Címke: rsd

Beküldve:

Mi lesz veled Ráckevei- Soroksári Dunaág?

Mivel most folyik a környezeti hatásvizsgálati eljárás, javaslatomra Csaszny Márton képviselőtársam, a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány titkára készített egy rövid tájékoztatót az RSD újratervezett revitalizációjának projektjéről.

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

„Az RSD revitalizáció több éves előkészítés után 2006-2008-ban indult. A projektnek akkor négy főeleme volt:

  • Az RSD frissvíz ellátásának biztosítása, vízszint szabályozása;
  • A Dél-Pesti szennyvíztisztító vízének átemelése a Duna főmedrébe,
  • Az RSD-t tápláló kisvízfolyások rendezése, a közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése;
  • A mederkotrás.

A projekt 2010 után gyakorlatilag leállt. Az eredeti célokból csak közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése valósult meg a tervek szerint. A Tassi Zsilip 2020-as újjáépítésével és később a Kvassay szivattyúház beruházásával lehetővé vált az RSD revitalizáció újra tervezése. Mivel a korábbi tervek és felmérések a 2020-as évekre már nehezen aktualizálhatóak voltak, így 2022-ben 1millárd forintos állami forrásból valósult meg az RSD állapotfelmérése, a projekt uniós támogatásának reményében.

Jelenleg a vízügyi engedélyekhez szükséges tervek engedélyezési tervek vannak folyamatban, melyek elkészülte után a folyamat része lesz a tervek „társadalmasítása”. A terveket a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készíti. Az engedélyezési folyamat még 2023-ban elkezdődik.

A projekt gazdája most az Építési és Közlekedési Minisztérium. Mivel a projekt összetettsége, mérete, forrásigénye miatt egyben nem valósítható meg még uniós támogatással sem, ezért rész projektekben fog történni az engedélyezés és a megvalósítás.

Pesterzsébetet közvetlenül a következő projekt elemek érintik majd:

  • Kialakításra fog kerülni az RSD felső szakaszán egy mélyebb az iszap megfogásra alkalmas ülepítő mederszakasz.
  • A tervek szerint meg fog valósulni mederkotrás. Ennek lesznek jelentős környezeti hatásai, pl. az iszap ideiglenes deponálása és elszállítása.
  • Továbbra is tervek a Dél-Pesti Szennyvíztisztító szennyvizének vizének átemelése a Duna főmedrébe. Olyan rendszert terveznek, amely képes lesz a teljes szennyvíz mennyiség és ezenfelül a csapadékvíz részleges átemelésére 2-3-szoros hígulásig.
  • A Dél-Pesti szennyvíztisztító által kibocsátott szennyvíz minőségének javítása érdekében további fejlesztéseket fognak megvalósítani. Elsősorban a nitrogén csökkentését, mely a befogadóban eutrófizációt, az algák elszaporodását mérsékeli.
  • Teljesmértékben meg fog történni a Molnárszigeti ág kotrása és ennek a projektnek a része a Gyáli-patak torkolatának a rendezése is.

Több olyan projekt elem is része a tervezésnek, ami az egész Ráckevei-Soroksári-Dunaág korábbi természetes állapotát hivatott helyreállítani, mint az úszóláp mintaprojekt és az invazív növény és állatfajok gyérítése.”

Viszont vannak oly korábban tervezett projektelemek, – amelyek a kormány válságkormányzása miatt jelenleg nem tűnnek megvalósíthatónak, lehúzásra kerültek, vagy nem létező külső forrásokhoz kötötték azokat, – sajnos ilyenek az egyesített csatornahálózat csapadékvízterhelését csökkentő intézkedések. – A következő cikkemben arról fogok írni mit tesz Pesterzsébet Önkormányzata a kormányválság ellenére, milyen irányban indulunk el az elöntések, villámárvizek elleni küzdelemben. –

A megvalósuláshoz továbbra is szükséges az uniós támogatás, számos projektelem megvalósulása enélkül bizonytalan.

A hatásvizsgálat anyag itt elérhető:

Az MSZP-FIDESZ városvezetést megint nem hatotta meg sem az RSD élővilágának védelme, sem a Duna-parton élők életminősége (így sem a beruházás. sem az ahhoz kapcsolódó bűzszennyezést okozó deponálók helyszínei nem hozták lázba), egyedül a Duna-sétányt és annak stégeinek védelmét tartották fontosnak. Ez persze fontos előrelépés is, hiszen Szabados Ákos polgármester – aki a pesterzsébetiek helyett a vállalkozók érdekeit képviselve folyamatosan hátráltatta a sétány megépítését és folytatását -, most a sikert látva már kicsit magáénak érzi a projektet.

