KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS A TOPÁNKA UTCA-HELSINKI ÚTI CSOMÓPONTNÁL

Bár tavaly gyáva volt és nem mert eljönni a pesterzsébeti lakossági fórumra, idén végre előbújt a BFK. Zrt. a HÉV fejlesztés egyik elemével.

A lakóktól még mindig retteg és nem a fejlesztéseknek a kerületet sújtó elemeit mutatja be, hanem csupán egyetlen, könnyen eladható, valóban előremutató, impozáns részletét bocsátja társadalmi vitára.

A legfontosabb zajvédelmi probléma, hogy a HÉV és vasúti vágányok egyszintbehozása miatt ellehetetlenül a szükséges zajvédelem kiépítése a vonal egy szakaszán, erre sajnos érdemi választ ez a társadalmi egyeztetésen sem kapnak választ az érintett lakók. Mint ahogy arra sem, hogy miért nem a szint alatt viszik át a Soroksári úton a HÉV vonalát, hogy lebontható legyen a másik felüljáró is és élhetőbbé válhasson a Soroksári út teljes pesterzsébeti szakasza.

Ezekre a felvetésekre, ígéretük szerint majd február-március hónapban adnak választ egy lakossági fórum keretében.

Így kimondható, hogy a zajvédelem és az itt élők életkörülményeinek védelme még mindig nem prioritás, azonban némi előrelépést jelent, hogy lehetőség nyílik a Helsinki út / Topánka utca kereszteződésében található felüljáró elbontására, környezetének teljes megújítására, reprezentatív fogadótér és új lakossági pihenőövezetek kialakítására Pesterzsébet kapujában.

A közösségi tervezés menetrendje és helyszíne

A közösségi tervezés 3 alkalomból áll, ahol a lakók szakképzett moderátorok által vezetett, kis csoportos foglalkozás során vázolhatják elképzeléseiket és ötleteiket a tervezők jelenlétében.

1. alkalom – 2022. január 12.: A tervezési terület bemutatása, felmerülő kérdések megválaszolása, a területtel kapcsolatos értékek és problémák gyűjtése

2. alkalom – 2022. január 26.: A területen elképzelt víziók és funkciók térbeli elhelyezése

3. alkalom – 2022. február 10.: A terület karakterei és jellege: utcabútorok, növénytársulások stb.

Helyszín: Apor Vilmos Katolikus Főiskola – 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229.

Időpont: 17:00-20:00

Regisztrálni az esemény előtti nap 12:00-ig lehetséges az alábbi linken:

Amennyiben kapcsolatba kíván lépni velük, a kozosen@bfk.hu e-mail címen várják észrevételeiket, javaslataikat.

Közösségi tervezés Pesterzsébet kapujában

A Kormány döntése alapján 2020-ban megkezdődött a H6-os hévvonal rekonstrukciójának tervezése. Új, korszerű, akadálymentes járművekkel, átszállás nélkül lehet elérni majd a belvárost, két metróvonalat, vagy a nagykörúti villamost. Egységes arculatú megállóhelyek, komfortos peronberendezések, peronlefedések készülnek. A Budapest Fejlesztési Központ koordinációjával zajló folyamat során a környező területek is átalakulnak. Lehetőség nyílik a Helsinki út / Topánka utca kereszteződésében található felüljáró elbontására, környezetének teljes megújítására, reprezentatív fogadótér és új lakossági pihenőövezetek kialakítására Pesterzsébet kapujában.

Legyen Ön is részese a közösségi tervezési folyamatnak és járuljon hozzá véleményével a tervezési folyamat sikeréhez!

Mi történik a közösségi tervezés során?

A közösségi tervezés módszertana segítségével az érintettek közvetlenül a tervezőkkel léphetnek kapcsolatba, akikkel együtt, egy vezetett folyamat keretében, közösen dolgoznak és beszélgetnek az elképzelésekről. Az események során a tervező alkalomról alkalomra építi be a tervekbe a közösségtől gyűjtött ötleteket. Az így megszerzett információk alapján alakul ki a további tervezés alapját képező változat.

A közösségi tervezés 3 alkalomból áll, ahol a lakosok szakképzett moderátorok által vezetett, kis csoportos foglalkozás során vázolhatják elképzeléseiket és ötleteiket a tervezők jelenlétében.

