Ácsolják a kalodát Pesterzsébeten is a renitens ellenzéki képviselőknek

A Trafikosok Együttműködési Rendszere kiépült Pesterzsébeten is. Mára csak az utolsó simítások maradtak, helyreállítják a polgármester pallosjogát és ácsolják a kalodát a főtéren a renitens ellenzéki képviselők részére.

Megszűnik a képviselők joga, hogy kérdéseket tegyenek fel az előterjesztő részére majd véleményüket is kifejtsék. Slusszpoénként pedig megirigyelve Kövér László lehetőségeit Szabados Ákos is megbírságolhatja az ellenzéki képviselőket.

szabados népszava_1.jpgHosszú testületi ülés elé néznek ma a képviselők:

A TTT (Tíltva, Tűrve, Támogatva) kádári fideszes halmazelmélet alapjait használva a testület ma dönt a civilszervezetek és a sportegyesületek támogatásáról. Ma dönt a testület a múlt havi gyalázatos produkció után – amikor a kerületben évtizedek óta közművelődést szolgáló szakembereket alázott meg Bánó Miklós képviselő javaslatára a testület fideszes többsége -a Csili Művelődési Központ és a Pesterzsébeti Múzeum vezetői pályázatairól is.

Mivel a Pesterzsébet Újság olvasottsága folyamatosan csökken annak színvonala miatt, most felkészülve a választásokra egy előterjesztés szerint több mint ötmillió forinttal támogatjuk meg a Helyi Témát hirdetés vásárlás címén. Az előterjesztőt képviselő Dr. Vas Imre alpolgármester szerint egyetlen személlyel sem nő azon kerületi polgárok száma akiket az Önkormányzat elér, a kerületi lap ugyanis minden pesterzsébeti postaládába bejutott eddig is. Az Informatika és Média bizottság fideszes elnöke pedig azért tartja fontosnak a támogatást, mert így piaci hirdetéseket is közzétehet az Önkormányzat. Így például véleménye szerint az ESMTK, és az általa kezelt uszoda és jégcsarnok hirdetési költségeit is átvállalhatja az önkormányzat – hogy tovább növekedhessen a hivatal válasza szerint is néha követhetetlen keresztfinanszírozás.

S akkor a mai SZMSZ módosításról:

Számos valóban szükséges módosítás:deres.jpg

  • Budapest Főváros Kormányhivatala is kezdeményezheti rendkívüli testületi ülés összehívását (jogszabályi előírás).
  • A budapesti 13. és 29. számú OEVK megválasztott képviselői (jogszabályváltozás miatt), valamint a nem képviselő bizottsági tagok (egyszerűsítés miatt) a képviselő-testületi ülésekre nem kapnak külön meghívót.
  •  Pontosítva lettek az ülés meghosszabbíthatóságával kapcsolatos szabályok.
  • Elkülönülnek a tanácskozás rendje megzavarásának esetei abból a szempontból, hogy a képviselő, vagy más jelenlévő által történik.
  • Megszűnik az ülésen a többszöri létszám ellenőrzés előírása.
  • Pontosítva lettek az ügyrendi javaslat, valamint a módosító indítvány benyújtásának szabályai.

mellett megszűnik majd a javaslat szerint a képviselő azon lehetősége, hogy kérdést tegyenek fel az adott napirendhez és arra érdemi választ kaphassanak, majd annak birtokában kifejthessék véleményüket. Ez a lex Nemes – DK-s képviselőtársam volt a legszorgalmasabb kérdező, aki számos apró, de fontos pontatlanságra hívta fel a figyelmet, mivel a hivatal átszervezése és az új alpolgármesterek által gerjesztett kapkodó munka miatt az előterjesztések egyre több hibát tartalmaztak – előterjesztés a valódi szakmai és érdekvédő munka utolsó lehetőségitől fosztja meg a kerület polgárit képviselőket. Ez a narancsos képviselőtársaimat nyilván kevésbé zavarja, hiszen ők inkább évszaktól függően melegedni vagy hűsölni járnak Dísz terembe – elég csak megnézni ciklusfelezős teljesítményüket -, az ellenzéki képviselők munkáját viszont ellehetetleníti.

kaloda.jpgBár a legnagyobb ellenzéki frakció (MSZP) gyakran egyeztethet a városvezetéssel és ilyenkor választ kaphat a háttértárgyalások során a felmerült kérdésekre – nem véletlenül tartózkodott a határozott nem helyett csupán a javaslat tárgyalásakor az MSZP-s bizottsági tag – a kisebb pártok képviselői teljesen kiszorulnak az információáramlásból. Ennek a háttéregyeztetésnek köszönhető valószínűleg, hogy az eredeti elképzelés helyett nem egyszer, hanem kétszer szólalhatnak fel a képviselők, így az első esetben feltehetik kérdéseiket,bár a kérdésekre ezentúl nem szükséges az előterjesztőnek válaszolni.

Az előterjesztés – lex Földesi –  lehetőséget biztosít ezentúl a renitens, személyeskedő, a tárgytól eltérő vagy országos ügyeket reklámozó képviselők tiszteletdíjának csökkentésére is. Az elmúlt években ez elsősorban Bánó Miklós, Pálfi László és Földesi Gyula képviselőkre volt jellemző, de félő hogy nem rájuk gondolt az előterjesztő.