Képviselőtársam kérésére a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság követni fogja a folyamatokat, se ennek biztosítására felkérte a Polgármesteri Hivatalt.

A Bizottságnak az is érdeke, hogy lehetőség szerint minél több civilszervezet tudjon a tervekről és épüljön be a véleményük a megvalósuló projektekbe, ezért Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány kezdeményezte részvételét a társadalmasításban.

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

Beküldve:

Pesterzsébet szabályozná a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel a tűzijáték használatot

Javaslatomra folytatjuk a küzdelmet a Ráckevei-Soroksári Duna-ág állatvilágának védelméért. Sajnos Ferencváros önkormányzata nem válaszolt a megkeresésünkre, Soroksárt pedig nem foglalkoztatják természeti kincsei (ez mondjuk a Duna-partjuk illegális hulladéklerakóinak mennyisége alapján nem volt meglepő), Csepel önkormányzata viszont jelezte, hogy nem az ő hatáskörük, de támogatják az RSD flórájának, faunájának megóvását.

Így állásfoglalást kérünk a kormányhivataltól és egyeztetést kezdeményezünk Budapest Főváros Önkormányzatával, hogy Tata város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2018. október 31-én kihirdetett 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján vizsgálják meg, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel milyen módon szükséges a 2., 3., és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használatát szabályozni. 

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

Bővebben:

Javaslatomra még májusban a 129/2023. (V.04.) Ök. sz. határozattal a Képviselő-testület úgy döntött, hogy felkéri Budapest IX. kerület Ferencváros, Budapest XXI. kerület Csepel és Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatát, hogy Tata város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2018. október 31-én kihirdetett 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján vizsgálja meg, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel milyen módon szükséges a 2., 3., és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használatát szabályozni.

Tájékoztattuk őket, hogy Önkormányzatunk illetékes szakbizottsága a szabályozást az állatvilág védelme érdekében szükségesnek látná, azonban – mivel kerületünk közigazgatási területéhez csak az RSD kis szakasza tartozik – a terület védelme több kerület közös együttműködése folytán, közös elvek mentén lenne célszerű.

Megkeresésünkre Budapest IX. kerület Ferencváros polgármestere nem válaszolt, Budapest XXIII. kerület Soroksár polgármestere arról tájékoztatott minket, hogy a tárgykörben nem tartják indokoltnak és nem tervezik rendelet megalkotását. Budapest XXI. kerület Csepel polgármestere képviseletében Csepel főépítésze válaszában jelezte, hogy a terület védett növény és állatvilágának megóvását megkülönböztetett figyelemre méltónak tartják, azonban állápontjuk szerint a levelükben hivatkozott jogszabályok alapján a Főváros területére Budapest Főváros Közgyűlése kapott felhatalmazást a szabályozás megalkotására, helyi természetvédelmi rendelet alkotására, így kormányhivatali állásfoglalást látnak szükségesnek.

Részlet a bizottság jegyzőkönyvéből:

Mach Péter:              Megnyitja a Tájékoztatás a környező kerületek álláspontjáról a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágának megóvása iránti megkereséssel kapcsolatban napirendi pontot:

Megkérdezi az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. – Nem.
Elmondja, hogy Ferencváros önkormányzata nem válaszolt a megkeresésre, Soroksárt sem foglalkoztatja annyira, Csepel önkormányzata pedig jelezte, hogy nem az ő hatáskörük, de támogatják az RSD flórájának, faunájának megóvását.
Határozati javaslatot tesz.
Megkérdezi a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük, hozzászólásuk?
Kéri a bizottságot, hogy aki a határozati javaslatát támogatja, szavazzon:

Megállapítja, hogy a jelenlévő 11 képviselő 11 igen 0 nem 0 tartózkodással, egyhangúlag elfogadja azt. A napirendet lezárja.

159/2023. (IX.26.) KVKB. határozat

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottsága Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágának megóvása érdekében javasolja Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testületének, hogy:

I.        Kérje fel a Polgármestert, hogy – Csepel főépítészének véleménye alapján – kérjen kormányhivatali állásfoglalást, hogy Budapest Főváros Közgyűlése jogosult-e az adott szabályozás elkészítésére vagy kerületi szinten is szabályozható.

