A nyár végi éves lomtalanításkor készítettünk egy kérdőívet Gémesi Emese és Völgyesi Krisztián képviselőtársaimmal, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét. A kérdőív kitöltői szerint Pesterzsébet szemetes és ezen nehéz lenne vitatkozni, a szelektív szigetek kérdése osztotta meg talán a legjobban a választ adókat, bár a többségük szelektíven gyűjti a szemetet, környezetének állapotával senki sem elégedett. A többség ugyan megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék.
Szeptemberben a Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígértem, a beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Az ígéret szép szó: október közepén bizottságunk 6 szelektív szigetet járt be és mérte fel az állapotokat, kérte be az FKF Zrt. véleményét, illetve kérte meg a körzetek képviselőit, hogy mérjék fel a lakossági igényeket. Novemberi ülésünkön pedig döntünk is a felmért szelektív szigetek esetén arról, miként teljesíthetők a lakossági kérések.
Az októberi bejáráson érintettük a Mediterrán lakópark két sarkán található szelektív szigetet is.
Az elmúlt hónapokban rengeteg panasz érkezett ugyanis a Duna-parti sziget környezetének állapotáról (köztük tőlem is), a másik szelektív sziget megszüntetését pedig az egyik társasház közös képviselője kezdeményezte. A helyzetet fokozta, hogy október idusán pedig (szombat és vasárnap) este a lakópark két szélén elhelyezkedő szelektív szigeteket fel is gyújtották. Sajnos az FKF ZRt. mind a mai napig nem távolította el a romokat és nem pótolta a konténereket.
Október 20-án készítettem egy kérdőívet a Mediterrán lakóparkban élők részére a lakópark két sarkán található szelektív szigetek használatáról. Most ennek kiértékelését osztom meg:
A kérdőívet 88 lakó töltötte ki, 96%-uk a lakóparkban, 4%-uk pedig a Gubacsi-lakótelepen a Zodony utcai sziget környezetében lakik.:
A kitöltők közül mindenki szelektíven gyűjti a szemetet, négyen komposztálnak is, a választ adók 16%-a azonban csak a műanyagot és a papírhulladékot gyűjti külön, ők nem használják a szelektív szigeteket, a többiek valamiféle gyakorisággal igénybe veszik azokat, van aki csak az üveggyűjtőket, vannak akik a többit is.
Fenti okok miatt, 52 % szerint szükség van rájuk, 38% szerint csak az üvegkonténerekre, 10% szerint pedig nincs.
.
Baba park melletti (Zodony utca) szelektív sziget:
A választ adók csupán 10%-a szüntetné meg a szigetet, közel 20%-uk csak az üvegkonténereket tartaná meg, a többség azonban megtartaná az eredeti funkciókkal, viszont nagyobb védelmet biztosítanának nekik (körbekerítés, mobilkamerák…) és gyakrabban takaríttatnák.
Vizisport utcai (Duna-part) szelektív sziget:
A szelektív sziget közvetlen környezetében két új társasház is épül, aminek a környezetében felhalmozott építési hulladék vonzza az illegális hulladékot elhelyezőket. Az adott szigetet ráadásul eddig sem az itt lakók használták, hanem a környező sporttelepek egyesületei és sport és egyéb vállalkozásai, miközben annak környezetének karbantartásában nem vettek részt.
A Facebook sajátossága, hogy míg a gyorsan, egyetlen kattintással lezavarható FB szavazás esetében 87% szüntette volna meg az adott szigetet, addig az 5 perc alatt kitölthető kérdőív esetében (érdekes módon a kérdőívet többen töltötték amúgy ki, mint ahányan szavaztak) az arány a részleges vagy, ideiglenes megszüntetést támogatók esetében 59%-ra csökkent, a megtartást azonban ebben az esetben is csak 36% támogatta.
A novemberi bizottsági ülésen, a felmérések alapján az alábbi javaslatot teszem:
- A Duna-parton található szelektív sziget ideiglenes megszüntetést javaslom, hogy a két társasház átadása után az ott lakókkal egyeztetve keressük meg a helyét a házak környezetében a Vízisport utcában.
- A Baba park melletti szelektív sziget esetében javasolni fogom:
- a Zodony utcában a konténerek körbekerítését úgy, hogy ne zavarja a sarkon kilátást.
- a sziget közelébe mobilkamera telepítését.
Köszönöm a kérdőív kitöltőinek a segítséget!
Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.
A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul 
Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.
Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik. A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.
Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam” István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.
Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek – két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.
A légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. „Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány.”- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.
Pesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.
A nyári, záró egyeztetésen már valódi javulásról számoltak be az intézményvezetők, a vakáció beköszöntével pedig soha nem tapasztalt változások következtek be. Az ügyeleti időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a központi Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát a peremkerületi szegény gyerekek, mint a belső kerületek elitiskoláiban. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Minden alkalommal megérkezett a kisérő dokumentáció, a krémek állaga is megfelelő volt, esztétikusabb volt a tálalás.