Miért szavaztam Jávor Benedek listájára?

„A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy ha a következő évtizedben nem cselekszünk radikálisan, visszafordíthatatlan károkat okozunk a természetben, társadalmaink pedig összeomlanak” – ezek Sir David Attenborough szavai és a májusban már magyarul is megjelent Klímaváltozás – A tények című filmjében hangzik el.

Tegnap kihagytam az EP kampányt, délelőtt azoknak adtunk át díjakat, akik évről évre részt vesznek az „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” környezetszépítő versenyen.

Meggyőződésem ugyanis, ha a természetben, erdőn-mezőn, de akár városi parkban, családi házunk, társasházunk szépen, gondozott, zöldfelületekben gazdag kertjében töltünk néhány órát akkor elillan a fizikai, idegi, lelki fáradság, szellemileg és fizikailag is felfrissülünk, megújulunk. De ha rendezettek és gondozottak a zöldfelületeink, az, hogy égetés helyett komposztálunk, fákat ültetünk és locsolunk segít abban is, hogy lassabban tűnjenek el a sarkokról a hósapkák, megmaradjanak a jegesmedvék kedvenc helyei, ne gyorsuljon fel az elsivatagosodás.

Utána pedig körbe ültettem virágokkal a fiammal öt éve, a Baba parkban ültetett fánkat. Azt a fát, amelyet közösen ültettem a két fiammal, s melyet öt éve az önkormányzati választás hajrájában emiatt egy „lelkes” kormánypárti aktivista kettétört, a fa azonban túlélte, s hála a kertészek segítségének ma ugyanolyan szép és sudár tagja a ligetnek, mint egy időben ültetett társai.

Ha eljövök a kicsi, törékeny, de élni akaró fánkhoz mindig lendületbe hoz, most is így történt. Ma ezért is írom meg miért szavaztam zöldként az MSZP-Párbeszéd listájára úgy, hogy tudom többen szememre vetik: Paks2 ügyében a listán szereplők közül tíz éve többen mást gondoltak, mint én.

2009-ben amikor úgy döntöttem, hogy csatlakozom egy politikai közösséghez ez a két mondat ragadott meg alapító levelükből:

„Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében.” 

Azóta sok minden változott, az alapító zöldek szinte mindegyik el is hagyta az akkor alakult politikai formációt, az LMP-t ,a cél azonban megmaradt.

14484880_1458551570840642_541941337259328936_n_1.jpgS ha valaki tett azért, hogy a fentiek megvalósulhassanak az Jávor Bence volt, elkötelezett brüsszeli munkája mindannyiunk számára példát mutat és mindent meg kell tennünk, hogy folytathassa, amit öt éve megkezdett.

Persze vannak akik ettől rettegnek, őket nem szeretném meggyőzni arról miért fontosabb ma a klímaváltozás elleni küzdelem a határkerítéseknél, s mi az összefüggés a kettő között:

14955857_1504636846232114_5042156273452605597_n.jpg

Én inkább ma elmentem és leszavaztam arra a listára, amelyiken esély van arra, hogy a következő öt évben is legyen hiteles zöld politikusa Magyarországnak.

S aki még a vasárnapi ebéd után is lamentál ezen, annak azt javaslom tegyen ugyanígy!60960216_2805800122782440_360819347838468096_o.jpg

 

 

Egy hétre lezárják a Csepeli átjáró melletti szervizutat!

Forgalmi változás holnaptól, amely a Gubacsi lakótelepen a Mediterrán lakóparkban élőket érinti!

A Budapest Közút tájékoztatása szerint a Fővárosi Vízművek Zrt. a XX. Kerület Csepeli átjáró 6-12 szám előtti útpályán két darab csapózárat cserél. Emiatt lezárják a Csepeli átjáró melletti szervizutat.

A munka 2019. május 7-től május 13-ig tart. Ha a munkát határidő előtt befejezik akkor arról ígéret szerint azonnal értesítik a lakosságot.

59276185_1285601104937781_7895468333338722304_n_1.jpgA forgalmi rend változása miatt a 119-es busz is módosított útvonalon jár május 7-én, kedden az első járatindulástól várhatóan május 13-án, hétfőn üzemzárásig.  A 119-es busz terelve, a Csepeli átjáró helyett, mindkét irányban, a Helsinki úton át, a Meddőhányó utca érintésével közlekedik. Az autóbuszok egyik irányban sem érintik a Csepeli átjáró megállót, a Vízisport utca megálló helyett pedig a Teremszeg utcában állnak meg.

