Zsarolásnak tűnő levél, zárt ülés, elégedetlen edzők, dühös és aggódó szülők. Majdnem botrányba fulladt a pesterzsébeti szén-monoxid mérgezést vizsgáló bizottsági ülés egy levél miatt, de inkább zárttá nyilvánították azt. Az érintett gyermekeket, szülőket és edzőket képviselő egyesületnek ugyanis hamar sikerült beárazni az átvirrasztott éjszakákat, oxigénmaszkot, és artériás vérvételeket: 100.000 Ft / fő: ennyit követel az üzemeltetőtől peren kívül.
Ma délután rendkívüli ülést tartott Pesterzsébet Önkormányzatának Egészségügyi és Sport Bizottsága a január 3-i szén-monoxid mérgezés ügyében folytatandó vizsgálatokról, szükséges teendőkről.
Nehéz kétgyermekes szülőként – mivel a gyerekeim játszótéri barátai is érintettek a balesetben – tárgyilagosan írni a történtekről, úgyhogy következzen inkább az ülés szubjektív krónikája:
Ami jó: lesz lehetőség száraz edzésre a jégcsarnok megnyitásig a sportoló gyerekeknek. Felülvizsgálják a protokollt, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló eset. Lesz alapos vizsgálat az üzemeltetőnél a folyó nyomozástól függetlenül is. A képviselők, s így a kerületi lakosok folyamatosan tájékozódhatnak az ügyről. A hatósági vizsgálatok után pedig a polgármester kezdeményezi a balesetveszély elhárítását és azt követően a intézkedik a jégcsarnok rendeltetésszerű állapotának visszaállításáról.
Ami rossz: a vizsgálatok lezárultáig zárva a koricsarnok. Nem ismerjük honnan jött a CO, csak a szellőztető hibájának okát találták meg egyelőre. A vizsgálatok és a nyomozás lezárultáig a felmerülő kérdésekre nemigen érkezhet érdemi válasz. Súlyos vádak fogalmazódtak meg a szülők és az edzők részéről, személyi felelősségről beszélnek. Az üzemeltető és az edzők másként emlékeznek a történtekre. Két egyesület, az ESMTK és a KMH pénzügyi vitája is nehezíti a tisztánlátást.
A képviselők az ülésen az alábbi kérdésekre keresték a választ:
1) Hogyan keletkezhet szén-monoxid a Jégcsarnokban? Normál üzemeltetésnél is előfordulhat ez vagy csak műszaki hiba esetén?
2) Az üzemeltetési utasításban szerepel-e a szén-monoxid keletkezésének lehetősége és ennek kezelése (eljárásrendben rögzítve)? A Jégcsarnok hogyan biztosítja, azt hogy a személyzet ismerje és betartsa az eljárásrendet?
3) Mire alkalmas a beépített mérő? A CO-mérők a jégcsarnok mely pontjain mérnek? Milyen mérési tartományban mérnek? Mi a CO-mérők pontossága és reakcióideje?
4) Mikor került beszerelésre? Mennyi időnként kell hitelesíteni?
5) Mik a CO színt határértékei? Mi a teendő ezek elérésekor?
6) A szint túllépés esetén a teendőkről írásban vagy szóban kellett tudomást szereznie az üzemeltető személyzetnek? Kinek a feladata felügyelni a szénmonoxid-értéket?
7) Naplózva van-e a CO-mérő (-k)?
8) Milyen intézkedések szükségesek a veszély megakadályozására?
Előzmények:
A pesterzsébeti jégcsarnokban, január 3-án délután 14 óra 15 perckor a szén-monoxid érzékelő beriasztott. A bent lévőket kiterelték, a Katasztrófavédelem három autóval jelent meg a helyszínen, és egy mentő is érkezett, majd bezárták a létesítményt.
