Katasztrófa sújtotta hellyé nyilvánítják Dél-Pestet?

Megér-e 5 milliárd forintot a kormánynak a dél-pestiek egészsége?

Csatát nyertek a pesterzsébeti környezetvédők (köszi Marci!): a katasztrófa-helyzet összehozta mindhárom érintett kerület vezetőit. Most jön azonban a neheze, egy kisebb stadion árából, kb. 4-5 Mrd forintból megoldható lenne a Budapesti Vegyi Művek kármentesítése: a tárolt veszélyes anyagok elszállítása biztonságos helyre és a talajban lévő szennyeződések felszámolása. Csak politikai akarat kéne tehát a kormányzat részéről, ennek megszerzésére fogtak össze az érintett kerületek.

BREAKING: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára szerint stratégia jelentőségűvé minősíthetik át a Budapesti Vegyi Műveket, katasztrófavédelmi okokra hivatkozva. 

Tegnap egy másfél órás egyeztetés után végigjártuk a gyár telepét: a 444.hu képei sajnos valósak, a minket néha körülvevő erős, maró szag pedig még nyomasztóbbá tette a körülményeket,

A múlt héten nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!

Képek forrása: Erdős László

Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője ugyan zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a szomszédos kerületek vezetőit (ami ennél azonban fontosabb, nyitottak ők is a közös munkára), a mostanin részvevők azonban bíznak a nyilvánosság erejében. Ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról. Az abban foglaltakkal pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként én is egyetértek: én is a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak. Évtizednyi agyhalál után történjen végre valami.

A Budapesti Vegyiművek területén és közvetlen környezetében a közel két évszázados ipari tevékenység eredményeképpen súlyosan károsodott a környezet. Elszennyeződött a talaj, szennyezőanyagok találhatók meg a talajvízben, rétegvízben. A talaj- és rétegvízáramlás nem ismer kerület, település határt, veszélyezteti lakóterületeket. A területen tárolt veszélyes hulladékok, anyagok göngyölege oly mértékben károsodott, hogy ez ma folyamatosan jelentős mértékű légszennyezést, és ismételt talajszennyezést okoz. A kialakult helyzet felszámolása több milliárd forintot igényel, melyre a Budapesti Vegyiművek teljes vagyona már régen nem biztosít fedezete. A helyzet katasztrofális, s közvetlen beavatkozást igényel.

A találkozón Szabados Ákos pesterzsébeti polgármester tartott egy hosszabb beszámolót az erzsébeti küzdelmekről, beadványokról, levelezésekről. Szabados Ákos minimumfeltételnek tartja, hogy a hulladékot biztonságos helyre szállítsák, folytassák a kármentesítést.

A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek!

Varjú Attila felszámoló 2007 óta – a kezdetektől – a BVM felszámoló biztosa. Ő az állam képviselőjeként jogszabályokra hivatkozva három megoldásban érdekelt (sőt mást nem is tart elképzelhetőnek): értékesítés, értékesítés, értékesítés. A bökkenő csupán az, hogy mai becslések alapján az ingatlan értéke már nem éri el a kármentesítés költségét. Ez két részből áll ugyanis össze: a szabálytalanul tárolt veszélyes hulladék biztonságos elszállítása kb. 0,5 md Ft és a talaj és talaj-, illetve rétegvíz megtisztítása kb. 4 md Ft.

Beszámolója szerint az igazi problémák az elmúlt négy évben kulmináltak: utoljára 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Ami akár indokolt is lehet: de akkor nem kellett volna az államot képviselő szerveknek stratégiát váltani? Vajon mire vártak az elmúlt négy évben, ha csak az értékesítést tartották egyetlen megoldásnak miközben azt megtiltották?

A telepen több, mint 2000 tonna veszélyes hulladék hever írták meg a napokban a lapok. A helyzet azonban ennél is súlyosabb: 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag található ugyanis a cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit. Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán. Bár 200 tonna kénsavat valóban szabályosan tárolnak, de valós értéket már nem jelentenek, annál nagyobb költséget elszállításuk és megsemmisítésük.

A gyár területén 2004 és 2008 között halmozódott fel a hulladék, 2004-ben pénzhiány miatt ugyanis leállították a hulladék elszállítását és megsemmisítését, ráadásul a Kén utcai üzem értékesítése után az ottani veszélyes hulladékot is ide szállították, a komoly veszély jelentő növényvédő szerek onnan érkeztek.

A gyár területén a talaj szennyezett és számos vízben oldódó méreg szennyezi környezetének talaj- és sajnos a vékony vízzáró agyagrétegen áthatolva rétegvizeit is. A vízszennyezés lakott területekig is elért. A vizsgált vegyületek: klórbenzol és benzol önmagában is komoly veszély jelent, de számos vízben rosszul oldódó méreg lesz jelenlétében jól oldódó, ilyen a nagyon veszélyes trifuralin is. A szennyeződés a területről DK irányban terjed, így a talaj és rétegvíz rövid távon nem veszélyezteti sem a Dunát, sem az ivóvízkészletünket, ez azonban egyetlen pozitív hír amiről beszámolhatok. A levegő, talaj és talajvíz szennyeződése azonban egyre csak nő.

11144555_937697032917743_1245624949_o.jpgMagyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.

A rendszernek köszönhetően a talajvíz szennyeződést siekrült visszaszorítani a lakott területekről a gyár telepére, forrás hiány miatt az ELMÜ azonban kikapcsolta a gyár transzformátorát, azóta más cégek hálózatáról kap áramot a vegyi művek, ennek köszönhetően 2010-től csak a rendszer 30%-át működtették, kétharmada leállt a kutaknak.

Ennek köszönhetően a talajvízszennyezés ismét közelíti a lakossági területeket, a mélyebben található rétegvizek állapotát pedig csak becsülni lehet, de nagyon komoly problémák lehetnek. Az agyagos vízzáró réteg ugyanis nem állította meg benzol, klórbenzol, trifluor-anilin áramlását, 60-80 méteres mélységben is megtalálhatóak.

2013 óta semmilyen mérés, beszámoló nem áll rendelkezésre, s ilyen anyagokat a felügyeletek sem kaptak.

Egészségügyi kockázatról: kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.

Vajon miért nem? Mit csinált eddig Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár? Miért nem tesz semmit a dél-pesti gyermekek érdekében?

 11153405_937697366251043_695796800_o.jpg

Orbán bróker haverjai nyúlják le a focipénzeket is?

Az Irapuato stadionban elszenvedett 6:0 után közhelynek számít: hiába öntik bele a közpénzt, komoly baj van a focival Magyarországon. S Orbán csak rontott a helyzeten, még a reményt is ellopta: ma már a gyermek-focit, a korosztályos utánpótlást használják az új rendszernek köszönhetően pénzmosásra.

