Budapesten (így Pesterzsébeten is) jelenleg a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Deratizációs Központ Konzorcium végzi a patkányok elleni szervezett védekezést.
A patkányészlelést elsősorban a Főpolgármesteri Hivatal által kifejezetten erre a célra létrehozott online bejelentő felületen lehet megtenni:
Amennyiben a bejelentést illetően kérdés merül fel, úgy a Főpolgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatát a 06/1-327-1957 telefonszámon lehet elérni.
Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.
A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme
A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.
Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.
Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?
Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.
Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története
Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.
Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.
A következő lépések
A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.
Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.
Tegnap egy újabb 5 éves ciklus kezdődött az önkormányzati munkámban. Maradok, aki voltam: döntéseimet ezentúl is a pesterzsébetiek, a Duna-parton és a kerület más részein élők érdekében hozom meg.
Meggyőződésem, hogy Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával válhat.
Bár ebben a ciklusban a FIDESZ és fantomszervezetei, fantompártjai vezetik a várost, a továbbiakban sem az alapján hozok majd meg döntéseket, hogy ki vagy melyik párt javaslata az, amelyről dönteni kell, hanem hogy mi jó az itt élőknek, a pesterzsébetieknek, gyermekeknek, szülőknek, nagyszülőknek, akár családban, akár magányosan élőknek.
Sajnos ebben a ciklusban a számomra igazán fontos környezetvédelmet és a fenntarthatóságot a fideszes többség hátra sorolta, várhatóan a következő hónapok arról fognak szólni, hogy az elmúlt évek fejlesztéseiből, közösségi projektjeiből minél többet tudjunk megmenteni.
Mit tehetünk lokálpatrióták, zöldek ebben a helyzetben?
Folytatjuk a munkát közösen.
Két szuper programot ajánlok, ahol tehettek a fenntartható Pesterzsébetért!
Október 19-én pedig a Duna-parton az Átalakuló Duna-part közösségi programján lehet megtisztítani a főváros legszebb partszakaszát.
Minden képviselőnek (ellenzékinek, kormánypártinak és árulónak egyaránt) sikeres, aktív és őszinte munkát kívánok!
Az új/régi MSZP-FIDESZ városvezetésnek pedig azt kívánom, hogy a hatalmukat bölcsebben és a kerület érdekében használják, ne úgy mint a tegnapi alakulóülésen!
Amikor egy álom megvalósul: 9 éve indítottuk el a javaslatomra Pesterzsébeten az „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” és a „Fogadd örökbe!” projektjeinket. Számos kerület vette át a kezdeményezésünket és hozott létre hasonló pályázatokat, támogatási rendszereket, idén a főváros is elindítja hasonló tematikájú pályázatát.
A fővárosi pályázat a pesterzsébeti pályázatokhoz hasonló, azokat ötvözi:
A pályázat célja, hogy a helyi lakóközösségekkel együttműködve a lakótelepi zöldfelületek minősége javuljon. Emellett erősíteni szeretnék a helyi közösségek összetartozását a városi kertészkedés népszerűsítésével.
A pályázatra olyan lakótelepi társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek, melyek szomszédságában kerületi vagy fővárosi tulajdonú közterületi zöldterület van.
A nyertes pályázók gondozásba vehetnek közterületi zöldfelületeket és azt közösségi kertgondozás keretében egy évig fenntarthatják. Ehhez a fővárosi önkormányzat ad támogatást.
A pályázati támogatás keretösszege: 22 millió forint. A támogatás az érvényes pályázatok között a beérkezett pályázatok által összesen gondozásba vett terület arányába kerül felosztásra. Minimális támogatási összeg 50.000, a maximális 380.000 forint. A pályázat utófinanszírozott. Önrészre nincs szükség.
Csak a pályázat leadása után megkezdett alábbi tevékenységek számolhatók el:
növény és vetőmag beszerzés
a kertgondozáshoz szükséges eszközök, anyagok beszerzése (kerti szerszámok, termőföld, talajjavító anyagok, a kert kialakításához, fenntartásához szükséges anyagok és berendezések, stb.)
a fentiek szállítási díja
a kertgondozás vízdíja
közösségformáló esemény költsége (legfeljebb a támogatás 20 százalékáig)
A díjazottoknak a gondozásba vett zöldfelületeket 2024. november 30-ig kell gondozniuk, ezt követően 30 napon belül kell beszámolójukat benyújtani a költségeiket igazoló számlákkal. A költségek megtérítése a beszámoló jóváhagyását követően történik.