S innen kicsit kacifántossá vált a történet:
Az aznapi tudósítások a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének az MTI-nek adott nyilatkozatáról szóltak: öt embernél enyhe szén-monoxid-mérgezést állapítottak meg. Kisdi Máté szerint mire a tűzoltók kiérkeztek, az épületet a fenntartók csaknem teljesen kiürítették. Az épület előtt 30 ember várakozott, további 5 embert a tűzoltók kísértek ki. A fővárosi tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek az épületben, amelyet átszellőztettek.
Este azonban a jegkorong.blog.hu már tömeges szén-monoxid mérgezésről írt. Preisinger Gábor, a KMH Budapest vezetőségi tagja szerint „a mérkőzés után játékosaink mindegyike fejfájásra panaszkodott. Feltűnő volt, hogy a meccs alatt folyamatosan szellőzteti a rolbás a jégcsarnokot, ezt akkor még nem nagyon értettük. Amikor a lefújás után körülbelül 30 perccel lefényképeztem a CO-mérőt, 191-es értéket mutatott. Mint a rolbás kérdésemre elmondta, a műszer a mérkőzés alatt folyamatosan jelzett. Elmondása szerint a második harmadban a csarnok CO-szintje túllépte a kiürítési határértéket. Mint mondta, ekkor 208-ra ment fel, a csarnokot 200-nál ki kell üríteni. Erről a csapatoknak nem szóltak, és engedték, hogy a gyerekek lejátsszák a hátralévő nagyjából másfél harmadot. Szombaton délután a pályára lépő összes játékost megvizsgálták, majd benntartották a Heim Pál Kórházban. Több játékosnál nagyon magas értéket mértek, ők oxigénmaszkban fekszenek a különböző osztályokon, mert a toxikológiai osztályt hamar megtöltötték a jégkorongozók. Felnőttek is vannak a mérgezést szenvedők között, benntartották például az MTK edzőjét is. Nem tudom, ki hozhatott olyan döntést, hogy a jégcsarnokot a magas szén-monoxid szint ellenére nem ürítik ki, de az biztos, hogy a KHM az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.”
Azóta kiderült: 41 gyermeket vittek be a Heim Pál Gyermekkórházba, közülük 28-at bent tartottak éjszakára. A helyszínen három felnőtt lett rosszul, ők oxigénmaszkot kaptak, hárman pedig a János kórházban feküdtek kivizsgáláson. Vasárnap mindenkit hazaengedtek.
Kellemesebb hétvégét kívánok a mostaninál a beteg gyerekeknek és nyugodalmasabb éjszakákat a mostaninál a családtagoknak!
A rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyokozás ügyében nyomoz. A helyszíni kihallgatások lezajlottak, a nyomozás azonban még folyik, a jégcsarnok gépházát lefoglalták.
A jégcsarnok azóta tehát zárva, a kerületi szülők válaszokat várnak, felelősöket keresnek, s az önkormányzati képviselők is szerettek volna tisztán látni az ügyben.
A bizottsági ülésre eljöttek kerületi szülők, edzők, Preisinger Gábor, a KMH Budapest vezetőségi tagja, Harót János az ESMTK elnöke, Makádi Katalin Budapest XX. XXIII. kerület rendőrkapitánya, a Katasztrófavédelem munkatársai, Szabó Gábor a Pesterzsébeti Farkasok edzője…
Sajnos az ülés kezdetére időzítve az egyik érintett egyesület, a Kanadai Magyar Hokiklub SE képviselője ultimátumot nyújtott be a kerületi jegyzőnek és az ESMTK elnökének, hogy vagy fizet az üzemeltető minden érintettnek 100.000 Ft-ot fejenként vagy perre viszi a dolgot. Ez azon túl, hogy a baleset után 3 nappal, a vizsgálatok lezárulta előtt mennyire ízléses, annyiban káros is volt, hogy a bizottság az ülést zárttá nyilvánította, mivel a kerület érdekeit sértheti az ülésen elhangzó vélemények, információk nyilvánossága.
Hadd gratuláljak ezúton is a levél írójának: hamar sikerült beárazni az átvirrasztott éjszakákat, oxigénmaszkot, és artériás vérvételeket!
