Közélet Archívum - Oldal 33 a 82-ből

2015.05.13.

Madarak és fák a Duna-parton

„…évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.”

Rendhagyó helyszínen, a tavaly ősszel vitatott módon létrehozott Baba-parkban tartotta az önkormányzat május 8-án a hagyományos Madarak és Fák napi ünnepségét. A 2014/2015-es tanévben – egy iskola kivételével – valamennyi oktatási-nevelési intézmény, 8 iskola és 17 óvoda, tagóvoda részt vett a környezetszépítő kezdeményezésben.

Fontos üzenet a Duna-parton létrehozott Baba-park, a jövő nemzedékének őrizzük és gondozzuk környezetünket. Tavaly mi is ültettünk egy fát a fiúkkal, idén pedig virágokkal ültettük körbe.

Egy remek kezdeményezést sikerült azonban részben akkor félre siklatni, elérni, hogy az itt élők ne érezzék magukénak, ne örüljenek neki. A terület ugyanis évek óta kihasználatlanul állt, az itt élők két lehetőséget is támogattak volna annak fejlesztésére:
– a lakópark és a szomszédos Gubacsi lakótelep kutyásai kutyafuttatót szerettek volna;
– a lakóparkban három, míg a szomszédos lakótelepen kettő jó állapotban lévő, felújított játszótér van, azonban mind az öt elsősorban a bölcsődés, óvodás korú gyerekek részére épült. A tíz éves, folyamatosan fejlődő lakóparkban azonban megnőttek. a gyermekek, ezért olyan játszótér építését szeretnék ahol ők is játszhatnak.

Képviselőként számos alkalommal kezdeményeztem, hogy keressünk forrást ennek megvalósítására, s addig is nyissuk meg a használaton kívüli sportpályákat a gyerekek előtt. Sajnos ez az előző ciklusban nem jött össze.

Ellenben tavaly átadták a hatodik játszóteret is a kicsiknek: egy forgalmasabb útkereszteződés mellé kerítés nélkül, leraktak néhány játszótéri eszközt. A szülők nem érezték biztonságosnak sem a teret, sem a játékokat. S igény sem volt rá.

A tavaly őszi választások után azonban a megújult városvezetés figyelembe vette a javaslataimat. Kérésemre a játszóteret most körbekerítettük, új, nagyobb gyermekek részére kialakított játszószert is kapott a terület. S elkészült a kutyafuttató is, melyre évek óta vártak a Duna-parti kutyások.

A rendezvényen megköszöntük a pedagógusoknak azt a munkát, amit végeznek a környezet építéséért, szépítéséért, s azért, hogy mindezek az értékek a gyermekek számára is fontossá váljanak. A pályázatokat bíráló környezetvédelmi és városfejlesztési bizottság elnökeként elmondtam idén az értékelésnél fontos szempont volt a környezet rendezettsége, a tisztaság, a növényzet védelme. Külön figyeltük, hogy mely intézményekben milyen módon vesznek részt a szülők, az ovisok vagy iskolások a növények gondozásában. Kiemelten díjaztuk a komposztálók használatát, a szelektív hulladékgyűjtést, konyhai kiskertek megjelenését, az óvodai csoportok kiskertjeit. Vizsgáltuk, hogy a veteményesek, tanösvények, sziklakertek mennyire informatívak, sokszínűek. S nem utolsósorban arra is kíváncsiak voltunk, a tantermekben, folyosókon, mennyi virág van, és mennyire harmonizál a környezettel. Idén beemeltük a bírálatkor a szempontok közé a madárgondozást, madáretetőket, bogárvizsgálókat is.

Mindezek alapján 3 általános iskola – az Ady Endre, a Lázár Vilmos, a Vörösmarty Mihály – és 4 óvoda – a Gézengúz Óvoda Gyöngyszem Tagóvodája, a Gyermekmosoly Óvoda Lajtha L. utcai Tagóvodája, a Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág Tagóvodája, valamint a Nyitnikék Óvoda „Zöld Ovi” Tagóvodája Torontál utcai Intézménye – pályázatát, munkáját értékelte a bizottság kiemelkedőnek, a jók között a legjobbaknak. A résztvevőknek a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola növendékei kedveskedtek műsorral.

A díjátadón elmondott beszédem:

Tisztelt pályázók, kedves óvodások, iskolások, óvoda és iskolapedagógusok!

Pesterzsébet idén is kiírta a Madarak és Fák napi környezetszépítő pályázatot. Immár hagyománynak tekinthetjük, hogy a kerületi iskolák és óvodák évente beszámolnak környezetvédő, parképítő tevékenységükről és terveikről, májusban pedig egy ünnepség keretében osztjuk ki a díjakat.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztő Bizottság elnökeként örömmel vettem részt idén is az értékelésben. Örömöt és reményt jelentett a kerületi nevelési intézményeink kertjeit, parkjait és balkonjait, zöldfelületeit megismerni.

Örömöt, mert a kezdeményezésnek is köszönhetően az erzsébeti óvodák és iskolák zöld felületei gondozottak és megművelésük a pedagógia programok részét képezi, például az óvodai csoportonként kialakított és gondozott ágyások.

És reményt, mert azt tapasztaltuk, hogy ti bizony nálunk felnőtteknél is jobban tudjátok mit jelent vigyázni természeti értékeinkre, szeretni és gondozni a körülöttünk élő növényeket és állatokat. Reményt, mert valódi közösségi kertek vesznek minket körül a kerületben az iskolák és óvodák udvarain. Palántákat ültettek, hagymákat dugványoztok. Gondozzátok a gondosan kialakított ágyásokat, botanikus kerteket. Ti csíráztatjátok kiültetésre kerülő növények egy részét, így nyomon követhetitek a növény fejlődését a magtól egészen a termő kifejlett zöldségig. Egyre több helyen jelennek meg a fűszernövények és zöldségek a dísznövények mellett.

Több intézményben a lehullott levelek és a lenyírt fű már nem hulladék, hanem a talaj minőségét javító komposztanyag. Egyre több intézményben honosodik meg az egy gyermek – egy virág akció is.

Faludy György költő szerint azért szeretjük a madarakat, mert az ember mellett az egyetlen élőlények, melyek jókedvükben fütyülnek és énekelnek.

A pályázatokat böngészve jó kedvű lettem én is, mert egyre többet törődünk madarainkkal és állatainkkal is, nem csak a minket körülvevő növényekkel, fákkal, virágokkal és cserjékkel. Egyre több helyen találkozhatunk madárodúkkal, kerti tavakkal. Külön öröm, hogy a Zöld Ovik, ökoiskolák mellett megjelentek a madárbarát óvodák is a kerületben.

Hogy mire voltunk igazán kíváncsiak és mi alapján döntöttünk:

Fontos szempont volt a környezet rendezettsége, a tisztaság, a növényzet védelme. Külön figyeltük, hogy mely intézményekben milyen módon vesznek részt a szülők, az ovisok vagy iskolások a növények gondozásában. Kiemelten díjaztuk a komposztálók használatát, a szelektív hulladékgyűjtést, konyhai kiskertek megjelenését, az óvodai csoportok kiskertjeit.