Érdemes indulás előtt megnézni a BKK Futáron a pontos indulást-érkezést, mert az eddigi tapasztalatok szerint csúcsidőben 30-40 perccé is nőhet a kijutás a területről.

Egyetlen útvonalon juthatnak ki Pest felé a Gubacsi lakótelepről és a Mediterrán lakóparkból az autóval közlekedők, a helyzetet rontja, hogy számos üzem, Dél-Pest legnagyobb kertészete és a Dél-pesti szennyvíztisztító is innen megközelíthető. A feltorlódott autósor csak a 5-7. zöldlámpára jut át, annyira rövid a Soroksári útra kimenő Meddőhányó utcai felüljáró zöldlámpa idősávja.

Ráadásul az eddigiektől eltérően sikerült a Gubacsi híd lejárójához is egy olyan táblát kihelyezni, ami úgy értelmezhető, mintha a Csepelről Dél felé érkező forgalmat a Budapest Közút a lakótelepen keresztül szeretné elvezetni.

Ezért egyrészt ismét kérni fogom, hogy az itt lakók és a 119-es busz menetidejének biztosítása érdekében állítsák hosszabbra a zöldsávot illetve, hogy a kihelyezett táblát korrigálják!

Akinek bármilyen egyéb javaslata van, az jelezheti felém is, hogy továbbíthassam a fenti kéréshez csatolva.

Amúgy pedig alábbi elérhetőségeken lehet visszajelezni, panaszt tenni, kérdést, kérést megfogalmazni az ügyben:

 

Vírus okozza a halpusztulást a soroksári Duna-ágon?

Tényleg vírus okozza a halpusztulást az RSD-n, vagy a szennyezett víz az oka?

57484518_2262490267107296_6455534518190211072_o.jpgElőször egy kicsit tamáskodtak a horgász szövetségben, de mára kiderült valóban komoly problémára utalhat a nagy testű pontyok elhullása. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Facebook oldalán megjelent közlemény szerint megkezdték a vizsgálatokat és a probléma feltárását a szövetség munkatársai.

Az április 15-i cikkem megjelenésekor még néhányan nekem feszítették a kérdést: mikor, kik és hol láttak elhullott pontyokat. Vagyis kérdésre kérdéssel feleltek: arra a kérdésemre, hogy fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? Akkor még tőlem várták a válaszokat, s arra kértek, hogy pontosítsam melyik hétvégén és hol észlelték egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban a Ráckevei-Soroksári Dunaágon a hétvégi halpusztulást?

Azután megérkeztek az első „nem hivatalos” válaszok is, amik arról szóltak, hogy a fekélyesedés oka a téli legyengült állapot, az esetleges telepítési sérülések és a rossz vízminőség kombója. S ez szinte „természetes”.

De a 12.000 olvasónak és az RSD-ért aggódó és dolgozó horgászoknak köszönhetően azonban változott a helyzet. Mára kiderült, igazunk volt, a szokásosnál nagyobb a tavaszi halpusztulás, és láthatóan csak a pontyok betegednek meg. A horgászszövetség szerint a betegség nem a telepített állományból származik, hanem a telepítés utáni legyengült állapotukban fertőződtek meg a halak. Sőt azt állítják ez országos probléma, igazolásként egy tavaly májusi cikkre hivatkoznak, amelyik egy hasonló, egy kőrösvidéki pontypusztulás okait elemzi.

 

Bár folyamatosan jelezték a horgászok és rengeteg fényképet is felraktak különböző fórumokon, csak a napokban sikerült a halőröknek befogniuk egy még élő beteg példányt, melyet az illetékesek elküldtek vizsgálatra. A vizsgálat eredménye a jövő hét elejére várható. Egyes információk szerint (a horgász szövetség Facebook oldalán is erre hivatkoznak) az elhullást az ún. „ponty ödéma” okozza, melynek a Pox vírus a kiváltója. Ez a betegség 2013-ban Lengyelországból ide szállított tógazdasági telepített halakból jutott be a hazai vizekbe, és valószínű, hogy most kezd jelentősebb méreteket ölteni országszerte, s a legkülönbözőbb vízterületekről érkeznek a bejelentések, pl. Deseda, Balaton. 

A betegség a kopoltyút támadja meg, az ottani szövetek elhalása miatt a hal gyakorlatilag megfullad a vízben, az aljzaton maradva. A halak oldalán lévő fekélyes sebek a legyengült állapot miatti másodlagos fertőzések eredményei.