Ennek ellenére a zárttá nyilvánításról döntő szavazás előtt kértem, hogy az ülésre érkező edzők, szülők, képviselők feltehessék kérdéseiket és kaphassanak rá választ a nyílt ülésen ha már eljöttek. Mivel a bizottságnak tagja nem vagyok, az ezzel kapcsolatos döntésben nem vehettem részt, de Somodi Klára, a bizottság elnöke akceptálta a kérést. Köszönet érte, és amúgy pedig riszpekt: az első ülését TV-kamera, aggódó, és néha dühös szülők és edzők tömegében vezette le. Soha könnyebb kezdést 😉
A nyílt ülésen a Farkasok edzője azt kifogásolta, hogy az elektromos rolbát Debrecenbe szállították és így Pesterzsébeten gázost üzemeltetnek, pedig a jégcsarnok műszaki tervezésekor az előbbivel számoltak. Preisinger Gábor – aki a 100.000 Ft-ot szeretné kártérítésként – a jegkorong,blog.hu-n idézetteket ismételte meg, kiegészítve azzal, hogy a mérkőzés 14:15-kor ért véget a szövetség jegyzőkönyve alapján, ő 14:40-kor hagyta el a jégcsarnokot, tehát félháromkor azt nem üríthették ki, azt a közönségkorcsolyázás kezdetekor tették meg, az pedig 15 órakor kezdődött. Véleménye szerint ez nem csupán műszaki kérdés, hanem súlyos emberi mulasztás történt. Egy szülő a délelőtti edzésen készült videót vetítette le, ahol a gyerekek összeesnek a végén a fáradtságtól és oxigénhiánytól, a szülők pedig kiabálnak velük, hogy keljenek fel. Talán ez volt a legnehezebb része az ülésnek. Többen elmondták, hogy a délelőtti edzésen résztvevők is fejfájásra panaszkodtak otthon.
Én a kérdéseim zömét a nyílt ülésen tettem fel, hogy az érintett szülők is kellő információk birtokába kerüljenek.
A kérdéseim és Harót János, az ESMTK elnökének válaszai:
– Várhatóan mikor nyit ki a jégcsarnok?
Csütörtökön jön ki az igazságügyi szakértő, ha lezárja a vizsgálatot a héten, utána a rendőrség feloldja a zárlatot (most a nyomozás miatt lefoglalta a teljes gépházat), utána pedig a hiba elhárítása és az Iparvédelmi Parancsnokság engedélyének megszerzése lesz csak vissza. Csütörtökig tehát nem lehet meghatározni mikor nyithat ki a csarnok. lyét kell már csak megszerezni
– Ha elhúzódik a nyitás, milyen segítséget tud nyújtani az üzemeltető ESMTK az érintett egyesületeknek? Biztosít-e lehetőséget szárazedzésre addig az itt sportoló gyermekeknek?
Igen, ha igény van rá akkor a szomszédos sportpályákon lehet majd edzést tartani, az ESMTK segít megoldani a problémát.
– Mikor értesítették a katasztrófavédelmet és mikor ürítették ki a csarnokot a vészjelzéshez képest?
Negyed háromkor hívták fel az ESMTK elnökét a problémával, ő félháromkor kiérkezett és azonnal hívták a katasztrófavédelmet, illetve kiürítették a csarnokot. Előírásszerű volt a beállítása a CO-mérőknek és jeleztek is, a katasztrófavédelem műszerei pontosan ugyanazt az értéket mérték mint a csarnok műszerei.
3 jégmester dolgozik a csarnokban, az ő felelősségük és kötelességük a CO veszély elhárítása.
Tettem fel olyan kérdéseket is, amikre 30 napon belül írásban kértem választ a hivataltól:
– Az előző ciklusban mind az uszodában, mind a jégcsarnokban a rendszeres karbantartások során olyan műszaki problémák jelentkeztek, amelyek többletköltséget okoztak és az átadás is hetekkel elhúzódott. Ezek a problémákat még beruházási hiányosságok okozták (s ha igen kérhető-e kártérítés, kompenzáció) vagy üzemeltetési zavaroknak köszönhetőek.