Vizsgáltuk, hogy a veteményesek, tanösvények, sziklakertek mennyire informatívak, sokszínűek. S nem utolsósorban arra is kíváncsiak voltunk a tantermekben, folyosókon, mennyi virág van és mennyire harmonizál a környezettel. Idén beemeltük a bírálatkor a szempontok közé a madárgondozást, madáretetőket, bogárvizsgálókat is.

Az értékelés során az iskolák közül 3, az óvodák közül pedig 4 intézményt emeltünk ki a többi közül.

Kiemelt Óvodák

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág Tagóvodája

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda Lajtha László Utcai Tagóvodája

Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda Gyöngyszem Tagóvodája

Pesterzsébeti Nyitnikék Óvoda Torontál utcai „Zöld Ovi” Tagóvodája

Kiemelt Iskolák

Budapest XX. Kerületi Ady Endre Általános Iskola

Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola

Budapest XX. Kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Kedves pályázok, mondjátok el a szüleiteknek és mutassátok meg nekünk felnőtteknek is hogy parkjainkat, kertjeinket, madarainkat óvni és gondozni kell, hogy természetes vizeink tisztasága hosszú távon nemcsak a kellemes folyóparti pihenést, hanem ivóvízkészletünket is biztosítja.

2015.04.21.

A kormány hátrébb lépett: tovább bűzölög az Illatos út

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek. Ha valamit nem akarsz megoldani, állíts fel egy bizottságot. Így szólna a közmondás, de a kormány ezt is átírta: ha nem akarsz valamit gyorsan megoldani rittyents helyette egy törvényjavaslatot.

A kormány visszakozik a Vegyi Művek kármentesítésének ügyében: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára felülbírálta pénteki ígéretét: nincsenek katasztrófavédelmi okok arra, hogy az üzemet stratégiai jelentőségűnek minősítsék, így a megoldás is lassabban érkezik.

A katasztrófavédelem, a kormány és az LMP szerint sincs katasztrófahelyzet az Illatos úti Budapesti Vegyiművek területén. Bácskai János ferencvárosi polgármester pedig ezt kiegészítette azzal, hogy az igazi veszélyforrást, tűz és robbanásveszélyt a dohányzó, csikkeket hajigáló gerilla-újságírók okozzák. A felszámoló szerint a katasztrófahelyzet megelőzése kiemelten fontos, így folyamatosan őrzik is emiatt majd a területet.

A kormány egyelőre el nem szállítja ugyan a hulladékot, de benyújtja a lex vegyiműveket és módosítja a csődtörvényt. A mai, az összes érintett hivatal, a három kerület és a kormány képviselőinek részvételével lezajlott tárgyalás és egyeztetés sajnos nem igazolta az elvárásokat. A kormány nem tudott érdemi válaszokat adni az elsősorban a vegyiművekkel szomszédos kerületek által feltett kérdésekre és felvetésekre.

A hegy vajúdik s bőg, sikongat, hogy majd belé reped a fül.

Várják, a hangokhoz mérten hátha szül várost, Párizsnál is nagyobbat.

S aki a jajra odasietett, mind látja: szült a hegy, de csak egy – egeret.

Két hete nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.

Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. A találkozón résztvevők bíznak a nyilvánosság erejében, ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról.

Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a ma délutánra a szomszédos kerületek vezetőit. A mostani találkozón már az érintett minisztériumok, felügyeletek, országgyűlési képviselők és mindhárom kerület városvezetése részt vett.

Az egyre aktívabb civil fellépések, petíciók, aláírásgyűjtések, a média fokozott érdeklődése elbizakodottá tett. Úgy érkeztem a mai találkozóra, hogy meg voltam győződve róla, a kormány és a ferencvárosi városvezetés kihasználja az egyhetes pihenőt:érdemi javaslatokkal, cselekvési programmal érkeznek. Nos, tévedtem.

A találkozóra a kispesti és pesterzsébeti meghívottak mindegyike – a múlt heti egyeztetéseken elhangzottakat követve – egyetlen kérdéssel érkezett: elszállítják-e a veszélyes hulladékot, s ha igen mikor?

Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz a találkozó másfél órájában. Pattogott a labda a különböző hivatalok között, s ők ügyesen játszottak is vele. Felelősök nincsenek, mindenki jól végzi a munkáját, csak a fránya hordók büdösek egy kicsit.

Dr. Vas Imre országgyűlési képviselő szerint a hatóság kötelezte a felszámolót a kár elhárítására, az ő felelőssége a kár elhárítása.

Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselő szerint nincs katasztrófahelyzet, de annak valószínűségét meg kellene határozni, hogy a hulladékot elszállítsák. Ez jelentsen bármit is, fontos eleme lehet a megoldási javaslatnak, mert véleménye szerint ezek után egy cselekvési programot is el kell majd fogadni.

Géczi Béla a Katasztrófavédelem Közép-pesti kirendeltségének vezetője röviden két mondattal elintézte itt létének okát. Ők azt állapították meg, hogy közvetlen katasztrófa-helyzet nem áll fenn. Így a katasztrófavédelem nem is rendelkezik hatáskörrel az ügyben.

V. Németh Zsolt államtitkár szerint az állam először a saját felelősségi körén belül kármentesít, az Illatos úti vegyi művek pedig nem tartozik ebbe a körbe.

Amúgy forrása lenne rá, de a Greenpeace néhány fotósa miatt nem fognak lépni. Majd ha a hatóságok megerősítik, hogy azonnali beavatkozásra van igény akkor persze hajlandóak cselekedni. Akkor a területet állami felelősségi körbe vonják, ehhez pedig módosítják a csődtörvényt.

Varjú Attila felszámoló elismételte a múlt héten elmondottakat: nincs pénz, ő a meglévő környezeti kárra terhelten próbálja eladni. A felszámolók országos egyesületét képviselő Dr. Bényi Szabolcs szerint a kormánynál pattog a labda, mivel nekik kellene bevezetni ilyen esetben kötelező óvadék intézményét ilyen esetekre.

Dr Bartus Adrienn a Pest Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részéről elmondta, hogy ők aztán mindent megtettek az ügyben. Sőt, még 70 milliós bírságot s kiszabtak. Határozataik tartalmazzák mire kötelezték a felszámolót, csak nem sikerült betartani belőle semmit. De higgyük el, de tényleg: rohadt pontosan előírtak mindent. Ők immár kimerítették az összes jogi lehetőséget. S igen, a határidők lejártak, semmi nem történt, a bírság nem folyt be. De nem is az ő feladatuk és lehetőségük ezt megoldani.

Arra a kérdésre, hogy mely felettes szerv felel akkor érte, érdemi válasz érkezett: NE FIRTASSUK A MÚLTAT!

