Közélet Archívum - Oldal 38 a 85-ből

2015.02.16.

Közösen, egy élhető Pesterzsébetért!

Közös gondolkodásra, közös tervezésre hívja a kerület lakóit az önkormányzat. Dolgozzunk együtt Pesterzsébet fejlesztéséért! A kerület településfejlesztési koncepciójának tervezéséhez gyűjtik az itt élők véleményét, tapasztalatait. (A cikk alján található a letölthető kérdőív.)

Negyedéve választottak meg az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnökéve. Az első féléves munkatervünket nemrég fogadtuk el, az itt élők számára nyitott, a közösségi tervezésre építő, a lakossági észrevételeket becsatornázó, tematikus üléseket terveztünk. Az adott fejlesztésekről és problémákról első kézből, személyesen akarunk ismereteket szerezni így számos esetben bejárást tartunk, külsős szakértőkkel egyeztetünk. A munka elindult, a héten a Határ úti erdősáv illegális hulladék-kérdését nézzük meg a helyszínen, hogy egyeztethessünk a Ferencváros önkormányzatával. Várunk minden javaslatot, észrevételt, segítséget a munkához!

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELSŐ FÉLÉVES MUNKATERVE

2015. március

1) Tájékoztató a kerület fásítási és parkgondozási feladatairól.
2) Tájékoztató Határ úti erdő sáv illegális hulladék problémájáról.
3) A Topánka utcai pavilonsor területének rendezési terve, fejlesztése.
4) Beszámoló a Fenntartható Fejlődésért Stratégiai Tanácsadó Testület működéséről, koncepciójának átgondolása.
5) Helsinki út 26. szolgáltatóház fejlesztése

2015. április

1) Javaslat a Településképi véleményezési eljárásról szóló 25/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelet módosítására.
2) Tájékoztató a Dél-pesti szennyvíztisztító működéséről, bűzproblémáról. (Helyszíni bejárás)
3) Beszámoló a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány 2014. évi működéséről.
4) Javaslat a környezetvédelmi tartalék felhasználására.
5) Pesterzsébeti futópálya terve.

2015. május

1) A Vörösmarty tér koncepciójának kialakítása.

2) Beszámoló a Tér-Köz pályázatról. A Pesterzsébeti Első Közösségi Kert tervei, működtetése.

3) Tájékoztató a kerületi kutyafuttatókról, szemetesekről, valamint a játszóterek állapota

2015. június

1) Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására
2) Tájékoztató a kerület hulladékkezelésének és a szelektív szigetek állapotáról, a házhoz menő szelektív gyűjtés tapasztalatairól.
3) Tájékoztató a Kiserdő helyzetéről, (Bejárás külső helyszínen)
4) Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának 2015. év második félévi Munkatervére

Néha érik az embert kellemes meglepetések is. Elkezdődött ugyanis Pesterzsébet Új Integrált Településfejlesztési Koncepciójának és Stratégiájának tervezése is, nos volt már ilyen máskor is, de most talán ez is változik. Az előző ciklustól eltérően ugyanis az önkormányzat annak érdekében, hogy a tervezett dokumentumok minél inkább a pesterzsébetiekről szóljanak, s minél részletesebb tervet tudjon készíteni, közös munkára invitálja a kerület lakóit

A tervek hosszú (20 év) és középtávon (7 év) is irányt szabnak a kerület fejlődésének, meghatározzák a jövőképét, és a fejlesztésének prioritásait. Most a kerület jelenlegi állapotának, jellemzőinek vizsgálata folyik. Ebben kéri a részvételt a kerület főépítésze egy kérdőív kitöltésével.

Kitöltés után a foepitesz@pesterzsebet.hu e-mail címre lehet elküldeni, de a városháza portáján is elérhető, kitöltés után ugyanott le is adható.

A kérdőíveket március 13-áig, péntekig lehet elküldeni, illetve leadni.

2015.02.13.

Kivéve Orbán vejét!

A vasárnapi zárva tartás mindenkire vonatkozik!
Kivéve a gyevi bírót! (Orbán Viktor családját és üzletfeleit.)

„Gyevit ne tessék keresni a térképen, mert a térképen csak Algyő található, egy macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja a sült tököt a kultúrpalota tövében, a két kűszent lábánál, akiknek nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben, lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész.
Kérdezem tőle, hová való, ezt feleli rá:
– Leginkább csak Gyevibe.”

Friss hír a nol.hu-n, hogy készül a boltok vasárnapi zárva tartásának részletszabályozása. A rendelet több új kivételt is behoz, a kertészetek és Tüzép-telepek mellett például nyitva maradhatnak a kikötőkben üzemelő boltok. Utóbbi nyertese pedig Orbán Viktor veje, aki most vette meg a keszthelyi kikötőt.

Már a kikötő vásárlása is számos kérdést felvetett, például, hogy megtörtént-e a törvény által előírt versenyeztetés az ügyben.