Ha a levezető elnök, ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt az (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén, indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10%-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

A javaslat szűkíti a módosító indítványok benyújtásának lehetőségét – lex Mach -, így azokat csak az ülés előtt 48 órával lehet majd benyújtani. A javaslatot pikánssá az teszi, hogy az elmúlt időszakban a napirendek harmada fele csak az utolsó két nap készült el, ezekhez a napirendekhez a javaslat szerint már nem lehet módosító indítványt tenni. A javaslat valódi oka az előző testületi ülésen benyújtott javaslatom volt egy bocsánatkérésről.

A javaslatból ugyan kimaradt az első éjszaka jogának visszaállítása de ami késik az nem múlik, nyilván sor kerül majd erre is.

A FIDESZ fittyet hány a nemzeti összetartozásra Pesterzsébeten

A pesterzsébeti FIDESZ frakció követve a párt ’90-es cselekedetét, (amikor demonstratíve kivonult a Parlamentből a Trianon megemlékezéssel kapcsolatos egyet nem értése miatt) most sem hajlandó közösen emlékezni a Nemzeti Összetartozás Napján.

Breaking:

 

A média hatalom: a blogbejegyzésre reagálva Földesi Gyula FIDESZ-es országgyűlési képviselő jelezte: mégis részt vesz a közös faültetésen.

 

Majd egyedül ültetett fát mindenkit elmarva maga mellől.

A kerületi dohány és ingatlan üzletekben érdekelt többségi frakció képviselői ugyanis nem hajlandóak közösen fát ültetni holnap a Nemzeti Összetartozás Napján sem ellenzéki képviselőtársaikkal sem a kerületi polgárokkal.

Véleményük szerint a kerületi polgárok és az ellenzéki pártok képviselői hazaárulók, nyilván mert nem támogatták teljes mellszélességgel a rezsicsökkentést és bírálták a Nemzeti Dohányboltokkal kapcsolatos pályázatokat. Hazaáruló tehát mindenki, aki nemet mond a föld- és trafikmutyikra, a kerület és az ország kiárusítására.

A ’90-es évek elején a Jugoszláv határon vegzáltak (eresztették le a kocsink gumiját és zavartak vissza a határon), mert magyar nyelvű szamizdat irodalmat szállítunk a határon túli magyarok részére, most a kerület bukott narancsos percemberkéi próbálják a határon túli magyarokért tenni akarókat megbélyegezni. A módszer hasonló csak az egyenruha változik.

Így holnap várhatóan a FIDESZ frakció tagjai nélkül kerül sor a megemlékezésekre és nélkülük ültetjük el a megemlékezés fáját is Pesterzsébeten.

Érthetetlen számomra hogy egyesek szerint vannak, akik dohányt árulnak és vannak akik hazát, harmadik út pedig nem létezik. De még ha így is gondolják és képtelenek a kerületben az együttműködésre és kooperációra, akkor sem értem, hogy a kormány programját is ilyen módon hogyan képesek felülbírálni. A legnagyobb megdöbbenést azonban Földesi Gyula és Dr. Vas Imre országgyűlési képviselők pálfordulása okozott.

Földesi Gyula és Dr. Vas Imre Pesterzsébet országgyűlési képviselői ugyanis 2010. május 31-én még fontosnak érezték , hogy hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségük jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájáruljanak a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez kapcsolódó törvény megalkotásában részt vegyenek.

Ma azonban már úgy gondolják, számukra nem fontos ezeréves történelmünk, határon túlra szakadt honfitársaink sorsa még egy közös megemlékezés erejéig sem.

Az ügyet még kellemetlenebbé teszi, hogy az ünnepségen Bölön testvérvárosunk képviselői is részt vesznek .

Vajon Őket miért tartja Pesterzsébet trafikos frakciója hazaárulóknak?

Ha csak az a legnagyobb bűnük, hogy ma délután az MSZP frakcióvezetője volt segítőjük városnéző sétájukon.

Bár a FIDESZ képviselői állítólag tüntetőleg távol maradnak a közös faültetéstől, én részt veszek a megemlékezésen és arra kérem Pesterzsébet lokálpatrióta polgárait, tegyék ők is azt, mert Pesterzsébet többet érdemel!

Találkozzunk tehát a Nemzeti Összetartozás Napján 2013. június 4-én kedden 16 órakor a Kossuth Lajos utca-Helsinki út kereszteződésénél álló Országzászlónál!

Jöjjenek el minél többen a megemlékezésre, hogy erdélyi testvérvárosunk, Bölön képviselőivel közösen emlékparkot avathassunk.

meghivo_Layout 11.png

Breaking:

A média hatalom: a blogbejegyzésre reagálva Földesi Gyula FIDESZ-es képviselő jelezte mégis részt vesz a közös faültetésen.

Prioritássá vált a bűnmegelőzés Pesterzsébeten?

