A hét sajtóhíre felborzolta a kedélyeket: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 9. emeleti várójának női mosdójában egy többnapos holttestet találtak.
Döbbenet, hogyan maradhatott napokig észrevétlen a bomló tetem ott, ahol elvileg naponta legalább egyszer kötelező lenne a takarítás, növeli a botrányt, hogy az elhunyt egy – a csecsemő- és a koraszülöttrészleghez közeli – mosdóban hevert.
A kezdeti döbbenetet, azonban mára harag s megvetés követte a kerületben, s ennek kellene végre tenni-akarássá és cselekvéssé érnie mindenkiben. Felmordult az országos politika is: Szabó Tímea országgyűlési képviselő, a Párbeszéd társelnöke is joggal követeli, hogy Balog Zoltán azonnal számoljon be a Jahn Ferenc kórházban történt halálesetről.
Nem jó ma kormánypárti politikusként Pesterzsébet utcáit járni, panaszkodnak a fideszesek a kerületben, de nem tesznek semmit. Pedig most a nyavalygás helyett végre cselekedni kellene! A Párbeszéd képviselőjeként erre kérem képviselőtársaimat és az érintett kerületek, települések vezetőit is.
forrás: index.hu
Egy budai képviselőtársam szerint az ügyről csak úgy lehet írni és beszélni, ahogy Török Mónika teszi megrázó írásában, ezt azonban vitatom, képviselőként ugyanis felelősségünk is van az ügyben, hiába nem akar a kormány semmit tenni a dél-pesti polgárokért, nekünk harcolni kell értük, magunkért, a családunkért. Az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.
Tavaly februárban intett be a pesterzsébeti FIDESZ-frakció Rogánnak: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérték a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.
Azóta sem történt semmi, a kerület ahol tud segít, tömködi a lyukakat, saját forrásból próbálja – idén már az alapellátást biztosító – eszköztámogatásokkal segíteni a kórházat. Az akkor tökösnek mutató jobboldali frakció mára visszatáncolt és engedelmes mamelukként támogatja a kormány semittevését.
A kormány azonban másfél év után csak egy hangzatos sajtónyilatkozatot tett le az asztalra, tenni nem tett semmit a nővérszálló felújításának megkezdésén kívül, ráadásul Ferencvárosba tervezi az új sürgősségi központot, amit a kerületi FIDESZ immár -becsapva választóit- mellszélességgel támogat.
Pedig szinte hetente jelennek meg megdöbbentő hírek, cikkek a Jahn Ferenc Kórházban tapasztaltakról. A mostani hír az eddig csak legyintgetőkben is komoly ellenérzéseket váltott ki, ma a FIDESZ-en kívül mindenki egyetért abban, hogy a helyzet tarthatatlan.
Ráadásul a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak csepegtetve érkeznek a hírek, amelyek vegyülnek valótlan, légből kapott állításokkal, mendemondákkal is. A Jahn Ferenc Kórház mosdójában történt halálesettel összefüggésben a folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem áll módjában nyilatkozni– a kórházat felügyelő Állami Egészségügyi Ellátó Központnak.
Ezt unta meg láthatóan Pesterzsébeten mindenki, a pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!
S persze ezt unta meg az egész ország, az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!
FTC, MTK, Mezőkövesd, Videoton, Vasas, Felcsút, Diósgyőr, Honvéd… a már átadott, vagy még épülő Orbán-stadionok listája a teljesség igénye nélkül az egyik oldalon, rohadó egészségügy, omladozó falak, takarítatlan WC-k a kórházakban, egészségügyi intézményekben a másik oldalon.
Fordítsuk a feje tetejéről a talpára ezt a világot: tegyünk meg mindent az egészséges környezetért és életmódért, az ellátórendszert pedig szervezzük végre a betegek igényei köré! A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra!
Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni.
Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk, helyi szinten pedig a héten ismét kezdeményezni fogom, hogy a kerület vezetése egyeztessen a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház körzetében található önkormányzatok, kerületek polgármestereivel, hogy közösen lépjenek fel.
Jelentős erőket megmozgatható kezdeményezésről van szó. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.
A kezdeményezésemre Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen. A pesterzsébeti döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthattuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak. 
