Organikus Káosz

2015.03.19.

Orbánék lehallgatnák az internetet is

„Valaki zavarja a távoli adókat
Valaki kattan a telefonban
Valaki megfoszt a rossz hírektől
Valaki néz a TV-ből „

Van-e kapcsolat a netadós tüntetések és a kormány Facebook adatkikérései között?

A múlt év második felében több mint kétszer annyi adatkéréssel fordult a Facebookhoz a magyar kormány, mint 2014 első hat hónapjában – derül ki a közösségi oldal által nyilvánosságra hozott adatokból. A kormányok kérhetnek és kaphatnak sokféle nem publikus információt a Facebooktól, így az IP-címeket és GPS-adatokat, sőt, a fogadott vagy küldött üzeneteket is. Lenne hát hol kutakodni a kormánynak, s láthatóan szeretne is. Miközben a kormány és a rendőrség zaklatja a civil szervezeteket, házkutatást tart az Ökotársnál, a FIDESZ zsebjugendje pedig provokátorlistákat készít és egymás feljelentgetésére buzdítja az országot, egyszer csak megnőnek az adatkikérések a Facebook-tól. Amikor egyre jelentősebbé válnak a Facebook-on szerveződő tüntetések és a kormány civil szervezeteket zaklat, illetve sok területen oroszországi gyakorlati mintákat követ, akkor kevés a jóhiszeműség a kormány tevékenysége iránt, felmerül a kérdés, hogy van-e összefüggés az ellenzéki politikai tevékenység és az adatkikérések száma között.

Vajon mire és kikre kíváncsi kormány?
Kikről – mely személyekről, csoportokról – kértek ki adatokat a magyar hatóságok a tavalyi esztendőben a Facebook-tól és a Google-től ?
Milyen ügyekkel kapcsolatban kértek a magyar hivatali szervek adatokat fent említett cégektől?
Van-e köze az adatkikérésekhez Tényi Istvánnak, a FIDESZ legsikeresebb „hivatásos” feljelentőjének?

Ő az, aki 2014 nyarán, a civil szervezetek norvég pénzeinek kapcsán lett ismert, amikor egy feljelentés nyomán az V. kerületi rendőrség sikkasztás gyanújával nyomozni kezdett a norvég állam pénzét kezelő Ökotárs Alapítvány ellen feljelentése alapján. Azóta kiderült nem nagyon van már ellenzéki szervezet vagy nem kormánypárti sajtótermék, amit ne jelentett volna fel. Legabszurdabb bejelentéseivel is foglalkoznak a magyar hatóságok, a rendőrség, az ügyészség, a NAV.

Tavaly az első félévben 57-szer, a július-decemberi időszakban pedig 128 alkalommal kértek információkat a magyar kormányzati szervek. Világgazdaság című lap is idézte a Facebook közösségi oldal adatkikérésekkel kapcsolatos jelentését, amely szerint a múlt év második felében 167 felhasználóról, illetve fiókról kértek információkat a magyar hatóságok. A 2013. második félévi megkeresésekhez képest pedig több mint háromszoros volt a növekedés a múlt év végén. Úgy tűnik, a hazai hatóságok egyre fontosabb információforrásként tekintenek a közösségi oldalra. A Facebook adataiból kiderül, a térség országai között kiemelkedő a magyar kormány vágya a féltett személyes adatok iránt.

Az Orbán „társadalmi kapcsolat” Viktor vezette kormány több adatkikérésnél tart mint az összes szomszédja együttvéve. Persze a Facebook nem köteles eleget tenni a kormányzati adatkéréseknek, csak akkor, ha bűncselekményekről van szó, el is vérzik a magyar kikérések 60-70%-a . Ha úgy látják, ugyanis hogy indokolatlan az adatkérés, akkor megtagadhatják az információ kiszolgáltatását, igaz, a szabályozás nem teljesen átlátható.

Nem meglepő, hogy míg a nyugati országokban csökken, addig Magyarország mellett Oroszországból, Törökországból és Indiából viszont nő a kormányzati adatkérések száma. A Google esetében hasonló számokra bukkanhatunk. Az email szolgáltató óriásvállalat átláthatósági jelentése alapján 2013-ban például 128 adatkikérési kísérlet volt a magyar hatóságok részéről. Emellett aggasztó az a tény, hogy 2010 óta több mint félezer adatkikérésből a Google egyet sem tartott elég indokoltnak arra, hogy kiadja az adatokat.

