Zéró tolerancia a szemetelőkkel szemben: kikerültek a KRESZ-táblák, jöhetnek a kamerák a Duna-partra!

Ma összekötöttem a kellemeset a hasznossal és karácsonyi szünetes duatlont (futás-kerékpár) összekötöttem a pesterzsébeti Duna-part illegális lerakóinak felmérésével és bejelentésével.

Somodi Klára képviselőtársammal még februárban, közösen kezdeményeztük, hogy „behajtani tilos, kivéve célforgalom” táblák kerüljenek ki a Duna-partra a Gubacsi hídhoz.

Ígéret szerint a táblák kikerülése után kamerák fogják figyelni a területet, hogy az illegális hulladékot ideszállítók végre megkaphassák megérdemelt büntetésüket.

Ezt a rendvédelmi osztállyal közös helyszíni bejáráson is rögzítettük, mára a táblák kikerültek, de a kamerák sajnos még nem. Így ma újabb levelet írtunk, hogy minél hamarabb kerüljenek ki a térfigyelő kamerák a partra.

Áprilisi tájékoztatásuk szerint jelenleg két térfigyelővel tudják ellenőrizni 24 órában a Gubacsi híd alá be- és kihajtókat az Ügyeleten keresztül és a Járőrszolgálat jelenlétével.

Nagyon remélem ez egy folyamat kezdete, aminek a végén – a telektulajdonosokkal és a horgászszövetséggel egyeztetve – behajtási engedélyhez lesz kötve az autóval történő behajtás, az adott közterületen kialakított és szabályozott új közlekedési rend és magatartási szabályok kialakítása, fenntartása és ellenőrzése végre működni fog.  S ennek eredményeként csökken az illegális szemét mennyisége, mind az út mentén, mind a horgászhelyeken.

Építsünk hulladékudvart, újrahasználati központot Pesterzsébet és Soroksár határán!

A pesterzsébetiek átalakítanák az évenkénti lomtalanítás rendszerét, de nem szüntetnék meg. Több kamerát, közterületfelügyelőt (erre Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára már a szeptemberi ülésen reagált a képviselő-testület és a bővítésről döntött) és szemetes edényt szeretnének az utcákon. Hatékonyabb szankciókat akarnak a szemetelőkkel szemben, komolyabb ellenőrzéseket, hogy ki fizet a helyi vállalkozások, kifőzdék, boltok, éttermek és itt lakók közül szemétszállítási díjat. Megtartanák a szelektív szigeteket, de körbekeríttetnék, kamerával védenék és gyakrabban takaríttatnák a környezetüket. S zöld politikusként ami a legjobban esik: 🙂 növelni kívánják a környezetvédelemre fordítható forrásokat. – így foglalható össze a kerületben élők véleménye egy nemrég feldolgozott kérdőíves felmérés alapján.

 

S ami számomra a legfontosabb tapasztalat volt, hogy egy hulladékudvar (a területén egy személetformáló és újrahasználati központot is kialakítva, ahová a lakosság azokat a régi tárgyakat, használati eszközöket vihetné, amelyek számukra már nem kellenek, ugyanakkor mások azt még használni tudják) létesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthető legyen az illegális szemét a Pesterzsébeten és élhető maradhasson a kerület lomtalanításkor is. Régi mániája Csaszny Márton képviselőtársamnak, hogy Soroksárral közösen sikerüljön találnunk egy helyszínt hozzá, a most beérkező vélemények is megerősítettek abban, hogy igaza van, egy szükséges és fontos beruházása lenne a két kerületnek. Ezért is lenne fontos, hogy felhívjuk az illetékes városvezetők és az FKF ZRt. figyelmét arra, hogy még ebben a ciklusban tervezzük és valósítsuk meg ezt a fejlesztést Dél-pesten.

A nyár végi éves lomtalanításkor készítettünk ugyanis egy kérdőívet Gémesi Emese és Völgyesi Krisztián képviselőtársaimmal, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.

A kérdőív itt megtekinthető.

lom_7.jpg206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.

Külön köszönöm azok kimerítő válaszait és javaslatokkal, akik ötletekkel szolgáltak arra miként csökkenthető az illegális hulladékmennyisége, hogyan védhetőek meg zöld felületeink.

18194138_623495134512712_6813688785623693543_n.jpgHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit  és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.

