Nem épül fedett vizistadion a Duna-parton, nemet mondott ugyanis Pesterzsébet képviselő-testülete a Mediterrán lakópark mellé tervezett bódévárosra és óriáslelátóra. A kormány lelátófetisizmusa egy olyan perverzió, amely láthatóan a foci után más sportágakat is megfertőz. Pedig minden tiszteletem mellett jelezném, a szotyi köpködésén túl is érdemes funkcióval megtölteni sportlétesítményeinket.
A Pesterzsébeti Uszoda rendszeres használójaként, akinek mindkét fia itt tanult meg úszni nagy reményekkel támogattam az ESMTK és a vízilabda szövetség elképzeléseit, hogy egy kültéri medencét építsenek, bővítve a helyi egyesületek és az itt élők sportolását biztosító vízfelületet tavasztól őszig. Szerettünk volna egy olyan kültéri medencét, amihez pénzügyi tervet készítenek a működtetésre vonatkozóan, biztosítja a most hiányos mosdó és öltöző szükségleteket, amely megoldást nyújt a parkolási gondokra, de megőrzi a zöldfelületeket is.
A lelátófetisizmus azonban fertőz, az elkészült tervek egy hatalmas vizistadionná torzították az eredeti koncepciót. Megalelátó épült volna egy medencével méregdrágán az első ütemben, sohanapján kiskedden a sokadik ütemben készült volna hozzá öltöző, mosdó, parkoló és be is fedték volna, addig pedig konténerek és közlekedési káosz. A lelátó méreteit jellemzi, hogy a tervek szerint egy későbbi fázisban az öltözők, mosdók és egyéb kiszolgáló helyiségek mind beférnének alá. A beruházás esetleges teljes befejezése esetén pedig (amire semmilyen fedezet nem állt amúgy rendelkezésre) valójában két különálló, egymásmellé épült fedett uszodaként funkcionált volna a létesítmény.
A szeptemberi képviselőtestületi ülésen jeleztem képviselőtársaim és a polgármester úr felé, hogy riasztó hírek érkeznek és megítélésem szerint a Zodony utcai sporttelep uszodafejlesztése rossz irányba halad. A Képviselő-testület a 141/2016. (VI.09.) Ök. sz. határozatával tulajdonosi hozzájárulását adott ugyanis kültéri medence létesítéséhez, azzal, hogy az ESMTK pályázatot nyújt be TAO támogatásra, majd a pályázat elbírálása után visszakerül a kérdés a testület elé, egyrészt mert az önrész biztosítása érinti a költségvetést, másrészt, mert az előzetes tervek „nem tükrözték pontosan” a testület elképzeléseit és ígéret szerint nem a tervekben szereplő vízistadion, hanem egy az erzsébetiek igényeit kielégítő kültéri medence épül majd meg.
Arra kértem a testületet, hogy az októberi ülésen tárgyaljuk újból ezt az ügyet, addig pedig vonjuk vissza (függesszük fel az eredeti határozatot) és később, a szükséges információk birtokában hozzuk meg az új döntést. Döntsünk a felfüggesztésről, amely innentől kezdve nem ad lehetőséget arra, hogy ezt a beruházást az ESMTK elnöke saját hatáskörében elkezdje az építésre vonatkozóan. Jelenleg ugyanis úgy tűnik sem a képviselők, sem az ESMTK nincsenek tisztában azzal, hogy mihez adták az engedélyüket.
Szabados Ákos polgármester akkor válaszában egy kicsit ugyan értetlenkedett és nem tudta, hogy mire alapozom a félelmeimet, szerinte a döntés majd visszakerül és minden jó úton halad. Egy jó politikus ismérve, ha belátja, hogy tévedett. Ezúton is köszönöm, hogy a Polgármester úr revideálta álláspontját és az októberi ülésen napirendre vettük a kérdést.
Ami azonban októberben történt arra még én sem számítottam. Az ESMTK elnökének szereplései az előterjesztést tárgyaló bizottsági üléseken csak azért nem került be az őszi „Szeszélyes évszakok” kabaréjelenetei közé, mert megszűnt a televíziós műsor.
Hiányos anyagok, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, bódéváros mosdó és öltöző konténerekből, irreális vízfelületígéretek, „elfelejtett” parkolófejlesztések, eltűnő majd újra előkerülő tízmilliók fémjelezte bizottsági ülések. Minden tiszteletem és elismerésem a hivatal munkatársai és Somodi Klára képviselőtársamé, a Sport Bizottság elnökéé, akik próbáltak eligazodni a katyvaszban, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokban, hiányosan benyújtott engedélyezési anyagokban, számok nélküli pénzügyi elszámolásokban, csak szóban létező pénzügyi terveken. Nem rajtuk múlt, hogy nem lehetett. Érdekes esettanulmány készülhetne abból, miként estek ki bizottsági ülésről, bizottsági ülésre a csontvázak a szekrényből. Bár többen a hatalmas lelátóba sem voltunk szerelmesek, de a képviselők többsége az öltöző- és mosdókonténereknél engedte el véglegesen a projektet és jutott arra, hogy ebben a formában nem támogatható a beruházás.
Részletek Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság jegyzőkönyvéből:
Völgyesi Krisztián: Az a problémája az egésszel, hogy üzemeltetési költség becslés nélkül, bevétel becslés nélkül nem lehet felelősségteljesen dönteni. Elvileg jövő évben az uszoda mellett megnyílik a stand a jódos-gyógyfürdő helyén, mert ígéretet kaptak rá, hogy jövőre elkészül, ami befolyásolná az uszoda bevételét.
