Pesterzsébet nem kér a Tarsoly Csabákból és Kubatov Gáborokból!
Pesterzsébet irányt vált: a „professzionális” sport támogatása mellett/helyett az iskolai és tömegsport fejlesztését választotta. Új idők váltják a régit: az előző ciklusban használaton kívüli sportpályákat sem volt hajlandó a Quaestor-Lombard frakció vezette városvezetés megnyitni a tömegsport számára, most új fitt-parkot és futópályákat építünk. A mutyira és és a közpénzek eltüntetésére épülő profi foci mindenhatósága helyett, mi Párbeszédet kezdeményezünk a helyi futókörökkel, tömegsport egyesületekkel, az itt élőkkel.

A képviselő-testület márciusi ülésén egy „fittpark” megépítéséről döntött a Kulcsár-lakótelepen, a park biztonságát a – Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára – térfigyelő kamerák biztosítják majd, és egy gumiburkolatú futópálya veszi majd körül a középre tervezett sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják.
Véleményem szerint nagyon jó területet talált a hivatal a fittpark kialakításához. A szomszédos lakópark, lakótelep, és a családi házas övezet mellett található a sporttagozatos Gyulai István Általános Iskola és a Kruj Iván Birkózó Sportcsarnok is. Egy sportközpont alakulhat ki a kerület ezen részén a fejlesztésnek köszönhetően, ez az egy központú Pesterzsébet városszerkezetének kialakítását is jó irányba mozdíthatja el. Külön köszönet Nemes László és Somodi Klára képviselőtársaimnak akik az előterjesztés végső simításait végig egyeztették a hivatallal és az érintett szervezetekkel.
A testületi ülésen azonban elmondtam, hogy a kerületi futótársadalom jelentős része eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérik a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Az előző ciklusban a fideszes városvezetés a Duna-parton egy használaton kívüli sportpályát sem volt hajlandó megnyitni ideiglenesen a soroksári gyilkosság után sem, amikor a teljes futótársadalom a hivatal segítségét kérte. A szomszédos kerületben történt kegyetlen gyilkosság miatt a pesterzsébeti futók által is kedvelt útvonalon megállt az élet, az eddig pezsgő, futókkal, görkorisokkal, kutyasétáltatókkal és kerékpárosokkal teli útvonalon szinte senki nem közlekedett. A Duna-part helyett a lakótelepek belső utcáin, autók és babakocsik között kocognak a sportolni vágyók. Azt írtam akkor: meggyőződésem, hogy a kerületi futók érdekeit nem a halálbüntetés visszaállítása szolgálja, hanem a kerületi tömegsport támogatása nyújt megoldást. A professzionális sport mellett igenis fontos a tömegsport támogatása is, lehetőséget kell nyújtani a kerületben élőknek, gyermekeknek, diákoknak és felnőtteknek egyaránt az egészséges életmódra, az ingyenes sportolásra. A fideszes városvezetés akkor fityiszt mutatott.
Most évekkel később szintén kimaradt az egyeztetés mind a kerületi futókörökkel, mind az itt élőkkel. Az épülő futópálya csak kiindulópontja lehet a váltásnak: Pesterzsébet az egyre hanyatló, pénzmosásra és mutyira épülő „profi” sport mellett a tömegsport támogatását és fejlesztését támogassa, folytassuk amit most elkezdünk: épüljön futópálya a Duna-parton és a kerület központjában egyaránt. Keressünk helyet kosárlabda pályáknak, mindenki számára megnyitott focipályáknak.
Az itt élők két éve megakadályozták, hogy stadion épüljön egy csendes Duna-parti lakótelep mellett, most találjuk ki együtt milyen legyen Pesterzsébet rekreációs övezete. Találjuk ki hol legyenek futópályák, fittparkok, kerékpárút, közösségi tereink!
Köszönöm Szabados Ákos polgármester úrnak, hogy befogadta a javaslatomat és jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is:
„Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete elkötelezett a kerületi tömegsport fejlesztésében, ezért a kerületben élőkkel a helyi tömegsport egyesületekkel futókörökkel és a futótársadalommal együttműködve futópályák kialakítását kezdi meg. Ezért a képviselő-testület úgy határoz, hogy a Kulcsár lakótelep mellett fittpark létesüljön gumiburkolatú futópálya kialakításával. A további fejlesztések tervezéséhez a lakosság véleményét becsatornázva lakossági fórumot tart és annak tapasztalatait leszűrve a költségvetés lehetőségeit felmérve javasol majd további futópályákat.”






A festőművész első szoboralkotásáról szerintem illetlenség esztétikai vitát kezdeményezni, köztéri szobraink szerepét az itt élők fogják meghatározni. S ez így van jól: komoly ellenérzéseket váltott ki a Kosutiban elhelyezett Sissi szobor is, többen (köztük jómagam is) giccsnek tartották, ma azonban a Pesterzsébet egyik legkedveltebb köztéri alkotásává vált: gyerekek másznak fel rá, nyugdíjasok pihennek meg mellette. Szeretjük, mert szerethető.












