Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

  • I. A testület elfogadta a beszámolót.
  • II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
  • III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
  • IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése, s 2027-ben megszűnhet a gyermekintézményeink többségében

Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.

Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.

A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!

A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).

Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.

Miért pont az óvodákban és bölcsődékben?

Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.

És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.

Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.

S akkor mit csináljunk 2027-ben?

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.

Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.

Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:

KöltségelemÖsszeg
Klímaberendezések (48 db)12 000 000 Ft
Villanyszerelés4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok2 600 000 Ft
Beruházás összesen19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)1 300 000 Ft / év

Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.

Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.

És ahol nem lesz ilyen egyszerű

Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.

  • Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
  • Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.

Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.

A döntés a testület kezében van

A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.

Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.

Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Ne a fejünk felett döntsenek a lakókörnyezetünkről! MIÉNK IS A KÖR!

A KÖR beruházás ügye nemcsak egy építési telekről szól. Arról is, hogy a helyben élők érdekei mikor és hogyan jelenhetnek meg a lakókörnyezetüket alapvetően átalakító döntésekben. Ezért Csaszny Gábor képviselőtársammal önálló képviselői indítványt nyújtottunk be, amely a szeptember 24-i pesterzsébeti testületi ülés napirendjén szerepel. Azt kezdeményezzük, hogy az önkormányzat hivatalos felterjesztésben kérjen változtatásokat az Országgyűléstől és a Kormánytól.

Ahonnan indultunk: a KÖR körül felmerült kérdések

A Téglagyártó utca 23. alatti ingatlan eredeti engedélye három épületben összesen 63 lakás megépítését tette lehetővé, mélygarázs nélkül. Az engedélymódosítás már az épületek alápincézését és mélygarázs kialakítását is érinti.

A mélygarázs a felszíni parkolás és a zöldfelületek szempontjából kedvező változás lehet. Ettől azonban még nem tűnnek el a kérdések: hol lesz a lehajtó, hogyan változik a forgalom, elbírják-e a belső utak az építkezés terhelését, és ki állítja helyre az esetleges károkat? Hogyan kezelik a szennyvizet és a csapadékvizet? Mi lesz a fákkal, a zöldfelületekkel, és hogyan illeszkednek az új házak a Mediterrán lakópark építészeti karakteréhez? (Bővebben az előterjesztésben olvashattok róla.)

Ezeket a problémákat a lakók már a 2022-es petícióban is jelezték, és a mostani lakossági munkamegbeszélésen is előkerültek. Nem olyan részletekről beszélünk, amelyeket ráér az első kamion megérkezése vagy az új lakások átadása után tisztázni.

Ennek ellenére a beruházó ígéretei ellenére mind a mai napig nem ismerhettük meg a módosított terveket, nem kaptunk érdemi válaszokat a felvetéseinkre.

A terveket akkor kell megismerni, és a helyi érdekeket akkor kell érvényesíteni, amikor a döntésekre még hatással lehetünk. Nem fogadhatjuk el, hogy úgy szenvedjük el a következményeket, hogy a kérdéseik csak utólag jutnak el a döntéshozókhoz.

Miért kérünk erősebb önkormányzati jogokat?

Az „ügyféli jogállás” jogászi kifejezésnek hangzik, de nagyon is gyakorlati. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat az eljárás kezdetétől megismerhesse a terveket, észrevételeket tehessen, képviselhesse a helyi közlekedési, zöldfelületi és közműszempontokat, szükség esetén pedig jogorvoslatot kezdeményezhessen.