A vagyontörvény és a költségvetési törvény értelmében minden 25 millió forint fölötti állami- vagy önkormányzati ingatlan értékesítésénél kötelező ugyanis a versenyeztetés. A kikötő vásárlásakor 7 millió forintot fizettek a vevők, ugyanakkor átvállaltak egy 22,8 millió forintos adósságot és beígértek egy 330 millió forint értékű feltőkésítést is. A PM meggyőződése, hogy a tranzakciót egyben kell értékelni, különben minden esetben ki lehetne kerülni a versenyeztetési előírást. Ennek fényében a Zala megyei Kormányhivatalnak vizsgálnia kell, mint az ügyben a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a kikötő eladásának jogszerűségét.

Nem baj, addig is míg minden kérdésre fény derül, gyorsan kivonható a vasárnapi zárva tartás alól, egy kis versenyelőny mindig jókor jöhet. A most kiszivárgott javaslat szerint kinyithatnak majd vasárnap a főszezonban a nagy tavak, így a Balaton, a Tisza- és a Velencei-tó mellett fekvő települések boltjai is. A kikötőkben álló üzletekkel szemben azonban ezek a boltok, telepek csak akkor működhetnek vasárnap, ha az üzletben olyan dolgozik, aki legalább 20 százalékos tulajdonosa a vállalkozásnak.

A keszthelyi kikötő tulajdonosai, köztük Orbán veje tehát hatalmasat nyer a kormányrendelet elfogadásával, mármint ha az önkormányzat engedélyez kiskereskedelmi beruházást az adott partszakaszon. Lehet rá fogadni megteszi-e.

„- Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenből ki kell venni.
– Ejnye, kutya meg a mája! – csodálkozott el a király. – Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?
– A gyevi bíró! – lengette a füleit a dudaember.”

Erre iszunk!

Vajon meddig fokozható ez a pimasz és pofátlan önkielégítés? Meddig lehet a jogszabályokat úgy alakítgatni, hogy a „király” családjára és üzletfeleire ne vonatkozzanak?

Tisztelt fideszes urak, egyszer mindennel el kell számolni!

Ahogy Móra Ferenc már megírta:

„- Gyevi derék népét szívébe fogadja a király őfelsége! – olvassa a kisebb deák.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondja a nagyobb.
– Nincs köztük tökkel ütött fejű ember.
– Kivéve a gyevi bírót!
– Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többé senki porciót ne fizessen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Ezüsttálból aranykanállal egyen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Tíz arany útravalót kapjon! – hajtogatta össze az ispán az írást.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondta rá a király, s odafordult nevetve a dudaemberhez. –
No, gyevi bíró, ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt?”

2015.02.12.

A pesterzsébeti FIDESZ beintett Rogánnak?

Simicska szánkózik, a rendszer mégis recseg – ropog. A múlt héten jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mezőkövesdi sajtótájékoztatóján, hogy a budapesti képviselőik javaslatára úgy döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház felépítését javasolják a kormánynak. A pesterzsébeti FIDESZ-frakció azonban beintett Rogánnak: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.

A múlt héten a FIDESZ-KDNP frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az „új kórház”-hoz szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet. Ma pedig a pesterzsébeti FIDESZ-frakció felkérte a polgármestert, hogy egyeztessen a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház körzetében található önkormányzatok, kerületek polgármestereivel, hogy közösen lépjenek fel, és az elterelésből bedobott „új kórház” helyett a régióét mentsék meg.

Jelentős erőket megmozgatható kezdeményezésről van szó. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.

Rogán Antal az „új kórház” ötletét valószínűleg csak elterelésből dobhatta be, hogy lenyugtassa a kedélyeket az egészségügy küszöbön álló nagy átalakítása előtt. Párttársai azonban most láthatóan nem dőltek be, inkább beintettek.

Orbán Viktor ugyanis a Gyurcsány-féle egészségügyi reform megismétlésére készül: ugyanis kevesebb aktív kórházi ágy, kevesebb orvos, kevesebb ápoló. Tény, hogy a struktúrát lehetne ésszerűsíteni, mert valóban nem kell minden faluba sebészet, de az ésszerűsítéshez idő, betegút-szabályozás és pénz kellene. Enélkül a ripsz-ropsz „reform”csak az orvosok fokozódó kivándorlásához és a halálozás növekedéséhez vezet.

A kormány tervei szerint megyénként egy főkórház marad, kórházi osztályokat vonnak össze és zárnak be, csökkentik az ágyszámot, és akár 8-10 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátására is sor kerülhet. Márpedig hiába volna önmagában ésszerű egy-egy kisebb kórház átállása a krónikus betegek kezelésére, ha az átalakítás célja pusztán a spórolás.

A Minisztérium a kórházak eladósodásával indokolja a kapacitások leépítését, holott a krónikus eladósodás oka épp az alulfinanszírozottság: számos ellátás költségét csak részben fizeti ki az állam. Ha csökkentik az aktív kórházi ágyak számát, attól nem lesz kevesebb a beteg – de kevesebb egészségügyi dolgozóra lesz szükség. A múlt héten bejelentett kórházi átalakítások és a Fidesz-frakció által javasolt új budapesti kórház építésének ötlete is a Kormány és a Minisztérium kapkodásának, folyamatos rögtönzéseinek bizonyítéka.

