       Milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, hol épül meg a pesterzsébeti vasúti megálló, s a beruházáshoz milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek.

Nagyon köszönöm Csaszny Márton, Ettvel Zoltán, Fekete Katalin, Gyuricza-Somodi Klára, Juhák Tamás, Nemes László, Nemesné Németh Judit, Szabó-Kellner Katalin és Szőnyi Attila képviselőtársaimnak, hogy beleálltunk az ügybe és nem hagyjuk elsikkadni.

November 20-án írtam az ügyben az előző cikkemet, s bár szeptemberben még a FIDESZ-MSZP városvezetés elhallgatni próbálta az ügyet és elhallgattatni a problémát felvetőket, azóta a nyilvánosság erejének és az ellenzéki fellépésnek köszönhetően Szabados Ákos polgármester és Földesi Gyula országgyűlési képviselő is végre a cselekvés útjára lépett, tegnapelőtt egyeztettek az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a beruházó MÁV Zrt. képviselőivel.

Egyrészt a halasztgatásnak, rápihenésnek köszönhetően ez a rendelet megalkotását már nem befolyásolta, de jobb későn, mint soha, másrészt fontos előrelépés, ha képesek lesznek a Belgrád-Budapest vasút ügyében Pesterzsébet érdekét képviselni a kínai gazdasági érdekek helyett.

Sajnos érdemi és megnyugtató információkat ennek ellenére sem kaptunk, csupán ígéreteket, úgyhogy holnap a testületi ülésen folytatjuk a küzdelmet, addig is a Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport kezdeményezésére a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésének Pesterzsébet közigazgatási területét érintő részére vonatkozóan a megjelölt témákban alábbi tájékoztatást kaptuk:

I. Belgrád – Kelebia vasútvonallal kapcsolatos tájékoztatás

2023. november 15. napján az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján közzétett, a Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III.3.) Korm. rendelet módosításáról szóló, társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetből értesültünk arról, hogy a Kormány több, Budapest XX. kerületében található ingatlannal egészíti ki a Korm.rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázatot. A táblázat a Beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok felsorolását tartalmazza, melyek közül a kerületünket érintő ingatlanok az alábbiak:
170001, 070004, 170006, 170008, 170009, 170010, 170013/37, 170013/38, 170024, 170025, 170026, 170028, 170030/1, 170030/2, 170187/5, 170187/6, 170187/31, 170187/32, 170187/33, 170187/34, 170187/45, 170187/46, 170187/81, 170187/87, 170187/92, 170187/95, 170190/1, 170190/2, 170196, 170198, 170201, 170203/3, 170203/4, 170204/1.

A fenti listában az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok az alábbiak: (Az érintett ingatlanokat a csatolt helyszínrajzon sárga színnel emeltük ki.)

  • 170008 – közterület
  • 170013/37 – Bp. XX. Serény utca
  • 170024 – Bp. XX. Csepeli átjáró
  • 170187/5 – Bp. XX. Téglaégető utca
  • 170187/6 – Bp. XX. Zodony utca
  • 170187/81 – Pesterzsébeti Jégcsarnok
  • 170187/92 – Zodony u. 2. sporttelep
  • 170204/1 – Bp. XX. Helsinki út

A Korm. rendelet tervezetben foglaltakkal kapcsolatban 2023. november 16-án írásban kerestük meg az Építési és Közlekedési Minisztériumot, melyben jeleztük Lázár János miniszter úr felé, hogy a tervezetben foglaltakról, a beruházás műszaki tartalmának változásáról Önkormányzatunk eddig tájékoztatást nem kapott. Jeleztük azt is, hogy a felsorolt ingatlanok közül több ingatlanon kerületünk sportlétesítményei találhatók, de a felsoroltak között vannak magántulajdonban lévő ipari ingatlanok is a közterületeken kívül. Levelünkben a Miniszter úr tájékoztatását kértük arról, hogy a Korm. rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátott módosításának tervezetében felsorolt XX. kerületi ingatlanok igénybevétele milyen mértékben és milyen műszaki tartalom megvalósítása érdekében várható. Tekintettel arra, hogy levelünkre válasz nem érkezett, 2023. november 24-én a Városgazdálkodási Osztály vezetője e-mailben érdeklődött az ügy állásáról, de erre a megkeresésre sem érkezett írásos válasz.

2023. november 29-én a beruházó, valamint a MÁV és a megbízott tervező a Polgármesteri Hivatalban tartott egyeztetésen szóbeli tájékoztatást adott arról, hogy a projekt jelenleg a tervezési szakaszban van, így arról, hogy a tervezési munka során az egyes ingatlanok igénybevétele ténylegesen megtörténik-e, egyelőre nem tudnak konkrét tájékoztatást adni. A jelenlévők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az új sínpár nem a Zodony utca felé, hanem a Helsinki út felé kerül tervezésre, így valószínűsíthető, hogy a Korm. rendelet módosítása során kijelölt ingatlanok igénybevételére nem – vagy legfeljebb a létesítmények védőtávolságának biztosításához – lesz szükség a projekt kapcsán. A megjelentek arról is biztosították az Önkormányzat képviselőit, hogy a lakossági igények figyelembevételére a tervezés során teljes mértékben nyitottak.

Földesi Gyula országgyűlési képviselő úr kezdeményezésére 2023. december 4-én ismét egyeztetés történt az Építési és Közlekedési Minisztériumban Ágh Péter állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár úr, valamint a beruházó MÁV Zrt. képviselőinek részvételével. Az egyeztetésen elhangzottak megerősítették a Hivatalban folytatott egyeztetésen elhangzottakat és a beruházásról írásos tájékoztatás megküldését ígérték a beruházó képviselői.

