Pesterzsébeti városvezetés: nem lehet fizikai akadályokkal megoldani, hogy megakadályozzuk azt, hogy teherautókkal szállítsák a szemetet a Duna-partra. Ferencváros: „Fogd meg a söröm!”
Pesterzsébet és Ferencváros határán egy piros sorompó fogadja a Duna-parton a futókat, kerékpárosokat, kutyát sétáltatókat, s ami ennél is fontosabb: a partot illegális hulladéklerakónak tekintőket.
Kerékpárosként és futóként kifejezetten zavar, hogy a sorompó rossz kivitelezése miatt nehéz áthaladni, s ez tavasszal – várhatóan a cserjék növekedése miatt – csak romlik, de a szándékot értem, s fontos iránymutatásnak tartom.
A horgászoknak, kerékpárosoknak, futóknak, kutyásoknak, önkormányzatoknak, telektulajdonosoknak ugyanaz az az érdeke: tiszta, biztonságos, rendezett és zöld Duna-part.
Több éves vitám volt Pesterzsébet jegyzőjével és az azóta leköszönt rendvédelmi osztály vezetőjével, hogy mit tehet és mit nem a kerület az illegális szemét ellen (szerintük leginkább semmit, jogászok, közlekedési szakértők viszont ennek ellenkezőjét állították).
A környezetvédelem iránt kevéssé fogékony városvezetésnek ugyanis nagyon kényelmes volt, hogy a civilek évente többször kitakarítanak, ők pedig fürödhetnek a semmittevés langymeleg posványában. Évekig vitáztunk arról, hogy miért nem érdemes kamerát kihelyezni, miért nem lehet megtiltani az engedélynélküli behajtást, miért nem lehet sorompóval vagy más módon szabályozni az autóforgalmat.
Tavaly megtört a jég és Somodi Klára képviselőtársammal végre elértük, hogy érdemi előrelépés történjen: „Behajtani tilos, kivéve célforgalom” tábla került ki (bár természetesen rossz helyre), az idei költségvetésbe pedig bekerültek az ellenőrzéshez szükséges kamerák is.
Ma már semmi akadálya, hogy egyszer s mindenkorra rendezzük az illegális szemétlerakás ügyét.
Erre Ferencváros sorompója az ékes bizonyíték.
Ezért egyeztetésre hívom a Duna-part telektulajdonosait, a Dél-pesti Horgász Egyesületet, Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséget, a Magyar Kerékpárosklub Dél-pesti Területi Szervezetét, hogy közösen kitaláljuk
miként tehetjük tisztábbá, szebbé tenni a Duna-partunkat,
miként tudjuk biztosítani, hogy a kerékpárutat akadálymentesen, zavartalanul tudják használni a kerékpárosok, futók, kutyások úgy, hogy az autóforgalom csökkenjen az adott szakaszon,
és miként tudunk segíteni a horgászoknak a kényelmes lejutásban a parthoz!
Egyre többen kérdezik tőlünk, hogy az új „minden napra megszorítást!” kormányprogramra milyen válasza van Pesterzsébet Önkormányzatának.
Három olyan fontos eleme van az eddig bejelentett és beígért Orbán-csomagnak, amelyre a kerületnek is érdemben válaszolni kell:
az önkormányzatokat sújtó rezsi és egyéb megszorítások;
a brutális adóemelések, a kilakoltatási moratórium megszűnése, az elengedett infláció, egekbe szökő hitelkamatok miatti megélhetési válság;
a rosszul kialakított, rosszul és drágán működtetett, de eddig biztonságot nyújtó rezsicsökkentés mese elengedése.
Az ezzel kapcsolatos munkát megkezdte a Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport, tudjuk, ha a kormány nem tesz semmit a bajba jutott emberekért, értünk Pesterzsébetiekért, akkor nekünk kell cselekedni!
Mostani folyamatosan frissülő cikkem a 2. pontban érintetteknek próbál segítséget nyújtani, de részletesen beszámolok majd az 1) és 3) pontról is.
Somodi Klarissza képviselőtársam még 2020 decemberében összegyűjtötte a kerületben igényelhető szociális támogatásokat, azok igénylési lehetőségeit. Hálás köszönet érte, hogy elvégezte ezt a munkát! A cikket a beérkezett új információkkal, adatlapokkal, új lehetőségekkel folyamatosan frissíteni fogom, de addig is:
Születési támogatás
Minden pesterzsébeti lakóhellyel rendelkező, jövedelemtől függetlenül igényelheti a születési támogatást Pesterzsébet Önkormányzatánál.
Fontos tudnivalók:
pesterzsébeti lakóhely
jövedelemtől független
a támogatás összege 30.000 Ft, gyermekenként
a gyermek születését követően 180 nap áll rendelkezésre a kérelem benyújtására
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Temetési támogatás
Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás feltételei.
Fontos tudnivalók:
családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 114.000 Ft-ot
egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 142.500 Ft-ot
az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege:
hamvasztásos temetés esetében 40.000 Ft
koporsós temetés esetében 60.000 Ft.
kérelem
halott vizsgálati bizonyítvány
temetés megrendeléséhez szükséges további iratok
A rendkívüli támogatást Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell igényelni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Oltási támogatás gyermekeknek
Az oltási támogatás az agyhártyagyulladás, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás és a rota vírus okozta megbetegedési veszély elhárítása céljából beadott védőoltás költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás.
Fontos tudnivalók:
életkor 0-18 éves korú gyermek
családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 99.750 Ft-ot
szülő vagy más törvényes képviselő egyedül neveli és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 114.000 Ft-ot
pesterzsébeti lakhely
támogatás iránti kérelem az oltás beadását követő 6 hónapon belül nyújtható be
oltási támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő nyújthatja be
kérelemhez mellékelni kell az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatot (a gyermek vagy a szülő nevére kiállított számlát) és a gyermekorvos igazolását vagy az oltási könyvet az oltásról
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Tüdőgyulladás elleni védőoltás
A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás a pneumococcus baktérium okozta megbetegedési veszély elhárítása céljából beadott védőoltás költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás.