Ezt unta meg láthatóan Pesterzsébeten a FIDESZ is, s várhatóan követik más önkormányzatok is. A pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra. Vajon követik-e őket mások is, s megállítják-e az egészségügy szisztematikus leépítését?

2015.02.06.

Lélegeztetőgépen a vállalkozások

Lélegeztetőgépen a vállalkozások: azonnali beavatkozásra van szükség! A legfrissebb adatok alapján továbbra is drasztikusan csökken a vállalkozói kedv hazánkban. Miközben a foglalkoztatottsági adatok kozmetikázhatóak az időszakos közmunkaprogramokkal és a külföldön munkát vállalókkal, addig a hazai vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikák siralmasak maradtak.2014-ben negatív csúcsot döntött az újonnan alakított cégek száma, 3 év alatt pedig már 40%-os a visszaesés. Ráadásul 2015-re ez az érték tovább csökkent: az egy évvel korábbihoz képest 2,55 százalékkal lett kevesebb a működő cégek száma hazánkban – áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében.

Tényfeltáró kormányülés

Ennek oka a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikája, aminek alapja az összeszerelő üzemek adókedvezményekkel való becsalogatása, miközben a válságálló és minőségi munkahelyeket teremtő mikro-, kis- és középvállalkozásokról megfeledkezett a kormány. A növekvő adminisztrációs terhek, az egyre növekedő korrupciós index, a korlátolt felelősségű társaságok alapításához szükséges tőke 500 ezer forintról 3 millió forintra történő visszaemelése mind mind hozzájárul a romló statisztikához.

Ha a változások területi eloszlását vizsgáljuk, még rosszabb képet kapunk. Egy év alatt a legnagyobb mértékű csökkenés Nógrád és Zala megyében történt, ahol 5 százaléknál nagyobb mértékű a cégszám-csökkenés. Budapest az egyetlen terület, ahol 2 százalék alatt tudott maradni a vállalkozások számának csökkenése az elmúlt egy évben.

A vállalkozó kedvet visszaveti az is, hogy egy induló, vagy gyenge jövedelemtermelő képességű vállalkozásnál már a kötelező járulékminimum befizetése is 100 százalék feletti tényleges adótehernek felelhet meg. Az Orbán-kormány azt ígérte, hogy legalább a startupok – az innovációra épülő induló vállalkozások – kaphatnak némi adókedvezményt, ám ebből sem lett semmi, a 2015-ös adócsomagba nem kerültek bele a korábban megígért, az ágazatot segítő kedvezmények.

A PM szerint a hazai gazdaságnak szüksége lenne arra, hogy visszatérjen a magyarok vállalkozási kedve, s végre valódi munkahelyek – s nem pusztán közmunkahelyek – keletkezzenek. Ezért meg kell fontolni új adózási megoldások bevezetését.

2013 szeptemberében jött létre a Budapest Hub munkacsoport, azzal a céllal, hogy meghatározzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit, és javaslatokat tegyenek a szabályozói környezet változtatására. A Runaway Budapest 2.0.2.0 című kiadványban a budapesti ökoszisztémát 2020-ra a régió vezető startup központjává irányozták elő. A kiadvány több területen is változásokat sürgetett, ezek egyike a képzés és az oktatás, de javaslatokat fogalmaz meg az adó és bürokratikus szabályozás megreformálására is. Az idei adócsomagban azonban nyoma sincs az elképzeléseknek: a Napi.hu a Miniszterelnökségről származó forrásukra hivatkozva úgy tudja, hogy bár a terv nem került le a napirendről, de „kifejezetten ezzel most nem foglalkoznak”. A startup ágazat támogatása kiemelten járulhatott volna hozzá a gazdasági növekedéshez, de azzal, hogy nem kerültek bele a 2015-ös adócsomagba az ágazatot segítő kedvezmények, Kádas Péter, a Budapest HUB munkacsoport tagja szerint ez a hajó elúszott.

A kormány által cserbenhagyott, az innovációra épülő induló vállalkozások (startupok) esetében tehát elég lenne a fiók aljából elővenni a szektor hazai szakmai képviselőivel közösen kerüljön kidolgozott anyagot és egy hosszú távú, adó és járulék csökkentő csomagot beterjeszteni, amely alkalmas arra, hogy a tudásra épülő vállalkozások itthon maradjanak.

A 35 évnél fiatalabb vállalkozók számára ösztönző, a pénzbeli támogatással kombinált tanácsadási és mentorprogramot kell meghirdetni, a választások után leállított programokat pedig folytatni kell. A kis és középvállalkozói szektor számára csökkenteni kell a jelenlegi nagyon magas adminisztrációs terheket.