A tervek szerint a legszínvonalasabban fenntartott zöldfelületek gondozóit 2025 folyamán külön elismerésben részesíti a Főváros.
Jó szívvel ajánlom mind a három pályázatot, pályázzanak és tegyük szebbé, zöldebbé, élhetőbbé Pesterzsébetet!
Sok sikert kívánok mindazoknak, akik egyetértenek a pesterzsébeti és a fővárosi közösségépítő pályázatok szellemiségével, és hajlandók aktív, tevőleges szerepet vállalni benne!
Az ismétlés a tudás anyja. Egy hónapja írtam a Vízisport utca-Gubacsi átjáró-Gubacsi híd ötirányú kereszteződés átalakításáról. Sikeresnek volt mondható a tájékoztatás, rengetegen olvasták, az érintett lakók többsége rákattintott, mivel már készültek a betonterelők mindenki örült is annak, hogy tudja mi fog történni. Kicsit (OK, nagyon) meglepett, hogy érdemi kérdés alig érkezett a csomópont új forgalmi rendjéről, de betudtam annak, hogy nálam mindenki jobb KRESZ-ből.
Pedig már akkor jeleztem, hogy harmadik nekifutásra sem sikerült tökéletesen kezelni a VEKOP keretében a fővárosnak a Vizisport utca kereszteződés problémáját, bár valóban sokat dolgoztak rajta, s a legfontosabb problémánkra választ nyújt. Az, hogy kinek mikor van elsőbbsége bizonyos irányokból az ötágú csomópontban azonban ezentúl is nehezen lesz eldönthető.
Ami miatt fontos volt beavatkozni és évek óta kérjük: A Vizisport u. és Csepeli átjáró út jelenlegi 5 ágú csomópontja forgalmi és forgalombiztonsági szempontból kedvezőtlen. A Gubacsi híd felől indokolatlan átmenő forgalom érkezik a területre és a csomópontba, aminek megszüntetése a cél. S ami most történt: Az elsőbbségi viszonyok változtak, a Csepeli átjáró alsó szakasza lett a főirány, a hídról érkezőknek elsőbbséget kell adniuk.
Majd megérkezett a feketeleves, kikerültek a táblák és mindenki meglepődött. Ez egyrészt nagyon fontos tanulság számomra is, hogy egy-egy fontos fejlesztésről, forgalomváltozásról nem elég egyszer beszámolni, másrészt akkor most írok külön is a csomópontról.
A Vizisport u. és Csepeli átjáró út jelenlegi 5 ágú csomópontja forgalmi és forgalombiztonsági szempontból kedvezőtlen volt. A Gubacsi híd felől indokolatlan átmenő forgalom érkezik a területre és a csomópontba, aminek megszüntetése volt a cél.
Most az elsőbbségi viszonyok változtak, a Csepeli átjáró alsó szakasza lesz a főirány, a hídról érkezőknek elsőbbséget kell adniuk.
Serbán Viktor közlekedés szakértő barátom pedig az alábbi kisokost készítette a csomóponthoz:
A Csepeli átjáró és a Vízisport utca kereszteződése a forgalomtechnikai átalakításokat követően egy 5 ágú csomópontrendszerként működik tovább. Tehát ez egy ötágú csomópont, a kiegészítő tábla is jelzi (széktábla)m ne kezelje senki két különálló csomópontnak!
Az elsőbbségi viszonyok alapján a Csepeli átjáró (Helsinki út és a Duna-part, Jódos-Sós-Gyógyfürdő parkolója közötti szakasz) minden csatlakozó úttal szemben elsőbbséget élvez, azaz ez a főirány. A Gubacsi híd felől, Csepeli irányából a rámpán érkező forgalom pedig minden csatlakozó iránnyal szemben alárendelt szerepet kap a csomópontban, ezért a csomópont behajtó ágán „ÁLLJ! Elsőbbség-adás kötelező” tábla került kihelyezésre és az útgeometria is módosításra került. Az alsó és felső Vízisport utcák esetében pedig elsőbbségadás kötelező tábla került kihelyezésre.