A kitöltők 96%-a itt is él, néhányan itt dolgozóként. átutazóként is kitöltötték. Az elektronikus kitöltési lehetőségnek hála a teljes kerületről is sikerült képet kapnunk, hiszen a kerület minden részéről részt vettek a felmérésben és kitöltötték a kérdőíveket.screenshot_2017-09-25_20_29_39.png

A kérdőív kitöltői szerint Pesterzsébet szemetes és ezen nehéz lenne vitatkozni.

kerdo_1.png

Legfontosabb problémája a kerületnek a közbiztonság, rögtön másodikként azonban a szemetet, a 3-4 helyen az oktatást és az egészségügyet említik a kitöltők. Sorban követi ezeket a munkanélküliség, a közlekedés és a szegregáció.

A lomtalanítás mai rendszerével senki nem elégedett, de a többség érdekes módon megtartaná az alábbi feltételekkel:

  • ha több rendőr és rendész lenne a helyszíneken,
  • a lakók a megadott időpontban raknák ki a lomot,
  • az FKF még jobban megszervezné.

screenshot_2017-09-25_20_30_21.pngA kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.

screenshot_2017-09-25_20_30_39.png

screenshot_2017-09-25_20_30_51.png

A kérdőív azt is megmutatta, hogy miért kisebbek egyelőre a civil takarítási akciók, játszótér, kutyafuttató és fa örökbefogadások a kerületben, mint a szomszédos Wekerlén: a lakosság fele ugyanis úgy gondolja nem feladata mások után takarítani, ennyire ugyanis nem érzi magáénak a környező zöldterületeinket.  A megkérdezettek negyede részt venne ilyen közösségi akciókban, negyed pedig inkább a tettenérést preferálná és a polgárőrök munkájában venne részt

screenshot_2017-09-25_20_31_37.png

Kutyafuttatóink, játszótereink gondozottságáról megoszlanak a vélemények, amit igazán az befolyásol, hogy a választ adó hol lakik. A nemrég felújított, vagy a szülői közösségek által óvott, őrzött játszóterek közelében lakók elégedettek, a lepusztult, a sorozatos rongálások és italozások miatt szemetes és használhatatlan játszóterek mellett lakók nem. Ezért is tartom fontosnak, hogy a lezárult „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód! „pályázaton három nyertes csapat is akadt.

 

A szelektív szigetek kérdése osztotta meg talán a legjobban a választ adókat, a választ adók 95%-a szelektíven gyűjti a szemetet (talán ez az egyetlen adata a statisztikának ami kevéssé hihető).screenshot_2017-09-25_20_32_44.png

Ráadásul, ha nem is rendszeresen, de a többség a szelektív szigeteket is használja (56%), ezért nem is szeretnék megszüntetni, bár nagyon szemetesnek tartják a környezetüket, tarthatatlannak a mai állapotokat.

screenshot_2017-09-25_20_33_10.png

screenshot_2017-09-25_20_33_34.pngscreenshot_2017-09-25_20_33_52.pngCsak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).

Kerek százan osztották meg a kérdőív végén velünk ötleteiket, véleményüket Pesterzsébet zöldfelület-kezelésével, a szemétszállítással kapcsolatban. A hatékonyabb ellenőrzések, büntetések, adott helyi viszonyokon alapuló javaslatok mellett a leggyakrabban említett javaslat egy komplex újrahasznosító központ, hulladékudvar létesítése volt a kerületben.

A kérdőívek kiértékelését az arra adott válaszokat, megküldjük a Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának tagjainak, a Jegyző asszonynak, a Polgármester Úrnak és a kerület környezetvédelmi referensének is.

Még egyszer köszönjük a segítséget és a részvételt!

Így készül a BKK az Olimpiára?

A múlt héten végigjártam a H6-os HÉV vonalának Pesterzsébeti részét, most jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben a Kormány 1054/2016 (II. 15.) Korm. határozata, amely nem állít mást, minthogy a Balázs Mór Terv alapján teljesen átalakítják a HÉV vonalát az Olimpia Pályázathoz igazodva.

A H6-os a Balázs Mór Terv szerint Pesterzsébeten a felszín alatt közlekedik és a városközpontot is érinti és a vonal nem áll meg majd a Boráros téren, hanem eljut egészen a szentendrei HÉV-ig. A kormányhatározat azonban csak hivatkozik a Tervre, de nem határozza meg milyen ütemben mennyit valósít meg belőle, félő hogy az Olimpiára hivatkozva a csepeli HÉV-hez hasonlóan inkább rombolnak mint fejlesztenek majd.