„Az állatkert elszabadult
Nézed a TV-t és ô néz téged
Gazdátlan fény
Nagy Testvéred figyel téged”

Nyilván számos indokolt esetben, bűncselekmény alapos gyanúja esetén kérhetőek ki adatok. Ilyen lehet például a Fidelitas provokátoroldala a ProvokátorFigyelő is, amit a Facebook tegnap tiltott le a a közösségi portálról, nyilván a kormány közbenjárására. Ez esetben ugyanis a besúgó-gárdát szervező Böröcz László Fidelitas-elnök valóban bűncselekményt követhetett el, amikor sikerült saját magát és szervezetét is visszavezetnie a kommunizmus legsötétebb időszakát idéző, feljelentős házmesterek korába. Mindenkiről és mindenről jelentést kérnek a szintén törvénysértő Kubatov-listák frissítésére. Fel is jelentették személyes adattal való visszaélés bűncselekmény kísérletének alapos gyanúja miatt. A kérdés persze az, hogy ilyen esetekben nem lenne-e elegendő Rogánnak leszólni táskahordozó barátjának, hogy most kéne abbahagyni, szükséges-e a Facebookkal levelezgetni a kormányzati szerveknek. S pláne szükséges-e ilyen esetkben adatkikérésekhez folyamodni.

A tendencia aggasztó, azt sugallja a nagy testvér figyel téged. Ezért a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, Szabó Tímea írásbeli választ igénylő kérdést nyújt be Lázár János miniszterhez „Milyen esetekben és kikről kértek ki online személyes adatokat a magyar hivatali szervek?”címmel.

Kövér László úrnak
az Országgyűlés elnöke

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 124. § (1) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani Lázár János miniszterhez „Milyen esetekben és kikről kértek ki online személyes adatokat a magyar hivatali szervek?”címmel.

Tisztelt Miniszter Úr!

Világgazdaság című lap a napokban idézte a Facebook közösségi oldal adatkikérésekkel kapcsolatos jelentését, amely szerint a múlt év második felében több mint kétszer annyi adatkéréssel fordult a magyar kormány a Facebook-hoz, mint 2014 első felében.
A 2013. második félévi megkeresésekhez képest pedig több mint háromszoros volt a növekedés a múlt év végén. Úgy tűnik, a hazai hatóságok egyre fontosabb információforrásként tekintenek a közösségi oldalra. A Facebook adataiból kiderült, a térség országai között kiemelkedik a magyar kormány adatkérési gyakorisága.

A Google esetében hasonló számokra bukkanhatunk. Az email szolgáltató óriásvállalat átláthatósági jelentése alapján 2013-ban például 128 adatkikérési kísérlet volt a magyar hatóságok részéről. Állítólag 2010 óta több mint félezer adatkikérésből a Google egyet sem tartott elég indokoltnak arra, hogy kiadja az adatokat.

A két jelentés alapján tehát több kérdés is felmerül, amelyekre várom a válaszait:

Kikről – mely személyekről, csoportokról – kértek ki adatokat a magyar hatóságok a tavalyi esztendőben a Facebook-tól és a Google-től ?

Milyen ügyekkel kapcsolatban kértek a magyar hivatali szervek adatokat fent említett cégektől?

Mely kormányszervek, hivatalok, hatóságok, intézmények kértek adatokat az elmúlt esztendőben fenti cégektől?

Tisztelettel várom válaszát!

Budapest, 2015. március 18.

Szabó Tímea
független országgyűlési képviselő

A válasszal még jelentkezem.

2015.03.13.

Éljen a bolhapiac !

Végre van Pesterzsébetnek is saját bolhapiaca!

A Fabatka Piac, Pesterzsébet első bolhapiaca áprilistól a hét minden napján kinyithat. A képviselő-testület mai döntésének köszönhetően a Vörösmarty téri piac területéből lezártak 224 m2-t, hogy ott a pesterzsébeti lakosok, szervezett formában, ellenőrzött módon árusíthassanak.

A pénz, amit egy munkanélküli, kisnyugdíjas, vagy keményen dolgozó kisember kap, nem nevezhető soknak. S bár Zsiga Marcell óta tudjuk 47 ezerből is meg lehet élni, gyakori kérdés miből lehet pénzt csinálni, „hogy teremtse elő az ember azt a kis összeget, amivel segíthet a szűkös anyagi helyzetén? Jár az ember agya, zakatol, a hangulata hullámzó, nem tudja, mitévő legyen, hiszen minden nap avval a lehetetlen helyzettel találja szembe magát, kitől kérjen segítséget, esetleg kölcsön, hogyan kerüljön vissza a gépezetbe apró csavarként? Rajtuk is segít a testület mai döntése.” Ezért is tartom fontosnak a határozatba befogadott javaslatomat, amelynek köszönhetően a Pesterzsébet-kártyával rendelkező, kerületi nyugdíjasok kedvezményben részesülnek s így alacsonyabb helypénzt kell fizetniük. Ugyanis bár megélni nem lehet belőle, de sokaknak nagyon fontos jövedelem-, nyugdíj-kiegészítés a bolhapiacozás.

Részlet a határozatból:

2. 2015. április 1-től engedélyezi a kijelölt területen piacnapokon (hétfő, csütörtök, szombat) is az árusítást, a következő feltételekkel:
a. A területen egy árus csak a saját nevében maximum 1 m2 területet vehet igénybe. Egy időben maximum negyven árus, érkezési sorrendben árusíthat a használtcikk-piacon;
b. A használtcikk-piacon piacnapokon (hétfő, csütörtök, szombat) az állandó piaccal azonos területalapú helyhasználati díjat kell fizetni. Nem piac napokon a díj a piacnapokra érvényes helyhasználati díj 50%-a.
c. Pesterzsébet kártyával rendelkezők piacnapokon 50% kedvezményt kapnak.