A behaladó irányok szempontjából a következőképpen alakulnak az elsőbbségi viszonyok:
1.A Duna-part felől érkező járműveknek mindenkivel szemben elsőbbsége van (ez mondjuk a legrosszabb burkolattal rendelkezik mind közül), egyenesen haladva és az alsó és a felső Vízisport utcára kanyarodva is. 2. A Csepeli átjárón a Helsinki út felől érkezőknek csak az alsó és felső Vízisport utcára balrakanyarodás esetén kell a dunapart felől szembejövő forgalom részére elsőbbséget adni. 3. Csepel felől minden más iránynak elsőbbséget kell adni. 4. Az alsó Vízisport utcán érkezve elsőbbséget kell adni annak, aki a Duna-part felől érkezőknek. Továbbá szintén elsőbbséget kell adni a felső Vízisport utca felől érkezőknek, függetlenül attól, hogy a Helsinki út felé jobbra vagy a Dunapart felé balra kanyarodik. 5. A felső Vízisport utcán érkezve elsőbbséget kell adni annak, aki a főirányból érkeznek. Viszont az alsó Vízisport utca felől érkezőkkel szemben elsőbbsége van.
A csomópont jelenlegi forgalmi viszonyait a XX. kerületi Önkormányzattól kapott felmérés alapján csúcsforgalomban a következő ábrák mutatják be:
A változásnak köszönhetően remélhetőleg gyorsabb és biztonságosabb lesz a ki- és bejutás és kiszorulnak az átjárót egérútként használó csepeliek.
A tavalyi sikeren felbuzdulva idén is egy mini közösségi tervezési projekt keretében költöm el a képviselői keretemet. A lenti kérdőív kitöltésével tudnak részt venni az idei részvételi költségvetési projektben.
Köszönöm mindenkinek az eddig beérkező javaslatokat, azokat beépítettem a felmérésbe, de várom az újabb ötleteket is.
Idén 1,5 MFt költségkeret áll rendelkezésre. A képviselői keretem nem költhető el virágosztásra, lakossági komposztálókra, zöldzsákokra, elsősorban közösségi tereink fejlesztésére fordítható, ezt kérem mindenki részéről ezt a javaslatadás során tiszteletben tartani.
Az eddig beérkezett javaslatok: – napelemes lámpatest a Baba-parkba – napelemes lámpatest a Topánka 4-6 játszótérre – napvitorla a Topánka 4-6 játszótérre – kosárpalánk a vizes játszótér vagy a Baba-park mellé – pingpong asztal a vizes játszótéren – évelő/virágágyás a Topánka 2-4 zöldfelületre – virágágyás a Baross 38 mellé
Kérem tehát a 2-es körzet lakóit (a lenti térkép segít az eligazodásban), a Pesterzsébeti lakótelep DNy-i részén, a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban élőket, hogy töltsék ki a kérdőívet!
26 helyszínen, 31 nagy és tetővel ellátott modern köztéri szemetes és 5 új kutyapiszokgyűjtő.
A Közösen Pesterzsébetért képviselői csoport betartja, amt ígért: idén is prioritásként kezeljük az illegális hulladék elleni küzdelmet Pesterzsébeten.
Ennek egyik elemeként idén is folytjuk a régi köztéri szemetesek cseréjét.
Az előzetes lakossági felmérések alapján a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság úgy döntött az idén 31 köztéri szemetest cserélünk tetővel rendelkezőre és nagyobbra. Továbbá 5 darab kutyapiszokgyűjtő is kikerül.
A közterületre kihelyezendő hulladékgyűjtőkkel szemben támasztott követelményeink az alábbiak voltak:
rendelkezzen tetővel, hogy az eső ne essen bele és a madarak se hordhassák szét a tartalmát,
rendelkezzen csikkgyűjtővel,
legyen minél vandálbiztosabb, acélszerkezetű,
ürítése zsákcserével megoldott legyen,
legyen esztétikus, hogy hozzájárulhasson egy egységes arculatú környezet kialakításához és a szép, igényes megjelenéshez.