Márciusban írtam, hogy új időszámítás kezdődik a kerületben a közbiztonság területén és az elmúlt két és félév ámokfutása után felülbírálja hibás döntéseit a képviselő-testület. Múlt hét csütörtökön a testületi ülés kezdetekor megállapodást írt alá kerület polgármestere és a polgárőrség képviselője (bővebben az előző bejegyzésemben olvasható a megállapodásról).

blogos bűnös 1.pngNemcsak hogy visszaléptek a Bűnmegelőzési Közalapítvány megszüntetésétől. de előbb komoly erőforrásokat csoportosították át, majd áprilisban szakembert is delegáltak Répás Péter volt rendőrfőkapitány személyében a kuratórium elnöki posztjára.

Sőt: bővülhet a térfigyelő rendszer Pesterzsébeten. A képviselő-testület határozata alapján a térfigyelő rendszer 14 új kamerával történő bővítésére nyújt be pályázatot a kerület.

A testületi ülést megelőző egyeztetések után a lakossági kérések becsatornázásával Lászik Attila osztályvezető készítette el az anyagot, 8 darabot a rendőrséggel egyeztetve az általuk javasolt helyre, hatot pedig a lakossági igényfelmérés alapján határozott meg.

térfigyelő 1.jpgA testületin azonban komoly vitát generált a kérdés, Komoróczy László MSZP-s frakcióvezető ellenezte, hogy a Mediterrán lakóparkba is helyezzenek kamerát annak ellenére, hogy a rendőrség ajánlásával előkészített listában is szerepelt. A vitában alkalmi együttműködés alakult ki az LMP-s (Mach Péter) és FIDESZ-es (Marton Sándorné, Földesi Gyula) felszólalók között, akik kiálltak a szakmailag is korrekt javaslat mellett.

Kompromisszummal zárult a vita, egyrészt az elfogadott határozat szerint végül is hozzájárult a testület a pályázat benyújtásához és felhatalmazta a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Másrészt a pártok képviselői még egyszer leültek egyeztetni a rendőrség és a közalapítvány képviselőivel a helyszínekről.

A mai egyeztetésen folytatódott a pártok közötti kooperáció, az MSZP feladta álláspontját és a rendőrség által is támogatott nyolc helyszínt elfogadta és a lakossági kéréseket tekintettük csak át. Itt Az eredeti előterjesztést némileg módosítottuk a szakmai érvek alapján.

A 14 kamera tervezett helyszínei:

Az eredetileg is a rendőrséggel egyeztetett helyszínek:

  • Ady Endre– Kossuth Lajos sarok
  • Baross – Kossuth sarok
  • Török – Nagysándor sarok
  • Topánka – Penny Market
  • Dél-Pesti kórház, Alsó Határ út felöli bejárat
  • Mediterrán lakópark közepe
  • Kulcsár ltp. (ha már nem vesszük meg a kocsmát, rakunk mellé egy kamerát).
  • Vécsey ltp. (Eperjes-Ábrahám Géza sarok)

Az egyeztetésen javasolt kamerák:

  • Ady E. tér
  • Helsinki – Kossuth Lajos u. (ez az aluljárót is fogja látni és a Helsinki túloldalát is).
  • Vécsey – Dessewffy sarok
  • Jókai – Kossuth sarok
  • Tátra tér
  • Lázár V. Általános Iskola

terfigyelokamera.jpgA javaslat számos fontos csomópontban nyújthat segítséget, komoly lakossági problémákat orvosolhat. A Mediterrán lakópark például az új kamerának köszönhetően már nemcsak az autós ki és bejáratain (Zódony utca, Vizisport utca), hanem belül is (Közműhelytelep utca és a most tervezett központi kamera), sőt a gyalogos forgalomnál (aluljáró) is ellenőrizhetővé válik.

Összegzésül: a bűnmegelőzésben használt eszközöknek csak egy kis részét képezik a térfigyelő kamerák, ha azonban a polgárőrséggel és egy esetleges járőrszolgálattal illetve SZEM-ekkel egészül ki akkor egy komplex, működőképes rendszerré alakulhat, amely valóban élhetőbbé és biztonságosabbá alakíthatja Pesterzsébetet.

A nagykőrösi népszavazás fiaskójának tanulságai

Hogyan vehetünk részt a közügyeinkkel kapcsolatos döntésekben a Közgéptársaságban, avagy a részvételiség intézményének megcsúfolása.

részvétel 3.jpgVasárnap érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön tartott, az esetleges megyeváltást is firtató „négy kérdéses” népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz.

Négy kérdésre válaszolhattak a nagykőrösi polgárok:

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.hordószónok(1).jpg

Papíron a fenti kritériumnak megfelelően kiírt népszavazás mégis eleve kudarcra volt ítélve. Nem kevés közpénzt költöttünk el tehát olyan komoly döntési helyzetet teremtő kérdések megválaszolására hogy vajon egyetértünk-e azzal hogy több munkahely létesüljön. A rezsicsökkentési aláírásgyűjtéssel sokban hasonlító kezdeményezés azonban nem csak azért káros, mert az erre fordított anyagi erőforrásokat másra is fordíthatta volna az adott közösség, hanem mert értéktelenné teszi a részvételiség intézményeit. Ha sikerül a mindenkori hatalomnak elhitetni polgáraival, hogy a közügyeinkkel kapcsolatos döntések arról szólnak, hogy legyen több pénz, ingyen sör, olcsó rezsi és tojás akkor eléri célját és elveszi azoktól a döntés jogát akiket megillet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az állampolgári részvétel a közösséget érintő döntésekben alkotmányos alapjog kell legyen. Rögzíteni kell, hogy a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás mellérendelt formái a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Fontos a szubszidiaritás: a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, illetve a hatáskörök és feladatok telepítése során törekedni kell arra, hogy a leginkább érintett, önkormányzatisággal felruházott közösségek hozhassák meg a döntéseket.

