Lakossági (köztük képviselőtársaim) kérésére a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként két új napirendet vettem fel az október 9-i ülésre, amely 3 területrész közlekedésszabályozásával foglalkozik. A János utcainak és a Nagykőrösiről érkező áthaladó forgalmat kiszorítani igyekvőnek már elkészültek a tervei, sőt meg is valósították azt, a Gubacsi lakótelep esetében az igényfelmérésnél tartunk. 
– ” Tájékoztató a János utcai és a Nagykőrösi út, Magyar utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca által határolt terület forgalomszabályozási terveiről”,
– “Tájékoztató a Gubacsi lakótelep jelenlegi közlekedési rendjéről, illetve a Duna-parti fürdő-fejlesztéshez kapcsolódó közút és parkolófejlesztések terveiről”.
A bizottsági ülés október 9-én, kedden 17 órakor kezdődik és nyilvános, az anyagok pedig elérhetőek a pesterzsebet.hu oldalon, ezen a linken.
1) A Nagykőrösi út, Magyar utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca által határolt terület forgalomszabályozási fejlesztései komoly vihart kavartak, egy hosszabb lakossági egyeztetés és igényfelmérés után ugyanis a végleges, elkészült tervek nem kerültek nyilvánosságra és a lakosságot sem tájékoztatták időben, csak a letakart táblák kihelyezésekor tudták meg itt valami történni fog.
SZMSZ szerint a bizottság hatásköre többek között az is, hogy megvitassa, véleményezze, valamint javaslatot készítsen s közlekedési szolgáltatások javítására, közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedésekkel, parkoló fejlesztésekkel kapcsolatban.
Azzal, hogy csak a fejlesztések lezárulta után kerülhetett sor az egyeztetésre, s nem kapott előzetes tájékoztatást a bizottság, hogy véleményezhesse és megvitathassa azt a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 37/2014. (XI./13.) önkormányzati rendelet alapján készített KVB SZMSZ-nek 11. pontja sérült.
Viszont most megérkezett a tájékoztató anyag, akit részletesen érdekel az a honlapról letöltheti. Röviden pedig most ismertetem a szakértő és a hivatal véleményét: „a szabályozásra az átmenő forgalom csökkentése érdekében lenne szükség. 2016. év elején lakossági bejelentés érkezett Önkormányzathoz 40 lakó aláírásával. A lakosság jelezte, hogy azokban az utcákban, melyek a Nagykőrösi utat kötik össze a Mártírok útjával, a jelenlegi sebességkorlátozást és az egyenrangú útkereszteződéseket figyelmen kívül hagyva közlekednek az autók, és rendkívül nagy átmenő forgalom van.
Az érintett utcák nagymértékben szakaszoltak, ezért a Bp. XX. Zobor és a Debrecen utcákban mintegy 24 db fekvőrendőr telepítésére lett volna szükség, ami azt jelenti, hogy ezen megoldás esetén közel minden ingatlan elé forgalomcsillapító küszöböt kellett volna telepíteni.
A forgalomcsillapító küszöb elhelyezésénél továbbá számolni kellett azzal is, hogy a Tempo 30 övezeten belül jelentős százalékban kedvezőtlen környezeti hatásokat generál, nagyobb zaj- és széndioxid kibocsátást eredményez a járművek erőteljesebb és sorozatos fékezése-gyorsítása miatt.
A Budapest Közút Zrt. forgalomtechnikai módosítások bevezetését elsősorban tömbökben, zónákban javasolja, illetve engedélyezi, ezért ebben az esetben sem lehetne csak egy utcával foglalkozni, az ügyet egész tömb problémájaként kell kezelni. Emiatt a területen szakaszos egyirányúsítás bevezetését tervezték meg.
A tervről a terület önkormányzati képviselője – tájékoztatása szerint – szórólapon és lakossági fórumon is tájékoztatta az érintett lakókat. A lakosság részéről a terület képviselője általi tájékoztatást követően a Hivatalhoz negatív visszajelzés, kifogás nem érkezett a terezett forgalomtechnikai módosítással kapcsolatban. Minden forgalomtechnikai változtatásnak vannak előnyei és hátrányai, de a bevezetést követően ezen a területen megszűnhetne, csökkenhetne a gyorshajtás és az átmenő forgalom.”