Ebben a szektorban meg kell fontolni további új adózási megoldások bevezetését is, jó irány lehet például a francia egyéni vállalkozói rendszer modellje, amelynél nincs kötelező járulékminimum a főállású vállalkozóknál sem.

Ma Magyarországon nem létezik ugyanis olyan vállalkozói vagy adózási forma, amely az alacsony forgalmat és kis nyereséget generáló vállalkozásokra lenne szabva. Olyan rendszert kell tehát kidolgozni, amely biztosítja, hogy a munkanélküliek, a hosszabb ideje munkát keresők, esetleg alkalmi feketemunkából élők is lehetőséget kapjanak arra, hogy vállalkozhassanak, ne kelljen a szürke- vagy fekete-zónában élniük!

2015.02.06.

Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Döntsünk közösen róla! Szeretne-e bolhapiacot a Vörösmarty térre?

A február 12-i testületi ülésen napirendre kerül a kérdés. A testület arról dönt, hogy támogatja-e bolhapiac létesítését a Vörösmarty téri piac mellett. Ön mit gondol róla? Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Az elmúlt évek slágere Pesterzsébeten is a garázsvásár, számos lakóközösség kedvenc cserebere rendezvényé, használt ruha piacává váltak. Pesterzsébeten a Vörösmarty téri piac mellett működött egy bolhapiac is. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk volt… Rendetlen, piszkos, illegális, de a miénk volt. Szimbiózisban működött a piaccal, a vásárlóközönség a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézett, a használtcikk- kereskedelem pedig növelte a piacra járók számát is.

Az illegális piac azonban egyre népszerűbb lett, s a rendezetlen viszonyok zavarták a közlekedést és közegészségügyi, higiéniai veszélyt is jelentett. A kerület lakossága több ízben is jelezte, hogy az árusok, azon túlmenően, hogy piacnapokon akadályozzák a közlekedést és – tekintve, hogy elfoglalják az ott lévő villamosmegállót – balesetveszélyt jelentenek, rendszeresen szemetet hagynak maguk után és zajongásukkal zavarják a környékbeliek nyugalmát.

A kialakult helyzet rendezése érdekében a Képviselő-testület még 2013 őszén úgy döntött napi helyhasználati díj (445 Ft/m2/nap) ellenében pénteki napokon a Budapest, XX. Vörösmarty téri piacon használtcikk árusítás lehetőségét biztosítja. Jeleztem, hogy bár a javaslat részben előremutató, hiszen a legális és rendezett bolhapiac mindenki érdeke, de hiányoltam az előterjesztésből az ott árusítók véleményét. Az árusok egy részénél – mélyszegénységben élő emberek – a bevétel harmadát is elviheti majd ez a díj.

Csaszny Márton képviselőtársam jelezte, hogy a jelenlegi használt piac azért működik csütörtökön és szombaton, mert akkor van nyitva a zöldségpiac is, egymás nélkül nem működnek. A bolhapiac csak piacnapokon (csütörtök, szombat) vonz annyi érdeklődött, hogy gazdaságosan működjön.

A döntés hibásnak is bizonyult, nem jelentett megoldást, mert az illegális árusok nem éltek a lehetőséggel.

Az előző városvezetés képtelen volt tehát kezelni a helyzetet, a körülmények hónapról hónapra romlottak. A választások után felálló új testület második, decemberi ülésén robbant a bomba: az önkormányzat rendvédelmi osztályának dolgozói, a közterület-felügyelők december elején az advent kezdetére felszámolták a bolhapiacot.
A frissen megválasztott képviselők kissé hunyorogtak, értetlenkedtek, nem értették miért pont a két testület közötti interregnumban kellett a hivatalnak ezt a döntést meghozni. A testületi ülésen, majd a decemberi közmeghallgatáson is számos panasz érkezett az eljárás és kiürítés antihumánus módja miatt. Ráadásul egyre több lakó jelezte egy rendezett bolhapiacra igény van a kerületben.

Furcsa kettősség jelezte a megkérdezetteket: bár nem akartak úgy nekimenni az adventi időszaknak, illetve a karácsonyt megelőzően nem akartak úgy bevásárolni, hogy nem tudnak az autóikkal kiállni, a villamosról leszállni, és a járdán közlekedni az árusoktól, de a használtcikk piacra mégis szükségük lenne.

Szabados Ákos a kerületi lakosok és képviselők véleményét figyelembe véve decemberben azt ígérte, ha olyan nagy a lakossági igény arra, hogy egy ilyen piac legyen, az arra rászorulók ott árusíthassanak, akkor támogatja azt. Akkor akár helypénz nélkül, pesterzsébeti lakosként – ha személyi igazolvány felmutatása mellett igazolni tudják, hogy pesterzsébeti lakcímmel rendelkeznek -, akkor az önkormányzat által kijelölt, bekerített „bolhapiacra” bemehetnek és portékáját ott árusíthatják majd.