A szövetség szerint a gyógyulás érdekében túl sokat nem lehet tenni, a betegség általában magától eltűnik. A szövetség Facebook oldalán megjelent vélemények szerint az RSD víztömege nem teszi lehetővé a gyógyítást. Csak tógazdasági körülmények között lehet védekezni, különböző antibiotikumok és kemikáliák vízbe keverésével. Szerintük az éhezés segítheti a regenerálódást, mivel táplálkozás közben megnő az oxigén-igény. A horgászok tehát annyit tud(ná)nak tenni, hogy egy időre beszüntetik az etetést.

A horgász szövetség most azt ígéri, hogy a vizsgálati eredmények ismeretében az Új Dunaági Híradó májusi számában bővebb cikket jelentet meg a vizsgálat eredményéről és a betegségről is.

Ennél azért remélhetőleg többet is fognak tenni ez illetékes szervek. A magam részéről folytatom a munkát, szeretném, ha pontos válaszokat kapnánk és cselekednének az illetékes hatóságok.

Újabb halpusztulás a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon?

Fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? – Teszik fel a kérdést egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban.

víz minőségét alapvetően négy tényező határozza meg:

  • a betáplált Duna víz minősége;
  • a közvetett és közvetlen szennyvízterhelés;
  • a horgászati tevékenység;
  • és a feliszapolódás.

A legjelentősebb szennyvízbebocsátó az FCSM Rt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe. Az elmúlt években Baranyi Krisztával, a legaktívabb ferencvárosi képviselővel többször foglalkoztunk a Dél-pesti Szennyvíztisztítóval. Míg én inkább a bűz és légszennyezéssel, ő a víz minőségével.

Vajon most is a szennyvíztisztító a „bűnös”?

Az R/S/D természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka vagy más mocsári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van. A vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok élőhelyei (orchidea-félék, tőzegmoha-fajok) és ritka, védett állatfajoknak (törpegémek, pettyes és kis vízicsibék, cigányrécék, stb.) is menedéket nyújtanak.

Még 2016-ban írtam, hogy profán módon a szaron csúszhat el a budapesti olimpiai pályázat, s a főváros szennyvize lesz az, ami mégis megállítja ezt a folyamatot. Budapesten ugyanis képtelenek voltak kezelni az olimpiai helyszínek szennyvízproblémáit, aztán a Momentum és az ellenzéki összefogás feloldotta a problémát, a szennyezett Duna maradt, az olimpiai álmok viszont egyelőre elszálltak.

Most viszont újra előkerült a téma: március 25-én Tasson, a „lopakodó Olimpia” kampány rendezvényén hallgathatták meg a bennfentes meghívottak a Ráckevei Duna-ág és mellékágai kotrása, és műtárgyépítés és rekonstrukció projekt lakossági tájékoztatóját.

Az RSD korábbi rehabilitációs projekt pontjai közül anno csak egyetlen valósult meg, pedig 4 fő pontból állt, 2010-ig ugyanis csak a közvetlen tisztítatlan szennyvízbevezetések megszüntetése valósult meg.

 A projekt nagyobb része:

  • a meder kotrása,
  • a Dél-Pesti szennyvíztisztító vizének átvezetése,
  • és tassi zsilip rendezése 2010 után elmaradt.

A bemutatón azonban most mindent is megígértek.  A lopakodó Olimpia tervei szerint ugyanis állítólag ezek a beruházások is hamarosan megindulnak.

Ennek első lépése 2020. III. negyedévéig befejeződő beruházás, aminek során Vízlépcső Vízerőtelep négyes funkciót fog ellátni a Dunaág vízszint szabályozásában:

  • megfelelő vízszintnél áramot termel;
  • ha nincs szükség az áramra, képes csak átereszteni adott vízszinteknél a vizet a felvízről az alvízre;
  • illetve mindkét irányban képes aktívan szivattyúzni, azaz nem csak az a Kis-Dunából a Nagy-Dunába, hanem ha szükséges vizet tud majd pótolni a Kis-Dunába.

A bemutatón résztvevők most is megkapták ígéretként, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vizét átvezetik a nagy Duna-ágba. Szerintük ugyan mind szerves anyagtartalomra, foszforra, nitrogénre nézve jó bevezetett víz minősége, viszont a sótartalmát nem lehet gazdaságosan csökkenteni. S a tisztított szennyvíz sem alkalmas álló vízbe történő bevezetésre.

