Az Illatos úti környezetszennyezés feltárásakor is jeleztük: nem egyedi esetről van szó, számos ilyen hely található még az országban, sőt a fővárosban is.
Pénteken ismét Pesterzsébet talajvizét, és környezetét veszélyeztető cég telephelyére mentünk el felmérni a károkat. Naná, hogy ismét egy szomszéd kerületbe, most azonban nem Ferencváros, hanem Soroksár felé vettük az irányt. Nem kellett azonban sokat kerékpároznom, Pesterzsébeten a Lenke – Bólyai János saroknál leszálltam és átsétáltam 10 métert az utca túloldalára s már Soroksáron, egy illegális hulladékkal körülvett fakerítésnél is találtam magam.

Már a bejárat előtt hátrahőköl az ember a hatalmas illegális hulladéklerakattól, belépve a telepre pedig még szomorúbb kép fogad.
Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található, a Lenke – Bólyai utca sarkánál.
Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók.
Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.
Az Illatos úti kárelhárítás a felszínen lévő méreghordók egy részének elszállításával még csak elkezdődött, a további méreganyagok összegyűjtése, a talaj és réteg- illetve a talajvíz ártalmatlanítása, a környezetbe kikerült mérgező vegyületek ártalmatlanítása még hátravan . Ez kormányzati becslés szerint is sokmilliárdos ráfordítást igényel . Ugyanakkor az országban még számos, az Illatos útihoz hasonló gazdátlan méreg lerakat található, – ilyen a pénteken feltárt soroksári lerakat is – ahol a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása, a környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozhat.
A Lenke-Bólyai sarkán lévő lerakat kármentesítésére egyelőre úgy tűnik Soroksár Önkormányzat egyedül is képes (bár a talaj és talajvíz mérések még hátravannak), de más helyeken erre az adott önkormányzatok egyedül nem képesek. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is olyan, az alkotmányból levezethető kötelezettség, amelynek végső felelőse az állam, illetve a környezet védelmét szolgáló kormányzati felügyeletű intézményrendszer.
Ezért is nyújtott be törvényjavaslatot Párbeszéd Magyarországért egy Országos Környezeti Kármentesítési Alap létrehozására, hogy már az idén is álljon rendelkezésre 5 milliárd forint erre a célra. S ezért is felháborító, hogy az előzetes ígéreteit be nem tartva 2016-ra sem állított be erre a célra forrásokat a költségvetésbe a kormány.
Az Illatos úthoz hasonlóan itt is fontos az önkormányzatok szerepe, a Budapesti Vegyi Művek esetében a tulajdonosok között szerepel az adott önkormányzat, itt pedig az ingatlan tulajdonosáról derült ki, hogy az valójában Soroksár Önkormányzata. A bérlő pedig a felszámolás alatt álló Péter és Gönczi Kft. fa.
Információim szerint az adott terület anno parkolóként lett bérbe adva. Hogy miért nem vette észre senki a felszámolás megindítása előtt, hogy itt valójában veszélyes hulladékot tárolnak, nos az bizony merő rejtély. A Google képein is látszanak a hordók, s nyilván Földesi Gyulának a körzet fideszes volt országgyűlési képviselőjének is tudnia kellett a problémáról. De természetesen pont annyit foglalkozott ezzel a problémával is, mint az Illatos útival: semmit.
A választások komoly fordulatot hozott az ügyben, ugyanis Szabó Szabolcs Soroksár új országgyűlési képviselője elődjével ellentétben fogékonynak bizonyult a környezeti problémák megszüntetésére és ezen a bejáráson is részt vett.
A bejárás után kapott jegyzőkönyveket, tanulmányokat és leveleket elolvasva megállapítható, hogy ebben az esetben a felszámolóbiztos megkezdte a hulladék elszállítását, egy részét átcsomagolták és hasznosítható lomokat, illetve a veszélyes hulladék egy részét is elszállították a telephelyről.
A pénz azonban itt is elfogyott és veszélyes hulladék maradt még jócskán. Nyilván a szennyező fizet elve ebben az esetben sem tud érvényesülni, ráadásul a polgári perek megindítására és és büntetőfeljelentésekre még várni kell, mert eddig ezek csak részlegesen történtek meg.
A szennyező anyag pedig a nyakunkon, úgyhogy Soroksár Önkormányzata a következő, akinek állnia kell a költségeket, mint a terület tulajdonosa, és gondoskodni a kármentesítésről és a hulladékok elszállításáról, ezt nem fogja tudni továbbhárítani, így akár gyorsan és hatékonyan hozzá is láthatnak!
(További fejleményekkel és a kapott tanulmányok anyagainak részletesebb elemzésével később jelentkezem).































Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak — most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.
Ugyanúgy járt el a kormány a kéményseprő-szolgáltatással, a hulladékkezeléssel, a vízszolgáltatással is, és a végeredmény is hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás.
Friss hír, hogy a gödöllői térségben működő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége az tagönkormányzatoktól vár anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő gödöllői székhelyű cég problémájának megoldására a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadását követően három hónap áll rendelkezésre, ellenkező esetben ugyanis meg kell kezdeni a társaság átalakítását vagy felszámolását. „Az Elnökség felhívja a tagönkormányzatok Képviselő-testületeit külön dokumentum alapján nyújtandó pótbefizetésre, melynek teljes összegét a társaság tőkevesztésének összegében állapítja meg. A Tagok a teljes összeg lakosságszám arányos részét, egy összegben kötelesek befizetni a Társulás számlájára”


Hiába ömlik a pénz Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának focijába is, átmeneti komolyabb likviditási problémák a harmadosztályú csapatot sem kímélik. A klubot irányító gazdasági társaság ugyanis adóvégrehajtás alatt áll, írja az mfor.hu.
A PM meggyőződése, hogy a közpénznek nincs helye a tao által finanszírozott profi sportágakban, miközben az egészségügyben arra sincs forrás, hogy az ápolónők megkapják a nekik törvényesen járó túlórapótlékokat.
















Dr. Vas Imre országgyűlési képviselő szerint a hatóság kötelezte a felszámolót a kár elhárítására, az ő felelőssége a kár elhárítása.








Magyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.
Ráadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.
De hová is jár tehát az új elit a zárt szalonok, operabálok és színházi páholyok helyett? Ha valaki jó pontokat akar szerezni Orbán Viktornál akkor milyen focicsapatokat kell támogatnia? Hová kerülnek ezek a források? A magyar professzionális foci folyamatosan veszteséges. Ez azt eredményezi, hogy normális és tisztességes üzletemberek nem fektetnek fociba, jelenleg pénzügyi csalók (Quaestor, Lombard) részben vagy egészben csalásokból származó tőkéből tartottak fenn klubokat, továbbá fideszes oligarchák az állami korrupciónak köszönhetően részben közpénzt forgatnak vissza.
Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források.
Valami bűzlik a NAV körül írtam februárban
Az októberi választásoknak köszönhetően és több hónapos egyeztetés után kerül sor jövő héten szerdán a közös bejárásra, amin Varjú Attila felszámoló is részt vesz. Pesterzsébet új baloldali többsége már az első ülésén is foglalkozott a kérdéssel, s szocialista képviselőtársam szívósságának köszönhetően végre robbant is az ügy.