A február 12-i testületi ülésen ismét napirendre kerül a kérdés. A testület arról dönt, hogy támogatja-e bolhapiac létesítését a Vörösmarty utcai piac mellett. Ön mit gondol róla? Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Kérem, írja meg véleményét vagy szavazzon róla!

2015.01.24.

Pesterzsébet önkormányzata is átláthatóbbá válik

A kezdeményezésemre a héten Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. Karácsony Gergellyel, Zugló polgármesterével tavaly ősszel jelentettük be, hogy a PM összes önkormányzati képviselője kezdeményezni fogja új antikorrupciós szabályozás bevezetését. Lépésről lépésre haladunk.

Csütörtökön a képviselő-testület egyhangúan támogatta és elfogadta kezdeményezésemet, így az önkormányzat működését még átláthatóbbá teszik. Pesterzsébet ugyanis nem Felcsút, képviselő-testülete nem kér a Mészáros Lőrincekből, az itt élők a korrupció helyett a közszféra nyílt és átlátható gazdálkodásában érdekeltek.

Folytatnunk kell mintaértékű nyilvánossági politikánkat a proaktívan közzétett adatok köre és felhasználhatósága szempontjából éppúgy, mint az egyedi megismerési igények kezelésében. Ezért tavaly novemberben a „Csak Pesterzsébet!” színeiben bejutott képviselőknek és a Polgármesternek egy rendelettervezetet, javaslatcsomagot küldtem az átláthatóság növelésére.

A csütörtöki testületi ülésen a hivatalt képviselő jegyző asszony és köztem éles vita folyt arról, hogy az Önkormányzat a jogszabályokban rögzített előírásokon felül növelje-e a transzparenciát. Egyrészt azért nem értek egyet a hivatal képviselőjével, mert Pesterzsébet mind a vagyonnyilatkozatok, mind a szerződések nyilvánossága tekintetében eddig is a törvényi előírásokon túl biztosította az átláthatóságot, másrészt a jogszabályokban rögzített feltételek csak akkor teljesülnének ha a kereshetőség is biztosított lenne. A K-monitor „Ez a minimum” programját és a zuglói rendeletet felhasználó rendelettervezettel kapcsolatban pedig számos jogi kifogást emelt.

Meggyőződésem, hogy a transzparens működés csak akkor biztosítható ha a hivatal és a képviselő-testület egyaránt elszánt, s közösen dolgoznak annak kialakításában. Így a feszültséget oldandó 9 képviselőtársammal olyan határozati javaslatot nyújtottunk be, amely az „Ez a minimum” követelményrendszerét kielégítő szabályzatrendszert és cselekvési programot is biztosítja, de a hivatal észrevételeit figyelembe veszi.

Az elfogadott, módosított határozati javaslatot benyújtok:

Csaszny Márton
Kovács Eszter
Somodi Klára
Komoróczy László
Nemes László
Nagy Lászlóné
Fekete Katalin
Nemesné Németh Judit
Mach Péter
Völgyesi Krisztián

A végleges szabályzatrendszert a polgármester nyújtja be és a képviselő-testület márciusban tárgyalja újra.

korrupció 1_1.jpg
Két éve kezdtem bele a harcba: 2012 novemberében indítottam egy nyereményjátékot Pesterzsébet átlátható gazdálkodásáért. Számos önkormányzat él vissza ugyanis az informatikai lehetőségeivel és a jogszabályokban rögzített kötelező adatokat oly módon teszi közzé (ha közzéteszi), hogy azok elérése a honlapon nagyon nehéz, szinte lehetetlen. A játékban részt vevők feladata az volt, hogy a honlapon megtalálják az ötmillió forint feletti beszerzések szerződéseit. Sajnos csak egyetlen megoldás érkezett, ő megtalálta az archív fájlok között: http://archive.pesterzsebet.hu/index.php?action=category&id=2901. Azóta komoly fejlesztések történtek: mára az egymillió forint felettiek listája is elérhető, de még mindig számos hiányosság tapasztalható.

Bár a nyereményjáték két éve „kudarcba fulladt” (megmutatta hol tart a kerület) az elmúlt években voltak részsikereink, számos javaslatomat elfogadta a testület:

– A hivatal ma már nem biztosít kedvezményes bérleti díjú ingatlanokat a pártoknak, azokból az érintett szervezetek kiköltöztek, vagy ma már piaci árat fizetnek érte.
– Csökkent a zárt napirendek száma és csak a jogszabályban előírt esetekben vált elérhetővé a zártkörűség.
– Elsőként a fővárosban Pesterzsébeten nyilvános az egymillió forint feletti szerződések listája és az a kerület honlapjáról letölthető.
– Kis lépés a képviselőknek, de hatalmas ugrás az átlátható gazdálkodásban érdekelt pesterzsébeti polgároknak:javaslatomra Pesterzsébeten nyilvánosak és az interneten letölthetőek a képviselők vagyonnyilatkozatai a teljes ciklusra nézve.