Gondoltam tehát megörökítem a vonalat, amíg még ebben a formájában látható. S mit találtam?

Hát ezt:

Pesterzsébeten egyelőre csak ennyi látszik a BKK fejlesztési terveiből: egy újabb illegális hulladéklerakó. A testületi ülésen jeleztem a problémát, a hivatal pedig felszólította a BKK-t a terület rendezésére.

Tisztelt Üzemeltető!

Tájékoztatom, hogy bejelentés érkezett Önkormányzatunkhoz, mely szerint a Ráckevei hév Budapest XX. kerületi szakaszán a 170196 hrsz-ú terület Határ út felőli oldalán illegálisan lerakott hulladék található. 

Kérjük szíveskedjenek kivizsgálni  a bejelentésben foglaltakat és intézkedni a hulladék elszállítása érdekében. 

Tisztelettel:

Dr. Varga Mariann 

osztályvezető

Egy hónapja írtam: Amszterdam türelmi zónája turisztikai látványosság, míg Budapest vigalmi negyede egy hatalmas illegális hulladéklerakó. A főváros piroslámpás negyedében – ami valójában egy kisebb facsoporttal övezett cserjést jelent – nappal csak a használt kotonok, papírzsebkendők és papírtörlők mutatják, mi is történhet itt sötétedés után, amúgy csupán a megszokottnál is rendezetlenebb szeméttelepként üzemel.  Ez ügyben a bejelentésemet továbbították a Ferencvárosi Önkormányzat felé.

Tisztelt Varga Nóra Közterület-üzemeltetési Csoportvezető Asszony!

Tájékoztatom, hogy Önkormányzatunkhoz bejelentés érkezett, mely szerint a IX. kerület Szabadkai út melletti területen (XX. kerülettel határos oldalon) illegálisan kihelyezett hulladék található.

Kérjük, szíveskedjék ellenőrizni a területet és a szükséges intézkedéseket megtenni. 

Tisztelettel:

Dr. Varga Mariann 

osztályvezető 

Közös érdekünk, és kötelességünk, hogy ezeket eltüntessük!

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott szerint csaknem kétezer az Illatos útihoz hasonló illegális (vagy legális, de ellenőrizetlen) hulladéklerakó létesült.Ilyen például a nyáron feltárt soroksári illegális lerakat is, és a selypi azbesztszennyezés ügyei is.  Ezért a Párbeszéd Magyarország veszélyes hulladék bejelentő oldalt indított a honlapján. Vállaljuk, hogy az emberek bejelentései alapján utánajárunk bárhol is található az országban, és kezdeményezzük az államnál, önkormányzatnál az egészség- és környezetkárosító méreglerakatok felszámolását.

Jelentsd be az illegális hulladéktelepeket nekünk, mi segítünk, hogy eltűnjön! 

A környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozik. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is az állam alkotmányos kötelezettsége, amelynek nem tesz eleget.
Ezért indítottuk el a gazdátlan vegyibombák felszámolása céljából a veszélyes hulladék bejelentő oldalt. Vállaljuk, hogy a bejelentéseitek alapján utánajárunk bárhol is található az országban, majd kezdeményezzük és nyomon követjük az államnál az egészség- és környezetkárosító méreglerakatok felszámolását.

Küldd el nekünk az űrlap segítségével az információkat az illegális hulladéklerakatokról, hogy együtt tegyünk egy szebb, egészségesebb, élhetőbb világért! 

Rezsicsökkentés: bedőlhet a Fidesz pilótajátéka?

A rezsicsökkentés a Fidesz pilótajátéka volt, most Rodolfo trükkje következik!

pilota_1.pngSorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak — most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.

A Fidesz rezsicsökkentés trükkje is a pilótajáték elvén alapult: amíg más zsebéből vigéckedett és fényezte magát a kormány a fogyasztók előtt, addig működött a trükk. Most hogy a Nemzeti Közműszolgáltató veszi át a súlyosan veszteséges gázfogyasztók ellátását, hamarosan becsődöl az eddigi pilótajáték. A Fidesz ezért Rodolfo trükkjéhez folyamodik, és a „csak a kezemet figyeljék” jegyében az állam az egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt, hogy a nagyközönség ne vegye észre az átverést: az államnak, azaz végső soron az adófizetőnek kell állnia és kipótolnia azt a veszteséget, amit a rezsicsökkentés hoz. Sőt, az adózókra szakad a fokozatosan lerobbanó energia-ellátásbiztonság fenntartásának költsége, felelőssége is.

pilota_3.jpgUgyanúgy járt el a kormány a kéményseprő-szolgáltatással, a hulladékkezeléssel, a vízszolgáltatással is, és a végeredmény is hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás.