Fontos tudnivalók:
– a 65. életévét betöltött krónikus betegségben szenvedő személy 100% támogatás esetében az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 99.750 Ft-ot
a 65. életévét betöltött személy 50% támogatás esetében feltéve, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 99.750 Ft-ot
pesterzsébeti lakóhely
krónikus betegségben szenvedő kérelmező esetén a háziorvos igazolását a krónikus betegség fennállásról
a kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatot (a kérelmező nevére kiállított számlát), valamint a háziorvos igazolását az oltásról
tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás iránti kérelem az oltás beadását követő 6 hónapon belül nyújtható be
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Sport támogatás
Sporttámogatásra jogosult az alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek.
Fontos tudnivalók:
családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 99.750 Ft-ot
szülő vagy más törvényes képviselő egyedül neveli és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 114.000 Ft-ot
pesterzsébeti lakhely
támogatás egy évre havi 5000 Ft gyermekenként, a tagdíj támogatást közvetlen az egyesület kapja
a kérelemhez mellékelni kell a kitöltött kérelem nyomtatványt, a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, a gyermek iskolalátogatási igazolását és a választott egyesület igazolását
egyesület által kiállított igazolás tartalmazza az egyesület azonosítóit, nyilatkozatát, hogy a gyermeket az egyesület fogadja és a gyermek 4 hetet meghaladó igazolatlan hiányzását jelzi a támogatást megállapító szerv felé
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Tanulmányi támogatás
Szociális tanulmányi támogatásra jogosult – a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig – az alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója. A szociális tanulmányi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező nyújthatja be a jogosultság alapjául szolgáló tanulmányi évet követő november 30-ig. A támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását megelőző tanulmányi évre vonatkozó bizonyítványban rögzített tanulmányi átlageredmény alapján lehet megállapítani.
9-12. évfolyamán 4,2-es tanulmányi átlagot elérő, a 20. életévét be nem töltött tanuló
családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 99.750 Ft-ot
szülő vagy más törvényes képviselő által egyedül nevelt, 3 vagy több gyermekes családban élő, illetve emelt összegű családi pótlékban részesülő gyermek esetén, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 114.000 Ft-ot
a szociális tanulmányi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a tanulmányi évre vonatkozó bizonyítvány hiteles másolatát
a szociális tanulmányi támogatás iránti kérelmet tanulmányi évente meg kell újítani
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Szállítási szolgáltatás
Szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő, más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult. Szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás kérhető, a tömegközlekedést igénybe venni nem tudó oktatási, nevelési intézménybe járó beteg gyermeket nevelő családok, illetve felnőtt lakosok megsegítésére, szállításuk biztosítására.
Fontos tudnivalók:
egységesen az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg 128.250 Ft-ot
támogatás évente maximum 200.000 Ft
a kérelem indokát a betegséget igazoló dokumentumokkal, valamint Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye vagy más szolgáltató által kiállított számlával, igazolással igazolhatja
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Gyógyszertámogatás
Települési gyógyszertámogatásra jogosult az aki, az egészségi állapota miatt a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenved.
Fontos tudnivalók:
családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 71.250 Ft-ot, egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg 85.500 Ft-ot, gyógyszereinek havi költsége eléri a 7.125 Ft-ot
családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 85.500 Ft-ot, egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg 99.750 Ft-ot, gyógyszereinek havi költsége eléri a 8.550 Ft-ot
nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 99.750 Ft-ot, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg 114.000 Ft-ot, gyógyszereinek havi költsége eléri a 11.400 Ft-ot
a gyógyszertámogatás az igazolt havi gyógyszerköltség összege, de legfeljebb 5.000Ft/hó
kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását a fennálló krónikus betegségről, valamint a fennálló krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó, legalább 6 hónapot meghaladó folyamatosan szedendő havi gyógyszerekről, és a háziorvos igazolása alapján a gyógyszertár által kiállított rendszeresen szedett gyógyszerek havi költségre vonatkozó igazolást
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Rendkívüli települési támogatás
Az önkormányzat a települési támogatás keretében, rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
Fontos tudnivalók:
a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 71.250 Ft-ot
egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 85.500 Ft-ot
az éves keret: 60.000 Ft/év és 40.000 Ft/év attól függően milyen egyéb támogatási formát igényelt
különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet fennállása esetén, akkor is megállapítható, ha a kérelmező a fenti jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 85.500 Ft-ot
egyedülélő vagy egyedülálló személy esetében havi jövedelme nem haladja meg 99.750 Ft-ot
évente egyszer 30.000 Ft
kivételes méltányosság jövedelemtő függetlenül évente maximum 60.000 Ft
kérelem
a kérelmező és családtagjai jövedelmére vonatkozó igazolások
Rendkívüli települési támogatás az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is igényelhető feltéve:
családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 114.000 Ft-ot
egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 142.500 Ft-ot
az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát
az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás elhalálozás napjától számított 6 hónapon belül nyújtható be
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Lakásfenntartási támogatás
Az önkormányzat a települési támogatás keretében, települési lakásfenntartási támogatást nyújt a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható hozzájárulás.
Fontos tudnivalók:
támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg 85.500 Ft-ot
háztartás tagjai egyikének sincs vagyona
az egy négyzetméterre jutó elismert költség 450-Ft.
az elismert lakásnagyság: – ha a háztartásban 1 személy lakik, 35 nm
ha a háztartásban 2 személy lakik, 45 nm
ha a háztartásban 3 személy lakik, 55 nm
ha a háztartásban 4 személy lakik, 65 nm
ha négy személynél több lakik a háztartásban az előző pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
1 évre havi minimum 3.000 Ft maximum 6.000 Ft
a kérelem folyamatosan benyújtható, a támogatás egy évre állapítható meg
A kérelmet Pesterzsébet Önkormányzatának Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán kell leadni.