Írásos tájékoztatás megkereséseinkre egyelőre nem érkezett. Az egyeztetésen kértük, hogy a beruházó a projekt megvalósításával kapcsolatos lépésekről folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot, melyekről természetesen a Képviselő-testületet is tájékoztatni fogjuk.

II. A Gubacsi vasúti híd építésével összefüggésben szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokkal kapcsolatos tájékoztatás:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, NIF Zrt., Roden Kft. és URBANITAS Kft. által kötött 4 oldalú szerződésben NIF Zrt. vállalta a zajvédő műtárgy megépítését.

A kivitelezés megkezdésének előfeltétele   a Kerületi Építési Szabályzat módosítása, ami a mai napig nem történt meg, mivel a  Képviselő-testület 140/2022.(VI.16.) Ök. sz. határozatával felkérte NIF Zrt.-t, hogy a „Gubacsi-híd átépítése, csepeli szabadkikötő vasúti kapcsolatának, valamint Corvin csomópontnak a fejlesztése” projekttel kapcsolatban megnövekvő légszennyezés és zaj-, rezgés terhelés csökkentésére készítsen Környezeti Hatástanulmányt, és azt Budapest XX. kerület, 170006 és 170008 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó a Kerületi Építési Szabályzat módosítása előtt terjessze a Képviselő-testület elé, valamint, hogy a környezeti hatástanulmány birtokában széleskörűen meghirdetve tartson lakossági fórumot a tervezett fejlesztésről.

A testületi határozatban foglaltaknak NIF Zrt., valamint a NIF Zrt. megszűnését követően a feladatokat átvevő Építési és Beruházási Minisztérium, majd Építési és Közlekedési Minisztérium nem tett eleget, így a KÉSZ módosítás nem került elfogadásra.

Tudomásunk szerint a Soroksár-Pesterzsébet–Ferencváros vasútvonal tervezési munkák megkezdődtek, a végleges dokumentációt még nem küldték meg részünkre. A fejlesztés fő célja a két nyomtáv kialakítása.

Einstandolja az állam Pesterzsébet vagyonát a kínai vasút miatt? Semmit rólunk nélkülünk!

Jégcsarnok, kutyafuttató, fittneszterem, tenisz- és futballpályák, öltözők érintettek a kínai vasút építését biztosító, egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben.

 A Budapest-Belgrád vasútfejlesztési beruházás kiemelten közérdekű beruházásnak minősül. A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezt a mellékletet módosítaná most a kormány úgy, hogy számos pesterzsébeti ingatlant is bevonnának, az ingatlanok kisajátítási eljárásának megindításához.

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

Az érintett pesterzsébeti ingatlanok listája:

Budapest XX. kerületBelterület170001; 170004; 170006; 170008; 170009; 170010; 170013/37; 170013/38; 170024; 170025; 170026; 170028; 170030/1; 170030/2; 170187/5; 170187/6; 170187/31; 170187/32; 170187/33; 170187/34; 170187/45; 170187/46; 170187/81; 170187/87; 170187/92; 170187/95; 170190/1; 170190/2; 170196; 170198; 170201; 170203/3; 170203/4; 170204/1

Utoljára szeptemberben jeleztem a problémát arról, hogy készülnek a kiviteli tervek, de az itt élők semmit nem tudnak a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról. Akkor ismételten kértem Szabados Ákos polgármestert, járjon közbe, hogy megismerhessük milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, és mi történik a Gubacsi vasúti híd építésekor a javaslatomra szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokkal? Ki és milyen forrásból valósítja majd meg azokat?

A polgármester jelezte, hogy abszolút privát véleménye az, hogy ebből a fejlesztésből jelenleg, ha bizonyos részletek egyáltalán túljutnak a tervező asztalon, akkor minimális fejlesztés valósul meg.

Egy kicsit azért tamáskodhatott a kerület vezetője, mert biztos, ami biztos a szeptemberi ülésről készült kerületi műsorból ezt a részt teljes egészében „kifelejtették” és helyette csupán kátyúkról, parkolókról szóló vitákat hoztak nyilvánosságra. Tenni azonban nem tett semmit addig, amíg ki nem derült mekkora területeket falhat fel a kisgömböc, csak a rendelettervezet nyilvánosságra hozatala után tette fel kérdéseit a minisztériumnak.

Javaslatot nyújtok be, hogy a decemberi képviselőtestületi ülésen külön napirenden tárgyaljuk a kérdést, mit tett eddig a kerület polgármestere, hogy elkerüljük a vagyonvesztést, mi épül meg a gyönyörű és látványos látványterv-blöffök helyett, s hogy az Önkormányzat tegyen meg mindent, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.

Itt elérhető a rendelettervezet:

https://kormany.hu/dokumentumtar/102-2021-iii-3-korm-rendelet-modositasarol-szolo-korm-rendelet

Bővebben az előzményekről:

Részlet a 2023. szeptemberi ülés jegyzőkönyvéből

Mach Péter: A 150-es vasútvonal pesterzsébeti szakaszának leállítása után már lehetett hallani, hogy elfogynak a források, és sem az ehhez kapcsolódó Gubacsi vasúti híd, sem pedig a Soroksár-Pesterzsébet-Ferencváros vasút, és HÉV közös, grandiózus koncepciójában foglaltaknak a megvalósítására nincs elég pénz. Olyannyira, hogy a Pesterzsébetet érintő szakasz tervezése és annak közbeszerzése sem volt akkor kiírva. A hírek igaznak bizonyultak, a HÉV, és a vasút fejlesztéseit lehúzta Lázár János minisztériuma. Mindenki egy kicsit ebbe belealudt, még Pesterzsébet Önkormányzata is. Felgyorsultak az események, a vasúti hídra valóban nincs forrás, de az 1400/2023. számú kormányhatározat közvetlen brüsszeli elosztású európai hálózatfinanszírozási eszköz 2023. évi CEF-II. katonai mobilitás harmadik pályázatában kívánja beerőltetni a Gubacsi vasúti hidat, ami elbír majd tankokat is. A másik hasonló, hogy a kínai vasút Pesterzsébetet érintő szakasza esetén pedig a terveztetést és a kiviteli engedélyek készítését is, illetve a beruházást is egy közbeszerzésben fogadták el. Heti friss sajtóhír, hogy plusz forrást is biztosított a kormány ennek a szakasznak legalább a kiviteli terveire. Mindenki aggódik, hogy miután a HÉV-et viszont lehúzták, itt valójában mi fog megvalósulni? Az önkormányzat annak idején félkész terveket, a koncepció félkész részeit látta, de hogy valójában hol fog menni ez a második pálya Pesterzsébeten, mi történik, hogyha nem lesz intermodális csomópont, új vasútállomás, vasúti – HÉV közös szakasz, mi lesz a felüljáróval, amit állítólag le akartak bontani?

A fentiek miatt kéri, hogy Szabados Ákos polgármester úr járjon közbe, hogy megismerhessék milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, és mi történnik a Gubacsi vasúti híd építésekor a szerződésben Pesterzsébet által rögzített zajvédelmi beruházásokkal? Ki és milyen forrásból valósítja majd meg?

Szabados Ákos: Az abszolút privát véleménye, hogy ebből a fejlesztésből jelenleg, ha bizonyos részletek túljutnak a tervező asztalon, akkor minimális fejlesztés valósul meg. Véleménye szerint a vasúti vágányok, a HÉV-nél pedig vágányfelújítás várható, de hogy ennél messzebb tudnak-e menni? Szándék az volt rá, de hogy pénz lesz-e rá, azt megbecsülni sem tudja. Nyilván az önkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy naprakész legyen, de egyelőre azt lehet tudni, ami a hírekben elhangzott, illetve amit korábban az önkormányzathoz eljuttattak. Ezek voltak a tervek, a látványtervek, és ebből a kiviteli tervek minimális részt fognak jelenteni. Kíváncsian várja személy szerint is, hogy mi lesz!

Fessük át az átjárónk korlátait!

A Budapest Közút lebontatná – mi átfestjük az átjárónk korlátait!

A Serény utcai gyalogos átjáró rozsdás korlátait nem hajlandó kezelni az üzemeltető, mondván a bontásra vár, s az sem érdekli, hogy ez majd csak évek múlva lesz esedékes.

Tegyünk érte közösen, aki tud és szeretne az hozzon magával egy kesztyűt vagy ecsetet, de lesz nálunk is és tudunk adni!

– Ha van akárcsak fél órád és zavar az átjáró állapota.
– Ha tisztább és rendezettebb átjárón szeretnél átjutni kerékpáron vagy gyalog.
– Ha szereted a jó társaságot.
– Ha fontos a környezeted.

Akkor kattints, gyere és fessük át az átjárót!

Festéket, csiszolópapírt és kesztyűket biztosítunk, ha nem lenne otthon ez ne tartson vissza!

Még szeptemberben jelentettük be, hogy a Serény utcai átjáró korlátjait ideje lenne rozsdátlanítani és átfesteni. A bejelentésben szereplő Bp. XX. kerület Serény utcai átjáró üzemeltetése, fenntartása a Budapest Közút Zrt. feladatai közé tartozik.

Válaszoltak is a kérésünkre: a soha napján megépülő, még a tervek végleges koncepció bemutatásánál sem tartó, a permanens újratervezéséről hírhedtté vált H6/H7 korszerűsítés elkészültéig már csak a balesetelelhárítás a feladatuk.

Szerintük ugyanis a a FŐMTERV Zrt. elkészítette a bontási tervet, s akkor ugye le lesz bontva, hogy ez várhatóan hosszú évek múlva történik meg az őket nem érdekli, addig ők bizony nem festenek, egye meg a fene rozsda az egészet.

Botrány!!! – senki nem tudja meddig járnak a vonatok a Belgrád-Budapest vonalon

Január közepe és még semmit nem lehet tudni arról, hogy járnak-e a vonatok februárban is a 150-es (Belgrád – Kelebia – Kunszentmiklós – Délegyháza – Keleti) vonalon, s ha igen, akkor milyen szakaszon.

Az biztos, hogy február elsejétől engedélyezték a vágányzárt, ami várhatóan február közepi zárást jelenthet. Több forrás szerint ugyanis a beruházók február közepi kezdésben gondolkodnak.

A MÁV csupán annyi információt ad egyelőre, hogy vágányzár lesz a vonalon és ez menetrendmódosítással jár majd.

A vasútvonalon lakók megdöbbenve értesültek az engedélyről, egyrészt az építkezéshez elengedhetetlen kisajátítások még csak a felmérések szakaszában vannak, másrészt az előzetes ígéretekkel (csak rövid ideig tartó, szakaszos lezárás, mert az egyik vágányon engedik a forgalmat) ellentétben ma már a teljes vonali vágányzárat engedélyeztettek és ma már irgalmatlanul hosszú, 5 éves teljes lezárást emlegetnek és a környező polgármesteri hivatalokból is hasonló hírek érkeznek.

Más belsős információk ezzel szemben egy Kelebia-Délegyháza vágányzárat említenek, s hogy ebben a tanévben a Délegyháza-Budapest vonalon még zavartalanul folytatódik az utasszállítás.

