klímavészhelyzet, 2000 új fásszárú növény, fakataszter…
Múlt héten csütörtökön egyhangúan fogadta el tizenketten (Mach Péter, Kellner Katalin, Fekete Katalin, Somodi Klára, Szőnyi Attila, Csaszny Márton, Ettvel Zoltán, Komoróczy László, Kovács Eszter, Nagy László Simonné, Nemes László, Nemesné Németh Judit) benyújtott közös képviselői indítványunkat a képviselőtestület: Pesterzsébet is klímavészhelyzetet hirdetett. A javaslatcsomagunk elfogadásakor első lépésként a zöldfelületek fejlesztésének kiemelt kezeléséről, fa- fásszárú növények ültetéséről, gondozásáról és egy, a térinformatikai rendszer részét képező, a lakosság, tájépítészek, kertészek számára is online elérhetővé tett fakataszter létrejöttének előkészületéről is döntöttünk.
Vészhelyzet van. Klíma- és ökológiai vészhelyzet. Ahogy a Greenpeace fogalmaz: a tét az emberi civilizáció, és benne Magyarország fennmaradása.
Csak ki kell nyitni a szemünket. Minden nap látjuk és tapasztaljuk a kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárást, a rekord-döntögető hőhullámokat, a hatalmas károkat okozó viharokat. Látjuk, ahogyan emelkednek emiatt az élelmiszer árak, látjuk az egészségügyi következményeket, például, hogy Budapesten, Pesterzsébeten rövidebb ideig élnek az emberek a súlyos légszennyezettség miatt. A 24. óra utolsó percében van az emberiség, nem túlzás, nem riogatás: egy klímakatasztrófa küszöbén állunk, ahol a nem-cselekvés megpecsételi mindannyiunk sorsát.
Vészhelyzetben ugyanis két dolgot tehetünk: menekülünk, vagy megküzdünk.
A fénykép a Greenpeace akcióján készült, forrás: nepszava.hu
Mindezt felismerve javasoltuk 12-en azt a Képviselő-testületnek, hogy Budapest és több fővárosi kerület példáját követve állapítsa meg, hogy klímavészhelyzet áll fenn, illetve kötelezze el magát a döntéshozatali eljárásban az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbsége mellett.
Javasoltuk azt is, hogy a Képviselő-testület végeztesse el Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, annak intézményei és a legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok átvilágítását abból a szempontból, hogy azok működése pontosan miként hat az éghajlatváltozásra. Ennek ismeretében tud döntést hozni a Képviselő-testület arról, hogy milyen határidővel tűzhető ki a karbonsemlegesség, illetve a zöldenergiára való átállás elérésére.
Javasoltuk, hogy a klímavészhelyzetre tekintettel Pesterzsébet Önkormányzata kiemelten kezelje zöldfelületeit. Mérje fel, hogy egy a kerület térinformatikai rendszerének részét képező fakataszter elkészítése, frissítése, karbantartása, a lakosság, tájépítészek, kertészek számára is online elérhetővé tétele mekkora erőforrást igényel, és a hivatal működése során mely ügyekben, mely osztályok működését segíti elő, s azt a soron következő testületi ülésre terjessze be. S ha ez elkészült, akkor döntsünk róla, keressünk pályázati forrást és ebben a ciklusban készüljön el egy folyamatosan frissülő, a térinformatikai rendszer részét képező fakataszter.
Ebben a ciklusban is folytatjuk az „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért!” programot és a Madarak és Fák napi pályázatok kiírását, illetve a 2019-2024-es ciklusban összességében minimum 2.000 új fásszárú növény kerül elültetésre a kerületben. Már Pesterzsébet 2020. évi költségvetésében is gondoskodunk 500 fásszárú növény elültetésének és a meglévő fásszárú növényállomány gondozásának és öntözésének költségvetési fedezetéről.
Az éghajlatváltozás a mindennapokban leginkább a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásában, illetve intenzitásuk fokozódásában érzékelhető a polgárok számára. Szükségesnek tartjuk ezért az ilyen időjárási helyzetekre irányadó protokollok felülvizsgálatát is elvégezni.
A klímaváltozás elleni fellépés, illetve a hatásainak enyhítése, mint feladat ugyanakkor értelemszerűen messze túlnyúlik az önkormányzat és intézményeinek működési körén, ezért annak sikere csak széles körű társadalmi cselekvéssel biztosítható. Azt is javasoltuk ezért, hogy az előzőekben elmondottakon túl készüljön el a kerület klímaadaptációs és mitigációs intézkedési terve, amely keretet ad annak, hogy Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata átfogóan, a polgárokkal, az állami szervekkel, valamint a civil szervezetekkel és a gazdasági szereplőkkel együtt léphessen fel a klíma vészhelyzettel szemben.
Ha sikerül betartanunk a saját határozatainkat az komoly változásokat hozhat a képviselőtestületi és a hivatali munkában is:
- Ezentúl ugyanis nem lehet olyan KÉSZ módosítást elfogadni, ami szerint 35%-ról 10%-ra csökkenhet az InterSpar területén a zöldfelület aránya, sőt még azt sem kell gondozni, a kipusztult fákat pedig szükségtelen pótolni.Ennek köszönhetően ugyanis pont a városközpontban növelték az átlaghőmérsékletet, s emiatt nem bírják elviselni a hőséget még októberben sem a betonrengeteg központjában található munkahelyükön. A 2018 októberében hozott döntést ugyanis a mostani határozati javaslatcsomag elfogadása után már nem ismételhetnék meg képviselőtársaim.
- Nem legalizálhatnák a Dél-pesti Szennyvíztisztító miatti pesterzsébeti véderdő letarolását, s nem sorolhatnák át, hogy logisztikai központ épülhessen oda.
A határozatcsomag pontos szövege:
I. Határozati javaslat
1.
