Megkezdődtek a Duna-parti sétány kivitelezési munkálatai.
Évtizedes álmunk valósulhat most meg, tíz éve még a 2011-es hosszútávú gazdasági programba javasoltam, hogy Pesterzsébet kiemelt fejlesztési területe legyen a Duna-part. Pesterzsébetnek ugyanis komoly városfejlesztő lehetősége ennek az adottságnak a kihasználása.
Az önkormányzat 2020-ban írta ki először a közbeszerzést, amely azonban eredménytelenül zárult, ugyanis a beérkezett árajánlatok túl magasnak bizonyultak. A beruházás területét leszűkítve és a költségvetést megemelve végül sikerült kivitelezőt találni, és így ma végre megindulhatott az építkezés.
Forrás: budapestdialog.hu
Az önkormányzat tartott 2019-ben egy a rossz szervezésnek köszönhetően alacsony részvételű, közösségi tervezésnek csúfolt tervezési találkozót, ahol bemutatta az akkori terveket. Sajnos azonban a tervekhez képest a sétány most megvalósuló első üteme rövidebb lesz, s számos látványos elem kikerült a beruházásból.
Cserébe végre a tervezők a helyszínen is megismerkedtek a parttal, a védett flórával és faunával az itt élők igényeivel, így az eredeti tervekhez képest sikerült megmentenünk a part fáit, s a nádasra is figyeltek, most már ívesebb, természetközelibb formát kapott a sétány.
A Gubacsi-hídtól a játszótérig (pontosabban a közösségi kert vonaláig) egybefüggő sétány jön létre.
Az ennél délebbre fekvő terület bevonására költségcsökkentés s többségi akarat hiányában miatt sajnos nem kerülhetett sor ebben az ütemben. Erről bővebben itt olvashat.
A terület a jelenleginél könnyebben lesz megközelíthető: a Gyógyfürdő és a Duna Garden Hotel között egy új sétánylejárat jön létre, amin keresztül közvetlenül a Duna partjára lehet jutni.
A sétányon összesen 129 fát mértek fel a szakértők, melyekből csupán négyet kell kivágni: egyet a Vakvarjú előtt az egészségi állapota miatt, három kisebbet pedig a Gyógyfürdő előtti részen – utóbbiak tájidegen fajták, melyek az építés szempontjából is rossz helyen vannak.
Természetesen a kivágandó fákat a törzsátmérőjüknek megfelelően pótolni fogják a beruházás során, így a megmaradó 125 fa mellé 38 új, a Duna-parti környezetbe illő fa kerül kiültetésre.
A sétány fő burkolata a Vakvarjú mellett már megismert térkő, a kis közösségi terek, „teresedések” pedig jellemzően faburkolatot kapnak. A kialakításhoz illeszkedik az utcabútorok – padok, asztalok stb. – formaválasztása is. A sétány belépési pontjaira kerékpártárolók kerülnek, de maga a sétány alapvetően a gyalogosokat szolgálja ki.
A játszótér kicsit más kialakítást kap, de néhány új eszközt leszámítva főként a meglévő eszközök kerülnek vissza – természetesen a szükséges felújítás után – a területre. Egy másik projekt keretén belül fedett kültéri fitneszpark kerül a játszótér közelébe.
Az egész beruházás egyik leglátványosabb elemei a stégek lesznek – ezek részben cölöpökön álló „víziállások”, részben a Dunán lebegő „úszóművek”, melyeken padok és nyugágyak csábítják majd a látogatókat a vízközeli pihenésre.
Forrás: budapestdialog.hu
Tavaly februárban heti rendszerességgel gyújtották fel a szelektív szigeteket, némelyiket sokadszor. Az egyre inkább szervezett akciónak tűnő bűncselekmények esetében tehetetlen volt a rendőrség.
A gyújtogatás a Duna-parton kezdődött, akkor mindkét szelektív sziget áldozatul esett, majd decemberben ismét felgyújtották az uszoda mellett rendbe hozott szigetet, akkor már távolabb is merészkedtek és a Pesterzsébet lakótelep távolabbi részein is lángoltak a kukák. Tavaly pedig már a Vécsey lakótelepen és a Vágóhíd utcánál is a Helsinki úton gyújtogattak több helyen.
Újév napján Pesterzsébeten is hadrendbe sorakoztak a kutyatartók, s egy 2014-es petíció Pesterzsébetre történő adaptációjára gyűjtöttek aláírásokat. Saját Facebook csoportot is alakítottak, ahol szervezték az ellenállást: azt követelték tiltsák be egész Pesterzsébeten a rakétázást. Most viszont néma csend fogadja az ügy iránt érdeklődőket, elmaradt a lakossági összefogás, a soroksári, pesterzsébeti polgárőrökkel sem lehet találkozni a helyszíneken.
Ez az összeg elegendő a kutyafuttató bővítésére (egy a kistermetű kutyáknak alkalmas hely kialakítása külön bejárattal) és vízcsap létesítésére (annak tervezésével és vízakna megépítésével).
A kutyafuttatóval azonban ez elmúlt években mostohaként bánt az önkormányzat, a tervek szerint ugyanis gyalogos-kerékpáros híd épült volna ide. Mivel a híd nem épül meg, a kutyafuttatót nem kell áthelyezni így annak bővítését, rendbe tételét sem lehet tovább húzni.
A játszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz (ez utóbbit azóta lekaszálták, bár így a pipacstenger oda lett :-)).
Mára azonban elszállt a kezdeti lelkesedés, kertésznek nyoma sincs, tavaly vissza kellett venni az ESMTK-tól a játszótér kezelését, mert nem végezte el a feladatát. A tavalyi döntés sem hozott azonban előrelépést, csöbörből vödörbe került a játszótér: a mostani kezelője sem látja el feladatát, a játszótér szemeteseit nem üríti, a balesetveszélyes játékokat nem tartja karban.
Idén ismét a választási kampány fő témája Pesterzsébeten (2010 és 2014 után harmadszor) a főváros egyetlen jódos-sós gyógyfürdője, amit több mint egy évtizede zárattak be, miután működtetése veszteséges volt. Immár harmadszor ígérte az éppen aktuális fideszes képviselő-jelölt kampányüzenetként, hogy újranyitja a fürdőt. A meglepetést az okozta, hogy úgy tűnik most talán be is tartja, így harmadszorra már nem ég rá a hamis ígéret vádja. Már az idén megkezdték ugyanis a létesítmény felújítását, így a tervek szerint 2019 nyarán már vendégeket is fogadhat.
Meggyőződésem ugyanis, hogy az ilyen és hasonló akcióknak köszönhetően eléri a kritikus tömeget a környezetéért cselekvő, a fenntarthatóságot és környezetvédelmet értéknek tekintő száma és közösen megmenthetjük a Duna ezen szakaszát is.
