Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.
Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?
A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.
Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.
Mi változott Pesterzsébeten?
Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!
2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.
A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.
Az előnyök hosszú távon
- Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
- Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
- Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
- A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.
Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.
Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!
Ez elfogadott javaslatom:
Tisztelt Képviselő-testület!
Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:
Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.
A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.
Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet
3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:
3. §
(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.
Tisztelt Képviselő-testület!
A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:
Mach Péter
Csaszny Gábor
Fekete Katalin
Gyuricza-Somodi Klára
Lengyel Dávid
(Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)
A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést. Tavaly két kutyafuttató és egy játszótér közössége nyert a pályázaton támogatás, érdemes tehát elindulni a versenyen.
Javaslatunk erre a problémára kíván megoldást nyújtani, méghozzá úgy, hogy a lehető legkevesebb pénzből (mert hát abból sosincs elég itt a kerületben) jelentős változásokat lehessen elindítani. Aki kitöltötte a kérdőívet, bizonyára sejti már, hogy javaslatunk egyik célja a kerítés nélküli, ún. szabad kutyafuttatók meghonosítása a kerületben. Biztató volt számomra, hogy annak ellenére, hogy a kérdőív kitöltőinek 80,2%-a nem hallott korábban a szabad futtatókról, jelentős többségük valamilyen formában támogatja az elképzelést: 21,4% úgy vélekedik, hogy legyen minél több, 23% csak a kerület szélén szeretne 1-2 ilyet, 32,1% szerint pedig ki kellene próbálni.
Köszönöm Krisznek, hogy rávett minket és végigtolta velünk ezt a projektet kérdőívestül, sokkörös egyeztetésekkel, vitákkal, helyszíni bejárásokkal és megírta a posztokat. 
Szóval, amikor ideérkezik egy kutyatartó, úgy érzi, jó helyen jár. Egészen addig, amíg nem szembesül a valósággal: nincs hol szabadon engedni a kutyáját! A nagy lakótelepi füves placcok pedig hívogatják őt és kedvencét egy jó kis labdázásra, szaglászásra, játszadozásra. De sajnos ezt nem lehet. Egy kormányrendelet értelmében
A határidő elvileg december végén lejárt, a fővárosi kerületek azonban most kaptak észbe és kezdik felrakni honlapjukra az értesítéseket, letölthető adatlapokat. Dupla üröm, hogy az adatlapot papíralapon kell benyújtani, ha már a kutyásoknak rossz, legyen rossz az erdeinknek is.