A bizottsági ülésen a képviselők többsége az értékesítés helyett a hasznosítást támogatta, ez egy nagyon jó helyen lévő telek és fontos lenne megtartani az intézményi-szolgáltató funkciót, esetleg fecskeházat építeni a területen. A FIDESZ frakció tagjai ezzel szemben az értékesítés mellett érveltek, akár olcsóbban az eddig kért árnál is, de ez persze nem újdonság: az előző narancs-ciklusban sokszor meghirdetésre került már az ingatlan.
forrás: pesterzsebet.hu
Kevés népszerűségrombolóbb ötletet tudnék kitalálni, mint a ma kezdődő vasárnapi zárva tartás projekt. Ha létező entitásról beszélhetnénk a KDNP esetében és nem a FIDESZ oldalguccijáról, akkor politikai elemzők hosszú számításokkal bizonyítanák, miért ütötte bele a párt koporsójába az utolsó szöget a javaslatuk. Miután a KDNP egy vicc, bár annak elég durva, nyilván nem fogják.
Ezért is elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány tízezrek állásának megszűnését is képes kockáztatni azért, hogy saját oligarcháinak, a CBA-tulajdonosoknak kedvezzen. Ez a dolgozó emberek újabb felháborító arculcsapása. A Fidesz ismét bizonyította, hogy a keményen dolgozó kisembereket továbbra sem képviseli, ez a Fidesz-szlogen is csak egy újabb Habony-féle „politikai termék”. A valóság az, hogy a következő hónapokban több mint tízezer keményen dolgozó boltos kerülhet az utcára, akik számára a későbbiekben keserves lesz a visszaút.

A pénz, amit egy munkanélküli, kisnyugdíjas, vagy keményen dolgozó kisember kap, nem nevezhető soknak. S bár Zsiga Marcell óta tudjuk 47 ezerből is meg lehet élni, gyakori kérdés miből lehet pénzt csinálni, „hogy teremtse elő az ember azt a kis összeget, amivel segíthet a szűkös anyagi helyzetén? Jár az ember agya, zakatol, a hangulata hullámzó, nem tudja, mitévő legyen, hiszen minden nap avval a lehetetlen helyzettel találja szembe magát, kitől kérjen segítséget, esetleg kölcsön, hogyan kerüljön vissza a gépezetbe apró csavarként? Rajtuk is segít a testület mai döntése.” Ezért is tartom fontosnak a határozatba befogadott javaslatomat, amelynek köszönhetően a Pesterzsébet-kártyával rendelkező, kerületi nyugdíjasok kedvezményben részesülnek s így alacsonyabb helypénzt kell fizetniük. Ugyanis bár megélni nem lehet belőle, de sokaknak nagyon fontos jövedelem-, nyugdíj-kiegészítés a bolhapiacozás.
A válaszadók 94%-a támogatta egy rendezett, tiszta bolhapiac kialakítását. 











Ma is ezek a legfontosabb kérdések. A gazdasági válság növelte az esélyegyenlőtlenséget, nő körükben a munkanélküliség, és a szociális szolgáltatások visszavágásának árát is gyakran ők fizetik meg. Sokan közülük azért kénytelenek feladni állásukat, hogy gondoskodni tudjanak gyermekeikről vagy idősebb rokonaikról. Az egyedülálló anyák helyzete különösen nehéz. A nők már a válság előtt is nagyobb eséllyel veszítették el gyakran bizonytalan állásukat, és dolgoztak részmunkaidőben. Fizetésük is alacsonyabb volt a férfiaknál, előrelépési lehetőségük is gyakran korlátozott volt. A helyzet a válság miatt tovább romlott. Meg kell akadályoznunk, hogy a nők lecsússzanak. A most márciusban átalakított szociális támogatási rendszer (óvodáztatási támogatás, méltányossági ápolási díj megszüntetése) legnagyobb vesztesei is ők. A háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkából semmilyen jövedelmük nem származik, de ha bevezetik az alapjövedelmet, akkor a társadalom részben honorálja ezt a munkát is.
Az idei nemzetközi nőnapnak, az oktatás a fő témája. Az oktatási rendszer szétverése is őket érinti ugyanis a legsúlyosabban, az egyenlőtlenségek fenntartása az oktatásban, – növelése – a társadalmi felemelkedést gátolja.
Az esélyegyenlőségi törvény önmagában nem volt elégséges az esélyegyenlőtlenség leküzdéséhez. A mai világban nem könnyű egyszerre anyának és dolgozó nőnek lenni. Ezen kell változtatnunk, s egy csokor virág sajnos egyelőre kevés ehhez.