Felismerve, hogy az éghajlatváltozás alapvető fenyegetést jelent a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete megállapítja, hogy klíma vészhelyzet áll fenn.
határidő: folyamatos
felelős: polgármester
2.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata kinyilvánítja, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés előmozdítását az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből fakadóan, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontja alapján kötelességének tekinti.
határidő: folyamatos
felelős: polgármester
3.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata elhatározza, hogy a széndioxid-kibocsátásra közvetlenül, vagy közvetve kiható minden döntési javaslatról az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás és az egyéb környezeti hatások vizsgálatának ismeretében, az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbségét biztosítva dönt.
határidő: folyamatos
felelős: polgármester
4.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata elhatározza, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezménnyel összhangban Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és a tulajdonában álló gazdasági társaságok működésében biztosítja az éghajlatváltozásra vonatkozó környezeti információk teljes nyilvánosságát és a nyilvánosság részvételét a döntési folyamatokban.
határidő: folyamatos
felelős: polgármester
5.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy végeztesse el Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, annak intézményei és a legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságai működésének átfogó felmérését az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások, azok mértéke és mibenléte szempontjából.
határidő: 2020. december 31.
felelős: polgármester
6.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy az éghajlatváltozás hatásaira is figyelemmel vizsgáltassa felül a rendkívüli időjárási helyzetek (így különösen a felhőszakadás, hőség, légszennyezettség, szélvihar és árvíz) esetére irányadó intézkedési terveket, és azokról tájékoztassa a Képviselő-testületet.
határidő: 2020. december 31.
felelős: polgármester
7.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy terjesszen a Képviselő-testület elé olyan intézkedési tervet, amely biztosítja, hogy az Önkormányzat, annak intézményei és a- tulajdonában álló gazdasági társaságok működése ésszerű időn belül karbonsemlegessé, majd ezt követően teljes egészében zöldenergián alapulóvá váljék.
határidő: 2020. december 31.
felelős: polgármester
8.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy terjessze a Képviselő-testület elé Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata klímaadaptációs és mitigációs intézkedési tervét, illetve Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (SECAP-ot), majd utóbbi dokumentumot az elfogadását követően nyújtsa be a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének.
határidő: 2020. december 31.
felelős: polgármester
II. Határozati javaslat
1.
A képviselőtestület felkéri a polgármestert arra, hogy mérje fel, hogy egy a kerület térinformatikai rendszerének részét képező fakataszter elkészítése, frissítése, karbantartása, a lakosság, tájépítészek, kertészek számára is online elérhetővé tétele mekkora erőforrást igényel, és a hivatal működése során mely ügyekben, mely osztályok működését segíti elő, s azt a soron következő testületi ülésre terjessze be.
határidő: 2020. február
felelős: polgármester
2.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata a klímavészhelyzetre tekintettel kiemelten kezeli zöldfelületeinek gondozását fejlesztését. Ezért kinyilvánítja, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés előmozdításáért elkötelezett abban, hogy folytassa az „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért!” programot és a Madarak és Fák napi pályázatok kiírását, illetve, hogy a 2019-2024-es ciklusban összességében 2.000 új fásszárú növény kerüljön elültetésre a kerületben. A képviselőtestület felkéri a polgármestert arra, hogy Pesterzsébet 2020. évi költségvetésében gondoskodjék 500 fásszárú növény elültetésének és a meglévő fásszárú növényállomány gondozásának és öntözésének költségvetési fedezetéről.
határidő: 2020. február
felelős: polgármester
A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.
Budapest, 2020. január 10.
Mach Péter, Kellner Katalin, Fekete Katalin,
Somodi Klára, Szőnyi Attila, Csaszny Márton,
Ettvel Zoltán, Komoróczy László, Kovács Eszter,
Nagy László Simonné, Nemes László, Nemesné Németh Judit
Valaki elárulhatná, hogy mi köze a városon belüli faültetésnek a klímavészhelyzethez ? Vagy valaki tényleg azt hiszi, hogy az pár tonna szén amit ezek a fák megkötnek bármit is változtatnak a bolygó klímáján ?
Lehet, és kell is a városon belüli fák mellett kampányolni a kellemesebb városi környezet érdekében. De a klímahisztit kapcsolatba hozni vele faszság.
„Látjuk, ahogyan emelkednek emiatt az élelmiszer árak,”
Ekkora hazugságot :D. Az élelmiszer árak világszinten azért emelkednek elsősorban, mert nő a világ népessége és így nagyobb a kereslet :D. Nyílván az sem segít, hogy az olajár 25 USD-ről felment 60-70 USD pár év alatt :D. Nyílván az sem segít, hogy mezőgazdaságra alkalmas területekre napfarmokat telepítenek az EU-s pénzekér. Nyílván az sem segít, hogy az E10-el növekszik a benzin biológiai komponens tartalma stb…
Szóval ennyire leegyszerűsíteni a dolgot az aztán nagyon klasszul hangzik. A klíma a felelős mindenért…
Ekkora baromságot egyébként, meg Magyarországnak nem kell tartania az éghajlatváltozástól, legrosszabb esetben is Olasz-Rivériához hasonló lesz az idő itt. Ami azért nem annyira gáz.
Egyébként nagyon gáz, hogy ahol élek még nem esett hó az idei télen ezen kicsit ki vagyok akadva!
Nagyobb zöldfelületre és jobb vízgazdálkodásra szükség van!
De pánikolni felesleges…
http://www.sciencedirect.com/topics/earth-and-planetary-sciences/medieval-warm-period
@Laci A Lakli: „Nyílván az sem segít, hogy mezőgazdaságra alkalmas területekre napfarmokat telepítenek az EU-s pénzekér.”
Ez azért jókora faszság. A napfarmok területe elhanyagolható Európában. Akkor már inkább az autópályák környékén lenne érdemes nézelődni. De inkább az lehet az ok, hogy mostanság már a kínaiak is rászoktak az evésre.
@midnight coder:
„Az sem segít…”
Nagyjából ez egy elég óvatos állítás. Természetesen nem segít az élelmiszer árakon, ha a termelésből bármennyi területet kivonunk. Ennyi volt az állításom, nem több.