Egy biztos, hogy a Soroksár – Keleti szakasznak a beruházása még nem kezdődik, hiszen annak a társadalmi egyeztetés szakasza sem kezdődött meg, az összes többi sajnos csak spekuláció.

A bizonytalanság a most felvételizőket is érinti, nekik egyáltalán nem mindegy mely középiskolák milyen módon lesznek elérhetőek a jövő tanévben.

Mivel a kínai vasút építkezéssel kapcsolatban a BFK a HÉV fejlesztések megindítását is ígéri (egy pesterzsébeti közösségi tervezési projektet ezzel kapcsolatban pont most szerdán indít el – jelentkezni a linkre kattintva lehet! -), komoly riadalmat kelt, hogy teljesen megszűnhet a kötöttpályás közlekedés a régióban, s ez bizony nem csak Dél-pesten és az agglomerációban élőket sújtja majd, hanem Budapest teljes közlekedését befolyásolni fogja majd: elég csak visszaemlékezni mekkora káoszt, s mennyi dugót okozott tavaly a kormány gyalázatos, M0-as híd fiaskója a teljes belvárosban is.

Amint az információt kérő levelemre érdemi válasz érkezik jelentkezem a fejleményekkel.

Forrás : Budapest-Belgrád új vasúti (kínai) nyomvonal-lakossági fórum https://www.facebook.com/groups/435219810421642

No pasarán!

A két évvel ezelőtti, titkosra szervezett lakossági fórum után végre lakók is voltak egy pesterzsébeti lakossági fórumon.

Sajnos azonban a tanulási folyamat elején járunk

Öröm, hogy végre közel teltházas volt a fórum, többen átjöttek Csepelről, Kispestről is az ügy súlya miatt. Szomorú, hogy többen idő előtt távoztak, amikor kiderült, egyetlen kérdésre, felvetésre sem kapnak érdemi választ az érdeklődök.

Bár a vasúti híd beruházói eljöttek, s a fórum után több kérdésre is korrekt, szakmai választ adtak, a fórum maga káoszba fulladt. A pulpituson magára hagyott előadó a kivetített ábrákban szereplő adatokat sem ismerte, csúsztatás, valótlan információ is elhangzott, sikerült megmutatnia Pesterzsébet Polgármesteri Hivatalának hogyan nem szabad lakossági fórumot szervezni.

Ennek ellenére megpróbálom az ott elhangzottakat összefoglalni.

A lakossági fórum előzménye, hogy Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestülete nem fogadta el a tervezett vasútvonal korszerűsítést elősegítő Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) módosítását ugyanis hiányolták belőle a zajvédelmi intézkedéseket és nem kapták meg a kellő tájékoztatást a projektről. A júniusi képviselőtestületi ülésen határozatot fogadtak el, hogy kapják meg a szükséges tájékoztatásokat és lakossági fórumon mutassák azt be az itt élőknek is.

A lakossági fórum azonban szeptemberben elmaradt, csupán a fejlesztők csupán a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén mutatták be az eddig elkészült anyagokat, azzal a kikötéssel, hogy az ismertetésre kerülő projektek még tervezési szinten vannak, így azok szélesebb körű publikálását a projektfelelősök nem vállalták. A jelen lévő képviselők számos felvetett kérdésre érdemi választ nem kaptak.

A Képviselőtestület ezek után ismételten elutasította a módosítást azzal, hogy ismételten felszólította Szabados Ákos polgármestert, hogy szervezze meg a lakossági fórumot és ott az érdekelt feleket bevonva ismertessék a projektet.

Bővebben az előzményekről, petíciókról egyebekről itt olvashat: KLIKK!

A lakossági fórumon – bár a beruházó is képviseltette magát – a tájékoztatót a kerület főépítésze tartotta, s ő is próbát a felmerült kérdésekre választ adni, A fórum első felében 4 fejlesztésről tartott inkább rövid, mint tartalmi beszámolót.

  1. H6 HÉV és kínai vasút fejlesztése
  2. a Gubacsi hídtól Északra tervezett új evezőspálya
  3. a csepeli kikötő felé menő tehervonat pályája és ahhoz kapcsolódó új vasúti híd,
  4. s részben fél mondattal érintette egy új, hatalmas, magasházas lakótelep terveit a Gubacsi- hídtól Északra /erről sajnos érdemi tájékoztatást nem kaptunk/.

Az alábbiakban megpróbálom a fórumon elhangzottakat összefoglalni illetve a nyilvános anyagokból egy kicsit bővebb tájékoztatást nyújtani az adott projektekről:

Lopakodó Olimpia – evezőspálya

Három kerületet is érint: Csepel, Ferencváros és Pesterzsébet. Az evezős pálya egy olyan sportfejlesztési beruházás (2000 méteres pálya és levezető sáv), mely körül lesz rekreációs park és parti sétány, s az év 365 napján használható lesz hobbi sportolók számára is. Hajózhatóság szempontjából a pálya nagy része csak versenyek idejére kerül kibójázásra, azonban középen lesznek állandó bójával ellátott 3 sáv is, ennek ellenére alkalmas lesz kajak-kenu versenyszámok lebonyolítására is:

Az épületek a csepeli oldalon épülnek (céltorony, klubház, hajóhangár), az erzsébeti szakaszon inkább egy sétányt jelent és a part rendezését, zöldfelületeinek átalakítását jelenti, bár a médiaközvetítő út miatt akár az összes parti fa kivágásra kerülhet, azonban ezt még nem mérték fel. Természetesen a fapótlást biztosítani fogják. de még ott nem tart a tervezés, hogy pontosan hol, S világversenyek esetére ideiglenes lelátó és rendezvényhelyszín létesítésére szolgáló területet kell fenntartani az erzsébeti oldalon is.