Melyik területre vonatkozik a közösségi tervezés?

Topánka utca és Helsiniki út kereszteződés térkép

A tervezési terület érinti a Helsinki út és a Topánka utca kereszteződésében található, eltűnő felüljáró, valamint az ahhoz tartozó fel- és lehajtók területét, a Topánka utcától északra eső panelház homlokzatáig tartó területet és a Topánka utcától délre eső panelházak közötti parkot, egészen a parkoló vonaláig. Fontos tudni, hogy a tervezett intermodális csomópont és területe nem része a közösségi tervezés keretében megvitatandó témáknak, erről a BFK a tervezés előrehaladtával, várhatóan február végén – március elején szervez lakossági fórumot.

Hogyan vehet részt a tervezésben?

A közösségi tervezés egy folyamat, az egyes alkalmak egymásra épülnek, így érdemes minden, de legalábbis minél több alkalmon részt venni. A részvétel feltétele az előzetes, visszaigazolt regisztráció. A regisztráció során kérjük jelölje meg, hogy melyik alkalmakon tud részt venni. Amennyiben valamilyen alkalomra mégsem tudna eljönni, kérjük jelezze felénk. A tervezésben minden regisztrált érdeklődő részt vehet. Regisztrációját külön e-mailben fogják visszaigazolni.

Forrás: https://bfk.hu/fejlesztesek/h6-os-rackevei-hev/regisztracio/

Hogyan tervezzük közösségi tereinket? 2. rész

Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg.

A közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is vártuk az itt élők javaslatait, véleményét.

tervezes_1.jpgHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

A kérdőív tárgya a Topánka és Baross utca sarkán található kisboltok helyére épülő új pavilonsor volt. A kérdőívet interneten is ki lehetett tölteni és a Pesterzsébet Újságból kivágva személyesen vagy postán beküldve is le lehetett adni. Ennek köszönhetően összesen 574-en csatlakoztak a közösségi tervezés folyamatához (499-en az elektronikus űrlapot, 75-en pedig az újság adatlapját töltötték ki).

A kérdőíveken és internetes felületeken beérkezett javaslatokról lakossági fórumot tartunk (ennek időpontjáról és helyszínéről még beszámolok) és az azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv. 

Addig is amíg a hivatalos honlapra és más helyekre nem kerül fel én most megosztom a 6 kérdésből álló kérdőív kitöltési statisztikáját, kiértékelését. A lakossági fórumon pedig végigbeszéljük azt, s folytatjuk a tervezés folyamatát.

tervezes_1.png

 1) Milyen gyakran vette igénybe a Topánka utca és Baross utca sarkán található kisboltokat?

A válaszadók többsége használta a lebontott pavilonsort, így a kérdőív eredménye tükrözi az itt élők és a közösségi közlekedési csomópontot használók véleményét.

206316_212013385492136_7435946_n.jpg

2) Szeretne-e több zöld területet az említett sarkon?

A közösségi tervezésben résztvevők többsége új pavilonokra, de az eddiginél rendezettebb és nagyobb zöldfelületre is vágynak. A válaszadók több mint háromnegyede füvesítést szeretne, s fele bokrokat és fákat is szeretne hozzá.

3) Milyen funkciókat telepítene az új pavilonsorba, pavilonsorhoz? Jelölje meg, amelyiket fontosnak tarja, többet is megjelölhet!

A válaszok szerint az alábbi funkciókat támogatták kiemelten a kitöltők: hírlapárusítás, jegyautomata, élelmiszerbolt, gyümölcs-, és zöldségbolt, pékség, infotábla.

kozos_3.jpg4) Ön szerint hány darab új egység elégítené ki az igényeket?

A válaszok többsége az eddigieknél kevesebb pavilon szeretne a területre. A többség 3-4 pavilon számban gondolkodik.



8b68cfe7860f28640b0324e7a98f2967.jpg5) Ön szerint milyen megjelenésű pavilonok illeszkednének a helyhez?


02_tablo_homlokzati_vazlattal_1.jpg
6) Milyen anyagú burkolatot tudna elképzelni a pavilonoknak? Többet is megjelölhet!

Itt az eredmények elég nagy szórást mutatnak: mind a fa, mind a tégla vagy kő is támogatott volt alapanyagként, de a betont és a fémet elvetették az itt lakók.