@Laci A Lakli: ahham, riviéra víz nélkül…
@midnightcoder2:
A sok fa árnyékot ad, ezzel csökkenti a városok túlhevülését. A szálló por koncentrációját is csökkenti.
A párologtatásukkal a fák elviselhetőbbé teszik a nyári hőségeket.
Ezek elég indokot szolgáltatnak a fásításra. Hogy mellette szén-dioxidot kötnek meg, csak bónusz.
Több fát kell kivágni az ilyen határozatok kinyomtatásához és PR célra való felhasználásához, mint amiről az egész akciózás szólna. Inkább ültessenek káposztát a köztereken, ezzel megoldódik az élelmiszerhiány is majd
@Stenonis: „A sok fa árnyékot ad, ezzel csökkenti a városok túlhevülését.”
Az árnyék nem így működik. 😀
Amúgy nagyon vicces, amikor valaki azzal jön, hogy a fák jók a globális felmelegedés ellen, mert árnyékot adnak. Jól jeli az egész globális felmelegedés mizéria komolyságát. 😀
@Pipas: a klímaváltozás elleni fellépés mellett a javaslatcsomagunk a klímaváltozás hatásaira történő felkészülésről is szól.
S bizony ez azt is jelenti, hogy nagyobb zöldfelületekkel, árnyékkal, fákkal csökkenthető például a forróság a lakótelepen.
@Captain Janeway:
Éghajlatról írtam és nem a tájképről 😀
@Mach Péter: „S bizony ez azt is jelenti, hogy nagyobb zöldfelületekkel, árnyékkal, fákkal csökkenthető például a forróság a lakótelepen.”
Az előbb arról volt szó, hogy a „városok túlhevülését” lehet csökkenteni, most a „forróság csökkenthető a lakótelepen”.
A legnagyobb jóindulattal mondom, hogy mielőtt nekilátnánk megszervezni egy várost vagy egy városrészt, előtte érdemes pontosan megfogalmazni, hogy mit is akarunk elérni és milyen racionális érvek szólnak amellett, hogy ezt vagy azt a módszert használjuk erre.
Nem kötözködni akarok, csak „a város hűvősebb lesz, mert árnyat adó fák vannak benne” kijelentés szerintem bizonyítékokat igényel.
@Mach Péter: „a klímaváltozás hatásaira történő felkészülésről is szól”
Ha komolyan hisztek a klímaváltozásban, abban, hogy a klíma meg fog változni, akkor miért akartok olyan fákat telepíteni a városokban, amelyek a mostani klímát kedvelik?
Érdemes lenne elmenni görögországba és megkérdezni, hogy ők hogyan viselik a nyári meleget, mit csinálnak, milyen várost építenek. Mennyire találják a fákat hasznosnak, mi van még.
Szerintem megvan annak a veszélye, hogy telerakjuk a városokat fákkal, aztán ha tényleg megváltozik a klíma pont ezek a városba senyvedő fák pusztulnak el elsőként. Lehet, hogy tévedek, de szerintem ilyen kérdéseket érdemes lenne megvizsgálni…
@Pipas: Én a nagy panel 10 emeletesekkel és autókkal telezsúfolt Pesterzsébeti lakóteleptől uszkve 500 méterre egy zöldfelületekben, fákban gazdagabb kisebb lakótelepen lakom, nyáron 2 fokkal van hűvösebb.
@Stenonis: „Hogy mellette szén-dioxidot kötnek meg, csak bónusz.”
A fák nem kötnek meg széndioxidot, szenet sem. Vagyis persze megkötik, csak aztán elpusztulnak és a széndioxid így vagy úgy, de visszakerül a légkörbe.
Ha tényleg érdekel a széndioxid, akkor a mészkő az, ami téged érdekel. Nem fák, hanem a vízben élő növények számítanak, mert azok miatt van mészkőlerakódás.
@Mach Péter: „Én a nagy panel 10 emeletesekkel és autókkal telezsúfolt Pesterzsébeti lakóteleptől uszkve 500 méterre egy zöldfelületekben, fákban gazdagabb kisebb lakótelepen lakom, nyáron 2 fokkal van hűvösebb.”
Egyik ponton melegebb van, a másik ponton meg hűvősebb. Összességében a napnak eléggé mindegy, hogy a sötétzöld leveleket melegíti vagy a sötétszürke járdát, mindkettő a városban van, csak neked kellemesebb, ha a meleg a fejed felett van.
Ha lefestenéd tök fehérre az egész várost jobban járnál összességében. És tényleg:
utazunk.com/galeria/kepek/img_431.jpg
De persze én nem vagy a fák ellen, hogy is lennék. Fák közt lakom, tök jó, nem is vágnék ki egyet se semmi pénzért. Csak tudod, fizika, érdemes ügyelni rá, hogy mit mondunk.
Mondjuk azt, hogy legyenek fák, mert a fák tök kellemesek és maguktól nőnek, még csak pénzbe sem nagyon kerülnek.
Ön és közbecsapás a leírt „intézkedés csomag”
Semmi mást nem csináltatok, mint felültetek az aktuális divattéma vonatára. Az ülésen elfogyasztott villanyáram szennyezését nem hozza vissza az a nagy semmi amit leírtatok.
Nem ismertem ezt a blogot, de ez múlt idő: az index/blog.hu címlap hatalma , ugye. Elolvastam a posztot, és belelapozgattam a blogodba, bloggertárs-drusza. El is mentettem magamnak az olvasnivalók közé, több okból is. Nagyon tisztességes hozzáállást jelez a blog mottója is… és ha elfogadom ezt a blogot bizonyítéknak, akkor ez a mottó nem csak politikai lózung a szádból. Csak így tovább, sok sikert. Minden egyes közterületre elültetett fa -és gondozott, óvott, megmaradt és növekvő fa, mert ez bizony érzékeny pontja a történetnek- élhetőbbé teszi a lokális környezetet, és ha ehhez társulnak a környezet állapotát hatékonyan védő szabályozási tervek,-és ezt megszavazzák, és van aki betartatja őket- akkor te megtetted, amit megtehettél. Ha 3200 önkormányzat képviselő-testülete ugyanezt teszi, -sokan megteszik, illetve próbálkoznak persze, csak a hatékonysági mutatókban van jelentős eltérés- egy kicsivel máris jobb hely lesz ez a kies hon…és akkor már maga Magyarország lesz a bezöldült/zöldülő lokális tér a nagy büdös és szenyezett világban.