Pesterzsébet önkormányzata a kezdeményezésemre két éve úgy döntött, támogatja közösségi kertek létrejöttét a kerületben. A Duna-part rekonstrukciójának részeként pedig most meg is valósul. A kertet egy közösségi tervezés projekt keretében hozzuk létre, úgy hogy a kert funkcióiról, formavilágról is annak használói, a lakóközösség tagjai , az itt kertészkedők dönthetnek. Az első lakossági fórumon és a tervezési folyamat első szakaszán már túl is vagyunk, tavasszal birtokba vehetjük a kertet.
A környezetvédelmi bizottság elnökeként többször napirendre vetettem a kérdést. Pesterzsébeten összesen 14 ponton mérte meg az Önkormányzat a talajvíz minőségét, a Greenpeace-szel együttműködve pedig a szállópor szennyezettségét mértük meg. A mérési eredmények megnyugtatóak, és az eddigi ismereteinket igazolják. A lakott területekről vett talajvíz mintákban Vegyiművekből származó szennyezőanyagok kivétel nélkül az ivóvizek minőségéről szóló jogszabályi határérték alatti koncentrációban voltak jelen. Az elmúlt egy év munkájának köszönhetően január elejéig elszállítják a területről az utolsó méreghordót is. Majd megkezdődhet a terület kármentesítése is.
Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után végre intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke – Bólyai utca sarkánál. Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége. 
A képviselő-testület márciusi ülésén döntött és azóta fel is épült egy „fittpark” a Kulcsár-lakótelepen, egy gumiburkolatú futópálya veszi körül a középre épített sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják. A kerületi futótársadalom jelentős része azonban eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérték a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Módosító indítványom alapján jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet megalkotásakor számos állat-, és természetvédelmet erősítő módosítóindítványt nyújtottam be. Énekesmadarak etetéséről, illetve kóbor macska, kutya, vadászgörény etetéséről., amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását.
A BKK – buszvezetői kérésére – felmaratta az egyetlen gyalogátkelőt, amely akadálymentes megközelítést biztosított Pesterzsébet vasútállomásához és biztonságos gyalogos forgalmat biztosított a Duna-parti lakótelepek és sportintézmények és a centrum között. Javaslatomra az új, most már szabályos és közvilágítással, táblákkal kiegészített zebra tervezése megtörtént és jövőre el is készül.
Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg.
Pesterzsébeten a fideszes képviselők a törvényben szabályozott minimumnál jóval magasabb mértékben szerették volna meghatározni a népszavazás kiírásának kritériumát, hogy esélyünk se legyen részvételi alapon dönteni bármiről is a kerületben (szerencsére elbuktak).
Félnek tehát piszkosul. A félelemnek persze van alapja is: 
Azóta sem értem igazán a történteket, ugyanis a kerületben a Fidesz van ellenzékben. A többséget biztosító képviselők bíznak a választók bölcsességében és nem akarják ellehetetleníteni a népszavazás intézményét – hiába dolgozza ki annak lehetőségét a hivatal -, az ellenzéki fideszesek azonban bérrettegnek és el akarják venni ennek lehetőségét. Azon kívül, hogy félnek a választóktól sok értelmét nem látom cselekedetüknek, a fideszesek ellenzékiként az őket is segítő népszavazás intézményét próbálják gyengíteni.
Ötvenes éveket idéző abszurd színjátékként kétszer is szavaztak a javaslatról, először ugyanis három fideszes polgármester is támogatta a javaslatot. Kocsis Máté azonban új szavazást kért, Tarlós főpolgármester pedig jelezte, hogy ki fogják elemezni a narancsközpontban ki miként szavazott az ügyben. Így aztán a bátorság hamar elfogyott, fülüket és farkukat behúzva szavaztak a renitensek is, másodszorra már egyetlen fideszes képviselő sem merte támogatni a javaslatot. Bátorság elvtársak, bátorság! Lesz ez rosszabb is ha hagyják magukat ilyen mértékben megalázni.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 
A csalódáson túl mérhetetlen büszkeség is van a szívemben: a Párbeszéd Magyarországért közösségéhez az utolsók egyikeként csatlakozóként bizonyossá vált számomra, hogy jól döntöttem. 
A tavalyi költségvetés módosításán és intézményvezetői pályázatok kiírása mellett, az ESMTK által kezelt csónakházakkal és az uszodával kapcsolatos döntések, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kerületi szabályozás került fel a napirendek közé.