Mégis jönnek a nemzeti italboltok? A FIDESZ a tudásalapú helyett az alkoholalapú társadalmat választja?
A Párbeszéd Magyarország politikusaként akár örömmel is fogadhatnám a hírt: Magyarország a skandináv modellt választja. De nem, nem a (köz)munkaalapú társadalom helyett vált prioritássá a tudásalapú társadalom bevezetése. Erről három nappal a tanévkezdés után, a tankönyvellátás fejreállásának és a közoktatás szisztematikus leépítésének második évében beszélni több, mint cinizmus lenne.
Orbán Viktor kormánya az alkohol árusítás esetében követi a skandináv modellt, annak is csak egy részét. A FIDESZ-közeli a Századvég tulajdonában lévő Napi Gazdaság szerint eldőlt és a dohány után az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül.
A lap úgy tudja, hogy az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették, annak megvalósításáról pedig már el is kezdődtek az egyeztetések a piac szereplőivel. Információink szerint a tervezetet a trafikokéhoz hasonlóan alakítják ki, tehát törvényi szinten rögzítik a szeszes italok árusításának szabályait. Az is biztosnak tűnik, hogy a dohányboltok monopóliumával megegyező módon jövőre kizárólag az erre létrehozott, az állam által előzetesen engedélyezett italüzletekben kapható majd alkohol.
A Nemzeti Cinizmus Rendszerét pontosan jellemzi, hogy a kormány prioritásként kezeli, hogy az alkoholfogyasztás reklámozása egyre fiatalabb rétegeket érjen el. A Magyar Turizmus Zrt. közpénzből reklámozza a pezsgő- és habzóborfogyasztást. Sőt, versenyt hirdet a fiatalok között, hogy minél több hasonló terméket igyanak. Ott, ahol elképesztően magas az alkoholisták száma. A hatóság szerint mértékletességre sarkall a kezdeményezés, az orvostársadalom ezt máshogy látja. Majd annak hasznát saját klientúra építésének folytatására kívánja fordítani.
Adómentessé tette a pálinkafőzést, így egyre kevésbé kontrollálja a minőségbiztosítást, most az államosítással növeli a szürkegazdaságot.
A trafik-mutyi után jöhet az italbolt-mutyi. Hiszen a korrupt, politikailag vezérelt trafiktenderek botrányaiból mindenki megtanulhatta, hogy milyen az, amikor Orbán Viktor kormánya belenyúl a kereskedelembe.
A nemzeti dohányboltok rendszere az eddigi adatok alapján nem hozta az elvárt adóbevételeket. A dohányáru árának emelkedése miatt csökkent a fogyasztás (ez a siker része), egyre olcsóbb, rosszabb minőségű és egészségre károsabb termékeket fogyasztanak a vásárlók (ez egészségügyi szempontból hosszútávon borzalmas állapotokat okoz), illetve jelentősen nőtt a feketekereskedelem.
Most jöhet az alkohol esetében is.
Az alkoholizmus Magyarországon népbetegség, a WHO felmérése szerint tavaly fejenként közel 13 liter tiszta szeszt fogyasztottunk hazánkban.
A nemrég közzétett Global Drug Survey (GDS) nevű kutatás szerint az alkoholfogyasztás a legaggasztóbb. Az elsősorban a fiatalokra koncentráló felmérésen a válaszadók közül 12,1 százalékkal fordult elő havonta legalább egyszer, hogy ha elkezdett inni, nem tudott megállni. 11,6 százalékukkal fordult elő havonta legalább egyszer, hogy nem emlékezett, mi történt vele előző éjjel, 23, 8 százalékuk szeretne kevesebbet inni a következő évben. 46 százaléka pedig maga is úgy látja, hogy ivási szokásai kockázatot jelentenek az egészségére. A munkavállalók 46 százaléka ment másnaposan dolgozni tavaly. Ez az írek után a második legmagasabb arány.
Az egyetlen ország vagyunk a felmérésben, ahol nincs nemzeti alkoholstratégia. Drogstratégiánk van, alkohol nincs, pedig nagy szükség lenne rá. Egyelőre homályos, mi lesz a sorsa a nemzeti alkoholprogramnak: három hónapja semmi hír róla. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma áprilisban még azt közölte, a tervezet kész, már társadalmi egyeztetés előtt áll. Azt azonban nem lehet tudni, hogy az egyeztetés pontosan mikor kezdődhet meg, s azt sem tudni, pontosan mekkora összeget kívánna fordítani rá a kormányzat. Ehelyett fontosabbnak tűnik az italbolt-mutyi.
Az Együtt-PM támogat minden, a tömény- és égetett szeszes italok kereskedelmét tisztességesen szabályozó erőfeszítést, de nem engedünk semmilyen oligarchikus érdekek által vezérelt új piacszabályozást és újrarendezést.