Közösségi tervezés Pesterzsébeten

Tervezzük meg közösen a Baross utca – Topánka utca sarkán épülő új pavilonsort és közlekedési csomópontot!

Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

Adott egy szituáció:

A Baross utca – Topánka utca sarkán található pavilonsor bontásáról 4 éve Földesi Gyula akkori alpolgármester javaslatára döntött a gazdasági bizottság fideszes többsége.

Előzmény egy szál sem, szabályozási, rendezési terv nem készült, hatástanulmány a változásokról szintén nem volt. A pavilonsor működésével kapcsolatban a vagyongazdálkodási osztály munkatársának tájékoztatása szerint lakossági panasz akkoriban nem érkezett.

Adódott egy konfliktus a boltokat és szolgáltató egységeket üzemeltetők és a FIDESZ között, az itt élők pedig néztek és csodálkoztak. Vajon mit és miért tett az Önkormányzat narancsos többsége?

A legjobb szándékot feltételezve a döntés előkészítői és elfogadói részéről a legfontosabb probléma az, hogy ezt így nem lehetett volna. Egy a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Akkor kezdeményezésemre lakossági fórumot tartottunk ahol egy facilitátor segítségével próbáltuk lerakni ennek a fejlesztésnek az alapjait. Sajnos kudarcot vallottunk: a fideszes többséget csak az azonnali bontás és nem a tervek, a jövő érdekelte, a pavilontulajdonosok pedig – teljesen érthető módon – ennek megakadályozásáért küzdöttek.

Azzal nehéz vitatkozni, hogy az erősen leromlott állapotú pavilonok zegzugos kialakítása, valamint egy irányba nyitása nem volt kedvező: a Baross u. felé hátsó zárt, kedvezőtlen homlokzatot mutatott, a feltöltés is többnyire ebből az irányból történt. A karbantartást és állagmegóvást a különböző üzemeltetők eltérő mértékben és színvonalon végezték, de mivel zsúfoltan egymás mellé helyezett pavilonok egy épületet alkotnak, a látvány kaotikus képet mutatott. Vagyis a pavilonsor nem igazodott sem tömegében, sem telepítésében a helyszínhez. Fennmaradása mellett négy éve is az itt működő boltokban, szolgáltató egységekben dolgozók sorsa és az a lakossági igény szólt, hogy ebben a forgalmas tömegközlekedési csomópontban szükség van pavilonokra.

/Ilyen volt négy éve /

A pavilonok állapota ráadásul az elmúlt évek során tovább romlott, a városképi, városfejlesztési, parkosítási és egyéb szempontokat elnyomták az elhúzódó bírósági tárgyalások. Az ősszel felálló képviselő-testület azzal szembesült, hogy a bíróság döntése jogerős és visszavonhatatlan: bontani kell a pavilonokat. Földesi Gyula csontváza pedig kiborult a szekrényből: amit 4 éve állítottam igaz volt, egy árva vonal sincs a tervekből, a bontási határozaton kívül egyetlen ceruzavonást nem tettek annak érdekében, hogy rendeződjön ennek a fontos csomópontnak a helyzete.

Nem baj, tervezzük meg akkor most együtt!

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság március 10-én határozott arról, hogy a Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg. A javaslat szerint támogatandó megoldás lenne három pavilon elhelyezése egy tömegben, tetővel összekötve. Törekedni kellene a minél átláthatóbb kialakításra, nagy üvegfelületekkel, többirányú megközelítéssel, egyszerű, téglaalaprajzú telepítéssel. A fejlesztéshez zöldfelület növelés is javasolt lenne, fasor pótlással. A bizottság javaslata kitért az egységes cégérfelirat elhelyezésre és arra az igényre, hogy úgy kell kialakítani, a Baross u. felől is kedvező összképet mutasson.

Mivel a területre érvényes szabályozási terv (KSZT) nincs, ezért a Amennyiben úgy dönt az Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy pavilonokat szeretne felállítani a területen, a készülő Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) ennek figyelembevételével kell majd megtervezni. Most kell meghatároznunk milyen szolgáltatásokat szeretnénk itt.

A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis: „Közterületi pavilon csak hírlapárusítás, jegyárusítás, könyvárusítás és virágárusítás céljából KSZT által kijelölt építési helyen belül helyezhető el.” A most beérkező lakossági vélemények alapján azonban ezt is módosítani kell.

Trummer Tamás a kerület főépítésze kérésünkre készített egy vázlatot is egy három részből álló pavilonsorról közös előtetővel, buszváróval és a parkosítás, illetve a parkolók terveivel.

A most induló közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is várjuk az itt élők javaslatait, véleményét.

A kérdőíveken és internetes felületeken beérkező javaslatok alapján készülő tervekről pedig lakossági fórumot tartunk és azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépíthetőek legyenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Munkára fel!

A kérdőívek hamarosan letölthetőek lesznek.