Kategória: Közélet

�� Idén immár ötödször hirdette meg Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága az – „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” – környezetszépítő versenyét.

��Ha fontos a környezetünk és teszünk is érte, akkor arra az egész kerület büszke lehet. Közös érdekünk a járdáink, parkjaink, kertjeink és udvaraink tisztántartása. Az egész kerületnek fontos a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, a konyhai kiskertek, veteményesek létesítése.

„Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért!” bővebben

Fogadd örökbe a játszótered, parkod, kutyafuttatód!

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága közösségépítő versenyt hirdet kutyásoknak, a környezetükért tenni akaró fiataloknak és szépkorúaknak, szülőknek, nagyszülőknek. 

A negyedszer kiírt pályázat segítségével közösségi tereink használói, a szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, parkot, kutyafuttatót. Az örökbefogadásnak köszönhetően módjuk van tenni a környezetükért, virágot, bokrot ültetni, átalakítani, megújítani a teret, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

A pályázatok benyújthatóak:

• postai úton az alábbi címre:Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága (1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1.)vagy
• személyesen, ügyfélfogadási időben (H: 14.30-18.00, SZ: 8.00-16.30, P: 8.00-11.00) Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztálya (1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. félemelet 38. szoba 
• elektronikus formában vagyongazdalkodas@pesterzsebet.hu e-mail címen is benyújthatóak egy fájlként, .PDF formátumban.

További információkért a varosfejlesztes@pesterzsebet.hu e-mail címen érdeklődhetnek, vagy telefonon Kalász Nóra városfejlesztési referenst keressék a 06-20-350-6136 telefonszámon.

Kedvcsinálónak egy rövid írás a tavalyi pályázók teljesítményéről: https://machpeter.blog.hu/2019/09/01/kozosen_pesterzsebetert_a_jatszotereinkert_a_kutyafuttatoinkert

Sok sikert kívánunk mindazoknak, akik egyetértenek a „Fogadd örökbe a játszótered, parkod, kutyafuttatód!”  közösségépítőverseny szellemiségével, és hajlandók aktív, tevőleges szerepet vállalni benne!

Mach Péter
Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata
Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnöke

 A pályázatról bővebben (miért és kiknek írtuk ki?)

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága idén is közösségépítő versenyt hirdet kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, parkot, kutyafuttatót. Fontos változások a tavalyihoz képest a határidő, hogy immár parkok is pályázhatnak, s hogy közkívánatra most már elektronikusan benyújtható a pályázat. Gémesi Emesével közösen elkészített javaslatunk alapján immár negyedszer írta ki a bizottság a pályázatot.

Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői, sportolói vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, parkok, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja – a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

A nyertes pályázók az adott játszóteret egy éves időtartamra fogadhatják örökbe, és a már örökbefogadó csapat a következő évben ismételt indulással hosszabbíthatja meg az együttműködést.

Pesterzsébet főépítésze szerint Gubacshoz méltó, településképi szempontból elfogadható, az itt lakók szerint egy ronda, szürke, a Gubacsi lakótelep egyetlen „lapostetős panel”-je épül a Duna-parton.

A megkérdezett szakértők szerint ezer sebből vérzőnek tűnő, csak sokadik nekifutásra engedélyt kapott beruházás már a megkezdésekor egy engedély nélküli fakivágással és facsonkítással nyitott. Pedig a lakók már az építkezés megkezdése előtt jelezték a problémát, én is személyesen fordultam Pesterzsébet jegyzőjéhez a telken belüli fákon akkor még ott fészkelő madarak és a gubacsi gesztenyefák védelmében. Május végén aláírásgyűjtésbe is kezdtek, s két hét alatt kb. 230-an írták alá petíciójukat. 

A petíció itt elérhető.

Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Polgármester Úr!  

A Gubacsi lakótelepen, a Téglaégető 4. szám alatti új lapostetős, szürke társasház beruházása számos fát veszélyeztet telken belül, melyek közül néhány védelmet érdeme (fenyő, juhar…).

Ráadásul szomszédos házak lakóinak jelzései alapján feltételezhető, hogy a telken belül található fák közül kettőn, a sűrű lombkoronában megbújva madárfészkek is találhatóak.  