A 2026. június 30-tól induló építésügyi ügyekben ismét érvényesülhet az általános ügyfélfogalom, de ez nem jelent minden ilyen eljárásban automatikus önkormányzati részvételt. (Építésijog.hu összefoglalója) Az önkormányzatok egyértelmű ügyféli jogállásának szükségességét a szakmai elemzések is felvetették. (Építésijog.hu szakmai javaslatai)

Nem önmagáért kérünk több jogosítványt a hivatalnak. Az a célunk, hogy a helyi közösség választott képviselete érdemben felléphessen a lakókörnyezet védelmében. Ez nem helyettesíti a lakók saját tájékozódási és jogorvoslati lehetőségeit (hiszen a 3 évvel ezelőtti közigazgatási eljárásban is lakóparkkal szemben alperesként jelent meg a polgármester), de további védelmet jelentene.

Az indítványunk három, egymáshoz kapcsolódó változtatást kér:

  • Automatikus önkormányzati részvételt. Az építési tevékenység helye szerinti önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat külön érintettségi vizsgálat nélkül lehessen ügyfél az építési engedélyezési és engedélymódosítási ügyekben, valamint a javaslatban felsorolt további építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban. Ez nem vétójogot jelentene, hanem érdemi részvételt és jogvédelmet.
  • A korábban indult ügyek rendezését. Külön átmeneti szabályokat kérünk a 2024. augusztus 16. és 2026. június 29. között indult eljárásokra. A folyamatban lévő ügyekben automatikus önkormányzati bevonást, a még meg nem valósult vagy kivitelezés alatt álló beruházásoknál kötelező értesítést, irathozzáférést és megfelelő feltételekhez kötött felülvizsgálati lehetőséget kezdeményezünk.
  • Egyes építésügyi feladatok helyi visszaadásának előkészítését. Nyilvános hatásvizsgálatot kérünk a 2020-as központosítás tapasztalatairól. Ennek alapján azokat a feladatokat, amelyek helyben hatékonyabban láthatók el, megfelelő szakemberekkel, finanszírozással, függetlenségi és jogorvoslati garanciákkal adnák vissza önkormányzati szintre.

A nyilvánosságot is erősítenénk. Azt kérjük, hogy az eljárások közérdekű alapadatai és a már jogszabályban meghatározott tervdokumentumok tartósan, kereshetően legyenek hozzáférhetők, és vizsgálják meg a nyilvánosan megismerhető iratok körének bővítését.

A korábbi ügyeket sem hagyhatjuk ki

A KÖR mélygarázsát érintő engedélymódosítási eljárás a június 30-i változás előtt indult. Az előterjesztésünkben éppen arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb szabályozás önmagában nem rendezi az ilyen, korábban indult ügyekben kialakult jogvédelmi hiányt.

Nem elég csak a jövőbeni beruházásoknál biztosítani az érdemi részvételt, ha közben a mostani konfliktusok megoldatlanok maradnak.

Miről dönt a testület szeptember 24-én?

A testület elé nem a KÖR építési engedélyének visszavonását visszük, hanem országos szabályozási változtatások kezdeményezését. Ha a képviselők támogatják az indítványt, a polgármestert arra kérjük fel, hogy készítse el a felterjesztést, és azt a határozattal együtt nyolc napon belül küldje meg a Kormánynak, az építésügyért felelős miniszternek, az Országgyűlés elnökének és a Fővárosi Önkormányzatnak. Az érdemi válaszokról ezt követően a testületnek is tájékoztatást kellene kapnia.

A határozat elfogadása önmagában nem állítaná le a beruházást, és nem adna azonnal új eljárási jogokat. Egyértelművé tenné viszont Pesterzsébet álláspontját: a helyi közösséget érintő építési döntésekben biztosítani kell a helyi érdekek érdemi képviseletét.

Nem önmagában a fejlesztések ellen lépünk fel, azért dolgozunk, hogy azok átláthatóan, a környezetükhöz illeszkedve és a már ott élők érdekeit tiszteletben tartva valósuljanak meg.

A KÖR ügye adta ehhez helyi tapasztalatot: az indítványunk azt szeretné elérni, hogy hasonló helyzetben máshol se maradjon eszköztelen a helyi közösség, s mi is negvédhessük a lakókörnyezetünk.