Arról persze szó sem esett, hogy ha a záportározók megtelnek akkor tisztítatlanul ömlik az RSD-be a szennyvíz.

Magyarul ígéretek vannak, az olimpiai álmok felélednek, csak furcsa mód a halak türelmetlenek és pusztulnak az RSD egyre hosszabb szakaszán.

Amint az illetékes szervektől érdemi válasz érkezik ismét jelentkezem a fejleményekkel.

A Fidesz maga a pusztulat

A pusztulás-mítosz lényege: a történet szerint Isten – látva az emberek gonoszságát – szomorú volt azért, hogy isteni képmása ilyenné vált és úgy döntött, megtisztítja a Földet a gonosz emberiségtől. 

Lassan úgy tűnik Magyarországon a Fidesz szeretné átvenni a vízözön szerepét az emberiség újkori történetében. Mindent megtesz a klímavédelem hátráltatásában, az ellenzéknél és a civil kurázsinál csak a fákat gyűlöli jobban, kiemelten támogatja a környezetszennyező iparágakat, az orosz atomlobbi előretolt bástyájaként üzemel, hátra dőlve nézi vizeink és a levegő szennyezését.

great_flood_1864_ivan_aivazovsky.jpgAz Európai Parlament hatalmas ajándékkal lepett meg a születésnapomon: szerdán támogatta az egyszer használatos műanyagok betiltását 2021-től.

A döntés szerint 2021- től betiltja az EU az egyszer használatos műanyag tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat és fülpiszkálókat. A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

images_4.jpgA döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el az uniós parlament. A két magyar kormánypárt (a FIDESZ és a KDNP) EP-képviselői az egyes műanyagok tiltásáról szóló törvény szavazásán tartózkodtak.

Az euronews szerint Hölvényi György (Fidesz-KDNP) közleményben indokolta a tartózkodását. Úgy véli, hogy  a döntés jogtalanul büntetné Magyarországot, amely az uniós előírásoknak megfelelőn elkülönített hulladékgyűjtési rendszert alakított ki.

Ilyenkor az első döbbenet után felmerül a kérdés, ők soha nem járnak haza Brüsszelből?

Orbán 9 év alatt alatt tönkreverte a hulladékgazdálkodást, kényszerállamosítás, csődhelyzet, pontatlan szállítás, csökkenő szolgáltatás. Exponenciálisan nő az illegális hulladék az ország teljes területén. Az idei Teszeddes takarítások hatalmas sikerét is részben az okozta, hogy tízszer annyi szemét várta a környezetükért tenni vágyókat, mint az előző években.

letoltes_2.jpgJoggal ugorhatnának rám kedvenc kormánypárti trolljaim, hogy egyetlen tartózkodásból ilyen mély következtetéseket próbálok levonni. Úgyhogy megemlítenék csak néhány márciusi eseményt: 

  • Nemmel szavaztak a Fidesz képviselői az Európai Parlament március 13-án elfogadott, „Tiszta Levegőt Mindenkinek” című állásfoglalására is, amely felszólítja a Bizottságot, hogy az európai polgárok egészségének védelmében tovább szigorítsa a levegőminőségi előírásokat.
  • A múlt heti kétnapos EU-csúcsról kiszivárgó bizalmas dokumentumok szerint Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is elutasítja a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot.

Ezért is állítom, hogy Orbán politikája nem csak rövidtávon káros, hanem gyermekeink jövőjét is veszélyezteti.

S én ezért is fogom a legzöldebb EP képviselőt, a környezetvédelem kategóriájában az év EP képviselőjének választott Jávor Benedeket támogatni az elkövetkező hetekben, s mindent megtenni, hogy folytathassa a munkát.55726211_2550621701645946_1296699434670751744_o.jpg

Visszatérve a jó hírre (forrás: greenfo.hu): 

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Unióban:

  • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
  • egyszer használatos tányérok,
  • szívószálak
  • fülpiszkálók,
  • léggömbök pálcikái, és
  • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

images_3.jpgAz új szabályok a hulladékok újrahasznosításáról is rendelkeznek. Így a tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet” elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre, és az intimbetétekre.

Üröm az örömben, hogy az utolsó utáni órákban vagyunk, több millió mikroplasztik úszik le a csak a Felső-Tiszán óránként! A Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat: a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket – derül ki a WESSLING Hungary Kft. eredményeiből.

A Duna-part összefogott!

