Ön szeretné-e, hogy képviselője beszámoljon a körzetében végzett munkájáról, a megvalósuló kezdeményezésekről, programokról? A blogomon, 2013 januárjában készült felmérés alapján a pesterzsébeti polgárok többsége igen.
Fontosnak tartom, hogy az állampolgárok ne csak közvetve, hanem közvetlenül is részt vehessenek a helyi döntéshozatalban. Ezt nagymértékben tudná elősegíteni az önkormányzat, és az önkormányzati képviselő, ha az állampolgár látná, hogy a körzetében milyen kezdeményezések, és programok indultak el, és valósultak meg az önkormányzati képviselője által. A Párbeszéd Magyarországért képviselői a képviselő-testületekben emiatt javasolni fogják, hogy az önkormányzatok biztosítsák a feltételeit az éves képviselői beszámolók nyilvánosságának.
Kerületünk ismét az élre állt és példát mutat: a jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően Pesterzsébet képviselői évente beszámolnak tevékenységükről, a körzetében végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjairól s ehhez felületet biztosít Pesterzsébet Önkormányzata a pesterzsebet.hu felületén.
Nincs itt semmi látnivaló, semmi különleges: a képviselők végzik munkájukat, teljesítik jogszabályi kötelezettségüket, az önkormányzat pedig biztosítja hozzá a feltételeket.
A képviselők ezen kötelezettségét ráadásul jogszabály is előírja:
2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 32. § (2) k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
Vagy mégis? Vajon miért telt el kezdeményezés és a megvalósulás között majdnem 3 év?
A válasz egyszerű: 2013 tavaszán ezzel kapcsolatos javaslatomat a fideszes többség leszavazta. A pesterzsébeti helytartótanács ugyanis megismerve javaslatomat reszketni méltóztatott majd elutasította kezdeményezésemet. Összenőtt, tehát akkor ami összetartozott: ha dolgozni kellene a képviselőknek és a beszámoltatásuk kerül szóba, hamar egymásra találnak a lusta bizottsági tagok.
A 2014-es választások után felálló városvezetés azonban új alapokra helyezte működését: ellenőrizhető, átlátható önkormányzatot építünk. A kezdeményezésemre januárban elfogadtuk egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze ugyanis annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen.
Most pedig biztosítottuk a képviselők éves tevékenységéről készült beszámolók nyilvánosságát.
Ennek köszönhetően ezentúl minden év decemberében felkerül a képviselők adott évi beszámolója. Köszönet az új városvezetésnek és a „Csak Pesterzsébet!” testületi többségnek, hogy az elmúlt évek fideszes, „csak csendben, csak halkan” mutyi politikája helyett a nyilvánosságot választotta.
Folytatjuk! Mert mi betartjuk, amit ígérünk!
A Kormányhivatalhoz a közérdekű bejelentésekben megjelölt területeken eddig háromszor tartott helyszíni szemlét. A helyszíni szemléken azonban a közérdekű bejelentésekben foglalt (ammónia, penész, doh, vegyszerszag, égetett műanyag) szaghatást nem tapasztaltak, így annak forrását és jellegét sem találták meg.
Hatáskör hiányában továbbították a panaszt a Pest megyei Kormányhivatalnak. Ennyi, egyetlen sort, mondatot sem pazaroltak arra, hogy milyen további lépéseket tesznek az ügyben. Egyetlen gondolat erejéig sem merült fel, hogy a szennyezéssel kapcsolatban bármilyen teendője lenne Ferencváros Önkormányzatának. Senkiben fel sem merült, hogy felelősséggel tartoznak az itt élőkért. S amúgy is: büdösben még nem fagyott meg senki.
A szaghatás a Soroksári úton a legerősebben a Soroksári út 160. szám alatti Opel Duna Budapest autószervíz környékén észlelhető, de elér Pesterzsébet városközpontjáig, sőt még azon is túl. Az ügyet az teszi pikánssá, hogy a szennyező bűzforrás ismét az Illatos úti Vegyi Művek közelében, azzal egyvonalban, a Soroksári és Gubacsi út mellett valószínűsíthető.
Egy három éve húzódó történetet
Pesterzsébet képviselő-testülete azonban ma úgy döntött, nem enged a szirének csábításának, nem épít stadiont.
A PM javaslata egy 5 milliárdos környezeti kármentesítési alap létrehozásáról szólt, amit a szennyezők és kockázatos ipari tevékenységet végzők töltöttek volna fel. Ez az alap lehetővé tenné a mérgező telepek felszámolását, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását – a Fidesz erre mondott nemet. Napirendre se vették az Országgyűlésben Szabó Tímea javaslatát.
Lassan az enyém is: tényleg képtelen a főváros közösségi közlekedését szervező és azért felelős vállalat egy illemhely rendszeres takarításának biztosítására? Tényleg éveket kell várni arra, hogy egy ilyen kérdést megoldjanak?
Az edző szerint a magyar kormánynak ambíciózus céljai vannak a csapattal, 2019-ben állítólag már az elsőosztályú bajnokságot szeretnék megnyerni.
A Párbeszéd Magyarországért szerint nincs kétség: a magyar adófizetők milliárdjaiból építenek focistadionokat Romániában. Orbán őrült pocsékolása már a határokon is átcsap, miközben itthon alapfeladatok ellátására nem jut pénz.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 
Miközben Pesterzsébeten és Kispesten a károk felmérését végzik, s folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a folyamatról, addig a IX. kerület fideszes polgármestere pár hónapja a vészhelyzet hiányára hivatkozva semmilyen teendőt nem tartott szükségesnek, majd az első ezer méreghordó elszállítása után megoldottnak nevezte a problémát, és most is csak lapít.