Akkor inkább dolgoznak: grátisz utánanéztek mekkora költséggel járna a veszélyes hulladék elszállítása és megsemmisítés, árajánlatot is kértek: 1,1 md Ft költséggel járna és nagyjából 6-9 hónap alatt megvalósítható. De ugye ez nem az ő feladatuk, forrásuk sincs, csak beárazták.

S akkor jött a tájékoztató erősebb része: az államtitkár cselekvési programot rittyentet:

1) Dr. Bartus Adrienn holnap írásban megerősíti az azonnali beavatkozás szükségességét, s megküldi azt a kormánynak.
2) Ennek birtokában megkezdik a csődtörvény módosító javaslatának kodifikációját a minisztériumban. A lex BVM elfogadása pedig megnyitja az utat a megoldás felé, legyen az bármi.
3) Nos nincs tovább: ennyire futotta.

Arra hogy mikor, ki és milyen forrásból fogja elszállítani a közel 2.000 tonna veszélyes hulladékot nincs válasza egyetlen meghívott hivatalnak, felügyeleti szervnek, felszámolónak sem. S a kormány képviselői sem ígérnek semmit. V. Németh Zsolt államtitkár arra kéri ellenzéki képviselőket, hogy támogassák majd a törvényjavaslatot. S ő ezek után majd előterjeszt egy megoldási javaslatot is a kormány felé. De ígérni nem tud semmit: sem a forrás biztosítását, sem határidőt sem egyebet.

Hát itt tartunk most: a múlt héten kezdődő egyeztetések alapján ennél többre számítottam.

Ma estére csak azt nem tudjuk, ki mikor és miből fogja eltakarítani ezt a temérdek hulladékot, a kármentesítésről már nem is beszélve.

Nem baj, holnap folytatjuk: Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!

2015.04.17.

Katasztrófa sújtotta hellyé nyilvánítják Dél-Pestet?

Megér-e 5 milliárd forintot a kormánynak a dél-pestiek egészsége?

Csatát nyertek a pesterzsébeti környezetvédők (köszi Marci!): a katasztrófa-helyzet összehozta mindhárom érintett kerület vezetőit. Most jön azonban a neheze, egy kisebb stadion árából, kb. 4-5 Mrd forintból megoldható lenne a Budapesti Vegyi Művek kármentesítése: a tárolt veszélyes anyagok elszállítása biztonságos helyre és a talajban lévő szennyeződések felszámolása. Csak politikai akarat kéne tehát a kormányzat részéről, ennek megszerzésére fogtak össze az érintett kerületek.

BREAKING: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára szerint stratégia jelentőségűvé minősíthetik át a Budapesti Vegyi Műveket, katasztrófavédelmi okokra hivatkozva.

Tegnap egy másfél órás egyeztetés után végigjártuk a gyár telepét: a 444.hu képei sajnos valósak, a minket néha körülvevő erős, maró szag pedig még nyomasztóbbá tette a körülményeket,

A múlt héten nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!

Képek forrása: Erdős László

Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője ugyan zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a szomszédos kerületek vezetőit (ami ennél azonban fontosabb, nyitottak ők is a közös munkára), a mostanin részvevők azonban bíznak a nyilvánosság erejében. Ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról. Az abban foglaltakkal pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként én is egyetértek: én is a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak. Évtizednyi agyhalál után történjen végre valami.

A Budapesti Vegyiművek területén és közvetlen környezetében a közel két évszázados ipari tevékenység eredményeképpen súlyosan károsodott a környezet. Elszennyeződött a talaj, szennyezőanyagok találhatók meg a talajvízben, rétegvízben. A talaj- és rétegvízáramlás nem ismer kerület, település határt, veszélyezteti lakóterületeket. A területen tárolt veszélyes hulladékok, anyagok göngyölege oly mértékben károsodott, hogy ez ma folyamatosan jelentős mértékű légszennyezést, és ismételt talajszennyezést okoz. A kialakult helyzet felszámolása több milliárd forintot igényel, melyre a Budapesti Vegyiművek teljes vagyona már régen nem biztosít fedezete. A helyzet katasztrofális, s közvetlen beavatkozást igényel.

A találkozón Szabados Ákos pesterzsébeti polgármester tartott egy hosszabb beszámolót az erzsébeti küzdelmekről, beadványokról, levelezésekről. Szabados Ákos minimumfeltételnek tartja, hogy a hulladékot biztonságos helyre szállítsák, folytassák a kármentesítést.

A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek!

Varjú Attila felszámoló 2007 óta – a kezdetektől – a BVM felszámoló biztosa. Ő az állam képviselőjeként jogszabályokra hivatkozva három megoldásban érdekelt (sőt mást nem is tart elképzelhetőnek): értékesítés, értékesítés, értékesítés. A bökkenő csupán az, hogy mai becslések alapján az ingatlan értéke már nem éri el a kármentesítés költségét. Ez két részből áll ugyanis össze: a szabálytalanul tárolt veszélyes hulladék biztonságos elszállítása kb. 0,5 md Ft és a talaj és talaj-, illetve rétegvíz megtisztítása kb. 4 md Ft.

Beszámolója szerint az igazi problémák az elmúlt négy évben kulmináltak: utoljára 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Ami akár indokolt is lehet: de akkor nem kellett volna az államot képviselő szerveknek stratégiát váltani? Vajon mire vártak az elmúlt négy évben, ha csak az értékesítést tartották egyetlen megoldásnak miközben azt megtiltották?

A telepen több, mint 2000 tonna veszélyes hulladék hever írták meg a napokban a lapok. A helyzet azonban ennél is súlyosabb: 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag található ugyanis a cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit. Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán. Bár 200 tonna kénsavat valóban szabályosan tárolnak, de valós értéket már nem jelentenek, annál nagyobb költséget elszállításuk és megsemmisítésük.

A gyár területén 2004 és 2008 között halmozódott fel a hulladék, 2004-ben pénzhiány miatt ugyanis leállították a hulladék elszállítását és megsemmisítését, ráadásul a Kén utcai üzem értékesítése után az ottani veszélyes hulladékot is ide szállították, a komoly veszély jelentő növényvédő szerek onnan érkeztek.

A gyár területén a talaj szennyezett és számos vízben oldódó méreg szennyezi környezetének talaj- és sajnos a vékony vízzáró agyagrétegen áthatolva rétegvizeit is. A vízszennyezés lakott területekig is elért. A vizsgált vegyületek: klórbenzol és benzol önmagában is komoly veszély jelent, de számos vízben rosszul oldódó méreg lesz jelenlétében jól oldódó, ilyen a nagyon veszélyes trifuralin is. A szennyeződés a területről DK irányban terjed, így a talaj és rétegvíz rövid távon nem veszélyezteti sem a Dunát, sem az ivóvízkészletünket, ez azonban egyetlen pozitív hír amiről beszámolhatok. A levegő, talaj és talajvíz szennyeződése azonban egyre csak nő.

Magyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.