Pedig minden adott a fejlődésre: ma az ország ügyei nem a Parlamentben, hanem a Videoton VIP páholyában dőlnek el, mindenki ide szeretne bekerülni, hogy válthasson pár szót Orbán Viktorral, Csányi Sándorral, esetleg Polt Péterrel. Ennek ellenére két hete a 22. forduló negatív nézőcsúccsal zárt, a Győr után pedig Pápán is veszélybe került az NB1. A Quaestor-botrány után megérkezett a Lombardé és, egyelőre 4 milliárdos kárösszeggel.

valaszt_2_1.pngRáadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.

A korrupcióra, pénzmosásra, a sikertelenségre meg is érkezik a válasz az önkormányzati oldalról, egyre többen lépnek vissza a stadionépítési terveiktől. Így tett például Pesterzsébet önkormányzata is, ahol ezentúl a stadionok helyett futópályákat építenek és a professzionális foci helyett a tömegsportra helyezik a hangsúlyt.

tao_3.JPGTöbben felkapták tegnap este a fejüket, a kormánypárt sorozatban a harmadik időközi országgyűlési választáson zakózik hatalmasat, Orbán Viktor pedig képtelen mással foglalkozni, mint a kertje végébe állami pénzen épített stadionjának csinosítgatásával. Hol néhány műfüves edzőpályát, hol kisvasutat, hol pedig halastavat építtet hozzá. Neki az újfasiszta Jobbik első választókerületi győzelme is csupán egy szerencsétlen kapufás gól. Orbán Viktor szerint “a futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész”. Ha ez igaz, akkor ezt elmagyarázhatná a bróker barátainak is!

Túl a vasárnapi kapufán, leszögezhetjük: ma az ország ügyei nem a parlamentben, hanem a Videoton VIP páholyában dőlnek el, mindenki ide szeretne bekerülni, hogy válthasson pár szót Orbán Viktorral, Csányi Sándorral, esetleg Polt Péterrel. Egyértelműen ez ma a legfelső elit találkozóhelye.

felcsut.jpgDe hová is jár tehát az új elit a zárt szalonok, operabálok és színházi páholyok helyett? Ha valaki jó pontokat akar szerezni Orbán Viktornál akkor milyen focicsapatokat kell támogatnia? Hová kerülnek ezek a források? A magyar professzionális foci folyamatosan veszteséges. Ez azt eredményezi, hogy normális és tisztességes üzletemberek nem fektetnek fociba, jelenleg pénzügyi csalók (Quaestor, Lombard) részben vagy egészben csalásokból származó tőkéből tartottak fenn klubokat, továbbá fideszes oligarchák az állami korrupciónak köszönhetően részben közpénzt forgatnak vissza.

„A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak” – mondta Orbán Viktor 2013 augusztusában. Orbán Viktor büszke is a klubokra, s a mögöttük álló jelentős gazdasági szereplőkre, az általa gründolt új elitre.

Büszke is lehet: alig kezdődött meg a tavaszi idény már a második csapat került komoly bajba, először a Győr tulajdonosa Tarsoly Csaba a Quaesteor-csalás főhőse került előzetesbe, majd a Lombard Pápa Termál FC került bajba, a tulajdonosa Bíró önfeljelentést tett, a nyomozás csalás gyanújával indult. Az eddigi információk alapján a kár meghaladja a 4 milliárd forintot.

Persze nincs gond, erős csapat maradt még szabadlábon:

Videoton: Garancsi István
Felcsút: Mészáros Lőrinc
Ferencváros: Kubatov-lista Gábor
Diósgyőr: Leisztinger Tamás

sprtpalya_1.pngFebruár elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források.

A PM akkor felszólította a a kormányt, hogy vizsgálja ki a TAO pénzek elosztásával kapcsolatos visszaéléseket, s mivel közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék indítson ellenőrzést. Továbbá felszólítottuk a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a TAO rendszerrel kapcsolatos anomáliák megszüntetése érdekében!

Megérkezett a válasz: Rétvári Bence határozottan visszautasítja azt az állítást, hogy a Kormány törvénymódosítással segítette elő a Tao támogatással kapcsolatos visszaéléseket. Épp ellenkezőleg, szerinte az hogy az eddig szabályozással ellentétben a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek az segít a tisztánlátásban. Szerintem pedig ez egy orbitális nagy hazugság egyetlen bővített mondatba sűrítve.

A rendszer, mely három pillérre támaszkodik szerinte tökéletes, változtatni nem szükséges rajta. A Kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a rendszer működését, hogy a Tao-források rendeltetésszerűen, a sport érdekét szolgálva kerüljenek felhasználásra. Nyilván a kormány sikeres ellenőrző munkájának köszönhető például a http://futballsznob.blog.hu-n olvasható felsőtárkányi eset is. Felsőtárkány egy éve betiltott ál-bróker céget hirdet, 2011 óta százmilliókat kapott sportfejlesztésre, négy kiemelt utánpótlás csapata meg idén 76 meccsen 845 gólt. A főszponzor előzetesben, a futballklub máig egy piramisjáték nevét viseli, a százmilliós pályaberuházás keretében, 2013-ban épített vadiúj öltözőt pedig egy évre rá 32 millióból kellett kibővíteni, hogy legyen hely az srácoknak, akik idén 4 meccs híján az összes bajnokit elvesztették, átlagban 10 góllal.

Az MLSZ közleménye szerint a visszaélések egy jelentős része nem a sportszervezetekhez, hanem azokhoz a tisztességtelen közvetítőkhöz, tanácsadókhoz köthető, akik a sportszervezetektől az adótámogatás megszerzéséért cserébe számos esetben indokolatlan vagy indokolatlanul magas jutalékot kérnek.

Tegye végre az ügyészség a dolgát és a Bróker-kormány köré csoportosult közpénzen élősködő brókerektől és közvetítőktől tisztítsa meg a sportot: az utánpótlást és a professzionálist egyaránt!

Meddig bűzlik még az Illatos út?

Ne hagyjuk, hogy egy veszélyes-hulladéktározó a főváros közepén mérgezze a talajt, ivóvízkészletünket és szennyezze a levegőt! Egy egész évtizedet vesztegettünk el közigazgatási eljárásokra, az igazságszolgáltatás és a hivatalok döntéseire várva.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.

Cselekedjünk végre! A kormányzat segítsége nélkül a kerületi önkormányzatok nem tudják megoldani a problémát, de segítségre csak akkor számíthatunk ha végre közösen fellépünk a környezetünk védelmében és gyermekeink egészségéért. Ráadásul a környezetvédelmi felügyelőségeket beolvasztották a területi kormányhivatalokba, ha mi nem állunk ki magunkért, akkor senki nem teszi ezt már meg helyettünk hivatalból sem. „2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt. Az egész terület egy nagy bűzölgő kondér, amiben gyúlékony és mérgező anyagok keverednek. Ráadásul ez a gigantikus kondér lyukas és fedetlen, ezért az anyagok egy része folyamatosan szivárog a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújja szét a fedetlen hordókból a mérgeket.” Írja a 444.hu. 