Nyitva tartás:
Hétfő 14:30 – 18:00
Szerda 08:00 – 16:30
Péntek 08:00 – 11:30
Díjhátralék csökkentési támogatás
Az önkormányzat a települési támogatás keretében, települési díjhátralék csökkentési támogatást nyújt a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyeknek. Települési díjhátralék csökkentési támogatásra jogosultak azok a személyek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek.
Fontos tudnivalók:
akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 85.500 Ft-ot
házastársak vagy élettársak esetén (ha kizárólag ketten élnek a háztartásban és mindkét fél betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt) 99.750 Ft-ot
egyedülélő személy esetén 114.000 Ft-ot
akinek a rendeletben meghatározott tartalmú díjhátraléka meghaladja az 50.000 Ft-ot és tartozása legalább 6 havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták
a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona
aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és a kezelt díjhátralék legalább 25%-át önrészként befizette
a települési díjhátralék csökkentési támogatás körébe bevont díjhátralék (kezelt díjhátralék) együttes összeg legfeljebb 240.000 forint lehet. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a bevont díjhátralék 75 %-át, de legfeljebb 180.000 Ft lehet
kérelem, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat
közös háztartásban élők jövedelmének igazolása
A települési díjhátralék csökkentési támogatás iránti kérelem esetében díjhátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó:
Megtörtént az elképzelhetetlen: Szabados Ákos 2021. évi megszorító költségvetését végül a kihirdetett formában rajta kívül senki nem támogatta, néhányan tudomásul vették, a többség módosításokkal élt volna. A FIDESZ tízszámjegyű összeget vett el a kerülettől, miközben a válság következtében amúgy is csökkennek a bevételeink, a járvány elleni védekezés, a szociális ellátó és támogatási rendszerünk viszont többletforrást igényelne.
Az elvonás olyan mértékű, hogy sok feladatunk ellátását veszélyezteti.Elmaradnak a járda- és útfelújítások, nem jut elég pénz az óvodáinkra, iskoláinkra, bölcsődékre. Nem jut pénz a parkjainkra, fáinkra, nem szépülnek kertjeink. S napi rendszerességű lett a nyomásgyakorlás az önkormányzati vagyon kiárusítására
Elmaradnak az elmúlt évek közösségi programjai, pályázatai, nem jutnak pénzhez a kerületi civil szervezetek.
Pesterzsébet többet érdemel!
Meg kell küzdenünk a kerületünkért, meg kell állítanunk a kifosztását, s közösen működőképessé kell tenni az önkormányzatot, élhetőbbé a kerületet.
A következő hetekben megosztom azoknak a fejlesztéseknek, pályázatoknak a listáját, amelyek a kormányzati megszorító csomagnak „köszönhetően” idén sajnos elmaradnak, s melyeket meggyőződésem, hogy folytatnunk kellene.
Ezért is tölt el bizakodással, hogy a Pesterzsébetért közösen dolgozó, együttműködő képviselők, frakciók közös állásfoglalást tettek:
Pesterzsébet kifosztása nem kormányzás!
Pesterzsébeten az önkormányzatokat sújtó megszorítások miatt közel 2 milliárd forint fog hiányozni költségvetésünkből. Az elvonás olyan mértékű, hogy sok feladatunkat nem tudjuk ellátni, karbantartások, felújítások, beruházások és pályázatok sora fog elmaradni.Az elvonásokat könnyebben elfogadnák a pesterzsébetiek, ha azok a COVID-19 vírus elleni védekezést szolgálnák. De 1 év tapasztalatából látjuk, hogy nem így történt. A tőlünk elvont vírusvédelmi alapnak csak harmadát fordították a vírus elleni védekezésre és a gazdaság megsegítésére, a többi stadionépítésre, vadászkiállítás szervezésére és urizálásra folyt el.
A demokratikus ellenzék pártjainak helyi képviselői már az elmúlt évben is közösen álltak ki a pesterzsébetiek életét nehezítő megszorítások ellen, most ismét így kell tennünk!
Az elvonás töredékéből is olyan költségvetést fogadhattunk volna el, ami élhetőbbé teszi kerületünket.Az alábbi területeken látunk fájdalmasan nagy színvonal csökkenést ezért vállaljuk, hogy képviselő-testületi többségünkkel élve, ha a Fidesz-kormány visszaadja ellopott forrásainkat akkor megvalósítjuk lenti javaslatainkat.
Járdáink és útjaink
Pesterzsébet járdái borzasztó állapotban vannak. Ugyan elindult az elmúlt években egy felújítási program, de ez a kormányzati elvonások hatására a megtorpant. Ha a Fidesz-kormány által elvont forrásokhoz mégis hozzájut a kerület, akkor vállaljuk, hogy 300 millió forintot fordítunk a gyalogos közlekedési lehetőségek javítására, és 150 millió forint értékben végzünk további útkarbantartást. Folytatjuk már megkezdett és tervezett közlekedésfejlesztési projektjeink megvalósítását is.
Biztonságunk és környezetünk
A közbiztonság számunkra fontos, látjuk köztereink állapotát, az illegális szemétlerakást, a lakókat zavaró alkohol- és drogfogyasztást. A rendőri állomány csökkenését megállítani sajnos nem tudjuk, de ha a Fidesz-kormány által elvont forrásokhoz mégis hozzájut a kerület, akkor vállaljuk, hogy növeljük a 24 órában szolgálatot teljesítő közterület felügyelők számát és növeljük a térfigyelő kamerák hatékonyságát, több mobil térfigyelő kamerát telepítünk.