Február 6-án tettem fel a kérdést a blogomon: Szeretne-e bolhapiacot a Vörösmarty térre?

A válaszadók 94%-a támogatta egy rendezett, tiszta bolhapiac kialakítását.

A február 12-i testületi ülésen napirendre is került a kérdés. A képviselő-testület úgy döntött, amennyiben a többség igényli, úgy az önkormányzat a működő piacon elkerítéssel, vagy a környékén rendezési terv módosításával teremt új helyet a piacnak. A képviselő-testület döntése alapján addig is – február 22-étől – az árusok a nem piaci napokon ingyen bemehetnek a piac területére, és kínálhatják portékáikat.

A döntésnek köszönhetően ideiglenesen – nem piaci napokon – megnyitott tehát a Fabatka Piac, Pesterzsébet legális bolhapiaca. A képviselő-testület Csaszny Márton képviselőt bízta meg a további egyeztetések lebonyolítására, javaslatomra a környező kerületek tapasztalatait összegyűjtve, a kerületi lakosok véleményét becsatornázva készült el majd került a márciusi testület elé kerülő hosszútávú megoldási javaslat. A március elején megtartott lakossági fórumon a bolhapiacot támogatók és ellenzők egyaránt részt vettek. Az árusok szeretnék ha a piaci napon is árusíthatnának, a piacon és környékén működő kis boltok képviselői szintén ezt a megoldást támogatnák. Szerintük a két piac csak szimbiózisban életképes. A Vörösmarty téren lakók pedig nem akarnak a játszótér helyén bolhapiacot, hanem annak fejlesztését szerették volna.

Meggyőződésem ma olyan döntést hoztunk, amely mindenkinek megfelel. A piac területén rendezett, ellenőrzött körülmények között működhet a továbbiakban a bolhapiac. Befogadott javaslatomnak köszönhetően pedig a Pesterzsébet-kártyával rendelkező itt élő nyugdíjasok kedvezményben részesülnek s így alacsonyabb helypénzt kell fizetniük.

Köszönet illeti Csaszny Márton képviselőtársamat, aki a testület részéről magára vállalta az egyeztetések megszervezését, a javaslat kidolgozását, s hogy segített a rendeletek és határozatok, s jogszabályok útvesztőjében eligazodni bennünket. Külön köszönet, azért hogy befogadta a pesterzsébeti nyugdíjasok, kismamák kedvezményes helypénzt biztosító indítványomat.

Most már csak rajtunk: árusokon, nézelődő és bámészkodó vásárlókon, toleráns lakóktól áll: a Vörösmarty téri piac mellett működő, majd megszüntetett rendetlen, koszos és illegális, bolhapiac helyett lesz-e olyan, amit megszeretünk és kerületünk értékévé válik. Olyan, amelyik szimbiózisban működik a zöldség-gyümölcs piaccal, a vásárlóközönséget pedig komplex módon szolgálja ki: a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézhessen, a használtcikk- kereskedelem pedig növelje a piacra járók számát is.

Előzmények:
Pesterzsébeten a Vörösmarty téri piac mellett működött egy bolhapiac is. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk volt… Rendetlen, piszkos, illegális, de a miénk volt. Szimbiózisban működött a piaccal, a vásárlóközönség a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézett, a használtcikk- kereskedelem pedig növelte a piacra járók számát is. Az illegális piac azonban egyre népszerűbb lett, s a rendezetlen viszonyok zavarták a közlekedést és közegészségügyi, higiéniai veszélyt is jelentett. A kerület lakossága több ízben is jelezte, hogy az árusok, azon túlmenően, hogy piacnapokon akadályozzák a közlekedést és – tekintve, hogy elfoglalják az ott lévő villamosmegállót – balesetveszélyt jelentenek, rendszeresen szemetet hagynak maguk után és zajongásukkal zavarják a környékbeliek nyugalmát.

Az előző városvezetés képtelen volt kezelni a helyzetet, a körülmények hónapról hónapra romlottak. A választások után felálló új testület második, decemberi ülésén robbant a bomba: az önkormányzat rendvédelmi osztályának dolgozói, a közterület-felügyelők december elején az advent kezdetére felszámolták a bolhapiacot.

2015.03.11.

Bólogató János és a csernobili bicikli

Népszerű, de nem igazán PC (politikailag korrekt) vicc ugorhatott be Áder János köztársasági elnöknek, amikor némi öklendezés közben teljesítette kötelességét: aláírta Paks 2 titkosításáról a törvényt. Gondolta, ha neki szar, legyen mindenkinek az. Jól megviccelt minket a kis troll, hónapokig játssza a fenntartható fejlődésért dolgozó, a környezetvédelmet prioritásként kezelő államférfi szerepét, majd ha kell átalakul Bólogató Jánossá.

