Vonják be Pesterzsébet lakosságát is a kínai vasút és a gubacsi vasúti híd fejlesztési döntéseibe!
Javaslatomra a képviselőtestület döntése alapján még májusban lakossági fórumot kell tartani a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszának fejlesztéséről.
Korábbi ígéreteit megszegve a HÉV-metró-vonat összekötés, a pesterzsébeti intermodális csomópont, a gyors és sűrű kötöttpályás személyi közlekedés és a zajvédelem helyett egyelőre csak titkos tervek, fakivágások, növekvő áruforgalom, önkormányzati vagyonvesztés, gimnázium, fittnesztermek, lakóingatlanok, jégcsarnok bevonása a kisajátítási eljárásokba, a Duna-parti lakótelepek közlekedésének megbénítása, nulla nyilvános zaj- és környezetvédelmi hatástanulmány a Belgrád-Budapest kínai vasút kapcsán.
Az a célunk, hogy hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat, terveket és kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról!
Fentiek miatt úgy döntöttünk, saját kezünkbe vesszük a sorsunk, s részvételi alapon megtervezzük mi a vasútállomásunk.
Ezért készítettük a kérdőívünket is, aminek kiértékelésére meg is hívjuk majd Önöket!
Hetek óta geodéták mérnek a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszán, cölöpök és felfestések jelentek meg közterületeken a Serény és a Zodony utcában.
Tereprendezés történt és a vasúti pálya mindkét oldalán rengeteg fát, cserjét taroltak le, ennek ellenére mind a mai napig nem kaptunk információt a tervezés folyamatáról, mi épül és hova az adott területen, illetve arról sem, hogy készül-e környezetvédelmi hatástanulmány.
A kérésemre levélben fordultunk a fakivágások és fapótlások ügyében a MÁV-hoz. Válaszukban azonban meghökkentő módon cokit mutattak a kerületnek: nem pótolják a kivágott fákat.
Szerintük a jelzett MÁV területen ugyan tényleg történtek fakivágási munkálatok, de csupán a vasúti infrastruktúra melletti dőlés veszélyes fák vágását végezték el. Továbbá Pesterzsébet megállóhely környezetében a Budapest-Belgrád projektben részt vevő Vállalkozó a geodéziai felmérések elvégzését akadályozó bokrokat és 10 centiméter törzsátmérőnél kisebb cserjéket vágott ki, ugyancsak MÁV területen. A jelzett fák nem kerülnek pótlásra.
Közös felelősségünk, hogy az Önkormányzat mindent szükséges lépést megtegyen, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.
Sajnos azonban egyelőre érdemi válaszok nem érkeznek. Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak „decemberi javaslatunk alapján” küldött megkeresésére a MÁV Zrt. vezérigazgatója 2023. december 11-én kelt, csatolt levelével válaszolt.
Kerületünk két kiemelt sportlétesítményére, a 170187/81 hrsz-on nyilvántartott Pesterzsébeti Jégcsarnok, valamint a 170187/92 hrsz-on nyilvántartott Sporttelepre vonatkozóan a vezérigazgató úr levelében külön kiemelte, hogy jelenlegi ismereteik szerint az ingatlanokon kisajátítás nem történik majd, kivéve, ha mégis megtörténik.
Zajvédelemről, a nyomvonal pontos elvezetéséről, a deponálókról, a por- és zajszennyezésről, a vasúti megálló pontos helyszínéről, kialakításáról arról, hogy mi történik az aluljáróval és annak megszűnése esetén hogyan lesz biztosított a gyalogos közlekedés semmilyen választ nem adott levelében. S természetesen arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy mi történik a busz és személyautóforgalommal az építkezés alatt és a beruházás befejezése után. A személyforgalom visszaállításáról, a várható célállomásokról szintén hatalmas a csend.