@Mach Péter: „fákkal csökkenthető például a forróság a lakótelepen. ” főleg 50-100 méteres fákkal.
„fákban gazdagabb kisebb lakótelepen lakom, nyáron 2 fokkal van hűvösebb.”
Ha pedig van akváriumod akkor buzi vagy. Ennyire egyértelműek az összefüggések.
Ha tényleg tenni akarsz a „klimavészhelyzetben” valami hasznosat akkor támogasd paks2 minél gyorsabb felépítését és paks3 tervezésének elkezdését, ne szépségtapaszragasztgatást csinálj.
@eßemfaßom meg áll: Ha a zöldek tényleg komolyan gondolnák ezt a klímavészhelyzet dolgot, akkor nem azon filóznának hogy hogyan kellene fákat ültetni, hanem azon, hogy hogyan lehetne a klímát hűteni. Ehelyett most dolgoznak azon, hogy a tengerhajózás által produkált kén-dioxidot csökkentsék. Emberek! Az így levegõbe jutó kén csökkenti az üvegházhatás következményeit, ergo ettõl csak még melegebb lesz! Ahelyett azon kellene filózni – legalábbis, ha nem akarjuk, hogy azok a negatív hatások amiket vizionálnak bekövetkezzenek – hogy hogyan lehetne olyan anyagokat a levegõbe juttatni, amik a napsugárzás egy részét visszaverve az űrbe kompenzálni tudják a felmelegedést. Mert hogy 2050-re az emberiség nem lesz CO2 semleges az kb. annyira biztosra vehető, mint hogy Greta Thunberg nemigen fog szépségversenyt nyerni.
A nagy akarásnak nyögés a vége. Vagy nesze semmi fogd meg jól. Ilyen álszent töketlen semmittevő önkormányzat nem tudom, hogy van e még egy (amúgy biztos van).
Múlt heti cikk: megjöttek az új buszok a dél pesti buszgarázsba dél pest buszforgalmának javítására.
Kiderült, hogy a 23 vonalára nem lehet üzembe állítani egyet sem, mert nem tudnak kihajtani a soroksárira mivel leér az aljuk.
Hát ha az önkori akar tenni a klímaváltozás ellen akkor nem az lenne a cél, hogy minél újabb minél modernebb kevésbé szennyező járművek járjanak az utakon.
Elmondom ezt a helyzetet ami ott fenáll 30-40 éve, simán meg lehetne oldani, és már rég meg kellett volna oldani hisz 10 éve érkező VanHool buszok is úgy járnak, hogy minden nap 50-100x leér az aljuk, most meg rácsodálkozunk.
Továbbmegyek, az új buszok állapotát normális jó minőségű utakkal lehet minél tovább megvédeni. Az ami Erzsébeten van évről évre rosszabb. Lassan a II. világháború utánni állapotokat érjük el utak szintjén. Csak foltozás megy, az is csak bejelentésre.
Mach úr lehet, hogy azon a Gubacsi lakótelepen ahol ön él 2 fokkal hűvösebb van de a járdák és az utak minősége a béka segge alatt van. Babakocsival nehéz, kisgyereknek pedig rollerral, futóbiciklivel, görkorcsolyával lehetetlen közlekedni, úgyszintén az utak állapota kritikán aluli. A zöldövezet amire annyira büszke, szintén okádék. Az összes zöldfelület ápolatlan kutyaszaros, szemetes, csikkel üvegszilánkkal teli, játszóterek igénytelenek lepukkantak, csöves tanya az egész.
A kis-Dunapart egy trágyadomb, 10 éve hallom, hogy rehabilitálni fogják, hogy majd milyen klassz lesz.
Átadták a fürdőt, de az oda vezető út az 50-es években lerakott termésköves út akkora csapdákkal, hogyha egy kölyökmacska beleesik talán ki sem tud mászni belőle. 10-el menve is szétrázza a futóművet.
Vasúti aluljáró? sötétedés után édesanyám nem mer hazamenni aluljárón keresztül, de világosban is egy illemhelyen megy át, a vizelet mindennapos, a fekália meg heti rendszerességű. Mikor átmegyünk a gyerekkel az aluljárón azon rugózom, hogy nehogy elessen, vagy ne fogjon meg semmit.
Hú annyi mindent le tudnék még írni, mi minden fontosabb ezeknél a semmitmondó rendeleteknél.
Ilyen az amikor úgy csinálunk mintha csinálnánk valamit.
@Pipas: „Nem kötözködni akarok, csak „a város hűvősebb lesz, mert árnyat adó fák vannak benne” kijelentés szerintem bizonyítékokat igényel.”
Állj ki a tűző napra délben egy nyári napon, utána menj egy fa árnyékába és figyeld meg a különbséget.
@erol: Utána menj be egy légkondicionált helységbe, és hamar rájössz, hogy a várost igazából a légkondicionálók teszik hűvösebbé.
@midnight coder: Az utcákon, tereken azért ritkán használnak légkondit, másrészt jóval drágább mint fát ültetni.
@erol: :-)))
@Pipas: a városi életet teszik elviselhetőbbé a fák te ostoba, a bejegyzésnek is ez a lényege, nem az pár tonna CO2 amit megkötnek (az csak elhanyagolható, noha pozitv mellékhatás). Hihetetlen a különbség a budai zöldövezet és a belváros vagy valamelyik betonrengeteg lakótelep között nyári kánikulában, ezért kifejezetten a lakosok életminősége érdekében kellenek fák, nem valami hóbort vagy divat miatt.
ezt belátni egyébként még érettségi sem szükséges, csak tapasztalat – no meg annyi nyitottság, hogy ne egyből okoskodjunk ha valami ha nem tetszik (mondjuk térkőbizniszben utazó vállalkozó vagy, akkor érthető ez a hülyeséged :)).