Idén a Teszedd! kampányához csatlakozva az elmúlt évek egyik legnagyobb pesterzsébeti civil szemétszedési akcióját hozta össze az Átalakuló Duna-part, közel másfélszáz résztvevő, két helyszínre összegyűjtött kb. 300 zsák szemét, és egy picit tisztább partszakasz.

Az idei világnap üzenete az volt, hogy a tiszta vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog.

A víz világnapja egy évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én tartanak meg. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Az emberi civilizáció ökológiai válságot okozott: ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, nem csak gyerekeink és unokáink jövőjét lehetetlenítjük el, de a saját magunkét is.

Immár ötödik éve szervezünk egy a civilekkel, dél-pesti lokálpatriótákkal, futókkal, kerékpárosokkal és horgászokkal közös akciót a Duna-parton a TeSzedd! kampány keretében.

Az immár ötéves akciónk üzenete:

– Ha van akárcsak fél órád és zavar a teleszemetelt Duna-part.
– Ha tisztább és rendezettebb partszakaszon szeretnél kerékpározni és futni.
– Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
– Ha zavar, a nádas állapota.
– Ha szereted a jó társaságot.
– Ha fontos a környezetvédelem.

Akkor gyere, és fogjunk össze a Duna-partért!

Az összefogásnak köszönhetően az elmúlt öt évben számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében.  Ennek ellenére a partszakasz ma sem vált a kerület rekreációs részévé, rossz a közbiztonság, állandó probléma a szemétkérdés, évről évre romlik a minősége a kerékpárútnak.

Pedig cél az, hogy Budapest egyik természeti különlegességét megszabadítsuk az emberi felelőtlenség hétköznapi terheitől, hogy a vízpart ismét az egyik ékköve lehessen a fővárosnak, és természeti élőhelyként, illetve rekreációs övezetként is méltó lehessen egy XXI. századi világvároshoz.

Idén sajnos a strand alatti részt lezárta a beruházó az építkezés befejezéséig, a híd túloldala most is kellemes, horgász és pihenőhellyé válhatna, ahol biztonságban, szép és tiszta környezetben sportolhatunk. Ezért szervezte meg idén is takarító akcióját az Átalakuló Duna-part. A Teszedd! kampányához csatlakozva az elmúlt évek egyik legnagyobb pesterzsébeti civil szemétszedési akcióját hoztuk össze, közel másfélszáz résztvevő, kb. 300 zsák szemét, és egy picit tisztább partszakasz. Sokan az utolsó pillanatban csatlakoztak, horgászok kértek zsákot, hogy legalább a környezetüket kitakarítsák, s a csepeli evezős verseny nézői is be- becsatlakoztak.

Itt a teljes galéria elérhető:

Egyik szemünk sír a másik nevet:

  • rengetegen jöttünk el, ingyen, önkéntesen (a részt vevők még a kötelező középiskolás 50 órás közösségi szolgálathoz sem kértek igazolást)., rengeteg fiatal, általános és középiskolás, egyetemista, főiskolás. Szülők, kismamák, kisgyermekek, ovisok és magzatok együtt tettünk a tisztább, élhetőbb Duna-partért.
  • 300 zsák az rengeteg szemét, aminek egy jelentős részét a főváros különböző pontjairól hoztak ide. Külön területet kellett elkülönítenünk az összegyűjtött veszélyes hulladéknak (fecskendők, gyógyszerek, sugárveszélyes anyagok, fáradt olaj…). Ráadásul sajnos a szomszédos ferencvárosi ennek a többszöröse még dolgos kezekre vár.

Köszönjük mindenkinek, aki eljött, aki plakátozott, segített a szervezésben, talicskázott, szemetet szedett, vizet adott nekünk, vagy csak eljött közénk!

Külön köszönet a Hajós Alfréd Általános Iskola 8. B osztályának, hogy ennyien eljöttek és kivették a részüket ebből a munkából!

Győztünk! Vonattal a belvárosba!

Egy több, mint 3 éves küzdelemben értünk el egy hatalmas részsikert!

2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba. A mostani változásnak köszönhetően valódi alternatívájává válik a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.

139132_1.jpgEnnek köszönhetően Pesterzsébetről, Soroksárról, Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból is gyorsabb lesz bejutni tömegközlekedéssel Budapest centrumába, mint autóval. A pesterzsébeti Duna-partról például 17 perc alatt lehet majd közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni az eddigi 60 perc helyett.

Az új menetrend innen letölthető.