Azóta komoly fejlesztések történtek: mára az egymillió forint felettiek listája is elérhető, de még mindig számos hiányosság tapasztalható. Ahogy azt a K-monitor, a fővárosi kerületek honlapjairól készített elemzése is mutatja:

https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FpU4c3n9FBXyAOND4d9I24cD0wog831M3JVnfGlqmtA/edit#gid=0

A csütörtöki döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthatjuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak.

A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen.

Elsőként Zugló önkormányzata fogadta el a K-monitor által kidolgozott antikorrupciós minimumcsomagot, a képviselők egyhangú támogatásával, most Pesterzsébeten is egyhangúan a transzparens működés mellett tették le a voksot. Míg az V. kerületben hetente potyognak a csontvázak a ruhásszekrényből, Rogán Tónival és a kerületi ingatlan ügyekkel van tele a sajtó, Pesterzsébet szerencsére más utat választott.

Ilyenkor jó erzsébetinek lenni.

2015.01.22.

Luxusautókkal urizál a kormány

Sikerült komolyan megbántanom az Orbán-Gucci kormányt. Azt kértem a kormánytól spóroljon az állami autóhasználattal, s a megtakarítással pótolják a visszavonandó útdíjak miatti kiesést. Az ország vezetői ugyanis nyugodtan járhatnak közösségi közlekedéssel: a kormánynak így az urizálás helyett több ideje jutna az emberek mindennapi gondjainak megismerésére. Üljenek vonatra vagy szálljanak buszra ugyanúgy, ahogy a többi magyar ember teszi.

Nos, erre úgy megsértődtek, hogy még 465 milliót elköltenek hivatali autókra.

Két hete kértük az elkerülő utakra is kivetett útdíjak bevezetésekor: vizsgálják felül a megmagyarázhatatlanul bőkezű állami autóhasználati gyakorlatot, az indokolatlanul megítélt szolgálati autókat vegyék vissza a kedvezményezettektől, a magáncélú használatot pedig térítsék meg.

Igen, ez akkor volt amikor Orbán Viktor az útdíj miatt tiltakozók hangját összetévesztette a próbaüzem gépházzajával. A miniszterelnök akkor meg is ígérte, a kabinet áttekinti a próbaüzem tapasztalatait, levonja az „értelmes” következtetéseket.

Nos, megtörtént. Bár sajnos megint félrehallottak valamit:

Mi azt mondtuk, vegyék vissza a kedvezményezettektől. Ők meg úgy értették, vegyenek még nekik. Sajtóhírek szerint ugyanis 460 millió forintért vásárol magának luxusautókat a kormány. Akinek jól megy, nyilván megteheti.

Míg a gazdagabb európai országokban alig néhány tucatnyi személyautó áll a teljes államigazgatás rendelkezésére, a magyar kormány több száz állami vezető számára biztosít személyes használatú gépkocsit, indokolatlanul. Ez az értelmetlen és pazarló urizálás évente sokmilliárd forintba kerül az adófizetőknek, mondtuk két hete. Erre ők Újabb 460 millió adóforintot költenek magukra: ezúttal luxusautókat vesznek maguknak, mert az eddig használt állami autóik „átlagosan 9-10 évesek, 260-400 ezer kilométer futottak”, vagyis nem méltóak ilyen fontos emberekhez. Hatalomra kerülésekor az Orbán-kormány kisebb államot és puritán kormányt ígért – ehelyett az államtitkárok és a miniszteri biztosok száma követhetetlenül nő, az adófizetők pedig immár több száz állami vezető magáncélú autóhasználatát fizetik, indokolatlan esetekben is.

A magyarországi gépjárműpark átlagos életkora 12,5 év, az átlagos futásteljesítmény pedig követhetetlen (mert a kormány nem hajlandó bevezetni a rendszert, amely minden vizsgánál és szervizlátogatásnál központi adatbázisba rögzíti az óraállást), a magyar emberek többsége azonban mégsem engedheti meg magának, hogy a kormányhoz hasonló gyakorisággal cserélgesse az autóját.

A Párbeszéd Magyarországért elítéli az újabb kormányzati pazarlást:, közérdekű adatigénylést adunk be annak kiderítésére, hogy ki és milyen címen használ állami autót, egyben törvénymódosítást kezdeményezünk a luxusjuttatás megadóztatásáért.

2015.01.22.

Eb ura fakó, nekünk nem kell ebadó!

Ebösszeírás igen, ebadó nem lesz idén Pesterzsébeten.

Jobb későn mint soha, Pesterzsébet Önkormányzatának honlapjára is felkerült: idén kötelező ebösszeírás lesz a kerületben is.

A kutyatulajdonosoknak 2015. március 31-éig kell bejelenteni négylábúikat. Az ehhez szükséges formanyomtatvány 2015. február 1-jétől lesz elérhető a honlapon. Az űrlapot a Pesterzsébet újság február 24-ei számában is megtalálhatják, kitöltési útmutatóval együtt.