Környezetvédők, ellenzéki pártok, a transzparenciáért küzdő szervezetek kérték a köztársasági elnököt: ne írd alá János!

Közülük öten nyílt levélben:

A kedden elfogadott törvény 5. paragrafusa, a nyílt levél aláírói – a Transparency International, a TASZ, a K-Monitor, az Energiaklub és az Átlátszó.hu – szerint súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét. Ebben az szerepel, hogy a paksi beruházással összefüggésben az orosz kijelölt szervezet és alvállakozói és a magyar kijelölt szervezet és alvállalkozó közötti szerződések üzleti és műszaki adatai, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Nos, ő aláírta és közleményben válaszolt:

„Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása” – írta Áder János köztársasági elnök szerda hajnali közleményében.

János, téged ki és mivel zsarol?

Miért kellett a komoly energiákkal kialakított új, környezetvédő politikusi profilt még a kialakulása előtt darabokra törni a paksi titoktörvény aláírásával?

Miért kellett figyelmen kívül hagyni alkotmányossági aggályokat és töprengés nélkül aláírni a közérdekű adatok nyilvánosságához és a környezeti információk megismeréséhez való jogot (vagyis az alkotmányt és az uniós jogot is) durván megsértő törvényt?

A jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga – szomorú, hogy erre épp a fukusimai katasztrófa négyéves évfordulóján kell emlékeztetni.

János, téged ki és mivel zsarol?

2015.03.10.

Requiem egy véderdőért

A kiirtott erdők helyén mindig szemétkupacok nőnek.

Nőnapon sétáltunk a kerület határán található kertészetbe virágért a fiúkkal. Az utolsó vasárnap, amikor könnyedén megtehettük, kihasználtuk.Tavasz, napsütés, zöldülő rét, sitt és szemét fogadott minket útközben.

Bár azóta sem értem, hogy vasárnaponként miért nem vehetek ezentúl virágot a feleségemnek, a fiaim pedig miként fogják tudomásul venni, hogy anyák napján idén elmarad a kerékpártúrával összekötött virágbeszerzés. A fiúk reggelit készítenek, kávét főznek majd elmennek virágért, egy kis kirándulás, tavasz. Az édesanya pedig pihen, készül az ünnepre ami róla szól, izgul is, talán pityereg is, ritka órák az ilyenek. Kár hogy Semjént ez zavarta, a családon belüli erőszak persze nem zavarja, vakkomondor OK, virág nem. A KDNP nevű álkeresztény pártszerűségnek nem a hagyománytisztelet és az erkölcs az erőssége, a családellenesség az összetartó erő. Nos, ez most sikeres projekt volt a részükről, az egyszer biztos.

2013 nyarán tarolták le a véderdő maradékát, majd júliusban ezt legalizálta is a testület. Módosította a rendezési terveket, papíron is megszüntette a véderdőt, a fejlesztések azonban nem kezdődtek meg. Sittel, szeméttel teli csupasz területek, sötétedés után acsargó harci kutyák, ha melegszik az idő, pedig jön megállíthatatlanul a bűz a szennyvíztisztító felől.

Két éve írtam: bár a pénznek nincs szaga, kerületi lakosként felháborít hogy a Duna-parton élők lesznek kénytelenek a szennyvíztisztító bűzét szagolni, csak azért hogy a parlagfű koalíció által támogatott vállalkozók szabadon építkezhessenek a kerületben, a környezetvédelem és légszennyezés pedig ilyen esetekben nem akadály.

Most az is bebizonyosodott, hogy a kiirtott erdők helyén mindig szemétkupacok nőnek.

2015.03.08.

Esélyt is, ne csak hóvirágot!

Nem csak egyetlen napon kell a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
Hogyan segíthetünk a a nők társadalmi felemelkedésében?

Ma is ezek a legfontosabb kérdések. A gazdasági válság növelte az esélyegyenlőtlenséget, nő körükben a munkanélküliség, és a szociális szolgáltatások visszavágásának árát is gyakran ők fizetik meg. Sokan közülük azért kénytelenek feladni állásukat, hogy gondoskodni tudjanak gyermekeikről vagy idősebb rokonaikról. Az egyedülálló anyák helyzete különösen nehéz. A nők már a válság előtt is nagyobb eséllyel veszítették el gyakran bizonytalan állásukat, és dolgoztak részmunkaidőben. Fizetésük is alacsonyabb volt a férfiaknál, előrelépési lehetőségük is gyakran korlátozott volt. A helyzet a válság miatt tovább romlott. Meg kell akadályoznunk, hogy a nők lecsússzanak. A most márciusban átalakított szociális támogatási rendszer (óvodáztatási támogatás, méltányossági ápolási díj megszüntetése) legnagyobb vesztesei is ők. A háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkából semmilyen jövedelmük nem származik, de ha bevezetik az alapjövedelmet, akkor a társadalom részben honorálja ezt a munkát is.