@Csaba29:
„…simán meg lehetne oldani, és már rég meg kellett volna oldani…”
Jelentkezz/indulj el a következő önkormányzati választáson polgármesternek, képviselőnek, vagy indíts egyéni/csoportos civil kezdeményezéseket, építs közösséget, írj petíciókat, tüntess…indíts helyi blogot/facebook oldalt, és vágj bele a problémák feltárásába/megoldásába illetve a megoldások keresésébe. Mach éppen ezt teszi, belülről: a nyilvánosság óriási erő. Te vagy a szavazópolgár. Harcolj te is. Ha úgy látod, hogy szarul dolgozik, akkor ellene is.
@Pipas:
A karbont beépítő növények mindaddig tárolják a karbont amíg élnek, és amíg a halott faanyag el nem oxidálódik.
Nem kell matekosnak lenni, hogy minden többlet élő zöld, szenet fog megkötni. A karbonátok létrehozása sokkalta bonyolultabb, bár igazad lehet, támogassuk az éticsiga farmokat, és vizeink kagyló állományainak felfutását.
Azt mondjuk én sem értem, miért kell egy normális környezetvédelmi direktívát klímavészhelyzetinek titulálni. Bár ha az unortodox, illiberális, mindent kétségbe vonunk ami nem illik a világképünkbe trumpista katagóriájú embereket nézem, akkor valahol érthető a kihívó elnevezés.
@midnightcoder2:
bakker, olyan szűklátokörű vagy mint egy sörösló, ráadásul a bejegyzés lényegét sem érted.
a fásítás, a városi zöldterület növelése nem a globális felmelegedés csökkentése érdekében „kell” (lenne hasznos), hanem az ott élő emberek környezetének és életminőségének javítása érdekében (azaz lokális cél érdekében).
ha ez nem ment át a posztból és egy lényegtelen mellékszálon rugózol ennyit (bár azt kissé túltolta a poszter, az tény), akkor menj egy értő olvasás tanfolyamra.
ja, és emellett a google a te barátod is, menj rá a város, hősziget, növények stb. keresési szókapcsolatokra, és akkor talán megérted, miért lenne értelmes és követendő lépés a városi zöldterületek/felületek arányának növelése.
(nem, nem, nem azért hogy globális hatást érjünk el és lassítsuk a klimaváltozást)
@Irbisz: Akkor kicsit olvass vissza agyatlanka. Én nem arról beszéltem, hogy ne ültessünk fákat, mert az felesleges, hanem arról, hogy a bolygó klímájának szempontjából nem oszt vagy szoroz, miközben a klímahisztivel próbálják meg eladni.
Amúgy nem véletlenül fehérek a trópusokon a házak. Ha már hősziget.
@midnightcoder2:
A klimahiszti lehet nagyon hasznos is, mint az is, hogy a nem működő felső polcokról átkerül a kezdeményezés lokális szintekre.
@erol: „Állj ki a tűző napra délben egy nyári napon, utána menj egy fa árnyékába és figyeld meg a különbséget.”
Én nem vagyok város. 😀
@BiG74 Bodri: „Nem kell matekosnak lenni, hogy minden többlet élő zöld, szenet fog megkötni.”
Nem köti meg, csak rövid időre, amíg el nem bomlik.
@zord íjász: Hát nem így működik ahogy te elképzeled.
Nem tetszik a BKV működése, de nem kell BKV igazgató legyek, nem tetszik az önkormányzat működése, de nem kell polgármester legyek, nem tetszik a dél pesti kórház állapota, nem kell kórházigazgató lennem, és tüntetni sem kell járnom elmondom neked.
Annak kell tegyen aki az adott poszton van, aki azt tanulta, aki azt vállalta.
Én csak el kell mondjam a véleményem, hogy hé ember ez így nem jó, felveszel egy csomó pénzt és csak látszat intézkedéseket csinálsz.
Aztán vagy meg hallja vagy nem, de ha majd nagyon sokan észreveszik és mondják talán majd változik valami.
De akkor azt is mondhatom, hogy neked meg megfelel a dolog ami ott van, mivel sem tüntetni, sem kommentelni a témában nem olvastalak, valamint sem polgármester sem képviselő nem vagy.
@Irbisz: „a városi életet teszik elviselhetőbbé a fák te ostoba”
Én pont ugyanezt írtam. Akkor ki az ostoba?
„nem az pár tonna CO2 amit megkötnek (az csak elhanyagolható, noha pozitv mellékhatás).”
Nem, a szárazföldi növények nem kötnek meg széndioxidot. Amikor a fa elpusztul, lehullik a levele, elkorhad, elégeted, akkor a szén visszakerül a légkörbe.
„Hihetetlen a különbség a budai zöldövezet és a belváros vagy valamelyik betonrengeteg lakótelep között nyári kánikulában, ezért kifejezetten a lakosok életminősége érdekében kellenek fák, nem valami hóbort vagy divat miatt.”
Pontosan ugyanezt mondtam én is. Annyi, hogy én nem áltam neki sértegetni téged.
„ezt belátni egyébként még érettségi sem szükséges, csak tapasztalat – no meg annyi nyitottság, hogy ne egyből okoskodjunk ha valami ha nem tetszik (mondjuk térkőbizniszben utazó vállalkozó vagy, akkor érthető ez a hülyeséged :)).”
Visszagörgetsz, elolvasod mit írtam, megpróbálod megérteni. Ha sikerül, akkor elnézést kérsz, ha nem, akkor tovább mocskolódsz.
Okés?
@Pipas:
Mennyi a rövid idő?
Mennyi a konkrét zöldterület növelés mértéke, mely elérhető lenne? Ez számszerűen mit jelent?