A fentiekre tekintettel a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésével és közvetlen környezetével érintett ingatlanokkal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban tiltakoztunk a kisajátítások ellen, s határozatot fogadtunk el, hogy a Budapest – Belgrád kínai vasút miatt a pesterzsébetiek semmilyen hátrányt ne szenvedjenek. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete felkérte a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Kínai Magyar Vasúti Nonprofit Zrt-vel is, illetve folytassa az egyeztetéseket az illetékes minisztériummal és a MÁV Zrt-vel az alábbi ügyekben:
– Készül-e környezetvédelmi hatástanulmány az adott szakaszra? – Milyen teher- és személyforgalommal számolnak az adott területen? – Milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek a fejlesztés pesterzsébeti szakaszán? – Hol és milyen formában valósul meg a megálló és annak milyen gyalogos megközelítése lesz? – Mikor kapjuk meg a beruházás terveit? – A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok (helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza) szereplő pesterzsébeti ingatlanok esetében mikor kapunk érdemi információt azok sorsáról? Milyen garanciákat adnak arra, hogy a fejlesztés lezárulta után a fejlesztéssel közvetlenül nem érintett ingatlanok újra „tehermentessé” válnak? – Ki és milyen módon határozza meg a fejlesztés során kivágásra kerülő fásszárú növények pótlását, figyelembe veszik-e az önkormányzat a fásszárú növények védelméről szóló rendeletben foglalt előírásokat, iránymutatásokat?
Felkértük a polgármestert arra is, hogy a BUBE beruházással kapcsolatos fakivágásokkal és pótlási kötelezettséggel kapcsolatban forduljon tájékoztatásért az illetékes Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatalhoz.
A Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport kérésére, a 2023. december 7-i testületi ülésen külön napirendként foglalkozik a képviselőtestület a Budapest-Belgrád kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított vasútfejlesztés pesterzsébeti szakaszáról és az ahhoz szorosan kötődő, egyéb vasúti fejlesztésekről.
Az időzítésünk tökéletes ugyanis a Budapest-Belgrád vasútvonal építése által érintett pesterzsébeti ingatlanok listáját egy szerda este megjelenő kormányrendelettel pont a mai napon léptették hatályba.
Ha Szabados Ákos polgármester szeptemberben nem szabotálja el a munkát és Pesterzsébet érdekeit képviselve már akkor fellép az ügyben, akkor ma nyilván sokkal több információval rendelkeznénk, sajnos egyelőre sötétben botorkálunk.
Fentiek miatt kértük, Szabados Ákos polgármestert, hogy a tájékoztassa a képviselőket:
– A fenti rendelet-módosítással kapcsolatban milyen intézkedéseket tett, illetve milyen levelezéseket folytatott a Polgármesteri Hivatal és a kapott válaszokból milyen információkhoz jutott. – Amennyiben vagyonvesztést okozhat a beruházás, milyen intézkedési tervet készített ennek megakadályozására. – Ki vállalja a felelősséget a Gubacsi vasúti híd építésekor a szerződésben rögzített zajvédelmi beruházások elkészültéért, ki és milyen forrásból valósítja meg azt. – Milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, hol épül meg a pesterzsébeti vasúti megálló, s a beruházáshoz milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek.
Nagyon köszönömCsaszny Márton, Ettvel Zoltán, Fekete Katalin, Gyuricza-Somodi Klára, Juhák Tamás, Nemes László, Nemesné Németh Judit, Szabó-Kellner Katalin és Szőnyi Attila képviselőtársaimnak, hogy beleálltunk az ügybeés nem hagyjuk elsikkadni.
November 20-án írtam az ügyben az előző cikkemet, s bár szeptemberben még a FIDESZ-MSZP városvezetés elhallgatni próbálta az ügyet és elhallgattatni a problémát felvetőket, azóta a nyilvánosság erejének és az ellenzéki fellépésnek köszönhetően Szabados Ákos polgármester és Földesi Gyula országgyűlési képviselő is végre a cselekvés útjára lépett, tegnapelőtt egyeztettek az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a beruházó MÁV Zrt. képviselőivel.
Egyrészta halasztgatásnak, rápihenésnek köszönhetően ez a rendelet megalkotását már nem befolyásolta, de jobb későn, mint soha, másrészt fontos előrelépés, ha képesek lesznek a Belgrád-Budapest vasút ügyében Pesterzsébet érdekét képviselni a kínai gazdasági érdekek helyett.