„Legkevesebb 6 milliárdba kerül nekünk, hogy a kormány szétdúlja a kéményseprés rendszerét, 1500 állást sodor veszélybe és újraosztja a piacot.” – írja V. Naszályi Márta I. kerületi képviselőtársam blogjában.

Mintegy 1500 munkavállaló kerülhet az utcára az új kéményseprési törvény következtében. A kifüstölés első hulláma már megtörtént. Ahogy a szakmai szervezetek előre figyelmeztettek rá, az önköltség alatti árakkal a szolgáltatás fenntartása nem biztosítható. A lépésnek az lett az eredménye, hogy több száz vállalkozó és vállalkozás függesztette föl a tevékenységét, nagyjából 500 ember veszítette el az állását, egész megyék maradtak ellátatlanul. Ezt orvosolná most az a lépés, hogy a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót, ugyanúgy mint a hulladékos közszolgáltatásban. A felelős minisztérium 1350 fő felvételével számol, az átalakítás költsége várhatóan 6-6,5 milliárd forint.

pilota_2.jpgFriss hír, hogy a gödöllői térségben működő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége az tagönkormányzatoktól vár anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő gödöllői székhelyű cég problémájának megoldására a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadását követően három hónap áll rendelkezésre, ellenkező esetben ugyanis meg kell kezdeni a társaság átalakítását vagy felszámolását. „Az Elnökség felhívja a tagönkormányzatok Képviselő-testületeit külön dokumentum alapján nyújtandó pótbefizetésre, melynek teljes összegét a társaság tőkevesztésének összegében állapítja meg. A Tagok a teljes összeg lakosságszám arányos részét, egy összegben kötelesek befizetni a Társulás számlájára”

Az Orbán-kormány ugyanis a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztotta a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelte, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, az elvárt béremeléssel, az elektronikus útdíjjal, illetve a 27 százalékos áfával.

Most ér véget tehát a 2012 óta tartó szemfényvesztés: a politikai hasznot a Fidesz söpörte be, a veszteség viszont az egész társadalomé, és az átverésnek bizonyult rezsiblöff árát még a következő kormányok alatt is fizetni fogjuk.pilota_4.jpg

Pesterzsébeten javulás várható az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatban?

illszemet3.jpgCsaszny Márton MSZP-s képviselő vetette fel a testületi ülésen hogy a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány 6,6 MFt összeget kapott az Önkéntes Központ Alapítványtól, hogy a „Teszedd” program keretében járuljon hozzá az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatban.

 A Közalapítvány céljai az alábbiak: Pesterzsébet környezeti állapota javításának elősegítése, környezetvédelmi beruházások, fejlesztések támogatása, a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág Pesterzsébeti szakasza, és part menti sávja környezetvédelmi fejlesztésének támogatása.

A képviselőtestület a többségi GŐZGÉP frakció szavazataival ugyan tavaly a közalapítvány megszüntetéséről döntött, ennek ellenére jelentős változást hozhat a kerületben ennek az összegnek az eredményes felhasználása.

Ahogy a megszűnő közalapítvány küldetése is mondja: minden közösségben erő rejlik, ezért szeretnénk a lakosság minél szélesebb körét bevonni a környezettudatos életmód felvállalásába lakóhelyünk megóvása érdekében. A környezeti nevelést már a legkisebbeknél el kell kezdeni, fontos, hogy jó példát mutassunk a felnövekvő generációnak, hogy felelősen gondolkodjunk és cselekedjünk a jelen és a jövő nemzedéke érdekében.

teszedd-480x324.jpgMivel Pesterzsébet érdeke, hogy a fenti összeg valóban segítsen a kerület legégetőbb környezetszennyezési problémájának megoldásában, mint az erzsébeti közösség tagja egyrészt kérdést intézek a polgármesterhez, hogy gondoskodott-e már a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány vagyonát képező pénzösszeg a Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 11784009-15520009 számú költségvetési számlájára utalásáról és azt követően a 2012. évi költségvetésről szóló rendeletében a céltartalékok soron előirányzat elhelyezéséről.

Másrészt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adatigénylést nyújtok be a testületi ülésen elhangzott 6,6 MFt sorsáról.