A Magyar Madártani Egyesület ajánlása, hogy költési időszakban, azaz március 15 és augusztus 15 között csak kivételesesetekben, vis maior helyzetekben gallyazzunk fákat, s ilyenkor tekintsünk el a madárfészkek esetén azok kivágásától is. Pesterzsébetem az MME álláspontját ismerve és a madarak költési időszakát tiszteletben tartva zajlanak jelenleg is a fasori munkálatok a kerületben, s a fészek- és odúlakók védelmét kiemelten kezelik.  

Kertészek, szakemberek megvizsgálva a terveket megállapították, hogy az építkezés olyan mértékű károkat okozhat a méltán híres gubacsi gesztenyefasor néhány fájának gyökérzetében és a lombozatában, hogy megmentése csak előzetes favédelmi terv elkészítésével lehetséges, ha egyáltalán a mostani kiviteli tervekkel összehangolható lesz.  

Pesterzsébet a gubacsi gesztenyefasort eddig is a kerület kiemelt értékeként kezelte, az elmúlt években gondozásukra, meggyógyításukra, védelmükre az Önkormányzat jelentős összegeket áldozott.  

A fentiekre való tekintettel, kérjük, hogy:  

• A Téglaégető utca 4. alatti beruházással kapcsolatosan a telken belül, fakivágási engedélyt csak a költési időszak lezárulta utánra (2020. augusztus 15.) adjanak ki.  
• A Téglaégető utca 4. alatti beruházással kapcsolatosan az önkormányzati vagyon, valamint Pesterzsébet kiemelt értéke, a gubacsi gesztenyefasor védelme érdekében, a munkák megkezdését és a magánterületre esetlegesen kiadandó fakivágási engedély kiadását megelőzően szerezzék be a beruházótól a telekhatáron érintett gesztenyefák védelméhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt, valamint favédelmi tervet és azt hozzák nyilvánosságra!
• A fentiek elkészültéig pedig a gubacsi gesztenyefasor védelmének érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy az építkezés csak a fák védelmének biztosítása után folytatódhasson!    

Információink szerint azonban Pesterzsébet jegyzője a telekhatáron belül már minden fára kiadta a fakivágási engedélyt (köztük a lakótelep egyik ékességeként kiemelkedő fenyőre is), így az önkormányzatnak már csak a közterületen található fák esetében nyílt esélye megvédeni azt.

A tegnapi ülésen végre nyilvánosságra kerülhettek a szakmai anyagok, felmérések, ami alapján kiderült, hogy az engedélyezés során sajnos egyáltalán nem kapott szerepet a közterületen álló fák védelme. A hivatalt képviselő jegyző álláspontja szerint pedig nincs joga a kerületnek megállítani az építkezést a fák védelmében még akkor sem, ha a közterületen álló fák elpusztulnak miatta.

Köszönöm képviselőtársaimnak, hogy a hivatal elzárkózó álláspontja ellenére mi a cselekvést választottuk és legalább megpróbálunk tenni valamit!

A kapott anyagokból a bizottság a döntése meghozatalakor az alábbi megállapításokat vette kiemelten figyelembe:

• A most kapott favédelmi terv alapján az épületet 2 méterrel hátrébb kell felépíteni, vagy a gubacsi gesztenyefasor déli oldala megsemmisül . Így a favédelmi terv favédelmi műszaki leírásának lépései arra az esetre vonatkoznak, amennyiben teljesül a homlokzat visszahúzása a telekhatártól minimum 2 m távolságra.
• A fák statikai védőzónáján belül a gépi munkavégzés tilos, kizárólag kézi erővel szabad dolgozni a gyökerek védelme érdeké A statikai védőzóna kör alakú (törzsátmérő kilencszerese), a terven jelölt.

A szakmai anyagok innen letölthetőek.

Sajnos utólag, 2023. október 30-án – 3 évvel a döntés meghozatal után – Herr Hajnalka a favédelmi  terv készítője szerzői jogokra hivatkozva letiltotta favédelmi terv nyilvánosságra hozatalát, így az oldalról annak fontosabb elemeit bemutató képeket töröltük, maga a favédelmi terv természetesen továbbra is elérhető.