Sajnos érdemi és megnyugtató információkat ennek ellenére sem kaptunk, csupán ígéreteket, úgyhogy holnap a testületi ülésen folytatjuk a küzdelmet, addig is a Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport kezdeményezésére a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésének Pesterzsébet közigazgatási területét érintő részére vonatkozóan a megjelölt témákban alábbi tájékoztatást kaptuk:
I. Belgrád – Kelebia vasútvonallal kapcsolatos tájékoztatás
2023. november 15. napján az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján közzétett, a Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III.3.) Korm. rendelet módosításáról szóló, társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetből értesültünk arról, hogy a Kormány több, Budapest XX. kerületében található ingatlannal egészíti ki a Korm.rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázatot. A táblázat a Beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok felsorolását tartalmazza, melyek közül a kerületünket érintő ingatlanok az alábbiak: 170001, 070004, 170006, 170008, 170009, 170010, 170013/37, 170013/38, 170024, 170025, 170026, 170028, 170030/1, 170030/2, 170187/5, 170187/6, 170187/31, 170187/32, 170187/33, 170187/34, 170187/45, 170187/46, 170187/81, 170187/87, 170187/92, 170187/95, 170190/1, 170190/2, 170196, 170198, 170201, 170203/3, 170203/4, 170204/1.
A fenti listában az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok az alábbiak: (Az érintett ingatlanokat a csatolt helyszínrajzon sárga színnel emeltük ki.)
170008 – közterület
170013/37 – Bp. XX. Serény utca
170024 – Bp. XX. Csepeli átjáró
170187/5 – Bp. XX. Téglaégető utca
170187/6 – Bp. XX. Zodony utca
170187/81 – Pesterzsébeti Jégcsarnok
170187/92 – Zodony u. 2. sporttelep
170204/1 – Bp. XX. Helsinki út
A Korm. rendelet tervezetben foglaltakkal kapcsolatban 2023. november 16-án írásban kerestük meg az Építési és Közlekedési Minisztériumot, melyben jeleztük Lázár János miniszter úr felé, hogy a tervezetben foglaltakról, a beruházás műszaki tartalmának változásáról Önkormányzatunk eddig tájékoztatást nem kapott. Jeleztük azt is, hogy a felsorolt ingatlanok közül több ingatlanon kerületünk sportlétesítményei találhatók, de a felsoroltak között vannak magántulajdonban lévő ipari ingatlanok is a közterületeken kívül. Levelünkben a Miniszter úr tájékoztatását kértük arról, hogy a Korm. rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátott módosításának tervezetében felsorolt XX. kerületi ingatlanok igénybevétele milyen mértékben és milyen műszaki tartalom megvalósítása érdekében várható. Tekintettel arra, hogy levelünkre válasz nem érkezett, 2023. november 24-én a Városgazdálkodási Osztály vezetője e-mailben érdeklődött az ügy állásáról, de erre a megkeresésre sem érkezett írásos válasz.
2023. november 29-én a beruházó, valamint a MÁV és a megbízott tervező a Polgármesteri Hivatalban tartott egyeztetésen szóbeli tájékoztatást adott arról, hogy a projekt jelenleg a tervezési szakaszban van, így arról, hogy a tervezési munka során az egyes ingatlanok igénybevétele ténylegesen megtörténik-e, egyelőre nem tudnak konkrét tájékoztatást adni. A jelenlévők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az új sínpár nem a Zodony utca felé, hanem a Helsinki út felé kerül tervezésre, így valószínűsíthető, hogy a Korm. rendelet módosítása során kijelölt ingatlanok igénybevételére nem – vagy legfeljebb a létesítmények védőtávolságának biztosításához – lesz szükség a projekt kapcsán. A megjelentek arról is biztosították az Önkormányzat képviselőit, hogy a lakossági igények figyelembevételére a tervezés során teljes mértékben nyitottak.
Földesi Gyula országgyűlési képviselő úr kezdeményezésére 2023. december 4-én ismét egyeztetés történt az Építési és Közlekedési Minisztériumban Ágh Péter állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár úr, valamint a beruházó MÁV Zrt. képviselőinek részvételével. Az egyeztetésen elhangzottak megerősítették a Hivatalban folytatott egyeztetésen elhangzottakat és a beruházásról írásos tájékoztatás megküldését ígérték a beruházó képviselői.
Írásos tájékoztatás megkereséseinkre egyelőre nem érkezett. Az egyeztetésen kértük, hogy a beruházó a projekt megvalósításával kapcsolatos lépésekről folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot, melyekről természetesen a Képviselő-testületet is tájékoztatni fogjuk.