Ezért kérem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt szerda délután a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal!

illatos_1.jpgValami bűzlik a NAV körül írtam februárban, s akkor sikerült Baranyi Krisztina képviselőtársammal a három érintett kerület: Kispest, Ferencváros és Pesterzsébet környezettudatos képviselőit, civileket, zöld aktivistákat rávenni, hogy közösen lépjünk fel a Határ úti kiserdő védelmében. Pesterzsébeti kezdeményezésünknek köszönhetően Ferencváros Önkormányzata a kiserdő saját tulajdonú területein megrendelte az illegális hulladék elszállítását, az érintett területek további tulajdonosait (MÁV Zrt., BKK Zrt. , Pilis Parkerdő Zrt.) pedig kötelezte a rendbetételre.

Most ennél súlyosabb ügy megoldásához is összefogásra van szükség: szerdán találkozik a három kerület városvezetése, hogy egyeztessen a Budapesti Vegyi Művek felszámoló biztosával. Biztos ami biztos, én azért viszek egy gázálarcot is, de Csaszny Márton erzsébeti képviselőtársam kezdeményezésének köszönhetően Kispest, Pesterzsébet és Ferencváros polgármesterei akár gázálarcok és védőfelszerelés nélkül is besétálhatnak a szivárgó és bűzölgő hordók közé.

illatos_3.jpgAz októberi választásoknak köszönhetően és több hónapos egyeztetés után kerül sor jövő héten szerdán a közös bejárásra, amin Varjú Attila felszámoló is részt vesz. Pesterzsébet új baloldali többsége már az első ülésén is foglalkozott a kérdéssel, s szocialista képviselőtársam szívósságának köszönhetően végre robbant is az ügy.

Sallai R. Benedek az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának  elnöke a földművelésügyi minisztert rendelte be raportra a bizottsága elé. Szerinte ugyanis a kormánynak választ kell adnia a budapesti Illatos úti veszélyeshulladék-tárolóban tapasztalható életveszélyes, környezetkárosító állapotokra. Az Együtt képviselője, Baranyi Krisztina pedig feljelentést tett környezetkárosítás miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Budapesti Vegyiművek (BVM) veszélyes hulladékainak ügyében.

Adófizetőként, önkormányzati képviselőként támogatom ezeket a kezdeményezéseket. A felelősök megkeresése, a károk megtérítése fontos feladata a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak egyaránt.

Pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként azonban most a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak.

10 év agyhalál után tennünk is kellene végre valamit! 

A szakértői jelentések szerint egyharmadnyi stadionból megoldható lenne a probléma, megmenthetnénk ivóvízkészletünket, megszüntethetnénk a légszennyezést.Ha egyeseknek stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.

illatos_2.jpgA szomszéd kertje sem mindig zöldebb, legalábbis Ferencváros esetében tuti nincs így. Már 2006-ban is pesterzsébetiek demonstráltak a Budapesti Vegyiművek Zrt. IX. kerületi telephelyén, a megmozduláson önkormányzati képviselők és Hardy László kerületi alpolgármester is részt vett. Számtalan lakossági bejelentés után demonstrációra szánták el magukat. A mintegy 60-70 megjelent ember elviselhetetlen bűz – amely a tüntetés alatt is folyamatosan érezhető volt – mellett él nap mint nap a gyár környékén. A területen éppen a talaj mérgezőanyag-mentesítése zajlott európai uniós forrásból. A vegyiművek igazgatója kiemelte, erre azért van szükség, mert a vegyszergyár már körülbelül 130 éve működik itt, és „akkor meg nem is volt olyan fogalom, hogy környezetvédelem”.

Furcsa egybeesés:

2006 szeptembere: Simon Gergely független vegyianyag-szakértő már akkor is jelezte, a vegyiművek több mint ötvenféle anyagot, köztük számos halogénezett szerves vegyületet gyárt és közel hasonló mennyiségű anyagot fejleszt, ráadásul az egyik legnagyobb hazai növényvédőszer-gyártó. Egyes anyagokat rákkeltő, mutációt elidéző besorolással veszélyesnek minősítettek. Sok közöttük a nehezen lebomló vegyület, a legtöbb vegyi anyag környezet-egészségügyi hatásairól még keveset tudunk. Ezek többségére nincs megadott határérték, ezért mérni sem szokták. Utólag pedig lehetetlen bizonyítani a kibocsátást – magyarázta.
A céget 2008-ban felszámolták. 

2015. áprilisa: S most egy évtizeddel később, számos per, feljelentés, ilyen s olyan pályázat, intézkedési és rehabilitációs terv után: „Na jó, gyorsan menjünk innen, mert ez itt nagyon nagyon durva.” mondja Simon Gergely, miután nyikorogva kinyílt a már növényzettel dúsan benőtt Budapesti Vegyiművek veszélyeshulladék-tárolójának kapuja. Írja a 444.hu.

Egy évtized telt el, de a vízmérgezés (azok a fránya diklo-benzolok nem csak mozognak a talajvízzel, hanem áthatolnak a vízzárórétegeken is), s a légszennyezés nem tűnt el, csak az elköltött milliárdok.

„2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt. Az egész terület egy nagy bűzölgő kondér, amiben gyúlékony és mérgező anyagok keverednek. Ráadásul ez a gigantikus kondér lyukas és fedetlen, ezért az anyagok egy része folyamatosan szivárog a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújja szét a fedetlen hordókból a mérgeket. Sőt a Közép-duna völgyi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szerint a szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy a fenti, sérült göngyölegű anyagok tárolása műszaki védelem nélkül történik, a locsolással a szennyező anyagokat gyakorlatilag közvetlenül bemossák a már egyébként is szennyezett talajba, talajvízbe.”

Szerdán folyt köv…

Stadionok helyett futópályákat!

Pesterzsébet nem kér a Tarsoly Csabákból és Kubatov Gáborokból!

Pesterzsébet irányt vált: a „professzionális” sport támogatása mellett/helyett az iskolai és tömegsport fejlesztését választotta. Új idők váltják a régit: az előző ciklusban használaton kívüli sportpályákat sem volt hajlandó a Quaestor-Lombard frakció vezette városvezetés megnyitni a tömegsport számára, most új fitt-parkot és futópályákat építünk. A mutyira és és a közpénzek eltüntetésére épülő profi foci mindenhatósága helyett, mi Párbeszédet kezdeményezünk a helyi futókörökkel, tömegsport egyesületekkel, az itt élőkkel.

valaszt_2_1.png

A képviselő-testület márciusi ülésén egy „fittpark” megépítéséről döntött a Kulcsár-lakótelepen, a park biztonságát a – Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára – térfigyelő kamerák biztosítják majd, és egy gumiburkolatú futópálya veszi majd körül a középre tervezett sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják.

sprtpalya_1.pngVéleményem szerint nagyon jó területet talált a hivatal a fittpark kialakításához. A szomszédos lakópark, lakótelep, és a családi házas övezet mellett található a sporttagozatos Gyulai István Általános Iskola és a Kruj Iván Birkózó Sportcsarnok is. Egy sportközpont alakulhat ki a kerület ezen részén a fejlesztésnek köszönhetően, ez az egy központú Pesterzsébet városszerkezetének kialakítását is jó irányba mozdíthatja el. Külön köszönet Nemes László és Somodi Klára képviselőtársaimnak akik az előterjesztés végső simításait végig egyeztették a hivatallal és az érintett szervezetekkel.