@Pipas:
A legpesszimistább becslések alapján sem annyira gyors az a felmelegedés, hogy most azonnal mediterrán fákat kellene ültetni Magyarországon. És mellesleg nem is lenne értelme, mivel a felmelegedés nem azt jelenti, hogy nálunk mediterrán növényzetre lenne szükség, ugyanis a mediterrán éghajlatnak csak egyetlen tényezője a melegebb hőmérséklet, itt nem lesz mediterrán éghajlat, mert nincs tenger, ami kiegyenlítő hatással bír a téli és a nyári csúcsokra.
@Pipas:
„A fák nem kötnek meg széndioxidot, szenet sem. Vagyis persze megkötik, csak aztán elpusztulnak és a széndioxid így vagy úgy, de visszakerül a légkörbe.”
Épp ezt jelenti a megkötés. Ha több erdő van a Földön, akkor több szén van a fákban, és kevesebb szén-dioxidként a levegőben. A fosszilis tűzelőanyagok elégetése egyébként épp ezért fog dúsabb növényzetet eredményezni a következő évszázadokban.
„Ha tényleg érdekel a széndioxid, akkor a mészkő az, ami téged érdekel. Nem fák, hanem a vízben élő növények számítanak, mert azok miatt van mészkőlerakódás.”
Az egy hosszabb távú megkötés.
@Zabalint:
Hát igen, klimaváltozás szempontjából nem biztos, hogy találkozik a jelenlegi őshonos fajok jogszabályi elsőbbsége, a lehetséges praktikusabb fajtákkal.
@Pipas:
„Nem köti meg, csak rövid időre, amíg el nem bomlik.”
Ha már abba kötsz bele, hogy a város nem lesz hűvösebb, holott a blogíró a város alatt az emberek életterét értette, akkor te miért nem fogalmazol logikai ellentmondások nélkül. Olyan nincs, hogy nem köti meg, csak rövid időre, amíg el nem bomlik, mert a „csak rövid időre” azt jelenti, hogy megköti, viszont akkor az első mondatrészed állítása hamis. Nem vagyok hülye, csak kicsit…
@Csaba29:
„Hát nem így működik ahogy te elképzeled.”
1.Általánosságban értettem. Aki tenni akar ellene, az cselekszik. És ez pontosan így működik: én is ezt teszem itt, ahol lakom, 20 éve. Megteheted hivatásosként/politikusként vagy aktív civilként. Ez a polgári eszmény, a polgári társadalom alapvetése.
2.Elárulok neked egy óriási titkot: nem ott élek. Az index címlap hozott ide, ezért is maradtam az elvek szintjén, és nem kezdetem el feldolgozmi Pesterzsébet elmúlt 30 évének történéseit mielőtt billentyűt ragadtam. A poszthoz is általánosságban szóltam hozzá, ezzel a kikötéssel: „…és ha elfogadom ezt a blogot bizonyítéknak, akkor ez a mottó nem csak politikai lózung a szádból.”
Egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:
egyvilag.hu/temakep/078.shtml
@Pipas: Nem a város a fontos, hanem a benne élő emberek.
(magnitudeOf(klima veszhelyzet) == magnitudeOf(migrans veszhelyzet)) && (reasonFor(klima veszhelyzet) == reasonFor(migrans veszhelyzet)) && (effectOnVotes(klima veszhelyzet) == effectOnVotes(migrans veszhelyzet)) && (solutionFor(klima veszhelyzet) == solutionFor(migrans veszhelyzet)) = true;
return;
@Zabalint: „Olyan nincs, hogy nem köti meg, csak rövid időre, amíg el nem bomlik, mert a „csak rövid időre” azt jelenti, hogy megköti, viszont akkor az első mondatrészed állítása hamis. Nem vagyok hülye, csak kicsit…”
Azt írtam „vagyis persze”. Szerintem lehetett érteni mit írtam, csak trollkodsz.
„A legpesszimistább becslések alapján sem annyira gyors az a felmelegedés, hogy most azonnal mediterrán fákat kellene ültetni „
Indifferens, lényegtelen. Nem arról beszéltem, hogy mennyi idő alatt fog melegedni, hanem arról, hogy a javaslattevők mit gondolnak erről.
Azt gondolni, hogy nyakunkon a globális felmelegedés és a jelenlegi fajok telepítését javasolni ellentmondás, teljesen függetlenül attól, hogy lesz -e melegedés és milyen gyorsan.
„mivel a felmelegedés nem azt jelenti, hogy nálunk mediterrán növényzetre lenne szükség”
Sok biológus szerint a legjobb közelítés a meditterrán éghajlat és az ottani növényzet, de persze a görög városok csak egy ötlet volt, nem gondolom, hogy ragaszkodnunk kellene hozzá.
Egy biztos: a globális felmelegedésnek nem az a legfontosabb következménye, hogy árnyékra lesz szükségünk, hanem a növényi és állati fajok életterének megváltozása. Ha a következményekkel akar valaki foglalkozni, akkor ez a legfontosabb és lejelentősebb dolog.
Már ma is megjelentek olyan növények, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még nem éltek nálunk.
@Zabalint: „Épp ezt jelenti a megkötés. „
Ezt még mindig nem sikerült megérteni.
Amikor folyamatosan él egy fákból álló populáció, egy erdő, akkor a légkör co2 tartalmára nincs hatással. Éldegélnek a fák, éldegél az erdő, ugyanannyi marad a co2, az erdő nem köt meg co2-t.
Ha tengeri egysejtűek bizonyos populációját nézed, folyamatosan éldegélnek és folyamatosan kötik meg a szenet a légkörből. A szén „megkötött” állapotban ereszkedik a tenger fenekére, kőzetbe van kötve a szén. Évmilliókra, évmilliárdokra. Meg van kötve, nem tud onnan kiszabadulni.
Az, hogy beszívom a tüdőmbe vagy hogy a fa beépíti pár évre az nem megkötés, onnan ki fog jönni.Az erdő nem köti meg széndioxidot, nincs szénlerakódás. Állandó erdőterület mellett állandó lesz a légkör co2 tartalma.