– A fenti üzemzavar-elhárítások, nem tervezett felújítások mekkora többletköltséggel jártak az elmúlt négy évben?
– Hogy a fenti kérdésekre korrekt választ kaphassak mind az uszoda, mind a jégcsarnok üzemeltetési szerződésébe szeretnék betekinteni, így azok és azok mellékletének másolatát szíveskedjenek megküldeni.
Nagyjából ennyi, a további kérdések, a katasztrófavédelem és a rendőrkapitányság tájékoztatói már a zárt ülésen hangzottak el.
Sajnos katarzis nincs.
„A tehetősebb városok – melyek a továbbiakban egyáltalán nem kapnak állami támogatást a szociális feladatok ellátásához – kénytelenek lesznek a migrációs hatás ellensúlyozása érdekében csökkenteni szociális kiadásaikat, hogy ne legyenek a belső vándorlás célpontjai, így a városokból is elindulhat az elvándorlás. A felkerekedő tömegek, miután sehol sem nyernek befogadást – főleg nem az életképesebb vidéki kistelepüléseken –, nagy valószínűséggel a városok körül fognak megtelepedni. Éppen ezért a törvény módosítása tovább gyarapíthatja a szegények számát, növelheti a szegénység mélységét, felerősítheti a belső migrációt, a devianciák és a bűncselekmények számosságát, miközben a fiatal nemzedéktől elzárhatja a felzárkózás lehetőségét. A megoldás csak is a lakóhelyen történő megmaradásban, és az önrendelkezésre, önellátásra való készség fokozatos kialakításában lelhető meg”
Ez bizony megegyezik azzal az úttal, amely néhány évvel ezelőtt éhséglázadásokhoz vezetett Kelet-Szlovákiában. A Fidesz–KDNP nagy ívben tesz a szegényekre, mert számukra a klientúrájuk közpénzekkel való kitömése és a dőzsölés a legfontosabb. A szegénység növekedésének megállítása érdekében most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.
Azóta trollok lepték el a Facebook oldalamat, a telefonom is gyakrabban csörög, a Népszabadság is foglalkozott az üggyel. Az alapítvány képviselői szerint ugyanis a civil alapítványként összegyűjtött adományokat szándékosan kívánták pártokkal szétosztatni, unortodox ötlet az tuti. S hát hogy, hogy nem, de úgy alakult, hogy csak a Demokratikus Koalíció bizonyult olyannyira érzékenynek, hogy hajlandó volt a mások által, más célból összegyűjtött támogatásokat pártadományként szétosztani. Pedig a Népszabadság információi szerint az alapítvány megkereste a FIDESZ-t és az LMP-t is, de ők nem támogatták az ügyet.
Be kell vallanom férfiasan, az sem tetszik, ahogy január másodikán a civilek demonstrációján a show-t próbálják ellopni a DK szimpatizánsai pártzászlóikkal és transzparenseikkel. Nem tetszik, hogy pont ugyanazon eszközökkel élnek, mint a bukásra ítélt Orbán-rendszer. Nem tetszik, hogy képtelenek megérteni mit jelent európainak lenni, mi az alulról szerveződő mozgalmak, civil egyesületek, alapítványok feladata és mi a szerepe a parlamentáris demokrácia alappillérét jelentő pártoknak.
Amit viszont ma tettek, azt ennél súlyosabb dolognak tartom. Itt a tél és egy egy olyan országban élünk, melyben már-már a háborús évekre emlékeztető módon terjed a szegénység. Látni kell, hogy több százezer ember számára már a napi egy meleg ételhez való hozzájutás megoldhatatlan problémát jelent. Természetesen nem gondolom, hogy egy ételosztás, meg fogja oldani a teljesen elhibázott gazdaságpolitika okozta krízist, de az ezzel foglalkozó egyesületek, alapítványok, civil kezdeményezések elhiteltelenítése, az ügyük és élelmiszer csomagjaik, adományaik pártcímkézése bűn. S ez akkor is igaz, ha a DK pártaktivistái Zalában, Baranyában és szerte az országban merő jóindulatból akarják saját kezükbe venni a rászorultak csomagjainak elosztását. A rászorultság ugyanis nem a párttagkönyvek színétől függ, ha ezt nem érti meg az ellenzék sem, akkor hosszú távon csak újratermeli Orbán mutyiországát.