A testületi ülésen azonban elmondtam, hogy a kerületi futótársadalom jelentős része eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérik a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Az előző ciklusban a fideszes városvezetés a Duna-parton egy használaton kívüli sportpályát sem volt hajlandó megnyitni ideiglenesen a soroksári gyilkosság után sem, amikor a teljes futótársadalom a hivatal segítségét kérte. A szomszédos kerületben történt kegyetlen gyilkosság miatt a pesterzsébeti futók által is kedvelt útvonalon megállt az élet, az eddig pezsgő, futókkal, görkorisokkal, kutyasétáltatókkal és kerékpárosokkal teli útvonalon szinte senki nem közlekedett. A Duna-part helyett a lakótelepek belső utcáin, autók és babakocsik között kocognak a sportolni vágyók. Azt írtam akkor: meggyőződésem, hogy a kerületi futók érdekeit nem a halálbüntetés visszaállítása szolgálja, hanem a kerületi tömegsport támogatása nyújt megoldást. A professzionális sport mellett igenis fontos a tömegsport támogatása is, lehetőséget kell nyújtani a kerületben élőknek, gyermekeknek, diákoknak és felnőtteknek egyaránt az egészséges életmódra, az ingyenes sportolásra. A fideszes városvezetés akkor fityiszt mutatott.

stdionos.jpgMost évekkel később szintén kimaradt az egyeztetés mind a kerületi futókörökkel, mind az itt élőkkel. Az épülő futópálya csak kiindulópontja lehet a váltásnak: Pesterzsébet az egyre hanyatló, pénzmosásra és mutyira épülő „profi” sport mellett a tömegsport támogatását és fejlesztését támogassa, folytassuk amit most elkezdünk: épüljön futópálya a Duna-parton és a kerület központjában egyaránt. Keressünk helyet kosárlabda pályáknak, mindenki számára megnyitott focipályáknak.

Az itt élők két éve megakadályozták, hogy stadion épüljön egy csendes Duna-parti lakótelep mellett, most találjuk ki együtt milyen legyen Pesterzsébet rekreációs övezete. Találjuk ki hol legyenek futópályák, fittparkok, kerékpárút, közösségi tereink!

Köszönöm Szabados Ákos polgármester úrnak, hogy befogadta a javaslatomat és jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is:

„Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete elkötelezett a kerületi tömegsport fejlesztésében, ezért a kerületben élőkkel a helyi tömegsport egyesületekkel futókörökkel és a futótársadalommal együttműködve futópályák kialakítását kezdi meg. Ezért a képviselő-testület úgy határoz, hogy a Kulcsár lakótelep mellett fittpark létesüljön gumiburkolatú futópálya kialakításával. A további fejlesztések tervezéséhez a lakosság véleményét becsatornázva lakossági fórumot tart és annak tapasztalatait leszűrve a költségvetés lehetőségeit felmérve javasol majd további futópályákat.”

futo_gyerekek.jpg

Csupasz fenékkel a Duna-parton élők felé

Feneket mutatott a részvételiségre fogékony lakóközösségnek az Önkormányzat. A pesterzsébeti uszoda mellé, a fagyis napernyők és a kerékpártolók mellé dugja el Pesterzsébet Önkormányzata Hartung Sándor „Átváltozás” című alkotását. Sem a képviselő-testület, sem az itt élők véleményét nem kérdezték meg róla. Az előző, fideszes városvezetés döntése alapján készül el a szobor (várhatóan május végére), a méltó elhelyezésről – sok más mulasztásuk mellett – már nem gondoskodtak. Nyilván egy hibás, kellően nem előkészített döntés korrekciójakor nehéz elvárni egy komolyan előkészített közösségi tervezés-projekt elindítását, ezt elismerem. De ilyen módon elhelyezni köztéri szobrokat nincs értelme.

sissi.jpgA festőművész első szoboralkotásáról szerintem illetlenség esztétikai vitát kezdeményezni, köztéri szobraink szerepét az itt élők fogják meghatározni. S ez így van jól: komoly ellenérzéseket váltott ki a Kosutiban elhelyezett Sissi szobor is, többen (köztük jómagam is) giccsnek tartották, ma azonban a Pesterzsébet egyik legkedveltebb köztéri alkotásává vált: gyerekek másznak fel rá, nyugdíjasok pihennek meg mellette. Szeretjük, mert szerethető.

Ilyenné válhatna a Duna-parton talapzat nélkül, könnyen megközelíthető családbarát módon elhelyezve Hartung Sándor szobra is.

Nekem azonban meggyőződésem: a gyerekek kedvenc zsibongója, a Duna-part fagylaltozója nem megfelelő helyszín egy 2 méter magas, méretes talapzaton álló szobor elhelyezésére. A szomszédos lakóparkban élő munkába vagy iskolába vagy óvodába igyekvőket a főépítész javaslata szerint csupán egy csupasz fenék köszöntené. A délutáni csúcsidőszakban mindenki csak kerülgetni fogja, elhelyezése zavaró, láthatóan semmilyen helyi ismerettel nem rendelkezett a döntést meghozó szobor-bizottság.

Az uszoda parkját üzemeltető ESMTK-ra pedig komoly feladat hárul az állítólag a felső részén törékeny alkotás megóvásakor. Állandó csata az ott görkorizó, gördeszkázó és rohangáló gyermekekkel, az őket óvó szülőkkel.

Civil nagytakarítás a NAV körül

Ha a hivatalok képtelenek kezelni a NAV körül kialakult áldatlan állapotokat, akkor a civilek kitakarítanak. Nagy Zöldítési Akcióval vesznek részt a Föld Órája eseményen Pesterzsébeten és a Ferencvárosban is. Ferencvárosi, pesterzsébeti és kispesti civilek, környezetvédők fogtak össze, – hogy amíg a különböző hivatalok és intézmények egymásra mutogatva végre kitakarítják a kiserdőt – példát mutassanak és élhetőbbé tegyék lakókörnyezetüket.