Tervezzük meg közösségi tereinket!

Tervezzük meg közösen a Baross utca – Topánka utca sarkán épülő új pavilonsort és közlekedési csomópontot!

Javaslatomra egy többlépcsős közösségi tervezés projektet indított el Pesterzsébet Önkormányzata, ennek első eleme a most kitölthető kérdőív. 

3_6.pngHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 

A most induló közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is várjuk az itt élők javaslatait, véleményét.

A kérdőíveken (a szeptember végén megjelenő Pesterzsébet újságból is kivágható lesz) és internetes felületeken beérkező javaslatok alapján készülő tervekről pedig lakossági fórumot tartunk és azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv.

Munkára fel!

A kérdőívet kitöltheti ezen a felületen is, de itt kényelmesebb. 

 

 

 

02_tablo_homlokzati_vazlattal.jpg

Közösségi tervezés Pesterzsébeten

3_6.pngTervezzük meg közösen a Baross utca – Topánka utca sarkán épülő új pavilonsort és közlekedési csomópontot!

Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

kozos_3.jpg

Adott egy szituáció:

A Baross utca – Topánka utca sarkán található pavilonsor bontásáról 4 éve Földesi Gyula akkori alpolgármester javaslatára döntött a gazdasági bizottság fideszes többsége.

Előzmény egy szál sem, szabályozási, rendezési terv nem készült, hatástanulmány a változásokról szintén nem volt. A pavilonsor működésével kapcsolatban a vagyongazdálkodási osztály munkatársának tájékoztatása szerint lakossági panasz akkoriban nem érkezett.

Adódott egy konfliktus a boltokat és szolgáltató egységeket üzemeltetők és a FIDESZ között, az itt élők pedig néztek és csodálkoztak. Vajon mit és miért tett az Önkormányzat narancsos többsége?

A legjobb szándékot feltételezve a döntés előkészítői és elfogadói részéről a legfontosabb probléma az, hogy ezt így nem lehetett volna. Egy a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Akkor kezdeményezésemre lakossági fórumot tartottunk ahol egy facilitátor segítségével próbáltuk lerakni ennek a fejlesztésnek az alapjait. Sajnos kudarcot vallottunk: a fideszes többséget csak az azonnali bontás és nem a tervek, a jövő érdekelte, a pavilontulajdonosok pedig – teljesen érthető módon – ennek megakadályozásáért küzdöttek.

kozos_6.jpgAzzal nehéz vitatkozni, hogy az erősen leromlott állapotú pavilonok zegzugos kialakítása, valamint egy irányba nyitása nem volt kedvező: a Baross u. felé hátsó zárt, kedvezőtlen homlokzatot mutatott, a feltöltés is többnyire ebből az irányból történt. A karbantartást és állagmegóvást a különböző üzemeltetők eltérő mértékben és színvonalon végezték, de mivel zsúfoltan egymás mellé helyezett pavilonok egy épületet alkotnak, a látvány kaotikus képet mutatott. Vagyis a pavilonsor nem igazodott sem tömegében, sem telepítésében a helyszínhez. Fennmaradása mellett négy éve is az itt működő boltokban, szolgáltató egységekben dolgozók sorsa és az a lakossági igény szólt, hogy ebben a forgalmas tömegközlekedési csomópontban szükség van pavilonokra.

206316_212013385492136_7435946_n.jpg

/Ilyen volt négy éve /

A pavilonok állapota ráadásul az elmúlt évek során tovább romlott, a városképi, városfejlesztési, parkosítási és egyéb szempontokat elnyomták az elhúzódó bírósági tárgyalások. Az ősszel felálló képviselő-testület azzal szembesült, hogy a bíróság döntése jogerős és visszavonhatatlan: bontani kell a pavilonokat. Földesi Gyula csontváza pedig kiborult a szekrényből: amit 4 éve állítottam igaz volt, egy árva vonal sincs a tervekből, a bontási határozaton kívül egyetlen ceruzavonást nem tettek annak érdekében, hogy rendeződjön ennek a fontos csomópontnak a helyzete.

foldesi_1.gif

Nem baj, tervezzük meg akkor most együtt!