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága javaslatomra a tegnapi ülésén egy hosszú, kemény véleménykülönbségekkel járó vita után az alábbi döntést hozta:

HATÁROZAT 

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy dönt, hogy:

1.  javasolja a Polgármesternek, hogy a gubacsi fasor védettséget kapjon, s kezdődjön meg ennek szabályozási folyamata, az erről készült javaslatot pedig a 2020. szeptemberi testületi ülésre terjessze be.
2.  nem javasolja a Polgármesternek a Bp. XX. ker. Téglaégető u. 4. sz. előtti közterületen lévő 4 db gesztenyefa 1 db cseresznyeszilvafa és 1 db csörgőfa kivágásához szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadását.
3. Mivel az építkezés megkezdésekor a beruházó engedélynélküli fakivágást végzett közterületen és megcsonkította a fasor egyik elemét, ezért javasoljuk a Polgármesternek, hogy az érintett gesztenyefákat kordonozza körbe a favédelmi zóna határáig, azzal a kitétellel, hogy amennyiben az adott fákhoz tartozó favédelmi zóna az önkormányzati tulajdonában álló területet meghaladja, akkor a telekhatáron kell elhelyezni az adott határolóemelet. Javasoljuk a Polgármesternek és a kerület jegyzőjének, hogy a fák megtartása érdekében kötelezze a kérelmezőt a favédelmi intézkedési tervben foglaltak, valamint a favédelmi műszaki megoldások maradéktalan betartására azzal, hogy amennyiben az építkezésre visszavezethető okból a fák elpusztulnak, úgy az építtetővel szemben engedély nélküli fakivágás jogcímén eljárást kell indítani, melynek során az építtető részére az eljárás megindításakor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő mértékű fapótlási kötelezettséget kell előírni és a szükséges közigazgatási eljárást meg kell indítani.
4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő:      2020. július 31.
Felelős:          Mach Péter elnök

Köszönöm képviselőtársaim és bizottsági tagtársaim támogatását, s hogy többen érdemi javaslatokkal éltek az előzetes egyeztetések során!

S ezúton is elnézést kérek azok helyett, akik aktívan is szerepet vállaltak abban, hogy kivágják az ingatlanon található hatalmas fenyőt, s akik szerint a főváros 2. legnépszerűbb, hangulatos lakótelepére, egy lapostetős, szürke „panelház” épülhet, úgy, hogy ezzel veszélybe került a Gubacsi Gesztenyefasor!

Nagyobb lett, de sokkal hígabb is a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő jódos-sós medencéje. A covid-19 járvány miatt zárva volt a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő, a veszélyhelyzet fokozatos feloldása során szerencsére mára kinyitott a strand.

Egy pesterzsébeti fideszes képviselő szerint, amiben ő megfürdik az a KisDuna (RSD) élővilágát sem zavarja, s nyugodtan ereszthető minden bele, elég a vizsgálathoz neki egy fürdőnadrág. Kiderült, ennél azonban bonyolultabb a helyzet, igazam volt, s nem jó ha tisztítatlanul folyik nagy mennyiségben ez az ásványi anyagokban, sókban gazdag víz az RSD-be. 

A nyitás azonban aktuálissá tette egy január végén felröppent hír valóságtartalmának vizsgálatát. A gyógyfürdő hatalmas örömmel osztott meg velünk egy nagyszerű hírt: megnövelték a sós-jódos medence nagyságát, pontosabban, a régi sós-jódos medence mellett lévő termál medence lett az új sós-jódos medence, amely nagyjából 4x nagyobb, mint a régi. 

A pesterzsébeti, RSD-rt aggódó lokálpatrióták azonban megijedtek, hiszen köztudott volt, hogy az adott medencének a nagyságát az befolyásolta, hogy érdemi tisztítás nélkül a kibocsátott víz sótartalma csak ekkora mennyiségben maradt alatta a határértéknek.

A problémát a februári képviselő-testületi ülésen jeleztem polgármester úrnak, s megkértem, hogy kérjen információt a gyógyfürdő üzemeltetőjétől.