Ha bürokratikus módon nem megoldható, ha a hivatal képtelen megtisztíttatni, akkor megoldják a civilek: a ferencvárosi Kulcs a Városhoz Civil Társaság kezdeményezéséhez csatlakozott az Átalakuló Duna-part is, s számos zöld szervezet aktivistái jönnek el az eseményre.

kiserdo_taki_1.jpg

Segítsünk a civileknek kitakarítani a NAV háza táján!
Rakjuk rendbe pesterzsébetiek, kispestiek és ferencvárosiak közösen a Határ úti Kiserdőt!

Március 28-án, 10 órakor találkozzunk a Határ út – Gyáli út kereszteződésénél, a felüljáró alatt, a Kiserdő oldalában!

Facebook event itt elérhető.

Valami bűzlik és rohad az adóhivatal körül. A NAV Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságának környékét patkányok lepték el, szemét szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép. Ráadásul a felüljáró is korrodál, egy statikus ismerősöm szerint már csak rozsda tartja össze. Februárban írtam erről a blogomban.
Februárban készítettük a lenti képeket Baranyi Krisztina ferencvárosi képviselőtársammal a Pesterzsébet és Ferencváros határán található Határ úti Kiserdőben. A Kiserdő bár Ferencvárosban található, valójában Senki Földjének számít. Szemét, szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép. Patkányok ugráltak elő a szeméthalmok közül, a kommunális hulladék keveredik a vállalatok illegális lerakatával. Van aki a szelektíven gyűjtött pillepalackokat helyezi itt el, van aki a megunt ágyát. A helyzet abszurditását jellemzi, hogy a kidobott hűtőt a lomisok már ki is bontották fémpáncéljából, azt elvitték, a bele pedig maradt az erdősávban. Pesterzsébet Önkormányzata februárban levélben kérte a szomszédos ferencvárosi önkormányzatot a helyzet rendezésére, de sajnos az elmúlt hetekben sem változott semmi, a hivatal lassan, de biztosan fogalmazta válaszlevelét. Márciusban Pesterzsébet Önkormányzata a BKK Zrt-nek is levelet írt a 3-as villamos felújítása után rendezze a pálya körüli területet, ugyanis az átadás után otthagytak csapot-papot, a terület rendezése és a zöld felületek helyreállítása elmaradt, a sitt pedig ott maradt.

Baranyi Krisztina képviselőtársam Ferencvárosban a testület ülésén jelezte a problémát és kérte a segítségét a polgármesternek és a hivatalnak. Tegnap válaszolt a hivatal: Ferencváros Önkormányzata a kiserdő saját tulajdonú területein megrendelte az illegális hulladék elszállítását a FESZOFE Kft-től. Az érintett területek további tulajdonosaival (MÁV Zrt., BKK Zrt. , Pilis Parkerdő Zrt.) pedig felvette a kapcsolatot. Az akcióhoz pedig csatlakozott a FESZOFE Kft. is és konténert biztosít a szemét tárolására és gondoskodik annak elszállításáról is. Minden jó, ha jó a vége mondhatnánk, de egyrészt ennek a kezelése működhetne automatikusan is, a hivatal rendszerében bürokratikus módon is.

Másrészt szombaton vár még a munka minket: rakjuk rendbe pesterzsébetiek, kispestiek és ferencvárosiak közösen a Kiserdőt!

Találkozzunk a Határ út – Gyáli út kereszteződésénél, a felüljáró alatt, a Kiserdő oldalában!
Időpont: 2015. március 28. 10 óra

A civil kezdeményezések segítenek nem csak az itt élőkben, de a kerületi intézményekben, hivatalokban is tudatosítani: a kerület a miénk, környezetét óvni és gondozni kell. 2013-ban hasonló állapotokkal találkozhattak az arra járók a pesterzsébeti vasútállomás töltésénél. A töltés mindkét oldala tele volt szeméttel. A vízelvezető árokban pillepalackok, üvegek és csikk mindenfele a vasútállomás teljes területén a füvön és a peronon egyaránt. Mivel zavart a teleszemetelt vasútállomás és szúrta a szemünk, hogy a lakókörnyezetünk közelében ekkora a szemét az Átalakuló Duna-part szervezésében kitakarítottuk a vasútállomást. Sokan összegyűltünk, kevésnek bizonyult a kesztyű és a szemeteszsák is, három óra alatt még az eldobált csikkek többségét is összeszedtük. Azóta a terület gazdái szemeteseket helyeztek el az állomás peronján, tisztítják a csatornát, gondozzák a zöld felületet. Remélem a szombati takarítás is hasonló módon hosszabb távon rendezi a Kiserdő kérdését.
Ilyen volt márciusban, és ilyen lett április 7-én:

                 

 

Fecske- vagy gondozóház épüljön a Székelyhíd utcában?

Az egykori Baross Gábor Iskola (Budapest XX., Székelyhíd u. 23.) hasznosíthatóságának lehetőségeiről is tárgyaltak a képviselők a márciusi testületi ülésen és az azt megelőző Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottsági ülésen.

Számos lehetőséget vizsgált a bizottság:

  • értékesítése
  • bontás és utána értékesítése
  • irattár kialakítása (az eddig a kerület számos pontjára kihelyezett telephelyek egy központi helyre szervezése)
  • gondozói központ
  • fecskeház
  • albérlők háza

fecskehaz_2.jpgA bizottsági ülésen a képviselők többsége az értékesítés helyett a hasznosítást támogatta, ez egy nagyon jó helyen lévő telek és fontos lenne megtartani az intézményi-szolgáltató funkciót, esetleg fecskeházat építeni a területen. A FIDESZ frakció tagjai ezzel szemben az értékesítés mellett érveltek, akár olcsóbban az eddig kért árnál is, de ez persze nem újdonság: az előző narancs-ciklusban sokszor meghirdetésre került már az ingatlan.

A bizottság hosszas vita után az alábbi határozatot hozta:

15/2015. (III.10.) KVB. határozat:

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy nyilvánítsa ki azon szándékát, hogy
I. a volt Baross Gábor Iskola ingatlan (Budapest XX., Székelyhíd u. 23., iskolaépület és a hozzátartozó telek, valamint a Budapest XX. Klapka u. 66. szám alatti iskolaudvar) hasznosítási módja szociális (és részben piaci) célú, rászorulók érdekében történő kialakítás: „Fecskeház” és / vagy „Albérlők háza” vagy azok kombinációja legyen.
II. felkéri a polgármestert a képviselő-testület döntése szerinti hasznosítási módra vonatkozó részletes feltételeket és lehetőségeket – beleértve a tételes költségkalkulációt is a kiadásokról és a várható bevételekről – a 2015. június havi képviselő-testületi ülésre dolgozza ki.

Határidő: azonnal
Felelős: Mach Péter a bizottság elnöke

baross_gabor.jpgforrás: pesterzsebet.hu

A testületi ülésen egyrészt ismertettem a bizottság határozatát, másrészt elmondtam a személyes véleményemet is: az épületet városfejlesztési szempontból érdemes vizsgálni, hiszen kiemelt helyen lévő ingatlan, amely alkalmas volna akár fecskeház kialakítására is. Ez utóbbi azért is volna jó megoldás, mert kerületünk égető problémája, hogy a friss diplomások is választhassák lakhelyükül Pesterzsébetet.