Jelenleg a szén legnagyobb része megkötött állapotban van. Nagy része mészkőben és egy kis része a növények által szénben lerakva.
Régen a szárazföldi növények is tudtak szénlerakódást okozni, mert nem volt, aki megeméssze a cellulózt. Ma van, a szén nem rakódik le, gombák, baktériumok és állatok is képesek emészteni a cellulózt (mondjuk az állatok éppen baktériumok segítségével), ezért a szén nem rakódik le, nem marad ott, nincs megkötött állapotban.
@erol: „Nem a város a fontos, hanem a benne élő emberek.”
Indifferens. Az volt a mondás, hogy hűvösebb lesz a város. Nem lesz az, te leszel hűvősebb, amikor éppen az árnyékban álsz.
Jön a fény a napocskából, beleütközik valamibe. Vagy a föld nyeli el, vagy a falevél, vagy a hajad vagy mondjuk visszaverődik.
Ha a falevélbe ütközik, akkor melegíti, ha a hajadba ütközik, akkor felmelegíti, ha a szürke házfalba ütközik, akkor felmelegíti. Minél sötétebb valami, annál valószínűbb, hogy felemelegíti. Minél fehérébb, annál kevésbé melegíti.
A nem látható hullámhosszokra is ez igaz. Felmelegítik a tárgyakat amik elnyelik őket. Azok meg a levegőt. Meleg lesz a városban.
Igen, ahogyan leírtam neked jobb, ha nem a fejed melegszik fel, jobb, ha nem a talpad alatt melegszik fel a beton, de a klíma szempontjából tök mindegy. Attól, hogy napernyőt cipelsz neked jobb lesz, persze, de a város nem lesz hűvösebb, a fejed lesz hűvösebb.
Igen, a napernyő jó, a fák jók, szeretjük a fákat, de ha azt mondja valaki, hogy ültessünk fákat, mert akkor hűvősebb lesz, akkor sokan ki fogják nevetni. Ezért mondtam, hogy inkább azt kellene mondani, hogy ültessünk fákat, mert az emberek jobban érzik magukat, ha vannak fák.
És erre ideírod, hogy „de az emberek fontosabbak”. Okés, énekeljünk együtt erről… 🙁
@BiG74 Bodri: „Mennyi a rövid idő?”
A doveri fehér sziklák 300 láb magasak és mintegy 136 000 000 évesek. Egy fa ehhez képes 136 évnél fiatalabb, azaz legalább egymilliószor rövidebb az idő. A földtörténet, a klíma, a légkör szempontjából a fe életkora nevetségesen rövid, elhanyagolható, a fában található szén mennyisége elhanyagolhatóan kevés.
Kémiai szempontból mondhatjuk, hogy a fa megkötötte a szenet, de klimatológiai, geológiai, a globális felmelegedés szempontjából, szempontból ennek semmi értelme nem lenne. Olyan, mintha bubis vizet akarnánk gyártani, mert akkor palackban van a co2 és nem okoz üvegházhatást. 😉
@Pipas:
Banyek Pipas!
Egyensúlyi állapotból indulsz ki, pedig valójában a jelenlegi biomassza mennyiségének a fokozásáról van szó.
Persze ha eléred a betelepíthető terület maximumát, akkor már igaz amit mondasz.
Viszont, a fák növekedése folyamatos, egy erdő amit most telepítesz 50-100 évig csak gyarapszik. Addig felvesz és tárol, és normál erdőgazdálkodásnál beállt egyensúly esetében is a jelenlegihez képest komoly mennyiségű lekötött karbonról beszélünk.
@Pipas:
„Azt írtam „vagyis persze”. Szerintem lehetett érteni mit írtam, csak trollkodsz.”
Azt is lehetett érteni, hogy hogyan értette a blogíró, amit írt a város hőmérsékletéről, te csak trollkodtál.
„Indifferens, lényegtelen. Nem arról beszéltem, hogy mennyi idő alatt fog melegedni, hanem arról, hogy a javaslattevők mit gondolnak erről.
Azt gondolni, hogy nyakunkon a globális felmelegedés és a jelenlegi fajok telepítését javasolni ellentmondás, teljesen függetlenül attól, hogy lesz -e melegedés és milyen gyorsan.”
Egyáltlán nem indifferens köztéri fák esetén, amelyeknek van egy életciklusuk és később más fákat telepítenek/telepíthetnek a helyükre.
Ha erdőtelepítésről lenne szó, akkor lehetne ebben igazad, mert akkor célszerűbb előbb betelepíteni azokat a fajokat, mielőtt optimális lenne számukra a klíma, feltéve ha a mostanit nagyobb részt túl tudják addig élni.
„Már ma is megjelentek olyan növények, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még nem éltek nálunk.”
Ez így van. De nem kategorikusan mediterrán növények. Sokuk távolabbról került ide, egy részük meg délebbről, de még nem mediterrán övezetből. Melegebb nálunk pl. Bulgária is (a hegyeket nem számítva), de nem mediterrán.
„Amikor folyamatosan él egy fákból álló populáció, egy erdő, akkor a légkör co2 tartalmára nincs hatással. Éldegélnek a fák, éldegél az erdő, ugyanannyi marad a co2, az erdő nem köt meg co2-t.”
Dehogynem köt co2-t. Ugyanis amíg él, addig szén alapú vegyületekből építi fel magát, amit a levegő co2 tartalmából szerez meg. Ha telepítesz egy erdőt oda, ahol addig nem volt, az csökkenti a co2 tartalmat, ha elpusztítod az erdőt, elégeted a fákat, akkor az csökkenti. Nyilván ceteris paribus, mert nyilván a nem telepített növényzet is reagál a változásokra.
„Az, hogy beszívom a tüdőmbe vagy hogy a fa beépíti pár évre az nem megkötés, onnan ki fog jönni.Az erdő nem köti meg széndioxidot, nincs szénlerakódás. Állandó erdőterület mellett állandó lesz a légkör co2 tartalma.”