A témában egy rövid vita is lezajlott a testületi ülésen, mely igazán amiatt maradt felejthetetlen sokak számára, mert fideszes képviselőtársam szerint a jódos-sós gyógyfürdő vize azért folyhat tisztítatlanul az RSD-be, mert ha neki nem lesz baja tőle fürdés közben, akkor nyilván a KisDuna élővilágának sem, s erre a meglepő felvetésre én is meglepő választ adtam..

A lényeg, hogy a BGYH Zrt. válasza szerint a sótartalom a megengedett határérték alatt van a medencecsere ellenére is.

A Budapest Gyógyfürdő és Hévízei Zrt. tájékoztatása szerint a Pesterzsébeti Jódos- Sós- Gyógy- és Strandfürdőben a 2019. július 10-i átadás óta medence bővítés nem történt, csupán egy medencecserét hajtottak végre.

Nyitáskor a T1 jelzésű, mindössze 4 m2 vízfelületű (egyidejű befogadóképessége: 2 fő) volt jódos-sós vizes. Év elején medencecserét hajtottak végre és a nagyobb 14,4 m2 vízfelületű (6 fő) medencét nevezték át jódos-sós medencévé, a valóságban a jódos-sós vízhez termálvizet engednek, s jelentősen hígítják azt. Valójában a korábbi kismedence mennyiségének megfelelő jódos-sós víz kerül a nagyobb medencébe, így az adott, vizsgálandó, az RSD vízminőségét befolyásoló jódos-sós vízfelhasználás nem növekedett.

Az RSD vízminőségének védelme érdekében tehát addig, amíg a fürdő nem építi meg a szükséges tisztítóberendezést bővíteni nem lehet a jódos-sós vizet biztosító medencéket. Emiatt a kibocsátott víz és az RSD vízminőségét is havonta ellenőrizteti a fürdő üzemeltetője.

Véleményem szerint a főváros és a gyógyfürdő üzemeltetője rossz úton jár, ugyanis nem a határértéket kellene fullba kihasználni, hanem biztosítani kell a szükséges forrásokat az adott víztisztítás kiépítéséhez.

Ezért javaslatot teszek a fővárosnak, hogy vizsgálja meg mekkora költséggel jár a tisztítás kiépítése, terveztesse meg, s építse meg.

A Párbeszéd számára ugyanis kiemelt érték az RSD, ezért javaslatomra ezen túl módosító indítvány nyújtottunk be a 2021-es költségvetéshez, hogy már jövőre kezdődjön meg az RSD kotrása és a Dél-pesti Szennyvíztisztító vizének a főágba történő átvezetésének első fázisa.

Hosszú és eredményes tárgyalások zajlottak a buszvárókat üzemeltető JCDecaux Hungary Zrt-vel. Ennek köszönhetően nemcsak a régi utasvárok cseréje történik most meg, hanem 12 hónapon belül 20 új helyszínre is kihelyezésre kerülnek buszvárók.

Köszönjük mindenkinek, akik részt vettek a lehetséges helyszínekkel kapcsolatos felmérésben és javaslatokat tettek.! A hivatal műszakilag megvizsgálta, hol létesíthető buszváró úgy, hogy az biztonságos legyen és a kényelmes gyalogosforgalmat biztosítsa.

Az utasvárók létesítésének alapvető feltétele, hogy az érintett járdaszakasz megfelelően széles legyen, az utasváró elhelyezése esetén is az előtt, illetőleg mögötte legyen legalább 1,20 – 1,50 méter szabad terület. Sajnos számos frekventált helyszín műszakilag nem alkalmas utasváró kiépítésére, a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként annyit ígérhetek, hogy még idén megvizsgáljuk, a javasolt helyszínek közül mely helyszínek milyen beavatkozások után válhatnak mégis azzá.

A lakossági felmérés során javasolt 37 helyszín közül csupán 28 megfelelő abban a tekintetben, hogy az érintett járdaszakasz megfelelő szélességű ahhoz, hogy az utasvárót a társaság elhelyezze.

Ebből a 28 helyszínből kerül ki majd az a 20, amelyre utasvárót épít a szolgáltató: 

A járda szélességét alapul véve az alábbi helyszíneket nem találták megfelelőnek utasváró létesítésére: