Miért mindig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház botrányai kapnak ekkora nyilvánosságot? Tényleg ennyivel rosszabb az ellátás? Miért itt a legnagyobb a gond a sürgősségi ellátással, miért itt érzik meg legjobban a betegek az orvoshiányt?
Miért mindig a Dél-Pestit bántják? – teszik fel a kérdést egyre többször a pesterzsébetiek.
Minden tiszteletem a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban dolgozó orvosoké, ápolóké és nővéreké, akik ebben a méltatlan helyzetben is végzik a munkájukat, gyógyítanak minket dél-pestieket. Ettől függetlenül tarthatatlan ez az állapot, hetente jelennek újabb és újabb negatív hírek a sajtóban az intézményről. Botrány, botrány hátán.
Szombaton ismét a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi betegellátásáról olvashattunk egy nagyon elszomorító bejegyzést a Facebookon.
Fotók: http://20.kerulet.ittlakunk.hu
Egy asszony a családtagját kísérte be, 16 órakor érkeztek és másnap 10:45-kor távoztak. Az asszony fényképeket készített a várakozás ideje alatt, amiken az látszik, hogy betegek – mint átszállásra váró turisták a reptéren – a legkülönbözőbb pózokban próbálnak aludni a váróteremben, míg sorra nem kerülnek. A hölgy szerint volt, aki kritikus állapotban volt kénytelen 10-15 órákat várakozni mielőtt egyáltalán megvizsgálták volna.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyorsan olajat is öntött a tűzre és azt válaszolták a problémára, hogy a sürgősségi osztályon naponta 90-100 embert látnak el az orvosok legjobb tudásuk szerint, folyamatosan, biztonságosan, magas színvonalon.
Miközben mindenki tudja Dél-pesten: kevés az orvos és szakápoló, s emiatt hatalmas a várakozási idő a sürgősségin és aki teheti elkerüli, hogy odamenjen. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret. Az orvos és nővérhiány azonban alapjaiban veszélyezteti az intézmény működését, kiemelten a sürgősségi ellátást.
A probléma sokrétű, s nyilván nem is megoldható azonnal, az azonban biztos: a kormány választások előtti sikerpropagandája és az elkövetkező hónapok látványos ígéretei és esetleges alapkőletételei nem oldanak majd meg semmit.
Egyfelől megérkeztek az egészségügyi fejlesztésekről szóló választási ígéretek kívülről szépen felújított, diagnosztikai eszközökkel gazdagon felszerelt kórházakról, sürgősségi osztályokról. A kormány a választási igéretcunami szerint az idei költségvetéséből 1,3 millárd forintot talált az intézmény diagnosztikai és terápiás orvostechnológiai eszközparkjának és informatikai hátterének fejlesztésére, 1,7 milliárd forintértékben sor kerül energetikai fejlesztésekre és 1,6 milliárd forintot egy új sürgősségi ellátást is magába fogadó műtéti diagnosztikai és járóbeteg-szakrendelői tömbépület építésének tervezésére fordít.
Igen jól értik: ebben a ciklusban csak a tervezésre és összesen 1,6 milliárdot, miközben közbeszerzést írt ki a Magyar Labdarúgó Szövetség sportpályák és öltözők építésére, tervezésére Budapesten összesen 8 milliárdért.
Vagyis még a választási kampányban az ígéretcunami ellenére is ötször annyit költ a fővárosban stadionra a kormány, mint a csődközeli állapotba került sürgősségi ellátás fejlesztésére.
Az ígéretek értékét ráadásul az is erősen csökkenti, hogy Orbán Viktor két cikluson át kizárólag brüsszeli forrásokból és kizárólag vidéki kórházakat volt hajlandó fejleszteni, mert a magyar adóforintokat sajnálta azoknak a gyógyítására, akik azt befizették, a fővárosiak pedig amúgy is nyaljanak sót.
A kérdés persze ettől még jogos: miért mindig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház botrányai kapnak ekkora nyilvánosságot? Tényleg ennyivel rosszabb az ellátás? Miért itt a legnagyobb a gond a sürgősségi ellátással, miért itt érzik meg legjobban a betegek az orvoshiányt?
Gémesi Emese képviselőtársam még tavaly télen javasolta, hogy a kerületi lakosok legalább elfogadható mértékű ellátása érdekében egyeztetés kezdődjön a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal. A testület egyhangúlag elfogadta a javaslatot, melynek eredményeként meghallgatjuk az intézmény főigazgatóját is. Közel egy évnek kellett eltelnie, de november 9-én tényleg ellátogat Dr. Ralovich Zsolt, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatója a testületi ülésre és beszámol a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 2017. évi feladatainak ellátásáról.
Így választ kaphatunk a fenti kérdésekre is.
Nyilván fontos ügy volt tavaly a kórház mosdóinak rendbetétele. Amikor a média fellépésének és a karácsonyi nagytakarításunknak köszönhetően megoldották a Jahn Ferenc WC gondjait, újra elkezdték takarítani és elvégezték a legszükségesebb fejlesztéseket, akkor egy elemét kezeltük a problémának.
De a helyzet nem javult: havi rendszerességgel jöttek az újabb és újabb botrányok:
- IKEA nyitás miatt részleges osztálybezárás,
- eltévedt mentőautó,
- feladatát ellátni nem képes portaszolgálat.
Ennek ellenére azt állítom ezek csak részleges megoldások, részsikerek, a rendszer rossz. A kormány pedig nem tudja és nem is akarja kezelni a valódi problémákat. Mindaddig ugyanis, amíg egy bútoráruház megnyitása részleges osztálybezárást jelent egy kórházban, amíg az rendben van, hogy a banki ügyintéző többet keressen egy szakápolónál és az egészségügyi intézmények HR-esei összepisilik magukat egy IKEA reklámtól, addig a főváros legnagyobb körzetét ellátó kórházában mindig gondot fog okozni a sürgősségi ellátás.
S ez bizony csak rosszabb addig, „amíg az orvoselvándorlást nem képes a kormányzat kezelni, amíg nincs önálló minisztériuma az egészségügynek és ezt a pozíciót egy imbecillis pap látja el, amíg a pálinkafőzés kiemeltebb prioritás, mint az egészségünk, amíg az erkölcs-, hittan oktatás előbbre való. mint az egészségkultúra oktatása!” – ahogy ezt Dr. Kunetz Zsombor is írja Facebook falán.
Az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak.
Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Elég a hazug ígéretekből: be kell fejezni ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!
Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.
A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul 
Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.
Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik. A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.
Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam” István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.
Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek – két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.
A légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. „Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány.”- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.
Pesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.