Ami pontosan azt jelenti, hogy megkötötte átmenetileg. Ha elpusztul, már nincs megkötve. Ahogy az sem, ha pl. felhozod a kőolajat és elégeted. A biológusok ezt az átmenetit is megkötésnek tekintik. És igen, állandó erdőterület mellett állandó lesz a légkör co2 tartalma (nem pontosan mondjuk, mert magasabb légköri co2 tartalom mellett sűrűbb lesz a növényzet, ahol hagyják, de ez már részletkérdés). Nagyobb erdőterület mellet alacsonyabb, kevesebb mellett magasabb.
@CaptainG: Ez milyen nyelv ?
@Pipas:
Azon a közterületen, amelyeket a fák takarják, nem csak a hőérzet hűvösebb, hanem a levegő is. Egyszerűen azért, mert a fa alatt a felszín kevésbé melegszik fel, a hő meg szeret felfelé áramlani, tehát a fa levele kevésbé melegít lefelé. Tehát a város közterületén hűvősebb van => hűvősebb a város. Erre gondolt a posztoló. Amit írsz, az trollkodás, te is pontosan tudod mire gondolt, érdekes, hogy a saját mondandódnál már nem figyelsz ennyire a logikai ellentmondásokra.
@Zabalint: A megkötött mennyiség elhanyagolható ahhoz képest amit az emberiség produkál. Ahhoz, hogy valóban legyen hatása, folyamatosan ültetni illetve vágni kellene a fákat, a kivágott fákat pedig jó mélyre elásni a föld alá. Pár ezer év, és máris visszacsökken a CO2 szint az ipari forradalom elõttire – persze csak akkor, ha közben CO2 semlegessé válik az emberiség.
@Pipas:
„Kémiai szempontból mondhatjuk, hogy a fa megkötötte a szenet, de klimatológiai, geológiai, a globális felmelegedés szempontjából, szempontból ennek semmi értelme nem lenne. Olyan, mintha bubis vizet akarnánk gyártani, mert akkor palackban van a co2 és nem okoz üvegházhatást. ;)”
Nem, nem olyan. Azért nem, mert a bubis ásványvizet kibontot, megiszod. Az erdők viszont maradnak, ha elpusztulnak, telepítenek újat helyettük, így nem kerül vissza összességében az a co2 a légkörbe, amit megkötnek. Azonos erdőterület átlagosan mindig ugyanannyit köt meg. A különbség a mészkőtől annyi, hogy a mészkőben megkötött szén általában nem vesz részt a körforgásban.
@midnight coder:
Igen, mert a fosszilis energiahordozókat égettük el, ezért van jóval több szén a bioszférában. De a szabad szén-dioxid mennyiséget az összes biomasssza mennyisége is befolyásolja, ami egyébként megjegyzem, az elmúlt időszakban növekedőben van, épp azért, mert kibányásztuk a szenet/kőolajat/földgázt. Megjegyzem a bioszféra szempontjából áldásos ez a tevékenysége az emberiségnek, csak nem biztos, hogy az emberiségnek is jó lesz ez. Az majd kiderül, mennyire sikerül hozzá alkalmazkodni.
@midnight coder:
A megkötött mennyiség elhanyagolható?
Miről beszélünk számok nélkül? Ráadásul milyen megkötendő mennyiségről beszélünk? Feltétlenül egy valaha volt stációt kell célozni, aztán ha az nem elérhető, akkor nem ér semmit az egész?
Másrészről ez az egyszerűsítés fa=x kg kötött karbon semmit nem mond a folyamat tényleges komplexitásáról.
@Irbisz: „a fásítás, a városi zöldterület növelése nem a globális felmelegedés csökkentése érdekében „kell” (lenne hasznos), hanem az ott élő emberek környezetének és életminőségének javítása érdekében (azaz lokális cél érdekében).”
Ez a poszt címe:
„Menekülünk, vagy megküzdünk? Pesterzsébet válasza a klímavészhelyzetre”
Tetszik érteni? Ha azt írja, hogy szépek a fák, meg jó, ha madarak csicseregnek rajtuk, és ezért ültetünk párat, akkor talán senki nem szól egy rossz szót sem.
Pesterzsébet viszont megküzdött a klímakrízissel
@Zabalint: „Nem, nem olyan. Azért nem, mert a bubis ásványvizet kibontot, megiszod. Az erdők viszont maradnak, ha elpusztulnak, telepítenek újat helyettük, így nem kerül vissza összességében az a co2 a légkörbe, amit megkötnek. Azonos erdőterület átlagosan mindig ugyanannyit köt meg.”
Ja. Feltéve, hogy ahova erdőt teszel, ott a világ végéig erdő fog maradni. Tehát egyszer megköt egy fa másfél tonna szenet, aztán ha ott mindig fa fog állni, akkor az a szén meg lesz kötve. Ha elpusztul akkor annyi, mert elég, a co2 meg megy vissza a légkörbe.
@kárárámaispj:
Ha elpusztul miért ég el?
Lápvidékek növényzete tőzegesedik. Erdőgazdálkodásból építőipari, bútoripari stb. anyagok is kikerülnek, melyek mesterséges anyagokat helyettesítve, évtizedeket szolgálnak.
Egyszerűen nem értitek, hogy a természet már elindított egy biomassza növekedési folyamatot, melyet az ember vagy gátol, vagy segít.
@BiG74 Bodri:
Lápvidékről egyenlőre nem volt szó.
A bútorként/építőanyagként felhasznált fa pedig – ahogy mondod – évtizedekig jó csak. Utána meg ég. Ja, és ugye azt sem kéne elfelejteni, hogy bútorként/építőanyagként a fa negyedét sem lehet feldolgozni. Az összes többi meg megy vissza a körforgásba.
Egy fa megköti a co2-t. AMikor elpusztul akkor elég, és a co2 megy vissza ahonnan jött. Ha széket csinálsz belőle, akkor háromnegyede megy csak vissza a légkörbe, a többi meg akkor amikor a széket kidobod, 20 év múlva.