A rendszernek köszönhetően a talajvíz szennyeződést siekrült visszaszorítani a lakott területekről a gyár telepére, forrás hiány miatt az ELMÜ azonban kikapcsolta a gyár transzformátorát, azóta más cégek hálózatáról kap áramot a vegyi művek, ennek köszönhetően 2010-től csak a rendszer 30%-át működtették, kétharmada leállt a kutaknak.

Ennek köszönhetően a talajvízszennyezés ismét közelíti a lakossági területeket, a mélyebben található rétegvizek állapotát pedig csak becsülni lehet, de nagyon komoly problémák lehetnek. Az agyagos vízzáró réteg ugyanis nem állította meg benzol, klórbenzol, trifluor-anilin áramlását, 60-80 méteres mélységben is megtalálhatóak.

2013 óta semmilyen mérés, beszámoló nem áll rendelkezésre, s ilyen anyagokat a felügyeletek sem kaptak.

Egészségügyi kockázatról: kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.

Vajon miért nem? Mit csinált eddig Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár? Miért nem tesz semmit a dél-pesti gyermekek érdekében?

2015.04.15.

Orbán bróker haverjai nyúlják le a focipénzeket is?

Az Irapuato stadionban elszenvedett 6:0 után közhelynek számít: hiába öntik bele a közpénzt, komoly baj van a focival Magyarországon. S Orbán csak rontott a helyzeten, még a reményt is ellopta: ma már a gyermek-focit, a korosztályos utánpótlást használják az új rendszernek köszönhetően pénzmosásra.

Pedig minden adott a fejlődésre: ma az ország ügyei nem a Parlamentben, hanem a Videoton VIP páholyában dőlnek el, mindenki ide szeretne bekerülni, hogy válthasson pár szót Orbán Viktorral, Csányi Sándorral, esetleg Polt Péterrel. Ennek ellenére két hete a 22. forduló negatív nézőcsúccsal zárt, a Győr után pedig Pápán is veszélybe került az NB1. A Quaestor-botrány után megérkezett a Lombardé és, egyelőre 4 milliárdos kárösszeggel.

Ráadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.

A korrupcióra, pénzmosásra, a sikertelenségre meg is érkezik a válasz az önkormányzati oldalról, egyre többen lépnek vissza a stadionépítési terveiktől. Így tett például Pesterzsébet önkormányzata is, ahol ezentúl a stadionok helyett futópályákat építenek és a professzionális foci helyett a tömegsportra helyezik a hangsúlyt.

Többen felkapták tegnap este a fejüket, a kormánypárt sorozatban a harmadik időközi országgyűlési választáson zakózik hatalmasat, Orbán Viktor pedig képtelen mással foglalkozni, mint a kertje végébe állami pénzen épített stadionjának csinosítgatásával. Hol néhány műfüves edzőpályát, hol kisvasutat, hol pedig halastavat építtet hozzá. Neki az újfasiszta Jobbik első választókerületi győzelme is csupán egy szerencsétlen kapufás gól. Orbán Viktor szerint “a futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész”. Ha ez igaz, akkor ezt elmagyarázhatná a bróker barátainak is!

Túl a vasárnapi kapufán, leszögezhetjük: ma az ország ügyei nem a parlamentben, hanem a Videoton VIP páholyában dőlnek el, mindenki ide szeretne bekerülni, hogy válthasson pár szót Orbán Viktorral, Csányi Sándorral, esetleg Polt Péterrel. Egyértelműen ez ma a legfelső elit találkozóhelye.

De hová is jár tehát az új elit a zárt szalonok, operabálok és színházi páholyok helyett? Ha valaki jó pontokat akar szerezni Orbán Viktornál akkor milyen focicsapatokat kell támogatnia? Hová kerülnek ezek a források? A magyar professzionális foci folyamatosan veszteséges. Ez azt eredményezi, hogy normális és tisztességes üzletemberek nem fektetnek fociba, jelenleg pénzügyi csalók (Quaestor, Lombard) részben vagy egészben csalásokból származó tőkéből tartottak fenn klubokat, továbbá fideszes oligarchák az állami korrupciónak köszönhetően részben közpénzt forgatnak vissza.

„A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak” – mondta Orbán Viktor 2013 augusztusában. Orbán Viktor büszke is a klubokra, s a mögöttük álló jelentős gazdasági szereplőkre, az általa gründolt új elitre.

Büszke is lehet: alig kezdődött meg a tavaszi idény már a második csapat került komoly bajba, először a Győr tulajdonosa Tarsoly Csaba a Quaesteor-csalás főhőse került előzetesbe, majd a Lombard Pápa Termál FC került bajba, a tulajdonosa Bíró önfeljelentést tett, a nyomozás csalás gyanújával indult. Az eddigi információk alapján a kár meghaladja a 4 milliárd forintot.

Persze nincs gond, erős csapat maradt még szabadlábon:

Videoton: Garancsi István
Felcsút: Mészáros Lőrinc
Ferencváros: Kubatov-lista Gábor
Diósgyőr: Leisztinger Tamás

Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források.

A PM akkor felszólította a a kormányt, hogy vizsgálja ki a TAO pénzek elosztásával kapcsolatos visszaéléseket, s mivel közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék indítson ellenőrzést. Továbbá felszólítottuk a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a TAO rendszerrel kapcsolatos anomáliák megszüntetése érdekében!

Megérkezett a válasz: Rétvári Bence határozottan visszautasítja azt az állítást, hogy a Kormány törvénymódosítással segítette elő a Tao támogatással kapcsolatos visszaéléseket. Épp ellenkezőleg, szerinte az hogy az eddig szabályozással ellentétben a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek az segít a tisztánlátásban. Szerintem pedig ez egy orbitális nagy hazugság egyetlen bővített mondatba sűrítve.

A rendszer, mely három pillérre támaszkodik szerinte tökéletes, változtatni nem szükséges rajta. A Kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a rendszer működését, hogy a Tao-források rendeltetésszerűen, a sport érdekét szolgálva kerüljenek felhasználásra. Nyilván a kormány sikeres ellenőrző munkájának köszönhető például a http://futballsznob.blog.hu-n olvasható felsőtárkányi eset is. Felsőtárkány egy éve betiltott ál-bróker céget hirdet, 2011 óta százmilliókat kapott sportfejlesztésre, négy kiemelt utánpótlás csapata meg idén 76 meccsen 845 gólt. A főszponzor előzetesben, a futballklub máig egy piramisjáték nevét viseli, a százmilliós pályaberuházás keretében, 2013-ban épített vadiúj öltözőt pedig egy évre rá 32 millióból kellett kibővíteni, hogy legyen hely az srácoknak, akik idén 4 meccs híján az összes bajnokit elvesztették, átlagban 10 góllal.

Az MLSZ közleménye szerint a visszaélések egy jelentős része nem a sportszervezetekhez, hanem azokhoz a tisztességtelen közvetítőkhöz, tanácsadókhoz köthető, akik a sportszervezetektől az adótámogatás megszerzéséért cserébe számos esetben indokolatlan vagy indokolatlanul magas jutalékot kérnek.