II. A Gubacsi vasúti híd építésével összefüggésben szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokkal kapcsolatos tájékoztatás:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, NIF Zrt., Roden Kft. és URBANITAS Kft. által kötött 4 oldalú szerződésben NIF Zrt. vállalta a zajvédő műtárgy megépítését.
A kivitelezés megkezdésének előfeltétele a Kerületi Építési Szabályzat módosítása, ami a mai napig nem történt meg, mivel a Képviselő-testület 140/2022.(VI.16.) Ök. sz. határozatával felkérte NIF Zrt.-t, hogy a „Gubacsi-híd átépítése, csepeli szabadkikötő vasúti kapcsolatának, valamint Corvin csomópontnak a fejlesztése” projekttel kapcsolatban megnövekvő légszennyezés és zaj-, rezgés terhelés csökkentésére készítsen Környezeti Hatástanulmányt, és azt Budapest XX. kerület, 170006 és 170008 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó a Kerületi Építési Szabályzat módosítása előtt terjessze a Képviselő-testület elé, valamint, hogy a környezeti hatástanulmány birtokában széleskörűen meghirdetve tartson lakossági fórumot a tervezett fejlesztésről.
A testületi határozatban foglaltaknak NIF Zrt., valamint a NIF Zrt. megszűnését követően a feladatokat átvevő Építési és Beruházási Minisztérium, majd Építési és Közlekedési Minisztérium nem tett eleget, így a KÉSZ módosítás nem került elfogadásra.
Tudomásunk szerint a Soroksár-Pesterzsébet–Ferencváros vasútvonal tervezési munkák megkezdődtek, a végleges dokumentációt még nem küldték meg részünkre. A fejlesztés fő célja a két nyomtáv kialakítása.
Jégcsarnok, kutyafuttató, fittneszterem, tenisz- és futballpályák, öltözők érintettek a kínai vasút építését biztosító, egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben.
A Budapest-Belgrád vasútfejlesztési beruházás kiemelten közérdekű beruházásnak minősül. A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezt a mellékletet módosítaná most a kormány úgy, hogy számos pesterzsébeti ingatlant is bevonnának, az ingatlanok kisajátítási eljárásának megindításához.
Utoljára szeptemberben jeleztem a problémát arról, hogy készülnek a kiviteli tervek, de az itt élők semmit nem tudnak a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról. Akkor ismételten kértem Szabados Ákos polgármestert, járjon közbe, hogy megismerhessük milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, és mi történik a Gubacsi vasúti híd építésekor a javaslatomra szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokkal? Ki és milyen forrásból valósítja majd meg azokat?
A polgármester jelezte, hogy abszolút privát véleménye az, hogy ebből a fejlesztésből jelenleg, ha bizonyos részletek egyáltalán túljutnak a tervező asztalon, akkor minimális fejlesztés valósul meg.
Egy kicsit azért tamáskodhatott a kerület vezetője, mert biztos, ami biztos a szeptemberi ülésről készült kerületi műsorból ezt a részt teljes egészében „kifelejtették” és helyette csupán kátyúkról, parkolókról szóló vitákat hoztak nyilvánosságra. Tenni azonban nem tett semmit addig, amíg ki nem derült mekkora területeket falhat fel a kisgömböc, csak a rendelettervezet nyilvánosságra hozatala után tette fel kérdéseit a minisztériumnak.
Javaslatot nyújtok be, hogy a decemberi képviselőtestületi ülésen külön napirenden tárgyaljuk a kérdést, mit tett eddig a kerület polgármestere, hogy elkerüljük a vagyonvesztést, mi épül meg a gyönyörű és látványos látványterv-blöffök helyett, s hogy az Önkormányzat tegyen meg mindent, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.