A Városszépítő Kft. Urban típusú (tetővel, csikkgyűjtővel, zsáktartóval rendelkező) hulladékgyűjtő edények ide kerülnek:
Helyszín megnevezése
Db
Helsinki út 10. társas ház
1
Téglagyártó és Téglaégető utca kereszteződése
1
Attila utca és Kossuth Lajos utca kereszteződése
1
Mártírok útja 218. parkoló környékén
1
Vörösmarty utcai óvoda (Vörösmarty utcai és Atléta utcai bejáratnál)
2
Zalán utcai óvoda (bejáratnál)
1
Lázár utcai óvoda (bejáratnál)
1
Helsinki út 2. mögötti zöldfelület
1
Klapka és Szabadság utca sarok (Aldi és dohánybolt miatt)
1
Nagy Győri u. 18. Posta mellett zöldfelület – lakossági útvonal naponta kell takarítani
1
Attila utca – Zilah utcasarok (csere) – iskola, és lakótelep miatt lakossági útvonal
1
Tátra téri Piac buszmegálló csere (SOS)
2
Pacsirta u. – Ritka utcasarok – lakossági kérés (SOS)
1
Pacsirta u. murvás parkoló – lakossági kérés (SOS)
1
Topánka 16. Szolgáltatóház előtt
1
Baross 38. utcasarok (csere)
1
Kalmár Ilona st. – Ady E. u. (csere) – lakossági útvonal, naponta kell takarítani
1
Ady Endre 106. játszótér környezete – nincs elegendő hulladékgyűjtő
1
Tótfalusi st. 30. lakossági útvonal naponta kell takarítani (csere)
1
Helsinki – Kossuth Székelykapu mögötti parkoló
1
Vágóhídi ltp. – Vágóhíd u. felőli parkoló két végére
2
Vörösmarty tér Civil ház felőli oldalon (csere) – lakossági útvonal, naponta kell takarítani
1
Vörösmarty u. – Előd u. sarok (csere) – lakossági útvonal, naponta kell takarítani
1
Vécsey ltp. Ábrahám u. belső oldal – tűzrakóhely magassága
Azt ígértem, hogy időről időre beszámolok a MEDITERRÁN-KÖR történéseiről, arról mi történt eddig és mi várható a közeljövőben?
Változtatási tilalom él mindaddig (nem épülhet ingatlan a területen), amíg az itt élők igényeit is figyelembe vevő új építési szabályozás nem készül. A Kerületi Építési Szabályzat készítése folyik, a módosítási eljárásában az első partnerségi egyeztetés lezárult, a beérkezett lakossági és képviselői véleményekkel véleményekkel kiegészítették tervezési programot, s hamarosan kezdődhet településrendezési program megalkotása.
A soron következő testületi ülésen javaslom, hogy az elkészült programról lakossági fórumot tartson Pesterzsébet Önkormányzata, hogy mindenki megismerje pontosan mi kerül be az új szabályozásba a kéréseinkből, javaslatainkból.
2022 márciusában kezdtünk aláírásgyűjtésbe, mert tiltakoztunk, hogy anélkül épül újabb három épület a Mediterrán lakóparkban a Téglagyártó utca 23 szám alatti ingatlanon (KÖR), hogy nem rendezik a terület útjainak jogi helyzetét, nem biztosítják a lakópark egységes arculatának védelmét, szennyvízcsatornáját nem alakítják át szabványossá, s nem oldják meg a rosszul tervezett vízelvezetés, a gyalogos és személyautós közlekedés és parkolás problémáit.
A lakossági összefogásnak köszönhetően jogi, építésügyi és petíciós munkacsoport alakult. Egy hét alatt több mint 1.200 aláírást gyűjtöttek (az itt élők 90%-a csatlakozott), a petíciót eljuttatták Pesterzsébet Önkormányzatához és a kormányhivatalhoz is.
A kerület komoly munkába vágott, mind a településképi rendeletet, mind a KÉSZ-t a kerületben élők érdekeihez igazítja. Rendeletben szabályozza lakóövezetek arculati előírásait, bizonyos övezetekben kötelezően előírja a mélygarázst új építkezéseknél és kiveszi a településképi vélemény elfogadását a polgármester kezéből, ahol a környezettől eltérően 2 szinttel magasabb épületet terveznek. A munka megkezdődött, s amíg ennek munkálatai folynak változtatási tilalmat rendelt el, hogy ne sérülhessenek a kerület érdekei. A testületi ülésen sikerült minősített többséget szereznie a lakossági érdekekért küzdőknek, ennek köszönhetően az elmúlt évtizedekben mindent a beruházói érdekek mögé helyező parlagfűkoalíció kisebbségben maradt.
Egyre több befektető próbálja maximálisan kihasználni a szabályozásban biztosított, intenzív beépítési lehetőségeket, néha kiskapukat is kihasználva, ezért sok helyen a kisvárosi nyugalom fokozatosan háttérbe szorult, az itt élők egyre inkább egy zsúfolt nagyvárosnak érzik lakóhelyüket.