Csaszny Márton képviselőtársam felszólalásában elmondta, az egykori intézmény városképi és szociális szempontból kell vizsgálni, hiszen jelenleg az önkormányzat nagyon kevés lakással tudja segíteni a szerény anyagi körülmények között élők életkezdését.

A testület végül Szabados Ákos polgármester javaslatára úgy döntött, hogy a bizottság által elfogadott határozatot kiegészíti úgy, hogy az tartalmazza nem csak a fecskeház és albérlők háza, de a gondozóház kialakításának megvalósíthatóságát is.

Folytatás júniusban.

Vasárnap zárva!

Kígyózó sorok a bevásárlóközpontokban: így köszöntette szombat este a főváros az Orbán-Semjén kormány vasárnapi boltbezárásos agyrémét.

Előzmények:

A Fidesz tudatos támadást intézett a kereskedelmi szektor boltosai ellen, amikor a korábbi hatástanulmányok ismeretében is megszavazta a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényjavaslatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium most nyilvánosságra került 2011-es háttéranyaga ugyanis világosan jelezte, hogy több mint tízezer ember veszítheti el munkáját és mintegy 50 milliárdot bukna a költségvetés, ha az Országgyűlés támogatná a KDNP ötletét.

kdnp.jpgKevés népszerűségrombolóbb ötletet tudnék kitalálni, mint a ma kezdődő vasárnapi zárva tartás projekt. Ha létező entitásról beszélhetnénk a KDNP esetében és nem a FIDESZ oldalguccijáról, akkor politikai elemzők hosszú számításokkal bizonyítanák, miért ütötte bele a párt koporsójába az utolsó szöget a javaslatuk. Miután a KDNP egy vicc, bár annak elég durva, nyilván nem fogják.

De nem is kell: elég volt tegnap délután körülnéznem a városban: napsütés, a bábszínházak világnapja, interaktív kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban, futó és kerékpáros rendezvények a Duna-parton a napos oldalon. S tömeg, hosszú kígyózó sorok a kasszák előtt, ideges szülők, órákra négy fal és hipermarket polcok közé szoruló gyermekek: ez várt a hét közben dolgozó szülőkre, családokra a másik oldalon.

De vajon bátor – rövid távon népszerűség vesztést, hosszú távon Boldogság Indexet növelő – lépése-e ez a kormánynak? Kinek kedvez valójában a kormány a CBA-tulajdonosokon és a pártközeli oligarchákon kívül?

Minden tiszteletem mellett azt állítom, hogy a vasárnapi vadászatok résztvevőin kívül senkinek. A családi vállalkozások ezentúl vagy bezárnak vasárnap, vagy nem mennek nyaralni és szabadságra a tagjai egyetlen hétvégén sem, hiszen nem helyettesítheti őket senki. Nő a túlóra, a szürke gazdaság, a fekete munka. A multik, hipermarketek dolgozói pedig egyre nagyobb bizonytalanságban várják a leépítéseket, amit a TESCO már be is jelentett januárban.

Nekünk vásárlóknak pedig kényelmetlenséget, időrablást, nagycsaládosoknak komoly szervezést, szombati tömeget, kígyózó sorokat jelent.

kdnp_2.jpgEzért is elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány tízezrek állásának megszűnését is képes kockáztatni azért, hogy saját oligarcháinak, a CBA-tulajdonosoknak kedvezzen. Ez a dolgozó emberek újabb felháborító arculcsapása. A Fidesz ismét bizonyította, hogy a keményen dolgozó kisembereket továbbra sem képviseli, ez a Fidesz-szlogen is csak egy újabb Habony-féle „politikai termék”. A valóság az, hogy a következő hónapokban több mint tízezer keményen dolgozó boltos kerülhet az utcára, akik számára a későbbiekben keserves lesz a visszaút.
 
Korábban is jeleztem, hogy elbocsátások és az áruházak kivonulása lehet a javaslat következménye. Decemberben, a jogszabály megszavazásakor azt mondtam: nem szabad egyoldalúan rákényszeríteni az emberekre a vasárnapi zárva tartást, csak a munkavállalókkal és munkaadókkal történő egyeztetés után lehetne előrébb lépni. Hangsúlyoztam, hogy a javaslatnak jelentős gazdasági kockázatai vannak, fennáll annak veszélye, hogy nagy arányban bocsátanak el dolgozókat. Akkor tagadta a kormány, nyilván elfelejtették mi állt a 2011-es tanulmányban. Azóta az egész irattárat felkutatták, mégsem találtuk még a nyomát sem meg annak a hatástanulmánynak, amiért 3.187.500 forintot fizettek ki a M.S. CONCORD TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ BT.-nek a vonatkozó tanácsadásért, szolgáltatásért.

A főbb megállapítások amúgy ezek voltak:

  • 10-15 ezer ember veszítheti el a munkáját, jó részük később sem tud elhelyezkedni az ágazatban.
  • 20 milliárdos forgalomcsökkenés.
  • Az áfakiesés és a csökkenő járulékbevételek miatt 50 milliárdos buktára készülhet a költségvetés.

A kormány tehát nem munkaalapú, hanem nyomoralapú társadalmat épít. Az elbocsátottaknak legfeljebb 3 hónapig jár a munkanélküli segély – a legrövidebb ideig az egész Európai Unióban. Ha nem sikerül új munkahelyet találni – 3 hónap alatt szinte lehetetlen – jön a közmunka és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás monoton váltakozása. Utóbbi ellátás csak 22800 forint, néhány éve – még 2011-ben is – 28500 forint volt, ezt is az Orbán-kormány csökkentette le.

A PM ezért Ismételten felszólítja a kormányt, hogy ne sodorja veszélybe több tízezrek megélhetését! A PM választ követel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől is: hogyan lehetséges, hogy a kabinet figyelmen kívül hagyta a korábbi hatástanulmányokat.

Orbánék lehallgatnák az internetet is

„Valaki zavarja a távoli adókat
Valaki kattan a telefonban
Valaki megfoszt a rossz hírektől
Valaki néz a TV-ből „

Van-e kapcsolat a netadós tüntetések és a kormány Facebook adatkikérései között?

bigbrother_1.gif

A múlt év második felében több mint kétszer annyi adatkéréssel fordult a Facebookhoz a magyar kormány, mint 2014 első hat hónapjában – derül ki a közösségi oldal által nyilvánosságra hozott adatokból. A kormányok kérhetnek és kaphatnak sokféle nem publikus információt a Facebooktól, így az IP-címeket és GPS-adatokat, sőt, a fogadott vagy küldött üzeneteket is. Lenne hát hol kutakodni a kormánynak, s láthatóan szeretne is. Miközben a kormány és a rendőrség zaklatja a civil szervezeteket, házkutatást tart az Ökotársnál, a FIDESZ zsebjugendje pedig provokátorlistákat készít és egymás feljelentgetésére buzdítja az országot, egyszer csak megnőnek az adatkikérések a Facebook-tól. Amikor egyre jelentősebbé válnak a Facebook-on szerveződő tüntetések és a kormány civil szervezeteket zaklat, illetve sok területen oroszországi gyakorlati mintákat követ, akkor kevés a jóhiszeműség a kormány tevékenysége iránt, felmerül a kérdés, hogy van-e összefüggés az ellenzéki politikai tevékenység és az adatkikérések száma között.