A PM javaslata szerint 50 ezer forint jövedelmet kapna minden polgár, 25 ezret minden gyermek és 75 ezret minden kismama, ezzel párhuzamosan pedig 100 ezer forintra növelnék a nettó minimálbér összegét.

Az idei nemzetközi nőnapnak, az oktatás a fő témája. Az oktatási rendszer szétverése is őket érinti ugyanis a legsúlyosabban, az egyenlőtlenségek fenntartása az oktatásban, – növelése – a társadalmi felemelkedést gátolja.

– Milyen karrierlehetőség áll a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők előtt?

A nők sokkal nehezebben kapnak állást, kerülnek vezetői pozícióba és ugyanazért a munkáért általában kevesebb bért kapnak. A magyar nők munkaerő-piaci helyzete sajnos számos tekintetben rosszabb, mint a más európai országokban élőké. A gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unióban, mivel a 3 év alatti gyermeket nevelők alig 10%-a dolgozik, ami az uniós átlag harmada. A dolgozó nők alacsonyabb fizetésre számíthatnak, mint a férfiak, melyet jól mutat, hogy a női munkavállalók a férfiak alapfizetésének csupán 93 százalékát kapják meg, ráadásul a prémiumaik és teljesítmény alapú kifizetéseik is jóval alacsonyabbak. Ugyanez igaz a női felső vezetőkre: bérük 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. Az egyenlő társadalmak pedig versenyképesebbek, így az alapjövedelem bevezetése hosszú távon a gazdasági és szociális válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszköze is lehet.

Az esélyegyenlőségi törvény önmagában nem volt elégséges az esélyegyenlőtlenség leküzdéséhez. A mai világban nem könnyű egyszerre anyának és dolgozó nőnek lenni. Ezen kell változtatnunk, s egy csokor virág sajnos egyelőre kevés ehhez.

Alakítsuk családbaráttá a munkahelyeket, hogy ne kelljen választani: gyerek vagy munka!
Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon, ugyanazért a munkáért járjon ugyanannyi bér!
Vezessünk be Magyarországon is alapjövedelmet, ezzel is segítve a nők esélyegyenlőségét, anyagi biztonságát!

Mindemellett pedig, nagyon boldog nőnapot kívánok!

2015.03.06.

A felcsúti vasutas álma

Tau bácsi, a mindig elegáns, esernyős úr kalapjára koppintott és félkört leírva újabb kétmilliárdot varázsolt elő: a felcsúti labdarúgó-akadémia újabb bő 2 milliárdos társasági adó támogatást kaphat. A (Orbán) Pancho Aréna mellé még két fűtött, nagyméretű focipálya épülne – írja a Figyelő. Emellett hamarosan újabb 600 millió forint uniós támogatás érkezik a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia számára, amiből Orbán Viktor végre megépítheti régóta dédelgetett álmát, a felcsúti kisvasutat.

Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források. A kormány ráadásul nemrégiben egy törvénymódosítással ágyazott meg a TAO pénzekkel kapcsolatos visszaéléseknek, amikor a társaságiadó-kedvezményt kivették az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A társasági adóból nagy összegekkel lehetne támogatni a gyermeklabdarúgást, ehelyett ügyeskedők tömött sora szétlopja a pénzt – állította a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke, Újvári Gábor az utanpotlassport.hu-nak adott interjújában. Szerinte „a politikai és a gazdasági élet irányítói üzenik meg a tehetős cégeknek, hogy mely klubokat, szakosztályokat támogathatnak ily módon. Így több kiemelt egyesületben nem is érzik a rendszer nehézségeit, mert a pénzt szinte csak kapják, még kérniük sem kell. Kívülről érkezve meggyőzni a cégvezetőt, vagyis szakmai alapokon nyugvó döntésekben bízni botorság. Csupán morzsákat lehet elcsenni az asztalról.”Állítása szerint „nem csak a támogatók hiánya miatt nehéz lehívni a TAO-s pénzeket. „Kialakult rendszer az is, hogy a vállalatok és az egyesületek közé beékelődő közvetítők követelik vissza a százalékokat. Persze mindig azzal védekeznek, hogy nem nekik kell, hanem valaki más túl éhes. Minimum öt, de ha nagyon meg vagy szorulva, akkor negyven százalék is lehet a juss. A kormányközeli cégeknél húsz százalék az alap.”

A PM akkor felszólította a a kormányt, hogy vizsgálja ki a TAO pénzek elosztásával kapcsolatos visszaéléseket, s mivel közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék indítson ellenőrzést. Továbbá felszólítottuk a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a TAO rendszerrel kapcsolatos anomáliák megszüntetése érdekében!

Választ nem kaptunk, de mára kiderült valakik mégis vizsgálódtak, találtak is még kétmilliárdot, amit a modern kori Kenderesre, – Orbán Viktor saját hűbérbirtokára – Felcsútra költhet. A Népszabadság számításai szerint immár az összes TAO-pénz több mint harmada Felcsúton landol tehát.

