Organikus Káosz

Év elején még úgy tűnt, 2015 novemberében nemcsak felháborító, környezetünket romboló és egészségünket veszélyeztető volt, de ráadásul értelmetlen is a fák kiírtása Pesterzsébeten, a vasúti vágányok mellett. Akkor rekordgyorsasággal vágta ki a MÁV a pesterzsébeti vasútállomás melletti töltések mentén az összes fát. Kezdődik a MÁV körvasút déli fejlesztése is – ígérték – az eddigi egy vágányt, kettő váltja, s megújulnak a megállók is. Ráadásul a vasútállomás melletti „Könyöklő” néven ismert műintézmény bontásáról is döntött az Önkormányzat, így a teljes terület megújulhat írtam akkor.

A fejlesztéseket a természeti környezet gaj(lly)ra vágásával kezdték, minden fát kivágtak. Ezzel egyrészt a Soroksári út mentén sikerült jelentősen növelni az amúgy is jelentős légszennyezettséget, másrészt tönkre vágták a Duna-part zajvédelmét.

Azóta eltelt másfél év, kedden munkába menet örömmel tapasztaltam, hogy hosszadalmas jogi procedúrák lezárulta után valóban megkezdték a leromlott állapotú pléhkocsma bontását.

S innen ment minden mint a karikacsapás, másfél év Csipkerózsika-álom után felgyorsultak az események: megszavazták a parlamentben, így már idén elindulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése – írja a Világgazdaság. Azt, hogy komolyan gondolják a dolgot, már áprilisban le lehetett szűrni abból, hogy a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló Gubacsi vasúti-híd felújítása is megkezdődik.

De mit is jelent ez nekünk Pesterzsébetieknek:

Egyrészt:

• kényelmesebb és biztonságosabb kerékpáros hidat,
• stabil és biztonságos vasúti hidat.
• megújuló megállót, fedett padokat.

Másrészt:

• növekedő teherforgalmat a vasúti hídon, ami várhatóan komolyabb dugókat okozhat majd a közúti forgalomban is.
• növekedő zajterhelést, zajszennyezést, zajvédelemre a beruházó pedig nem hajlandó költeni, – a pesterzsébeti kéréseinket – legalábbis lesöpörte az asztalról.
• a személyforgalom további leépítését, ha az itt élők nem fognak össze.

De nézzük meg külön is a két fejlesztést!

Közel 10 milliárd forintból újítják fel (gyakorlatilag építik újra) ugyanis a Gubacsi-híd vasúti vágányokat és a kerékpárútat tartalmazó részét. A híd felújítása valójában a Metrans csepeli terminálját köti majd össze a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahonnan a kínai áruk dömpingjében reménykedik a kormány és üzlettársai. A beruházók a vasúti teherforgalom növekedésével számolnak, már ma is egyre gyakrabban találkozhatunik esténként tehervonattal a Gubacsi vasúti hídon, a kormány elképzelései szerint viszont ennek sokszorosa jelenik majd meg, ha elkészül a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése. Aktív kerékpárosként mindig elcsodálkozom milyen állapotban van a híd, statikus barátom pedig mindig a fejét csóválja és sietősebbeket lép ha a takarítóakcióink közben a híd alatt kell elsétálnia. Ideje volt tehát a felújításnak és külön öröm, hogy gyakorlatilag teljesen elkülönülő kerékpáros-híd is újjáépül a vasúti híd felújtásával egy időben. Azt, hogy miért közpénzen és EU-s forrásból biztosítjuk Metrans profitját és a kínai áruk dömpingjét a brüsszeli bürokaták persze nehezen fogják megérteni, de a Nemzeti Együttműködés és Szabadrablás Rendszerében ez törvényszerűnek és logikusnak mondható.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével Orbán és Putyin újabb álmát valósíthatjuk meg: kínai áruk dömpingjét segíteni az európai piacra, a görögországi pireuszi kikötőből Nyugat-Európába. Bár nem minden habostorta és az elemzők szerint valójában csupán akkora sikert hoz ez is, mint az Európa legkisebb kisvasútja címre törő felcsúti kisvasút. A kínai gazdasági kapcsolatok fétise olyannyira erős a kormányzati körökben, hogy a személyforgalom leépítésén és nem fejlesztésén dolgoznak. A 150-es vonalon közlekedő elővárosi vasútvonalat ugyanis láthatóan nem szeretnék továbbfejleszteni és nem érdekel senkit, hogy a térség egyik fontos közösségi közlekedési vonalává fejlődhetne.