A változtatási tilalom így lehetővé lehetővé teszi, hogy a kerület időt nyerjen arra, hogy az építési jogszabályokban biztosított településrendezési eszközök használatával felülvizsgálja a vonatkozó építési szabályzatokat, fokozott figyelemmel a beépíthetőség mértékére, a zöldterületek arányára, a parkolási problémák kezelésére.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 212/2022.(IX.22.) számú határozatában felkérte a Polgármestert, hogy a Kerületi Építési Szabályzat módosítását indítsa meg.
212/2022. (IX. 22.) Ök. sz. határozat szerint a tervezési feladat: A II.1.1. és II.1.2. alapján a Mediterrán lakóterületen belül vizsgálni kell a KÉSZ előírásainak módosítását.
A Mediterrán lakóterület beépítése fokozatosan, telekről telekre bővült az elmúlt években. Mai állapot szerint már csak a középső, kör alakú telek beépítetlen (170187/55 hrsz.), az ÉTDR nyilvános tájékoztatási felülete alapján ide is folyamatban van az építési engedélyezés. A megvalósult épületegyüttes viszonylag egységes kubusokkal, egységes megjelenéssel rendelkezik. Az épületmagasságok minden esetben azonosak.
Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testülete a 25/2022. (X. 27.) önkormányzati rendeletével változtatási tilalmat rendelt el a teljes építési övezetre vonatkozóan.
A területen a kialakult állapothoz illeszkedve javasolt rögzíteni, hogy az épület legmagasabb pontja milyen mértékben térhet el az épületmagassságtól az egységes építészeti koncepció megőrzése érdekében.
Az épületek nagyrésze terepszint alatti mélygarázzsal épült meg. Néhány épülethez létesítettek felszíni parkolókat. Az út menti, illetve az eddig beépítetlen területeken jellemző a felszíni parkolás. Szükséges megvizsgálni a terület parkolásirendszerét és a KÉSZ építésjogi felhatalmazásának keretei között javaslat kidolgozását igényli a területen belüli parkolóhely biztosítási kötelezettség.
Az új beépítéshez kapcsolódóan javasolt szabályozni az ingatlanra való ki- és behajtás lehetőségét, annak érdekében, hogy a telken belüli parkolók megközelítése saját telken belüli útról, és ne a közforgalom számára megnyitott magánútról történjen.
Összegzés: Az Ln-3/SZ1 jelű építési övezet előírásai felülvizsgálatot igényelnek, a rendelkezéseket javasolt kiegészíteni a magassági szabályozás finomításával és a parkolóhely biztosítási kötelezettség módjával.
Pesterzsébet Önkormányzatának fenntartása alatt álló óvodák (és tagintézményeik), bölcsődék, a Gyermekek Átmeneti Otthona, valamint azon kerületi iskolák részére, ahol igényelték, az ellátotti korosztálynak megfelelően a súlyos allergiás reakciók azonnali kezelésére szolgáló életmentő adrenalin öninjektort biztosított.
Februárban kezdeményeztem, hogy a Polgármesteri Hivatal együttműködve a kerület gyermekorvosaival, mérje fel az igényeket, az ezzel járó feladatokat, szükséges képzéseket, oktatásokat, s amennyiben szükséges akkor biztosítsunk hozzá plusz költségvetési forrást. Júniusban döntött róla a képviselőtestület.
Ma már ahol kérték, mindenhol rendelkezésre állnak az EPIPEN oldatos készítmények. Az intézmények munkatársainak és a pedagógusoknak a szakmai felkészítéséről az Önkormányzat intézkedett, annak érdekében, hogy egy esetleges allergiás roham bekövetkeztekor munkatársaink képesek legyenek felismerni a roham tüneteit, továbbá szakszerűen alkalmazni az önbelövő adrenalininjekciót.
A kerületi iskolák közül azonban a hivatal tájékoztatás szerint nem mindenhol, ezzel kapcsolatban már júniusban az önkormányzat egészségügyi bizottságának ülésén is komoly vita bontakozott ki, mert a tankerület hosszan érvelt amellett, hogy miért nem lehet ezt megvalósítani, majd akkor azt az ígéretet kapta az Önkormányzat, hogy felmérik a lehetőségeket és bedurcázva, de ahol tudják befogadják az iskolák.