A nagykőrösi népszavazás azonban nem ilyen volt, nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó. Sikerült a helyi narancsuralmi propagandát összekeverni a valódi részvétellel. Egyrészt valós igény és lakossági érdeklődés nélkül nem működik a népszavazás intézménye, másrészt nem is alkalmas minden esetben a helyi vélemények és igények becsatornázására.

Az LMP pont ebből kiindulva javasolta anno, hogy az új alaptörvény teremtse meg a részönkormányzatiság (város-, településrészi önkormányzatok) alkotmányos alapjait is. A feladatok területi elven történő megszervezésére legyen biztosítva a települési önkormányzatok társulási szabadsága kistérségek létrehozására.

koltsegvetes.jpgA települési önkormányzat a helyben élők közvetlen részvételét – a népszavazáson, népi kezdeményezésen kívül – más formában is teremtse meg. A kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítését javasoltuk az önkormányzati törzsvagyon, a közszolgáltatások magánkézbe adása, a költségvetés meghatározott hányadát elérő fejlesztési programok kérdésében való döntésekben. Valósuljon meg az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályozása. Növeljük a közpénzügyek átláthatóságát a költségvetési folyamat szabályozásával, a közvetlen részvétel megvalósításával a költségvetés elfogadásában.

Évek óta próbálkozom Pesterzsébeten részvételi költségvetés projekt elindításával. (Az 1% SZJA támogatás mintájára a költségvetés bevételének meghatározott mértékéig (pl. 0,1 – 1% vagy konkrét összeg pl. 10 – 100 millió Ft) felhasználásáról a részvételi költségvetés szabályai alapján lehessen dönteni.)

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott es átlátható, évente ismétlődő vita- es tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat területi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban szükséges javaslatuk figyelembevétele.

A részvételi demokrácia immár az európai társadalmi modell szerves része. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan is elismeri a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia egymást kiegészítő jellegét; ezt a két fogalmat a 10., illetve a 11. cikkben fejti ki. A 10. cikk (3) bekezdése a polgárokat felruházza azzal a joggal, hogy „részt [vehessenek] az Unió demokratikus életében”, és kimondja, hogy „[a] döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”, ami utalás a szubszidiaritás elvének  betartására vonatkozó követelményre. Ezáltal a részvétel polgári joggá, a szubszidiaritás pedig a részvételi demokrácia egyik pillérévé válik.

 11. cikk

1. Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

2. Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

3. Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

4. Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Úgy tűnik ebben a kérdésben is unortodox politikát képvisel a kormánytöbbség.

S egyelőre úgy tűnik itt is bukásra van ítélve, csak sajnos minden ilyen lépés után egyre nehezebb újra felépíteni az országot.

Szúrta a szemünk a szemét!

Jó érzés volt pesterzsébetiként, egy valódi közösség tagjaként tenni a saját lakókörnyezetünkért.

Egy hónapja készítettem első felindulásból néhány fotót a pesterzsébeti vasútállomás töltésénél. A töltés mindkét oldala tele volt szeméttel. A vízelvezető árokban pillepalackok, üvegek és csikk mindenfele a vasútállomás teljes területén a füvön és a peronon egyaránt.

Ilyen volt márciusban:                                     és ilyen lett április 7-én:

vasút szemetes_1.jpg

szemét 6.jpg

Feltettem egy költői kérdést:

–          Ki jön velem kitakarítani?

Sokan jelentkeztek, sőt a Duna-parti civilek is sajátjuknak érezték a területet és az Átalakuló Duna-part is csatlakozott a kezdeményezéshez. Először sajnos a márciusi hó megviccelt minket s eltakarta előlünk a szemetet, így három héttel el kellett halasztanunk az akciót, de vasárnap belevágtunk!

szemét 7.jpg

szemet 20.jpgMivel zavart a teleszemetelt vasútállomás és szúrta a szemünk hogy a lakókörnyezetünk közelében ekkora a szemét kitakarítottuk a vasútállomást. Sokan összegyűltünk, kevésnek bizonyult a kesztyű és a szemeteszsák is, három óra alatt még az eldobált csikkek többségét is összeszedtük.

Bízunk benne, hogy legalább egy darabig rendezettebb körülmények lesznek a peron mentén.

Köszönöm minden résztvevőnek és a szervezőtársaimnak!

szemét 13.jpg

szemét 10_1.jpg

 A Duna-parton folytatjuk!

szemet 2.jpg

A Facebook oldalamon további fotók is találhatók.

Az akció nem jött volna létre az Átalakuló Duna-part segítsége nélkül.