Mach Péter: A 150-es vasútvonal pesterzsébeti szakaszának leállítása után már lehetett hallani, hogy elfogynak a források, és sem az ehhez kapcsolódó Gubacsi vasúti híd, sem pedig a Soroksár-Pesterzsébet-Ferencváros vasút, és HÉV közös, grandiózus koncepciójában foglaltaknak a megvalósítására nincs elég pénz. Olyannyira, hogy a Pesterzsébetet érintő szakasz tervezése és annak közbeszerzése sem volt akkor kiírva. A hírek igaznak bizonyultak, a HÉV, és a vasút fejlesztéseit lehúzta Lázár János minisztériuma. Mindenki egy kicsit ebbe belealudt, még Pesterzsébet Önkormányzata is. Felgyorsultak az események, a vasúti hídra valóban nincs forrás, de az 1400/2023. számú kormányhatározat közvetlen brüsszeli elosztású európai hálózatfinanszírozási eszköz 2023. évi CEF-II. katonai mobilitás harmadik pályázatában kívánja beerőltetni a Gubacsi vasúti hidat, ami elbír majd tankokat is. A másik hasonló, hogy a kínai vasút Pesterzsébetet érintő szakasza esetén pedig a terveztetést és a kiviteli engedélyek készítését is, illetve a beruházást is egy közbeszerzésben fogadták el. Heti friss sajtóhír, hogy plusz forrást is biztosított a kormány ennek a szakasznak legalább a kiviteli terveire. Mindenki aggódik, hogy miután a HÉV-et viszont lehúzták, itt valójában mi fog megvalósulni? Az önkormányzat annak idején félkész terveket, a koncepció félkész részeit látta, de hogy valójában hol fog menni ez a második pálya Pesterzsébeten, mi történik, hogyha nem lesz intermodális csomópont, új vasútállomás, vasúti – HÉV közös szakasz, mi lesz a felüljáróval, amit állítólag le akartak bontani?
A fentiek miatt kéri, hogy Szabados Ákos polgármester úr járjon közbe, hogy megismerhessék milyen fejlesztések várhatóak a kínai vasút építésének keretében, és mi történnik a Gubacsi vasúti híd építésekor a szerződésben Pesterzsébet által rögzített zajvédelmi beruházásokkal? Ki és milyen forrásból valósítja majd meg?
Szabados Ákos: Az abszolút privát véleménye, hogy ebből a fejlesztésből jelenleg, ha bizonyos részletek túljutnak a tervező asztalon, akkor minimális fejlesztés valósul meg. Véleménye szerint a vasúti vágányok, a HÉV-nél pedig vágányfelújítás várható, de hogy ennél messzebb tudnak-e menni? Szándék az volt rá, de hogy pénz lesz-e rá, azt megbecsülni sem tudja. Nyilván az önkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy naprakész legyen, de egyelőre azt lehet tudni, ami a hírekben elhangzott, illetve amit korábban az önkormányzathoz eljuttattak. Ezek voltak a tervek, a látványtervek, és ebből a kiviteli tervek minimális részt fognak jelenteni. Kíváncsian várja személy szerint is, hogy mi lesz!
Tudta, hogy ha igazak a sajtóhírek akkor Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit?
Tudta, hogy a kínai vegyianyag elosztó központot, Budapesten belül a soroksári BILK területére tervezik?
Tudta, hogy a Belgrád-Budapest kínai vasút terveinek pont a Soroksár-Pesterzsébet szakaszát tartják titokban?
Tudta. hogy kiemelt fejlesztési területté minősítette át a kormány Pesterzsébet Gubacsi-hídtól északra eső részét, hogy oda egy új Manhattan projektként 30-50 emeletes tömbházakat építhessen?
Tudta, hogy Karácsony Gergely javaslatára Budapest közgyűlése úgy döntött, hogy véderdővel kívánja megakadályozni a Soroksárra tervezett kínai méreglerakatot?
Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere egyéb elfoglaltsága miatt ma nem tudott kiállni a pesterzsébetiekért, nem vett részt a fővárosi közgyűlésen, s nem szavazott arról, hogy megakadályozzuk a soroksári vegyianyagelosztó felépítését.
Négy képviselőtársammal azonban határozati javaslatot nyújtottunk be, melyhez a Közösen Pesterzsébet képviselői csoport tagjai is csatlakoztak.
Így július 13-án tárgyalni fogja a képviselőtestület a kérdést, a javaslatunk itt olvasható:
Tárgy: Önálló képviselői indítvány a kínai vasút pesterzsébeti szakaszának nyilvánosságáról és a Soroksárra tervezett vegyianyag elosztóközpontról
Tisztelt Képviselő-testület!
Június 28-án Budapest Főváros közgyűlése úgy döntött, véderdővel próbálja megakadályozni a kormány azon szándékát, hogy vegyianyag elosztóközpontot hozzon létre Soroksáron a lakott területek közvetlen környezetében.
Ha igazak a sajtóhírek akkor Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyagtermelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit.