2) A Budapest Közút Zrt. 2017. decemberében vizsgálta felül a Bp. XX. János utca Lajtha László utca – Török Flóris utca közötti szakaszának a forgalmi rendjét.
“A bejelentés alapján a Budapest Közút Zrt., mint forgalomtechnikai kezelő az alábbi intézkedésekről tájékoztatta az Önkormányzatot: „A XX. ker. János u.-ban lakossági bejelentés alapján megvizsgáltuk a forgalmi rendet. A bejelentés szerint a Török Flóris u. – Baross u. közötti szakaszon az egyenrangú útkereszteződések és a védett szakaszok nem konzekvensen voltak jelezve. A jelenlegi helyzetben ez rendezésre került, és a Török Flóris u. – Ady E. u. közötti szakasz egyértelműen védett, míg innen a Baross u.-ig minden útcsatlakozás és kereszteződés egyenrangú. Erre a forgalmi rend változásra 3 hónapig külön jelzőtáblákkal felhívjuk a figyelmet. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.”
Az új forgalmi rend bevezetése 2017. decemberében történt meg. Az elmúlt időszakban 1 lakossági észrevétel érkezett az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban, melyet a Budapest Közút Zrt. felé továbbított.”
3) A Gubacsi lakótelep jelenlegi közlekedési rendjéről, illetve a Duna-parti fürdő-fejlesztéshez kapcsolódó közút és parkolófejlesztések terveiről sajnos nagyon rövid anyagot kaptunk, a továbblépéshez kért hatástanulmány sem került fel egyelőre a tárhelyre. ha nem kapjuk meg, akkor kipereljük, ugyanis az adott fejlesztés hatástanulmányai nyilvánosak, nem dughatják el a lakosság elől. A hivatal tájékoztatóját most közzéteszem, de minden elfogultság nélkül azt ajánlom, hogy ide kattintva a anyagunkat is olvassák el.
“A parkolási problémáit már többször vizsgáltuk. Új parkolóhelyek kialakítása csak a meglévő zöldfelület rovására történhet. Az utcák többségében egyirányúak, így az út mellett biztosított a párhuzamos parkolás.
A Budapest XX. Vízisport utca forgalmi rendjének felülvizsgálata miatt megkerestük a Budapest Közút Zrt.-t, mint forgalomtechnikai kezelőt. Az utca jelenleg kétirányú, de a parkoló autók miatt a kétirányúság nem tartható fenn. A pesterzsébeti szakaszon több sportszövetség is tart kajak-kenu és evezés edzéseket, illetve nyár elejétől 2 vendéglő is nyílt. A vendéglőkbe érkező autósoknak általában biztosított a teleken belüli parkolás, de a sportolók továbbra is a közterületen parkolnak, részükre pedig nem biztosított a telken belüli parkolás lehetősége. Polgármester úr már 2018. 08.13-án kelt levelében megkereste a Magyar Evezős Szövetséget, hogy sportolóik részére ők is biztosítsák a telken belüli parkolást, de a megkeresésre eddig válasz nem érkezett.
Várhatóan a jövő évben a Jódos-Sós Gyógyfürdő felújítása is elkészül. Az Osztály tudomása szerint a fürdőhöz saját telken belül 98 gépkocsiparkoló kerül kialakításra, de arról, hogy az a szám elégséges lesz-e, jelenleg nincs információnk. A beruházó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vizsgája a parkolóhelyek további bővítésének lehetőségét (átjáró alatti területen, illetve a Gubacsi-híd környéki egyéb területeken).
Fenti okok miatt megfontolandó az utca egyirányúsítása. Az egyirányúsítás miatt azonban figyelembe kell venni, hogy az ide érkezők és a Budapest XX. Vízisport utca 21. szám alatti Társasház lakói csak a soroksári Oázis felé egy jelentősen hosszabb útvonalon keresztül (Helsinki úton, vagy Zodony utcán keresztül) juthatnának be a városközpontba.”
S akkor érkezett sokkoló hírként az is, hogy Magyarországon a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. A jelentés szerint ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek. 
De mi az amit ismerünk pontos helyi mérések nélkül is?
Amint megjelennek a téli riasztó adatok, újra téma lesz a szmogriadó szigorítása, pedig ahogy Váradiné Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársam fogalmazott „nemcsak a szabályokon, hanem a légszennyezést okozó gyakorlaton is haladéktalanul változtatni kell a lakosság egészsége érdekében. Ha már itt van a szmog, akkor ugyanis nincs mit tenni, csak várni lehet, hogy elmúljon. Nem lehet előle elbújni, beszivárog a lakásba, iskolába, munkahelyre, kórházba, mindenhová és beteggé tesz.”
fotó: merce.hu
forrás: index.hu
S persze ezt unta meg az egész ország, az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!