H6 HÉV és kínai vasút

A H6 és H7 HÉV vonal összekötésre kerül a Közvágóhíd térségében és a föld alatt eljut egészen a Kálvin térig az M3, M4 metróvonalakhoz, gyorsabb elérést biztosítva a belvárosba.  

Másfelől a jelenlegi öt helyett tizenkét vonat fog közlekedni a pesterzsébeti szakaszon: nyolc Szigetszentmiklós felől, négy a 150-es vasútvonalról Kunszentmiklós, Tas felől összefonódva.

Csúcsidőben átlagosan 5 percenként fognak közlekedni Pesterzsébetről a vonatok. Tervezés alatt az infrastruktúra és a menetrend, de számítások szerint a Pesterzsébet – Kálvin tér szakasz megtehető lesz 12 perc alatt.

Egy állomása lesz a HÉV-nek, vasútnak és ide épül egy buszpályaudvar is.

A legnagyobb változtatás ennek érdekében a mostani egy vasútvonal, a kínai-magyar vasútprojekttel együtt megvalósítva a -1 szinten. Erre a szintre kerül a HÉV állomás, egy közös állomást alkotva: 5 vágány, 3 peron, kedvező átszállási lehetőségek.  Az öt vágányból kettő vágány távolsági és teherforgalomra szolgál. Három az elővárosi forgalomé, beleértve a személyvonatokat is.

Ezzel extra lehetőségek nyílnak a felszínen: kisebb buszvégállomás létrehozása – kevesebb felszíni közlekedés, melynek tervezése még folyamatban van. Elbontják a felüljárót és szintbéli közúti kereszteződést hoznak létre.  

Hosszú távon a 3-as villamosvonal meghosszabbítható lenne ebben az irányban. Az autóbuszállomásnál északra terveznek egy 100 férőhelyest P+R és B+R parkolót.

Cél, hogy minél többen átüljenek a HÉV-re, csökkentve a közúti forgalmat.

A HÉV a Kossuth Lajos utca – Zodony utca tengelyében emelkedik majd fel a felszínre, a Torontál utcánál pedig már felszínen közlekedik.

A projekt zajvédelmi kockázata, hogy sajnos győzött a fiskális lobbi: nem fogadták el a javaslatainkat, így a HÉV keresztezi a Soroksári utat, nem a Torontál utcánál megy a föld alá. Emiatt megmarad az adott felüljáró és a Mediterrán lakópark zajvédelmét nem lehet kiépíteni. Így az itt lakók jelentős, a határértéket sokszorosan túllépő zajnövekedést kapnak az amúgy hasznos fejlesztéssel együtt.

A csepeli kikötő felé menő tehervonat pályája és ahhoz kapcsolódó új vasúti híd,

Gubacsi vasútihíd és a kapcsolódó iparvágány fejlesztése a NIF Zrt. beruházása, a a tervezési, engedélyezési és kivitelezési folyamatokon túl vannak. Új vasútihíd épül a meglévő rácsos szerkezetű hídtól északra. A meglévő töltést kiszélesítik, ami érinti Pesterzsébetet. Készült egy környezetvédelmi hatástanulmány, ez alapján kapták meg az engedélyt is.

A hatástanulmánynak volt két éve egy titkosra szervezett közmeghallgatása is, arról bővebben itt írtam.

A beruházás célja, hogy a meglévő, korszerűtlen iparvágányt és hídját felújítsák, hogy korszerűen kiszolgálja a rendezőtől az iparterületig azt a forgalmat, amit igényel. Valamint a vonatok megfelelő váltásszámmal, sebességgel haladjanak és kevésbé legyen környezetterhelő hatásuk. A tervek szerint egy új híd létesül 15 méterre északra a mostanitól. Az azt követő szakaszon lesz egy 800 méteres szakasz, ahol lesz még egy sínpár, hogy a vonatok könnyen és gyorsan tudják egymást váltani a hídon. Továbbra is egy nyomtávú híd lesz. A hídszerkezet korszerű, zajszegényebb haladást tesz lehetővé. Ehhez kapcsolódik a csomóponti beruházás a Kossuth Lajos utcánál. Ezen a két területen kell környezeti beavatkozásból hatással számolni. Az ide kerülő híd a Natura 2000 funkciókban nem okoz sérülést.

A környezeti zajhatás a tervezők szerint azáltal, hogy olyan sínkapcsolat lesz, ami távolabb kerül a vízpart utcai lakóházaktól, kisebb zajterhelést jelent. Az építkezés jelent átmeneti zajterhelést, ami szerintük szükséges, de elviselhető fázis lesz.

A jelenleginél nagyobb vasúti forgalomra kell tervezték, amit a szabadkikötőben lévő cégek és a MÁV távlati vasútforgalmi igényei alapján.

A leginkább konfliktusos terület a zajvédelem a híd közelében. A projekt indítása zajméréssel indult, sajnos ebből az derült ki, mind napközben, mind éjszaka túllépi a zaj a határértékeket. Az kerületi zajvédelmi vizsgálat mérési pontjainál jóval a megengedett felett van a jelenlegi zaj a Vízisport utca 1-nél 67,7 a nappali, az éjjel 61,7 decibel; Csepeli átjárónál 71 nappal, 65 decibel éjjel.

Ezután modellezték a terepet, az épületeket, a meglévő zajvédő falakat figyelembe véve a növényzet hatását, ahol lehet. Az építkezés terhelő hatására is csináltak egy becslést, melynek hatása biztosan jelentkezni fog. A modellezett adatok alapján a távlati nagyobb forgalom hatását ellensúlyozza az, hogy a csepeli átjárótól északabbra kerül az új híd, és annak új, modern szerkezete már jelentősen csökkenti a rezgést és zajt.