Köszönöm a szakmai anyagokat készítő Közlekedő Tömeg segítségét, a félezer aláíró támogatását! Köszönöm pesterzsébeti képviselőtársaimnak, hogy pártállástól függetlenül, egyhangúan szavazataikkal támogatták önálló képviselői indítványaimat, s hogy Szabados Ákos polgármester úr is fogékony volt a kezdeményezésünkre!

2016-ban indítottuk el barátaimmal a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat. Petíciót indítottunk, s megkezdtük az illetékes hatóságok, szervek, vállalatok bombázását.

Akkor javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem volt kiemelt probléma.

Azonban az M3-as metró déli szakaszának felújítása újabb lehetőséget nyújtott a küzdelem folytatására, hogy az elővárosi vasutat felélesszük.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

2017 júliusában a A Közlekedő Tömeg szakmai anyaga alapján készült önálló képviselői indítványomat elfogadva a Képviselő-testület úgy döntött, hogy felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a Budapesti Közlekedési Központtal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a Pesterzsébetet kiszolgáló vasúti- és villamosjáratok az M3-as metró pótlása alatt a metrópótló buszokat elkerülve egyenesen a belvárosba szállítsák az utasokat, a kerület számos levelet írt és folytatta a küzdelmet.

A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. 

Az M3-as metró évek óta húzódó felújításának egyetlen pozitív öröksége lehet azonban, ha a pótlás keretében bevezetett fejlesztésekkel a MÁV elővárosi vasútvonalai Budapest közlekedésének szerves részévé válnak.

A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása maradhatott volna: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

A mostani menetrend változás a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza) és a Dél-pesti kerületek (Soroksár, Pesterzsébet, Ferencváros) hatalmas előrelépést jelent.

Három éve tettem fel ezeket a kérdéseket:

  • Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
  • Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
  • Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
  • Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

A válasz egyszerű:

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak. Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. 

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben adott rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Három indulási pontot szimuláltam:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

  • Vonattal most:42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
  • Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc.Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

Pesterzsébet városközpont:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23E-es busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Pesterzsébet, Gubacsi lakótelep:

  • Gubacsi lakótelep – Pesterzsébet Városközpont – belváros 2 átszállással: 119-es buszról, 23E-es buszra és végül 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 60 perc.
  • Autóval kb. 30 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Április 7-től ez most megváltozhat. Szívből remélem, hogy a főváros és a MÁV felkészült a megnövekedő forgalomra és az M5 metró megépítéséig hosszú távon is megoldás nyújt a mostani menetrend és évvégén (december 8-án) vagy a 80a vgz feloldása után nem áll vissza a régi, aberrált menetrend.

Vidd haza a szemeted!

Új módszerekkel próbálkozik egy újpesti ingatlanértékesítő: szeméttel reklámozza az értékesítésre szánt ingatlanját. 

Az újpesti Tábor utca 49. értékesítője telepakolt a pesterzsébeti Duna-part közelében egy mezőt több m3 szeméttel, majd rápakolt a tetejére egy reklámtáblát.54385122_2361264920573521_2474775652197203968_n.jpg

Egyáltalán nem kedves, ismeretlen polgártársunk!

Remélem sikerült jó áron értékesíteni az ingatlant, ennek örömére szeretném megkérni, hogy jöjjön vissza, takarítsa el azonnal a szemetet, vigye haza Újpestre és rakjon rendet!

Hogy segítsem a munkájában a rendvédelmi osztály felé a szükséges bejelentéseket megtettem.

Az adott területen időszakosan megjelenő illegális hulladékról sajnos már többször írtam. A kiirtott erdők helyén ugyanis mindig szemétkupacok nőnek.

Tavasz, napsütés, zöldülő rét, sitt és szemét.  2013 nyarán tarolták le a véderdő maradékát, majd többszöri nekifutásra ezt legalizálta is később sajnos a testület többsége, az adott kérdésben többször is egyedül maradtam, senki másnak nem volt fontos az adott erdősáv védelme.

Módosult a rendezési terv, papíron is megszünt a véderdő, a fejlesztések azonban nem kezdődtek meg. Sittel, szeméttel teli csupasz területek, sötétedés után acsargó harci kutyák, piromán gyújtogatók, lőtér helyett idejáró „mesterlövészek”, s ha melegszik az idő, pedig jön megállíthatatlanul a bűz a szennyvíztisztító felől.