Ez már nem pártpolitikai kérdés, nem arról szól, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális – ez pusztán az öntetszelgő pofátlanság netovábbja.

A miniszterelnök telke végébe építteti stadionját, majd fűtött pályákat kér mellé és gyermekkori álmát egy kisvasutat is kap hozzá ajándékba.

Vajon ő vesztette el józan ítélőképességét vagy a magyar választópolgárok akik ezt hagyják?

2015.03.03.

Hol legyen a bolhapiac?

Vajon lesz-e a Vörösmarty téri piac mellett működő, majd felszámolt illegális helyett olyan bolhapiacunk, amit megszeretünk és kerületünk értékévé válik? Olyan, amelyik szimbiózisban működik a zöldség-gyümölcs piaccal, a vásárlóközönséget pedig komplex módon szolgálja ki: a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézhessen, a használtcikk- kereskedelem pedig növelje a piacra járók számát is.

Tegnap lakossági fórumot tartottak a Civil Házban a Vörösmarty téri bolhapiac sorsáról.

Előzmények:

A képviselő-testület úgy döntött, amennyiben a többség igényli, úgy az önkormányzat a működő piacon elkerítéssel, vagy a környékén rendezési terv módosításával teremt új helyet a piacnak. A képviselő-testület döntése alapján addig is – február 22-étől – az árusok a nem piaci napokon ingyen bemehetnek a piac területére, és kínálhatják portékáikat.

A képviselő-testület már február 12-ei ülésén foglalkozott a kérdéssel. Az ülésen a lakosság és az árusok képviseletében is felszólaltak, a piac szükségessége mellett érvelve. Csaszny Márton képviselő arról tájékoztatta a képviselőket, hogy amióta nincs bolhapiac, több piaci árus is felmondta a bérleti díjat, ugyanis gyakorlatilag nincs vásárló.

Mach Péter arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy korábban a blogján közvélemény-kutatást végzett, s akkor a válaszolók 93 százaléka fogalmazott úgy, hogy igényli a rendezett formában működő bolhapiacot.
A testület februári döntésének köszönhetően ideiglenesen – nem piaci napokon – megnyitott a Fabatka Piac, Pesterzsébet legális bolhapiaca. Ehhez a piac területéből lezártak 227 m2-t, hogy ott a pesterzsébeti lakosok, szervezett formában, ellenőrzött módon ingyen árusíthassanak.

A képviselő-testület Csaszny Márton képviselőt bízta meg a további egyeztetések lebonyolítására, javaslatomra a környező kerületek tapasztalatait összegyűjtve, a kerületi lakosok véleményét becsatornázva készül el majd a testület elé kerülő hosszútávú megoldási javaslat.

Ennek első eleme volt a tegnapi lakossági fórum, a kb. 40-50 fős közönség elmondta véleményét, az aktív, pezsgő vitának köszönhetően az eredetileg egyórásra tervezett fórum, másfél-két óra múlva ért véget.

A fórumon Trummer Tamás főépítész megnyugtatta az itt élőket, hogy a park átsorolásában és a játszótér megszüntetésében nem gondolkodik az Önkormányzat, ezt az ötletet elvetették.

Személyes véleményem az, hogy az adott terület átgondolásra szorul, a játszótéren gyereket sajnos már évek óta nem láttak, komoly előkészítést, közösségi tervezést igénylő feladat, hogy a park olyan közösségi térré alakuljon, amely segít tartalommal megtölteni a kerület ezen részét. Erre a játszótér felújítása (ha a környékről oda vonzza a családokat), vagy egyéb funkciók kialakítása (pihenő park…) is megoldást nyújthat. Pontos felmérést, valódi közösségi tervezést igényló feladat tehát, mert komoly beruházással egy gyermekmentes játszótér felépítése nem jelent megoldást, valós igény esetén viszont élettel, vidámsággal tölti meg a Vörösmarty tér környezetét.

A terület rendezési tervének bemutatásakor kiderült sajnos kevés hely maradt így a megvalósításra, a legkézenfekvőbb a piac területén történő kialakítás. Erre azonban a piacot üzemeltető, Integrit XX vezetője nem lát lehetőséget, áprilistól – a főszezon indulásakor – ugyanis megtelik a piac őstermelőkkel. Csaszny Márton vázolta a lehetőségeket és elmondta folynak az egyeztetések a környező kerületekkel, s csak olyan megoldás elképzelhető, amely az itt élők érdekeit szolgálja.

A lakossági fórumon a bolhapiacot támogatók és ellenzők egyaránt részt vettek. Az árusok szeretnék ha a piaci napon is árusíthatnának, a piacon és környékén működő kis boltok képviselői szintén ezt a megoldást támogatnák. Szerintük a két piac csak szimbiózisban életképes. Bár megélni nem lehet belőle, de sokaknak fontos jövedelemkiegészítés a bolhapiacozás, másoknak életforma.