Tegye végre az ügyészség a dolgát és a Bróker-kormány köré csoportosult közpénzen élősködő brókerektől és közvetítőktől tisztítsa meg a sportot: az utánpótlást és a professzionálist egyaránt!

2015.04.11.

Meddig bűzlik még az Illatos út?

Ne hagyjuk, hogy egy veszélyes-hulladéktározó a főváros közepén mérgezze a talajt, ivóvízkészletünket és szennyezze a levegőt! Egy egész évtizedet vesztegettünk el közigazgatási eljárásokra, az igazságszolgáltatás és a hivatalok döntéseire várva.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.

Cselekedjünk végre! A kormányzat segítsége nélkül a kerületi önkormányzatok nem tudják megoldani a problémát, de segítségre csak akkor számíthatunk ha végre közösen fellépünk a környezetünk védelmében és gyermekeink egészségéért. Ráadásul a környezetvédelmi felügyelőségeket beolvasztották a területi kormányhivatalokba, ha mi nem állunk ki magunkért, akkor senki nem teszi ezt már meg helyettünk hivatalból sem. „2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt. Az egész terület egy nagy bűzölgő kondér, amiben gyúlékony és mérgező anyagok keverednek. Ráadásul ez a gigantikus kondér lyukas és fedetlen, ezért az anyagok egy része folyamatosan szivárog a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújja szét a fedetlen hordókból a mérgeket.” Írja a 444.hu.

Ezért kérem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt szerda délután a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal!

Valami bűzlik a NAV körül írtam februárban, s akkor sikerült Baranyi Krisztina képviselőtársammal a három érintett kerület: Kispest, Ferencváros és Pesterzsébet környezettudatos képviselőit, civileket, zöld aktivistákat rávenni, hogy közösen lépjünk fel a Határ úti kiserdő védelmében. Pesterzsébeti kezdeményezésünknek köszönhetően Ferencváros Önkormányzata a kiserdő saját tulajdonú területein megrendelte az illegális hulladék elszállítását, az érintett területek további tulajdonosait (MÁV Zrt., BKK Zrt. , Pilis Parkerdő Zrt.) pedig kötelezte a rendbetételre.

Most ennél súlyosabb ügy megoldásához is összefogásra van szükség: szerdán találkozik a három kerület városvezetése, hogy egyeztessen a Budapesti Vegyi Művek felszámoló biztosával. Biztos ami biztos, én azért viszek egy gázálarcot is, de Csaszny Márton erzsébeti képviselőtársam kezdeményezésének köszönhetően Kispest, Pesterzsébet és Ferencváros polgármesterei akár gázálarcok és védőfelszerelés nélkül is besétálhatnak a szivárgó és bűzölgő hordók közé.

Az októberi választásoknak köszönhetően és több hónapos egyeztetés után kerül sor jövő héten szerdán a közös bejárásra, amin Varjú Attila felszámoló is részt vesz. Pesterzsébet új baloldali többsége már az első ülésén is foglalkozott a kérdéssel, s szocialista képviselőtársam szívósságának köszönhetően végre robbant is az ügy.

Sallai R. Benedek az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a földművelésügyi minisztert rendelte be raportra a bizottsága elé. Szerinte ugyanis a kormánynak választ kell adnia a budapesti Illatos úti veszélyeshulladék-tárolóban tapasztalható életveszélyes, környezetkárosító állapotokra. Az Együtt képviselője, Baranyi Krisztina pedig feljelentést tett környezetkárosítás miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Budapesti Vegyiművek (BVM) veszélyes hulladékainak ügyében.

Adófizetőként, önkormányzati képviselőként támogatom ezeket a kezdeményezéseket. A felelősök megkeresése, a károk megtérítése fontos feladata a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak egyaránt.

Pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként azonban most a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak.

10 év agyhalál után tennünk is kellene végre valamit!

A szakértői jelentések szerint egyharmadnyi stadionból megoldható lenne a probléma, megmenthetnénk ivóvízkészletünket, megszüntethetnénk a légszennyezést.Ha egyeseknek stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.

A szomszéd kertje sem mindig zöldebb, legalábbis Ferencváros esetében tuti nincs így. Már 2006-ban is pesterzsébetiek demonstráltak a Budapesti Vegyiművek Zrt. IX. kerületi telephelyén, a megmozduláson önkormányzati képviselők és Hardy László kerületi alpolgármester is részt vett. Számtalan lakossági bejelentés után demonstrációra szánták el magukat. A mintegy 60-70 megjelent ember elviselhetetlen bűz – amely a tüntetés alatt is folyamatosan érezhető volt – mellett él nap mint nap a gyár környékén. A területen éppen a talaj mérgezőanyag-mentesítése zajlott európai uniós forrásból. A vegyiművek igazgatója kiemelte, erre azért van szükség, mert a vegyszergyár már körülbelül 130 éve működik itt, és „akkor meg nem is volt olyan fogalom, hogy környezetvédelem”.

Furcsa egybeesés:

2006 szeptembere: Simon Gergely független vegyianyag-szakértő már akkor is jelezte, a vegyiművek több mint ötvenféle anyagot, köztük számos halogénezett szerves vegyületet gyárt és közel hasonló mennyiségű anyagot fejleszt, ráadásul az egyik legnagyobb hazai növényvédőszer-gyártó. Egyes anyagokat rákkeltő, mutációt elidéző besorolással veszélyesnek minősítettek. Sok közöttük a nehezen lebomló vegyület, a legtöbb vegyi anyag környezet-egészségügyi hatásairól még keveset tudunk. Ezek többségére nincs megadott határérték, ezért mérni sem szokták. Utólag pedig lehetetlen bizonyítani a kibocsátást – magyarázta.
A céget 2008-ban felszámolták.

2015. áprilisa: S most egy évtizeddel később, számos per, feljelentés, ilyen s olyan pályázat, intézkedési és rehabilitációs terv után: „Na jó, gyorsan menjünk innen, mert ez itt nagyon nagyon durva.” mondja Simon Gergely, miután nyikorogva kinyílt a már növényzettel dúsan benőtt Budapesti Vegyiművek veszélyeshulladék-tárolójának kapuja. Írja a 444.hu.

Egy évtized telt el, de a vízmérgezés (azok a fránya diklo-benzolok nem csak mozognak a talajvízzel, hanem áthatolnak a vízzárórétegeken is), s a légszennyezés nem tűnt el, csak az elköltött milliárdok.

„2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt. Az egész terület egy nagy bűzölgő kondér, amiben gyúlékony és mérgező anyagok keverednek. Ráadásul ez a gigantikus kondér lyukas és fedetlen, ezért az anyagok egy része folyamatosan szivárog a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújja szét a fedetlen hordókból a mérgeket. Sőt a Közép-duna völgyi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szerint a szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy a fenti, sérült göngyölegű anyagok tárolása műszaki védelem nélkül történik, a locsolással a szennyező anyagokat gyakorlatilag közvetlenül bemossák a már egyébként is szennyezett talajba, talajvízbe.”