Mach Péter: Nagyon tudna támogatni egy olyan beruházást, ami egy kültéri medencét hoz létre. Aki délelőtt jár úszni pontosan tudja, hogy üres az uszoda, 15-20 óra között viszont túltelített Akik nem az ESMTK úszóiskolájához tartoznak, nehezen jutnak úszósávhoz, amit érdemes lenne bővíteni. Azonban azt is érdemes tudni, hogy már most kevés az öltöző, akinek edzésre vagy úszóiskolába jár a gyereke, annak már most sincs megfelelő átöltözési lehetőség. Bár tudja, hogy elnök úr mindent megtett, hogy minden egyes négyzetcentimért kihasználjon, de ön is tudja, hogy ez így is kevés. Támogatna egy olyat, ami biztosítja az öltözőhelyiségek számának növekedését a toilettekkel együtt, de ez a terv egyáltalán nem erről szól. Az új medencének hatalmas lelátója lenne, befedés nélkül, így a zaj is jóval nagyobb. Zavarja, hogy a most is kevés öltöző és wc bővítése helyett konténer wc-vel és öltözővel oldanák meg a problémát. Épp ezért nem támogatja a javaslatot.
Harót János: Akik nyugodt körülmények között szeretnének úszni, relaxálni, azok számára ez megfelelő lehet. A pénzügyi részét illetően, amikor megkapta az uszodát sem tudta megtervezni a költségeit, nem tudta, hogy mennyi volt a bevétel. Ez az üzemeltető problémája. A konténer kiszolgálóhelyiségek nem állandó megoldások lennének, hanem addig, amíg kialakul a megfelelő forgalom.
A képviselőtestület a fentiek miatt felfüggesztette a tulajdonosi hozzájárulását és megkérte az ESMTK-t térjen vissza a megállapodás szerint kültéri medence koncepciójához: ne vizistadiont, hanem úszómedencét építsen Pesterzsébeten!
251/2017. (X. 12.) Ök. sz. határozat
a Képviselő-testület
úgy dönt, hogy
I. felfüggeszti a 042/2017. (II.09.) Ök. számú határozattal módosított 141/2016. (VI.09.) Ök. számú határozatában az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91 hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence – a Magyar Vízilabda Szövetség által biztosított TAO támogatás igénybevételével, az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület (Bp. XX. Ady E. u. 150., a továbbiakban: ESMTK) beruházásában történő – megvalósítása érdekében adott tulajdonosi hozzájárulását és úgy dönt, hogy a beruházás csak abban az esetben kezdődhet meg, ha
– a Magyar Vízilabda Szövetség (a továbbiakban: MVLSZ) 2017. október 9. napján kelt ki/JH01-01121/2016/MVLSZ/1 ügyiratszámú levelében foglaltak szerint a kültéri medence létesítésének dokumentumai – ideértve az engedélyes terveket, valamint a költségvetést – átdolgozásra kerülnek és a beruházás 1. üteméből a további ütemek (ideiglenes fedés) megvalósításához szükséges műszaki megoldások elhagyásra kerülnek az MVLSZ által az eljárásba bevont igazságügyi szakértő által is jóváhagyottan, és
– a létesítmény megvalósításához szükséges TAO forrás, valamint a szükséges önerő teljes összege igazoltan, szerződésekkel alátámasztottan a beruházó ESMTK rendelkezésre áll, valamint
– a létesítmény jövőbeni üzemeltetésére és az üzemeltetés finanszírozására vonatkozóan az ESMTK elnöke által előterjesztett, számításokkal alátámasztott koncepciót a Képviselő-testület jóváhagyta.
II. a tulajdonosi hozzájárulás megerősítése érdekében felkéri az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület elnökét, hogy a beruházás megkezdését megelőzően, az I. pontban írtak maradéktalan teljesülése után soron következő testületi ülésen számoljon be a Képviselő-testületnek a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásáról, a beruházás tervezett ütemezéséről, határidejéről, az elkészült létesítmény üzemeltetéséhez szükséges kalkulált költségekről, és a mindezeket alátámasztó dokumentumokat terjessze a Képviselő-testület elé.
III. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Felelős: Szabados Ákos polgármester
Határidő: adott
Szeptember elején foglalkoztam utoljára a pesterzsébeti menzahelyzettel. Nyáron ugyanis a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a kispesti Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát az erzsébeti gyerekek, mint Kispesten. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Majd jött az évnyitó, vége lett a vakációnak, megjöttek a szürke hétköznapok és visszatért az Ady konyha, az erzsébeti gyerekek pedig megint mást esznek, mint belvárosi barátaik, – írtam akkor.
Fotók: 
Ennek ellenére azt állítom ezek csak részleges megoldások, részsikerek, a rendszer rossz. A kormány pedig nem tudja és nem is akarja kezelni a valódi problémákat. Mindaddig ugyanis, amíg egy bútoráruház megnyitása részleges osztálybezárást jelent egy kórházban, amíg az rendben van, hogy a banki ügyintéző többet keressen egy szakápolónál és az egészségügyi intézmények HR-esei összepisilik magukat egy IKEA reklámtól, addig a főváros legnagyobb körzetét ellátó kórházában mindig gondot fog okozni a sürgősségi ellátás.
Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.
A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul 
Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.
Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik. A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.