A Vörösmarty téren lakók nem akarnak a játszótér helyén bolhapiacot, egyikük szerint a bolhapiacok vonzzák a bűnözést. Kertekbe bedobált pénztárcák bizonyítják igazát. A felvetésre reflektáló árus jelezte, hogy nem lopni szeretnének, hanem árusítani. Volt olyan lakó, akit a piac is zavart, s gyenge minőségűnek is tartja, ő bevásárlóközpontot építene a piac helyére. Mások szerint legyen inkább Soroksáron a bolhapiac, s a parkot is le kellene zárni, mert a kutyák esténként ugatnak.

A képviselő-testület részéről is elhangzott a rendezett, a kerületieket kiszolgáló piac mellett érvelő vélemény, s a piac-ellenes egyaránt. Ez utóbbi nagy problémának az adómentes értékesítést tartja, szerinte többen ebből élnek, de adót nem fizetnek, ennek kiszűrése komoly feladatot jelentene. Ez utóbbi véleményt az egyik árus piac- és szegény-ellenesnek minősítette, s elmondta, hogy az évi 600.000 Ft bevétel – addig ugyanis adómentes, a nem üzletszerű értékesítés – az itt élő nyugdíjasoknak csupán álom.

Számos egyéb probléma is felmerült a fórumon:
– a XVIII. kerületből a kerületen áthaladó szippantós autók kérdése (ez megoldódni látszik, ugyanis pont tegnap kezdte meg működését egy új leeresztő a XVIII. kerületben, s ennek köszönhetően tizedére-huszadára csökkenhet a külső kerületből az erzsébeti derítőhöz érkező autók száma,
– a hulladékkezelés a szomszédos MÁV-területen és az ott működő illegális autópiac.

A folyamat tehát megkezdődött, az elmúlt évek slágerei Pesterzsébeten is a garázsvásár,ok voltak számos lakóközösség kedvenc cserebere rendezvényévé, használt ruha piacává váltak. Vajon sikerül-e Pesterzsébeten is legális állandó bolhapiacot létesíteni és hosszútávon működőképessé tenni úgy, hogy annak környezete is jól járjon az új piaccal.

A Vörösmarty téri piac mellett működő, majd megszüntetett rendetlen, koszos és illegális, bolhapiac helyett lesz-e olyan, amit megszeretünk és kerületünk értékévé válik? Olyan, amelyik szimbiózisban működik a zöldség-gyümölcs piaccal, a vásárlóközönséget pedig komplex módon szolgálja ki: a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézhessen, a használtcikk- kereskedelem pedig növelje a piacra járók számát is.

2015.02.25.

Ingyen menza = államosított óvodák?

2016-tól nem csak a rászorult és/vagy nagycsaládban élők, hanem a bölcsődés és óvodás gyerekek 90 százaléka ingyen kap reggelit, ebédet és uzsonnát, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Remek dolog ez a NER, 25 évvel a rendszerváltás után ismét megtanulhatunk a sorok között olvasni. Idős honfitársaink, akik még élőben hallgathatták az ötéves terveket bemutató kerületi előadásokat, gyakorolhattak önkritikát és a halálozási rovatnál kezdték olvasni a napilapokat, most előnyben vannak. A pártállami hírek ugyanis soha nem azt jelentik, amit szó szerint bejelentenek. Így van ez most is. Az újbeszélt tanulni kell, de elsajátítása után könnyebben megérthető a Gucci-kormány politikája.

„Ez az egy főre eső jövedelmet illetően körülbelül 90 ezer forintos határt jelent, ennél kisebb jövedelemmel rendelkező minden családnak a gyermekei ingyenesen részesülnek a gyermekétkeztetésben” – mondta a Krónikának Novák Katalin. Mivel az ingyenesen étkezők körét a központi költségvetésből bővíti a kabinet, az intézkedés az önkormányzatoknak nem okoz majd pluszkiadást, jelentette ki.

Mindeközben a szomszédos Csepelen a szervilizmus fővárosában holnap dönt a képviselő-testület az óvodák összevonásáról. Hónapok óta csicsergik a madarak, hogy komoly változások várhatóak az óvodai nevelés területén. Szeptembertől minden háromévesnél idősebb gyereknek kötelező óvodába járnia, egyes információk szerint ez az óvodák államosításával járna együtt.

Rezsicsökkentés = közműcégek államosítása + orosz atom

Ingyen menza = óvodák államosítása + a közétkeztetés központosítása?

2015.02.24.

Éhséglázadáson innen

A februári testületi ülésen döntöttünk: nem engedtük még jobban szétnyírni a szociális védőhálót a kerületben, a javaslatomra pedig júliusban ismét átnézzük a kerületi szociális ellátórendszert, hogy valóban ne kerüljön senki nehezebb helyzetbe idén annak ellenére, hogy a kormány lepasszolta az aktívkorúak támogatását az önkormányzatoknak.

Mégsem dőlhetünk hátra, a reménytelenség, a szegénység nem csökkent a kerületben, csupán lassítottuk az ide vezető folyamatokat.