Az állami fenntartású iskolákkal kapcsolatban a Külső-Pesti Tankerület azonban nem adott információt a kérdezőknek. Vajon mit titkolnak már megint? Miért nem fontos gyermekeink védelme? Előzetes információk szerinte egyetlen iskola van, amely nem kért. Ma adatkikéréssel fordultam a Polgármesteri Hivatal felé, amint hivatalos információkhoz jutok jelentkezem.
Az elmúlt hónapok a tankerület „vándorvirágcserepes botrányáról” és ingatlanspekulációjáról szóltak. A tankerület nem állította meg a Zrínyi szegregációját és nem volt képes a megfelelő színvonalon működtetni ezért bezárta azt, az épületet pedig irodaként akarták hasznosítani, amikor az önkormányzat ezt nem engedélyezte akkor jogi kiskapukat kihasználva (szünetelteti az oktatást) inkább lezárta és nem adja vissza az épületet, hogy esetleg más, alkalmasabb fenntartókkal megállapodhassunk, hogy iskolaként használhassák.
A szeptember pedig a hallgatásról: hallgatnak a pedagógushiányról, hallgatnak az Epipenről…
a Képviselő-testület a nyáron Szőnyi Attila képviselőtársam indítványára a következő kérdésekre kért választ a Külső-Pesti Tankerületi Központtól:
– Mely intézményében nem tudja biztosítani a tanulók tanuláshoz való jogát a Külső-Pesti Tankerületi Központ? – Mikor született meg az a döntés, hogy az iskola épületét a tankerületi központ saját céljaira szeretné hasznosítani? – Milyen kárt szenvedtek ezért az érintett tanulók?_ – Mikor tájékoztatta az iskola fenntartója a szülőket, hogy nem képes működtetni az iskolát? – Mi a terv a diákokkal? – Mi az Ő jövőjük?
A válaszlevelet nem nevezném minden igényt kielégítőnek, még Takaró „butuljon a nemzet” Mihály új szabályai szerint is elégtelent érdemelne annak megalkotója.
Nagyon remélem a csend hónapja arra elegendő lesz, hogy minden kerületi iskolában biztosítani tudják, hogy fogadják az önkormányzati felajánlást, s mindent megtesznek gyermekeink védelméért, s ha már a tanítás minőségét nem képesek szinten tartani, legalább az egészségük védelmét nem akadályozzák!
Pesterzsébeten a jegyző álláspontja szerint a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érinta rabszolgatörvény – vagyis az Mt. 109.§ (2) bekezdése -, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását.
Üröm az örömben, hogy a kerület intézményeiben azonban sajnos közel 800 fő esetében alkalmazhatják.
Emiatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasította az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.
A képviselőtestület azonban csak az önkormányzati cégek esetében élhetett ezen jogával. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei esetében nem.
Azért is tettem fel az ülésen a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” napirend keretében kérdéseket a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) véleménye szerint ugyanis a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka).
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.
Dr. Demjanovich Orsolya jegyző írásban adott válasza részben ellentmondott a szakszervezet jogi állásfoglalásának, szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (Kttv.) az Mt. már nem háttérjogszabálya.
Ennek köszönhetően azonban a pesterzsébeti polgármesteri hivatalban az Mt. fenti szabályait nem alkalmazzák a köztisztviselői jogviszonyban dolgozókra. Így a hivatalban csupán négy főt érinthetne a változás. A kapott válasz szerint 2 fő esetében egyáltalán nem merül fel rendkívüli munkaidő (túlóra) alkalmazása, a másik 2 fő esetében előfordul, de eddig náluk is messze alatta maradt éves szinten még a 250 munkaórának is.
A jegyző válasza szerint „kijelenthető tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint az Mt. 109.§ (2) bekezdése, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását”.
Az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra azonban a jegyző véleménye szerint is irányadó lehet a rabszolgatörvény miatti módosítás, ez 780-790 főt érinthet.
Öröm az ürömben, hogy készült felmérés az elmúlt időszak rendkívüli munkavégzéseit illetően. A jegyző szerint az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőző években egyetlen intézménynél sem volt szükséges 250 órát meghaladó rendkívüli munkaidő alkalmazása, s ez a jövőben sem lesz indokolt, bár sajnos erre ígéretet nem kaptunk.
Január 17-én döntött úgy a