A sajtóhírek szerint a kínai vegyianyag elosztó központot, Budapesten belül a soroksári BILK területére vagy annak közvetlen környezetébe tervezik. Pesterzsébet pontosan ismeri mivel jár egy vegyiüzem, telep Budapesten: az Illatos úti vegyiművek szennyezése ugyanis mind a mai napig veszélyezteti a pesterzsébeti családok egészségét, talaj- és rétegvizét.
A Kinából érkező áru jelentős része az elosztón keresztül várhatóan a köznyelvben kínai vasútnak hívott150-es vasútvonalon halad majd át Pesterzsébeten is, – pár méterre a német nemzetiségi gimnáziumtól és közel óvodáinkhoz, lakóházainkhoz -, úgy, hogy a vasútvonal fejlesztésének pesterzsébeti szakaszát érintő tervei mind a mai napig titkosak.
Bár a helyi önkormányzatokat az állam folyamatosan fosztja meg a cselekvés lehetőségétől, lakosaink érdekeinek védelmében kötelességünk megszólalni ebben az ügyben.
A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslattal élünk:
Határozati javaslat:
Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestülete felkéri a polgármestert,
hogy továbbítsa a képviselőtestület azon nyilatkozatát, hogy támogatja a Budapest Főváros közgyűlésnek a „Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár egyes területeit érintő településrendezési eszközök módosításának megindításával” kapcsolatos döntését.
Kezdeményezzen tárgyalásokat az Illatos úti Vegyiművek szennyezésével kapcsolatban a Pest Megyei Kormányhivatallal, a katasztrófavédelemmel és az illetékes minisztériummal, a talaj- és rétegvízszennyezés felméréséről és felszámolásáról.
Szerezze be a szükséges terveket, iratanyagokat, előterjesztéseket és szervezzen lakossági fórumot a Belgrád-Budapest vasút pesterzsébeti szakaszának és a Duna-part Gubacsi hídtól északra eső területének fejlesztési terveiről, a beruházások ütemezéséről.
Növekvő áruforgalom (kétszeres forgalomnövekedés), a határértéket már most is meghaladó közúti + vasúti zajszennyezés, nulla monitoring, nulla zajvédelem, s persze semmi villamosítás: ezt kapná a pesterzsébeti Gubacsi lakótelep az új vasúti híd dokumentációjának és hatástanulmányának készítői szerint.Szubjektív beszámoló egy lakosságmentesített pesterzsébeti lakossági fórumról.
Hónapok óta téma a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztés, Magyarország és Kína megbonthatatlan illiberális barátságának szimbóluma, melyből megint a felcsúti szerelő veje és gyereke gazdagszik meg. Néhányszor az elmúlt években én is foglalkoztam vele.
Túlárazás, zajvédelem hiánya, eltitkolt pályaszakaszok, az érintett önkormányzatok sunnyogása, a hiányos tájékoztatás, a furcsa hatástanulmányok, a lakók elégedetlensége mutatja, hogy pontosan beleillik a NER nagyberuházásainak sorába. Mindegy, hogy haszontalan, mindegy, hogy drága, a végén a CSALÁD jár jól. Bár az önkormányzatok, polgármesterek többsége kibekkelte volna a folyamatot, az érintett lakosság összefogott, petíciókat fogalmaz, lakossági fórumokat kezdeményez, forr a levegő a fejlesztés körül.
A projekt azonban nem csak ennyi: ha a mindent és mindenkit eláruló kormányközeli oligarchák elképzelése bejön, akkor a kínai dömpingáru egy jelentős része itt érkezne be Európába. Tegyük fel, – bár a hatástanulmányok próbálják ezt alulbecsülni – hogy az Orbán klánnak igaza van, akkor bizony hatalmas teherforgalom nehezedik majd rá a nyomvonalra, s amiről kevesebb szó esik: annak leágázásaira.
A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, mindent megtesznek, hogy a lakosság ne ismerhesse meg az adott fejlesztések összhatását. Most is ez történik, a terveket darabolva mutatják meg, a hozzátartozó szükséges egyéb fejlesztéseket pedig külön projektként kezelik, mintha egyik a másikra nem lenne hatással.
Ilyen beruházás a Csepelt és Pesterzsébetet összekötő, a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló,új Gubacsi vasúti-híd.
Avagy, ahogy bürokratikusan hívják: a Gubacsi vasúti híd és a csepeli folyami szabadkikötő fejlesztéséhez kapcsolódó vasúti létesítmények átépítése.