A papír alapú nyomtatványt postai úton a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályára (1201 Budapest, Kossuth tér 1.) kell majd elküldeni, faxon a 289-2546. számra eljuttatni, vagy személyesen, a polgármesteri hivatal portája mellett kihelyezendő ládába lehet bedobni.

Jobb későn mint soha: ugyanis aki elmulasztja a legújabb ebösszeírást, 30 ezer forintos büntetésre számíthat. Nyilván nehezen elképzelhető, hogy a kerület jegyző asszonya végigsétál a családi házas övezeteken és ahol kutyaugatást hall ott bedob egy csekket, ennek ellenére érdemes odafigyelni és betartani az előírást.

Az Orbán-Gucci kormány által még az előző ciklusban elfogadott új állatvédelmi törvény végrehajtásakor is sikerül tehát az eredeti szándékokat kifordítani. A kutya is a dombra szarik: az állatkínzókat vagy a nagyüzemi ebszaporítókat továbbra sem ellenőrzi senki, a normál kutyatartók viszont csippeznek, adatlapokat töltögetnek és egyre beletörődőbben várják az ebadót. Vajon miért nem lepődöm meg hogy bármihez hozzányúlnak az csak ront és nem segít a helyzeten. Az intézkedést az előző ciklusban elfogadott állatvédelmi törvény vezette be: ebben a jogalkotó előírta a kutyák kötelező csipezését (és az elektronikus jelölésen alapuló országos ebnyilvántartás felállítását), másrészt azt, hogy az önkormányzatoknak háromévente ebösszeírást kell tartaniuk. Az összeírás a gyakorlatban úgy működne, hogy a helyhatóság kiküld a tulajdonosnak egy adatlapot, amit az kitöltve visszaküld. Nos, ahol egyáltalán működik az adatlap-kiküldési módszer, ott jellemzően azok a tulajdonosok kapnak értesítést, akiknek a kutyájában már van csip, így értelemszerűen az állami nyilvántartásban is szerepelnek.

A határidő elvileg december végén lejárt, a fővárosi kerületek azonban most kaptak észbe és kezdik felrakni honlapjukra az értesítéseket, letölthető adatlapokat. Dupla üröm, hogy az adatlapot papíralapon kell benyújtani, ha már a kutyásoknak rossz, legyen rossz az erdeinknek is.

Bár pénz beszél, kutya ugat: Szabados Ákos polgármester ígérete szerint idén nem vezet be az Önkormányzat új adónemet, így ebadót sem.

S bár számos önkormányzat új adónemek bevezetésére kényszerül majd amiatt, mert az állam rájuk testálta az aktív korúak segélyezését erre az ebadó nem nyújt megoldást, az önkormányzat ugyanis köteles a befolyt ebadó teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

2015.01.12.

A kormány nem munka, hanem nyomoralapú társadalmat épít

Ha eddig azt hittük, hogy a Gucci-kormány csak vasárnap óhajtja zárva tartani az üzleteket, akkor mára kiderült, hogy azt sem bánják, ha a zárva tartás a hét minden napjára kiterjed.

A kormány ugyanis tudta, hogy az elsősorban a hipermarketeket, bevásárlóközpontokat érintő szabályozása tömeges elbocsátásokat eredményez stratégiai partnerénél is, a Tesconál – derült ki ma a cég hazai vezetőjének sajtónyilatkozatából.

564 Tesco-dolgozó tudta meg ma, hogy megszűnik a munkahelye – de vajon miért nem törődött ezzel a magyar kormány?
Kik vannak többen: a munkájukból élő dolgozók, vagy a CBA-lánc tulajdonosai?
Kiket kell a kormánynak képviselnie? A dolgozókat kellene, de ma nem ez történik.

Decemberben, a jogszabály megszavazásakor azt mondtam: nem szabad egyoldalúan rákényszeríteni az emberekre a vasárnapi zárva tartást, csak a munkavállalókkal és munkaadókkal történő egyeztetés után lehetne előrébb lépni. Hangsúlyoztam, hogy a javaslatnak jelentős gazdasági kockázatai vannak, fennáll annak veszélye, hogy nagy arányban bocsátanak el dolgozókat.Nem sikerült rám cáfolni, az az egy már biztos.

A kormány nem munkaalapú, hanem nyomoralapú társadalmat épít. Az elbocsátottaknak legfeljebb 3 hónapig jár a munkanélküli segély – a legrövidebb ideig az egész Európai Unióban. Ha nem sikerül új munkahelyet találni – 3 hónap alatt szinte lehetetlen – jön a közmunka és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás monoton váltakozása. Utóbbi ellátás csak 22800 forint, néhány éve – még 2011-ben is – 28500 forint volt, ezt is az Orbán-kormány csökkentette le.