  • Vajon mire és kikre kíváncsi kormány?
  • Kikről – mely személyekről, csoportokról – kértek ki adatokat a magyar hatóságok a tavalyi esztendőben a Facebook-tól és a Google-től ?
  • Milyen ügyekkel kapcsolatban kértek a magyar hivatali szervek adatokat fent említett cégektől?
  • Van-e köze az adatkikérésekhez Tényi Istvánnak, a FIDESZ legsikeresebb „hivatásos” feljelentőjének?

Ő az, aki 2014 nyarán, a civil szervezetek norvég pénzeinek kapcsán lett ismert, amikor egy feljelentés nyomán az V. kerületi rendőrség sikkasztás gyanújával nyomozni kezdett a norvég állam pénzét kezelő Ökotárs Alapítvány ellen feljelentése alapján. Azóta kiderült nem nagyon van már ellenzéki szervezet vagy nem kormánypárti sajtótermék, amit ne jelentett volna fel. Legabszurdabb bejelentéseivel is foglalkoznak a magyar hatóságok, a rendőrség, az ügyészség, a NAV.

Tavaly az első félévben 57-szer, a július-decemberi időszakban pedig 128 alkalommal kértek információkat a magyar kormányzati szervek. Világgazdaság című lap is idézte a Facebook közösségi oldal adatkikérésekkel kapcsolatos jelentését, amely szerint a múlt év második felében 167 felhasználóról, illetve fiókról kértek információkat a magyar hatóságok. A 2013. második félévi megkeresésekhez képest pedig több mint háromszoros volt a növekedés a múlt év végén. Úgy tűnik, a hazai hatóságok egyre fontosabb információforrásként tekintenek a közösségi oldalra. A Facebook adataiból kiderül, a térség országai között kiemelkedő a magyar kormány vágya a féltett személyes adatok iránt.

Az Orbán „társadalmi kapcsolat” Viktor vezette kormány több adatkikérésnél tart mint az összes szomszédja együttvéve. Persze a Facebook nem köteles eleget tenni a kormányzati adatkéréseknek, csak akkor, ha bűncselekményekről van szó, el is vérzik a magyar kikérések 60-70%-a . Ha úgy látják, ugyanis hogy indokolatlan az adatkérés, akkor megtagadhatják az információ kiszolgáltatását, igaz, a szabályozás nem teljesen átlátható.

Nem meglepő, hogy míg a nyugati országokban csökken, addig Magyarország mellett Oroszországból, Törökországból és Indiából viszont nő a kormányzati adatkérések száma. A Google esetében hasonló számokra bukkanhatunk. Az email szolgáltató óriásvállalat átláthatósági jelentése alapján 2013-ban például 128 adatkikérési kísérlet volt a magyar hatóságok részéről. Emellett aggasztó az a tény, hogy 2010 óta több mint félezer adatkikérésből a Google egyet sem tartott elég indokoltnak arra, hogy kiadja az adatokat.

„Az állatkert elszabadult
Nézed a TV-t és ô néz téged
Gazdátlan fény
Nagy Testvéred figyel téged”

Nyilván számos indokolt esetben, bűncselekmény alapos gyanúja esetén kérhetőek ki adatok. Ilyen lehet például a Fidelitas provokátoroldala a ProvokátorFigyelő is, amit a Facebook tegnap tiltott le a a közösségi portálról, nyilván a kormány közbenjárására. Ez esetben ugyanis a besúgó-gárdát szervező Böröcz László Fidelitas-elnök valóban bűncselekményt követhetett el, amikor sikerült saját magát és szervezetét is visszavezetnie a kommunizmus legsötétebb időszakát idéző, feljelentős házmesterek korába. Mindenkiről és mindenről jelentést kérnek a szintén törvénysértő Kubatov-listák frissítésére. Fel is jelentették személyes adattal való visszaélés bűncselekmény kísérletének alapos gyanúja miatt. A kérdés persze az, hogy ilyen esetekben nem lenne-e elegendő Rogánnak leszólni táskahordozó barátjának, hogy most kéne abbahagyni, szükséges-e a Facebookkal levelezgetni a kormányzati szerveknek. S pláne szükséges-e ilyen esetkben adatkikérésekhez folyamodni.

big_brother_2.jpg

A tendencia aggasztó, azt sugallja a nagy testvér figyel téged. Ezért a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, Szabó Tímea írásbeli választ igénylő kérdést nyújt be Lázár János miniszterhez „Milyen esetekben és kikről kértek ki online személyes adatokat a magyar hivatali szervek?”címmel.

Kövér László úrnak
az Országgyűlés elnöke

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 124. § (1) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani Lázár János miniszterhez „Milyen esetekben és kikről kértek ki online személyes adatokat a magyar hivatali szervek?”címmel.

Tisztelt Miniszter Úr!

Világgazdaság című lap a napokban idézte a Facebook közösségi oldal adatkikérésekkel kapcsolatos jelentését, amely szerint a múlt év második felében több mint kétszer annyi adatkéréssel fordult a magyar kormány a Facebook-hoz, mint 2014 első felében.
A 2013. második félévi megkeresésekhez képest pedig több mint háromszoros volt a növekedés a múlt év végén. Úgy tűnik, a hazai hatóságok egyre fontosabb információforrásként tekintenek a közösségi oldalra. A Facebook adataiból kiderült, a térség országai között kiemelkedik a magyar kormány adatkérési gyakorisága.

A Google esetében hasonló számokra bukkanhatunk. Az email szolgáltató óriásvállalat átláthatósági jelentése alapján 2013-ban például 128 adatkikérési kísérlet volt a magyar hatóságok részéről. Állítólag 2010 óta több mint félezer adatkikérésből a Google egyet sem tartott elég indokoltnak arra, hogy kiadja az adatokat.

A két jelentés alapján tehát több kérdés is felmerül, amelyekre várom a válaszait:

  • Kikről – mely személyekről, csoportokról – kértek ki adatokat a magyar hatóságok a tavalyi esztendőben a Facebook-tól és a Google-től ?
  • Milyen ügyekkel kapcsolatban kértek a magyar hivatali szervek adatokat fent említett cégektől?
  • Mely kormányszervek, hivatalok, hatóságok, intézmények kértek adatokat az elmúlt esztendőben fenti cégektől?