A vasútvonal fejlesztésénél a híd áthelyezése miatt az ív változik, ezért a töltést kiszélesítik. A régi vágány elbontásra kerül, s nagyon fontos előrelépés, hogy a vonat Pesterzsébeten megállás nélkül haladhat át, mehet át a hídon, már nem fog lassítani, megállni.

Biztosító berendezés is lett tervezve a Védgát utcánál, a csepeli oldalon biztosított útátjáró lesz fénysorompóval, így nincs szükség hangjelzésre, a vonat érkezése szerint vált a sorompó. Ez az éjszakai hangkűrt problémát kezeli.

A fórumon sajnos a feltett lakossági kérdésekre, felvetésekre nem érkezett érdemi válasz, így azokat írásban is be fogom nyújtani a hivatal felé. Képviselőtársaimmal pedig azt a tanulságot vontuk le a tegnap estéből, hogy folytatnunk kell, nem hagyhatjuk cserben az adott térségben élőket. Így a jövő heti testületi ülésen az eddigi tapasztalatok alapján javaslatot teszünk a zajvédelmi intézkedésekre, további vizsgálatokra és tervezésre.

Köszönöm a figyelmet!

A Gubacsi-híd lesz a kínai vasút egyik mostohagyermeke?

Növekvő áruforgalom (kétszeres forgalomnövekedés), a határértéket már most is meghaladó közúti + vasúti zajszennyezés, nulla monitoring, nulla zajvédelem, s persze semmi villamosítás: ezt kapná a pesterzsébeti Gubacsi lakótelep az új vasúti híd dokumentációjának és hatástanulmányának készítői szerint. Szubjektív beszámoló egy lakosságmentesített pesterzsébeti lakossági fórumról.

70538220_3009172485778535_7115539892003667968_o.jpgHónapok óta téma a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztés, Magyarország és Kína megbonthatatlan illiberális barátságának szimbóluma, melyből megint a felcsúti szerelő veje és gyereke gazdagszik meg. Néhányszor az elmúlt években én is foglalkoztam vele. 

Túlárazás, zajvédelem hiánya, eltitkolt pályaszakaszok, az érintett önkormányzatok sunnyogása, a hiányos tájékoztatás, a furcsa hatástanulmányok, a lakók elégedetlensége mutatja, hogy pontosan beleillik a NER nagyberuházásainak sorába. Mindegy, hogy haszontalan, mindegy, hogy drága, a végén a CSALÁD jár jól. Bár az önkormányzatok, polgármesterek többsége kibekkelte volna a folyamatot, az érintett lakosság összefogott, petíciókat fogalmaz, lakossági fórumokat kezdeményez, forr a levegő a fejlesztés körül.

A projekt azonban nem csak ennyi: ha a mindent és mindenkit eláruló kormányközeli oligarchák elképzelése bejön, akkor a kínai dömpingáru egy jelentős része itt érkezne be Európába. Tegyük fel, – bár a hatástanulmányok próbálják ezt alulbecsülni – hogy az Orbán klánnak igaza van, akkor bizony hatalmas teherforgalom nehezedik majd rá a nyomvonalra, s amiről kevesebb szó esik: annak leágázásaira.

A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, mindent megtesznek, hogy a lakosság ne ismerhesse meg az adott fejlesztések összhatását. Most is ez történik, a terveket darabolva mutatják meg, a hozzátartozó szükséges egyéb fejlesztéseket pedig külön projektként kezelik, mintha egyik a másikra nem lenne hatással.

Ilyen beruházás a Csepelt és Pesterzsébetet összekötő, a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló, új Gubacsi vasúti-híd.

Avagy, ahogy bürokratikusan hívják: a Gubacsi vasúti híd és a csepeli folyami szabadkikötő fejlesztéséhez kapcsolódó vasúti létesítmények átépítése.

Ami az alábbi elemekből állna:

  • Az egyvágányos vasúti pálya felújítása, valamint egy közel 800 méter hosszú második vágány kiépítése a Gubacsi híd és a Corvin csomópont között – további harmadik és negyedik vágányok későbbi kiépítésének lehetőségével.
  • Új Gubacsi vasúti híd (mederpillér nélküli változat)
  • Corvin csomópont: a Teller Ede út – Weiss Manfréd út 2*2 sávos aluljáróval és a Kossuth Lajos külön szintű átvezetésével.

Az új vasúti híd megvalósulásával párhuzamosan a jelenleg állami tulajdonban lévő megmaradó hídszerkezetről a vasútüzemhez szükséges, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő infrastruktúraelemek (vasúti sín és talpfák) – a megszűnő vasúti funkció okán – teljes körűen elbontásra kerülnének, a rajta lévő kerekpárút és közművek megtartása mellett. Az elbontott vasúti sín és talpfák helyét lemezborítással fedik le. A megmaradó hídszerkezet a későbbi, BKK Zrt. által előkészíteni kívánt közúti hídfejlesztés számára felhasználható marad.

A dokumentációt a VIBROCOMP Akusztikai és Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. készítette.

Bővebben itt olvasható: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/pest-megyei-kormanyhivatal-erdi-jarasi-hivatal-kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly-pe-ektf-00639-1-2019

A hatástanulmányt és a terveket ugyan nyilvánosságra hozták, – Pesterzsébeten persze ez ügyben is nagy a csend, a polgármester a nyugodt, megfontolt, „ejj ráérünk arra még” nemlépések híve – a lakossági fórumot azonban sikerült hétköznap 14 órára szervezniük, s az utolsó pillanatban az átépítés alatt álló Csili Művelődési Központ egyik kellően elbújtatott nyugdíjas közösségi termébe dugni.