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság március 10-én határozott arról, hogy a Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg. A javaslat szerint támogatandó megoldás lenne három pavilon elhelyezése egy tömegben, tetővel összekötve. Törekedni kellene a minél átláthatóbb kialakításra, nagy üvegfelületekkel, többirányú megközelítéssel, egyszerű, téglaalaprajzú telepítéssel. A fejlesztéshez zöldfelület növelés is javasolt lenne, fasor pótlással. A bizottság javaslata kitért az egységes cégérfelirat elhelyezésre és arra az igényre, hogy úgy kell kialakítani, a Baross u. felől is kedvező összképet mutasson.

community_cooperation.jpgMivel a területre érvényes szabályozási terv (KSZT) nincs, ezért a Amennyiben úgy dönt az Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy pavilonokat szeretne felállítani a területen, a készülő Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) ennek figyelembevételével kell majd megtervezni. Most kell meghatároznunk milyen szolgáltatásokat szeretnénk itt.

A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis: „Közterületi pavilon csak hírlapárusítás, jegyárusítás, könyvárusítás és virágárusítás céljából KSZT által kijelölt építési helyen belül helyezhető el.” A most beérkező lakossági vélemények alapján azonban ezt is módosítani kell.

Trummer Tamás a kerület főépítésze kérésünkre készített egy vázlatot is egy három részből álló pavilonsorról közös előtetővel, buszváróval és a parkosítás, illetve a parkolók terveivel.

02_tablo_homlokzati_vazlattal.jpg

A most induló közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is várjuk az itt élők javaslatait, véleményét.

A kérdőíveken és internetes felületeken beérkező javaslatok alapján készülő tervekről pedig lakossági fórumot tartunk és azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépíthetőek legyenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Munkára fel!

A kérdőívek hamarosan letölthetőek lesznek.

 

Lehet más a közösségi tervezés!

 

Várhatóan Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete utoljára fogadott el közel 10 md forint előirányzattal költségvetést, a kormány a közigazgatási reform elindítását tovább nem halogathatja. Egy jól előkészített centralizáció kiemelten az egészségügy és az oktatás területén szervezettebb működést, költséghatékonyságot, és ami a legfontosabb a társadalmi egyenlőtlenségek nivellálását eredményezheti. Egy rossz viszont az önkormányzatiság végét, az utolsó utáni pillanatban vagyunk tehát, hogy bebizonyítsuk a szubszidiaritás elve nem csupán az Eu tagságunkból eredő nehezen kiejthető kötelezettség, hanem valódi működőképes modell.
Ennek egyik fontos eleme a közösségi tervezés. Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.
Adott egy szituáció:
A Baross utca – Topánka utca sarkán található pavilonsor bontásáról döntött a gazdasági bizottság. Előzmény egy szál sem, szabályozási, rendezési terv nem készült, hatástanulmány a változásokról szintén nincs. A pavilonsor működésével kapcsolatban a vagyongazdálkodási osztály munkatársának tájékoztatása szerint lakossági panasz ez ügyben nem érkezett.
Adódott egy konfliktus a boltokat és szolgáltató egységeket üzemeltetők és a hivatal között, az itt élők pedig néznek és csodálkoznak. Vajon mit és miért tesz az Önkormányzat?
A legjobb szándékot feltételezve a döntés előkészítői és elfogadói részéről a legfontosabb probléma az, hogy ezt így nem lehet.
Egy a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását ne így tervezzük. Ezért egy lakossági fórum összehívását kezdeményezem ebben az ügyben ahol az itt élők, a hivatal szakértői és az érdekelt felek egy facilitátor segítségével együtt rakják le ennek a fejlesztésnek az alapjait. Kérem tehát a Csili vezetőjét, hogy biztosítson teret a kezdeményezésnek és a Pesterzsébet Újság főszerkesztőjét, hogy segítsen ennek a nyilvánosságra kerülésében, és nem utolsó sorban a Polgármester urat hogy támogassa a kezdeményezést.

Mach Péter

Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnoka

Az alábbi felvilágosítást kaptam az üggyel kapcsolatban:

 

Mach Péter
 környezetvédelmi tanácsnok úr
 részére
 
 
                                 Tisztelt Környezetvédelmi Tanácsnok Úr!
 