Zöldterületeink
A kormányzati elvonások egyik nagy veszteseként kerületünk zöldterületeit és parkjait tartjuk számon. Fasoraink ápolására éppúgy kevesebb forrás jut, mint játszótereink karbantartására. Ha a Fidesz-kormány által elvont forrásokhoz mégis hozzájut a kerület, akkor vállaljuk, hogy fakatasztert működtetünk, így nem csak a szakemberek, de a lakosok is nyomon követhetik kerületi fáink állapotát és a rajtuk végzett munkák idejét. Vállaljuk, hogy parkjainkra legalább ugyanannyi forrást biztosítunk, mint tettük azt a megszorítások előtt, több száz új facsemetével növeljük a kerület fáinak számát, karbantartjuk és fejlesztjük játszótereinket.
Bár a kerület polgármestere ellenállt, sőt pirruszi győzelmet is aratott a testületi ülés elején, tegnap Pesterzsébet még is csatlakozott a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz. Sőt a képviselőtestület e döntésével példát is kíván mutatni, ezért felkéri a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új módosításait, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.
Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat, s ebben segítséget kell nyújtania az ellenzéki többségű önkormányzatoknak is azzal, hogy példát mutatnak, nem tekintik eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, s nem élnek vissza a rabszolgatörvény nyújtotta lehetőségekkel.
A karácsonyi szünetet követően hosszú egyeztetések zajlottak, hogy mindenki számára elfogadható, a pártpolitikát elkerülő, kerület vezetése által is elfogadható határozat szülessen. A kerület polgármestere azonban végül nem támogatta , hogy ne élhessen a jogszabály adta lehetőségekkel.
Ahogy várható volt a tegnapi testületi ülésre így meg is bomlott az egység, egy képviselő az utolsó percekben kihátrált az együttműködésből. A polgármester az ülés elején sikeresen meg is fúrta, hogy napirendre kerülhessen az előterjesztés.
A testületi ülés végén azonban nem hagyott nyugodni az ügy, interpellációt nyújtottam be a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.
A polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. (199) törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.
Az interpellációm elmondása után, ahhoz kapcsolódóan Nemes László alpolgármester kezdeményezésére, határozati javaslatot nyújtott be 8 képviselő (Csaszny Márton, Fekete Katalin, Mach Péter, Komoróczy László, Nemes László, Kovács Eszter, Nemesné Németh Judit és Nagy Lászlóné), s bár a testületi ülésről Szabados Ákos és az ügyben őt támogató Fidesz frakció kivonult, a testület nagy többséggel megszavazta. (Külön köszönöm Völgyesi Krisztián frakciótársamnak, hogy bár távol maradt a vitától, a végén támogatta a bojkottot.)
Határozat:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete:
1, Nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.
2, A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasítja az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.
3, Döntésével példát kíván mutatni, ezért felkéri a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új módosításait, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.
Lakossági (köztük képviselőtársaim) kérésére a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként két új napirendet vettem fel az október 9-i ülésre, amely 3 területrész közlekedésszabályozásával foglalkozik. A János utcainak és a Nagykőrösiről érkező áthaladó forgalmat kiszorítani igyekvőnek már elkészültek a tervei, sőt meg is valósították azt, a Gubacsi lakótelep esetében az igényfelmérésnél tartunk.
– ” Tájékoztató a János utcai és a Nagykőrösi út, Magyar utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca által határolt terület forgalomszabályozási terveiről”,
– „Tájékoztató a Gubacsi lakótelep jelenlegi közlekedési rendjéről, illetve a Duna-parti fürdő-fejlesztéshez kapcsolódó közút és parkolófejlesztések terveiről”.
1) A Nagykőrösi út, Magyar utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca által határolt terület forgalomszabályozási fejlesztései komoly vihart kavartak, egy hosszabb lakossági egyeztetés és igényfelmérés után ugyanis a végleges, elkészült tervek nem kerültek nyilvánosságra és a lakosságot sem tájékoztatták időben, csak a letakart táblák kihelyezésekor tudták meg itt valami történni fog.
SZMSZ szerint a bizottság hatásköre többek között az is, hogy megvitassa, véleményezze, valamint javaslatot készítsen s közlekedési szolgáltatások javítására, közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedésekkel, parkoló fejlesztésekkel kapcsolatban.
Azzal, hogy csak a fejlesztések lezárulta után kerülhetett sor az egyeztetésre, s nem kapott előzetes tájékoztatást a bizottság, hogy véleményezhesse és megvitathassa azt a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 37/2014. (XI./13.) önkormányzati rendelet alapján készített KVB SZMSZ-nek 11. pontja sérült.
Viszont most megérkezett a tájékoztató anyag, akit részletesen érdekel az a honlapról letöltheti. Röviden pedig most ismertetem a szakértő és a hivatal véleményét: „a szabályozásra az átmenő forgalom csökkentése érdekében lenne szükség. 2016. év elején lakossági bejelentés érkezett Önkormányzathoz 40 lakó aláírásával. A lakosság jelezte, hogy azokban az utcákban, melyek a Nagykőrösi utat kötik össze a Mártírok útjával, a jelenlegi sebességkorlátozást és az egyenrangú útkereszteződéseket figyelmen kívül hagyva közlekednek az autók, és rendkívül nagy átmenő forgalom van.
Az érintett utcák nagymértékben szakaszoltak, ezért a Bp. XX. Zobor és a Debrecen utcákban mintegy 24 db fekvőrendőr telepítésére lett volna szükség, ami azt jelenti, hogy ezen megoldás esetén közel minden ingatlan elé forgalomcsillapító küszöböt kellett volna telepíteni.
A forgalomcsillapító küszöb elhelyezésénél továbbá számolni kellett azzal is, hogy a Tempo 30 övezeten belül jelentős százalékban kedvezőtlen környezeti hatásokat generál, nagyobb zaj- és széndioxid kibocsátást eredményez a járművek erőteljesebb és sorozatos fékezése-gyorsítása miatt.
A Budapest Közút Zrt. forgalomtechnikai módosítások bevezetését elsősorban tömbökben, zónákban javasolja, illetve engedélyezi, ezért ebben az esetben sem lehetne csak egy utcával foglalkozni, az ügyet egész tömb problémájaként kell kezelni. Emiatt a területen szakaszos egyirányúsítás bevezetését tervezték meg.
A tervről a terület önkormányzati képviselője – tájékoztatása szerint – szórólapon és lakossági fórumon is tájékoztatta az érintett lakókat. A lakosság részéről a terület képviselője általi tájékoztatást követően a Hivatalhoz negatív visszajelzés, kifogás nem érkezett a terezett forgalomtechnikai módosítással kapcsolatban. Minden forgalomtechnikai változtatásnak vannak előnyei és hátrányai, de a bevezetést követően ezen a területen megszűnhetne, csökkenhetne a gyorshajtás és az átmenő forgalom.”
2) A Budapest Közút Zrt. 2017. decemberében vizsgálta felül a Bp. XX. János utca Lajtha László utca – Török Flóris utca közötti szakaszának a forgalmi rendjét.
„A bejelentés alapján a Budapest Közút Zrt., mint forgalomtechnikai kezelő az alábbi intézkedésekről tájékoztatta az Önkormányzatot: „A XX. ker. János u.-ban lakossági bejelentés alapján megvizsgáltuk a forgalmi rendet. A bejelentés szerint a Török Flóris u. – Baross u. közötti szakaszon az egyenrangú útkereszteződések és a védett szakaszok nem konzekvensen voltak jelezve. A jelenlegi helyzetben ez rendezésre került, és a Török Flóris u. – Ady E. u. közötti szakasz egyértelműen védett, míg innen a Baross u.-ig minden útcsatlakozás és kereszteződés egyenrangú. Erre a forgalmi rend változásra 3 hónapig külön jelzőtáblákkal felhívjuk a figyelmet. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.”
Az új forgalmi rend bevezetése 2017. decemberében történt meg. Az elmúlt időszakban 1 lakossági észrevétel érkezett az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban, melyet a Budapest Közút Zrt. felé továbbított.”
„A parkolási problémáit már többször vizsgáltuk. Új parkolóhelyek kialakítása csak a meglévő zöldfelület rovására történhet. Az utcák többségében egyirányúak, így az út mellett biztosított a párhuzamos parkolás.
A Budapest XX. Vízisport utca forgalmi rendjének felülvizsgálata miatt megkerestük a Budapest Közút Zrt.-t, mint forgalomtechnikai kezelőt. Az utca jelenleg kétirányú, de a parkoló autók miatt a kétirányúság nem tartható fenn. A pesterzsébeti szakaszon több sportszövetség is tart kajak-kenu és evezés edzéseket, illetve nyár elejétől 2 vendéglő is nyílt. A vendéglőkbe érkező autósoknak általában biztosított a teleken belüli parkolás, de a sportolók továbbra is a közterületen parkolnak, részükre pedig nem biztosított a telken belüli parkolás lehetősége. Polgármester úr már 2018. 08.13-án kelt levelében megkereste a Magyar Evezős Szövetséget, hogy sportolóik részére ők is biztosítsák a telken belüli parkolást, de a megkeresésre eddig válasz nem érkezett.
Várhatóan a jövő évben a Jódos-Sós Gyógyfürdő felújítása is elkészül. Az Osztály tudomása szerint a fürdőhöz saját telken belül 98 gépkocsiparkoló kerül kialakításra, de arról, hogy az a szám elégséges lesz-e, jelenleg nincs információnk. A beruházó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vizsgája a parkolóhelyek további bővítésének lehetőségét (átjáró alatti területen, illetve a Gubacsi-híd környéki egyéb területeken).
Fenti okok miatt megfontolandó az utca egyirányúsítása. Az egyirányúsítás miatt azonban figyelembe kell venni, hogy az ide érkezők és a Budapest XX. Vízisport utca 21. szám alatti Társasház lakói csak a soroksári Oázis felé egy jelentősen hosszabb útvonalon keresztül (Helsinki úton, vagy Zodony utcán keresztül) juthatnának be a városközpontba.”
A hét elején egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.
S akkor érkezett sokkoló hírként az is, hogy Magyarországon a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. A jelentés szerint ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek.
Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból.
Persze gond egy szál sem, hiszen Pesterzsébeten nem is mérik a levegőminőséget. Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás!
A Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasoltam már a nyáron a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A döntésnek köszönhetően ez a része megindult a folyamatnak.
De mi az amit ismerünk pontos helyi mérések nélkül is?
Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. A fűtési szezonban pedig a peremkerületekben a légszennyezésért ma már a lakossági fűtés a felelős leginkább, a lakások töredéke felel meg csupán az energiahatékonysági követelményeknek. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt. A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.
Nyilván a megoldás kulcsa a kormány kezében van, ők tehetnének legtöbbet a légszennyezés csökkentéséért. A kormány rezsiharca ugyanis éppen a vezetékes gázellátás vagy távfűtés nélküli ingatlanokban élőket és a szegényeket hagyta magára: ezekben a házakban és lakásokban fűtenek rossz hatásfokú berendezésekkel, itt égetnek el szemetet vagy bármit, ami elérhető, mert a tüzelő drága. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet. Az épületek energiahatékonysági felújítására kapott uniós támogatást a lakások és lakóházak korszerűsítésére kell fordítani, jól szigetelt, kis fűtés- és energiaigényű házakat és lakásokat kialakítani, amelyek sokkal olcsóbban fenntarthatók. Hosszú távon környezetkímélő technológiákkal lehet a vezetékes közművesítésből kimaradt, elszigetelt lakóhelyekre is megfizethető energiaforrásokat vinni.
Amint megjelennek a téli riasztó adatok, újra téma lesz a szmogriadó szigorítása, pedig ahogy Váradiné Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársam fogalmazott „nemcsak a szabályokon, hanem a légszennyezést okozó gyakorlaton is haladéktalanul változtatni kell a lakosság egészsége érdekében. Ha már itt van a szmog, akkor ugyanis nincs mit tenni, csak várni lehet, hogy elmúljon. Nem lehet előle elbújni, beszivárog a lakásba, iskolába, munkahelyre, kórházba, mindenhová és beteggé tesz.”
A szmog tehát nem fog elmúlni attól, hogy langyos libazsírral kenegetjük!
A kormányzati felelősség persze óriási, de a család- és szegényellenes Orbán-rendszer várhatóan idén sem fog megoldást keresni a problémára, megelégszik látszatintézkedésekkel. Mert ugye ilyen látszatintézkedés most is van:
Aki pedig lemarad az kimarad, a szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szól: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő!
Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.
Rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:
közösségi szigetelési programok szervezése,
a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
adományprogramok,
segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.
Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.
Az októberi bizottsági üléseken kezdeményezni fogom, hogy vizsgáljuk meg az Önkormányzat milyen lépéseket tehet meg a saját eszközeivel, mire biztosít lehetőséget a költségvetés, hol kell újrafoltozni a szociális védőhálót. Kihez jutott el az egyszeri a rezsicsökkentés áldozatainak nyújtott kárpótlás lehetősége, milyen módon reklámozzuk azt a rászorultak között.
A képviselők egyhangú csütörtöki döntésének köszönhetően Kőbánya és Kispest után, Pesterzsébeten is megkezdődhet a Kunyhóból Lakásba! program.
Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete még februárban döntött úgy, hogy felkéri a polgármestert, hogy a Kunyhóból Lakásba! program keretében az Utcáról Lakásba Egyesülettel készítsen elő egy megállapodást és terjessze a testület elé. Mostani határozatával a „A Kunyhóból Lakásba!” programban való részvételhez kettő, alacsony közös költséggel rendelkező lakás 5 év határozott időtartamra szóló, szociális alapú, többszörös bérlőkijelölési jogát biztosítja az egyesületnek a kerület.
fotó: merce.hu
Bár meggyőződésem, hogy a múlthavi lakás-ügynél jóval kisebb nyilvánosságot kap a tegnapi döntésünk és sem az ATV, sem politikai celebjeink nem fogják felforgatni a kerületet, én mégis úgy gondolom, Pesterzsébet most jár jó úton és ez a jó irány.Júniusban azt ígértem, olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk el, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Egyrészt az elkészült hivatali beszámolók alapján biztosítani fogjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.
Másrészt komoly előrelépésnek tekintem csütörtöki döntésünket is. Az Utcáról Lakásba Egyesület célja, hogy minél több közterületen élő hajléktalan ember költözhessen szociális bérlakásba, innovatív lakhatási programokat dolgoztak ki a lakhatási válság enyhítésére, és hajléktalan embereket segítenek tartós és biztonságos lakhatáshoz. Ahogy ők fogalmaznak: „A jelenlegi lépcsőzetes elven működő hajléktalan ellátórendszer nem képes reális és hosszú távon fenntartható kivezető utat nyújtani a közterületen élő hajléktalan embereknek. Ez többszörösen igaz a kunyhóban élőkre, akik számára az intézményes ellátás egyértelmű visszalépést jelent életminőségükben. Az Elsőként Lakhatást szemlélet, és módszer ezzel szemben a hajléktalan emberek elsődleges igényére reagál, vagyis önálló lakhatást kínál.
Ez a kiindulási pontja a változás elősegítésnek, szemben a hagyományos hajléktalan ellátás szemléletével, amely az önálló lakhatást végcélnak tekinti. Célunk, hogy az önkormányzatok bérlakásaik, azon belül az üres lakás állományuk egy részét bocsássák Elsőként lakhatást szemléletű programok, és más innovatív lakáspolitikai megoldásokkal dolgozó programok rendelkezésére.”
Pesterzsébeten a bérlakás állományban nagy számú rossz állapotban lévő, lakhatásra alkalmatlan, komoly átalakításra, felújításra szoruló lakás van, amiket a szokásos bérlakás pályázati rendszerben nem tudunk hasznosítani. Most ezek közül kettő a projektnek köszönhetően újra beköltözhetővé válik, otthonná alakul. A beköltözőkkel szociális munkások dolgoznak együtt, annak érdekében, hogy képesek legyenek ezt a lakhatási formát megtartani.
2013 októberében írtam: „Meggyőződésem, hogy hajléktalanságot nem lehet megoldani kitiltással, börtönbüntetéssel.Attól, hogy nem látjuk a mélyszegénység eme szélsőséges formáját, még létezik. Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a társadalom általános elszegényedése. S ebben felelősségünk van nekünk is képviselőként, kerületi polgárként egyaránt. A közpénzt a hajléktalanság és a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására is fordítanunk kell.”
Ilyenkor jó pesterzsébetinek lenni: a képviselő-testület egyhangúan fogadta el a határozatot, amelyet a hivatal is szívvel-lélekkel készített, mindenki egyet értett abban, hogy erősíteni kell a szolidaritást és a társadalmi felelősségvállalást.
A hét sajtóhíre felborzolta a kedélyeket: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 9. emeleti várójának női mosdójában egy többnapos holttestet találtak.
Döbbenet, hogyan maradhatott napokig észrevétlen a bomló tetem ott, ahol elvileg naponta legalább egyszer kötelező lenne a takarítás, növeli a botrányt, hogy az elhunyt egy – a csecsemő- és a koraszülöttrészleghez közeli – mosdóban hevert.