A fórumra – Csepelről néhány lakó ugyan átjött (ott a képviselőket és jelölteket nem fogta meg annyira a téma, hogy átruccanjanak a hídon) – Pesterzsébetről csak a főépítész és két önkormányzati képviselő volt kíváncsi. Köszönhető persze a tökéletes szervezésnek és tájékoztatásnak.

Pedig érdemes volt elmenni, bár a fejlesztés elsősorban Csepelen okoz komoly változásokat, s a MÁV ott legalább kompenzál és a többletterhelés miatt számos zajvédelmi beruházást is ígér, ráadásul föld alá vinné egy helyen a közút forgalmat, szándékai szerint csökkentené a reggeli dugót.

Pesterzsébeten 15 méterrel arrébb kerülne a lakott területtől a híd, ennek hatását persze nem szeretném alulbecsülni, de az is tény, hogy ennél többet a kerület nem kap kompenzációként a többletterhekre, a növekvő forgalomra, zajra.

Az építkezés alatti légszennyezés és zaj elleni védelemre nem kívánnak költeni, s míg Csepelen indokoltnak tartották, itt nem lesz az építkezés ideje alatt monitoring sem.

Pesterzsébet, annak ellenére, hogy több mint 62 ezer lakosa van, nem fontos Budapest számára, nem fontos a kormánynak, részben különleges adottságok hiányában, részben az információhiány, bátortalanság, a kerület érdekeit felülíró ügyetlen hatalompolitikai játszmák miatt.

Ez a szolgáltatókkal, beruházókkal kapcsolatos határozott fellépés elmaradásának ügyében is megnyilvánul, rendre csak a beszakadt úttestet, kidőlt fát, elromlott közlekedési lámpát, kilyukadt víz- és gázcsövet, kiégett elektromos trafót javítják meg, szigorúan utólag. Pesterzsébet az események után kullog, teszi ezt most is a vasúti híd esetében, míg Csepelen tárgyalnak, zajvédelmi beruházásokat harcolnak ki addig nálunk csupán síri csend honol.

Jövőhét keddre, a Környezetvédelmi Bizottság ülésének napirendjére vettem a Budapest-Belgrád vasútvonal és az új Gubacsi vasúti híd ügyét, kikértem a Polgármesteri Hivatalhoz beérkező összes nyilvános tervet, hatástanulmányt, ugyanis kilenc éve azt vallom: SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!

Győztünk! Vonattal a belvárosba!

Egy több, mint 3 éves küzdelemben értünk el egy hatalmas részsikert!

2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba. A mostani változásnak köszönhetően valódi alternatívájává válik a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.

139132_1.jpgEnnek köszönhetően Pesterzsébetről, Soroksárról, Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból is gyorsabb lesz bejutni tömegközlekedéssel Budapest centrumába, mint autóval. A pesterzsébeti Duna-partról például 17 perc alatt lehet majd közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni az eddigi 60 perc helyett.

Az új menetrend innen letölthető.

Köszönöm a szakmai anyagokat készítő Közlekedő Tömeg segítségét, a félezer aláíró támogatását! Köszönöm pesterzsébeti képviselőtársaimnak, hogy pártállástól függetlenül, egyhangúan szavazataikkal támogatták önálló képviselői indítványaimat, s hogy Szabados Ákos polgármester úr is fogékony volt a kezdeményezésünkre!

2016-ban indítottuk el barátaimmal a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat. Petíciót indítottunk, s megkezdtük az illetékes hatóságok, szervek, vállalatok bombázását.

Akkor javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem volt kiemelt probléma.

Azonban az M3-as metró déli szakaszának felújítása újabb lehetőséget nyújtott a küzdelem folytatására, hogy az elővárosi vasutat felélesszük.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

2017 júliusában a A Közlekedő Tömeg szakmai anyaga alapján készült önálló képviselői indítványomat elfogadva a Képviselő-testület úgy döntött, hogy felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a Budapesti Közlekedési Központtal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a Pesterzsébetet kiszolgáló vasúti- és villamosjáratok az M3-as metró pótlása alatt a metrópótló buszokat elkerülve egyenesen a belvárosba szállítsák az utasokat, a kerület számos levelet írt és folytatta a küzdelmet.

A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. 

Az M3-as metró évek óta húzódó felújításának egyetlen pozitív öröksége lehet azonban, ha a pótlás keretében bevezetett fejlesztésekkel a MÁV elővárosi vasútvonalai Budapest közlekedésének szerves részévé válnak.

A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása maradhatott volna: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

A mostani menetrend változás a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza) és a Dél-pesti kerületek (Soroksár, Pesterzsébet, Ferencváros) hatalmas előrelépést jelent.

Három éve tettem fel ezeket a kérdéseket:

  • Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
  • Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
  • Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
  • Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

A válasz egyszerű:

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak. Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. 

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben adott rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Három indulási pontot szimuláltam:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

  • Vonattal most:42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
  • Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc.Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

Pesterzsébet városközpont:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23E-es busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Pesterzsébet, Gubacsi lakótelep:

  • Gubacsi lakótelep – Pesterzsébet Városközpont – belváros 2 átszállással: 119-es buszról, 23E-es buszra és végül 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 60 perc.
  • Autóval kb. 30 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Április 7-től ez most megváltozhat. Szívből remélem, hogy a főváros és a MÁV felkészült a megnövekedő forgalomra és az M5 metró megépítéséig hosszú távon is megoldás nyújt a mostani menetrend és évvégén (december 8-án) vagy a 80a vgz feloldása után nem áll vissza a régi, aberrált menetrend.