Pesterzsébet nem vezetett be új adót, nem emelte a régieket, sem a bérlakások bérleti díjának összegét. Kompenzálja az óvodai és iskolás közétkeztetés áremelkedését a pesterzsébeti családoknak, így az egészséges menza program terhei nem hárulnak az itt élőkre. S bár a kormány áthárította az önkormányzatokra az aktívkorúak ellátását, idén ugyanazokkal a feltételekkel és összegben jutnak a rászorultak támogatáshoz mint tavaly.

Pesterzsébet Önkormányzatának baloldali többsége elfogadta határozati javaslatomat és így a hivatal a júliusi testületi ülésre beszámolót készít a települési támogatásokról szóló rendelet hatásairól. Pesterzsébet képviselő-testületének többsége számára ugyanis az idős, gyermek és aktívkorú rászorultak támogatása egyaránt fontos, így elkötelezettek vagyunk abban, hogy a márciustól felálló új szociális támogatási rendszerben is ugyanazokkal a feltételekkel és összegben juthassanak a rászorultak támogatáshoz mint tavaly.

A fideszes képviselők persze nem hazudtolták meg magukat, természetesen ők nem támogatták a javaslatot, számukra a kormány iránti lojalitás fontosabb az itt élő szegények, krízishelyzetbe kerülők támogatásánál. Fideszes képviselőtársaim a Gucci-kormány szegény-ellenes politikáját képviselik a kerületben is, szerintük akinek nincs semmije, az annyit is ér.

Gyakorlatilag megszüntette a Gucci-kormány az aktívkorúak támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást. A szociális ellátások drasztikus átalakítása, egyes támogatások megszüntetése, az elvonások drámai következményekhez vezetnek. 2015 márciusában a méltányossági közgyógyellátások fedezete nullára csökken, megszűnik az óvodáztatási támogatás, az adósságkezelő szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Ezek egy része „települési támogatás” címen továbbél, de csak ha az önkormányzat akarja és tudja fizetni. Az önkormányzatok tehát most azt próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat a krízishelyzetbe került személyek számára.

A központi költségvetés helyett az önkormányzatoknak maguknak kell előteremteniük a forrás egy részét. Megpróbálnak a dologi kiadásokon takarékoskodni, szoros, komoly költségvetési fegyelmet követelő gazdálkodást választják (Pesterzsébet ezt választotta), vagy adót vetnek ki, hogy biztosítsák a fedezetet, vagy ellátatlanul hagyják a szegényeket, csökkentik a támogatások összegét, szigorítják a hozzáférést (mint ahogy ezt számos jobboldali többségű önkormányzat teszi, például a 8. kerület).

Pesterzsébeten a baloldali többség tehát teljesítette a minimumot, nem szigorította a támogatási rendszert, nem próbált meg kiszorítani rászorult köröket a támogatási rendszerből, hanem a kormány eredeti szegény-ellenes szándékait felülírva szinten tartja a szociális ellátó és támogatói rendszerét.

De vajon elegendő-e a szociális válság közepén ennyit tenni? A fideszes városvezetés 2011-ben megszüntette a méltányossági ápolási díjat a kerületben. Ez akkor kb. 220 embert érintett.

Vajon megelégedhetünk-e azzal, hogy nem lökjük bele a kormány által ásott gödrökbe a kerületben élőket, vagy fel is kell őket segíteni a földről?

Szerintem nem elégedhetünk meg: a szegénység növekedésének megállítása érdekében ugyanis most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.

Ezért várom érdeklődéssel és mély bizalommal a zuglói modell tapasztalatait. Ha sikerül bevezetni és működőképessé tenni a „minimumjövedelem” programot, akkor a baloldali többségű önkormányzatok számára hatalmas tér nyílik: fenntartható módon segíthetjük a kerületek, települések nincstelenjeit, rászorultjait. Néhány közgazdász szerint Karácsony Gergely elképzelése dicséretes, de ennek a mai Magyarországon nincsenek meg a pénzügyi feltételei. Ha a zuglóiak rácáfolnak a tamáskodókra, akkor megálljt parancsolhatunk helyi szinten az elszegényedésnek és reménytelenségnek és megvalósíthatjuk a megújulás és az igazságos társadalom programját.

2015.02.19.

Valami bűzlik a NAV körül

Valami bűzlik és rohad az adóhivatal körül. A NAV Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságának környékét patkányok lepték el, szemét szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép.

Ráadásul a felüljáró is korrodál, egy statikus ismerősöm szerint már csak rozsda tartja össze.

Tegnap körüljártuk a Határ úti kiserdőt Baranyi Krisztina ferencvárosi képviselőtársammal, botrányos állapotok fogadtak. Patkányok ugráltak elő a szeméthalmok közül, a kommunális hulladék keveredik a vállalatok illegális lerakatával. Van aki a szelektíven gyűjtött pillepalackokat helyezi itt el, van aki a megunt ágyát. A helyzet abszurditását jellemzi, hogy a kidobott hűtőt a lomisok már ki is bontották fémpáncéljából, azt elvitték, a bele pedig maradt az erdősávban.