Lélegeztetőgépen a vállalkozások: azonnali beavatkozásra van szükség! A legfrissebb adatok alapján továbbra is drasztikusan csökken a vállalkozói kedv hazánkban. Miközben a foglalkoztatottsági adatok kozmetikázhatóak az időszakos közmunkaprogramokkal és a külföldön munkát vállalókkal, addig a hazai vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikák siralmasak maradtak.2014-ben negatív csúcsot döntött az újonnan alakított cégek száma, 3 év alatt pedig már 40%-os a visszaesés. Ráadásul 2015-re ez az érték tovább csökkent: az egy évvel korábbihoz képest 2,55 százalékkal lett kevesebb a működő cégek száma hazánkban – áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében.
Tényfeltáró kormányülés
Ennek oka a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikája, aminek alapja az összeszerelő üzemek adókedvezményekkel való becsalogatása, miközben a válságálló és minőségi munkahelyeket teremtő mikro-, kis- és középvállalkozásokról megfeledkezett a kormány. A növekvő adminisztrációs terhek, az egyre növekedő korrupciós index, a korlátolt felelősségű társaságok alapításához szükséges tőke 500 ezer forintról 3 millió forintra történő visszaemelése mind mind hozzájárul a romló statisztikához.
Ha a változások területi eloszlását vizsgáljuk, még rosszabb képet kapunk. Egy év alatt a legnagyobb mértékű csökkenés Nógrád és Zala megyében történt, ahol 5 százaléknál nagyobb mértékű a cégszám-csökkenés. Budapest az egyetlen terület, ahol 2 százalék alatt tudott maradni a vállalkozások számának csökkenése az elmúlt egy évben.
A vállalkozó kedvet visszaveti az is, hogy egy induló, vagy gyenge jövedelemtermelő képességű vállalkozásnál már a kötelező járulékminimum befizetése is 100 százalék feletti tényleges adótehernek felelhet meg. Az Orbán-kormány azt ígérte, hogy legalább a startupok – az innovációra épülő induló vállalkozások – kaphatnak némi adókedvezményt, ám ebből sem lett semmi, a 2015-ös adócsomagba nem kerültek bele a korábban megígért, az ágazatot segítő kedvezmények.
A PM szerint a hazai gazdaságnak szüksége lenne arra, hogy visszatérjen a magyarok vállalkozási kedve, s végre valódi munkahelyek – s nem pusztán közmunkahelyek – keletkezzenek. Ezért meg kell fontolni új adózási megoldások bevezetését.
2013 szeptemberében jött létre a Budapest Hub munkacsoport, azzal a céllal, hogy meghatározzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit, és javaslatokat tegyenek a szabályozói környezet változtatására. A Runaway Budapest 2.0.2.0 című kiadványban a budapesti ökoszisztémát 2020-ra a régió vezető startup központjává irányozták elő. A kiadvány több területen is változásokat sürgetett, ezek egyike a képzés és az oktatás, de javaslatokat fogalmaz meg az adó és bürokratikus szabályozás megreformálására is. Az idei adócsomagban azonban nyoma sincs az elképzeléseknek: a Napi.hu a Miniszterelnökségről származó forrásukra hivatkozva úgy tudja, hogy bár a terv nem került le a napirendről, de “kifejezetten ezzel most nem foglalkoznak”. A startup ágazat támogatása kiemelten járulhatott volna hozzá a gazdasági növekedéshez, de azzal, hogy nem kerültek bele a 2015-ös adócsomagba az ágazatot segítő kedvezmények, Kádas Péter, a Budapest HUB munkacsoport tagja szerint ez a hajó elúszott.
A kormány által cserbenhagyott, az innovációra épülő induló vállalkozások (startupok) esetében tehát elég lenne a fiók aljából elővenni a szektor hazai szakmai képviselőivel közösen kerüljön kidolgozott anyagot és egy hosszú távú, adó és járulék csökkentő csomagot beterjeszteni, amely alkalmas arra, hogy a tudásra épülő vállalkozások itthon maradjanak.
A 35 évnél fiatalabb vállalkozók számára ösztönző, a pénzbeli támogatással kombinált tanácsadási és mentorprogramot kell meghirdetni, a választások után leállított programokat pedig folytatni kell. A kis és középvállalkozói szektor számára csökkenteni kell a jelenlegi nagyon magas adminisztrációs terheket.
Ebben a szektorban meg kell fontolni további új adózási megoldások bevezetését is, jó irány lehet például a francia egyéni vállalkozói rendszer modellje, amelynél nincs kötelező járulékminimum a főállású vállalkozóknál sem.
Ma Magyarországon nem létezik ugyanis olyan vállalkozói vagy adózási forma, amely az alacsony forgalmat és kis nyereséget generáló vállalkozásokra lenne szabva. Olyan rendszert kell tehát kidolgozni, amely biztosítja, hogy a munkanélküliek, a hosszabb ideje munkát keresők, esetleg alkalmi feketemunkából élők is lehetőséget kapjanak arra, hogy vállalkozhassanak, ne kelljen a szürke- vagy fekete-zónában élniük!