II.       Kérje fel a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetést Budapest Főváros Önkormányzatával, hogy Tata város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2018. október 31-én kihirdetett 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján vizsgálják meg, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág védett állatvilágára tekintettel milyen módon szükséges a 2., 3., és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használatát szabályozni. 

Felelős: Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság elnöke

Határidő: adott

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

Beküldve:

Vírus okozza a halpusztulást a soroksári Duna-ágon?

Tényleg vírus okozza a halpusztulást az RSD-n, vagy a szennyezett víz az oka?

57484518_2262490267107296_6455534518190211072_o.jpgElőször egy kicsit tamáskodtak a horgász szövetségben, de mára kiderült valóban komoly problémára utalhat a nagy testű pontyok elhullása. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Facebook oldalán megjelent közlemény szerint megkezdték a vizsgálatokat és a probléma feltárását a szövetség munkatársai.

Az április 15-i cikkem megjelenésekor még néhányan nekem feszítették a kérdést: mikor, kik és hol láttak elhullott pontyokat. Vagyis kérdésre kérdéssel feleltek: arra a kérdésemre, hogy fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? Akkor még tőlem várták a válaszokat, s arra kértek, hogy pontosítsam melyik hétvégén és hol észlelték egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban a Ráckevei-Soroksári Dunaágon a hétvégi halpusztulást?

Azután megérkeztek az első „nem hivatalos” válaszok is, amik arról szóltak, hogy a fekélyesedés oka a téli legyengült állapot, az esetleges telepítési sérülések és a rossz vízminőség kombója. S ez szinte „természetes”.

De a 12.000 olvasónak és az RSD-ért aggódó és dolgozó horgászoknak köszönhetően azonban változott a helyzet. Mára kiderült, igazunk volt, a szokásosnál nagyobb a tavaszi halpusztulás, és láthatóan csak a pontyok betegednek meg. A horgászszövetség szerint a betegség nem a telepített állományból származik, hanem a telepítés utáni legyengült állapotukban fertőződtek meg a halak. Sőt azt állítják ez országos probléma, igazolásként egy tavaly májusi cikkre hivatkoznak, amelyik egy hasonló, egy kőrösvidéki pontypusztulás okait elemzi.

 

Bár folyamatosan jelezték a horgászok és rengeteg fényképet is felraktak különböző fórumokon, csak a napokban sikerült a halőröknek befogniuk egy még élő beteg példányt, melyet az illetékesek elküldtek vizsgálatra. A vizsgálat eredménye a jövő hét elejére várható. Egyes információk szerint (a horgász szövetség Facebook oldalán is erre hivatkoznak) az elhullást az ún. „ponty ödéma” okozza, melynek a Pox vírus a kiváltója. Ez a betegség 2013-ban Lengyelországból ide szállított tógazdasági telepített halakból jutott be a hazai vizekbe, és valószínű, hogy most kezd jelentősebb méreteket ölteni országszerte, s a legkülönbözőbb vízterületekről érkeznek a bejelentések, pl. Deseda, Balaton. 

A betegség a kopoltyút támadja meg, az ottani szövetek elhalása miatt a hal gyakorlatilag megfullad a vízben, az aljzaton maradva. A halak oldalán lévő fekélyes sebek a legyengült állapot miatti másodlagos fertőzések eredményei.

A szövetség szerint a gyógyulás érdekében túl sokat nem lehet tenni, a betegség általában magától eltűnik. A szövetség Facebook oldalán megjelent vélemények szerint az RSD víztömege nem teszi lehetővé a gyógyítást. Csak tógazdasági körülmények között lehet védekezni, különböző antibiotikumok és kemikáliák vízbe keverésével. Szerintük az éhezés segítheti a regenerálódást, mivel táplálkozás közben megnő az oxigén-igény. A horgászok tehát annyit tud(ná)nak tenni, hogy egy időre beszüntetik az etetést.

A horgász szövetség most azt ígéri, hogy a vizsgálati eredmények ismeretében az Új Dunaági Híradó májusi számában bővebb cikket jelentet meg a vizsgálat eredményéről és a betegségről is.

Ennél azért remélhetőleg többet is fognak tenni ez illetékes szervek. A magam részéről folytatom a munkát, szeretném, ha pontos válaszokat kapnánk és cselekednének az illetékes hatóságok.