Leszögezhetjük: még a kormány szerint is pusztítóbb a magyar foci, mint az Illatos úti Vegyi Művek. A győri Quaestor-stadiont ugyanis szinte azonnal, már áprilisban stratégiailag kiemeltnek nyilvánították, az Illatos úti Budapesti Vegyiművek Zrt. „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről pedig csak most júliusban döntöttek.
A kormány rendeletével stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a 2007 óta felszámolási eljárás alatt lévő Budapesti Vegyiművek Zrt.-t (BVM). Így a társaság új felszámolója az ÁFI Zrt. helyett az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonproft Zrt. lesz.
Ennek kijelölt felszámolóbiztosa veszi át a társaság vezetését, s felügyeli a vegyiművek telephelyein visszamaradt szennyező anyagok elszállítását, a telephelyek esetleges értékesítését, a felszámolás lezárását.
A kormány képviselői már a botrány kirobbanásakor is ezt tartották az elsődleges, legfontosabb lépésnek, s csak utána tudtak elképzelni bármilyen további érdemi lépést. Majd jött a Katasztrófa Védelem orbitális hazugsága, ami megállíthatatlanná tette a folyamatokat. Amikor kiderült, hogy vagy nem létezik felmérés a valós helyzetről, vagy kellő indok alapján nem hozzák azt nyilvánosságra már tudható volt a hordók elszállításának és a katasztrófa helyzet rendezésének megkezdése már csak napok kérdése.
A jóságos kormányfő pedig 9 év kormányzás után Baranyi Krisztina önkormányzati képviselőtől értesült Budapest egyik legnagyobb környezetszennyezéséről, a ferencvárosi bűzlő vegyi bombákról (ha már a vele egy frakcióban és pártban üldögélő képviselőtársai erről nem tájékoztatták, pedig ellenzékiként még ott tüntettek előtte) és utána már ment minden mint a karikacsapás. Mégis katasztrófa közeli helyzetet találtak az Illatos úton, nem keresték tovább a nem létező vizsgálati jegyzőkönyveket, hanem megkezdték az elszállítást.
Kicsit drágább lett mint amit előzetes szakértői számítások jeleztek, de az orbánisztáni viszonyokhoz képest még így is meglepően rendezett módon kezelték az ügyet.
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott bejelentette azt is, hogy eredményes volt az a közbeszerzési eljárás, amelyet a BVM Illatos úti telephelyén még ott lévő hordók elszállítására írtak ki.
A nyertes céggel a szerződést megkötötték, a munkára 180 nap áll rendelkezésre. Az előkészítő munkákat már a jövő héten megkezdik, két hét múlva pedig elkezdődhet a hordók elszállítása. A hordókat belföldi és külföldi hulladékégetőbe szállítják majd.
A Miniszterelnökség közleménye szerint a közbeszerzésen nyertes cég, a Palota Környezetvédelmi Kft. 1 milliárd 580 millió forintért végzi el a mintegy 2300 tonnányi veszélyes hulladék elszállítását és ártalmatlanítását.
Most pedig döntöttek a a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté minősítésről is. Ez számos érdemi jelentős változást hozhat:
A felmentett állami felszámoló ugyanis haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerződésekről, az átadás időpontjában folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, közbenső mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Ez utóbbi, vagyis az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet adó közbenső mérleg megismerése ugyanis kiemelten fontos, a tavaszi bejáráson ugyanis megmutattak olyan, a mérlegben állítólag vagyoni értékként kimutatott készleteket is, melyek elszállításáról és megsemmisítéséről is most intézkednek – vagyis nemhogy értékkel bírnak, hanem költségként jelentkezik elszállításuk.
„A telepen 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag volt megtalálható áprilisban ugyanis a felszámoló cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit.” Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán.
A BVM pontos értékének meghatározása ugyanis létfontosságú, hiszen a stratégiailag kiemelt szervezet vagyonát pályáztatás nélkül, meghívással le lehet értékesíteni. S azt már 5 éve tudjuk: az Orbán-kormány soha nem tesz semmit érdek nélkül. A leállított értékesítési pályázatok, és a hordók állami pénzen történő elszállítása után nem mindegy ki és mennyiért jut ehhez az ingatlanhoz. 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat ugyanis, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Kíváncsian várom most mennyi idő alatt lesz gazdája a területnek.
A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell ugyanis telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek! S ami a pesterzsébetieket igazán érdekli: ki és miből fogja a valódi kármentesítést, a talaj, talaj- és rétegvíz tisztítását finanszírozni.
A kerületi önkormányzatok (Kispest, Pesterzsébet) saját hatáskörben megkezdték a mérések előkészítését, de egy teljes a lakott területeket is mérő, átfogó kúthálózat kiépítésére (s a FIDESZ-kormány alatt gallyra vágott, másfélmilliárdból létrehozott kármentesítő-rendszer helyreállítására – ez egy 75 kútból álló rendszer volt: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmazott -) nincs forrásuk.
Új egészségügyi kockázatértékelésre is szükség van, kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.Javaslatomra Pesterzsébet Önkormányzata levelet is küldött az ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálatnak, amelyben kértük, hogy az eddigi vizsgálatok és mérések alapján egészségügyi vizsgálatokat, kockázatbecslést is végezzen Pesterzsébeten. Felmérve, hogy ez a szennyezés milyen egészségügyi problémákat okozhatott, milyen módon csökkenthető az egészségkárosodás kockázata s tegye meg a szükséges lépéseket.