A kezdeti döbbenetet, azonban mára harag s megvetés követte a kerületben, s ennek kellene végre tenni-akarássá és cselekvéssé érnie mindenkiben. Felmordult az országos politika is: Szabó Tímea országgyűlési képviselő, a Párbeszéd társelnöke is joggal követeli, hogy Balog Zoltán azonnal számoljon be a Jahn Ferenc kórházban történt halálesetről.
Nem jó ma kormánypárti politikusként Pesterzsébet utcáit járni, panaszkodnak a fideszesek a kerületben, de nem tesznek semmit. Pedig most a nyavalygás helyett végre cselekedni kellene! A Párbeszéd képviselőjeként erre kérem képviselőtársaimat és az érintett kerületek, települések vezetőit is.
forrás: index.hu
Egy budai képviselőtársam szerint az ügyről csak úgy lehet írni és beszélni, ahogy Török Mónika teszi megrázó írásában, ezt azonban vitatom, képviselőként ugyanis felelősségünk is van az ügyben, hiába nem akar a kormány semmit tenni a dél-pesti polgárokért, nekünk harcolni kell értük, magunkért, a családunkért. Az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.
Tavaly februárban intett be a pesterzsébeti FIDESZ-frakció Rogánnak: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérték a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.
Azóta sem történt semmi, a kerület ahol tud segít, tömködi a lyukakat, saját forrásból próbálja – idén már az alapellátást biztosító – eszköztámogatásokkal segíteni a kórházat. Az akkor tökösnek mutató jobboldali frakció mára visszatáncolt és engedelmes mamelukként támogatja a kormány semittevését.
A kormány azonban másfél év után csak egy hangzatos sajtónyilatkozatot tett le az asztalra, tenni nem tett semmit a nővérszálló felújításának megkezdésén kívül, ráadásul Ferencvárosba tervezi az új sürgősségi központot, amit a kerületi FIDESZ immár -becsapva választóit- mellszélességgel támogat.
Pedig szinte hetente jelennek meg megdöbbentő hírek, cikkek a Jahn Ferenc Kórházban tapasztaltakról. A mostani hír az eddig csak legyintgetőkben is komoly ellenérzéseket váltott ki, ma a FIDESZ-en kívül mindenki egyetért abban, hogy a helyzet tarthatatlan.
Ráadásul a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak csepegtetve érkeznek a hírek, amelyek vegyülnek valótlan, légből kapott állításokkal, mendemondákkal is. A Jahn Ferenc Kórház mosdójában történt halálesettel összefüggésben a folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem áll módjában nyilatkozni– a kórházat felügyelő Állami Egészségügyi Ellátó Központnak.
Ezt unta meg láthatóan Pesterzsébeten mindenki, a pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!
S persze ezt unta meg az egész ország, az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!
FTC, MTK, Mezőkövesd, Videoton, Vasas, Felcsút, Diósgyőr, Honvéd… a már átadott, vagy még épülő Orbán-stadionok listája a teljesség igénye nélkül az egyik oldalon, rohadó egészségügy, omladozó falak, takarítatlan WC-k a kórházakban, egészségügyi intézményekben a másik oldalon.
Fordítsuk a feje tetejéről a talpára ezt a világot: tegyünk meg mindent az egészséges környezetért és életmódért, az ellátórendszert pedig szervezzük végre a betegek igényei köré! A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra!
Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni.
Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk, helyi szinten pedig a héten ismét kezdeményezni fogom, hogy a kerület vezetése egyeztessen a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház körzetében található önkormányzatok, kerületek polgármestereivel, hogy közösen lépjenek fel.
Jelentős erőket megmozgatható kezdeményezésről van szó. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.
Szeretnél 17 perc alatt Pesterzsébetről közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni? Szeretnél Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból annyi idő alatt tömegközlekedéssel bejutni Budapest centrumába mint a többiek autóval?
Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?
Ezért:
Dunavarsány – belváros: (30-35 km)
Vonattal most: 42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc. Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.
S nézzük ezt meg Pesterzsébet esetében is:
Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
Autóval kb. 20-25 perc.
Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.
Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.
Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak (na jó, a gyorségésű metrók után).
Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.
Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok. Új és újabb koncepciókat készít a BKK, új villamosvonalakat tervez és áttervezi a régieket. Az olimpiai tervekhez a HÉV átalakításán is elgondolkodik, csak a vasutat nem akarja senki bevonni az elővárosok közlekedési gondjainak megoldásához.
Elsősorban Soroksár, Dunaharaszti, Dunavarsány és Pesterzsébet számára lenne fontos, hogy ez a vonat bemenjen a Keleti-pályaudvarra, de fontos az egész országnak is, ugyanis enélkül a tassi elővárosi vasútvonal kihasználatlan és rosszul működik. Közlekedési szakértők szerint inkább nemzeti sorskérdés, mint gazdasági racionalitás a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztése. Legyen legalább a Budapest- Kunszentmiklós-Tassi szakaszon működőképes és sikeres!
Javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. De az itt élők támogatása nélkül ez a kezdeményezés nem érheti el a célját. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem kiemelt probléma.
Pesterzsébet ennél többet érdemel!
Csatlakozz a kezdeményezéshez, írd alá a petíciónkat!
344/2016 (X. 11.) KVB. határozat
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.
Ne csak őrizd, gyűlöld! Talán ez az AVO jelmondat jellemzi legpontosabban a kormány ’56-os emlékezetpolitikáját. 2006 után, ’16-ban sem voltunk képesek ’56-ot nemzeti ügyként kezelni, történelemhamisítások, forradalmárok kiretusálása, „halszagú Magyarország” dal, fénykép-hamisítási ügyek. Kordonok és rendőrök gyűrűjében, egyre csökkenő létszámú, őt ünneplő szimpatizánsai és őt kifütyülő ellenzéki aktivisták körében „ünneplő” miniszterelnök az egyik oldalon és 2006 őszének „hőse” a másik oldalon.
Gyűlölet és gyűlöletkeltés.