A fejlesztés ugyanis akkor lenne rentábilis, ha nincs alternatívája, de az adriai kikötők használatával kikerülhetőek vagyunk és így a projekt megtérülése is kétséges. Az erre felvett hitel kamataival együtt a beruházás végösszege elérheti a 750 milliárd forintot. A Figyelő korábbi elemzése szerint évi legfeljebb 1600, vagyis napi 4,4 vonattal lehet majd számolni, ami a vonalon 1,6 millió tonnával nagyobb áruforgalmat jelent. Ezek alapján a beruházás megtérülése 2400 évre tehető. Nem meglepő módon a projekt megvalósíthatósági tanulmányát gyorsan titkosította is a kormány.

Mi tehetnek az itt élők ebben a helyzetben?

Próbáljuk meg kihozni a helyzetből a legtöbbet:

• El kell érnünk, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen.
• El kell érnünk, hogy az M3-as metró felújításakor sűrűbben járjanak.
• El kell érnünk, hogy mind a vasúti híd felújításakor, mind a vasútvonal bővítésekor biztosítsák a lakott területek zajvédelmét.

Javaslatomra tavaly a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Sajnos a MÁV nem volt nyitott a kezdeményezésre és elutasította a kérést, azonban hivatalos tájékoztatások alapján idén nyáron megkezdődhet az M3-as metró déli szakaszának felújítása.

Ami újabb lehetőséget nyújt arra, hogy az elővárosi vasutat felélesszük. A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása marad: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

Úgyhogy folytatjuk, nem adjuk fel és megpróbáljuk elérni, hogy ha a MÁV nem is, de a fővárosi önkormányzat komolyan vegye a dél-pestiek kérését. A fejleményekkel még jelentkezem.

Addig is írd alá a petíciónkat! 🙂 

Az MLSZ a saját szabályait sem hajlandó betartani, sőt de facto már előre kijelenti a képviselője, hogy nem érdekli mit ígérnek, úgysem tartják be. Ha stadiont nem építhet a Duna-partra, akkor épít olyan utánpótláspályát, ahol profi bajnoki mérkőzéseket játszhatnak.

Okosban oldják meg a stadionépítést? Előbb edzőpályát építenek utánpótláspénzből, majd hozzánő a lelátó? Persze csak ha hagyjuk.

145 élőfüves nagy focipályája lesz Budapestnek. Mertek nagyot álmodni, miután a kormány cserben hagyta a választóit és visszalépett az olimpia megrendezésétől, a grandiózus tervekről nem hajlandó lemondani.
Egy igazolt labdarúgó édesapjaként és aktív meccsre járóként, akár örülhetnék is neki. Miért nem teszem?

Túl azon a populista szövegen, hogy a stadionokat, edzőpályákat, fűszolárokat és VIP szektorokat lélegeztető illetve röntgengépekre és tornatermekre számoljuk át, a legnagyobb probléma a mutyi szaga. Az MLSZ programjai nem átláthatóak, a viszonyok tisztázatlanok, a pénzek elfolynak, a beruházások túlárazottak, a szabályokat nem tartják be. Ráadásul előre jelzik, hogy ez is így is marad.

Történt ugyanis, hogy a Duna-parton élők kérésére szerettem volna szerződésben rögzíteni, hogy a a Budapesti Pályafejlesztési Programban megépülő 68 x 105 (74 x 113) méteres élőfüves focipályát az MLSZ csak utánpótláscsapatok mérkőzéseire és edzéseire, illetve tömeg- és szabadidősportra hasznosíthassa. Így kiemelten a hétvégéken, illetve a munkaszüneti napokon csak az utánpótláscsapatok mérkőzéseit lehessen lebonyolítani, felnőtt bajnoki mérkőzéseket nem.