Aki a biodoboz vásárlói közösséghez szeretne csatlakozni az itt megteheti.

Aki pedig a közösségikert projekthez csatlakozna ide kattintson!

Közösségi kert tervezésébe fogtak civilek Pesterzsébeten

Változtassuk környezetünket szebbé, zöldebbé, élhetőbbé! Közösségi kertet Pesterzsébetre!

Pesterzsébet önkormányzata a kezdeményezésemre úgy döntött támogatja közösségi kertek létrejöttét a kerületben. Az Átalakuló Duna-part egy családbarát, önállóbb, élhetőbb, működő és együttműködő közösségeken alapuló városrész megteremtését szolgáló civil kezdeményezés. S ők meg is találták az ideális helyet: a Mediterrán-lakópark közepén elhelyezkedő KÖR-t.

 

Elsőként a fővárosban Pesterzsébeten nyilvános az egymillió forint feletti szerződések listája

rontgen_atvilagitas_kez_korrupcio__3kk.jpgA tavalyi utolsó testületi ülésen nyújtottam be egy önálló indítványt az önkormányzati és az önkormányzati tulajdonú cégek szerződéseinek közzétételével kapcsolatban. A javaslatomat módosított formában a képviselőtestület elfogadta, a Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóság engedélyének megérkezését követően utasította a polgármestert az egymillió forint fölötti értékhatárú szerződések közzétételével kapcsolatos teendők elvégzésére.

A polgármester pedig teljesítette az utasításban foglaltakat, a 2013. évi költségvetés már tartalmazza is az általam javasolt változtatást:

 29. § (1) Az önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, az egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az önkormányzat honlapján a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül közzé kell tenni. Az adatok hozzáférhetőségét legalább öt évig biztosítani kell.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

A kerület hivatalos honlapjáról pedig a beszerzések listája letölhető.

2010-ben fontos elemként szerepelt a választási programunkban, hogy olyan Pesterzsébetet szeretnénk teremteni, ahol az önkormányzat az összes közérdekű információt időben, átláthatóan nyilvánosságra hozza. Mi betartjuk amit ígérünk.

A jövő héten dönt az Informatikai és Média Bizottság egy másik előterjesztésemről. A javaslatom lényege, hogy kerületünk média megjelenése, ne csak a kerület szűkebb vezetése, hanem valamennyi képviselő számára biztosítson lehetőséget munkájának bemutatására.Fontosnak tartom, hogy az állampolgárok ne csak közvetve, hanem közvetlenül is részt vehessenek a helyi döntéshozatalban. Ezt nagymértékben tudná elősegíteni az önkormányzat, és az önkormányzati képviselő, ha az állampolgár látná, hogy a körzetében milyen kezdeményezések, és programok indultak el, és valósultak meg az önkormányzati képviselője által. Ezt akkor tudná valóban érzékelni, ha a képviselők beszámolót tartanának munkájukról legalább félévente.

Remélem ez a kezdeményezésem is sikerrel jár.

Narancsot facsartak a pesterzsébeti lokálpatrióták

„A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.”

blogos 3.jpgTavaly decemberben a többségi GŐZGÉP frakció úgy döntött nem kíváncsi az utcában lakók véleményére, tőlük függetlenül dönt két utca átnevezéséről. Az Ábrahám Géza utca és a Pirók Gyula utca átnevezésének kezdeményezéséhez semmilyen indoklást, vagy előzetes lakossági felmérést nem csatoltak. Nem baj megtettük mi, személyesen felkerestük a kérdőíveinkkel és szórólapjainkkal az Ábrahám Géza utca lakóit. Hiába mentünk el LMP-s aktivistákkal a testületi ülés előtt és szórtunk szórólapokat az utcában- ha már az előterjesztő FIDESZ-frakció nem értesítette az ott élőket -, hiába egyeztettünk a lakókkal akik nem támogatták az átnevezést. Hiába kértem, hogy gondoljuk át és az ott élők véleményét becsatornázva hozzunk róla később döntést. A FIDESZ-frakció hajthatatlan volt.

Az utcában élők azonban végre nem csak felháborodtak azon, hogy nélkülük döntöttek róluk, hanem tettek is azért, hogy figyelembe vegye a városvezetés a véleményüket.

Aláírást gyűjtöttek és az aluszékony MSZP frakciót is sikerült megnyerniük, hogy támogassák őket, ők pedig végre kitörölték a csipát a szemükből és készítettek egy új előterjesztést.

Kövesse friss híreinket a facebookon!

Így újra napirendre került tehát a kérdés. A testületi ülésre számos ott élő polgár is eljött, hogy hangot adjon véleményének. A testületi ülésen tehát az utcában lakók képviselői is elmondhatták véleményüket.blogos 2.jpg

A vita során ellenzéki képviselőtársaimmal elismételtük a már decemberben is ismertetett véleményünket arról, hogy a döntés elhamarkodott és hibás volt.

Az ügy elindítójaként, elmondtam örülök, hogy egy valódi lakossági kezdeményezés indult el azért, hogy az itt élők dönthessenek közvetlen lakóközösségük ügyeiben, hogy az ő véleményük számítson. Engem meggyőztek érveik és elszántságuk ezért támogatom őket.