Szerdán folyt köv…

2015.04.09.

Stadionok helyett futópályákat!

Pesterzsébet nem kér a Tarsoly Csabákból és Kubatov Gáborokból!

Pesterzsébet irányt vált: a „professzionális” sport támogatása mellett/helyett az iskolai és tömegsport fejlesztését választotta. Új idők váltják a régit: az előző ciklusban használaton kívüli sportpályákat sem volt hajlandó a Quaestor-Lombard frakció vezette városvezetés megnyitni a tömegsport számára, most új fitt-parkot és futópályákat építünk. A mutyira és és a közpénzek eltüntetésére épülő profi foci mindenhatósága helyett, mi Párbeszédet kezdeményezünk a helyi futókörökkel, tömegsport egyesületekkel, az itt élőkkel.

A képviselő-testület márciusi ülésén egy „fittpark” megépítéséről döntött a Kulcsár-lakótelepen, a park biztonságát a – Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára – térfigyelő kamerák biztosítják majd, és egy gumiburkolatú futópálya veszi majd körül a középre tervezett sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják.

Véleményem szerint nagyon jó területet talált a hivatal a fittpark kialakításához. A szomszédos lakópark, lakótelep, és a családi házas övezet mellett található a sporttagozatos Gyulai István Általános Iskola és a Kruj Iván Birkózó Sportcsarnok is. Egy sportközpont alakulhat ki a kerület ezen részén a fejlesztésnek köszönhetően, ez az egy központú Pesterzsébet városszerkezetének kialakítását is jó irányba mozdíthatja el. Külön köszönet Nemes László és Somodi Klára képviselőtársaimnak akik az előterjesztés végső simításait végig egyeztették a hivatallal és az érintett szervezetekkel.

A testületi ülésen azonban elmondtam, hogy a kerületi futótársadalom jelentős része eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérik a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Az előző ciklusban a fideszes városvezetés a Duna-parton egy használaton kívüli sportpályát sem volt hajlandó megnyitni ideiglenesen a soroksári gyilkosság után sem, amikor a teljes futótársadalom a hivatal segítségét kérte. A szomszédos kerületben történt kegyetlen gyilkosság miatt a pesterzsébeti futók által is kedvelt útvonalon megállt az élet, az eddig pezsgő, futókkal, görkorisokkal, kutyasétáltatókkal és kerékpárosokkal teli útvonalon szinte senki nem közlekedett. A Duna-part helyett a lakótelepek belső utcáin, autók és babakocsik között kocognak a sportolni vágyók. Azt írtam akkor: meggyőződésem, hogy a kerületi futók érdekeit nem a halálbüntetés visszaállítása szolgálja, hanem a kerületi tömegsport támogatása nyújt megoldást. A professzionális sport mellett igenis fontos a tömegsport támogatása is, lehetőséget kell nyújtani a kerületben élőknek, gyermekeknek, diákoknak és felnőtteknek egyaránt az egészséges életmódra, az ingyenes sportolásra. A fideszes városvezetés akkor fityiszt mutatott.

Most évekkel később szintén kimaradt az egyeztetés mind a kerületi futókörökkel, mind az itt élőkkel. Az épülő futópálya csak kiindulópontja lehet a váltásnak: Pesterzsébet az egyre hanyatló, pénzmosásra és mutyira épülő „profi” sport mellett a tömegsport támogatását és fejlesztését támogassa, folytassuk amit most elkezdünk: épüljön futópálya a Duna-parton és a kerület központjában egyaránt. Keressünk helyet kosárlabda pályáknak, mindenki számára megnyitott focipályáknak.

Az itt élők két éve megakadályozták, hogy stadion épüljön egy csendes Duna-parti lakótelep mellett, most találjuk ki együtt milyen legyen Pesterzsébet rekreációs övezete. Találjuk ki hol legyenek futópályák, fittparkok, kerékpárút, közösségi tereink!

Köszönöm Szabados Ákos polgármester úrnak, hogy befogadta a javaslatomat és jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is:

„Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete elkötelezett a kerületi tömegsport fejlesztésében, ezért a kerületben élőkkel a helyi tömegsport egyesületekkel futókörökkel és a futótársadalommal együttműködve futópályák kialakítását kezdi meg. Ezért a képviselő-testület úgy határoz, hogy a Kulcsár lakótelep mellett fittpark létesüljön gumiburkolatú futópálya kialakításával. A további fejlesztések tervezéséhez a lakosság véleményét becsatornázva lakossági fórumot tart és annak tapasztalatait leszűrve a költségvetés lehetőségeit felmérve javasol majd további futópályákat.”

2015.04.04.

Csupasz fenékkel a Duna-parton élők felé

Feneket mutatott a részvételiségre fogékony lakóközösségnek az Önkormányzat. A pesterzsébeti uszoda mellé, a fagyis napernyők és a kerékpártolók mellé dugja el Pesterzsébet Önkormányzata Hartung Sándor „Átváltozás” című alkotását. Sem a képviselő-testület, sem az itt élők véleményét nem kérdezték meg róla. Az előző, fideszes városvezetés döntése alapján készül el a szobor (várhatóan május végére), a méltó elhelyezésről – sok más mulasztásuk mellett – már nem gondoskodtak. Nyilván egy hibás, kellően nem előkészített döntés korrekciójakor nehéz elvárni egy komolyan előkészített közösségi tervezés-projekt elindítását, ezt elismerem. De ilyen módon elhelyezni köztéri szobrokat nincs értelme.

A festőművész első szoboralkotásáról szerintem illetlenség esztétikai vitát kezdeményezni, köztéri szobraink szerepét az itt élők fogják meghatározni. S ez így van jól: komoly ellenérzéseket váltott ki a Kosutiban elhelyezett Sissi szobor is, többen (köztük jómagam is) giccsnek tartották, ma azonban a Pesterzsébet egyik legkedveltebb köztéri alkotásává vált: gyerekek másznak fel rá, nyugdíjasok pihennek meg mellette. Szeretjük, mert szerethető.

Ilyenné válhatna a Duna-parton talapzat nélkül, könnyen megközelíthető családbarát módon elhelyezve Hartung Sándor szobra is.

Nekem azonban meggyőződésem: a gyerekek kedvenc zsibongója, a Duna-part fagylaltozója nem megfelelő helyszín egy 2 méter magas, méretes talapzaton álló szobor elhelyezésére. A szomszédos lakóparkban élő munkába vagy iskolába vagy óvodába igyekvőket a főépítész javaslata szerint csupán egy csupasz fenék köszöntené. A délutáni csúcsidőszakban mindenki csak kerülgetni fogja, elhelyezése zavaró, láthatóan semmilyen helyi ismerettel nem rendelkezett a döntést meghozó szobor-bizottság.

