Jön Orbán újabb fővárosi megszorítócsomagja: nem várt eredményt hozott ugyanis a Tarlós-Lázár bokszgála. A meccsen ugyanis szétpofozták az eddig békésen szemlélődő nézőket: a főváros – kormány BKV finanszírozási csörtét úgy zárják le, hogy százmilliós nagyságrendű elvonásokkal (összesen kb. 6 milliárddal) sújtják a kerületeket. Az elmúlt hetekben naponta szálltak a verbális pofonok a felek között. Most azonban eldőlni látszik: ezt a meccset Lázárék nyerték, Tarlós megrogyott, s egyelőre képtelen válaszolni a fejleményekre.
Orbán a FIDESZ kongresszusán megint átvert mindenkit: bejelentette az új építésű ingatlanok ÁFA csökkentését, amely növekedést, javuló gazdaságot jelent és egy árva szóval sem említette az újabb megszorításokat. Beszédének egyetlen eleme az ÁFA-csökkentés volt, amelyet az ellenzéki pártok szakértői közül is többem támogattak. Bár lakhatási válság kezelését nem ezzel a lépéssel kellene kezdeni, s számos olyan sürgető lépés vár a kormányra és az önkormányzatokra, amely az ÁFA-csökkentésnél nagyobb hatásfokkal segíthetne:
- az üreslakás probléma kezelése
- a bérlakás szektor rendezése
- a lakásfelújítási, energetikai programok elindítása.
Az áfacsökkentéssel elsősorban nem a lakhatási válság által leginkább érintettek fognak a legjobban járni, azonban vitathatatlanul érdemi hatása lehet ennek is a lakáspiacra. A most elfogadott törvény szerint 2016. január 1-jétől 2019. végéig lesz öt százalék az áfa új építésű ingatlanok esetén. Családi ház esetén a 300 négyzetméternél kisebb, többlakásos társasház esetén a 150 négyzetméternél kisebb lakásokra lehet majd alkalmazni az alacsonyabb áfakulcsot. A kormány reményei szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.
Majd jött megint az átverés: az ÁFA-csökkentést tartalmazó salátatörvénybe a kormány belecsempészte újabb megszorítócsomagját. Két év alatt az iparűzési adóbevételek 3%-át vonják el a kerületektől.
Budapest a bűnös város: hiába szavazták meg immár másodszor is Tarlóst főpolgármesternek az itt élők, a miniszterelnök nem felejti el, hogy egyszer miattunk veszítette el a választást, s kellett 8 évre ellenzékbe vonulnia. A fővárosnak a tömegközlekedéssel kapcsolatos kiadásait a helyi adókból kell fedeznie – mondja ki a kormány által most beterjesztett „gazdaságélénkítő” megszorítás-csomag. A főváros több mint száz milliárd forintos helyi iparűzési adóbevételre tesz szert évente – ezentúl ezt jogszabályban meghatározott módon és mértékben erre kell majd fordítaniuk. Kemény választ kapott tehát Tarlós István főpolgármester sürgető levelére, amelyben a BKV/BKK, illetve a tömegközlekedés veszteségeinek részbeni megtérítését kérte a költségvetéstől.
Ami viszont ennél is komolyabb gondokat okozhat, hogy két év alatt az IPA bevételek 3%-át vonják el a kerületektől. A törvényi változtatás szerint a jövőben a helyi iparűzési adó kerületek és főváros közti elosztás a főváros javára történő módosítása nagyjából 6 milliárdos elvonást jelent, kerületenként is százmilliós nagyságrendű megszorítást.
A normatív támogatáson felüli nem kötelező feladatok közül számos ellátását kell újra gondolniuk tehát a kerületeknek. Az újabb kormányzati intézkedéseken alapuló átszervezések épp az ifjúságvédelmet helyezik partvonalon túlra és kénytelek helyben forrásokat találni rá az önkormányzatok. Félő tehát, hogy pont ezt, vagy ehhez hasonló szolgáltatásokat szüntetnek majd meg több helyen.
A most megszavazott megszorításcsomag ráadásul duplán öngól: amellett, hogy a kerületeket szinte megoldhatatlan helyzet elé állította a költségvetés tervezésekor, még csak nem is nyújt fedezetet a BKV problémájának megoldására sem.
Ha valóban az a helyzet, ahogyan most az adóügyi törvények változását értelmezik, akkor az továbbra sem oldja meg teljes körűen a BKV problémáit, sőt a helyzet rosszabb, mint amilyen volt. Így reagált például a most lepofozott Tarlós István a jogszabálymódosításra.