A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A vita végén 5 perc frakciószünetet kért a FIDESZ-frakció, majd az egyeztetés után a többségi frakció véleményét Kaiser György képviselő foglalta össze a vita végén. Elismerte, hogy az eredeti előterjesztésük nem volt kellően előkészítve és nem voltak megkérdezve az ott lakók. Ennek ellenére úgy gondolja előterjesztésük jóhiszemű volt.

Majd a FIDESZ frakció javaslata alapján a testület „felfüggesztette” tavalyi döntését, az új határozat szerint az Önkormányzat állásfoglalást kér az MTA-tól és amennyiben a két névadó nem minősül az önkényuralmi rendszer felépítésében és működtetésében részvevő személynek akkor az utcanevek megváltozatásáról szóló határozatát visszavonja.

blogos 6.pngEzúton is gratulálok a két utca lokálpatrióta közösségének!

Önök bebizonyították: nem dönthetnek a fejünk felett, a részvételünk nélkül!

A tizedes úr gondolkodik

Ez Magyarország! Mindig csak átöltözünk! Hát meddig lehet ezt bírni önérzettel!

Ezt írtam tavaly decemberben amikor a GŐZGÉP farkció nyomására a képviselőtestület két utca átnevezéséről döntött. A karácsonyi szünet azonban fordulatot hozott, megjelent a civil kurázsi a kerületben. A tizedes úr pedig gondolkodik.

Hiába jeleztem decemberben előre, kértem, könyörögtem hogy vegyük figyelembe az ott élők véleményét, a többségi frakciót nem hatottam meg.

Részlet a jegyzőkönyvből:

Mach Péter (LMP): …A legnagyobb gond az, hogy nem kérdezték meg az utcákban élőket. Végigjárta az Ábrahám Géza utcát, kiszórt szórólapokat, megkérdezték, hogy tudnak-e arról, hogy az utcájukat át kívánják nevezni, tudják-e, hogy ezzel milyen feladatok lennének, illetve tudják-e, hogy ennek mekkora költségvonzata van az állampolgár, az önkormányzat, vagy az állam számára? A legmegdöbbentőbb az volt, hogy az utca lakóit nem keresték meg, úgy döntenek ebben a kérdésben, hogy nem tudják mi az ott élők véleménye. Személy szerint nem kapott reprezentatív válaszokat, de a lakosság többségének az volt a véleménye, hogy csak akkor tudnák elfogadni azt, ha mind a helyi vállalkozókat, mind az ott élők költségeit átvállalná az önkormányzat, alapvetően pedig amúgy sem támogatják az átnevezést…

Hiába mentünk el LMP-s aktivistákkal a testületi ülés előtt és szórtunk szórólapokat az utcában- ha már az előterjesztő FIDESZ-frakció nem értesítette az ott élőket -, hiába egyeztettünk a lakókkal akik nem támogatták az átnevezést.

Hiába tettem ki a blogomra a szükséges információkat, és az oda érkező vélemények többsége elutasította a változtatást.

Hiába kértem, hogy gondoljuk át és az ott élők véleményét becsatornázva hozzunk róla később döntést.

A többségi frakció megszavazta azt, a GŐZGÉP frakció úgy döntött nem kíváncsi az utcában lakók véleményére, tőlük függetlenül dönt.

Az utcában élők azonban végre nem csak felháborodtak, hanem tettek is azért, hogy figyelembe vegye a városvezetés a véleményüket. Aláírást gyűjtöttek és az aluszékony MSZP frakciót is sikerült megnyerniük, hogy támogassák őket, ők pedig végre kitörölték a csipát a szemükből és készítettek egy új előterjesztést.

Az aláírásgyűjtők facebook oldalán további információk is elérhetőek a kezdeményezőkről.

tizedes-meg-a-tobbiek 1.jpgFebruár 14-én így újra napirendre kerül tehát a kérdés.

Az ügy elindítójaként, örülök, hogy egy újabb kezdeményezés indult el azért, hogy az itt élők dönthessenek közvetlen lakóközösségük ügyeiben, hogy az ő véleményük számítson.

Örülök, mert Önök bebizonyították: nem dönthetnek a fejünk felett, a részvételünk nélkül!

Örülök annak is hogy a kezdeményezés nem pártokhoz köthető, mert az adott közösség véleményének képviseletére a részvételi demokrácia alkalmasabb.

Örülök, mert így sikerül majd olyan döntést hoznunk amellyel az itt élők is azonosulni tudnak és elfogadják azt.

Itt követheti híreinket a facebookon!

A februári előterjesztés itt olvasható:

Tisztelt Képviselő-testület!

„A tizedes úr gondolkodik” bővebben

Az átlátható gazdálkodás esete az elgurult gyógyszerrel

A tavalyi utolsó testületi ülésen nyújtottam be egy önálló indítványt az önkormányzati és az önkormányzati tulajdonú cégek szerződéseinek közzétételével kapcsolatban. A javaslatot módosított formában a képviselőtestület elfogadta, a Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóság engedélyének megérkezését követően utasította a polgármestert az egymillió forint fölötti értékhatárú szerződések közzétételével kapcsolatos teendők elvégzésére. Az engedély megérkezéséig pedig a szerződések listája a blogomon elérhető.