Az uszoda parkját üzemeltető ESMTK-ra pedig komoly feladat hárul az állítólag a felső részén törékeny alkotás megóvásakor. Állandó csata az ott görkorizó, gördeszkázó és rohangáló gyermekekkel, az őket óvó szülőkkel.

2015.03.25.

Civil nagytakarítás a NAV körül

Ha a hivatalok képtelenek kezelni a NAV körül kialakult áldatlan állapotokat, akkor a civilek kitakarítanak. Nagy Zöldítési Akcióval vesznek részt a Föld Órája eseményen Pesterzsébeten és a Ferencvárosban is. Ferencvárosi, pesterzsébeti és kispesti civilek, környezetvédők fogtak össze, – hogy amíg a különböző hivatalok és intézmények egymásra mutogatva végre kitakarítják a kiserdőt – példát mutassanak és élhetőbbé tegyék lakókörnyezetüket.

Ha bürokratikus módon nem megoldható, ha a hivatal képtelen megtisztíttatni, akkor megoldják a civilek: a ferencvárosi Kulcs a Városhoz Civil Társaság kezdeményezéséhez csatlakozott az Átalakuló Duna-part is, s számos zöld szervezet aktivistái jönnek el az eseményre.

Segítsünk a civileknek kitakarítani a NAV háza táján!
Rakjuk rendbe pesterzsébetiek, kispestiek és ferencvárosiak közösen a Határ úti Kiserdőt!

Március 28-án, 10 órakor találkozzunk a Határ út – Gyáli út kereszteződésénél, a felüljáró alatt, a Kiserdő oldalában!

Facebook event itt elérhető.

Valami bűzlik és rohad az adóhivatal körül. A NAV Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságának környékét patkányok lepték el, szemét szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép. Ráadásul a felüljáró is korrodál, egy statikus ismerősöm szerint már csak rozsda tartja össze. Februárban írtam erről a blogomban.
Februárban készítettük a lenti képeket Baranyi Krisztina ferencvárosi képviselőtársammal a Pesterzsébet és Ferencváros határán található Határ úti Kiserdőben. A Kiserdő bár Ferencvárosban található, valójában Senki Földjének számít. Szemét, szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép. Patkányok ugráltak elő a szeméthalmok közül, a kommunális hulladék keveredik a vállalatok illegális lerakatával. Van aki a szelektíven gyűjtött pillepalackokat helyezi itt el, van aki a megunt ágyát. A helyzet abszurditását jellemzi, hogy a kidobott hűtőt a lomisok már ki is bontották fémpáncéljából, azt elvitték, a bele pedig maradt az erdősávban. Pesterzsébet Önkormányzata februárban levélben kérte a szomszédos ferencvárosi önkormányzatot a helyzet rendezésére, de sajnos az elmúlt hetekben sem változott semmi, a hivatal lassan, de biztosan fogalmazta válaszlevelét. Márciusban Pesterzsébet Önkormányzata a BKK Zrt-nek is levelet írt a 3-as villamos felújítása után rendezze a pálya körüli területet, ugyanis az átadás után otthagytak csapot-papot, a terület rendezése és a zöld felületek helyreállítása elmaradt, a sitt pedig ott maradt.

Baranyi Krisztina képviselőtársam Ferencvárosban a testület ülésén jelezte a problémát és kérte a segítségét a polgármesternek és a hivatalnak. Tegnap válaszolt a hivatal: Ferencváros Önkormányzata a kiserdő saját tulajdonú területein megrendelte az illegális hulladék elszállítását a FESZOFE Kft-től. Az érintett területek további tulajdonosaival (MÁV Zrt., BKK Zrt. , Pilis Parkerdő Zrt.) pedig felvette a kapcsolatot. Az akcióhoz pedig csatlakozott a FESZOFE Kft. is és konténert biztosít a szemét tárolására és gondoskodik annak elszállításáról is. Minden jó, ha jó a vége mondhatnánk, de egyrészt ennek a kezelése működhetne automatikusan is, a hivatal rendszerében bürokratikus módon is.

Másrészt szombaton vár még a munka minket: rakjuk rendbe pesterzsébetiek, kispestiek és ferencvárosiak közösen a Kiserdőt!

Találkozzunk a Határ út – Gyáli út kereszteződésénél, a felüljáró alatt, a Kiserdő oldalában!
Időpont: 2015. március 28. 10 óra

A civil kezdeményezések segítenek nem csak az itt élőkben, de a kerületi intézményekben, hivatalokban is tudatosítani: a kerület a miénk, környezetét óvni és gondozni kell. 2013-ban hasonló állapotokkal találkozhattak az arra járók a pesterzsébeti vasútállomás töltésénél. A töltés mindkét oldala tele volt szeméttel. A vízelvezető árokban pillepalackok, üvegek és csikk mindenfele a vasútállomás teljes területén a füvön és a peronon egyaránt. Mivel zavart a teleszemetelt vasútállomás és szúrta a szemünk, hogy a lakókörnyezetünk közelében ekkora a szemét az Átalakuló Duna-part szervezésében kitakarítottuk a vasútállomást. Sokan összegyűltünk, kevésnek bizonyult a kesztyű és a szemeteszsák is, három óra alatt még az eldobált csikkek többségét is összeszedtük. Azóta a terület gazdái szemeteseket helyeztek el az állomás peronján, tisztítják a csatornát, gondozzák a zöld felületet. Remélem a szombati takarítás is hasonló módon hosszabb távon rendezi a Kiserdő kérdését.
Ilyen volt márciusban, és ilyen lett április 7-én:

2015.03.24.

Fecske- vagy gondozóház épüljön a Székelyhíd utcában?

Az egykori Baross Gábor Iskola (Budapest XX., Székelyhíd u. 23.) hasznosíthatóságának lehetőségeiről is tárgyaltak a képviselők a márciusi testületi ülésen és az azt megelőző Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottsági ülésen.

Számos lehetőséget vizsgált a bizottság:

értékesítése
bontás és utána értékesítése
irattár kialakítása (az eddig a kerület számos pontjára kihelyezett telephelyek egy központi helyre szervezése)
gondozói központ
fecskeház
albérlők háza

A bizottsági ülésen a képviselők többsége az értékesítés helyett a hasznosítást támogatta, ez egy nagyon jó helyen lévő telek és fontos lenne megtartani az intézményi-szolgáltató funkciót, esetleg fecskeházat építeni a területen. A FIDESZ frakció tagjai ezzel szemben az értékesítés mellett érveltek, akár olcsóbban az eddig kért árnál is, de ez persze nem újdonság: az előző narancs-ciklusban sokszor meghirdetésre került már az ingatlan.