De vajon hogyan ünnepeltünk Pesterzsébeten?
Fotók: pesterzsebet.hu
Pesterzsébetre két okból is gyakran hivatkoznak az ’56-tal foglalkozó történészek: a legtovább, november 11-ig Pesterzsébeten tartottak ki a szabadságharcosok, amíg a túlerő meg nem szállta ezt a városrészt is. S persze a november 4-i juta-dombi harcok miatt, amelyre a forradalom győztes csatájaként emlékezünk mind a mai napig. A megemlékezéseink ennek köszönhetően sokszínűek voltak, váltófutással, iskolás vetélkedőkkel, emléktábla avatással a Róka rádió épületénél, zászlófelvonással, fáklyás felvonulással, kitüntetések átadásával, koszorúzásokkal, emlékműsorokkal és számos egyéb programmal.
Pedig Pesterzsébet és 1956 emléke ennél többet érdemel! Akár csendes, akár indulattól izzó legyen, de a forradalomhoz méltó gondolatokat és tetteket. ’56 ugyanis nem a bezárkózásról, a széthúzásról, a gyűlöletpolitika folytatásáról szól, hanem bátor és kérlelhetetlen kiállásról egy elnyomó rendszerrel szemben és a szembenézésről. Arról, hogy számot kell vetnünk azzal, hogy mi az, ami béklyóz, ami kalodába zár és mi az, amit végképp magunk mögött kell hagynunk. Magunk mögött kell hagyni a közönyt és az apátiát, mert nem engedhetjük, hogy Magyarországon gyermekek éhesen feküdjenek le, hogy tízezreknek ne legyen hajlék a fejük fölött, hogy százezrek meneküljenek el az országból, hogy milliók éljenek úgy, hogy még esélyük sincsen arra, hogy egyről a kettőre jussanak.
1956 számos új hőst hozott, akik ’a mai napig tanítanak minket. Tanítanak arra, hogy vegyük kezünkbe a sorsunkat. Tanítanak arra, hogy álljunk ki a szabadságunkért. Tanítanak arra, hogy ne tűrjük a zsarnokságot, akármilyen álruhát is öltsön! Tanítanak arra, hogy sohasem szabad feladni, mert csatát veszíthetünk ugyan, de a szabadság, a függetlenség és a szolidaritás végül igenis győzni fog. Tanítanak arra, hogy a Párbeszéd tagjaként az év minden napján kérlelhetetlenül és bátran kiálljunk, dolgozzunk azért, hogy egy szabad és igazságos társadalomban élhessünk, ahol nincsenek szélsőséges egyenlőtlenségek, ahol a dolgozók nem létminimum alatti béreket kapnak, ahol a munkaidő csökkentésével javul az életminőség, ahol lakást kapnak a rászorulók, ahol működnek a szakszervezetek s ahol mindenki feltétel nélkül a létbiztonsághoz szükséghez alapjövedelemhez jut. Ahol mindenki számít!
Megtörtént az elképzelhetetlen: Szabados Ákos 2021. évi megszorító költségvetését végül a kihirdetett formában rajta kívül senki nem támogatta, néhányan tudomásul vették, a többség módosításokkal élt volna. A FIDESZ tízszámjegyű összeget vett el a kerülettől, miközben a válság következtében amúgy is csökkennek a bevételeink, a járvány elleni védekezés, a szociális ellátó és támogatási rendszerünk viszont többletforrást igényelne.
Pesterzsébet többet érdemel! 
Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat, s ebben segítséget kell nyújtania az ellenzéki többségű önkormányzatoknak is azzal, hogy példát mutatnak, nem tekintik eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, s nem élnek vissza a rabszolgatörvény nyújtotta lehetőségekkel.
Az interpellációm elmondása után, ahhoz kapcsolódóan Nemes László alpolgármester kezdeményezésére, határozati javaslatot nyújtott be 8 képviselő (Csaszny Márton, Fekete Katalin, Mach Péter, Komoróczy László, Nemes László, Kovács Eszter, Nemesné Németh Judit és Nagy Lászlóné), s bár a testületi ülésről Szabados Ákos és az ügyben őt támogató Fidesz frakció kivonult, a testület nagy többséggel megszavazta. (Külön köszönöm Völgyesi Krisztián frakciótársamnak, hogy bár távol maradt a vitától, a végén támogatta a bojkottot.)
Viszont most megérkezett a tájékoztató anyag, akit részletesen érdekel az a honlapról letöltheti. Röviden pedig most ismertetem a szakértő és a hivatal véleményét: „a szabályozásra az átmenő forgalom csökkentése érdekében lenne szükség. 2016. év elején lakossági bejelentés érkezett Önkormányzathoz 40 lakó aláírásával. A lakosság jelezte, hogy azokban az utcákban, melyek a Nagykőrösi utat kötik össze a Mártírok útjával, a jelenlegi sebességkorlátozást és az egyenrangú útkereszteződéseket figyelmen kívül hagyva közlekednek az autók, és rendkívül nagy átmenő forgalom van.
S akkor érkezett sokkoló hírként az is, hogy Magyarországon a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. A jelentés szerint ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek. 
De mi az amit ismerünk pontos helyi mérések nélkül is?
Amint megjelennek a téli riasztó adatok, újra téma lesz a szmogriadó szigorítása, pedig ahogy Váradiné Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársam fogalmazott „nemcsak a szabályokon, hanem a légszennyezést okozó gyakorlaton is haladéktalanul változtatni kell a lakosság egészsége érdekében. Ha már itt van a szmog, akkor ugyanis nincs mit tenni, csak várni lehet, hogy elmúljon. Nem lehet előle elbújni, beszivárog a lakásba, iskolába, munkahelyre, kórházba, mindenhová és beteggé tesz.”
fotó: merce.hu
forrás: index.hu
S persze ezt unta meg az egész ország, az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!