Négy éve írtam: bár a pénznek nincs szaga, kerületi lakosként felháborít, hogy a Duna-parton élők kénytelenek a szennyvíztisztító bűzét szagolni, csak azért, hogy a parlagfű koalíció által támogatott vállalkozók szabadon építkezhessenek a kerületben, a környezetvédelem és légszennyezés pedig ilyen esetekben nem akadály.

Tanulság még most is az: a kiirtott erdők helyén mindig szemétkupacok nőnek, s meggondolatlan, csupán a befektetőt érdekeit szem előtt tartó döntéseknek köszönhetően még Újpestről is idehordják a szemetet.

Esélyt, ne csak rózsacsokrot!

Nem csak egyetlen napon kell a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

  • Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
  • Hogyan segíthetünk a nők társadalmi felemelkedésében? 
  • Milyen módon biztosíthatunk lakhatást a családoknak?
  • Milyen módon tudjuk kiűzni a tanári szobákból a „mindenből kitűnő, szorgalmas kislány” kontra „eleven és okos fiú” sztereotípiákat?

Egyenlő megbecsülést, egyenlő feltételeket, egyenlő béreket, egyenlő nyugdíjakat érdemelnek a nők, s ezt nem lehet évente egyetlen csokorral letudni!

Európa lassan, de halad. Az emberek mindenhol megértik és támogatják a nemek közötti egyenlőség fogalmát. Tudják, hogy ez nem csak egy női kérdés, hanem emberi jogi kérdés, oktatási kérdés, nemzeti kérdés. Másrészt azt is tudják, hogy az egyenlő társadalmak versenyképesebbek, tehát gazdasági kérdés is.

Ezért kell szolidaritást vállalnunk, hogy merész, látható és egységes erőt hozzunk létre a nemek közötti egyenlőségért, s ebben a férfiak nincsenek a pálya szélén, ez ugyanis csak együtt működik.

53305531_2443801572314025_1281505850422198272_n.jpgA nők ma sokkal nehezebben kapnak állást, kerülnek vezetői pozícióba és ugyanazért a munkáért általában kevesebb bért kapnak.  A magyar nők munkaerő-piaci helyzete sajnos számos tekintetben rosszabb, mint a más európai országokban élőké.  A dolgozó nők alacsonyabb fizetésre számíthatnak, mint a férfiak, melyet jól mutat, hogy a női munkavállalók a férfiak alapfizetésének csupán 93 százalékát kapják meg, ráadásul a prémiumaik és teljesítmény alapú kifizetéseik is jóval alacsonyabbak. Ugyanez igaz a női felső vezetőkre: bérük 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. 

Ráadásul a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkából semmilyen jövedelmük nem származik, de ha bevezetik az alapjövedelmet, akkor a társadalom részben honorálja ezt a munkát is. Pedig az egyenlő társadalmak pedig versenyképesebbek, ha élünk vele, akkor az alapjövedelem bevezetése hosszú távon a gazdasági és szociális válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközévé válhat!

Hosszú évek küzdelme ellenére sem sikerült elérni az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, az oktatás mai helyzete pedig 100 évvel állította vissza az idő kerekét. Pedig ahogy a konyha nem a nők nappalija, úgy az osztálytermek díszítése és a szemetesek ürítése sem csak a lányok dolga. A szorgalmas, pedáns kislányok kontra eleven, okos kisfiúk hamis világa ugyanis beteg országot szül.

  • Alakítsuk családbaráttá a munkahelyeket, hogy ne kelljen választani: gyerek vagy munka!
  • Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon, ugyanazért a munkáért járjon ugyanannyi bér!
  • Vezessünk be Magyarországon is alapjövedelmet, ezzel is segítve a nők esélyegyenlőségét, anyagi biztonságát!

Mindemellett pedig, nagyon boldog nőnapot kívánok!

Külvárosi gyújtogatók

Vagy a South Park költözött ide vagy tényleg másfél éve játszik a tűzzel néhány piromán a kerületben, és módszeresen gyújtja fel a szelektív szigeteket, füves területeket, bozótosokat. Az elmúlt hetekben immár naponta többször is megjelennek az őrület lángjai a Duna-parton. 

53098657_2209085529168200_2309103374722662400_o.jpgTavaly februárban heti rendszerességgel gyújtották fel a szelektív szigeteket, némelyiket sokadszor. Az egyre inkább szervezett akciónak tűnő bűncselekmények esetében tehetetlen volt a rendőrség.