A kezdeményezésemre Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen. A pesterzsébeti döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthattuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak. 
Pesterzsébet önkormányzata a kezdeményezésemre két éve úgy döntött, támogatja közösségi kertek létrejöttét a kerületben. A Duna-part rekonstrukciójának részeként pedig most meg is valósul. A kertet egy közösségi tervezés projekt keretében hozzuk létre, úgy hogy a kert funkcióiról, formavilágról is annak használói, a lakóközösség tagjai , az itt kertészkedők dönthetnek. Az első lakossági fórumon és a tervezési folyamat első szakaszán már túl is vagyunk, tavasszal birtokba vehetjük a kertet.
A környezetvédelmi bizottság elnökeként többször napirendre vetettem a kérdést. Pesterzsébeten összesen 14 ponton mérte meg az Önkormányzat a talajvíz minőségét, a Greenpeace-szel együttműködve pedig a szállópor szennyezettségét mértük meg. A mérési eredmények megnyugtatóak, és az eddigi ismereteinket igazolják. A lakott területekről vett talajvíz mintákban Vegyiművekből származó szennyezőanyagok kivétel nélkül az ivóvizek minőségéről szóló jogszabályi határérték alatti koncentrációban voltak jelen. Az elmúlt egy év munkájának köszönhetően január elejéig elszállítják a területről az utolsó méreghordót is. Majd megkezdődhet a terület kármentesítése is.
Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után végre intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke – Bólyai utca sarkánál. Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége. 
A képviselő-testület márciusi ülésén döntött és azóta fel is épült egy „fittpark” a Kulcsár-lakótelepen, egy gumiburkolatú futópálya veszi körül a középre épített sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják. A kerületi futótársadalom jelentős része azonban eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérték a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Módosító indítványom alapján jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet megalkotásakor számos állat-, és természetvédelmet erősítő módosítóindítványt nyújtottam be. Énekesmadarak etetéséről, illetve kóbor macska, kutya, vadászgörény etetéséről., amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását.
A BKK – buszvezetői kérésére – felmaratta az egyetlen gyalogátkelőt, amely akadálymentes megközelítést biztosított Pesterzsébet vasútállomásához és biztonságos gyalogos forgalmat biztosított a Duna-parti lakótelepek és sportintézmények és a centrum között. Javaslatomra az új, most már szabályos és közvilágítással, táblákkal kiegészített zebra tervezése megtörtént és jövőre el is készül.
Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg.
Pesterzsébeten a fideszes képviselők a törvényben szabályozott minimumnál jóval magasabb mértékben szerették volna meghatározni a népszavazás kiírásának kritériumát, hogy esélyünk se legyen részvételi alapon dönteni bármiről is a kerületben (szerencsére elbuktak).
Félnek tehát piszkosul. A félelemnek persze van alapja is: 
Azóta sem értem igazán a történteket, ugyanis a kerületben a Fidesz van ellenzékben. A többséget biztosító képviselők bíznak a választók bölcsességében és nem akarják ellehetetleníteni a népszavazás intézményét – hiába dolgozza ki annak lehetőségét a hivatal -, az ellenzéki fideszesek azonban bérrettegnek és el akarják venni ennek lehetőségét. Azon kívül, hogy félnek a választóktól sok értelmét nem látom cselekedetüknek, a fideszesek ellenzékiként az őket is segítő népszavazás intézményét próbálják gyengíteni.
Ötvenes éveket idéző abszurd színjátékként kétszer is szavaztak a javaslatról, először ugyanis három fideszes polgármester is támogatta a javaslatot. Kocsis Máté azonban új szavazást kért, Tarlós főpolgármester pedig jelezte, hogy ki fogják elemezni a narancsközpontban ki miként szavazott az ügyben. Így aztán a bátorság hamar elfogyott, fülüket és farkukat behúzva szavaztak a renitensek is, másodszorra már egyetlen fideszes képviselő sem merte támogatni a javaslatot. Bátorság elvtársak, bátorság! Lesz ez rosszabb is ha hagyják magukat ilyen mértékben megalázni.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 