Nos, azt kék, pártlogós dzsekikbe öltözött aktivisták autókba pakoltak és úgy elhordták félóra alatt mintha igaz sem lett volna, hogy itt rászorult gyermekeket várnak.
A képviselő-testület ugyanis egy három fős bizottságot választott októberben, hogy előkészítse a novemberi ülésre a bizottsági rendszer felállítását, az új struktúra szabályozását, az SzMSz legfontosabb módosításait. Egyetlen képviselőként októberben nemmel szavaztam az előterjesztésre, ugyanis szélesebb egyeztetési mechanizmust tartottam fontosnak annál, hogy csupán hárompárti bizottság alakuljon (MSZP-FIDESZ-DK), s igazam lett. A bizottság és a hivatal által benyújtott javaslat nem tartalmazta a bizottságok hatásköreit és feladatait. A hiányosságokat most decemberben korrigáljuk, így januárban a bizottságok már valódi, felelős munkát is végezhetnek kellő hatáskörökkel.
Ma van a Korrupcióellenes Világnap. Az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes megállapodása rendelkezett a korrupcióellenes világnap megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására, és hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé a visszaszorítása érdekében
“Magyarország visszaérkezett a kőkorszakba. A Fidesz-KDNP kormány tagjai nem csak ősember módjára beszélnek az őket bírálókról, hanem ősember módra igazi gyűjtögető-vadászó életmódot folytatnak. Levadásszák az őket kritizálókat, és lépésről lépésre gyűjtögetik vagyonukat. Újabb és újabb nullák a bankszámlákon, luxusórák, gyerekekre íratott villák, megszámlálhatatlan szobával bíró luxusvillák munkájuk “gyümölcse” – fogalmazott Szabó Tímea mai sajtótájékoztatóján.
Hosszú elemzések készülhetnének róla milyen szemléleti torzulásokat okozhat ha egy párt ciklusok óta gyáva megméretni magát a választásokon. Nem tesszük, nem teszik. Talán már nem is érdekes annyira, ekkora jelentősége sem maradt ennek a pártnak: egy komolyabb elemzést sem érdemelnek miért jutottak el idáig, s miért nem tartanak sehová. A semjénizmus, az erdélyi lovastúra, a misebor használata a parlamenti munka erősítéséhez persze lassan tűnő emlék, de az idő múlásával mégis halványuló.
Az idei téli szünet a korábbi évekhez képest jóval hosszabb, 16 napos lesz, ez magyar gyermekek tömegei számára 16 nap éhezést jelent. Amíg Lázár János 70 milliós villát vesz fiának karácsonyra, vagy Kósa Lajos milliókért utazik külföldre szórakozni, addig több százezer gyermek fekszik le éhesen. Bár Harrach Péter szerint a gyermekéhezés egy életforma, a PM meggyőződése, hogy a gyermekéhezés Magyarország legnagyobb szégyene.
A gyermekek helyzete a roma háztartásfővel rendelkezők (70%-os szegénységi ráta), a három- és többgyermekes családok (esetükben a szegénység egyre drámaibb, 3 év alatt a duplájára, 41%-ra nőtt az érték), illetve a gyermeküket egyedül nevelők (30%) esetében a legrosszabb. A magát családbarátnak hirdető kormány gyakorlatilag gyermekek százezreiről mond le nap, mint nap, amikor a támogatási rendszer átalakításával sokaktól a méltósággal megélhető mindennapok egyetlen fedezetét biztosító forrást vonja el. Mára a többgyermekes családok közel fele szegénységben él, sokuknak mindössze 22.800 Ft-ból kell megélniük.
Rohan az idő: még Index blogketrecben az 