Nyolcféle mérget mutatott ki ugyanis az Illatos-árok vízéből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálata. Ezek egyike a lindán nevű idegméreg, amely tápláléklánci feldúsulása miatt kimondottan veszélyes az emberre, ezért 15 éve betiltották a használatát. – írja a jozsefattilalakotelep.hu.
„A hatóanyagok jelenléte a vizsgált vízmintában alacsony volt, amely a Soroksári Dunaágba kerülve jelentősen tovább hígul, ezért nem okozhat közvetlen akut környezeti veszélyt. Ezért ez sem okozhat közvetlen akut környezeti veszélyt, és nem valószínű, hogy a dunai halakban nagyobb mértékben felhalmozódna. Ennek kizárására azonban további vizsgálatok, többek között a kifogott halak növényvédő szer analitikai vizsgálata szükséges, aminek alapján állategészségügyi vonatkozásban is felmérhető az Illatos árok kockázata a horgászok által fogott halakra.”
Az előzetes becslések szerint a kármentesítés 10-20 évig is eltart. Hosszú munka vár tehát még ránk, a környezetvédelem iránt fogékony civilekre, aggódó dél-pesti szülőkre, nagyszülőkre, kerületi képviselőkre és hivatalokra.
A Kormány 181/2015. (VII. 8.) Korm. rendelete a Budapesti Vegyiművek zártkörűen működő Részvénytársaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről
A Kormány a csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. §-a alapján a Budapesti Vegyiművek zártkörűen működő Részvénytársaság „felszámolás alatt” (székhelye: 1055 Budapest, Szent István krt. 1. 1. em., cégjegyzékszáma: 01-10-042218) társaságot (a továbbiakban: Társaság) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíti.
2. § A Kormány – figyelemmel a Cstv. 65. §-ára – megállapítja, hogy a Társaság, mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vonatkozásában a Cstv. 65–67. §-át kell alkalmazni. 3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes
Öröm az ürümben: Pesterzsébeten a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 2015. június 30-án ülésezett, s számos fontos döntést hozott a két Pesterzsébetet érintő veszélyes hulladék tároló ügyében:
Az oligarchák élete sem fenékig tejfel: még a vasárnap zárva tartás sem segített, kénytelen volt eladni 300 milliós Porsche-jét.
Nekik köszönhető az is, hogy a kirándulóhelyek, strandok szombatonként üresek (hiszen mindenki aznap vásárol), míg vasárnaponként megmozdulni nem lehet a tömeg miatt. Nekünk vásárlóknak pedig kényelmetlenséget, időrablást, nagycsaládosoknak komoly szervezést, szombati tömeget, kígyózó sorokat jelent.
Változtassuk környezetünket szebbé, zöldebbé, élhetőbbé!
Tervezzük meg közösen a Baross utca – Topánka utca sarkán épülő új pavilonsort és közlekedési csomópontot!
Azzal nehéz vitatkozni, hogy az erősen leromlott állapotú pavilonok zegzugos kialakítása, valamint egy irányba nyitása nem volt kedvező: a Baross u. felé hátsó zárt, kedvezőtlen homlokzatot mutatott, a feltöltés is többnyire ebből az irányból történt. A karbantartást és állagmegóvást a különböző üzemeltetők eltérő mértékben és színvonalon végezték, de mivel zsúfoltan egymás mellé helyezett pavilonok egy épületet alkotnak, a látvány kaotikus képet mutatott. Vagyis a pavilonsor nem igazodott sem tömegében, sem telepítésében a helyszínhez. Fennmaradása mellett négy éve is az itt működő boltokban, szolgáltató egységekben dolgozók sorsa és az a lakossági igény szólt, hogy ebben a forgalmas tömegközlekedési csomópontban szükség van pavilonokra.
Mivel a területre érvényes szabályozási terv (KSZT) nincs, ezért a Amennyiben úgy dönt az Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy pavilonokat szeretne felállítani a területen, a készülő Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) ennek figyelembevételével kell majd megtervezni. Most kell meghatároznunk milyen szolgáltatásokat szeretnénk itt.
Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak — most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.
Ugyanúgy járt el a kormány a kéményseprő-szolgáltatással, a hulladékkezeléssel, a vízszolgáltatással is, és a végeredmény is hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás.
Friss hír, hogy a gödöllői térségben működő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége az tagönkormányzatoktól vár anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő gödöllői székhelyű cég problémájának megoldására a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadását követően három hónap áll rendelkezésre, ellenkező esetben ugyanis meg kell kezdeni a társaság átalakítását vagy felszámolását. „Az Elnökség felhívja a tagönkormányzatok Képviselő-testületeit külön dokumentum alapján nyújtandó pótbefizetésre, melynek teljes összegét a társaság tőkevesztésének összegében állapítja meg. A Tagok a teljes összeg lakosságszám arányos részét, egy összegben kötelesek befizetni a Társulás számlájára”
Hiába ömlik a pénz Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának focijába is, átmeneti komolyabb likviditási problémák a harmadosztályú csapatot sem kímélik. A klubot irányító gazdasági társaság ugyanis adóvégrehajtás alatt áll, írja az mfor.hu.
A PM meggyőződése, hogy a közpénznek nincs helye a tao által finanszírozott profi sportágakban, miközben az egészségügyben arra sincs forrás, hogy az ápolónők megkapják a nekik törvényesen járó túlórapótlékokat.