Természetesen fontos, hogy a munkavállalóknak legyen szabad hétvégéjük, pihenésre alkalmas szabad vasárnapjuk. Ezt azonban nem minden üzlet vasárnapi bezárásával, hanem hatékony munkajogi szabályozással, magasabb hétvégi pótlék biztosításával és tisztes munkakörülmények biztosításával lehet elérni. Vagyis a Munka Törvénykönyvét nem kiüríteni kellett volna, gyengíteni a munkavállalói jogokat, csökkenteni a pótlékokat, hanem pont az ellenkezőjét. Erősíteni kellene a munkavállalók utóbbi években gyakorlatilag megszüntetett biztonságát, és a törvényalkotásnak a lakosság érdekeit kellene szolgálnia, nem néhány kivételezett nagyvállalkozóét.

A tévedés elkerülése végett: meggyőződésem, a közösségi kereskedelem, a szatyorközösségek, a biopiacok és garázsvásárok a jövő. Komoly munka vár ránk, hogy élhető és fenntartható városokká alakítsuk településeinket. A vasárnapi zárva tartás azonban ezt nem segíti, hanem csupán néhány vállalkozó érdekeit szolgálja

„Ott még van egy fa!
Hát vágjátok már ki a picsába,
több hangsúlyt a csomagolásra
Amit eladok neked azt a közösből veszem
A szemetemet pedig ugyanoda: a maradékra teszem,
A reklámomat nézed és az E betűmet eszed
Nem fogyott a levegő, majd azt is tőlem veszed

Nagy ívben leszarom az etruszk vázát!
Mi a cél? Mindenkinek saját plázát!
Mi a cél? Mindenkinek saját plázát!
Mi a cél? Mindenkinek saját plázát!
Mi a cél? Mindenkinek saját plázát!

Szívom az észt és hozom a pénzt
Majdnem az összes szádat befogtam
Amikor hatékonyan és nyugodtan
már az utolsó halat is kifogtam,
Na és ha mindenkit a sírba tesz,
A lényeg, hogy utoljára nekem lesz!

2015.01.10.

Nem kell útdíj, fizessenek az állami vezetők az autóhasználatért!

Tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor arra kért mindenkit, most tiltakozzunk az elkerülő utak fizetőssé tétele ellen, most szóljunk. Akkor most szóltam: az útdíjakban január elsejével bevezetett változtatások hazugságokkal, anomáliákkal és rendszerhibákkal terheltek.

Ma délelőtt Petrovai László, XVIII. kerületi képviselőtársammal tartottunk sajtótájékoztatót a Dél-Pestet is sújtó agglomerációs adóról, arról, hogy miért hazug és káros az új rendszer. A miniszterelnök ígérete szerint a kabinet áttekinti a próbaüzem tapasztalatait, levonja az „értelmes” következtetéseket, nos, akkor most megírjuk miért vonják vissza az agglomerációs adót.

Egyrészt hazugság, hogy költségvetési többletbevétel érhető el úgy, hogy közben „mindenki jobban jár”. Ez egyszerű matematika! Az elkerülő utak és városi bevezető szakaszok fizetőssé tétele nem más, mint agglomerációs adó.

Másrészt az elkerülő utak célja, hogy tehermentesítsék nagyvárosainkat a környezetszennyező, és gyermekeink egészségét veszélyeztető átmenő forgalomtól, illetve hogy településeink úgy szerezhessenek, tarthassanak meg vállalkozásokat, hogy az azok által generált forgalmat ne kelljen elszenvedniük. Ezért voltak díjmentesek Európában mindenhol, eddig, ezentúl Magyarországon fizetnünk kell érte.

Orbán Viktor tehát téved. Amit hall, az nem a „próbaüzem gépházzaja”, az a tiltakozók hangja.

Ráadásul nem csak az újabb sarc miatt háborognak, hanem gyermekeik, családjuk egészségét és – a peremkerületekből, illetve az agglomerációból a döntésnek köszönhetően menekülő vállalkozások miatt – munkahelyeiket féltik. Az új útdíj nem más ugyanis, mint egy a városok környezetterhelését növelő, új agglomerációs adó.

Ezért is elfogadhatatlan, hogy amíg a kormány újabb sarcokat vet ki az autósokra, addig az állami vezetők díjmentesen használhatják, gyakran személyes célokra szolgálati járműveiket. Pedig a kormány eltúlzott szolgálatiautó-osztogatási gyakorlatának megszüntetésével kényelmesen meg lehetne takarítani azt a pénzt, amit az egyszerű autósok újabb megsarcolásától vár az állam.

Vizsgálják felül a megmagyarázhatatlanul bőkezű állami autóhasználati gyakorlatot, az indokolatlanul megítélt szolgálati autókat vegyék vissza a kedvezményezettektől, a magáncélú használatot pedig térítsék meg!

Egy szegény és egyre szegényedő ország államigazgatása ugyanis nem élvezhet ilyen luxusjuttatásokat. Az ország vezetői nyugodtan járhatnak közösségi közlekedéssel: a kormánynak így az urizálás helyett több ideje jutna az emberek mindennapi gondjainak megismerésére. Üljenek vonatra vagy szálljanak buszra ugyanúgy, ahogy a többi magyar ember teszi. Maximum ezentúl nem Gucci táskákkal járnának szegénységellenes demonstrációkra.