A napirend vitája azonban más okból is tanulságos. Fontos lenyomata az elmúlt évek testületi munkájának, az ott tevékenykedő kormánypárti képviselők arroganciájára, közönséges viselkedésükre, az ellenzéki képviselők sértegetésére és a folyamatos, a tényekre fittyet hányó hamis vádaskodásra amely a szebb napokat látott Dísz-teremben zajlik. Az ellenzéki javaslatot egyetlen bizottság sem támogatja, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság tárgyalásra sem tartja alkalmasnak, majd Földesi Gyula kormánypárti országgyűlési képviselő kínos előadása után mentve a menthetőt mégis – módosításokkal – elfogadják azt.

Részlet a jegyzőkönyvből:

19. napirendi pont: Mach Péter önkormányzati képviselő önálló képviselői indítványa: „Közzétételre kerülő szerződések alacsonyabb értékhatárának megállapítására”

Előadó: Mach Péter képviselő

Szabados Ákos: Megnyitja a napirendi pontot, kéri a bizottságok véleményét.

Lendvai Anna: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság az előterjesztésben szereplő határozati javaslat elfogadását nem támogatta.

Fekete László: A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság az előterjesztésben szereplő határozati javaslat elfogadását nem támogatta.

Kovács Eszter: A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak sem tartotta.

Mach Péter (LMP): December 9-e a korrupcióellenes világnap. Az ENSZ közgyűlése 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes megállapodása rendelkezett ennek megtartásáról, hogy ráirányítsa a jelenség romboló hatására a figyelmet, és hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé annak visszaszorítása érdekében. Az egyezmény létrejöttében fontos szerepel játszott a Transparency International független nemzetközi szervezet. Ennek a szervezetnek a most megjelenő korrupció értékelési indexe szerint Magyarországon a korrupció megítélése rosszabb a régiós átlagnál. Hazánk az elmúlt években zuhanórepülésben esik vissza a rangsorban. Javaslata kezdőlépés lehet abban, hogy az itt élők bizalmát visszaszerezze mind a kormány, mind az önkormányzat, valamint a hivatalok. Véleménye szerint fontos lépés lenne, hogy ha mind az önkormányzat, mind az önkormányzat tulajdonában álló cégek szerződései elérhetővé válnának nemcsak az archív fájlok között, hanem annál egyszerűbben. Fontosnak tartja, hogy döntsön példamutatóan ez a kerület, s nem öt, hanem egymillió forintban határozná meg azt az összeget, ami fölött ezt közzé szeretné tetetni. A határozati javaslat már egy rendelet-tervezetet is tartalmazott, amihez Dr. Kiss Irén jegyző asszony észrevételt tett. Az észrevétel néhány mondatával nem igazán értett egyet, furcsa jogfelfogást tükröz, de mindamellett elfogadja az érvelés másik felét. Ezzel kapcsolatban írásban módosító indítványt nyújtott be. Ennek szövege a következő:

„A képviselő-testület az egyedi szerződésekre vonatkozóan az információs önrendelkezési jogról, és az információs szabadságról szóló 2014. évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 4. pontja szerinti összeszámítási szabályok szerint az önkormányzat és az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által kötött nettó egymillió forint feletti szerződéseire közzétételi kötelezettséget kíván megállapítani. Ennek érdekében felkéri a polgármestert, hogy az előterjesztés mellékletében foglalt rendelet-tervezetben foglalt egyedi közzétételi listával kapcsolatban kérje ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Szabadság Hatóság véleményét. Felkéri a polgármestert, hogy az egyedi közzétételi lista meghatározásáról a hatóság véleményének megismerése utáni 30. napon belül rendelet-tervezetet nyújtson be a képviselő-testület elé.”

gy.jpgFöldesi Gyula (FIDESZ): Nem támogatja ezt a módosító javaslatot, mert Mach Péter képviselő megengedte magának azt az idiotizmust, hogy mind Pesterzsébet Önkormányzatát, mind a képviselőket korruptnak nevezte a felvezetőjében. Korruptnak nevezte a képviselőket, az önkormányzatot, s ha jól emlékszik még a kormányt is idekeverte. Mindaddig, amíg ilyen stílust és idióta gondolatokat fogalmaz meg – már nem először – ne számítson a Fidesz jóindulatára és támogatására, mint ahogy ne számítsanak azok sem, akik elárulták Pesterzsébetet a mai Népszabadság cikkel. Nem tudja, hogy kik voltak, nem mond neveket. Mach Péter blogját említik az újságban. Akik ezt csinálták, azok veszélyeztették Pesterzsébet komoly fejlődését. Ráadásul belekeverték a köztársasági elnöknek a fiát, akinek az elmúlt években soha semmilyen megkülönböztetésben nem volt része itt Pesterzsébeten. Annál alantabb és aljasabb dolog nincsen, hogy ha valakinek a hozzátartozóját, gyerekét, apját keverik bele. Mach Péter képviselő úr szégyellje magát, és szégyelljék mindazok magukat, akik nem lokálpatriótaként cselekedtek, akik hazafiatlanul cselekedtek abban az esetben, mint ami a mai Népszabadságban megjelent. Nem tudja, hogy kik voltak, nem állítja, hogy Mach Péter, vagy X.Y. volt. Azért szégyellje magát, mert korruptnak nevezete Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testületét a felvezetésében.