Az MLSZ illetékesei pimasz módon jelezték, hogy a budapesti pályaépítési programban az utánpótláscsapatok támogatásán túlmenően valóban csak a tömeg- és szabadidősport támogatása a céljuk és professzionális a foci támogatása nem, de ennek ellenére eszük ágában sincs megkötni a saját kezüket és betartani a pályázati programjukban foglaltakat.

Azt persze már tudtuk, hogy nem tartják be, hiszen a szomszédos, hasonló pályázati forrásból épülő műfüves pálya esetében ezt már egyszer eljátszották: akkor is azt állították, hogy a felnőtt bajnoki mérkőzést nem játszhat a pályán az ESMTK, majd az első adandó alkalommal – felrúgva az ígéretét és a maga alkotta szabályokat – az MLSZ zokszó nélkül engedélyezte azt. Azóta is évente néhány mérkőzést itt játszik a csapat az itt élők legnagyobb szomorúságára. Átvertek minket, ne szépítsük, ezért is lett volna fontos szerződésben rögzíteni, hogy ne tehessék meg ismét.

A közvetlen környezetében élők között készítettem egy felmérést, amibe 90 családot sikerült csak bevonnom az idő rövidsége miatt (másfél nap), ez a lakópark adottságainak köszönhetően 3-400 embert jelent. Ami például az ESMTK (Felcsút, MTK, Vasas…) szurkolótáborához képest ugyebár hatalmas tömeg, de komolyra fordítva is reprezentatív mintának számít.

Lakossági felmérés arról, hogy a Mediterrán-lakóparkban élők elfogadják-e, hogy a távolabbi részén a sportcentrumnak egy élőfüves pálya létesüljön.

A feltett kérdés:

Elfogadjátok-e, hogy a távolabbi részén a sportcentrumnak egy élőfüves pálya létesüljön?

„Igen, de oldják meg a parkolást, zajvédelmet, használhassuk a sportcentrumot mi is és ne lehessen benne felnőtt focimeccset játszani.” 57 szavazat
„Ne épüljön focipálya semmilyen körülmények között!” 24 szavazatot kapott
„Ne épüljön focipálya, hajlandó vagyok kiláncolni magam, hogy megakadályozzam!” 11 szavazat
„Épüljön ide a népstadion mása, de legyen hozzá 4500 parkoló és csak Barca – BM meccseket lehessen bennük rendezni.” 4 szavazat
„Engem egy stadion sem zavarna.” 0 szavazat.

A lakossági felmérés alapján a többség elfogadta azt, hogy az élőfüves pálya létesüljön, ha megoldják a parkolást, a zajvédelmet, illetve hogy a futók is használhassák a sportcentrum valamely részét. Nyissák meg a tömegsport előtt a területet akár tagsági igazolvánnyal, vagy más lehetőséggel. S a legfontosabb kérés, az volt, hogy a felnőtt „professzionális” ESMTK bajnoki mérkőzéseket ne ezen a pályán rendezzék.

A képviselő-testületet és az MLSZ-t azonban nem hatotta meg a lakók kérése és egyik felvetésről sem volt hajlandó egyeztetéseket kezdeni. Egyedül csak a kerület polgármestere volt nyitott arra, hogy érdemi vita folyhasson a kérdésről és a hivatal előzetesen fel is mérte a lehetőségeket.Képviselőtársaim azonban nem voltak partnerek, a gazdasági bizottságban pártpolitikai síkra emelték az ügyet és hosszú vitát folytattak arról, hogy szociális bérlakásra kellene fordítani az összeget vagy lélegeztető gépre. Az Együtt külsős bizottsági tagja lélegeztető gépet vett volna, a 4K! képviselője pedig szociális bérlakást épített volna 6 M Ft-os önrészből. A lakosság bevonását és javaslataik figyelembe vételét azonban ők sem támogatták, hiába kértem szavazzunk a lakossági javaslatról, próbáljunk előrébb jutni, azt állították ebben a formában még tárgyalásra sem alkalmas a javaslat ők nem támogatják focipálya építését, nem érdekli őket a lakók véleménye. Annyit akkor sikerült elérnem, hogy képviselőtársaimmal ellentétben a hivatal munkatársai és a polgármester foglalkozzon a kérdéssel és egyeztessen még egy kört az MLSZ-szel. A többi szakbizottságban pedig még ennyi energiát sem szántak a kérdésre, sehol nem voltak hajlandóak foglalkozni a lakók kéréseivel.