A bizottság hosszas vita után az alábbi határozatot hozta:

15/2015. (III.10.) KVB. határozat:

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy nyilvánítsa ki azon szándékát, hogy
I. a volt Baross Gábor Iskola ingatlan (Budapest XX., Székelyhíd u. 23., iskolaépület és a hozzátartozó telek, valamint a Budapest XX. Klapka u. 66. szám alatti iskolaudvar) hasznosítási módja szociális (és részben piaci) célú, rászorulók érdekében történő kialakítás: „Fecskeház” és / vagy „Albérlők háza” vagy azok kombinációja legyen.
II. felkéri a polgármestert a képviselő-testület döntése szerinti hasznosítási módra vonatkozó részletes feltételeket és lehetőségeket – beleértve a tételes költségkalkulációt is a kiadásokról és a várható bevételekről – a 2015. június havi képviselő-testületi ülésre dolgozza ki.

Határidő: azonnal
Felelős: Mach Péter a bizottság elnöke

forrás: pesterzsebet.hu

A testületi ülésen egyrészt ismertettem a bizottság határozatát, másrészt elmondtam a személyes véleményemet is: az épületet városfejlesztési szempontból érdemes vizsgálni, hiszen kiemelt helyen lévő ingatlan, amely alkalmas volna akár fecskeház kialakítására is. Ez utóbbi azért is volna jó megoldás, mert kerületünk égető problémája, hogy a friss diplomások is választhassák lakhelyükül Pesterzsébetet.

Csaszny Márton képviselőtársam felszólalásában elmondta, az egykori intézmény városképi és szociális szempontból kell vizsgálni, hiszen jelenleg az önkormányzat nagyon kevés lakással tudja segíteni a szerény anyagi körülmények között élők életkezdését.

A testület végül Szabados Ákos polgármester javaslatára úgy döntött, hogy a bizottság által elfogadott határozatot kiegészíti úgy, hogy az tartalmazza nem csak a fecskeház és albérlők háza, de a gondozóház kialakításának megvalósíthatóságát is.

Folytatás júniusban.

2015.03.22.

Vasárnap zárva!

Kígyózó sorok a bevásárlóközpontokban: így köszöntette szombat este a főváros az Orbán-Semjén kormány vasárnapi boltbezárásos agyrémét.

Előzmények:

A Fidesz tudatos támadást intézett a kereskedelmi szektor boltosai ellen, amikor a korábbi hatástanulmányok ismeretében is megszavazta a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényjavaslatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium most nyilvánosságra került 2011-es háttéranyaga ugyanis világosan jelezte, hogy több mint tízezer ember veszítheti el munkáját és mintegy 50 milliárdot bukna a költségvetés, ha az Országgyűlés támogatná a KDNP ötletét.

Kevés népszerűségrombolóbb ötletet tudnék kitalálni, mint a ma kezdődő vasárnapi zárva tartás projekt. Ha létező entitásról beszélhetnénk a KDNP esetében és nem a FIDESZ oldalguccijáról, akkor politikai elemzők hosszú számításokkal bizonyítanák, miért ütötte bele a párt koporsójába az utolsó szöget a javaslatuk. Miután a KDNP egy vicc, bár annak elég durva, nyilván nem fogják.

De nem is kell: elég volt tegnap délután körülnéznem a városban: napsütés, a bábszínházak világnapja, interaktív kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban, futó és kerékpáros rendezvények a Duna-parton a napos oldalon. S tömeg, hosszú kígyózó sorok a kasszák előtt, ideges szülők, órákra négy fal és hipermarket polcok közé szoruló gyermekek: ez várt a hét közben dolgozó szülőkre, családokra a másik oldalon.

De vajon bátor – rövid távon népszerűség vesztést, hosszú távon Boldogság Indexet növelő – lépése-e ez a kormánynak? Kinek kedvez valójában a kormány a CBA-tulajdonosokon és a pártközeli oligarchákon kívül?

Minden tiszteletem mellett azt állítom, hogy a vasárnapi vadászatok résztvevőin kívül senkinek. A családi vállalkozások ezentúl vagy bezárnak vasárnap, vagy nem mennek nyaralni és szabadságra a tagjai egyetlen hétvégén sem, hiszen nem helyettesítheti őket senki. Nő a túlóra, a szürke gazdaság, a fekete munka. A multik, hipermarketek dolgozói pedig egyre nagyobb bizonytalanságban várják a leépítéseket, amit a TESCO már be is jelentett januárban.

Nekünk vásárlóknak pedig kényelmetlenséget, időrablást, nagycsaládosoknak komoly szervezést, szombati tömeget, kígyózó sorokat jelent.

Ezért is elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány tízezrek állásának megszűnését is képes kockáztatni azért, hogy saját oligarcháinak, a CBA-tulajdonosoknak kedvezzen. Ez a dolgozó emberek újabb felháborító arculcsapása. A Fidesz ismét bizonyította, hogy a keményen dolgozó kisembereket továbbra sem képviseli, ez a Fidesz-szlogen is csak egy újabb Habony-féle „politikai termék”. A valóság az, hogy a következő hónapokban több mint tízezer keményen dolgozó boltos kerülhet az utcára, akik számára a későbbiekben keserves lesz a visszaút.

Korábban is jeleztem, hogy elbocsátások és az áruházak kivonulása lehet a javaslat következménye. Decemberben, a jogszabály megszavazásakor azt mondtam: nem szabad egyoldalúan rákényszeríteni az emberekre a vasárnapi zárva tartást, csak a munkavállalókkal és munkaadókkal történő egyeztetés után lehetne előrébb lépni. Hangsúlyoztam, hogy a javaslatnak jelentős gazdasági kockázatai vannak, fennáll annak veszélye, hogy nagy arányban bocsátanak el dolgozókat. Akkor tagadta a kormány, nyilván elfelejtették mi állt a 2011-es tanulmányban. Azóta az egész irattárat felkutatták, mégsem találtuk még a nyomát sem meg annak a hatástanulmánynak, amiért 3.187.500 forintot fizettek ki a M.S. CONCORD TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ BT.-nek a vonatkozó tanácsadásért, szolgáltatásért.

A főbb megállapítások amúgy ezek voltak:

10-15 ezer ember veszítheti el a munkáját, jó részük később sem tud elhelyezkedni az ágazatban.
20 milliárdos forgalomcsökkenés.
Az áfakiesés és a csökkenő járulékbevételek miatt 50 milliárdos buktára készülhet a költségvetés.

A kormány tehát nem munkaalapú, hanem nyomoralapú társadalmat épít. Az elbocsátottaknak legfeljebb 3 hónapig jár a munkanélküli segély – a legrövidebb ideig az egész Európai Unióban. Ha nem sikerül új munkahelyet találni – 3 hónap alatt szinte lehetetlen – jön a közmunka és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás monoton váltakozása. Utóbbi ellátás csak 22800 forint, néhány éve – még 2011-ben is – 28500 forint volt, ezt is az Orbán-kormány csökkentette le.

A PM ezért Ismételten felszólítja a kormányt, hogy ne sodorja veszélybe több tízezrek megélhetését! A PM választ követel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől is: hogyan lehetséges, hogy a kabinet figyelmen kívül hagyta a korábbi hatástanulmányokat.