Minden tiszteletem mellett: ha két frusztrált, kielégületlen csődör egymásnak megy a nyilvánosság előtt, akkor utána ne a pesterzsébeti szociális rendszertől, a zöldfelületeink gondozásától, az óvodáinktól vonják meg a forrásokat! Oldják meg a problémáikat egymás között, vagy kesztyűzzék le.
Nem zavar a cicaharcuk, csak csendben, négy fal között és ne a mi pénzünkön tegyék!
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása
22. § A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény
2016. január elsejétől:
a) 3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 51%” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 49%” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” szöveg,
2017. január elsejétől:
b) 3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzatot 54%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 46%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 54%- ból” szöveg lép
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége.
Három év hiába való küzdelme után pedig kiderült, végre nem vagyok egyedül, az első ciklusukat kezdő baloldali képviselőtársaim értetlenül álltak ugyanis azzal a hatalmas szülői panaszáradattal szemben, ami már a testület felállítást követően megjelent. Szülőként, óvodai pedagógusként pedig megértették: valami nagy baj van Pesterzsébeten a menzával és foglalkozni kell az üggyel. Az intézményekből éhesen távozó óvodások és iskolások, az ehetetlen meleg ételről inkább lemondó kisnyugdíjasok száma aggasztó méreteket öltött. Valami elpattant a képviselőtársaimban: elérte azt a színvonalat (a béka segge) a pesterzsébeti közétkeztetés, hogy azonnali cselekvésre szánta el magát a képviselő-testület baloldali többsége.
Pesterzsébeten a fideszes képviselők a törvényben szabályozott minimumnál jóval magasabb mértékben szerették volna meghatározni a népszavazás kiírásának kritériumát, hogy esélyünk se legyen részvételi alapon dönteni bármiről is a kerületben (szerencsére elbuktak).
Félnek tehát piszkosul. A félelemnek persze van alapja is: 
Azóta sem értem igazán a történteket, ugyanis a kerületben a Fidesz van ellenzékben. A többséget biztosító képviselők bíznak a választók bölcsességében és nem akarják ellehetetleníteni a népszavazás intézményét – hiába dolgozza ki annak lehetőségét a hivatal -, az ellenzéki fideszesek azonban bérrettegnek és el akarják venni ennek lehetőségét. Azon kívül, hogy félnek a választóktól sok értelmét nem látom cselekedetüknek, a fideszesek ellenzékiként az őket is segítő népszavazás intézményét próbálják gyengíteni.
Ötvenes éveket idéző abszurd színjátékként kétszer is szavaztak a javaslatról, először ugyanis három fideszes polgármester is támogatta a javaslatot. Kocsis Máté azonban új szavazást kért, Tarlós főpolgármester pedig jelezte, hogy ki fogják elemezni a narancsközpontban ki miként szavazott az ügyben. Így aztán a bátorság hamar elfogyott, fülüket és farkukat behúzva szavaztak a renitensek is, másodszorra már egyetlen fideszes képviselő sem merte támogatni a javaslatot. Bátorság elvtársak, bátorság! Lesz ez rosszabb is ha hagyják magukat ilyen mértékben megalázni.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.
4) Ön szerint hány darab új egység elégítené ki az igényeket?
5) Ön szerint milyen megjelenésű pavilonok illeszkednének a helyhez?
Amikor a levegő elfogy s a hang elakad: nincsenek szavak a párizsi támadásra. Nincs a világon gyalázatosabb dolog a terrorizmusnál, ártatlan életek kioltásánál, legyen az bármilyen. 
Mára kiderült november közepére csúsztatják az átadást, ráadásul a sorozatos támadások miatt Magyarország miniszterelnöke is megszólalt az ügyben: Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha ezután is támadják, akkor Lovasberényig – mondta Orbán Viktor szombaton Felcsúton, a helyi óvoda ünnepségén.
A Figyelő korábban arról írt: az unió vizsgálja a felcsúti kisvasút támogatását, az EU csalás elleni hivatala azonban nem válaszolt a nyomozás megindítását firtató kérdésekre. Pedig ha vizsgálják, akkor nagy bajba kerülhet a hatszázmillió forintos elszámolható közkiadási kerettel, kiemelt projektté emelt, felcsúti beruházás.
Nincs itt semmi látnivaló, semmi különleges: a képviselők végzik munkájukat, teljesítik jogszabályi kötelezettségüket, az önkormányzat pedig biztosítja hozzá a feltételeket.
A Kormányhivatalhoz a közérdekű bejelentésekben megjelölt területeken eddig háromszor tartott helyszíni szemlét. A helyszíni szemléken azonban a közérdekű bejelentésekben foglalt (ammónia, penész, doh, vegyszerszag, égetett műanyag) szaghatást nem tapasztaltak, így annak forrását és jellegét sem találták meg.