Majd a testületi ülésen képviselőtársaim leszegett fejjel, érdemi észrevétel nélkül, csendben, halkan megszavazták a focipálya-építést az eredeti tervek szerint, s természetesen az Együtt és 4K képviselői is.

Sokan értetlenkednek azon, hogy hiába ömlik a pénz a magyar labdarúgásba, nem jönnek sem az eredmények, sem a szurkolók az új stadionokba.

Vajon mi lehet az oka? – teszik fel a kérdést.

Elárulom: a mutyi szaga ami visszatart minket szurkolókat. Irritálnak minket a teljesítmény nélküli kifizetések, zavarnak minket az új törpestadionok hatalmas VIP szektorai és elzárt parkolói, az értelmetlen pénzköltések, a fűszolár. S leginkább a bírói tévedések uralta meccsek, a sportszerűség hiánya, az hogy az MLSZ a saját szabályait sem tartja be.

Persze történhetne mindez másképp is, de ehhez tökösebb szurkolókra és a polgárok véleményére kíváncsi, javaslataikra fogékony képviselőkre lenne szükség. Olyan testületre, amely kiáll az itt élőkért és hajlandó konfliktust is vállalni értük.

Erre azonban még várnunk kell.

Részlet a 2017. március 7-i képviselőtestület ülés jegyzőkönyvéből:

Mach Péter: Fontos, és a Duna-part fejlődését komolyan befolyásoló döntéshez érkeztek. Az előterjesztés alapján így 145 élőfüves nagy focipályája lesz Budapestnek. Aktívan jár meccsre, és egy igazolt labdarúgó édesapjaként ennek akár örülhetne is. Mégsem teszi. Ennek oka, hogy ma a Gubacsi lakótelepen, a Mediterrán Lakóparkban és a pesterzsébeti lakótelepen lakó – amely az itt élők számát tekintve Pesterzsébet egy jelentős része – diákok, szülők, baráti társaságok ingyen csupán két helyen tudnak focizni. Ezek a pályák nincsenek jó állapotban. Ezen felül egyetlen pici fitt-park, néhány rossz állapotú kosárpalánk és néhány kutyafuttató jut számukra. A felsoroltakon kívül nincs semmilyen más sportolási lehetőség. Az előterjesztés utánpótlás-nevelésről beszél, illetve, hogy minél szélesebb kör számára nyitnak lehetőséget, ennek köszönhetően hihetetlen változások várhatóak. Jól hangzik, csak nem igaz. Ugyanis a gyerekeknek ma Pesterzsébeten nincs lehetőségük szabadidejükben sportolni. Szülőtársai úgy oldják meg a problémát, hogy a heti három edzés mellett két-három alkalommal fizetős edzésre viszik a gyereket (erőnléti stb.). Így ők öt-hat edzésen vesznek részt azért, hogy minden nap tudjon sportolni a gyerek. Mások egyszerre járatják az iskolába, egyesületbe sportolni a gyereket (úszni, kézilabdázni, focizni), s gyakorlatilag így jön össze az a minimum, hogy a gyerekek minden nap mozogjanak néhány órát. Ezért tartja kifejezetten rossznak a Zodony utcai sportcentrumot. Rosszul tervezett, XIX. századi, amely sem a sportág, sem a lakosság igényeit nem elégíti ki. Külön köszönet Somodi Klára és Völgyesi Krisztián képviselőknek, hogy megalkották a sporttámogatási pályázatot, így legalább az egyesületben néhány órát tudnak sportolni a gyerekek. Úgy gondolja, lennie kell olyan lehetőségnek is, ahol nem egyesületi formában biztosíthatnak bizonyos időszakokban nyitottságot a szülőknek, gyerekeknek. Ezért tartja ezt az egész koncepciót rossznak. Ismét építenek egy olyan pályát, amelyet csak az egyesületi tagok használhatnak. A cserejátékosok a lakóparkban a parkoló autókat vizelik le a kerítésen át a meccsek előtt, nincs hely zajvédelemre, fákra, bokrokra, mert a műfüves pályát úgy tervezték, hogy nem lehet kialakítani. A reflektorokat rosszul alakították ki, hol nincs elég fény a pályáján, hol a lakók panaszkodnak, hogy zavarja őket a fény. Nem megoldott a parkolás sem. Immár a sokadik pályát építik anélkül, hogy végre körbevenné egy futópálya, ami alapvetően nem is kerülne sok pénzbe. Szíve szerint nem támogatná ezt az előterjesztést. Szívesebben támogatna egy futópályát, fitt-parkot, vagy olyan focipályát, ahol tényleg lehet focizni, illetve atlétikára is használható lenne. Érti az előterjesztést, azt is, hogy a 90 %-os támogatási aránynak nehéz ellenállni. A képviselők nagy többsége imádja a teszkós akciókat, ez előtt meghajlik. Készített az érintett terület közvetlen környezetében élők között egy felmérést. Az idő rövidsége miatt kilencven családot sikerült bevonnia. Ez körülbelül 300-400 lakót jelent. Ez az ott élők között reprezentatív felmérés volt. A lakossági felmérés alapján 50-70-en szavaztak úgy, hogy elfogadják azt, hogy az élőfüves pálya létesüljön, ha megoldják a parkolást, a zajvédelmet, illetve, hogy a futók is használhassák a sportcentrum valamely részét. Nyissák meg a tömegsport előtt a területet akár tagsági igazolvánnyal, vagy más lehetőséggel. Ne lehessen ott felnőtt, profi bajnoki meccset játszani. Huszonnégy szavazatot kapott az, hogy ne épüljön focipályája semmilyen körülmények között. Tizenegyen ennél radikálisabbak voltak. A tegnapi Barcelona meccset követően négy szavazat érkezett arra, hogy a Barcelona pályájának pontos mását építsék ide, de csak Barca-Bayern mérkőzéseket lehessen benne rendezni. A lényeg, hogy az itt élők elfogadják, hogy épüljön egy futballpálya, de azt nem tudják elfogadni, hogy felnőtt bajnoki mérkőzéseket játszanak rajta. Az MLSZ támogatná, hogy tömegsport és szabadidősport céljára használják. Mindenkinek ez az igénye. Azt nem szeretnék az ott élők, hogy kvázi stadionpótlóként üzemeljen. Amennyiben ez nem kerül bele a szerződésbe, az önkormányzat nem hoz egy ilyen határozatot, amely innentől kötelező önmagára és az MLSZ-re nézve, akkor ez ugyanúgy kijátszható lesz mint a szomszédos műfüves pályán.

A műfüves pálya építésekor az volt az MLSZ válasza, hogy a saját szabályzatuk szerint úgy építették fel a pályát, hogy ott nem lehet felnőtt bajnoki mérkőzést játszani. Ezzel szemben februárban is meccset játszott ott az ESMTK felnőtt csapata. Arra kéri a képviselőket, hogy gondolják meg, hogy oldják meg a parkolási problémákat, találják ki, hogyan lehet segíteni a zajvédelemmel az ott élőket. Próbálják meg arra kötelezni az MLSZ-t, a pályahasználókat, hogy csak korosztályos utánpótlás-mérkőzésekre, szabadidő- és tömegsportra használhassa ezt a pályáját az építtető.