 
 
 Jegyző Asszony távollétében a Budapest XX. Baross utca – Topánka utca sarkán lévő pavilonok bontási ügyével kapcsolatban feltett kérdéseire – az érintett munkatársakkal történt konzultáció alapján – az alábbi tájékoztatást adom:
 
 A Budapest XX. Kerület Baross u. – Topánka u. kereszteződésében levő pavilonsor területére rendezési, illetve szabályozási terv nem készült.
 Szabályozással kapcsolatban a KVSZ az irányadó, hatástanulmány csak a leendő körforgalom kiépítésére vonatkozóan készült, lakossági fórum az ügyben nem volt. A Közlekedés Kft. 2003-ban készített egy forgalomtechnikai tanulmánytervet Pesterzsébet területére vonatkozóan, ebben szerepel egy Topánka u. – Baross u. kereszteződésre ajánlott körgeometriájú csomópont kialakítása, mint a kereszteződés biztonságát növelő lehetőség. Ezt az anyagot a képviselő-testület több alkalommal is tárgyalta, azonban olyan testületi határozat nem született, amely ennek megvalósítását előírta volna.
 
 A pavilonok működésével kapcsolatban a vagyongazdálkodási osztály munkatársának tájékoztatása szerint lakossági panasz nem érkezett. 2010.
 május 16-án lakossági bejelentés érkezett a polgármester úrhoz, melyben kifogásolták, hogy a Gúnár söröző vendégei az üzlet előtt hangoskodnak zárás után. A szabálysértési eljárás során megállapítást nyert, hogy az üzlet nem tartotta be a 22 órai zárórát. Nehezményezték továbbá, hogy a zöldség – gyümölcs üzletnél a rekeszeket hajnalban erős zajjal rakodják, illetve a kipakolás egyre jobban akadályozza a járdán való közlekedést, valamint kérdésként merült fel, hogy a forgalmas út mellett kirakott gyümölcsök, zöldségek nem ártalmasak-e az egészségre. A Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága ellenőrzést végzett az árusítóhelyen.
 Megállapították, hogy az egység általános higiéniai állapota nem kifogásolható. Az ÁNTSZ korábbi vizsgálatai sem állapítottak meg problémát. Az ügyfélszolgálati és okmányiroda munkatársai ellenőrizték az elfoglalt közterület méretét, az megfelelt az engedélyezett mértéknek. 2010. június 21-én Jegyző Asszony ügyfélfogadásán egy kerületi lakos a fentiekhez hasonló bejelentést tett. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a zöldség – gyümölcs árubemutató nem akadályozza a járdán való közlekedést.
 
 
      Tisztelettel:
 
      Sztakó Istvánné
      aljegyző
 
 
 
 ——– Original Message ——–
 Subject: Re: információ kérése
 Date: Tue, 25 Jan 2011 07:08:48 +0100
 From: <kovacs.andras@pesterzsebet.hu>
 To: Mach Péter <peter@mach.hu>, Dr. Kiss Irén <kiss.iren@pesterzsebet.hu>, Gasztonyi Ildikó <gasztonyi.ildiko@pesterzsebet.hu>
 
 
 Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!
 Kérést továbbítottam Jegyző Asszony részére.
 Kovács András
 
 On Mon, 24 Jan 2011 19:05:40 +0100, Mach Péter <peter@mach.hu> wrote:
> Tisztelt Kovács András!
> Az SZMSZ szerint a jegyzőasszonyhoz kell fordulnom ilyen esetekben, de
> hátha megint jó helyen kopogtatok.
> Szeretnék felvilágosítást kérni a Baross utca- Topánka utca
> kereszteződésében található pavilonsor bontásával kapcsolatban.
> Szeretném vagy digitális formában, vagy másolatban megkapni a terület
> módosított rendezési tervét, a változásokkal kapcsolatos döntések
> határozatait, az elkészült hatástanulmányokat, annak előkészítéséről
> és meghozataláról szóló jegyzőkönyveket, a lakossági egyeztetések
> anyagait,és az ezzel kapcsolatos lakossági panaszok elbírálásának
> anyagait.
> Köszönettel:
> Mach Péter
> Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnoka
 
 ————————————
 Vigyázzunk a környezetünkre!
 Kérem, hogy a fenti e-mailt csak abban az esetben nyomtassa ki, ha az feltétlenül szükséges!
 
 ————————————
 Vigyázzunk a környezetünkre!
 Kérem, hogy a fenti e-mailt csak abban az esetben nyomtassa ki, ha az feltétlenül szükséges!