Tisztelettel várom válaszát!

Budapest, 2015. március 18.

Szabó Tímea
független országgyűlési képviselő

A válasszal még jelentkezem.

 

 

Éljen a bolhapiac !

Végre van Pesterzsébetnek is saját bolhapiaca!

A Fabatka Piac, Pesterzsébet első bolhapiaca áprilistól a hét minden napján kinyithat. A képviselő-testület mai döntésének köszönhetően a Vörösmarty téri piac területéből lezártak 224 m2-t, hogy ott a pesterzsébeti lakosok, szervezett formában, ellenőrzött módon árusíthassanak. 

bolhapiac_1.jpgA pénz, amit egy munkanélküli, kisnyugdíjas, vagy keményen dolgozó kisember kap, nem nevezhető soknak. S bár Zsiga Marcell óta tudjuk 47 ezerből is meg lehet élni, gyakori kérdés miből lehet pénzt csinálni, „hogy teremtse elő az ember azt a kis összeget, amivel segíthet a szűkös anyagi helyzetén? Jár az ember agya, zakatol, a hangulata hullámzó, nem tudja, mitévő legyen, hiszen minden nap avval a lehetetlen helyzettel találja szembe magát, kitől kérjen segítséget, esetleg kölcsön, hogyan kerüljön vissza a gépezetbe apró csavarként? Rajtuk is segít a testület mai döntése.” Ezért is tartom fontosnak a határozatba befogadott javaslatomat, amelynek köszönhetően a Pesterzsébet-kártyával rendelkező, kerületi nyugdíjasok kedvezményben részesülnek s így alacsonyabb helypénzt kell fizetniük. Ugyanis bár megélni nem lehet belőle, de sokaknak nagyon fontos jövedelem-, nyugdíj-kiegészítés a bolhapiacozás.

bolhapiac_3.jpg

Részlet a határozatból:

2. 2015. április 1-től engedélyezi a kijelölt területen piacnapokon (hétfő, csütörtök, szombat) is az árusítást, a következő feltételekkel:
a. A területen egy árus csak a saját nevében maximum 1 m2 területet vehet igénybe. Egy időben maximum negyven árus, érkezési sorrendben árusíthat a használtcikk-piacon;
b. A használtcikk-piacon piacnapokon (hétfő, csütörtök, szombat) az állandó piaccal azonos területalapú helyhasználati díjat kell fizetni. Nem piac napokon a díj a piacnapokra érvényes helyhasználati díj 50%-a.
c. Pesterzsébet kártyával rendelkezők piacnapokon 50% kedvezményt kapnak.

Február 6-án tettem fel a kérdést a blogomon: Szeretne-e bolhapiacot a Vörösmarty térre?

bolhapiac_2.gifA válaszadók 94%-a támogatta egy rendezett, tiszta bolhapiac kialakítását. 

A február 12-i testületi ülésen napirendre is került a kérdés. A képviselő-testület úgy döntött, amennyiben a többség igényli, úgy az önkormányzat a működő piacon elkerítéssel, vagy a környékén rendezési terv módosításával teremt új helyet a piacnak. A képviselő-testület döntése alapján addig is – február 22-étől – az árusok a nem piaci napokon ingyen bemehetnek a piac területére, és kínálhatják portékáikat.

A döntésnek köszönhetően ideiglenesen – nem piaci napokon – megnyitott tehát a Fabatka Piac, Pesterzsébet legális bolhapiaca. A képviselő-testület Csaszny Márton képviselőt bízta meg a további egyeztetések lebonyolítására, javaslatomra a környező kerületek tapasztalatait összegyűjtve, a kerületi lakosok véleményét becsatornázva készült el majd került a márciusi testület elé kerülő hosszútávú megoldási javaslat. A március elején megtartott lakossági fórumon a bolhapiacot támogatók és ellenzők egyaránt részt vettek. Az árusok szeretnék ha a piaci napon is árusíthatnának, a piacon és környékén működő kis boltok képviselői szintén ezt a megoldást támogatnák. Szerintük a két piac csak szimbiózisban életképes. A Vörösmarty téren lakók pedig nem akarnak a játszótér helyén bolhapiacot, hanem annak fejlesztését szerették volna.

Meggyőződésem ma olyan döntést hoztunk, amely mindenkinek megfelel. A piac területén rendezett, ellenőrzött körülmények között működhet a továbbiakban a bolhapiac. Befogadott javaslatomnak köszönhetően pedig a Pesterzsébet-kártyával rendelkező itt élő nyugdíjasok kedvezményben részesülnek s így alacsonyabb helypénzt kell fizetniük. 

Köszönet illeti Csaszny Márton képviselőtársamat, aki a testület részéről magára vállalta az egyeztetések megszervezését, a javaslat kidolgozását, s hogy segített a rendeletek és határozatok, s jogszabályok útvesztőjében eligazodni bennünket. Külön köszönet, azért hogy befogadta a pesterzsébeti nyugdíjasok, kismamák kedvezményes helypénzt biztosító indítványomat.

Most már csak rajtunk: árusokon, nézelődő és bámészkodó vásárlókon, toleráns lakóktól áll: a Vörösmarty téri piac mellett működő, majd megszüntetett rendetlen, koszos és illegális, bolhapiac helyett lesz-e olyan, amit megszeretünk és kerületünk értékévé válik. Olyan, amelyik szimbiózisban működik a zöldség-gyümölcs piaccal, a vásárlóközönséget pedig komplex módon szolgálja ki: a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézhessen, a használtcikk- kereskedelem pedig növelje a piacra járók számát is.2_3.jpg

Előzmények:
Pesterzsébeten a Vörösmarty téri piac mellett működött egy bolhapiac is. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk volt… Rendetlen, piszkos, illegális, de a miénk volt. Szimbiózisban működött a piaccal, a vásárlóközönség a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézett, a használtcikk- kereskedelem pedig növelte a piacra járók számát is. Az illegális piac azonban egyre népszerűbb lett, s a rendezetlen viszonyok zavarták a közlekedést és közegészségügyi, higiéniai veszélyt is jelentett. A kerület lakossága több ízben is jelezte, hogy az árusok, azon túlmenően, hogy piacnapokon akadályozzák a közlekedést és – tekintve, hogy elfoglalják az ott lévő villamosmegállót – balesetveszélyt jelentenek, rendszeresen szemetet hagynak maguk után és zajongásukkal zavarják a környékbeliek nyugalmát.

 

Az előző városvezetés képtelen volt kezelni a helyzetet, a körülmények hónapról hónapra romlottak. A választások után felálló új testület második, decemberi ülésén robbant a bomba: az önkormányzat rendvédelmi osztályának dolgozói, a közterület-felügyelők december elején az advent kezdetére felszámolták a bolhapiacot.