53365755_2661482190547568_8362538205643276288_o.jpgA gyújtogatás a Duna-parton kezdődött, akkor mindkét szelektív sziget áldozatul esett, majd decemberben ismét felgyújtották az uszoda mellett rendbe hozott szigetet, akkor már távolabb is merészkedtek és a Pesterzsébet lakótelep távolabbi részein is lángoltak a kukák. Tavaly pedig már a Vécsey lakótelepen és a Vágóhíd utcánál is a Helsinki úton gyújtogattak több helyen.

Majd néhány hónap csendesebb időszak után tavaly télen újra megjelentek a parti tüzek, először csak a szelektív szigetek, majd a parton néhány szemeteszsák kezdett lángolni.

Az elmúlt hetekben viszont naponta többször is megjelennek Pesterzsébet lángjai. Naponta többször jelenik meg tűzoltó autó és oltja a volt véderdő helyén megmaradt csalitost, a vasúti töltést, a Duna-parti nádast, a Dél-pesti szennyvíztisztító környékét.

Igazi megrökönyödést azonban az okozott amikor raklapok égtek egy telephelyen a Helsinki út és az Átlós utca kereszteződésénél, Soroksáron. A tűz egy benzinkút közelében keletkezett. A helyszín ugyanis a gyújtogatások helyszínétől csak néhányszáz méterre van.

Szombaton és tegnap éjjel is két helyszínre hívták a katasztrófavédelmet. Mindkét helyszínen gyorsan el tudták fékezni a lángokat. A tüzek egyelőre lakóingatlanokat nem veszélyeztettek, bár a szerdai soroksári raklapos tűz eloltása hosszadalmas volt és egy benzinkút mellett történt. A gyújtogatások helyszínétől néhányszáz méterre történt hatalmas tűzesetet mindenki az elkövetőhöz kötötte, s sem a rendőrség, sem a katasztrófavédelem nem adott ki egyelőre olyan megnyugtató közleményt, hogy nincs köze a gyújtogatásoknak a soroksári esethez.

53022879_2105553329539786_6217107238478151680_o.jpgÚjév napján Pesterzsébeten is hadrendbe sorakoztak a kutyatartók, s egy 2014-es petíció Pesterzsébetre történő adaptációjára gyűjtöttek aláírásokat. Saját Facebook csoportot is alakítottak, ahol szervezték az ellenállást: azt követelték tiltsák be egész Pesterzsébeten a rakétázást. Most viszont néma csend fogadja az ügy iránt érdeklődőket, elmaradt a lakossági összefogás, a soroksári, pesterzsébeti polgárőrökkel sem lehet találkozni a helyszíneken.

Szerdán egyeztettem a rendvédelmi osztály vezetőjével a pesterzsébeti és soroksári Duna-parti gyújtogatások miatt. Aznap ki is jött az osztály és felmérte a területet és a rendőrségi kamerák mellé a jövő héten telepítésre kerül egy új kamera is a vasútállomás környékére, ez látni fogja a szelektív szigetet és a vasúti töltést is, jobb a felbontása és ennek a képe az önkormányzathoz fut majd be.

Kérésemre felvették a kapcsolatot a tűzoltókkal és egyeztetik az időpontokat és ezekben az időszakokban kiemelten fogják kezelni járőrözés közben. 

A katasztrófavédelem is kint volt állítólag a héten felmérni a helyzetet, ők rendelhetnének el kényszerkaszálást a vasúti töltésnél a véderdő területén. Egyrészt jóérzés tudni, hogy érkezik a segítség, másrészt úgy tűnik egyelőre kevésnek bizonyul.

A hétvégén levelet írtam polgármester úrnak is, aki továbbította azt a rendőrség felé, azóta többször beszéltünk telefonon is. 

A megoldást ugyanis az adná, ha rendőrség is tenne végre valamit az ügyben. Az itt lakók ugyanis kezdik ezt unni nem is kicsit, egyre kevésbé hiszik el, hogy nem lehet elkapni egy elkövetőt, ha ugyanott két óránként gyújtogat. Amikor tanúkat keresnek akkor képesek többször is teljes lakótelepeket végig csengetni és teleplakátolni nem törődve a kisgyermekes szülők félelmeivel, ha a lakók kérnek segítséget akkor viszont egyelőre sehol sem látni őket.

Csak halkan jegyzem meg: a napi rendszerességű „öngyulladás” megfejtéséért nyilván csak a South Parkban lehet Nobel-díjat kapni, de a rendőrség becsületének visszaszerzéséhez ez is jó kiinduló pont lehetne!

south_park_ongyulladas.png