Mach Péter LMP): Eddig a kampányban pont Földesi Gyula személyeskedett, míg ő ilyet nem tett. Földesi Gyula emiatt már egyszer elnézést is kért. Nem kívánja folytatni ezt a dolgot, visszautasítja, semmi köze ahhoz, hogy Áder János köztársasági elnök belekeveredett ebbe az ügybe, semmi köze a Népszabadság cikkéhez. Az újságíró ebben az ügyben nem kereste meg. Engedélye nélkül – de nyilván nem engedélyköteles egy blognak az anyaga – felhasználták a blogbejegyzését, mint ahogy az Index blogketercébe is felkerült. Ennek egyszerű oka volt: a közvéleményt érdeklő kérdés volt. A maga részéről csak annyit tud hozzátenni, hogy beszélt az ESMTK elnökével. A mostani koncepció, amelyet nem Dr. Vas Imre fémjelez, hanem, amit Szabados Ákos mesélt erről a tervről azt részben, némi módosítással akár támogatni is tudja. Visszautasítja, hogy személy szerint szégyellnie kell magát ebben az ügyben. A másik része a dolognak, és Földesi Gyula megkövetheti, mert nem nevezte korruptnak sem a magyar kormányt, sem senkit. Azt mondta, hogy a korrupciós indexe nőtt ennek az országnak. Ennek utána lehet nézni. Alapvetően annyit mondott, hogy a kerület tehet azért, hogy ez ne legyen így, és példamutatóként viselkedhet. Azt gondolja – hozzáteszi, hogy más kerületekben is benyújtották ezt a javaslatot – hogy megkapják az információkat. Ez a kerület, mind az önkormányzat, mind az önkormányzat tulajdonában álló cégek az adatszolgáltatást határidőre teljesítették. Ez más kerületekre nem volt jellemző.

A véleményezést el tudja fogadni, Földesi Gyula személyeskedő megnyilvánulását nem. Mind a hivatalnak, mind a hivatal képviselőinek, illetve a gazdasági társaságok képviselőinek megköszöni, hogy az eddigi adatszolgáltatást ilyen pontosan és rendben teljesítették.

Szabados Ákos polgármester: Megjegyzi, hogy ebben az ügyben ez a képviselő-testület és az előző képviselő-testület is nagy tapasztalatokkal bír, hiszen hosszú évek óta minden évben volt a képviselő-testület tagjai között olyan képviselő, vagy olyan frakció, amely folyamatos adatszolgáltatást kért. A legelső alkalommal, sok évvel ezelőtt, talán Kaiser György képviselő, – akkor még kezdő ellenzékiként – sőt Perlaki Jenő idején az akkori MSZP is kért ki, talán a PVRT megalakulása környékén adatokat. A jegyzőnek, és a hivatal mindenkori vezetésének mindig az volt a véleménye, hogy minél nyilvánosabb, minél átláthatóbb, minél nyomon követhetőbb valami, annál egyszerűbb bármilyen kérdésre válaszolni. Éppen ezért mindig az volt a hivatalban lévő osztályvezetők feladata, hogy jól összeszerelt, átlátható, bármikor előhúzható aktákból dolgozzanak, minden információt, amelyet a képviselő-testület tagjai kérnek, azt adják meg. Ettől persze még nem feltételezhető, hogy minden a legtökéletesebb rendben működik. Az elmúlt évek során az ÁSZ vizsgálatok – remélhetőleg ez így lesz a jövőben is – nem állapítottak meg sem rendkívüli, sem súlyos hiányosságot. Korrupció gyanús dolog pedig még csak fel sem merült.

Dr. Vas Imre (FIDESZ): … A polgármester és jegyző már megkérte az adatvédelmi hatóság engedélyét, de jelen formájában az előterjesztést nem tudják támogatni. Módosító javaslatként a képviselő-testület kifejezheti, hogy egyetért azzal, hogy az egymillió forint fölötti értékhatárú szerződések kerüljenek közzétételre. … Két perc frakció szünet elrendelését kéri.

Szabados Ákos: Helyben két perc frakció szünetet rendel el.

F R A K C I Ó S Z Ü N E T

Szabados Ákos: Megállapítja, hogy több kérdés, hozzászólás nem hangzik el, a vitát lezárja.

Szavazásra teszi fel Dr. Vas Imre módosító javaslatának elfogadását, amely szerint a képviselő-testület egyetért azzal, hogy az egymillió forint fölötti értékhatárú szerződések kerüljenek közzétételre.

Megállapítja, hogy a jelenlévő 16 képviselő 15 igen 1 nem 0 tartózkodással megszavazta azt.

271/2012. (XII. 06.) Ök. sz. határozat

A képviselő-testület

1./ a Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóság engedélyének megérkezését követően elviekben egyetért az egymillió forint fölötti értékhatárú szerződések közzétételével.

2./ utasítja a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Határidő: adott