Szabados Ákos: A Városháza előtt található a szökőkút, illetve a Városháza épületén a harangjáték. A Városháza környezete állandó rendezvények helyszíne. A szemben lévő házakból kérték, hogy szüntessék meg a szökőkutat, vagy legalább csak meghatározott időben üzemeljen, mert zavarja a nyugalmukat. A harangjátékkal kapcsolatosan ugyanez a vélemény. Egy településen borzasztó nehéz bármelyik helyszínt behatárolni, hogy az valakiknek, vagy egy nagyobb lakóközösségnek valamilyen tűrési kényszert ne okozna. Az együttéléshez az is kell, hogy valaki tűrjön. Csak akkor lehet normális életet folytatni, ha az ember bizonyos dolgokat tudomásul vesz. Ez vonatkozik egy sportpálya közelségéhez is. Egy zajvédőfal a sportpályájáról kiszűrődő hangokat nem tudja megoldani. A kerítésen keresztül vizeléssel természetesen nem ért egyet, azonban aki odaáll az autójával – nem mondja, hogy ezt vállalnia kell- annak számolnia kell ezzel. Ott nincs kiépített parkoló, illetve van, de nem szabályos, hiszen az ott lakók kérésére murvás parkolót alakítottak ki ideiglenes jelleggel. Nem akarja elviccelni a dolgot, de nem szép képet festett a kerületi lehetőségekről a képviselő úr. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy két, kevéssé felújított, bekerített labdarúgópálya van a lakótelepi környezetben, de kérdezzék meg az ott élő lakókat, hogy mennyire van igényük arra, hogy ezek a labdarúgópályák megújuljanak. Akinek a környezetében van egy pálya, az nem biztos, hogy szeretné, ha azt felújítanák. Nagyon nehéz ezeket a dolgokat összehangolni úgy, hogy mindenkinek megfelelő legyen. A „pinduri” fitt-parkkal kapcsolatosan elmondja, hogy két parkról van szó, aminek a bekerülési költsége nem volt kevés. A második fitt-park, amelyet a Lajtha L. utcánál építettek ki, valószínűleg az idén bővülni fog az iskolától a fitt-parkhoz csatolt kisméretű labdarúgópályával. Ezen kívül négy iskolai műfüves kispálya is megépült. Az egyik pont a Lajtha László iskolában készült el. A gyerekeknek van lehetőségük sportolni, még akkor is, ha csak ezeket az utóbbi két évben épült létesítményeket hozza fel példának. Arról nem is beszélve, hogy a 110 éves ESMTK sportegyesület azon viszonylag kevesek közé tartozik, amelyek túlélték a politikai és gazdasági viharokat. Pesterzsébet környezetében ilyen túlélő a Honvéd, a Ferencváros, és bizonyos értelemben Soroksár sportegyesülete. Csepel most kezd kilábalni a bajból. Úgy gondolja, hogy annyi szakosztállyal működő sportegyesület, mint az ESMTK talán csak a Ferencváros. A Honvédnak lehet, hogy nincs is ennyi szakosztálya. Ezeknek a szakosztályoknak a nagyobb része kifejezetten tömegsport és utánpótlás jellegű tevékenységet folytat. Ehhez az elmúlt években építettek jégcsarnokot, uszodát, birkózócsarnokot, bővítették a műfüves pályákat. Most új szakosztályként jelenik meg a kajak-kenu. Tagadhatatlan, hogy van egy minimális sportköri díj is, de úgy gondolja, hogy nincs miért szégyenkeznie a kerületnek. A 2017. évi költségvetési rendelet is tartalmaz olyan tételeket, amelyek ezt a célt szolgálják. Futópályáját valóban nem építettek, de például benne vannak abban a konzorciumban is, amely a kerékpárút fejlesztést végzi. Nem érzi drámainak a helyzetet, sőt azt gondolja, hogy biztató jövő előtt állnak. Nehezen tudja elképzelni, hogy a sportpályákat úgy nyissák meg, hogy az egyik szélén valaki labdázik a gyermekével, a másik szélén pedig valaki piknikezik. Úgy véli, hogy a sport csak szabályozott formában lehetséges, nem baj az, ha egyesületi keretek között történik. Az ESMTK-ban olyan minimális sportköri díjat kell fizetni, hogy az párját ritkítja még dél-pesten is, nemhogy a főváros egészének vonatkozásában.

Mach Péter: Sajnálja, hogy nem értette meg polgármester úr a felszólalásának a lényegét, némely mondatát teljesen félreértette. Más kerületekben a futballpályák körül mindenhol van futópálya, ott a meccset kivéve edzés időben is igazolvánnyal, pénzért, vagy ingyen, de bejutnak futni. Ilyesmire lenne itt is igény, nem pedig arra, hogy szétrúgják a frissen megépített pályákat. Egyrészt köszönöm, hogy a testület tagjaként legalább foglalkozik az itt élők kéréseivel, másrészt természetesen nem tudom elfogadni a választ.