Challenge Saturday

Challenge Saturday néven indult új ügyességi és bátorsági program Pesterzsébet vasútállomásán. A verseny kihívói a szombat esténként a jégdiszkóból hazaindulók, melyre hétköznap esténként, éjszakánként az idősebb generációk válaszolnak.

A program a „Ki tud több kukát felrúgni, majd kiborítani az aluljáróban?” versenyszámmal indul, majd a felszíni buszmegállókban elhelyezett szemetesedények lépcsőborogatásával folytatódik, és a szemét szétteregetésével zárul.

img_20161122_075426.jpgA lassan másfél hónapja zajló eseménysorozatot egyelőre senkinek sem sikerült megszüntetni, pedig sokan szeretnék: a gyermekeiket reggelente iskolába és óvodába kísérő szülők, a vasúttal munkába járók, a Pest megyei középiskolások és a Gubacsi lakótelepről, illetve a Mediterrán lakóparkból a vasúti átjárón át közlekedők.

A probléma téma volt már a novemberi Jogi és Közbiztonsági Bizottság ülésén, illetve Pesterzsébet képviselő-testületi ülésén is.  Akkor is kértem, hogy fontolják meg a vasúti átjárón térfigyelő kamerák elhelyezését, mert gyakoriak az erőszakos bűncselekmények a vasútállomás környékén (verekedés, nyaklánctépés). A héten beszéltem a körzeti megbízottal is, a környéken térfigyelő kamerák is működnek, Bár az aluljáró a BKK, a vasúti megálló pedig a MÁV kezelésében van, valószínűleg így sem nem lesz bonyolult felszámolni vagy legalábbis más helyszínre száműzni a „sportágat”.

Pesterzsébetnek kevés aluljárója van, vasútállomása pedig egyetlen egy. A kerület egyik legszebb épületét a gyönyörű lépcsőkkel már régen lebontották, a helyén egy fémkonténer látja el a vasúti megálló feladatait. S bár a régi, méltán népszerű vasútállomás újjáépítése nem időszerű, Pesterzsébet egyik fontos közösségi közlekedési pontjának valódi közösségi térré és szebbé, élhetőbbé alakítása fontos szempont kellene maradjon. A vasútállomás két oldalról is megközelíthető (a MÁV és a kerület legnagyobb dicsőségére akadály mentesítve csak a Duna-part irányából) Délről egy kiépített gyalogátkelőhelyen keresztül nélkül és a felette található aluljárón át. Az aluljáró világítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet.

A vasútállomás a MÁV területe neki kellene gondoznia, – mióta civilekkel kitakarítottunk helyettük – többé-kevésbé figyelnek az illegális hulladékra, összeszedik a szemetet és a parlagfüvet is lekaszálják. Ezen felül semmit nem tettek, ja, de ,egyszer kivágták a töltésen az összes fát.

Az aluljárót a BKK Közűt Zrt. Híd, Műtárgy osztálya kezeli, nos ők leginkább nem csinálnak semmit, de azt biztosan teszik. Néha lefertőtlenítik a padlót, néhány éve beredőzték a lépcsőfokokat, hogy hóban is lehessen közlekedni rajta. Pedig lehetne az szebb is!

De miért is alakult ki valójában ez a helyzet? Miért vannak ekkora balhék már este nyolc körül egy vasútállomáson? Miért nem őrzik a területet? Miért ilyen gyenge a világítás, miért koszosak a falak? Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett?

Mert nem használjuk elegen, s ezért nem tartja fontosnak a MÁV fejleszteni.

S miért nem használjuk elegen, miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?

 Ezért:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 20-25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.Most viszont a vonat Ferencvárosnál elfordul Kőbánya-Kispest felé és ismét kivisz a külvárosba.

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Csatlakozz a kezdeményezésünkhöz, írd alá a petíciónkat!

Vonattal a belvárosba!

Szeretnél 17 perc alatt Pesterzsébetről közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni? Szeretnél Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból annyi idő alatt tömegközlekedéssel bejutni Budapest centrumába mint a többiek autóval?

Akkor írd alá a petíciónkat ide kattintva, vagy a lenti felületen!

  • Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
  • Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
  • Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
  • Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

Ezért:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

  • Vonattal most: 42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
  • Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc. Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

S nézzük ezt meg Pesterzsébet esetében is:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 20-25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak (na jó, a gyorségésű metrók után).

Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok. Új és újabb koncepciókat készít a BKK, új villamosvonalakat tervez és áttervezi a régieket. Az olimpiai tervekhez a HÉV átalakításán is elgondolkodik, csak a vasutat nem akarja senki bevonni az elővárosok közlekedési gondjainak megoldásához.

Elsősorban Soroksár, Dunaharaszti, Dunavarsány és Pesterzsébet számára lenne fontos, hogy ez a vonat bemenjen a Keleti-pályaudvarra, de fontos az egész országnak is, ugyanis enélkül a tassi elővárosi vasútvonal kihasználatlan és rosszul működik. Közlekedési szakértők szerint inkább nemzeti sorskérdés, mint gazdasági racionalitás a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztése. Legyen legalább a Budapest- Kunszentmiklós-Tassi szakaszon működőképes és sikeres!

Javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. De az itt élők támogatása nélkül ez a kezdeményezés nem érheti el a célját. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem kiemelt probléma.

Pesterzsébet ennél többet érdemel!

Csatlakozz a kezdeményezéshez, írd alá a petíciónkat!

139132.jpg

 

344/2016 (X. 11.) KVB. határozat

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Határidő: azonnal

Felelős: Mach Péter a bizottság elnöke