Ami az alábbi elemekből állna:
Az egyvágányos vasúti pálya felújítása, valamint egy közel 800 méter hosszú második vágány kiépítése a Gubacsi híd és a Corvin csomópont között – további harmadik és negyedik vágányok későbbi kiépítésének lehetőségével.
Új Gubacsi vasúti híd (mederpillér nélküli változat)
Corvin csomópont: a Teller Ede út – Weiss Manfréd út 2*2 sávos aluljáróval és a Kossuth Lajos külön szintű átvezetésével.
Az új vasúti híd megvalósulásával párhuzamosan a jelenleg állami tulajdonban lévő megmaradó hídszerkezetről a vasútüzemhez szükséges, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő infrastruktúraelemek (vasúti sín és talpfák) – a megszűnő vasúti funkció okán – teljes körűen elbontásra kerülnének, a rajta lévő kerekpárút és közművek megtartása mellett. Az elbontott vasúti sín és talpfák helyét lemezborítással fedik le. A megmaradó hídszerkezet a későbbi, BKK Zrt. által előkészíteni kívánt közúti hídfejlesztés számára felhasználható marad.
A dokumentációt a VIBROCOMP Akusztikai és Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. készítette.
A hatástanulmányt és a terveket ugyan nyilvánosságra hozták, – Pesterzsébeten persze ez ügyben is nagy a csend, a polgármester a nyugodt, megfontolt, „ejj ráérünk arra még” nemlépések híve – a lakossági fórumot azonban sikerült hétköznap 14 órára szervezniük, s az utolsó pillanatban az átépítés alatt álló Csili Művelődési Központ egyik kellően elbújtatott nyugdíjas közösségi termébe dugni.
A fórumra – Csepelről néhány lakó ugyan átjött (ott a képviselőket és jelölteket nem fogta meg annyira a téma, hogy átruccanjanak a hídon) – Pesterzsébetről csak a főépítész és két önkormányzati képviselő volt kíváncsi. Köszönhető persze a tökéletes szervezésnek és tájékoztatásnak.
Pedig érdemes volt elmenni, bár a fejlesztés elsősorban Csepelen okoz komoly változásokat, s a MÁV ott legalább kompenzál és a többletterhelés miatt számos zajvédelmi beruházást is ígér, ráadásul föld alá vinné egy helyen a közút forgalmat, szándékai szerint csökkentené a reggeli dugót.
Pesterzsébeten 15 méterrel arrébb kerülne a lakott területtől a híd, ennek hatását persze nem szeretném alulbecsülni, de az is tény, hogy ennél többet a kerület nem kap kompenzációként a többletterhekre, a növekvő forgalomra, zajra.
Az építkezés alatti légszennyezés és zaj elleni védelemre nem kívánnak költeni, s míg Csepelen indokoltnak tartották, itt nem lesz az építkezés ideje alatt monitoring sem.
Pesterzsébet, annak ellenére, hogy több mint 62 ezer lakosa van, nem fontos Budapest számára, nem fontos a kormánynak, részben különleges adottságok hiányában, részben az információhiány, bátortalanság, a kerület érdekeit felülíró ügyetlen hatalompolitikai játszmák miatt.
Ez a szolgáltatókkal, beruházókkal kapcsolatos határozott fellépés elmaradásának ügyében is megnyilvánul, rendre csak a beszakadt úttestet, kidőlt fát, elromlott közlekedési lámpát, kilyukadt víz- és gázcsövet, kiégett elektromos trafót javítják meg, szigorúan utólag. Pesterzsébet az események után kullog, teszi ezt most is a vasúti híd esetében, míg Csepelen tárgyalnak, zajvédelmi beruházásokat harcolnak ki addig nálunk csupán síri csend honol.
Jövőhét keddre, a Környezetvédelmi Bizottság ülésének napirendjére vettem a Budapest-Belgrád vasútvonal és az új Gubacsi vasúti híd ügyét, kikértem a Polgármesteri Hivatalhoz beérkező összes nyilvános tervet, hatástanulmányt, ugyanis kilenc éve azt vallom: SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!
Hónapok óta téma a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztés, Magyarország és Kína megbonthatatlan illiberális barátságának szimbóluma, melyből megint a felcsúti szerelő veje és gyereke gazdagszik meg. 
