A Tarlós vezette főváros még akkor is pusztítja a természetet, ha éppen valami csoda folytán védeni akarja azt. Bár a szakmai vélemények szerint csak ideiglenes, időhúzó, a valódi megoldás elodázásaként végre belevágott a Dél-pesti szennyvíztisztító telep záportározó bővítésébe ezt is sikerült úgy megvalósítania, hogy az építkezés alatt egyetlen záportározó sem üzemképes, így ha esik, akkor tisztítatlanul ömlik a szennyvíz a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba.
Az elmúlt héten Rátay András horgász videója borzolta fel a kedélyeket az ügyben, amit május 29-én tett fel a Facebookra.
Hat éve foglalkozom a Dél-pesti szennyvíztisztító ügyével, azóta mióta az akkori fideszes képviselő-testületi többség biztosította a Pesterzsébetet védő véderdő letarolását. Bár a pénznek nincs szaga, kerületi lakosként felháborított, hogy a Duna-parton élők kénytelenek a szennyvíztisztító bűzét szagolni, csak azért, hogy vállalkozók szabadon építkezhessenek a kerületben, a környezetvédelem és légszennyezés pedig ilyen esetekben nem akadály. Azóta foglalkozom a szennyvíztisztító problémájával, azóta állítom azt is, hogy a szennyvíztisztító helyét is érdemes megvizsgálni, szólnak ugyanis érdemi érvek amellett, hogy nem szabad Pesterzsébet és Soroksár határán, az RSD partján maradnia.
Évtizedes, ciklusokon túlnyúló probléma, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vizét át kell vezetni a nagy Duna-ágba s nem lenne szabad az RSD-be engedni. A tisztított víznek ugyanis mind szerves anyagtartalomra, foszforra, nitrogénre nézve jó a minősége, viszont a sótartalmát nem lehet gazdaságosan csökkenteni. S így a tisztított szennyvíz nem alkalmas álló vízbe történő bevezetésre. A kérdés csak az, hogy a tisztított vizet kell-e átvezetni vagy a teljes telepet érdemes áthelyezni.
Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy ha a záportározók megtelnek akkor tisztítatlanul ömlik az RSD-be a szennyvíz. Nem bírják ugyanis a záportározók a felhőszakadások csapadékvíz-mennyiségét. Nagyobb esők után-közben a tisztítómű 3600 m3-es záportározója nagyjából húsz perc alatt telik meg teljesen. Ez után a csapadékvízzel felhígult szennyvíz átbukik a záportározón, és egyenesen a Kis-Dunába folyik.
A klímaváltozás, az időjárás szélsőségesebbé válása miatt az ilyen esetek egyre gyakoribbak.
Baranyi Krisztina ferencvárosi önkormányzati képviselő kezdeményezésére ideiglenes megoldásként a fővárosi Önkormányzat döntése alapján idén elindulhatott végre egy második záportározó megépítése, a bővítésnek köszönhetően a nyári záporok egy jelentős részét már kezelni tudja majd a tisztító (végleges megoldásnak nem tekinthető), ennek lezárulta július végére várható, más becslések szerint októberre fejeződik be a beruházás.
A mostani beruházás azonban tervezési hibáknak köszönhetően azt jelentette, hogy a régi záportározót is lezárták, így már kisebb, tavaszi és nyári záporok esetén is tisztítatlanul ömlik a szennyvíz a Dunába. A helyzet a múlt héten tarthatatlanná vált, a Kis-Duna színe elsötétült, betétek, WC papír foszlányok lepték el ezt a vízszakaszt.
A fővárosban elsőként Pesterzsébet végre a sarkára állt: Pesterzsébet önkormányzatának környezetvédelmi és városfejlesztési bizottsága tegnap úgy döntött, hogy kivizsgáltatja az ügyet és kezdeményezi a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Budapest Főváros Önkormányzatánál a mostani környezetszennyező állapot azonnali megszüntetését.
Határozat
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy
– Felkéri a képviselőtestületet, hogy a Dél-pesti szennyvíztisztító záportározójának bővítése kapcsán történt tározólezárások miatti súlyos természetkárosítás miatt kezdeményezze a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Budapest Főváros Önkormányzatánál a mostani környezetszennyező állapot azonnali megszüntetését.
– Felkéri a Polgármestert, hogy nyújtson be panaszt és kérje a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától az eset kivizsgálását.
Ennek ellenére minden tavaszi és nyári zápor után hatalmas tengerré válik az út, az autók beáznak, az aszfalt járhatatlanná válik. A problémát évek óta jelzik az itt lakók, de az út kezelője nem tett az ügyben semmit.
De nem ez az egyetlen része a Gubacsi lakótelepnek, ahol nem megoldott a vízelvezetés. Az elmúlt évtizedekben nem sikerült csak részlegesen megoldani a csapadékelvezetést a teljes lakótelepen, számos útszakasza válik szintén járhatatlanná esőzések után. 
S ha valaki tett azért, hogy a fentiek megvalósulhassanak az Jávor Bence volt, elkötelezett brüsszeli munkája mindannyiunk számára példát mutat és mindent meg kell tennünk, hogy folytathassa, amit öt éve megkezdett.
A forgalmi rend változása miatt a 119-es busz is módosított útvonalon jár május 7-én, kedden az első járatindulástól várhatóan május 13-án, hétfőn üzemzárásig. A 119-es busz terelve, a Csepeli átjáró helyett, mindkét irányban, a Helsinki úton át, a Meddőhányó utca érintésével közlekedik. Az autóbuszok egyik irányban sem érintik a Csepeli átjáró megállót, a Vízisport utca megálló helyett pedig a Teremszeg utcában állnak meg.
Először egy kicsit tamáskodtak a horgász szövetségben, de mára kiderült valóban komoly problémára utalhat a nagy testű pontyok elhullása. A 
Az Európai Parlament hatalmas ajándékkal lepett meg a születésnapomon: szerdán támogatta az egyszer használatos műanyagok betiltását 2021-től.
A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el az uniós parlament. A két magyar kormánypárt (a FIDESZ és a KDNP) EP-képviselői az egyes műanyagok tiltásáról szóló törvény szavazásán tartózkodtak.
Joggal ugorhatnának rám kedvenc kormánypárti trolljaim, hogy egyetlen tartózkodásból ilyen mély következtetéseket próbálok levonni. Úgyhogy megemlítenék csak néhány márciusi eseményt: 
Az új szabályok a hulladékok újrahasznosításáról is rendelkeznek. Így a tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.
Ennek köszönhetően Pesterzsébetről, Soroksárról, Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból is gyorsabb lesz bejutni tömegközlekedéssel Budapest centrumába, mint autóval. A pesterzsébeti Duna-partról például 17 perc alatt lehet majd közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni az eddigi 60 perc helyett.
